A magyar orvosok és mérnökök kormegoszlása

A MAGYAR ORVOSOK ɧ MÉRNÖKÖK

; KORMEGOSZLASA

A népesedés-statisztika legfontosabb mutatószámai a népesség életkor- megoszlására és ennek változására vonatkozó adatok. A pillanatnyi, az adott időponthoz tartozó életkormzegoszlás nemcsak a jelen szempontjából jellegzetes, nemcsak a népesség jelenlegi korösszetételét tükrözi, hanem rávilágit a népesedés multbeli tendenciáit-a és bizonyos vonatkozásban a népesség jövő számszerű fejlődésére, utal a várható eltolódásokra. A népes- ség pillanatnyi korösszetétele sok évtized születési és halálozási mozgal- mának eredője, ugyanakkor a jelenlegi korösszetétel hatással van a nép—

mozgalom jövő alakulására.

Az, életkormegoszlás lehetőséget nyujt a népesség minőségi vizsgála- tához, ezért gyakorlati szempontból igen értékes adat. Nagymértéan fel— , használja a népesedési statisztika is a népmozgalmi jelenségek kiértéke— ' léséhez. A születési, a házasságkötési és a halálozási statisztika részletes

—— minőségi -——— vizsgálata a komnegoszlás adataira támaszkodik.

, A népesség életkormegoszlását a népszámlálások nyujtják, mint a nép—

számlálási feldolgozások egyik legfontosabb eredményét. '

Az 1949. évi népszámlálás az életkorstatisztikát többféle összefüggés- ben készitette el. Feldolgozta az egész népességet széles területi bontás- ban életkor —— családi állapot összefüggésben, továbbá életkor — iskolai végzettség kombinációban. Más vonatkozásban — a népszámlálás úgyneve—Á zett foglakozási statisztikai feldolgozásában —— készült el a keresők kor- megoszlása, foglalkozási ág (ezen belül foglalkozási csoportonkint részle—

tezve) —— foglalkozási viszony szerinti kombinációban. Hogy az adatok operatív célra még teljesebb mértékben felhasználhatók legyenek, néhány fontosabb — nagyobb szakképzettséget igénylő —— foglalkozást (szakmát) kiemelve, külön egyéni foglalkozásuk alapján is, kor szerint részletezve feldolgozott az 1949. évi népszámlálás. Az adatok lehetőséget nyuj- tanak, hogy ezeknek a foglalkozásoknak (szakmáknak) korösszetételét rész- letesebben megvizsgálhassuk. Jelen rövid ismertetés a mérnökök és az orvosok kor—összetételét vizsgálja, rámutatva a koreltolódás okozta hiányos—

ságo—kra és bizonyos tekintetben a hiányosságok okaira.

Az 1949. évi népszámlálás foglalkozási statisztikája 9438 mérnökről ad számot. Ez a szám azokat a mérnököket foglalja magában, akik a nép—

számlálás időpontjában az adatszolgáltatás szerint mérnöki munkakörben dolgoztak. (Ha például egy mérnök egy vállalatnál könyvelői munkakört töltött be, a fenti számban nem szerepel.) Ezt a tényt fontos hangsúlyozni, mert a népszámlálás demográfiai feldolgozása szerint a mérnöki oklevéllel rendelkezők száma ennél magasabb; a különbség onnan adódik, hogy egy- részük nem mérnöki tevékenységet folytat. A 9438 mérnökből 9126 (96,7 %) férfi, 312 (3,3 %) nő. Ez utóbbiak túlnyomó része úgynevezett böl-

706 onvosox És MÉRNÖKÖK KORMEGOSZLÁSÁ

csész—vegyész, akiket a feldolgozás természetszerűleg a mérnökök közé sorolt. A mérnökök közül 8346 (88,4%) alkalmazott és 1092 (11,6 %) önálló.

A 9438 mérnök működési ág szerinti megoszlását a következő össze-—

állitás szemlélteti:

Bányászat Ipar

Közlekedés ...

Szám %

... 318 3,4 ... 5046 53,5 ... 708 '7,5 ... 2103 222 ... 279 3,0 ... 984 10,4

Összesen: 9438 100,0

Munkaerőgazdálkodás, munkaerőutánpóblás szempontjából pontos tám- pontot adnak a mérnökök korm—egoszlási adatai:

Kex-csoport

20—24 éves 25—29 éves 30—34 éves

35—39 éves. ...

40—44 éves 45—49 éves 50—54 éves 55—59 éves 60—64 éves 65—69 éves 70—74 éves 75—79 éves 80—

A 20—24 évesek kom—csoportja természetszerűen, nagyjában csak egy évjáratot foglalhat^{Száma %-a}

^MEDIVO/(OK

ey kezd ev

1.- (m 80 —

25 0-2 75 — 79 II 1889 - 73 1887— 91

105 11 70—74 1874— 79 1892— 96

245 25 65-69 1879—es 1397- 1901

400 4-3 60— 54 1884 — es 1902 — 06

750 7-9 55— 59 1689- 93 1907 — 11

1.178 125 50 - 54 1694— 98 1912 - 16

7. 609 171 45—49 1899— 1905 1919 - 21

1.290 117 un-uu mau—08 1922 — 26

1.113 1115 55-39 1909- 15 1927 -51

761 65 30— 34 1914 — 18 1952 — 36

1, 492 155 25 —29 1919— 23 1957 - 41

445 .32 20—24 1924—es 1942 - 16

9.436 1ao-a

éves

18 15 'm 12 110 8 6 is 2 ' 0 0 2

S Z A Z A L E K

onvosox-És MÉRNÖKÖK KORMEGOSZLÁM 707

A foglalkozás—statisztika 9468 orvost mutat ki. A mérnökök statisz- tikájához hasonlóan ez 'a szám. csak az, orvosi munkakörben doligozókmz tünteti fel. Demográfiai adataink szerint 'az orvosi oklevéllel rendelkezők—

száma ennél magasabb. A két lét—szám közötti különbség oka valószínűleg—

azonos a mérnököknél mondottakkal. A 9468 orvos megoszlását foglal—

kozási viszony és nemszerínti részletezésben a következő összeállítás szem—

léltetí:

Féríi Nő Együtt

Megnevezés %

szám ! % szám I % szám %

Alkalmazott ... 6522 78,7 916 77,8 7438 78,6

Önálló ... 1769 21 ,:3 261 22,2 2030 21.4z

Összesen ... 4 . sem ! mm u 77 ! meg 0468 1004)

Az orvosutánpótlás problémájára az orvosok kormegoszlása és korr—

ábrája világít rá: '

Koma-opot: ; Szám

20—24 évesek ... 137

25—29 évesek ... 887

30—34 évesek ... 1004

35—39 évesek ... 1397

40—44 évesek ... 1387

45—49 évesek ... 1948

50—54 évesek ... 1368

55—59 évesek ... 813

60—64 évesek ... 363

65—69 évesek ... 92

70—74 évesek ... 38

75—79 évesek . ... 23

80— évesek ... ' ...-. 11 9468

URI/USOK

Szám: %—3 KUI'CSUPU" Szűweki fgyefefr'u'

év kezdo" év

11 0-1 en-

23 0'2 75-79 msg-a:: 1867—91

38 0-4 70—71. 159048 1892—95

az 1-0 55-59 1873—es 1897-1901

363 3'9 60-64 1880—68 1902-06

613 86 55-59 1669—es fear-"11

1.368 um 50—51; 1694-98 1912—16

1.908 7105 45-49 agy-1903 1917" 21

1.387 140 (.o—au mak-aa 1922-26

1.399 147 35-39 1909-13 19274!

1.004! 10'6 30-31; 7944-18 1932-36

88? 9-4 157 15 9.068 faa—a

25—29 20-24

7919 "23 1937-141 1924- 26 190245

éves

18 16 'M— 12 10 '642,0248 ()

S'ZAZALEK

708 , ommsox És utnnöxöm KOBM'EGOSZLÁSA

A két kor—ábra férfi-nőbontásban a mérnökök, illetve az orvosokrsz'á—

zalékos korx-megoszlását tünteti fel, azt, hogy az egyes korcsoportokbada' mérnökök, illetve az orvosok hány százaléka tartozik. Helyes; korösszetétel' í mellett a kor—ábra lefelé szélesedik: az alacsonyabb korévek, korcsoport- tok létszáma magasabb. A fenti két kor—ábra ettől eltérően lefelé keske—

;nyedík, az alacsonyabb korcsoportok aránya csökkenő és így egészségtelen koreltolódást mutat. A fiatalabb korú mérnökök és orvosok hiánya szembetűnő. A helyes korösszetételre példaként megenúítjük a női pedagó—

gusok konmegoszlását, amely lefelé egészségesen kiszélesedik (a 15—19 éves korosztály elkeslkenyedésének oka, hogy e korosztály túlnyomórészt a női pedagógusok egy csoportjának, a gondozónőknek; csak egy évjánatát fog- lalja magában).

;: Na"; PEDAGÖGUS x mammaszz ÁSA

khwnwwf

Bo-

? 5 '- ? 9

"JO—710

65—69 so-su 55-59 so-sn as-us Ao—uu 35—39 so-su

25—29 20—24

45-19 40—44

5" 8 0- ly

szn'znzék

Mind a mérnököknél, mind az orvosoknál a kommegoszlás eltolód'álsát élénken szemlélteti még a következő két korösszeállítás:

Mérnökök száma összesen 9438, ebből:

A. , (;. _

* $$$; fo-bm

25—34 éves ... 2273 24,1

35—44 éves 2403 25,5

45—54 éves 2787 29,6

Orvosok száma összesen 9468, ebből:

Ab ; x' . .

szüli? f'o-m

25—-34 éves ... 1891 20,0 35—44 éves ... 2784 293;

45—54 éves . ... . , 8316 35,1

A két kom-megoszlás, illetve kom—ábra egytbten rámutat az elmult évtizedek ,,kultúrpolitíkájá"-ra. Mindkét kormegoszlásban -—— néhány

onvosox És MÉ'RNÖKÖK KOBMEGOSZLÁSA , 709

évjáraton belül — kétségtelenül jelentkezik az első világháború születés—

kiesése is, mint hatóerő. Ezek az évj'áratok —— a 30—34 évesek csoportja —-——

a mérnököknél éppúgy, mint az orvosoknál, nagyon gyér számúak. De egé-

Szeben nézve, a jelenség a tőkés gazdasági rendszer szükségszerűen ismét—

lődő Válságaít, anarchiáját tükrözi. .

Mi sem "világít erre jobban, mintha megvizsgáljuk a magyar főiskolák és egyetemek hallgatóinak létszámát a két világháború közti időszakban

és ezen belül különösen az orvos— és Amérnökhallgatók számának alaku—

lását. A főiskolai hallgatók száma 1920/21—1936/37—ig a következőképpen alakult:

Főiskolai hallgatók

Évfolyam száma

1920/21 ... ,. . . 16 677 1921/22 ... 19 862 1922/23 ...— ... 20 829 1923124 ... 17 353 1924/25 ... 15 646 1925/26 ... 15 229 1926/27 ... 15 050 1927/28 ... 15 492 1-928/29 ... 15 675 1929/30 ... 15 497 1930/31 ... 16 053 1931/32 ... 16 002 1932/33 ... 16 766 1933/34 ... 15 694 1934/35 ... 15 088 1935/36 ... 14 216 1936/37 ... ' 13 821

A numerus clausus és a gazdasági válság hatásaként a főiskolai hall- gatók számában majdnem töretlenül állandó csökkenés tapasztalható.

Az első világháború születéskiesése hatásának különösen az 1933/334., 1936/37._ évfolyamok között kellett bekövetkeznie. A tapasztalt erősebb- mérvű csökken-és kétségtelenül, részben ennek tudható be, azonban alap—

vetően a gazdasági válságnak, a Horthy—rendszer főiskolákat elnéptele- nitő, kultúraellenes politikájának következménye. Nyíltan beszél erről Asztalos József ,,A magyar főiskolai hallgatók statisztikája 1932/33. évben"

című tanuknányában. Ezt írja: ,,A következő néhány év így alkalmas idő- szak arra nézve, hogy a felvehető hallgatók létszámának szigorú és minél alacsonyabb nívón való megállapításával is befolyást gyakoroljon a lét—

számalakulásm és az előbb említett csökkenő tényezők érvényesülésével párhuzamosan igyekezzék a hallgatók létszámát a mai válságos viszonyok- nak megfelelő színvonalra leszállítani. Ezt a célt szolgálják egyébként, talán már inkább a távolabbi jövőre tervezett kihatással, a most készülő közép-_

iskolai reformtervek is, amelyek a megfelelőbb szelekció útján akarják ezt a súlyos kérdést a megoldás felé vinni."

oxwosox És múnx'öxox gonna-nemük;

Ennek a ,,szelekciós" iskolapolitikának eredménye, hogy az általáno—

san csökkenő tendencián belül különösen az orvos— és mémökhallgatók

száma csökkent. ,

Orvos- Mtűegye-

emi

Évfolyam hallgatók hallgatók

s z á m a

1025/20 ... 2504 2124 1926/27 ... 2582 1803 1927/28 . . .. ... 2381 1568 mas/29 .... . .. 2231 1497 1029/30 ... . . . 2183 1400 1930/31 ... . . . 2202 1427 1931/32 ... . . . 2170 1306 1932/33 ... 2191 1077 1933/34 ... 2128 945 1934/35 ... 1097 859 1935/36 ... 1845 761 1035/37 ... 1709 ' 730

!

Míg általában a főiskolai hallgatók száma 1925/26-tól 1936/37-ig 9,2%—kal, addíg—a medikusolmak száma ugyanezen időszak alatt 34,1%—ka1, a mérnököké pedig 65,7%-ka1 esett. Ez a magyarázata a mérnökök és orvosok kedvezőtlen ko-rmegoszlásának. Még világosabban látszik ez a ten- dencia, ha az első évfolyamú orvos— (és mérnökhallgatók számát vizsgáljuk

1928/29—től (mikor a csökkenés erőteljesebbé vált) 1936/37—íg.

A hallgatók száma az első évfolywamban

_ Bánya-

Orvos— Máá-Ve" erglőméxfj Évfolyam hallgatók hallgatók gilgggáí

s z á m a

1928/29 . . . . *. ... 455 359 49

1929/30 ... 388 350 38

1930/31 ... 417 387 39

1931/32 ... 434 266 39

1932/33 ... 479 265 -—-

1933/34 ... 392 223 46

1934/35 ... 816 206 55

1935/36 ... 296 198 45

193637 ... 257 207 54

!

Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk az előbbi kortáblákkal, egész világos lesz az összefüggés. A mérnökök kor—ábráján az 1927—1931. és különösen az 1932—1936. években egyetemi tanulmányaikat elkezdett mérnökök korcsoportjának létszáma alacsony. Ugyanezt mutatja a Műegyetem első évfolyambeli hallgatóinak létszámalakulása. Míg 1928/29—

ben 359 hallgató iratkozott be a Műegyetem első évfolyamára, 1932/33- ban 265,1933/34—ben 223,1935/36—ban 198. Az orvosoknál a csökkenő ten—

dencia a kor—ábra szerint később, az egyetemi tanulmányaikat az 1932/36., illetve 1937/41. években kezdő évjáratoknál mutatkozik. Ugyanerre mutat—

nak a fentebb idézett statisztikai adatok is. Míg 1928/29-ben 455 volt az első évfolyamos orvostanhallgatók száma, 1934/35-ben BIG—ra, 1935/36—ban 296-ra, 1936/37—ben 257—re csökken a számuk.

onvosox És M_Émwöxöx KORMEGOSZLÁSA 711

A mérnökök kor—ábrája azt í—simutatja, hogy a 30—as évek vég-efelé,

amikor a második Világháború már előrevetette árnyékát, a felfokozódott haditermelés szükségleteinek megfelelöen megkezdődött a fiatalságnak a mérnöki pályára terelése. Ez mutatkozik a 25—29 évesek korcsoportjának kiszélesedésében. Az orvosoknál nem tapasztalható azonos tendencia.

A fasiszta kormány a későbbiekben. is numerus clausussal ,,védekezett"

az orvosi túltermelés ellen. ,,Orvosfelesleg"—ről beszéltek, ugyanakkor a falvak százai egészségügyi ellátás nélkül voltak és gyakran 20—30 km távolságban sem lehetett orvost találni, vagy például a'vid—éki lakosság 20—24%—os csecsemőhalandóságával törődni nem volt ,,nemzeti ügy'b

A Horthy—"nendézer iskolapolitikájának eredményeképpen kedvezőtlen az örökségünk az orvosok és a mérnökök korösszetétele tekintetében.

Ugyanakkor azonban világosan kell látnunk, hogy ez a kedvezőtlen kép átmeneti. Nem is (szólva a különböző műszaki, szakmai tanfolyamokról, a nem főiskolai jellegű technikai oktatásról, egyedül a mérnökkari hall—

gatók számának alakulása is rávilágít az alapvetően megváltozott hely- zetre, az előnytelen örökség gyors megváltoztatásának lehetőségére. Míg.

1938/39—ben a mérnökök és vegyészhallgatók száma 1120 volt, addig az 1949/50—es tanévben számuk 6601, 1950/51-es új tanévben pedig 9870.

Ez az 1938/39-es állapothoz képest 490, illetve 781% emelkedést jelent.

Míg az orvostanhallgatók száma 1938/39- ben 1530 volt, addig 1949/50— ben számuk 3463, az új tanévben kb. ugyanannyi Ez a háborúelőtti állapothoz képest 1260/0-03 emelkedést jelent.

A közeljövőben új főiskolák, egyetemek épülnek. Orvos—, de külö—

nösen mérnökkari hallgatóink száma eddig" nem látott mértékbe—n emel- kedni fog. Népi demokráciánk, szocialista rendszerünk fölénye ezen a téren is legyőzi a Horthy—rendszer örökségét, a dolgozók sorából származó nagyszámú és magas,—képzettségű technikai értelmiséggel biztosítja ötéves tervünket.