Szemle a Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 1. számából

SZEMLE ;

647

séget). A kerületi statisztikai felügyelőség (a járási felügyelőség ellenőrzése alatt dol-

gozik, területi elhelyezkedését is a járási

felügyelőség határozza meg. A kerületi felügyelőség a szétszórt s nagy területe—

ken fekvő gazdasági, kulturális egysége-

ket statisztikailag feldolgozza, ellenőrzi.

A kerületi felügyelőség természetesen tá—

jékoztató munkát nem végez. A Központi Statisztikai Hivatal Szófia város kerüle—

teiben is szervez felügyelőségeket.

Összefoglalva megállapítható, hogy a bolgár statisztikai gyakorlat általában

megegyezik a magyar gyakorlattal, azon—

ban — a bolgár minisztertanács 1953.

március 3-i határozata alapján —- a kö—

vetkező különbségek vannak: A

Bulgáriában, a magyar gyakorlattal el—

lentétben:

1. a KSH elnöke rendeleteket és utasításokat is ad ki;

2. a KSH területi szerveinek szervezetét, feli- adatkörét, valamint a megyei (járási) taná- csok es a KSH területi szervek közti kapcso- latot is minisztertanácsi határozat szabá- lyozza;

3. a rayon (körzetek) létrejöttével megszervez- ték a körzeti statisztikai felügyelőségeket;

4, kerületi statisztikai felügyelőségeket is létre—

hoztak, melyek több falut, községet fognak össze.

Pető Márton

Szemle a Vesztnik Sztatisztiki 1954. évi 1. számából

A Veszt'nilc 1. száma közli T. Kozlov:

,,A statisztika V. I. Lenin műveiben" cimű cikkét. A cikk foglalkozik a forradalom

előtti orosz statisztika néhány kimagasló

alakjával, a zemsztvó—statisztika helyével a nemzetközi statisztika fejlődésében, Marxnak és Engelsnek a statisztikára vo—

natkozó tanításaival. A következőkben a tanulmány Leninnek a statisztikai mód-

szerek továbbfejlesztésére, a statisztika

elméleti megalapozására, a statisztikai adatok mintaszerű felhasználására, vala—

mint az állami statisztika megszervezé—

sére vonatkozó hozzájárulását, nagyjelen—

tőségű működését ismerteti. Mivel Kozlov cikkében foglalt megállapítások egyéb hasonló témájú cikkekből a magyar olva- sók előtt már nagyrészt ismertek, a cikk bővebb ismertetésére nem térünk ki. A cikk befejezésében felhívja a statisztikai tudomány és a statisztikai gyakorlat dol—

gozóinak figyelmét arra, hogy legfonto—

sabb feladatuk, hogy mindenoldalúan és alkotó módon tanulmányozzák Marx—

Engels—Lenin—Sztálin tanításait, tanul-

mányozzák elmélyülten a marxizmus—

leninizmus klasszikusainak a számvitel és

a statisztika kérdéseire vonatkozó út-

mutatásait, s dolgozzák fel ezen az ala—

pon azokat az új problémákat, amelyeket a szovjet statisztikusok számára a Kom—

munista Párt és a Szovjet kormány áttör-

ténelmi jelentőségű határozatai felvetnek.

D. Vajnse'nker Az ipari termelés ön- költségének elemzése című cikkét a Sta- tisztikai Szemle 1954. évi 5. száma teljes terjedelmében közli.

I. Szoszenszkijnak A ,,busíness" sta—

tisztikája című cikke a mai polgári sta—

tisztika elméletének, módszerének és cél—

kjának jellemzését adja.

Rámutat arra, hogy a mai polgári sta—

tisztika alapja az az idealista filozófia, amely tagadja a tudomány törvényeinek

— a társadalmi fejlődés törvényeinek .—

objektív jellegét. A polgári teoretikusok felfogása szerint a statisztikának nem

minőségi tulajdonságokkal rendelkező,

objektiven létező reális jelenségekkel,ha—

nem konkrét anyagi tartalmuktól meg—

fosztott, formális-matematikai készítmé—

nyekkel van dolga. E felfogás reakciós osztályértelme abban van, hogy mellőzi a kapitalista társadalom törvényszerűségeif nek tanulmányozását, s azt a felületen

mozgó jelenségek tisztán formális, külső leírásával cseréli fel és elkendőzi a kapi—

talista rendszer ellentmondásait.

A kapitalista országok könyvpiacán

megjelenő különféle statisztikai ,,tan—

könyvek" éppen ezeket a reakciós néze- teket fejtegetik, amelyeknek semmi kö—

zük sincs a tudományhoz.

Majdnem valamennyi statisztikai szak—

könyv a statisztikát úgy határozza *meg, mint az alkalmazott matematika egyik ágát, amelyet többé-kevésbbé egyaránt alkalmaznak mind a különböző termé—

szeti jelenségek, mind a társadalmi élet jelenségeinek vizsgálatára.

Az a nézet, hogy a statisztika az alkal- mazott matematika egyik ága, a legnyil- _tabban és legkövetkezetesebben R.Fisher—

nek, a polgári statisztika mai ,,klassziku-

648

^SZEMLB

sának" munkáiban érvényesül. ,,A statisz—

tikai tudomány lényegénél fogva -— irja

R. Fisher — az alkalmazott matematika

egyik ága és így a megfigyelés adataira

alkalmazott matematikának tekinthet—

jük".*) Szerinte ,,ugyanaz a formula egy—

aránt alkalmazható a konkrét tárgyakr egymástól teljesen elütő csoportjára".

A statisztika tárgyára vonatkozó meg—

határozás alapja, Fisher szerint, a sta-

tisztikai sokaság fogalma. Maga a statisz—

tikai sokaság fogalma, Fisher szempont—

jából, a vizsgált jelenségek konkrét anyagi tartalmától való elvonatkoztatást

kíván. '

Fisher nem tagadja a statisztikai mód—

szer fontosságát a társadalmi jelenségek

szempontjából, de ebben az esetben is

szükségesnek tartja az 'elvonatkoztatást a társadalmi—gazdasági viszonyok vizsgált tényeinek konkrét tartalmától.

Az a törekvés, hogy konkrét, reális je—

lenségeket formális matematikai abs sztrakciókkal fejezzenek ki, hogy a sta—

tisztika által vizsgált jelenségeket meg—

fosszák anyagi tartalmuktól, minőségi

meghatározottságukól, ez jellemzi a inni

polgári statisztikát, mutatja elfajulását és hanyatlását, bizonyítja erőtlenségét és

csődjét.

A statisztikára vonatkozó polgári el—

képzelések teljes mértékben megfelelnek

a pragmatizmusnak, ennek ,a reakciós

idealista filozófiai irányzatnak, amely

tagadja az objektív igazságot és a külső világ reális voltát és azt állítja, hogy min-

den elmélet olyan mértékben értékes és igaz, amilyen mértékben ,,eszközül" fel—

használható meghatározott célok (a ki-

zsákmányoló osztályok céljainak) eléré—

sére. Ez a ,,business" filozófia, amelynek

hazája közismerten az USA, hatja át a polgári statisztikai tudomány ,,korifeusai—

nak" áltudományos munkáit.

Az amerikai statisztikai ,,,iskola" már

régóta nem más, mint a tények meghami—

sításának, s a kapitalista monopóliumok

érdekében való statisztikai eltorzításának főiskolája. Az USA polgári statisztikája által szolgáltatott statisztikai adatok ér—

tékét, a pragmatizmus filozófiájának

megfelelően, nem ezeknek az adatoknak

hitelessége és tudományos megalapozott—

1) R. Fisher. Statistical methods for research workers, ll. edition, London, 1950. 1. old.

kapitalista társadalom valóságos

sága határozza meg, hanem az, hogy mi-

lyen mértékben egyeztethetők össze a

monopolisták érdekeivel, mennyire elő—

nyösek és hasznosak az imperialistáknak.

Ebből a szempontból a statisztika tár-

gyának formalista—matematikai tárgya—

lása, a statisztika által vizsgált reális je—

lenségek és folyamatok tartalmatlan, önkényes és holt absztrakciókkal való

felcserélése, teljes mértékben helyesnek—

bizonyul és széles lehetőségeket tár fel a viszo—

nyainak mindenfajta meghamisítására.

A gazdasági élet militarizálásával pár—

huzamosan gyors ütemben militarizálják a tudományt, beleértve a statisztikát is.- Az USA—ban jelenleg a statisztikának egyetlen olyan ága sincs, amely vala- milyen módon ne volna a gazdaság mili—

tarizálási feladatainak alárendelve.

Az USA statisztikáját másrészt az jel—

lemzi, hogy az intézetek, főiskolák és

egyetemek statisztikai kutatásainak pro—

grammját és tanterveit is közvetlenül a

vállalkozók. illetve —— eszközük —— a kor-

mány diktálja, irányítja és ellenőrzi.

Riggleman és Frisby ,,Kereskedelmi

statisztika" című tankönyvükben hangsú—

lyozzák, hogy a tankönyvet a mai üzleti élet követelményeinek megfelelően átdol—

gozták, de az új (harmadik) kiadás fő—

szempontja ugyanaz maradt, mint a

korábbi kiadásoké. Ez —- ,,az olyan üzlet—,,

ember szempontja, aki aszerint itéli meg a statisztika jelentőségét, hogy milyen

mértékben használható fel a gyakorlati eredmények elérésérefú')

,,Mindent az üzletért", ,,Mindent az

üzletemberért!" —- ez a jelszó, amelynek alapján az USA mai polgári statisztikája

fejlődik. Az amerikai statisztikai "dolgo—

zók folyóirata a következőképpen mutat rá a statisztika jelentőségére:

,,A jelenlegi kereskedelmi vállalatok

egyre fokozódó mértékben alkalmazzák a

statisztikai módszereket. Az "üzletember

előtt álló összes problémák egyetlen közös eleme az, hogy bizonytalanság közepette

kell dönteni, és a mai statisztika lényege

éppen az, hogy kidolgozza azokat az álta—

lános elveket, hogyan kell bizonytalanság esetében észszerűen eljárni . . fm)

3) Riggleman and Frisby, Business statistics. New- York. 1951,

3) American Statis—tician, 1952. X.

SZEMLE

649

Nehéz azonban a statisztikusoknak a tőkés kormányt vagy vállalkozót szol—

gálni és ugyanakkor becsületüket is meg- .

óvni. Szoszenszkij idézi W. Freemant, aki ezzel a kérdéssel foglalkozva azt írja, hogy a ,,profit rendszerben" a statisztiku—

sokra nyomást gyakorolnak a vállalko—

zók, akik bizonyos esetekben hamis ada—- tokat követelnek tőlük. Freeman azt a tanácsot adja a statisztikusnak, hogy ,,le—

gyen bölcs, mint a kígyó és szelid, mint

a galamb", vagyis viselkedjék olyan fur- fangosan, hogy a gazdája is meg legyen elégedve, de azért a tisztességtelen sta-

tisztikai üzelmekre se derüljön fény. Igy

oldja meg Freeman a ,,statisztikai etika"

problémáját.

*I. Szoszenszkij a cikk befejezésekép—

pen rámutat arra, hogy a népek békehar-

cában a tények helyes megvilágítása, az igazságnak megfelelő tájékoztatás, a tár—

sadalmi—gazdasági viszonyok tárgyilagos elemzése igen nagy jelentőségű. El kell

'ismernünk, hogy a tudományos statiszti-

kára, minta társadalmi megismerés ha—

talmas fegyverére, rendkívül fontos sze—

rep vár.

A Szovjetunióban és a demokratikus tábor más országaiban a statisztika a né—

, pek és a béke érdekeit szolgálva teljesíti

"ezt a nemes missziót. Ezzel szemben a kapitalista országokban, különösen az USA-ban, a statisztika ahelyett, hogy a béke ügyét szolgálná, a háború és az erő—

szak, az emberi kizsákmányolás és a tő—

kés monopóliumok, a maximális profit utáni hajsza szolgálatában áll.

L. Lvovnak A falusi dolgozók elnyomo- rodása és tönkremenetele a kapitalista

országokban (Szemle) című cikke számos adatot sorakoztat fel annak bemutatá—

sára,*hogy milyen mértéket öltött a falusi

dolgozók kizsákmányolása és kifosztása,

a mezőgazdaság hanyatlása és lezüllésc a kapitalista országokban a második

világháború után.

A cikk három részből áll. Az első rész rámutat arra, hogy az agresszív politika fokozása és a gazdasági élet militarizá—

llása következtében az USA mezőgazda—

sága erősen elmaradt az ipartól. A mező—

gazdaság részesedése a nemzeti jövede—

lemből az 1937. évi 9,9 százalékról 1952—ig 6,6 százalékra csökkent. Az USA mező—

gazdaságában egyre inkább kifejeződnek

a válságjelenségek. 1952—53—ban az USA

mezőgazdasági exportja 1,1 millió dollár—

ral, vagyis majdnem 30%—kal csökkent.

A szakszervezetek tájékoztató irodájá-

nak adatai szerint 1946—tól 1951-ig az egy főre eső húsfogyasztás az USA-ban 100/0—

kal, a tejtermékek egy főre eső fogyasztása

6,6%—kal, a búzaliszté 14,7%—kal, a friss főzelékféléké 7,4%—kal, a gyümölcsféléké

pedig l3,9%—kal csökkent. A vajfogyasztás

1940 és 1951 között majdnem a felére;

csökkent, Ezek az átlagos adatok azonban

nem tükrözik híven a dolgozó tömegek

fogyasztásának jóval nagyobb mértékű

csökkenését. Növekszenek az eladatlan

árukészletek a tőkések raktáraiban. Az

USA kormánya a háború utáni időszak—, ban — a monopóliumok és a tőkés far—-

merek érdekében — a magas árszínvonal '

fenntartása céljából több ízben semmisí—

tett meg különböző élelmiszerkészleteket, akkor, amikor a dolgozó tömegek nyomo—

rognak és éheznek.

A második világháború után nagy mér—

tékben hanyatlott az európai tőkés orszá- gok gazdasága is. Legtöbbjükben a mai napig sem sikerült elérni a mezőgazda-

sági termelés háborúelőtti volumenét.

A cikk második része a kapitalista vá- ros és falu közötti érdekellentétek növe—

kedésével, a mezőgazdasági termelésnek a tőkés monopóliumok kezében való

egyre növekvő koncentrációjával és en—

nek következményeivel foglalkozik.

Az Amerikai Egyesült Államokban

néhány monopólium majdnem az egész

mezőgazdasági áruforgalmat ellenőrzi.

Az összes kapitalista országokban rend—

szeresen fokozódik a mezőgazdaság eladó—

sodása. '

így például az amerikai farmerek adós—

ságai az utóbbi években így alakultak

(az adatok január 1—re vonatkoznak):_

Jelzálog Egyéb

adósság adósság Összasen millió dollár

1946 ... 4,7 3,1 7,8

1950. ... 5,4 m 12,4

1951 ... 5,8 7,0 12,8

1952 ... ae '7,9 145

1953. ... 7,1 s,8 15,9

650 szama

Az amerikai farmerek tiszta Jövedelme (milliárd dollár) pedig így alakult:

Év l Folyó árakon 1954. évi árakon

1947. ... 16,8 13,3

1952. ... 14,Z 9,9

1958. (becslés) ... 12,5 8,4

Az 1950. évi összeírási adatokból kitű—

nik, hogy az 1920—tól l950—ig terjedő idő—

szakban az USA farmjainak száma 1106 OOO—rel, azaz 170/0—kal csökkent.

Ugyanakkor az egy farmra eső átlagos

földterület nagysága majdnem 460/0-ka1

növekedett.

A cikk harmadik része ugyanezeket a kérdéseket a gyarmati és függő országok—

ban Vizsgálja.

,,Az olvasók levelei és javaslatai" 0.

rovat két cikket tartalmaz. A ,,Hibák a tehergépkocsi szállítás statisztikájában"

c. cikk a szállítások és a szállítási költsé—

gek tervszámainak a gépkocsiüzemek ne—

gyedévi és évi beszámolójelentésébe való felvételét sürgeti. ,,A közétkeztetési költ—

ségek tervezésének és számvitelének meg—

javítása" c. cikk pedig a közétkeztetési vállalatoknál az étkezők kiszglgárásával

kapcsolatos költségeknek a terveZésben

és a számvitelben való kimutatását, il-

letve elkülönítését javasolja.

A ,,Bírálatok és könyvismertetések" c.

rovat E.P. Lebedev, Szállítási statisztika

(Goszsztatizdat, Moszkva, 1953) c. köny—

vének kritikai ismertetését közli V. Novi—

kov tollából.

A ,,Beszámolók és viták" 0. rovat pedig az A. I. Petrov professzor szerkesztésé—

ben megjelent ,,Gazdaságstatisztika" c.

tankönyvről a Szovjetunió Központi Sta-

tisztikai Hivatalában tartott igen érdekes vita anyagát és a hozzászólásokat közli.

(A beszámoló rövid ismertetését lásd:

Statisztikai Szemle, 1954. évi 6—7. sz.

553—563. old.)

Gy. F. dr.

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ,

1954. évi 2. száma

szemléltető módon, számos grafikonnal mutatja be a kormányprogramm végre—

hajtása során eddig elért eredményeinket, a Szovjetunió és a népi demokráciák népgazdaságának fejlődését és a kapitalista országok gazdasági helyzetét.

Ára: 7,— Ft

Kapható lBUSZ-pavilonokhan és a Posta Központi Hirlapirodánál

(V., József nádor—tér 1.)