—-273—— 7. szám.
1925
, aranytartalék , aranytartalék
Ev millió Ev millió
aranykoronában aranykoronában
1913 26.726'75 1919 84 402'69 1914 29.191'24 1920 37.815 91 1915 33.88114 1921 41.534'40 1916 35.450'89 1922 43.279'00 1917 37.674'68 1923 44.410'78 1918 35.616'92 1924 46.240'28
Igen érdekes eltolódások tapasztalhatók a békeévvel szembenabankjegyforgalom nagy- ságát illetőleg. Bulgáriát és Németországot kivéve, minden egyes országban jelentékeny mértékben növekedett a jegypénzforgalom értéke. Kétségtelen, hogy a pénzforgalom ér- tékének növekedése erősen Összefügg az egész Világon tapasztalható drágulással, az arany- és ezüstérméknek a forgalomból való kivonásával, továbbá a készpénzzel való fize- tések gyakoribb alkalmazásával. Ha azonban
az általános drágasági jelzöszámokat a bank- jegyforgalom értékének emelkedését jelző számokkal összehasonlítjuk, megállapítható, hogy a háborúban nyertes és semleges álla- mokban a fizetőeszközök szaporodása erősen meghaladta az áremelkedés által indokolt mértéket. Különösen erős volta pénzforgalom értékének növekedése Angliában, Svájcban, Hollandiában és Spanyolországban.
Erdekes jelenség, hogy a 110 millió lelket számláló Egyesült-Allamok papírpénzforgal- mának értéke a 40 milliós Franciaország papírpénzforgalmának értékét alig haladja túl, amihez a fejlett hitelgazdaságon kívül az is hozzájárul, hogy az Egyesült-Allamok- ban, úgy a háborús, mint a háború utáni évek alatt nagyobb mennyiségű aranypénz volt for-
galomban.
H. S. dr.
l'IIlll'lll-IIIIIIIll.—llIII-IIIIUIIII-lll-ll'llllllllllIll.—llllllllIll-IIIIIIIIIIIIIllllllllllllllll'llllII.-lllllll ""I "ll."
MW !!
KONZULI JELENTÉSEK
()
. I . . '
Ausztria.
Autriche.
A wieni m. kir. követség gazdasági jelentése az 1924. évről.
Ausztriának a szanálás első évében nyu- godt irányú fejlődésnek indult gazdasága 1924-ben, a szanálás második évében, erős megrázkódtatásokon ment keresztül.
Az előző 1923. év Ausztria számára, a szanálási művelet megkezdését és ezzel kap- csolatban az ország pénzügyeinek hirtelen fordulattal történt kiegyensúlyozását, valamint ezen intézkedés üdvös kihatásaként az eddigi valutakrízisnek befejezését hozta. A gazda—
sági helyzetnek ilyetén való megváltozása na- gyobb pénzmennyiségeknek a külföldről való beözönlését és az értékpapírok árfolyamá—
nak emelkedését eredményezte. Mindezen kürülmények folyományaként tetemesen javult fogyasztási képesség a vRuhr-konjnnktúra"
következtében pedig, fokozottabb üzleti élet állott be. A fogyasztásnak elöbbi körülmé- nyekből folyó nagymérvű emelkedése azonban nem haladt párhuzamosan megfelelő mértékű termeléssel, minek következtében a kereske—
delmi mérleg passzivitása mindjobban emel- kedett. Ilyen gazdasági viszonyok között lépett be Ausztria az 1924. évbe.
A pénzérték valamint az államháztartás egyensúlya az 1924. évben is állandóak marad- tak, azonban a pénzérték hirtelen stabilizáció- jának, valamint a szanálással kapcsolatos in-
tézkedéseknek természetszerű kihatásai, me- lyek már az előző év végével kezdtek érezhetökké válni, 1924 elején már mind- jobban akcentuálódtak.'
Mesterséges beavatkozások a gazdaságnál tapasztalat szerint mindig reakcióval szoktak járni, mivel pedig a szanálási művelet is két- ségtelenül mesterséges beavatkozást képez, várható volt, hogy a szanálás megkezdésének pillanatában már az összeomláshoz közelállott gazdaságnak erős nyomás alatt történt új beállitásakövetkeztében, a gazdaságnak magát előbb-utóbb krízisen is kell majd átküzdenie.
Ezen fenyegető általános krízisen kívül már 1923 végén párhuzamosan jelentkezni kezdett a túlzott optimizmus által okozott tőzsdei túl—
spekuláeió reakciója. Először az eddig pénzét nagy összegekben osztrák értékpapírokba tek- tetett nyugati külföld kezdett értékpapírjaitól nyereséggel szabadulni, míg a belföld azok- hoz még ragaszkodott és csak utóbb kezdte
habozva követni a külföld példáját. 1924 ele—
jén tehát Ausztria gazdasága már egy két- oldalról fenyegető latens krízis elött állott.
A helyzet természetes kiérése mellett Ausztria gazdasága ezen krízisekkel esetleg nagyobb megrázkódtatások nélkül is meg- Mkiizdhetett volna. Azonban a közelmult gaz-
7. szám.
dasági depressziója után még csak lábbadozó- félben levő osztrák gazdaság a leggyengébb külső behatásra reagálván, nem bírt ellent—
állania márciusban beállott nemzetközi tőzsde- krízis hatalmas kihatásainak.
A frankspekuláció összeomlása következ- tében a tőzsdén már megindult általános likvi—
dáció oly mérveket öltött, hogy ezen össze- roppanás kihatásai a gazdaság minden ága—
zataira érezhetővé váltak. Ausztriának már eddig is eléggé gyenge gazdasága ezután egy nyomasztó krízisbe került, amelyet még 1924 végével nem sikerült teljesen kihevernie. Ugy látszik azonban, hogy az ezen összerop—
panás utóhatásaként jelentkező kijózanodás magával hozta elsősorban az igények alább- szállítását és a termelés intenzívebbé té- telét is, amely tünetek az év utolsó hó- napjaiban ismét észlelhetőkké váltak és a kereskedelmi mérlegnek javulásában jutottak kifejezésre. Jóllehet a pénz belső vevőképes- ségének folytonos csökkenése ésa megélhe- tési viszonyoknak ebből kifolyó növekvő sú—
lyosbodása a termelést tetemesen megnehezí- tik, az év utolsó negyede mégis a helyzetnek némi javulásával, főleg pedig annak tisztulá—
sával járt.
Az 1924. év gazdasági helyzetének általános jellemzése következőkben foglalható össze:
1924 végével kedvezőtlen tünetek még mindig észlelhetők. A külkereskedelem min- den javulás mellett niégvmindig erősen pasz—
szív, a munkanélküliség növekszik fizetés—
képtelenségek még mindiggyakoriak. Viszont kedvező tünetnek mondható, hogy a pénz- piac irányítása ismét a jegyintézet kezében van és utóbbi az osztrák valuta stabilitását továbbra is biztosítani képes, nemkülönben a takarékbetétek növekvése a pénzeszközök produktív értékesítését ismét lehetségessé kezdi tenni, azonkivül ismét észlelhető a kül- föld Ausztria iránti bizalmának némi vissza- térése. Különös fontossággal bír azonban azon körülmény, hogy a vezető nagybankok hitele és pozíciója nem szenvedett, ami ugyancsak a fontosabb iparvállalatokről is mondható.
Számos kereskedelmi szerződésnek meg—
kötése a külkereskedelemben a bizonytalan- ságot eltüntette. A szomszédállamokban is be—
állott konszolidáció pedig előreláthatólag a kivitelnek a külföldi piacokra való irányítását is meg fogja könnyíteni, jóllehet ezidőszerint egyes iparágaknál még kérdéses, hogy azok a nemzetközi gazdasági rendszerbe miként fognak beilleszkedhetni.
Különös figyelmet igényel az árak és
béreknek észlelhető folytonos emelkedése. A,
——274——
1925__
pénzérték belső vevőképességének alakulása, amely az árak indexében jut kifejezésre, a pénzérték stabilitása dacára az egész elmult éven át állandóan emelkedő tendenciát mu-
tatott.
Az árak átlagosan 40—500/0-al, ennek megfelelően pedig a bérek 50—1000/0-511 emel—
kedtek. .
Az eddigi adócsökkentések és a Nemzeti Bank leszámítoló kamátlábának novemberben történt leszállítása nem voltak elegendők arra, hogy a drága előállítási költségeket oly mérv- ben csökkentsék, hogy ezen körülmény az áralakulásra erősebben kihatással lehetett volna.
A nagykereskedés árai decemberben némi—
leg csökkentek, ellenben a kiskereskedelmiek továbbra is emelkedtek.
Mezőgazdaság.
Ausztriának megművelés alatt álló terü- letének kiterjedése az elmult évben is, habár nem jelentékenyen, emelkedett. A rendelke- zésre álló legutolsó adatok szerint Ausztriá-
nak megművelés alatt álló területe 3,019.3OO
hektárra terjed, ami az összterületnek 24U/U—át teszi ki. Ebből szántóföld 1,870.300 ha, rét 1,035.4OO ha, szőlő 31.900 ha, kert 81.700 ha.
A búzatermés az előző évinél valamivel jobb volt, a rozs- és árpatermés, jóllehet nagyobb területen történt a vetés, várakozá—
son alul maradt.
A széna- és lucernatermés az első kaszá- lásnál még kielégítő volt, hanem ezután a szárazság alatt nagyon szenvedett.
A bortermés kimondottan rossz volt, úgy- szintén gyengének bizonyult a gyümölcster- més is.
Ausztria állattenyésztése, amely főleg az alpesi részekben jelentékenynek mondható, súlyos értékesítési válság alatt szenved, mely- nek okai a kiviteli korlátozásokban és a ked- vezőtlen vasúti tarifákban rejlik.
Az osztrák mezőgazdaság is az Ausztria- ban túltengő szociális terhek alatt szenved.
A nyolcórai munkanap a mezőgazdasági üzem- ben nem tartható fenn, azonkívül pedig a mezőgazdasági munkásoknak betegségi és bal- eset elleni biztosítása a gazdálkodókra is jelentékeny terheket róttak. Ennélfogva a mezőgazdasági kamarák a tárgybavágó tör- vények novellázását állandóan napirenden tar- tották, azonban az elmult évben eredményt nem sikerült elérniök.
Erdőgazdaság. Ausztriának erdőterülete
