A közúti balesetek statisztikai megfigyelésének új módszere

(1)

SZEMLE

után a statisztikai módszertani, matemati—

kai problémáknak az örvendetes előtérbe

kerülésével párhuzamosan nem tapasztal—

ható kielégítő fejlődés a statisztika olyan ágai vonatkozásában, amelyek az utóbbi időben erős fejlődésnek indultak nemcsak a szocialista, de a kapitalista országokban is. így például az intézet kongresszusán a

makroökonómiai jelentőségű statisztikák,

például a népgazdasági mérlegrendszer

kérdései viszonylag kevés helyet kaptak.

Valószínűleg részben ezzel függ össze, hogy

a makroökonómiai szempontból fontos sta- tisztikai problémák szakértői elsősorban más nemzetközi társaságok keretében fej-

tik ki munkásságukat.

A közúti

'727

A Nemzetközi Statisztikai Intézet hagyo—

mányai, gazdag múltja és sok vonatkozás- ban eddig elért eredményei kellő alapot

adnak arra, hogy a felmerülő problémák

megoldása sikeres legyen. Az Intézet sze—

repe, funkciói sokat változtak a megalaku—

lása óta eltelt 75 év során, különösen a

Népszövetség, majd az ENSZ keretében ki—

bontakozott nemzetközi statisztikai munka kifejlődése folytán. A Nemzetközi Statisz—

tikai Intézet azonban, amelynek munká—

jában a szocialista és a kapitalista orszá—

gok statisztikusai is aktívan részt vesznek,

a nemzetközi statisztikai életnek ma is

nagytekinte'lyű fóruma, s a közös további erőfeszítéseken múlik, hogy az elkövetkező

évtizedekben is az maradjon.

balesetek

statisztikai megfigyelésének új módszere

MÁNYI SZABÓ ISTVÁN A közúti balesetek száma világszerte

éVről évre növekszik. Mindenütt nagy gondot okoz a közlekedési és baleseti kér—

désekkel foglalkozó szakembereknek, hogy feltárják azokat a módszereket, amelyek—

kel sikeresen harcolhatunk a közúti bal—

esetek megelőzéséért.

Az utóbbi években hazánkban is elő—

térbe került ez a kérdés, és mielőbbi meg—

oldása egyre sürgetőbben jelentkezik. Az utolsó három év statisztikai adatai alap—

ján megállapíthatjuk, hogy a közúti bal—

esetek száma hazánkban is jelentős emel—

kedést mutat: 1958—ról 1959—re 23, 1959-ről 1960-ra pedig további 15 százalékkal

emelkedett.

Ezek az adatok a mielőbbi intézkedés

szükségességére hívják fel a figyelmet. Az operatív intézkedés megtételének előfel- tétele —— és egyben hatékonyságának bizto—

sítéka is —, hogy a bekövetkezett balesetek "okait és körülményeit statisztikai ada—

tokban rögzítsük, ezek alapján a helyes értékelést elvégezzük.

Az új közúti baleseti

Belügyminisztérium, a Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködve szer—

Vezték meg. Ez az együttműködés bizto—

sította, hogy a közlekedési, közlekedés—

rendészeti, közlekedésstatisztikai és egész—

ségügyi statisztikai szempontok megfele—

lően érvényre jussanak az adatfelvétel

megszervezésében (például a baleseti lap összeállításánál stb.).

A korábban érvényben levő baleseti felvételi lap a baleset okát három kérdés—

statisztikát a

csoportban tudakolta aszerint, hogy a bal—

eset

a) a járművezető hibájából, b) a gyalogos hibájából, c) egyéb okokból

történt—e.

A csoportosítás c) pontja (egyéb ok) foglalta magában az ún. ,,műszaki termé—

szetű hibákat és okokat", a ,,pályában rejlő okokat" és az ,,egyéb befolyásoló té- nyezőket", amelyek külön—külön is egy- egy összevont kérdéscsoportot jelentenek.

Ennek következtében a balesetek nagy

részénél félrevezető volt az ,,ok" meg—

jelölése.

A régi közúti baleseti statisztika to—

vábbi hiányossága volt az is, hogy a fel—

dolgozás kézi erővel történt, és így a kü—

lönböző kombinációs értékelő táblák nagy munkaigényességük miatt még a felvett

szűkkörű adatokra vonatkozóan sem ké- szülhettek el.

Ma már tisztázódott, hogy egy közúti balesetnek általában több oka is lehet.

Ennek megfelelően az új baleseti—statisz—

tikai felvételi lap a balesetet előidéző oko—

kat a következőképpen csoportosítja.

1. A járművezető hibájából:

a) a járművezető KRESZ—be ütköző ma—

gatartása,

b) egyéb, a járművezetővel kapcsolatos

ok. '

Különválasztottuk tehát a közlekedés—

rendészeti szabályok megszegése (gyors—

hajtás, sebességkorlátozás megszegése, el- sőbbségi jog figyelmen kívül hagyása,

(2)

728

^SZEMLE

szabálytalan előzés, ittasság, követési tá—

volság be nem tartása, vakítás reflektor- ral stb.) és egyéb, a járművezetővel kap—

csolatos ok (a vezető rosszulléte, vezetés—

ben való járatlanság, testi fogyatékosság, jogosítvány nélküli vezetés) miatt bekö-

vetkezett baleseteket.

2. A gyalogos, utas szabálytalan vagy gondatlan magatartása.

Ebbe a csoportba tartoznak mindazoka közúti balesetek, amelyeknél a baleset be—

következtének fő oka a gyalogos, illetve az

utas szabálytalan, gondatlan magatartása, viselkedése. Ide tartoznak: a gyalogos sza—

bálytalan áthaladása az úttesten; mozgó

járműről vagy járműre való le— és fel-

ugrálás; kiesés járműből; elesés a mozgó járműben; az utas ittassága, rosszulléte

stb.

3. Műszaki természetű hibák, pályában

rejlő okok és egyéb okok. E főcsoporton belül további alcsoportokat képeztünk:

a) Műszaki természetű hibák és okok.

Éz a baleseti ok-csoport tartalmazza

mindazokat a járművel kapcsolatos mű- szaki zavarokat, amelyek a baleset oka—

ként számításba jöhetnek. Például fék—

hiba, kormányhiba, gumidefekt, hordrugó—

törés, tengelytörés, kapaszkodó fogantyú leszakadása stb.

b) Pályában rejlő okok.

Itt jelentkeznek mindazok a pályával kapcsolatos okok, amelyeknél megállapít—

hatók, hogy baleset előidézői lehetnek.

Például útburkolat beszakadása, jelzés nélküli útelzárás, kanyarulat, csúszós bur-

kolat stb.

c) Egyéb befolyásoló tényezők.

Például akadály az úttesten, lezáratlan vasúti sorompó stb.

A baleseti járőr feladata, hogy a hely—

színre kiszállva, a lehető legalaposabb vizs-

gálattal eldöntse a baleset bekövetkezté—

nek fő okát. Szükséges azonban az is, hogy a fő ok mellett a közrejátszó egyéb oko—

kat is pontosan rögzítse. Például egy sze—

mélygépkocsi elgázol egy gyalogost. A bal-

eseti járőr a helyszínen megállapítja, hogy

a balesetnek négy oka volt: a gyalogos

szabálytalanul (nem a gyalogosok számára kijelölt helyen) kelt át az úttesten, a gép-

kocsivezető ittas volt, a megengedett se—

bességet túllépte és a kocsinál fékhiba lé—

pett fel. A járőr feladata az, hogy a négy okot megjelölje, de egyben a helyszíni szemle alapján megállapítsa azt is, hogy melyik lesz a baleset fő oka (jelen példá—

nál minden valószínűség szerint az ittas—

ság).

A baleseti ok részletes megfigyelésén kívül az új balesetfelvétel a baleset kö-

rülményeit is részletesen taglalja, így az útviszonyokat és az időjárást. '

Az útviszonyokra vonatkozóan a baleset okának részletezésénél már tárgyalt ,,pá—

lyában rejlő okok"-on kívül további ada-

tokat rögzít, ezek: az út minősége, burko—

lata, szélessége, vonalvezetése, jelzőtáblák—

kal való ellátottsága stb.

A baleset okainak és körülményeinek

vizsgálata szempontjából nem közömbös az sem, hogy a baleset bekövetkeztekor milyen időjárási és látási viszonyok vol—

tak, Ennek megfelelően indokolt volt a

statisztikai lapra olyan kérdéseket is fel—

venni, amelyek e körülményekről adnak választ.

Az új baleseti lap adatokat tartalmaz

a baleset időpontjáról, a balesetben részes gépjármű műszaki adatairól és az üzem-

bentartókról. Felveszi a balesetben részes

gépjárművezetők adatait (mióta vezet, hi—

vatásos vagy nem hivatásos gépjármű—

vezető—e, a baleset bekövetkeztekor há—

nyadik órája vezet stb.). Megjelöli a bal—

eset természetét: haladó járművek össze—

ütközése; álló járműnek történő nekihaj- tás; szilárd tárgynak ütközés; farolás vagy a pálya elhagyása; felbomlás vagy felbu—

kás járművel; kiesés a járműből; gyalo—

gos elgázolása; állat elgázolása; műszaki

hiba; végszükség esete; öngyilkosság; ösz—

szetett baleset.

Külön táblázat tartalmazza a balesetben résztvevő személyek adatait aszerint cso—

portosítva, hogy az '

a) a baleset okozója vagy .pedig b) baleset részese volt—e?

Továbbiakban aszerint, hogy

a) járművezető, b) utas vagy c) gyalogos volt-e?

A sérülés fajtáit is csoportosítja:

a) koponya és agy, b) gerinc,

c) mellkasi és hasi, d) alsó végtag, e) felső végtag,

f) egyéb sérülést szenvedett.

Az új közúti baleseti statisztika szem—

pontjából megfigyelésre kerülnek mind-

azok a balesetek

a) amelyek közforgalom úton keletkeztek, '

b) amelyek folyamán egy vagy több személy meghalt, vagy megsérült, illetve amelynek kö- vetkeztében 500 forintnál nagyobb anyagi kár keletkezett, és

c) amelyben legalább egy mozgó járműnek szerepe volt.

céljára szolgáló

A közúti balesetek okainak és körülmé—

nyeinek részletes vizsgálatához tehát az

(3)

SZEMLE

729

alapadatok rendelkezésre állnak. A fel-

dolgozást gépi úton végezzük el, amely le—

hetőséget nyújt arra, hogy az okokat és

körülményeket egymással egybevetve fel—

ismerjük a balesetek bekövetkezéseinek

törvényszerűségeit. Ezen értékelés és

elemzés után feltétlenül szükségessé válik

!

a közúti balesetekkel foglalkozó központi és területi szervek, kutatóintézetek tájé—

koztatása, hogy szoros együttműködéssel biztosítani lehessen a közúti balesetek szá—

mának, az ezzel együttjáró emberi sérü—

léseknek és anyagi károknak csökkenté—

sét.

Az Európai Statisztikusok Értekezlete

'Iparstatisztikai Munkacsoportiának második ülése

LUKÁCS OTTÓ—NYITRAI FERENCNÉ

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gaz—

dasági és Szociális Tanácsa javasolta, hogy az 1963. évre vonatkozóan vala—

mennyi országban tartsanak iparstatisz—

tikai összeírást. E javaslat alapján az Egyesült Nemzetek Szervezetének Statisz—

tikai Bizottsága napirendre tűzte azoknak a főbbeiparstatisztikai kérdéseknek vizs—

gálatát, amelyek mind nemzeti, mind nemzetközi szempontból az ipari cenzus—

sal kapcsolatosan előtérbe kerülnek. A bizottság számos ajánlást fogadott el arra vonatkozóan, hogy milyen adatokat, mi—

lyen fogalmi meghatározások alapján gyűjtsenek be az egyes országok, és eze- ket hogyan csoportosítsák.

Az Enrópai Statisztikusok Értekezletea világösszeírással kapcsolatos problémák könnyebb megoldása érdekében Iparsta—

tisztikai Munkacsoportot alakított. A munkacsoport feladata egyrészt a világ—

összeírással kapcsolatos ajánlások részle—

tes tanulmányozása, másrészt olyan jellegű átdolgozásuk, amely megfelel a fejlett ipari országok adottságainak. A munkacsoport első ülése —- mint erről már korábban be—

számoltunk1 —— megtárgyalta 'az említett

ajánlásokat, és azokhoz több kiegészítést,

illetve módosító inditványt tett. A mun—

kacsoport második ülését 1961. február 13—20—a között tartotta Genfben. Ezen az ülésen a világösszeírás végleges formába öntött programját figyelembe véve meg—

határozták az 1963. évi európai ipari ösz- szeírások részletes programját. A második értekezlet a következő főbb témákat tűzte napirendre:

1. Az általános európai iparstatisztikai program.

2. A nemzetközi összehasonlítások cél—

jaira javasolt kiemelt termékek nomen—

klatűrája, e nomenklatúra tartalma, köre.

1 Lukács Ottó: Az Európai Statisztikusok Er- tekezlete Iparstatisztikai Munkacsoportjának első ülése. Statisztikai Szemle. 1960. évi 5. sz.

523—527. old.

3. Az ENSZ korábban elfogadott iparági rendszerének további alcsoportokkal való kiegészítése az európai országok igényei—

nek megfelelően.

4. Külön program a vállalati színtű iparstatisztikai beszámolórendszerre. A kapitalista országokban ugyanis az ipar—

statisztikai számbavétel általában telepen- ként begyűjtött adatok alapján történik, ,ezért e cenzus keretében külön program—

ként tervbe vették vállalati adatok össze—

írását is.

5. A fentieken kívül megvizsgálta a munkacsoport az Európai Gazdasági Bi—

zottság által létrehozott munkatermelé—

kenységi problémákkal foglalkozó érte—

kezletnek, valamint az Európai Gazdasági Bizottság Szállítási Munkacsoportjának az iparstatisztikai munkacsoporthoz elő—-

terjesztett javaslatait az 1963. évi világ—

cenzussal kapcsolatosan.

Az iparstatisztikai munkacsoport ez évi ülésén 18 ország — köztük Magyarország

— képviselői vettek részt.2 Az értekezlet a kitűzött témákat részletesen megtár—

gyalta, és általában az összes kérdésekben,

sikerült egységes álláspontot kialakítani.

Az általános vita során felmerült a be- és külön foglalkozott az értekezlet a most első ízben begyűjtendő legfontosabb ter—

mékekre vonatkozó adatok közzétételével.

E kérdésben egyes delegációk azt az állás—

pontot foglalták el, hogy minden ország olyan módon publikálja az 1963. évi iparstatisztikai adatgyűjtés összefoglaló ered—

ményeit, hogy abból valamennyi adat az

értekezleten elfogadott rendszerben meg—

állapítható legyen. Más országok kép—

viselőinek viszont az volt a véleménye,

2 A magyar küldöttség tagjai voltak: Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási főosztályának vezetője és Nyitrai Ferencné a Központi Statisztikai Hivatal Ipari és Beruházási főosztályának osztályvezetője.