A balatoni üdülőellátás egyes kérdései az 1954. évi főszezon kereskedelmi forgalmának tükrében

564 STATISZTIKAI rvezet?

' 1953. év végén háromszor annyi film—

színház működött, mint 1949. évben.

A falvak nagyarányú villamosítása le- hetővé tette a községek vezetékes rádióval és mozival való ellátását. Ennek során a vezetékes rádióhálózatba bekapcsoltak 436 községet. Ezzel a vezetékes rádióelőfi—

zetők száma az 1950. évi 1600 előfizetőről több mint 250000 előfizetőre emelkedett.

A vezetékes rádióhálózatba bekapcsolt

községek és az előfizetők száma

/ Ö

%%];Zggklt lösszes előfizetők

Ev ——

s z a m a

1950 ... 7 1 600,

1951 . .. 101 84 300

1952 . 183 120 600

1953 . 132 221 800

1954 . 13 250 200

A területi kultúrotthonok száma 1951.

óta kereken 1450—nel, a területi könyvtá—

raké pedig 2280-nal emelkedett.

A területi kultúrotthonok és könyvtárak

száma

T 8 i' il ] e t i

Időpont _,___.__.__

kultúrotthon könyvtár

1950. XII. 31. 433 1657

1951. XII. 31. 1279 2937

1952. XII. 81. 1633 3377

1953. XII. 31. . 1 858 3 819

1954. XII. 31. 1887 8973

Ugyanezen idő alatt az üzemi könyvtá- rak száma több mint háromszorosára—

emelkedett. .

Az elmúlt öt év során jelentősen meg—f növekedett az ország sportlétesítményei—

nek száma. Az új sportlétesítmények kö—w zül legjelentősebb a több mint 90000 fő

befogadóképességű, mintegy 150 millió Ft

költséggel felépült Népstadion. Ezen kí—n vül Budapesten helyreállítottak több, há-

borúban megrongált sporttelepet, melyek

közül legnagyobb a Vörös Lobogó sport——

telepe. Jelentős új sportlétesítmény még

a Lokomotív sportegyesület korszerűen

megépített új versenyuszodája.

Az elmúlt évek során azonban nemcsak Budapesten, hanem vidéken is számos

sporttelepet létesítettünk, illetve a meg:-—

lévőket korszerűsítettük. Ezek közül je—

lentősebbek a sajószentpéteri, szekszárdi, almásfüzitői. füzfői újonnan létesített és

a korszerűsített salgótarjáni sporttelep.

A felszabadulás óta eltelt egy évtized

hatalmas ütemű gazdasági fejlődésére méltán büszkék lehetünk. Hatalmas új gyárak, üzemek, bányák, kórházak, óvo-

dák, iskolák, új lakóépületek, tudományos

intézetek mutaják a megtett utat. Erő—

feszítéseink nem voltak hiábavalók, fej-—

lett iparunkra, s ,fejlődő mezőgazdasá—

gunki'a támaszkodva biztosan haladha—

tunk előre a szor-íalizmus építése, a nép-

jólét állandó emelése útján.

Deák Ferenc

Feles György—

A balatoni üdülőellátás egyes kérdései az 1954. évi főszezon kereskedelmi forgalmának tükrében

A Balaton, a ,,magyar tenger" Közép—

Európa legnagyobb tava, közvetlen gaz—

dasági kihasználása mellett — halászat,

nád— és jégtermelés —— fekvése, festői kör—

nyezete, időjárási és talajviszonyai, vala—

mint Vízisport lehetőségei, hazánk leg—

jelentősebb fürdőhelyeivé teszik a partján fekvő településeket.

A felszabadulást megelőző évekig a Ba- laton üdülőinek zöme a tőkésosztályok képviselőiből és a magasabb fizetésű ál-

lami hivatalnokokbo'l és magántisztvise- lőkből, a tehetősebb kispolgárságból és értelmiségből került ki.

A felszabadulás után az üdültetés for—

mája az első években csak annyiban vál—

tozott, hogy a munkásosztály is nagyobb részt vett ki a balatoni üdülésből. Az üze—

mek teherautóinak személyszállításai és a

hétvégi filléres vonatok ebben az időben

már jelentős számú dolgozónak tették le—

hetővé egy—két napra a Balaton megláto—

gatását.

A fordulat éve után a balatonmelléki szállók, penziók és a szórakoztató üze-—

mek is társadalmi tulajdonba kerültek és

ezeket államunk a dolgozók kedvezmé—m

nyes üdültetésének szolgálatába állította.

;STATISETIKA! TÁJÉKOZTATÓ

565

A felszabadulást követően évről évre több tízezer dolgozó üdül a Balaton part—

;ián kedvezményes árakon.

Az üdülés a Balaton mellett ma általá—

ban a következő formákban történik:

1. SZOT és vállalati beutalásos üdülés 1954. év szezonjában (május 1. és szeptem—

ber 30fközött) fenti módon 163 295 dol—

gozó és gyermek üdült a Balaton partján,

ez az idényben az országban hasonló mó—

don üdült dolgozóknak 76,4%—át tette ki.

2. IBUSZ fizetővende'g szolgálat

1954. év nyarán összesen 3547 dolgozó nyaralt az IBUSZ által biztosított szobák—

ban.

3. Mogánoillákat és magánszobákat

igénybevevő fizető vendégek

4. Saját nyaraló villák üdülőt

Ez utóbbi két formában nyaralók számát

1954. év nyarán mintegy 30—40 OOO-re te- hetjük.

5. Szállodák és penziók fizető vendégei

Az állami vendéglátóipar szállodáiban és

penzióiban 1954. évben mintegy 4200 fő

nyaralt 1 hetes üdülést figyelembe véve.

6. Idegenforgalom

A baráti országokból csere és egyéb üdül-

tetés formájában 1954. év nyarán 1397 külföldi vendég üdült.

7. IBUSZ vonatokkal érkező hétvégi

üdülők

1954. évi főidény alatt 132 IBUSZ külön—

vonattal Siófokon, Fonyódon és Balaton-

almádiban 161700 dolgozó kereste fel a Balatont. Itt kell megemlítenünk az igen jelentős országúti forgalmat is, amely

autókon és motorkerékpárokon a dolgo-

zók ezreit hozza a Balaton mellé.

Fentiek alapján tehát egy nyári meleg

hétvégén kb 50—60 000 vendég is meg—

fordult a Balaton partján

A balatoni üdülés bármely fent felso—

rolt formájában részvevő dolgozók jogo—

san elvárják, hogy zavartalan pihenés-ük

érdekében kívánságaikat, szórakozási ige—.

nyeiket kielégítsék. A szórakozás lehető—

ségeit többek között a vendéglátóipari üzemekben keresik. Az üdülők az üdülés tartama alatt általában fokozottabb igé—

nyekkel lépnek fel, jobbminőségű ételeket

és italokat kívánnak fogyasztani, olyan ajándék— és strandcikkeket vásárolnak,

melyeket állandó lakhelyükön egyébként nem szereznének be.

A balatoni üdülők megkülönböztetett

ellátása szükségessé tette, hogy 1952. év—

től kezdve a Belkereskedelmi Miniszté—

rium a balatonkörnyéki kereskedelmi szervezetek döntő részét az Udülőhelyeket

Ellátó Igazgatósága útján közvetlenül irá-

nyítsa.

A balatonkörnyéki üdülőhelyeken több

kereskedelmi szervezet működik. így pl.a környező falvakban a tanácsok és a föld- művesszövetkezetek irányítása alatt álló boltok és vendéglátóipari üzemek is mű—

ködnek, de ezek főtevékenysége inkább a

helyi lakosság igényeinek kielégítése.

Az üdülővendégek ellátását túlnyomó részben az Údülőhelyeket Ellátó Igazga—

tóság felügyelete alá tartozó vállalatok végzik. Az Igazgatóság tevékenységére vonatkozó adatok tehát jól jellemzik a balatoni üdülők ellátottságát.

A BALATON! UDULÉS SZEZONJELLEGE

A balatonkörnyéki üdülőforgalom az időjárástól függően, általában május 'vé—

gén kezdődik és szeptember közepén ér véget. A SZOT és vállalati üdülők május végén nyitják meg kapuikat. Télen az üdülők zöme zárva van, csupán egy—kettő működik, ezek sem teljes kapacitással.

A SZOT és vállalati üdültetést az idő- járás elvben nem befolyásolja, annál in—

kább hatással van az egyéni nyaralókra és döntően befolyásolja a hétvégi napok

üdülőinek számát.

A kölcsönhatás a balatoni üdülés sze—

zonjellege és a kereskedelmi áruforgalom között több formában jelentkezik.

1. Szezon indulása, tetőzése, zárása.

2. Szezon időszakon belül az időjárás változásának hatása. (Esős, borus napok

—-— meleg száraz hetek stb.)

3 Hétvégi napok. (Szombat—vasárnap forgalma.)

4 Rendezvények —— sport és kulturális események hatása.

5. Kirándulóhelyek forgalma.

Vegyük sorba a szezonjelleg és az áru- forgalom kölcsönhatásait.

summa: ;T

A SZOT és a vállalati beutalásos üdülők száma 1953. és 1954. években hanem ' (felnőtt és gyermek együtt)

;

1953 1954 Index

166381: 19532

SZOT ! Vállalati ! Együtt, SZOT Vállalati Együtt. _ 100

Május ... 9 210 4 980 14 100 9 215 7 000 16 215 1143

Június ... 21 450 14 210 35 660 20 050 20 180 40 230 1123 Július ... 22 040 14 860 36 900 22 580 24 610 47 190 1273

Augusztus ... 24 240 15 120 39 360 23 000 20 270 43 270 1093

Szeptember ... 12 345 3 145 15 490 11 460 4 930 16 390 1063

Főeum sem . .. . . 89 285 . 52 315 141 600 86 305 76 990 163 295 1153

Míg az állami kiskereskedelem és ven- déglátóipar országos forgalma

szeptemberig lényeges emelkedést május—

hoz viszonyítva nem mutat, addig a bala—

májustól

tonkörnyéki áruforgalom a júliuu és au—

gusztus hónapokban éri

majd szeptemberben a fürdőidény elmúl—

tával erősen visszaesik.

el a tetőfokát.,

1. ez. ábra. Az üdülők száma és az áruforgalom. 1954; május—szeptember *

% 500 275 250 225

200

476 150 125 700

75 50

195/— "u'/as

HÓ/VA va

A beutalások tetőzése július hónapban volt, ennek megfelelően alakult a bala—

toni üdülőket ellátó Udülőellátó Vállalat

ná - 100

POK

üdülő/r száma

vendege/amít mmal/na

forgalma, míg a balatonkömyéki két ven— u déglátóipari vállalatnal augusztusban érte

el a forgalom a maximumot, mert 1954.

VIII.

űdu/áel/ám VaVIa/a/ wys/ma

IX.

____",.a_—

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

nyarán a viszonylag hűvös, esős július után meleg augusztus következett.

1954. év július havában lényegesen ked—

vezőtlenebb volt az időjárás az üdülésre,

mint 1953. évben, ami a vendéglátóipari forgalomra is erősen kihatott.

1954. év nyarán a legesősebb idő július 1—10—e között, a legmelegebb és napos idő augusztus 1—10-e között volt.

A hőmérséklet-ingadozás hatása a

vendéglátóipari forgalomra 1954-ben

Vendég- ( -

látóipari ÉP;

Megnevezés forgalom Index hőmér_

1000 Ft- séklet

ban' Föszezon dekádlorgal-

mának átlaga ... 3875 , 100,0 — 'Júllus 1—10. ... 3512 90,6 18,3 C"

Augusztus 1—10. . . . . 4766 123,0 22,4 Co ' A balatonkörnyéki 2 üdülő-vendéglátó vállalat

adatai. 0

Jelentős különbségek vannak a hétköz—

napi és hétvégi forgalom között. A hét—

végi kirándulók igen erősen felszöktetik

a szombat—vasárnapok forgalmát és igen erős próbára teszik a vendéglátóipari vál—

lalatokat mind azáruellátás, mind a ki—

szolgálás biztosítása tekintetében. Míg ál—

talában a hétköznapi forgalmat étel, ital-

féleségekben, befogadóképességben a vendéglátóipari vállalatok biztosították,

addig a szombat—vasárnapi forgalom zök- kenőkkel járt, a sörös és fagylaltpultok előtt sorbanállók voltak, a dolgozók egy—

része nem jutott a kívánt étel- vagy ital—

féleségekhez.

A Keszthelyi üdülő—Vendéglátó Vállalat

hétköznapi és vasárnapi átlagforgalma

1954. június—augusztus

Hétköz— Vasár— Index napi napi hétköz-

Időszak $$$

átlagiorgalom forgalo m

1000 Ft-ban 83100

Június ... 64,4 120 1863 Július ... 96,0 172 179,2 Augusztus ... 104,4 197 188,7

* Mmm adog . . . ;. 88,4 ? 153 184,4

567

A vendéglátóipari üzemeknek a hét-—

köznapi forgalom több mint másfélszere—

sét kellett lebonyolítaniok hétvégén, eb- ből következtek a torlódások, ki nem elé—

gített igények stb.

Nem volt szerencsés a Balaton mellett megrendezésre került sport és kulturális események időpontjának megválasztása.

Sokévi megfigyelés szerint a balatoni idő-

járás augusztus 20—án kedvezőtlenre for——

dul, ami a nyaralóhelyek rohamos ki—

ürülését vonja maga után, —— szeptember elején azonban ismét megjavul az idő-

járás. Ezekre a szinte törvényszerű pon—

tossággal megismétlődő időjárási jelensé—

gekre voltak alapítva a szeptember ele—

jére helyezett sportversenyek és egyéb

rendezvények, amelyek célja a vendégek- nek a Balaton mellett való megtartása;

illetve visszajövetelének elérése volt. Ez—

zel a módszerrel a múltban sikerült is je—

lentősen meghosszabbítani a balatoni

üdülőszezont.

Ezzel szemben 1954. évben a tihanyi

motorkerékpárverseny és a borhét július

végén volt, amikor egyébként is biztosí-r

tott valamennyi fürdőhely látogatottságal Helyes lenne, ha a sport és kulturális ren——

dezvényeket szeptemberre termék és en—

nek látogatottságát ' különvonatokkal, hajó és autóbuszjáratokkal biztosítanák,

Különös figyelemmel kell a vendéglátó—

iparnak gondoskodnia a kirándulóhelyek ellátásáról. A Balaton környékén üdülők általában nem mulasztják el az üdülés tartama alatt Badacsony és Tihany meg—

látogatását.

A kirándulóhelyek forgalmát természe—

tesen jelentősen befolyásolja a hajó—, vo-

nat— és autóbuszjáratok szervezettsége.

Ezeken a helyeken célszerű a hajó és egyéb közlekedési eszközök érkező és in—

dulási idejétől függően kitelepített egysé—

geket is -— az állandóan üzemelő egysége—

ken kívül —— fenntartani. Gondoskodni kell továbbá arról is, hogy e helyeken- megfelelő bijou— és ajándéktárgyak állja—

nak a kirándulók rendelkezésére. E fel—

adatot a kereskedelmi szervek nyáron

működésbe helyezett pavilonjaikkal ál—

talában jól oldották meg. Bővítették a vá—

lasztékot az ajándéktárgyakban, saját ajándéktárgykészitő műhelyt állítottak

fel, sőt felhasználták a házi és kisipar

termékeit is.

^{* 533 *}

STATISZTIKAI T

A BALATON! ELLÁTÁS ÉS A BALATON- KÖRNYEKI KERESKEDELMI SZERVEZET

MUKÖDÉSÉNEK EGYES KÉRDÉSEI

A SZOT 1954. év nyarán az üdülők ré—

szére telhasznált étkezési nyersanyag- norma értékét 4,7%-kal növelte 1953. év- hez képest. Ennek folytán az üdülők élel- miszer ellátása megjavult és 1954. év nyarán az üdülők jobb, tartalmasabb ellá—

tást kaptak, mint 1953. évben, ez megmu—

tatkozik az Országos Udülőellátó Vállalat élelmiszeréforgalmának összetételében.

A minőségi élelmiszerek százalékos

részaránya az összforgalomból 1953. évhez

képest megnövekedett.

Az Országos Udülőellátó V. balaton—

környéki élelmiszer-forgalmának

százalékos megoszlása

1953 1954

Kegnevezés —

III. negyedév Onkor ... ; 4,4 4,5

39,6 38,0

I . . 14,7 15,8

Baromft- és tojás ... 4,4 6,3 Édesipari cikkek ... ! LO l,7 Gyümölos- én zöldség ... ; 7.5 9,2

!

Összesen 71,6 75,5

Egyéb ... _ 28,4 24,5

Mindössze ; 100,0 100,0

A balatoni üdültetésnél legnagyobb probléma—, az elhelyezési (szállás) lehető-

ségek elégtelensége.

A szakszervezeti és vállalati üdülőkben az egy szobára eső vendégszám kb 2,8 fő, a szállodákban kb 2 fő, ugyanennyivel számolhatunk a magánszobákban is.

A vendéglátóipari szállodai szobák szá—

ma 1954. évben 188 volt, 390 férőhellyel,

melyből 30—40 szoba 100—120 férőhellyel

a vendéglátóipari személyzet részére volt fenntartva. Ez a szállodai kapacitás az igényeket megközelítően sem elégítette ki.

Pl. Keszthelyen mindössze 1 szálló műkö—

dött 16 szobával, mely a normál átutazók forgalmat is csak nehézkesen bonyolí—

totta le.

A balatonkörnyéki szállodai szobák elégtelen száma miatt a helyi lakosság és

a villatulajdonosok igen magas árat kér- nek a kiadó szobákért. 1954. év nyarán a nagyobb fürdőhelyeken egy kétágyas szoba ára a főszezonban a magánvillák—

ban és lakóházakban napi 40—60 Ft—ot

tett ki.

1955'. évre az állami vendéglátóiparban a szállodák, a szobák és férőhelyek szama

jelentékeny mértékben bővül. 1955. nya—

rán 586 szoba, 1210 férőhellyel áll az üdü-

lők rendelkezésére.

Számításokat végeztünk arra vonatko—

zóan, hogy az üdülők kiadásai hogyan alakulnak üdülésük alatt. Számításainkat

tapasztalati számok és becslések alapján végeztük és ellenőrzésére felhasználtuka balatoni kiskereskedelmi és"—vendéglátó—

ipari vállalatok főszezonban elért for- galmi adatait. amely szerint a Balaton

környékén üdülő dolgozók kiadásai és a

főszezon áruforgalmi bevételei összhang- ban vannak.

A balatonkörnyéki vendéglátóipartól a szezonjelleg és az üdülő dolgozók igénye elsősorban a cukrászdák és a melegkony—

hás üzemek fejlesztését kívánta meg, '

Az üdülők napi kiadásai (Ft) tapasztalati számok és becslések alapján

Megnevezés szor beuta- Szállj—dal Magános

lános üdülő udulő minimum maximum

Szálláskőltség ... 8 __ 62 __ 20,— 80,—

Főétkazések költsége ... ' ' 33,— 53,—

Szúllás és föétkezéa együtt ... 8,—- 62,— 53,—- 88,—

Ital. fagylalt, gyümölcs és egyéb kiegészítő

étkezés ... 15,—— 26,-— 15,— 80,"- Aiándéktórgy, levelezőlap, straudclkkek,

fényképezés ... 3,—— 3,— 3,— 3.—

Kirándulán, strandbelépö, bérlet, kölcsön—

dijak stb. ... 4,— 6,—— 4,— 0,—

Összes kiadás ... 30,— 96,— 75,— 122,—

tszámitva 14 napos üdülésre ... 420,— 1334,-- 1050,— 1708,—

tiköltség'. ... 35, — 50, — 35, — ön.:

*Összes kiadős 2 hétre ... 465,-—- 1834,——- 1085,—— 1758.—

' Kedvezményes és félárú útiköltséget figyelembe vettük.

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

569

emellett gondoskodni kellett az italbolt—

hálózat megfelelő kiépítéséről is. Szüksé—

gessé vált továbbá, hogy mindazokon a helyeken, ahol az üdülők sűrűn megfor—

dulnak, a fellépő igényeket üditő italok- ban, fagylaltban stb. kielégítsék.

1954 év nyarán a balatoni vendéglátó—-

ipari üzemi hálózat nem bővült jelenté—

kenyen, a cél inkább a meglévő üzemek korszerűsítése és kibővítéSe volt. Egyes üzemeket átminősítettek, pl. éttermet táncos szórakozóhellyé alakítottak, ital—

boltot melegkonyhával láttak el stb. 1954.

évben új egységként kapcsolódott —-— töb-

bek között —— a vendéglátóipari ellátásba a siófoki ,,Balaton—Étterem", a szemesi ,,Kaszinó—Étterem". A siófoki ,,Strand—

Étterem" táncos esti szórakozóhely lett, meleg konyhát kapott a siófoki ,,Vörös

Meteor" csárda stb.

A vendéglátóipari üzemek áruellátása

és így a fogyasztók kiszolgálása 1954. év-

ben a fő idényben általában zökkenőmen—

tes volt, eltekintve a különösen meleg na—

pokon előforduló sör és üdítőital hiánytól.

Jelentős eredményként kell megemlíte- nünk, hogy 1954. év nyarán lényegesen bővebb volt az ellátás eukrászsütemény—

ből, fagylaltból, mint 1953. év nyarán.

Nagy mértékben emelkedett a sajátter—

melésű áruforgalom, mely azt jelenti,

hogy a fogyasztókat hideg— és melegkony—

hai készítményekkel az előző évinél meg-

felelőbben látták el.

A balatonkörnyéki vendéglátóipari forgalom 1953—1954- évben 1000 Ft-ban*

Összes árbevétel Ebből sajáttermelésü áruforgalom Időszak

1953 19 54 1953 a 100 1953 1954 1953 : 100

Május ... 3 258 4 672 143,5 1 024 1 219 119,0

Június ... 4 ... 5 704 7 861 137,0 1 879 2 471 131,2 Július ... 10 504 13 019 125,5 3 428 5 051 160,0 Augusztus ... 10 216 13 991 136,2 3 635 5 398 148,0

Szeptember ... 4 187 5 953 142,7 1 106 1 714 155,0

5 hónap együtt ... 33 869 45 496 184,2 * 11 072 15 853 138,0 ' A Balatonkömyéki Udülóvendéglátó V. és a Keszthelyi Vendéglátó V. együttes adatai.

2. sz. ábra. Az összes árbevétel és a saját termelésű áruforgalom alakulása 1954—ben;

% 1953 : 100

450 , _

/ x * x

e l , ) x x ,,,,,

/ § *x ,,"

450 ,! § "s.; '

/ s

———-—————.—————————————e ———— :

"' § §

MO *":NJ"""—""""7Á" ""§" " "" M/

§- xx! * A/

/ ! "g,-f'!

43 9 xm § ? (;

/ ., § V __ ______

l l

% !

Ha ! "_ § '—

—- !

400 ,

* H 0 N A P 0 K

V. VI. V/l. V///. IX.

összes árbevétel

6 Sfíltlőilllkül Sromlc.

— _ _ __ —__ saját termelésű áruforgalom

STATISZTIKÁI Tami ,

— A sajáttermelésű áruforgalom 1954. év , nyarán erősebben emelkedett — május és június hónapot kivéve —, mint a teljes . vendéglátóipari árbevétel.

Az összes árbevételből a sajátterme—

lésű áruforgalom részaránya 1954. július—

ban az—1953fjúliusi 32,8 százalékról 38,3 százalékra, augusztusban 35,6 százalékról 38,4 százalékra, szeptemberben 26,4 száza—

lékról 28,8 százalékra emelkedett.

.A sajáttermelésű áruforgalom emelke—

dését főleg fagylaltban, cukrászsütemény—

ben és espresso kávéban elősegítette,, hogy a balatonkörnyéki, vendéglátóipari vállalatok 1954 év nyarán 33 db espresso—

gépet, 20 db fagylaltgépet, 36 db jégszek—

rényt kaptak. ,

Espresso kávéban, cukrászsüteményben és fagylaltban az igényeket a vendéglátó—

ipari üzemek általában kielégítették és saját termelésüket, valamint forgalmu—

kat ezekben a cikkekben az előző évhez képest jelentősen növelték.

Néhány, sajáttermelésű cikk forgalmának alakulása a balatonkörnyéki vendéglátó vállalatoknál (1000 Ft)

Június Július Augusztus

Megnevezés Index Index Index

1953 1954 1953:- 1958 1954 19533 1953 1954 1953:

100 100

Fagylalt ... . . 403 512 126,8 749 787 105,0 633 1017 161,0 Cukrászsütemény . . . ... 245 416 170,0 487 772 158,5 658 866 131,7 Espresso kávé ... 203 378 186,8 413 745 180,0 652 788 1405)

A keszthelyi vállalat üzemeinek profi-.

lonkénti forgalmát az alábbi táblázat mu—

tatja:

Érték: 1000 Ft—ban

A balatonkörnyékí üdülők jobb ellátá—

sára mutatnak a Balatonkörnyéki Kis—

kereskedelmi Vállalat 1954. éves forgalmi adatai is. A vállalat fejlesztette a nyílt

For alom , , , , _ ,

Megnevezés 8 11531 árus1tasu elelmiszerboltok, az un. ,,gom— _

1953 ! 1954 100 bák" számát, továbbá több helyen pavilo—

%ukrászdák ... 2032 3603 1773 "Okat állímtt fel ajándéktárgyak, Strand",

ttetmek ... . . 5846 8944 1512 -

Italboltok ... .. 4235 5631 1331 és fOtómkkek forgalombahozatalára. * Szállodák ... ! 402 403 1002

A Balatonkömyéki Kiskereskedelmi Vállalat élelmiszerforgalma

1953—1954. év főszezonjában, 1000 Ft-ban

( Élelmiszer— Index

Időszak forgalom 1953 ::

"w— 100

1953 1954

Június ... 6104 6 381 104,5

Július ... 8976 10 724 119,4

Augusztus ... 8575 10 245 13032

Az élelmiszerforgalmon belül a hentes—

áru forgalma emelkedett a legnagyobb mértékben.

A Balatonkörnyéki Kiskereskedelmi Vállalat 1954. évi nyári idényben többek

között 500000 darabbal több péksüte- ményt, 100 hl—rel több palackozott bort,

380 g—Val több vajat, sajtot, 280 g—val több

töltelékarut hozott forgalomba, mint 1953.

évben.

A vendéglátóiparban igen lényeges a kifogástalan felszolgálás biztosítása. A

balatonkörnyéki üdülővendéglátó vállala—

toknál az alkalmazottak túlnyomó része

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

571

csak a szezonban van a vállalatnál. Az

úgynevezett ,,törzslétszám" a nyári for-

galomban a dolgozóknak csak mintegy

hatodrészét teszi ki. '

3. sz. ábra. A balatonkörnyéki üdülővendéglátó vállalatok 1954. évi összes árbevételeínek és létszámalakulásának havi adatai

% 1954 január hl — 1470

800 700 600 500

400 , M —

500 M

200 *

fűű

K/ll !

összes árbevétel

A munkaerőnek e hullámzása nem hat kedvezően a felszolgálás minőségére és

általában a vállalat egyéb működésére.

Munkaerőhullámzási adatok a Balatoni és Keszthelyi Udülővendéglátó

Vállalatról 1954. évben

Időszak Felvétel Elbocsátás

wins 1 — 10 ... 133 42

, 11 —— 20 ... 122 33

,, , 21 — 31. ... 94 57

Július hó ... 349 182 , Augusztus 1 — 10. ... 60 38

, 11 — 20. ... 63 67

,, 21 — 31. ... 28 153

Augusztus hó ... 151 258

A főszezon munkaerőhullámzási adatai igen jellemzően mutatják azokat a

6!

V// W! M X X/ lű

___—._._.... látnám

munkaerőnehézségeket, amelyekkel a két vállalatnak a csúcsforgalmi időszak alatt meg kell küzdenie.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a balatonkörnyéki kereskedelmi szervek 1954. évben az üdülőellátás megjavítása A

érdekében általában jó munkát végeztek.

A szezon befejezése után 'a szerzett 'az—,

pasztalatok alapján különféle kisegítő és termelő üzemeket állítottak fel, amelyek—

kel már az 1955. évi idény zökkenőmentes áruellátását kívánják biztosítani. így töb—- bek között halfeldolgozó, szörp, szikvíz és dessert üzemet létesítettek.

A Balatonkörnyék kereskedelmének fej—

lesztésével kapcsolatban a kereskedelmi

szervek előtt a következő feladatok áll-

nak:

572 STATISZTIKAI neem-, _

Jelentősen meg kell növelni a szállodai kapacitást, korszerűvé és magasabb igé—

'nyek kielégítésére is alkalmassá kell tenni azokat. Biztosítani kell az iparnál a nyári szezonjellegű cikkek megfelelő idő-

ben történő termelését és a cikkek válasz—

tékának kiszélesítését. Tovább kell fej—

leszteni az üzemek technikai felszerelését, különösen a hűtőtér és fagylaltgépek, va—

lamint egyéb konyhai felszerelések és

szállítóeszközök tekintetében.

Tovább kell növelni az ún. kitelepített

üzleti egységek, pavilonok, sátrak és gom—

bák számát. A reprezentativ balatoni vendéglátóipari egységeknél a halételek és tájjellegű borok állandó és folyamatos kiszolgálását biztosítani kell.

A tanácsoknak a község ügyei mellett

a fürdőtelep karbantartásával, fejlesztésé—

vel, a parkok és létesítmények gondozásá—

val is megfelelően foglalkozniok kell.

A különböző sport és kulturális rendez——

vényeket célszerűbben kell elosztani) a szezonidőben és az utószezonban.

A hajózásnál újabb járatok bekapcsolá—

sával, a meglévők sűrítésével a kiránduló forgalmat fel kell lendíteni. Az IBUSZ—

vonatok helyesebb érkeztetésével a bala—

tonkörnyéki forgalmat egyenletesebben kell elosztani a különböző üdülőhelyek

között.

E legdöntőbb feladatok megoldása elő—

segítené, hogy az üdülőellátás 1955. év—

ben elérje azt a szinvonalat, melyet az üdülő dolgozók a szocialista kereskede—

lemtől joggal elvárnak.

Lacza Gábor Dr. Elő Andor

India gazdasági helyzete a számok tükrében

India Ázsia és a világ egyik legnagyobb

és legnépesebb országa; gazdasági jelen—

tősége és a világpolitikában elfoglalt sze—

repe indokolttá teszi, hogy jelenlegi hely-

zetével foglalkozzunk.

India újkori fejlődése az európai gyar—

matosítók India területére való behatolá—

sával kezdődött.

Először a portugálok és a hollandok,

' majd utánuk a franciák és végül az an—

golok jutottak el Indiába. A legtartósabb

az angolok behatolása volt; ez határozta meg India további gazdasági fejlődését.

1600—ban az Angol-Keletindiai Társaság monopoljogot szerzett az Indiával fenn- álló kereskedelem lebonyolítására, Az an—

gol kapitalisták ezzel megkezdték India kincseinek módszeres kirablását. Az an—

gol állam a Társaságnak nem csak keres- kedelmi jellegű jogokat biztositott. A XI.

század óta India területén fennálló, de

ekkor már bőmlófélben lévő afgán álla—

mon belül kegyetlen, gyarmatosító állam- ként működött a Keletindiai Társaság, amely önálló hadsereggel és biráskodási joggal rendelkezett. Ez az időszak egybe—

esett — Marx kifejezésével'élve —— az an- gol eredeti tőkefelhalmozás véres korsza—

kával, India kirablása az angol tőkefel—

halmozást segítette elő.

A XIX. század közepére az angolok so—

rozatos gyarmati háborúik eredménye—

ként egész Indiát kezükbe kerítették. Bo—

nyolult angol közigazgatási rendszert épí- tettek ki, melynek uralma alatt India sem

kül- sem belpolitikai függetlenséget nem

élvezett.

A Szovjetunió győzelme a második vi—

lágháborúban és a japán fasizmus meg- semmisítése, valamint a legjelentősebb gyarmattartó országnak, Angliának meg- gyengült pozíciója forradalmasitólag ha—

tott a gyarmati országok népeire. Egész Ázsiában és így Indiában is új szakaszába ' lépett a nemzeti függetlenségért vivott harc, Ázsia legnagyobb és legnépesebb országában, Kínában megkezdődött a ki—

nai nép felszabadító háborújának utolsó

szakasza.

A második világháború után e gyar—

mati függőség következtében fokozódtak

Indiában a társadalmi, gazdasági ellenté—

tek. Az antifasiszta erők világméretű

győzelme és a kínai nép forradalma meg—

mutatta az elnyomott indiai népnek is,

hogy helyzetén csak a gyarmati függőség felszámolásával segithet. Indiában a má-

sodik világháború utáni években különös erővel lendült fel a függetlenségi harc.

E harcban az indiai burzsoáziának az