Beltenyésztéses ágaskukorica kísérleteink

LENGYEL Ä D ÄM főiskolai t a n á r s e g é d:

B E L T E N Y É S Z T É S E

K Í S É R L E T E I NK

A) B e l t e n y é s z t é s es kí sérleteinkről általában

Beltenyésztése s ágaskukoric a kísérleteink hároméves múltra tekinthetnek vissza. 1954. dec. 16-án a MTA. Növénynemesítés i Fő - bizottsága előtt beszámoltam kétéves kísérlet i eredményeinkről. A Fő- bizottsá g több pozitív értékelést, útmutatás t adott. Ezen az értekezlete n merül t fel annak a gondolata, hogy a következő évbe n meg kellene kezdeni beltenyésztése s ágas törzsek előállítását .

1955. é v tavaszán 196 ágas és 90 sokcsövű törzzsel megkezdtem a beltenyésztése s ágas-, illetve beltenyésztése s sokcsövű törzskísérletet.

Ezek a törzsek m á r két éve n keresztül szabad beporzás ú t j á n ágasságot , illetve sokcsövűséget mutattak , összese n 800 tövön végeztem el az izo- lációt az első évben, minden törzsr e átlag 3—3 szigetelés jut ott .

E l ö l j á r ó b an f e l v e t ő d ik k ét k é r d é s: 1. m i a b e l t e n yé s z t és és

2. m i é rt szü ksé ges a b e l t e n yé s z t é s?

Mie l őtt a r é sz le t ek i s m e r t e t é s é h ez f o g n é k, e l ő bb r ö v i d en s z e r e t n ék vá l a sz o l ni a k ét k é r d é s r e.

Beltenyésztésnek n e v e z z ük a z önmegporzó t e n y é s z t é s n ek azt a f o r m á j á t, a m i k o r go n d o sa n ü g y e l ü nk a r r a , hogy a m e g t e r m é k e n y í t és a saját virágporral t ö r t é n j ék az egymásután következő nemzedékekben. A z ö n m e g p o r z ó t e ny és z tés a n ö v é n y t e r m e s z t é s n ek a z a f a r m á j a, a m e l y n él a z egye s n e m z e d é k e k et úgy ka p- j u k , hogy az a n y a n ö v é n y ek t e r m ő j ét s a j át v i r á g p o r u k k al t e r m é k e n y í t j ük meg.

Az ö n me g p o r z ó t e n y é s z t é s n ek k é t f é le f o r m á j át k ü l ö n b ö z t e t j ük m e g : 1. t e r m é s z e t es ö n me g p o r z ó - t e n y é s z t é st és

2. m e s t e r s é g es ö n m e g p o r z ó - t e n y é s z t é s t.

A m e s t e r s é g es ö n m e g p o r z ó - t e n y é s z t é st az id e gen ma g p o r zó n ö v é n y e k n él a l k a l m a z z u k , é p p en e z é rt c sa k ezt i s m e r t e t e m . A t e n y é s z t és l é n y e ge a b b a n áll, hogy a n ö v é n y e k et v a g y s a j át v i r á g p o r u k k al ö n k é nt h a g y j u k m e g p o r z ó d n i, va gy v i r á g p o r u k at r á k e n j ük a bi bé r e. A m e s t e r s é g es ö n m e g p o r z ó t en yé sz té s t, a m e l y n él n e m z e d é k e k en át g o n d o s a n k i z á r j uk a z ide ge n m e g p o r z ás é r v é n y e s ü l é s é t, bel- t e n y é s z t é s n ek n e v e z z ü k. A b e lt e n y é sz tés a legjoíbb m ó d s z er a r r a , hogy a k e v e r t ö r ö k l ö t t s é g ű n ö v é n y e k et tiszta ö r ö k l ö t t s é g ű v é a l a k í t s uk á t.

A kukorica leromlásos idegen megporzó növény, ez azt jelenti, ho g y s a j át v i r á g p o r á t ól m e g p o r o z v a n é h á ny n e m z e d é k en át beltenyésztési leromlás k ö v e t k e- zik be. Ez a t e n y é s z t ő t e st e l c s ö k e v é n y e s e d é s é b en és a t e r m é k e n y s ég c sö k k e n é s é- b e n n y i l v á n ul meg, d e l e g j o b b a n k i f e j e z h e tő ez a t e s t m a g a s s ág c s ök k e n é sé ve l.

A b e lt e ny és z té s es l e r o ml ás e g y i k f o r m á ja a letalitas. L e t a l i t a s o n é l e t k é p t e- lensé get, va g y l e g a l á bb is a n a g y o b b f o kú f e j l ő d é si r e n d e l l e n e s s é g et okozó a n y a - gok h a t á s át é r t j ü k. Ezek az a n y a g o k h o mo z y g o t ás á l l a p o t b a n, de esetle g m ár h e te -

ÍIOj

f&o-

m

120

oo

60 }0-

0 1 2 5 4 5 6 7 8

A kukorica leromlásának menete beltenyésztésben.

A f üg g ő l e g es v o n a l a n ö v é n y m a g a s s á g o t, a v í z s z in t es vo n a l és a s z á mo z ás a b e lt e n yé s z t és é v s z á m át j e l e n t i .

r o z y g ot ás á l l a p o t b an is a szervezet s ú l y os d e f e k t u s á t, e s e t l e g h a l á l át is o k o z h a t - j á k. P l a t e (1932) e z e n anyagokat, defektust okozó faktoroknak n e v e z t e és a z a l á b b i ak s z e r i n t c s o p o r t o s í t o t t a:

1. Letalis faktorok m ár a c s í r a se j t, vagy a z ygot a h a l á l át ok oz z á k.

2. Subletalis faktorok (nosofae tor) sz ü le t é se u t án i d é z n ek elő t ö b b é - k e v é s b é s úl yos r e n d e l l e n e s s é g e t, n e m r i t k án -halált.

3. Sterilitást okozó faktorok t e r m é k e t l e n s é g et o k o z n a k .

A l e t a l i s a n y a g o k m ár az i v a r s e j t e k p u s z t u l á s át is o k o z h a t j ák ( g a me t i k u s leta lita s), a mi a n ö v é n y n e m e s í t é s b en k ö z i s m e rt a po l l e n t er mé ke tle ns ég ei kor. De o k o z h a t j ák a letali s a n y a g o k a m ár m e g t e r m é k e n y í t e tt p e t e s e j t p u s z t u l á s át is (zygotikus leta litas).

A le tali s a n y a g o k s o k s z or csalk M o r o f i l l d e f e k t u s d k a i t oikoznak, a m e l y e k közül az a l b i na - , x a n t h a - , l u t e s c e n s - és v i r e s c e n s - v a r i á c i ók i s m e r e t e s e k .

Az a l b i n a - és x a i n t h a - v á l t o z a t d k n ál a c s í r a n ö v é ny f e h é r, v a g y s á r ga színe- z ődé s ű és m i h e l y t a z e n d o s p e r m i u m f e l h a s z n á l ó d o t t, a n ö v é ny e l p u s z t u l . Be l - tenyészitéses k u k o r i c a k í s é r l e t e i n k b en g y a k o r i e j el e ns é g. K í s é r l e t e i nk s o r án g y a k - r a n e l ő f o r d ul a k l o r o f i l l d e f e k t u s a l b i n o v á l t o z a ta is.

A k l o r o f l l l d e f é k t us l ut e s c e n s v á l t o z a ta k u k o r i c á n ál n e m f o r d u l elő, viszont a v i r e s c e n s v á l t o z a t t al m ár t a l á l k o z u n k. A n ö v é ny e l ő bb f e h é r es s á r g a, k é s ő bb t ö b b é - k e v é s b é v i lá g os z ö ld (klorotd'kus) lesz.

A t e r m é k e t l e n s é g et okozó a n y a g o k v a g y m ár m e g g á t o l j ák a n o r m á l is c s ír a- n ö v é ny f e j l ő d é s é t, v a g y c s a k m á s o d l a g o s an h a t n a k a n e m i s z e r v e k r e , s így az e g y é b k é nt n o r m á l i s an f e j l ő d ő n ö v é ny m a g o t n e m f e j l e s z t .

M ü n t z ig (1939) e l m é l e te s z e r i n t a b e l t e n y é s z té s es l e r o m l ás o k a i a gy a k or i k r o m o s z ó m a r e n d e l l e n e s s é g é k, amelyeik h o mo z y g o t ás á l l a p o t b an a n ö v é n y ek é l e t- k é p e s s é g ét csökkentük, h a a h e t e r o z y g o t ás e gy é nt s a j át v i r á g p o r á v al p o r o z z u k meg, m a j d a z u t ó d o k at i s m ét ö n m e g p o r z á s s al t o v á bb t e n y é s z t j ü k. A t e n y é s z t é st t ö bb n e m z e d é k en k e r e s z t ül vé ge z z ü k. A z e lső n e m z e d é k t ől k e z d v e r e n d s z e r e s e n ta pa sz - t a l j u k a f o k oz a to s l e r o m l á s t. A l e r o m l ás a z ú n. 'beltenyésztési m é l y p o n t ig ( min i - m u m i g ) t a r t , a z u t án a t o v á b bi n e m z e d é k é k b en a l e r o m l ás u t án m ár n e m fo kozó- dik, h a n e m a n ö v é n y ek a b b a n a z á l l a p o t b an m a r a d n a k , m i n t a m i k o r a b e l t e n y é s z- tés! m é l y p o nt e l é r é s é k or volta k. A l e r o m l o t t e g y é n ék m e g á l l a p í t h a t ó an h o mo z y - got ás á l l a p o t b an v a n n a k .

-

H a a be l te n yé s z té si l e r o ml á st s z e n v e d e t t n ö v é n y é k et ö ss ad ke r e sz te z z ük e gy - má ss a l, akikor m u t a t k o z i k a t ú l f e j l ő d é s, a heterózis. A t ú l f e j l ő d ö tt e g y é n, v a g y i s a k e r e s z t e z és u t á ni e l ső n e m z e d ék e gy es e s e t e k b e n a «kiindulási á l l a p o t b an l é vő növényeiket is f e l ü l m ú l ja t e r m é s m e n n y i s é g b e n, betegség, f a g y , s z á r a z s ág i r á n ti e l l e n á l l ó k é p e s s é g b e n. He te r ó z is k u k o r i c á i nk 15—30 % - a l n a g y o b b t e r m é st a d n a k a ti sz t a f a j t á k n á l, v a g y a k i i n d u l á si a n y a g n á l. 'Ez a t e r m é s t ö b b l et vi sz o nt ige n ko mol y e r e d m é n y.

Ä t ú l f e j l ő d é s n ek (a h e t e r ó z i sn a k) a h a t á sa a k u k a r i c á n ál csalk az első n e m - z e d é k b en m u t a t k o z i k m e g , a m á s o d ik n e m z e d é k b en m ár n i n c s t ú l f e j l ő d é s. A h e t e - r ó z i s - v e t ő m a g ot é v r ő l - é v re r e n d s z e r e s e n elő k e l l á l l ít a n i. A b e l t e n y é s z t e tt t ö r z s ek k e r e s z t e z é s é v el . k a p j u k a h e t e r ó z i s - v e t ő m a g o t.

F e l v e t ő d ik a k é r d é s, l e h e t - e a h e t e r ó z i st a m a g r ól s z a po r ít ott n ö v é n y e k n él á l l a n d ó s í t a n i? E l m é l e t i l eg lehetséges. E r r e k é t f é le m ód v a n :

1. v i s s z a k e r e s ztezés és

2. a z a u t o p o l y p l o i d a e lőá llí tás a.

Visszakeresztezéskor a t ú l f e j l ő d ö tt (heterózis) n ö v é n yt egyik s z ü l ő j é v el k e r e s z t e z z ü k, a m i v e l a h e t e r óz ist o kozó a n y a g o k h o mo z y go t o ss á g át é r h e t j ük el, s ez a t ú l f e j l ő d é st n é h á ny é v ig t a r t ó s í t h a t j a. A vis sz a ke re sz t ez é ss el a z o n b a n mái-

n e m is h e t e r ó z i s, h a n e m transgessio k ö v e t k e z ik be.

T a r t ó s í t h a t ó a h e t e r ó z is a zza l is, h a a t ú l f e j l ő d ö tt e g y én k r o m o s z ó m a s z e r e l- v é n y ét v a l a m i l y e n m ó d on m e g k é t s z e r e z z ü k. Ezzel autopolyploidát k a p u n k és v e l e e g y ü tt a h e t e r ó z i st o k o zó a n y a g o k s o k s z o r o z ó d á s át is e l é r j ü k, így a t ú l f e j l ő d é st bizonyos m é r t é k ig t a r t ó s í t h a t j u k.

B) B e l t e n y é s z t é s es kí sér l et e i nk m ódszere

Első évben a beltenyésztésr e beállítot t 196 ágas törzs közül 17 törzsné l sikerült izolálv a ágascsövet létrehozni . Ez a 17 törzs n e m sok, az egész anyagna k mindössze 8,67 % - a . Azonban mégis komoly ered- ménynek mondható, mert így meg van a remén y arra, hogy néh ány év i önbeporzá s u tán tiszta ágasvonalak jönne k létre és a tiszta vonalú ágasok összekeresztezéséve l elő f ogj u k t udni állítan i az ágaskukoricát , mint egy új convarietast és meg van a remén y arra is, hogy az ágas- kukorica további nemesítés e terén is eredményein k születnek.

90 sokcsövű törzseinkből 8 törzsnél sikerült sokcsövűséget bel- tenyésztv e előállítani. Az egész sokcsövű anyag 8,8 % - b a n örökítette szigetelten a sokcsövűséget. Azonban a sokcsövűek között esetleg több fajtahibr id előállításár a alkalmas p art ne r akadhat, tehá t ezen a tére n is remélhető eredmény . A másik biztat ó a sokcsövűségge l kapcsolatban az, hogy egyes törzsein k kiváló bokrosodást, fattyasodási h ajlamo t mutatnak, ezekből a törzsekből viszont esetleg jó silótörzseket n y e r - hetünk.

Beltenyésztéses kísérleteinkben szigetelést végzünk. A szigetelés célja az idegen virágpor távoltartás a és a virágok megőrzése a mester- séges megporzás céljaira . Kísérleteink során a zacskózási és a térbel i szigetelés i módokat együttesen alkalmazzuk.

A zacskózás (szigetelés, izolálás) l é n y e ge ábbain áll, hogy m i n d a porzós, m i n d a t e r m ős v i r á g z a t ra sz ige te lőz a csk ót h ú z u n k. I g e n f o n t o s a z i dő pontos m e g v á- lasztá sa, a szi gete lés m ű v e l e t é n él m ár n é h á ny ór ás m u l a s z t ás is k o m o l y h i b át oko zh at . I z ol á lni a k k o r s z o k ta k , a m i k o r a p o r z ós v i r á g z at (címer) a h a j t á s c s ú cs végén k e z d k i b ú j n i. A por z ós v i r á g z a t b an lé v ő v i r á g ok p o r t o k j a i é k k or m ég é r e t- lenek, a v i r á g z ás c sak n é h á ny n a p m ú l va k ö v e t k e z ik be, és mi v e l a h a j t á s c s ú c s- ból m ég n e m b ú jt e lő a porzós vi r á gz a t, így k ic si a v a l ós z ín ű sé ge a n n a k , hogy

a levegőből i d e g en v i r á g p or (pollen) ju sson . A z iz olá lóz ac sk ó f e l f o g j a a b e é r e d ő v i r á g p o rt és a z za l a me s t e r s é g es b e p o r z á st a l e g m e g f e l e l ő bb p i l l a n a t b a n e lv é g e z- h e t j ü k. — A t e r m ő s -, va g y t o r z s a v i r á g z a t ra s z i n t én szige telőz acskót k ö t ü n k, m i e l ő tt a b i b e s z á l ak e l ő j ö t t ek v o l n a . A n e m e k f e j l ő d é s é b en e l t é r é s ek v a n n a k . A porzós v i r á g z at v i r á g z á sa a t e r m ő s v i r á g z at e l ő tt 1—6 n a p p a l k ö v e t k e z ik be, v i s z o n t a t e r mő v i r á g z á sa v a l a m i v e l h os s z a b b id e i g t a r t , m i n t a p or z ók v i r á g z á s a.

C) B e l t e n y é s z t é s es kí sérl et ei nk er e d m é n y ei

1955. évben 17 beltenyésztéses ágas (I./l) törzset jés 8 beltenyész - téses sokcsövű (1/1) törzset sikerül t létrehozni . Beltenyésztése s ágas- törzseink száma a másodi k kísérleti évben : 1956-ban (I/2-ben) 38, illetve 23. A beltenyésztése s törzseink száma évről-évre növekedik . 1957-ben ágastörzseink száma 47-re, sokcsövű törzseink száma pedig 33-ra emelkedett.

A második kísérleti évbe n ágastörzseink öntermékenyítve 10—40 százalékban örökítettek ágasságot, de voltak olyan kiemelkedő t ö r - zseink, mint a 320-as, 396-os és a 399-es törzsek, ahol az örökítés szá - zaléka 60, sőt 80 százalékos. Sokcsövűink sokcsövű örökítése átlagosan 30—50 %-os.

Hároméves (1/3) beltenyésztéses ágastörzseinknél eredményeink még magasabbak és átlagosan kiegyenlítettebbek , egyes törzseinkné l komoly a haladá s a tiszta származéksoro k felé .

A 399-es törzs 10 ismétlésben , önbeporozva a következő ered - mé ny t adta: 27,3 % , 41.0 %, 2 7 , 3 % , 7 0 , 0 % , 49 ,2%, 65 , 6 %, 4 5 , 5 % , 65,6 % 90,0 % , 54,6 % . E törzsnél 53,61 %- o s az átlagos ágasodás.

A 320-as törzs 10 ismétlésben , öntermékenyítv e az alábbi e r ed - m én y t mut at t a: 3 2 , 8 % , 3 0 , 0 % , 20,0%, 4 1 , 0 % , 36,4%, 73,8%, 9 0 , 0 % , 65,6 %, 90,0 % , 73,8 %. E törzsnél 55,34 % - o s az átlagos ágasodás.

A 396-os törzs 10 ismétlésben, beltenyésztv e a következő er ed - mé n y t adta: 4 5 , 5 % , 91 ,0%, 2 0 ,0 %, 8 0 , 0 % , 82,0%, 4 5 , 5 % , 4 1 , 1 % , 30,0 %, 45,5% , 22,2 %. E törzsnél 50,27 %- o s az átlagos ágasodás.

A 368-as törzs 5 ismétlésben, szigetelve az alábbi eredmény t m u - t a t t a : 4 5 , 5 %, 4 1 , 0 % , 4 5 , 5 % , 4 5,5 %, 3 0 , 0 % . E törzsnél 41,50 %-os az átlagos ágasodás.

A 288-as törzs 5 ismétlésben , izolálva az alábbi eredményt m u - t at t a : 30,0 %, 6 0 , 0 % , 7 7 , 7 % , 33,3 %, 4 0 , 0 % . E törzsnél 48,20 % - o s az átlago s ágasodás.

A 286-os törzs 5 ismétlésben, beltenyésztve az alább i eredmény t mutat t a: 4 1 , 0 % , 2 0,0% , 3 0 , 0 % , 5 0,0% , 3 3 , 3 % . E törzsnél 34,86 %-os az átlagos ágasodás.

A 296-os törzs 5 ismétlésben, önbeporozv a a következő er edményt adt a : 3 6 ,4 % , 3 0 , 0 % , 2 0 , 0 % , 11,1 %, 5 5 , 5 % . E törzsnél 30,60 %-os az átlagos ágasodás.

A 324-es törzs 5 ismétlésbn , öntermékenyítve az alábbi er ed ményt mu tat t a : 4 9 , 2 % , 65 ,6 %, 3 1 , 8 % , 16 ,4 % 8 , 2 % . E törzsnél 34,20 %-os az átlagos ágasodás.

Az át l ag os b e l t e n y é s z t é s es ágasörökítés h ár o m év es k í s ér l e te i n k et te k i n tv e : 43,57 % - o s .

-

112. 399. F/2F/3M törzs

Egyszeri beporzás Kétszeri beporzás Háromszori beporzás

1/2. 320/aM/3M törzs 1/2. 320/aM/3M törzs

Egyszeri beporzás Kétszeri beporzás

1/2. 320/aM/3M törzs Háromszori beporzás

Beltenyésztéses kísérleteinkkel kapcsolatban még két dolgot sze- retné k ismertetni:

1. Egyes törzseket kétszer-háromszo r is mesterséges megporzásban részesítettem. Ezt úg y végeztem, hogy V2—1 napos periódussa l a porzós virágra visszakötöt t izolálózacskóba ú j a b b virágport (pollent) g y űj t öt- t e m és az önbeporzást ismételte n elvégeztem. A többszöri megporzássa l jóval több szemtermést ny er he tü nk , mintha csak egyszer végeztü k volna el a megporzást.

A következőkbe n két beltenyésztéses ágastörzse t (1/2 399F./2F/3M és 1/2 320/aM,/3M) m ut at o k be. Mindké t beltenyésztése s ágastörzsrő l 3 - 3 fényképet készítettem. Az első fé ny ké pe n a beporzás egyszer, a másodi- kon, kétszer , a harmadiko n háromszo r történt. (Lásd 487—488. old.)

2. Az 1957. évben az előző két beltenyésztése s évbe n jó ágasörökí - tést mutat ó törzseinkkel keresztezéseke t végeztem , s az eredmény nem ma rad t el, mert nem ritkaság a 700, a 800 gr-os, sőt akad közel 1000 gr-os cső is. A keresztezésekbe n főleg a 320-as, a 399-es és a 396-os törzsek tűntek ki komoly terméseredményeikkel . A keresztezés teré n mutatkozó kétségtele n eredménye k mellett azonban az idén egy elég súlyo s hiba is szembeötlőt! : a szár gyöngéne k bizonyul a nagy ágascső tart ásá ra . A jövőben fokozott gondot kell fordítan i a szár szilárdságá- nak a megjavításár a is.

1 Az eredmény nem marad el.

Az izolálózacskóban beletenyésztve ágascsövek jöttek létre.

Az alábbiakba n néhány felvételt láthat un k beltenyésztéses kísér- leteinkből .

Aga&kukoricák között.

A cimkés tövek mind ágasok.

Kétéves beltenyésztéses kereszteződésből származó óriás csövek.

Nagy várakozással te kin tün k további beltenyésztése s kísérleteink elé.

490

I R O D A L O M

L I T E R A T U R A

[1] Dr. Hortobágyi T i b o r : Ágasikuikorica k í s é r l e t e i nk E g e r b e n . — E g r i Pe da g óg iai Főiskola É v k ö n y ve I. Eger, 1955 : 419—426.

[2] Lengyel Á d á m: K é t é v es k u k o r i c a k í s é r l e t ü nk e r e d m é n y e i. — Eg r i P e d a g ó g i ai Fői sko la Évikönyve I. Eger, 1955 : 427—444.

[3] Lengyel Á d á m: A h e t e r ó z i s - k u k o r i c a n e m e s í t és j e l e n tő s é ge H e v e s m e g y é b e n.

— Egri P e d . Főisk. É v k ö n y ve II. Eger, 1956 : 561—580.

[4] Lengyel Á d á m: A k u k o r i c a á g a s s á g á n ak és többcsövűségéneik k a p c s o l a t a .

— Egri P e d a g ó g i ai F ő is k o la É v k ö n y ve III . Eger, 1957 : 409—424.

[5] Dr. Mándy G y ö r g y: Növé nyneme síítés tan. — Ké z i r a t. B u d a p e s t . 1948.

[6] Dr. Villax Ö d ö n: N ö v é n y n e m e s í t é s. — B u d a p e s t , 1944.

Á D ÁM L E N G Y E L :

Expériences concernant le mais ram eu x de culture autogamique.

A la b a s e e x p é r i m e n t a le d e la F a c u l té B o t a n i q u e de l ' A c a d é m ie P é d a g o g i q ue d ' E g e r n o u s f a i s o n s de s e x p é r i e n c e s, sui vie s depuds 5 a n s c o n c e r n a n t l e p e r f e c - t i o n n e m e n t du m a i s r a m e u x .

L e c a r a c t é re r a m e u x , o b t e n u n o n s e u l e m e n t p a r x é n o g a m i e, m a i s atussi p a r a u t o g a m i e , s e m o n t r e h é r é d i t a i r e. L e r e s u l t a t de s e x p é r i e n c es a y a n t u n e d u r ée d e 3 a n s c o n c e r n a n t l ' h é r é d i t é d e la r a m o s i t é :: 43,54 %. No s sé r i es d é x p é r i e n ce sorit plu s h o m o g é n es q u e les plamtes issues d e x é n o g a m i e; tr o i s d e n o s sér ies m o n t r e n t u n e h é r é d i t é r a m e u s e t r és élevée. (Séries 399, 396, 320).

L e b ut d e nos e x p é r i e n c es a u t o g a m i q u e s : la c r e a t i o n des li gné es p u r e s p a r a u t o g a m i e , puis p a r le g r e f f a g e d e celles-ci la c r é a t i on d ' u n e c o n v a r i é t é no uve lle .