Dr. Hermann Gross: Die wirtschaftliche Bedeutung Südosteuropas für das Deutsche Reich

3, szám

fogyasztási ágak szerint reszletezett fogyasztásról, a fogyasztók számáról stb. nyújt tajekoztalz'ist. Egy

érdekes szö'vegközti táblázat a

fogyasztást tünteti fel. A figyelembevett városok közül élesen kiugrik W'innipeg. ahol a fejenkinti fogyasztás 3.120 kwli, aminek oka, hogy ott az elektromos energia szinte az egyedüli igénybe vett energia. Az utána következő legnagyobb fejenkinti fogyasztással biró város 0le (1.498 kWh. fejen—

kint). Fővárosunkban aránylag csekély az egy-egy főre eső elektromos energiai'ogyasztás (127 kWh.

i'ejenkint); csak Bécs, néhány Budapestnél lénye—

kisebb Balkán fővárosai,

valamint a meleg éghajlattal. illetve nagyszámú, kevéssé civilizált lakossággal rendelkezö enrópán- kívüli városokban kisebb a fogyasztás. A részle' tekbe belemenő többi szövegközti tábla a háztar- tási t'S kisipari fogyasztásról, a közvilágításra fel—

használt elektromos energiáról, a fogyasztóknak a népességben

tatást.

t'ejenkinti áram—

gesen eszaki város, a

képviselt arányáról nyújt tájékoz—

A gázellátu'st ismertető táblázatok a gázgyárak tulajdonjogi helyzetéről. a csöhálózat liosszáról. ;) termelt és felhasznált gáz mennyiségéről, a fogyasztók számáról. a gázórák számáról és féle—

ség—eiről tájékoztatnak, továbbá a gáztermelés melléktermékeinek termelését és azok eladását ismertetik. Az adatokból kitűnőleg a fejenkinti és évenkinti gázfogyasztás Budapesten 73 m3, ami _—

:tkár az elektromos energia fogyasztás —— elég ala- csony érték. Legnagyobb a fogyasztás az angol ipari városokban, nevezetesen Birminghamben (399 mg), Sheffieldben (342 1113), Portsmouthban (306 m$). Leicester—ben 1295 mg), Bristolban (255 m3), Manchesterben

nagyvárosaiban, a gázfogyasztás lényegesen ala—

csonyabb, mint Nagy—Britanniában, általában évente és személyenkint 100 és 200 ni3 között vál-

tozik.

A vízellátást ismertető két táblázat -—- melynél .a megfigyelt városok számát, illetőleg .az előző kötettel szemben örvendetes emelkedést láthatunk

—— a hálózat hosszától, a fogyasztás számára ren—

delkezésre álló vizmennyiségről (részletezve a viz eredete szerint), a fogyasztott víz mennyiségéről (részletez-ve a fogyasztók szerint) tájékoztat., továbbá a napi fogyasztás átlagát, maximumát és minimumát, a fogyasztók számát és a vízórák szá- mát ismerteti.

(231 1113). A kontinens

A táblázatokat megelőző, minden tekintetben kimerítő tájékoztatást nyújtó szöveges rész a Nem- zetközi Statisztikai Intézet kiadványainál megszo- kott gondossággal készült és mindenképpen alkal- mas arra, hogy az adatoknak a nemzetközi sta—

tisztikai összeállításoknál sokszor oly nehéz ér- tékelését megkönnyítse s a kutatót esetleges téves következtetések levonásától megóvja, Sch, Á. úr.

———235——

Dr. Hermann Gross: Die wirtschaftlíche gedeutung Südosteuropas für das Deutsche

eích.

Deutsche Wirtschat'tswissenschaftliche Gesellschaft.

Stuttgart und Berlin, 1938. 261. — p.

E még a háború kitörése előtt készült tanul—' many oly kérdéssel foglalkozik, amelynek időszerű-*

ségét az újabb események csak fokozták, A kül- kereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy Délkelet—

Európa, úgyis mint eladó s úgyis mint vásárló, az utóbbi években igen élénk szerepet játszott Német- ország gazdasági életében; Bulgária behozatalában Nagynémetország (Németország és Ausztria) 1936—

ban 701), 1937—ben 58'2%—ka1, kivitelében ugyan—

ezen években 50'4, illetve 47'3%—kal részesedett.

Törökország behozatal-ában ezek az arányok 479,

illetve 43'6, kivitelében 522, illetve 38'5%-ot tesz- nek. Magyarország arányszámai [ill—4370 között mozogtak. Nem sokkal alacsonyabbak az arányszá- mok Romániával, Jugoszláviával s Görögországgal való viszonylatban sem. Szerzöoda konkludál, hogy a gazdasági kapcsolatok tovább fokozhatók s mindkét fél szempontjából nagy előnnyel járna a Németország s Délkelet-Európa közti szerves mun- kamegosztás, illetve tervgazdálkodás kidolgozása.

The Northern Countries in World Economy.—

Denmark-Finl(md—Iceland-Norway-Sweden,

Az északi országok gazdasági együttműködését előmoz—

dító állandó testület kiadása.

Publié par les Délégalions pour Z'avancemmt de la cooperation économigue entre les pays nordignes

Helsinki, 1939. 188 l. — p. ll. kiadás — Za édition.

Ez a sok képpel, számos statisztikai összeállí- tással és két térképpel tarkított igen tetszetős kiállí—

tású munka az öt északi állam (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország) közti gazdasági együttműködése eredményeiről számol be. Az együtt- működés elömozdítása céljából szervezett állandó testület —-— melynek tagjai közt Koefoed, Paasikivi, Tanner, Thors, Wedetvang, Stockensttöm stb. ne—

vei szerepelnek —— szerkesztőbizottsága a New York-i világkiállítás alkalmából jelentette meg e könyv második angol kiadását.

Az öt északi ország területi és népességi ada- tainak ismertetése után rövid történelmi áttekintés okolja meg a gazdasági együttműködés szükséges—

ségét.

Az északi államok mezőgazdaságilag megmű' velt területe mindössze 10%-a az összes területnek.

Mindamellett mezőgazdasági ter'ményeik é'vi kivi—

telének értéke meghaladja a 300 millió dollárt.

Mindenütt belterjes gazdálkodás folyik. A birtok—

megoszlási viszonyok eszményiek. A halászat és bálnahalászuat, különösen Norvégiában, úgy külke—

reskedelmi, mint ipari szempontból rendkívül jö- vedelmező.