keltetekhen kielégítően- ismertetni. Örvendetes volna, hit-[annál a jelentőségénél fogva, amelyre mint tel- jes; áttekintést nyujtó munka igényt tarthat, más—
részt nagy időszerűségélre való tekintettel hazai tu- dományos köröket a tanulmány lefordítására ösz- tönözne. Konkoly Thege Gyula dr.
Dr. Hermann Gross: Südosteuropa. Bau und Entwicklung der Wirtschaft.
Beihefte zur ,,Leípziger Vierteljahrsschrift für Südost' europa." Herausgegeben vom Südosteuropa—Institut an
der Universitát Leipzig.
Leipzig, 1937. Heft 1. —— VIII 4- 231 lap. —— pages.
Szerző előző munkájának (Mittel— und Südtost- Europai-sohe Wirtschaftsfragem. Winchlaftsstrukltur und Wirtsohaft—sbeziehnnfgen, Leipzig 1931.) tanulsá—
gait is összefoglaló és kiegészítő e kitűnően meg- alapozott tanulmány .főoélja, hogy Délkelet-Euró- pát mint gazdasági tényezőt, Németország szem- plmltjálbólhel'ylesen megértékelje. Gross Délkelet—
Eulrópát, mely alatt Magyarországot, Romániát, Jugoszláviát, Bulgáriát, Görögországot, Albániát és Törökországot érti, ha nem is zárt" egészként, de a világpiac kialakult részeiként fogja fel is— mint összterületett boncoljo —minden [gazdasági vonatko- zásában. E gazdaságilag meg fejletlen és sok- részben feltáratlan terület fontos érdekszférája Né- metországnak s érthető, ha a német tudomány is, melynek e vonatkozásban kiválló szerve a lipcsei egyetemi intézet munkaközössége, nagy érdeklődés- sel- fopd—nl feléje.
A könyv érdeme a nagyvonalú áttekintés, a kapcsolatok és lehetőségek egybefogó rajza. A ren- geteg fontásbúvárlattál járó munkát eléggé csak ak- kor méltányolhatjuk, ha figyelembevesszük, mennyi nyelvi nehézség-gel s a források tövkéletlenségében rejlő akadl'állyal kellett a 7' országra terjedő kuta—
tásnak megküzdenie. Szerző e téren helyzeti előny- ben volt, minthogy maga is erdélyi (szász) szár—
mazású éls tölth- tanullmámyultat tett a vizsgált álla- Mnloklban. A statisztikai adatok fogyatékosságát pa-
naszaival, mint kivetelt említi, .hogy a tárgyalt or- [szagok közül csak Magyarország és Bulgária köz-
"iiimll statisztikai hivatalai publikálnak jól használ—
ható statisztikát.
A könyv első része a felszín és klima, a mező—
és erdőgazdasági területek, az ipari nyersanyagok és erőforrások s ezek megoszlásának klélrdlései't ter- mészetes lgazdalst'lllg,"i övek szerint elemzi. A mező- és erdőgazdasági terület egyrésze, la középeurópai-
kontinentális és mediterrán zórn—a, felesleget ter—
melő, mig a többi terület őstenmelésé'hől csak ön-
magát tudja ellátni, vagy éppen behozatalra szo- rul. .A népességi kérdéssel foglalkozó második rész külön problémaként emeli ki a mépess-égkicsenélés gazdasági jelentőségét. A harmadik KI'é'SZ, mely a
——81——
1939
mezőgazdaságot tárgyalja, vizsgálja a, birtokviszo- nyokat és a. mezőgazdasági termelést különösen az agnámeformolkra tekintettel, a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tételének lehetőségeit és a szervezés problémáit. A negyedik rész, mely az ipari—ól szól, a kisipar fejlődését és struktúráját fej—- tegeti, majd' llészletesen foglalkozik Délkelet—Európa iparosítás—ának problémájával.
'A munka, mely Délkelet—Európát elsősorban mint agrárteriiletet s az iparosulftabb Nyugat nyers- anyagszállitó területét fogja fel, nemcsak kel-eszt- metszetet ad minden vonatkozásban hanem a fej—
lődési tendenciákat is kevesli—. Ám kicseng a tanu]- mányból az a tanulság is, hogy Németország mint legnagyobb fogyasztója és feldolgozója Délkelet—
Európa mezőgazdasági telrmé'llye'inek és ipari nyers—
anyagainsazk, gazdasági expanlziójával nemcsak nagy befolyást gyakorol e területre, de annak gazdasági kincseire rá is van utalva.
Magyarország különleges állá—sa t'ö'bbhe—lyütt méltat-ásra. talál. Különbözik a többi: délkeleteuu'ó- pal államoktól abban is, hogy hegyleklben szűköl-
ködik s nincs tengere. De .főleg a külkereskedelmi
adatokban mutatkozik Magyarországnak a többi dfélkeleteurópai államokétól elütő gazdasági szer-
kezebe: míg. ezeknek _behozatalaban a késmruok,
iparcikkek játszanak főszerepet 5 ipari kivitelük minimális, addig Magyarország ipari alapanyago- kat nagymértékben behoz 5 ipari kivitele is jelentős. Magyarország több gazdasági erőforrás hiánya dacára a fejlődtött'elbb Nyugat-Európához áll közel gazdasági kultúra szempontjából is. Kulcs- he'lyzetét e munka számos lapjáról olvashatja ki a figyelmes olvasó. Magyarország az átmenet, de az átjárás országa is Nyugattól-Keletihez és viszont, ami már magában megszabja sorsát és rendelte—
tését. E. D. dr.
La production mondiale et les prix. 1937/38.
Société des Nations. Geneve. 1938. 148 l. — pages.
Az 1937/38. évi népszövetségi kiadvány tar- talma jelentősebb, mint a sorozat előző köteteié.
A munka legérdekesebb része a tanulságok össze—
foglalása. 1929—ben viszonyítva, 1937-ben az alap- anyagok világlterlmelésélben 10%-os emelkedés muz—
tatkozik, a nyers élelmiszerek termelésében 6%, az iparban felhasznált nyersanyagok gyártásánál pedig 19%. Ezzel szemben az alaptermékek ellen- őrizhető vilálgkészlletáben 6%-os visszaesés észlel- hető. Az ipari vilálgtelrmel—ésben ugyanezen idő alatt 20%-os emelkedés mutatkozik. A nemzetközi árú- cseneforgalomhan viszont hanyatlás állott be, amely 1929-cell szemben 1937-ben a villárglkereskedelem mennyiségének 3%-át teszi. Bár a jövő fejlődésre vonatkozó procmózis felállításához még nem l'en- delk'eznelk me,, elelő adatokkal, a kiadványból ki—
6
