A vándormozgalom hatása Veszprém vármegye népességének fejlődésére

5. szám. ——397— [936 Igen kevés a honoratiorok száma. Vizs—

gázott orvos csak egy akadt közöttük, az is borbélyműhelyben dolgozott, Bába is csak egy volt a városban.

A műveltséget az egyház, a papság ter- jesztette, 2 nyomdászt és 4 könyvkötőt látva el munkával. Nagy súlyt kellett, hogy az egyházi zenére fektessenek, mert 7 családfő t'oglalkozásául ,,a székesegyház szegődmé-

nyes muzsikusácít jelölték meg az össze—

; írók.

Az 1828—ik évi Összeírás igen szerény keretek között mutatta be a veszprémi la—

kosság életét s a 100 év alatt bekövetkezett fejlődés éppen :) legje'llegzetesebb mester- ségeket száműzte a város életéből a veszp—

rémi múzeumba.

H. Pálfy Ilona dr.

A vándormozgalom hatása Veszprém vármegye népességének fejlődésére.

L'injiuenee des migrations sur le développement de la population da eomitat Veszprém-

Re'sume'. .lusrlu'au XVIe siecle, la population

(lu comitat de Veszprém était purement hongroise

rt catholigue. (Test (lepuis la Réforme et les pertes subies pendant l'inuasion turgue, apres laouelle on y a établi nombre de colons, aae la popula—

tion de ce comitat a un caractére mi.!rte aa point de vue de la religion et de la nationalité elhns'fjue.

Le pe'ril ture ayant disparu, les seigneurs eccle—

siastitjues et civils űrent uenir de nombreur colons allemands (une trentaine diannées aprés la domi—

nation ottomane, le comitat avail encore 150 a il_

lages complétement ravagés, contre 133 localite's habités). Des régions non envahies par les Turcs, il immigm également

(lthabitants hongroís et slovaoues.

beaneoup

Couvert en grande partie de montaynes et de foréts, le comitat Veszprém est, au point de vue du trafic, dans une situation de'faoorable, et il n'a gue're de possibilite's industrielles notables. Aussi, l'émigration ;] est-elle iorte, d'autant plus (Iue la population, gui stacrroit rapidement, se compose surtout (),éléments pauvres. Avant la guerre, on en a émigre' beaucoup aux, Etats—Unis et au Canada.

(Jhague année, il en sort nombre diliabitants pour stétablir dans les comitats voisins on a Budapest.

II niy a guére de commune (]ui n'ait suhi, de ces fails, une forte perte. ljémiyration a été com- pense'e en partie par (les immigrés venas surtout des comitats limilrophes. Au dernier recensement, la proportion de la population autochtone était au—dessous de 60%.

Comme les comitats voisins, d"oü vient une partie des immigrés, sont presgue uniouement magyars, la proportion des éléments de tongue non hongroise, oui n'ont jamais été trop nom—

breax et ont beaucoap perdu par des émigrations, est en régression. Cela ressort aussi de la statis—

tiaae de la connaissanee de langues, d'apres la- ouelle le nombre des habitants sachant le hon—

grois monte, et celui des éléments parlant les;—

langaes minoritaires (liminue. [,a statistiaue des confess-ions montre également, pour le eomitat Veszprém, l'iníluence (les monuements migratoires sur la composition (le la population: on y voit augmenter llr'llément (ratholitlue romain et (lé—

croitre le nombre (les habitants d'autres confes—

sions, Parmí les eatholiaaes hongrois, (lui forment la plupart de la population, I'accroíssement dit nature! est supérieur á celui (les autres éléments;

ce fait a eontribaé aussi, en dehors des moave—

ments migratoires, a ce our la composition de [a population a change dans le eomitat Veszprém.

v.

Az emberi életformák kialakulásával, differenciálódász'ival együtt haladt a népes- ség áramlásának, vándormozgalmának fej- lődése is. A népvándorlás korszakának lezáródása után a középkor első századai—

ban az emberiség nagy tömegei letelepül- tek, kialakultak a szilárd államkeretek s eltekintve az egyes háborúk folyamán el—

néptelenedett teriiletek esetenként való be—

népesítésétől, az emberiség túlnyomó része helyhez kötött települési viszonyok között élt. Természetesen a középkor folyamán is voltak nagyobb tömegeket megmozdító népcserék, azonban ezek inkább egyszeri, erőszakos beavatkozást jelentettek s nem voltak olyan állandó áramlás jellegűek, amelyek annyira jellemzők napjaink ván- dormozgalmára. A középkorban ennek el—

sősorban jogi akadálya volt. A népesség nagy tömege ugyanis jobbágysorban élt, nem követhette szabadon akaratát és nem vonhatta ki magát földesurának hatalma

5. szám.

'alól. A gyérnépességű időszakban a job—

hágy gazdasági értéket jelentett, azért a földesúr erőszakkal is igyekezett őt föld—

höz kötni, A vándorlás másik akadálya a közlekedési eszközök fejletlensége volt, kii- lönösen hiányzott a tömegek szállítását le—

íhetővé tevő forgalmi eszköz. A vándormoz- galom kialakulásának alapvető ténye a francia forradalom hatása alatt bekövetke- zett jobbágyfelszabadítás volt, amely lehe- .tővé tette azt, hogy a helyzetükkel elége—

detlen elemek a jobb jövő reményében ősi települőhelyüket elhagyva, új helyen keres—

sék boldogulásukat. Az országok és föld- részek közötti vándorlás megindítói a val-

lásháborúk voltak, amelyek a vallásukat

elhagyni nem akaró tömegeket hazájukból való kivándorlásra kényszerítették. A belső vándorlások gazdasági alapját a kapitaliz—

mus kialakulása adja meg, amely a job—

bágyfelszabadítás után már nem helyhez kötött s a földesúr patriarchális gondosko—

rdásából kiesett, sok helyen válságba jutott tömeget az iparosodás folytán fellendülő városok felé, illetőleg a tengeren túlra in—

vdította el.

A statisztika megkülönböztet belső

"és külső vándormozgalmat?) A külső ván—

dormozgalom, a kivándorlás és bevándor- lás az országhatáron túlra irányul, a belső vándormozgalom pedig egy—egy ország te- rületén, annak egyes részei között bonyo—

lódik le. A külső vándormozgalom megfi—

gyelése az útlevélstatisztika alapján arány—

lag könnyen eszközölhető, bár ez is a sta- tisztika egyik legnehezebb észlelési terü- lete. Sokkal nehezebb azonban; a belső ván- dormozgalom számbavétele, amely minden jogi gátlás nélkül folyik le s ezért nem von maga után közigazgatási beavatkozást. igy statisztikai megfigyelés, felvétel tárgyát is csupán végbemenctele után s csak bizo- nyos időközönkint, a népszámlálásoknál képezheti. A belső vándorlások legjobban a népesség születési helyének vizsgálata alapján kísérhetők figyelemmel. Ennek a módszernek is vannak kétségtelen hátrá—

nyai, különösen az utóbbi időben mutatko- zik az a jelenség, hogy a szülő nők a kör—

nyékbeli városok kórházaiban, klinikáin szülik meg gyermeküket, aki azután a sta- tisztikában, mint nem helybeli születésű,

1) L.: Kovács Alajos dr.: Belső vándorlások különös tekintettel Heves vármegyére és A belső vándorlások nemzetközi statisztikája c, tanulmá—

nyait. Magy. Statl Szemle, 1933, évf. 374. és köv.

ill. 1935. évf. 665. és köv, l.

_ 898 A—

.

1936

tehát mint bevándorló szerepel. E módszer hiányai azonban még mindig alatta marad- nak más módszerekének.

A vándormozgalom vegyes nemzetiségű, vegyes vallású népesség körében annak ösz—

szetételét egy—egy községben? megyében igen erősen befolyásolhatja, sőt a népes- ség eredeti összetételét teljesen megváltoz—

tathatja. Jelenlegi vizsgálódásunk tárgyául Veszprém vármegyét választottuk ki, mely—

nek időszerűségét egyrészt a Magyar Sta- tisztikai Társaság Veszprémben lezajló ün- nepi ülése, másrészt a vármegye földrajzi elhelyezkedése és vegyes nemzetiségű, ille—

tőleg felekezetű népének a vándorlásban való erős részvétele adja.

Veszprém vármegye egyike hazánk leg- ősibb települési területeinek?) Már a hon—

foglaló magyarok előtt is lakott hely volt, a Frankbirodalomhoz tartozott és lakói szlávok voltak. Maga a város, illetőleg a vármegye neve is állítólag egy szláv herceg nevétől származik. A honfoglaló magyarok településének súlypontja a Dunántúlra esett s Veszprém vármegye területén Árpád fejedelem törzsének és más törzseknek több neme telepedett le, amelyek emlékét egyes ősmagyar helynevek, pl. Jutas, Kop—

pány, Fajsz, ma is őrzik. Ugyancsak őrzi az ősi település emlékét számos árpádkori templommaradvány és első szent kirá—

lyunkra utaló több helynév, pl. Szentkirály—

szabadja, és Királyszentistván. Veszprém vármegye a keresztény magyar kultúrában igen előkelő szerepet játszott. Szent István király Veszprémben püspökséget, lll.

Endre pedig Zircen apátságot alapított.

A vármegye népessége a török időkig színtiszta magyar volt. A török hódoltság alatt azután, minthogy területén állandó harcok dúltak, a lakosság túlnyomó része elpusztult. 1720—ban három lakott várossal és

130 faluval szemben a megyében 150 elpusztí—

tott helység volt?) A vármegye lakossága ekkor 86 ezer főt tett, amelynek becslés szerint mintegy fele katolikus, másik fele főként evangélikus és református volt, aki- ken kívül 30 zsidó család, mintegy 150w180 lélek lakott a vármegyében?)

A törökök kiűzése után csakhamar megkezdődött a vármegye újból való be—

1) Hóman—Szekfű: Magyar történet. I. kötet,

?) L_ Czoernig: Etnographie der Oesterreiehi- schen Monarchie. Wien. 1855. 7. l.

3) L. Czoemig: Etnographie der Oeslerreirlxi—

schen Monarchie, Wien. 1855. 7. l.

5. szám. — 399 — 1936 népesítése, mint betelepítésre alkalmas nép-

tömeg, a meggyérült magyarságon kívül elsösorban a mai Németbirodalom déli részén élő és a német hercegi családok há—

borúskodásai miatt megbolygatott néme- tek, valamint az északmagyarországi vár—

megyék törökök által nem háborgatott és ezért felduzzadt népességű tótsága jöttek tekintetbe. Szórványosan előfordultak egyes községekben törökök elől menekülő hor—

vátok is, akik azután később a tótságba ol—

vadtak be.

A németeket Veszprém megyébe az Eszterházy és Zichy főúri családok, a Ka- tolikus Vallásalap, a sziléziai heinrichaui és a zirci apátság, valamint a veszprémi püspök és székeskáptalan telepítették bef) Az Eszterházy-család Áesteszér, Bakony—

gyirót, Hidegkút, Bakonyoszlop, Ba—

konyszentiván, Bakonyszombathely, Csót, Fenyőfő, Kisganna, Nagyganna, Kúp, Ko- lontár, Pápanyögér, Pápateszér, Súr, Szűcs, Borzavár, Lókút és Halimba községekbe telepített főleg sziléziaikat, osztrákokat és szlávokat, köztük cseheket is. E telepíté—

sek 1713-ban vették kezdetiiket. Béb köz—

ségben 1740—ben lotharingiaiakat telepítet—

tek le. Ezeket a bevándorlókat később a bajor osztrák területről származó német települők is követték. A Zichy-család Bar—

nag, Vöröstó, Herend, Jásd és Nagyvázsony községekbe telepített. A telepítések 1715—

ben vették kezdetüket. A zirci apátság, amely a törökök kiűzése után a sziléziai heinriehaui ciszterci apátság birtokába ment át, sziléziai németeket telepített le.

Eza telepítés 1702-ben vette kezdetét.

azonban csak 1718-ban vett nagyobb len- dületet. 1720—50 között svábokat, franko—

kat, burgundiakat és morvákat telepítet—

tek be, Zirc, Nagytevel, 'I'ósokberéd, Olaszfaln és Magyarpolány községekbe. A veszprémi püspök az 1720—as években Mainz és XVürzburg vidékéről származó németeket telepített Veszprémbe és Ajka- rendek, Városlőd és Kislőd falvakba. A veszprémi székeskáptalan 1735———40 között Bajorországból, XVürttembergből és Báden—

ből származó telepeseket hozott be Márkó községbe. Az említetteken kívül a székes—

fehérvári piispök a pannonhalmi apátság és világi földesurak is tel-epitettek le né- meteket Marcaltő, Lajoskomárom, Aka, Döb- rente, Bakonyjákó, Bánd, Medgyes, Nagyesz-

1) Das Deutschtum in Rumpfungarn. 2. Band 53. l.

tergár, Veszprémfajsz, Lókút, Bakonynána, Tótvázsony, Románd, Bakonypéterd és, Porva községekbe, részben a már említett országokból, részben pedig Sopron és Mo—

son vármegyékből.

A veszprémmegyei tót települők Ma—

gyarország északnyugati, törökök által meg

nem szállott megyéiből, Árva, Trencsén,

Túróc, Nyitra és Hont megyékből szár—

maztak. Petrovl) 9 tót telepet említ, ezek Súr,Bakonycsernye,Bársonyos,Jásd,Szápár, Lókút, Öskű, Nagyesztergár és Olaszfalu.

Súrra 1695—ben, Bakonycsernyére és Bár—

sonyosra 1724—ben, Jásdra 1745-ben, Szá—

párra 1760—ban, Lókutra 1763—ban települ—

tek be a tétek, nagyrészt a törökök által feldúlt ősi magyar falvakba, s főként erdős.

vidékekre. Petrov szerint 1773—ban Vesz—

prém vármegyében 128 magyar, 31 német és 7 tót helység volt.

Veszprém vármegye népességének nem—

zetiségi és felekezeti képét telepítések ala—

kították ki. Az egykor színtiszta magyar vármegye, melynek lakossága a reformá—

ció előtt tiszta katolikus 5 a török idök előtt színmagyar volt, a betelepítések folytán és a protestantizmus következtében egyre in- kább vegyes nemzetiségűvé és vegyes val- lásúvá vált. A vármegye, 1683—ban szabadult fel a török uralom alól. A telepítések eleinte szórványosak voltak s ezért 1720—ban a megye nép—ének még 94'97/5—a volt magyar, 3'2%-a német, 1'7"0—a pedig tót. A 072%—ot kitevő egyéb nemzetiségűek részint a törö—

kök elől felhúzódó horvátok, részint pedig a törökökkel betelepülő szerbek voltak. A telepítések következtében a németség lé—

lekszáma 120 év alatt 1160 főről 23.412-re, a tótoké ágál—ről 4853-ra, tehát közel húsz—

szorosára, illetőleg nyolcszorosát—a növe—

kedett és népességi arányuk 12'6, illetőleg 2'G%—ra emelkedett. Ezalatt a'vármegye török uralom alatt meggyérült magyarsá- gának lélek-száma 34.160—ról 150702 főre, tehát négyszeresére szaporodott. A ma- gyarság és tótság gyarapodása a belső vándorlások útján jött létre. A tótok, mint említettük, a Felvidékről származtak, ugyancsak kétségtelen az, hogy a magyar—

ság fejlődése sem tisztán természetes szaporodás következménye s a lélekszám nagymérvű emelkedése a török uralom elől

1) Petrov: Pispevky k liistorieké demografii Slovenski v XVIII—XIX, sloleti. Narodnpisna mapa Uller,

5. szám. —4OO — 1936 1. Veszprém vm. népességének megoszlása nemzetiségek szerint.

Répartition, sm'vant la nationalité ethm'gue, de la population du comitat de Veszprém.

, , Osszes népesség Magyar Német Tót Egyéb Magyarul tud

Ev Annees Pognágíion Hongrois Allemands Slozragues ! Autres Cűílízltfgáigxís Abszolut számokban —— en nombres absolus

1720 . 35 999 84.160 1.160 i 594 85

1787 . 143572 . . . .

' 1840* . . . . . . . 185.167 150.702 23412 ! 4.853 1) 6.200

? * . . . . . . . 194616 161.992 22.820 2.900 1) 7.004

" 1850 , _ 181808 135.527 31.948 3.029 2)101804

; 1869 ** _ 201431 162.856 36.720 1.853 2 .

' 1880, 208487 171.714 34.597 1.781 895 187755

: 1890 . 215280 177.073 35.962 1.971 274 195.640

( 1900 _ 222024 187.160 32.522 1 1.758 584 206873

1910 _ 229776 199.063 29.283 í 917 513 218843

1920 . 232554 204889 26239 ! 730 746 224383

1930 _ 243700 220 654 22.024 1 512 ( 510 239.177

1 l

S z á a l e k b a n —— ",!"

1720 . 100'0 94'9 32 l 1'7 l 02 E

1787 . 1000 . . , * .

1840 . 1000 814 12'(')' ) 2'0 3) 34

1000 8332 11"? 15 31, 36

1850 . 100-0 74-7 17'6 1 1-7 4) 6-0

1869 . 1000 8019 182 00 00 .

1880 . 100'0 82'4 16'6' 0'8 ; 02 900

1990 . 1001) 823 10"? 0'9 ; 01 909

1900 . ]00'0 84'3 14'6 ! 0'8 0'3 93'1

1910 . 100-0 86-7 12-7 1 0-4 ! 0'2 95-2

1920 . 1000 881 11'3 0'3 i 03 90'0

1930 . 1000 906 ! 90 1 03? l 02? 98'1

1 l 1

* Fényes Elek számítása szerint. A részösszegek az eredetiben nem adjak kia főösszeget. ** Keleti Károly számítása szerint.

!) Zsidó —— Israélites. 2) 9804 zsidó —— ismélites, 968 cigány —— Tzíganes és —— et 32 olasz —— Italiens.

3) Zsidó —— Israélites. 4) 53 zsidó — israélites, 05 cigány — Tzíganes és —— el 02 olasz — Italiens.

a Felvidékre és Nyugat—Magyarországra hú- zódott a magyarság Vis-szaköltőzése folytán következett be. A németség egy része is belső vándorlás útján Moson és Győr me- gyékből települt be. A németek és tótok beköltözése folytán a magyarság aránya az 1720. évi 94'9%—ról 185045; 74'7%-ra szál—

lott le, a németség aránya ezzel szemben 1869-be1118'2,a tótság aránya 1840—ben

2-6'70—ra emelkedett, amikor is ezek a nem-

zetiségek a népességben a legmagasabb arányt érték el.

Veszprém vármegye, amely központi fekvése folytán vándorlásoknak mindig erősen ki volt téve, a törökök kiűzése után bevándorló terület volt. A vándorlás tehát centripetális irányú volt. A népesség erős szaporodása és a kedvezőtlen, természeti adottságok néhány évtized alatt megváltoz—

tatták a vándorlás irányát és a népesség áramlása ezután évtizedről évtizedre jelen- tékeny tömegeket vitt el a megyéből ez;)—

részt tengerentúlra. másrészt az ország más

területeire főleg Budapestre és a Veszpré—

met környező megyékbe. Az elvándorló né—

pesség egy részét azonban pótolták a szom- szédos megyékből jövő betelepülők.

Veszprém vármegye területén a Bakony—

hegység húzódik végig. A vármegye terüle- tének csupán 54'()%—a, 377 ezer kat. hold szántóföld. Ugyancsak kedvezőtlen a var——

megye földbirtokmegoszlása "is. minthogj túlságosan nagy az egészen (apró törpe- birtokok száma és erős a nagybirtok képviselete. Az egészen kicsi, () hektámn aluli törpeüzemek, amelyek száma 33 ezer.

az összes üzemek 63-8%-át teszik s az össz—

terület 79. a szz'intóteriilet 11-70/k-át fog—

lalják le. míg az összes üzemek ()'3%—át tevő 500 kal. holdnál nagyobb üzemek ré—

szesedése az össz-, és a szánmteriiletben

41'8, illetőleg 26'0%. Ha pedig a vármegye

népességének proletár voltát nézzük, azt látjuk. hogy a 106 ezer főnyi keresőnek

csupán lég-a (33095) önálló. 67 ezer fő (GS-2

%) pedig proletár, amely a tulajdon kötött-

_5. szám. —401——

1936 _

2. Veszprém vm. népességének megoszlása felekezetek szerint.

Répartition, suivant la confession, de la population du comitat de Veszprém.

955"? Róm- kat- Gör kat Ref Aa ev ! Göf- kel- Izr E éb

' _ ' nepesseg , , - - . D. . , _ gy

Ev Annees PofzÉlcÉtíon Catítsljínues Um'ates Calvínisíes Luthériensl ggg? Ismélites Auires

0 a 8

abszolút számokban — en nombres absolus

1787 143572 —- — — . — —— 2.751 ——

1804 182.621 82.288 —— 31.044 15.513 60 3.716 —

1825 170605 —— — —- — — 6.243 ——-

1840 194516 115171 —— 49.757 22.684 — 7004 l ——

1850 ... 181308 107870 1 43.920 19.698 15 9.804 ——

1857 ... 189204 113826 — 45.644 20.547 21 10.877 12

_ 189204 —— —- —— -— —— —- —

1869 201431 122731 5 45.849 21.861 9 11.475 1

1880 ... 208487 128355 5 45.204 22.986 12 11.300 25

1890 ... 215280 136019 14 45.399 28.542 3 10.220 83

1900 222024 143192 78 44.820 24.393 98 9.343 100

1910 ... 229776 151831 106 44.507 24 905 61 8.282 , 84

1920 232554 156577 375 43.474 24.463 213 7.312 ? 140

1 930 248700 167036 312 44.689 25.340 126 5.932 265

százalékban —— %

1787 1000 — -—- — —— — 1'9 ——

1804 1000 620 — 23 4 i 117 G'] 28 ——

1825 1000 — — ——— t — —— 3'7 —

1840 ... 1000 592 — 25'6 ' 11 6 —— 3'6 ——

1850 100 0 595 00 24'2 10'9 0'0 5'4 ——

1857 1000 59'5 _ 240 108 100 5? 00

1869 1000 609 00 225 109 00 5"? 00

1880 1000 61'9 0'0 21'7 110 00 54 0'0

1890 1000 632 00 211 110 00 4'7 0'0

1900 . . . . . . 100'0 64'5 0 () 2032 11 0 00 4'2 01

1910 . . . . . . I 1000 661 01 19'4 10'8 0'0 3'6 00

1920 1000 67'3 0'2 18'7 105 01 3'1 D']

1930 100!) 68'6 0'1 18'3 ! 10'4 , 01 24 01

sége nélkül a vándorlásnak erősen ki van téve. Veszprém vármegye erősen agrár jel- legű s nagyobb iparvállalatok kialakulásá—

nak a feltételei nincsenek meg. A megyei városok leszámításávnl 88.219 kereső kö- zül 64.267 dolgozott a mezőgazdaságban, 11.425 az iparban, 1551 a kereskedelem—

ben és 1309 a bányászatban. Közlekedési szempontból is kedvezőtlen a vármegye fekvése. A két balatoni fővonal ugyanis csupán a vármegye déli szélét érinti, a Budiapexstwgráci fővonal ,pedig elkerüli a megye két városát. Ugy Veszprém, mint Pápa városok a 'ármegye szélén fekszenek, egyik sem tudott forgalmi gócponttá kifejlődni. Ez a magyarázata annak, hogy 1869—1930 között Pápa né—

pessége 50'7, Veszpréme 48'3%—k4al gyara-

podott csupán, míg pl. ugyanezen időszak alatt Szombathely népessége 476'8, Kapos—

váré pedig 392'0%—k.al növekedett.

A vármegye területének természeti

adottságai a népesség erősen proletár volta, a kedvezőtlen birtokmegoszlás és az erős természetes szaporodás Veszprém várme—

gyét kivándorló területté változtatták. En- nek következtében a vármegye népességé- nek áránya lt'lagyarország népességében évtizedről évtizedre csökkent. 1869-ben még 4'0% volt az arány, 1880-ban 39 1890-ben

3-6, 1000—ban 3'2. 1910—ben 30, 1920—ban

29, 1930—ban pedig már csak 2'8%. A ki- vándorlás kettős irányú volt s egyrészt a tengerentúli területek felé irányult s az ily jellegű vándormozgalomnak a Dunántúlon legerősebb góca éppen Veszprém vármegye volt, másrészt a vármegye népe a belső ván- dormozgalomból is erősen kivette a részét.

Veszprém vármegye népességének ki—

'ándorlása már a mult század végén meg- indult?) 1899—ben 297 a kivándorlók száma és az 1902—ben lőöö-re, 1909-ben 2669—1'e

1) L. ,,A Magyar Szent Korona Országainak ki—

vímdorlása és visszavándorlása. 11899—1913" Laky Dezső dr. által írott általános jelentését,

5. szám. —— 402— 1936 emelkedett. Nagyobb időszakokat véve

1899——1904 között 6804, 1905——1907 között 12.898, 1908—1913 között 10.052 az egész időszak alatt összesen 29.754 egyén vándorolt ki és pedig túlnyomó részben Amerikába.

A kivándorlás legerősebb volt a pápai és zirci járásokban és alig valamivel marad- tak el ezek mögött a devecseri és veszprémi járások, s csupán az enyingi járásból volt csekély az elvándorlás. A kivándorlók túl—

nyomó részben az Egyesült Államokban (New York, New Jersey és Ohio államok- ban) telepedtek le. A kivándorlásban a vár—

megyének magyar és németajkú lakossága egyaránt erősen vett részt.

3. Veszprém vm. népességének kivándorlása 1926-tól 1934-ig.

Émigmtion du comitat Veszprém de 1926 d 1934.

P bból Emigmnís ayant pour Amerikába

% lom ___Ijng'ue matemelle 7 Parti; pour

l s e e , ; %, anéb líéíitíűítuf,

Ev § e S É Magyar Nemet ?me ___c : §

A ' cm)-§ E' E le hon-v l'allg— autre ; ÉÉ "3

§; ; s _ez? ,?fifffüÉ, §; gas

to ;: ? anyanyelvű Ládi-5 X'UU

1926 258 189 69 147 111 — 237

1927 315 233 82 178 137 —— 30 263 1928 344 216 128 161 183 —— 36 303 1929 343 201 142 176 167 _ 47 275 1930 293 160 133 187 106 —— 76 187

1931 59 29 30 32 27 —* 21 24

1932 33 10 23 24 9 — 15 10

1933 45 16 29 22 23 — 12 28

1934 42 19 23 29 13 — 19 23

A háború—utáni időszakról 1926 óta vannak kivándorlási adataink. Az Egyesült Államok kvótatörvénye és a be *ándorló- területeknek a kivándorlók elől való foko—

zatos elzárkózása következtében a huszas évtized közepétől a kivándorlási mozgalom mindenütt lényegesen csökkent, s ezért az utóbbi időszakban természetesen jóval ke—

vesebben vándorolhattak ki. Az újabb idő- szak 9 évében a megyéből 1732—en költöz—

tek el nagyrészt Kanadába és az Egyesült Államokba. A kanadai település arra mutat, hogy soraikban igen sok földmíves volt. A kivándorlók között igen magas a nők ará- nya, az utóbbi években állandóan megha—

ladta a fe'rfiakét? aminek oka az, hogy ezekben az években a régebben kivándo- roltak női hozzátartozói költözködtek ki.

A kivándorlók nemzetiségi megoszlásánál szembetűnő a németek magas száma. A kilenc év alatt ugyanis 956 magyar és 776 német anyanyelvű vándorolt ki, holott ez utóbbiak aránya a lakosságban 1930—ban

csak 9-0% volt. A németségnek ez az erős kivándorlása nyilvánvalóan mutatja azt, hogy Veszprém vármegye németségének csökkenése nagymértékben az elvándor- lásra vezethető vissza. Valószínű ugyanis, hogy a belső vándorlásoknál szintén rend- kívül erős volt a németség részesedése és számos veszprémmegyei német vándorolt el Magyarország más területeire.

4. Veszprém vm. népmozgalma.

Mouvement de la population dans le comitat de Veszprém.

Természetes l Tényleges

,_ _ Vándorlási

, _ " szaporodás különbözet

Idoszak Accrvisse— Accroisse— DW'We Périodes Liam natural ment ejfectíf mtgmtowe

sz. sz. 1 fsz. sz. sz. sz.

en 0/0 en 0/0 en %

nnmbn's nombre: nombres

1880——1890 191505 9'21 6.793! 33 — 12.357 ——5'9 1890—1900 21.425 99 6.237 2'9 — 15.188 ——7'0 1900—1910 24.182 109 7.752 3'5 —— 16.430 —7'4 1910—1920 7.500 3'3' 2.778 1'2 — 4.722 —2'1 1920—1930 25.144 10'8f11.146 4'8 — 13.998 ——6 0

A belső vándorlások vizsgálata előtt a megye népének népmozgalmát kell szem—

ügyre venni. A nagymértékben proletár né- pesség úgy a multban, mint napjainkban igen kedvezően szaporodott. A népesség szaporodása extenzív típusú volt, a szüle—

tések magas száma mellett a halálozások száma is nagy volt. A kedvező természetes szaporodásnak azonban jelentékeny részét

elvitte a vándormozgalom. Évtizedről évti—

zedre 12—16 ezer főre rúgott az elvándor—

lási veszteség. A veszprémmegyei születé—

sűek elköltözése még ennél is nagyobb volt, mert hiszen időközben a környező megyék—

ből igen sokan vándoroltak be. Az elván—

dorlási veszteség csupán a háborús évtized- ben esett vissza, ami kétségtelenül az elsza- kított területekről való meneküléssel állt összefüggésben. Hogy mily nagyarányú az elvándorlás s az mennyire általános az egész megyében, azt tisztán mutatja az, hogy a pápai járás 49 községéből [lö—nak, a devecseri járás 45 községéből 43—nak, a zirci járás 35 községéből Bél-nek, a veszprémi já—

rás 33 községéből 23—nak volt elvándorlási vesztesége. Egyedül az enyingi járásban

volt kedvezőbb a helyzet, ahol több

nagyobb fürdőhely, mint Stófok, Bala- tonkenese, van s ahol 15 községből 8-nak vándorlási nyeresége volt. A nagyobb nem- zetiségi lakossággal rendelkező községek

[ív/nok űdage Nagy/eve/

szlu- Es JELMAGVARÁZAI — LÉGENDE.

Hahitantsnéa

Kmfoldi :; l'étranger Helybnli Más veszprém-megyei Más mai magyarországi Elcsatolt területi

dans la commune aillaurs dans le aillaurs sur la territoire sur les territoires de recansemenl cumitul Veszprém hongrois actual détachés

Vrsrülstásü AA/sa'

* _ . . . w Bakony

_ Megyehatúr erltas de comrlat ki, Halála/l __ " Járúshatár—Limites a'arrondissamant f." Felső _— Vasút — Chemin de fer ll Nvgy

Út — Route nationale P? Pápa

Sam.Sam/á

VESZPRÉM VÁRMEGYE KÖZSÉGEINEK NÉPESSÉBE

szüuarEsr HELYEK SZERINT1930—BAN.

POPULATION DES COMMUNES DU COMITAT VESZPRÉM EN 1930 SUIVANT LE LIEU DE NAISSANCE.

Baka/gyasz/np

. § ! S 10 IS km

; úarry . .k/Ná/

Csesznek

mm;/'la"

rhida

R. de SUSSB,

"T'—mmm penal-14! vz-mm-utvr Mku Árlam- Terkepeslen mem M '58 535

5. szám. ^{__ 4H3 __} 1936 5.) Veszprém vármegye népmozgalma 1934-ben nemzetiségek és felekezetek szerint.

Mouvement de la population dans le comitat Veszprém suivant la languematernelle et la, confession, ez 1934.

A. Ebböl —— Dont

Osszesen Nl ; V' t T 't

;; ag ar * . ime 0

Talál Hongíois ; Alleímmds Slovagues

* . ;, s s . s . l ,;

noíríbzilbs.1 %) nomzbfílbs.[ %O nomzbr. 21734 000 110171); Síbs %O

3 l

, l

Elveszületés — Ne's ! ; § ! §

pivants . 5.947 ; 24'4 5.4 29 24-15 506 4 2311) ) 1 20

Halalozás —— Décés. 3.649 ! 150 3. 2181; 149 354111 7 137

'lermészetes szaporo- 1 § § * ; l

: , - l : l

das —— Accrozsse- % , §. § i _

ment natural . 2298 [ 94 2.148 ; 9'7 l 15 3 l 69 i 6 j —— H'?

5 ; 1

Összesen _ Ebböl — Don!

Ró .k t. * Ref. * A . 1. . z 'd'

7 TOMI _ Cathfnronfains l Calvínistes . gLnÉhev Ismíélligas

sz. sz. § 0/ sz. 1572. § % sz. 22. ! () § sz Éz. sz. Éz. o

00 11 n . ' 00 1 ;'00 ' r. 0/ . /

,WW ;;J ; ";; ; ;"Zíf. 0" 0"

; ! *

; l

Elveszületés —— Ne's ; l, í ? § '

mvzmts l 5.947 ; 24'4 4.405 * 264 X 930 ; 20'8 ; 545 21'5 58 , 9'8

Halálozás — Déces . 3.649 ; 150 2.484 ) 14'9 ; 697 , 15'6 ; 380 150 l 77 13'0

Természetes szaporo- ! § ! 1 i [

dás —— Accroisse— ; § '—

mcnt natural . 2.298 ? 9'4 1.921 ] Zl'ő ; 283 ; 52 165 ' 6'5 — 19 ——3'2

; ! ; _ *

úgyszólván kivétel nélkül kivándorló köz— tésűek közül ebben az évtizedben keveseb- ségek.

Veszprém vármegye népességének szü—

letési hely szerint való tagozódása a hely- beli születésűek arányának állandó csök- kenését mutatja. Ez az irányzat megfelel a belső vándorlások világszerte mutatkozó törvényszerű fejlődésének. A helybeli szü- letésűek az 1880. évi 69'6%-os aránya 50 év alatt 59'9%-ra csökkent. A csökkenés következetesen jelentkezik évtizedről évti—

zedre, csupán 1890-ben emelkedik a hely- beli születésűek aránya. Ennek valószínű- leg az az oka, hogy a helybeli szüle—

ben, a megye más községeiben szülöttek és a külföldiek közül pedig igen sokan vándoroltak el. A helybeli születésűek csök- kenő arányával szemben a más veszprém- megyei községben szülöttek abszolút szám- ban emelkednek, arányszámuk azonban stagnálást mutat.

A Magyarország területén, de Veszprém megyén kívül született lakosság úgyvnbszo—

lút, mint arányszámban rendkívül erősen emelkedett. Abszolút számban az utolsó fél- század alatt 22 ezerről (10'70/0) 48 ezerre (191370), tehát több, mint kétszeresére nö-

6. Veszprém vm. népessége születési hely szerint.

Population du comitat de Veszprém sm'vant le lieu de naissance'.

llelybeli Más veszprémmegyel Más magyarországi x) Külfölflí é? ismeretlen Nős dans la commune Nés'ailleurs dans 'la Nés dans d'autres 1 halgí'etíngíslíázlgíelíegdg

Ev ;éleklszím (ou Mlle) de retensement comitat de Veszprem commlts dela HOMngG ) naíssandc éíait incomm

Anne'es 055158sz s z ü ] e t é s ü

en sízlblíle-TCS ? % cn §ítenizbres ! /" el; süorlen'es ; % az 5505/1015 É ' % 1880 . . . 208487 [145062 69'0' 39.849 A 19'1 22.355 10" 7 1.221 (fő

1890 . . . 215280 152331 707 39575 184 22.465 105 * 909 074

1900 . . . 222024 143619 64'7 45.435 205 31.794 14" 3 11176 ] 0"0

1910 . . . 223776 ' 143588 62'5 45524 20'3 37.425 16'3 2.157 ? 0'9

1920 . . . 232554 143306 61"? 43.186 18'6 42.952 ' 18'5 2.810 1 1 2

1930 . 243.700 145.929 59'9 47.993 19'7 47.833 ! l9'6'h 1.945 ! 0'8

1) Horvát-Szlavonországot is beszámítva. —— Y compris la. Croatie-Slavanie.