A magyarság nyelvtudása

...-...I-Ill.-Ill'I.-II.-...D-OIIICIIIl-CllIt'-II.!!...-C.I...ll-IDDOUDOIIIIIIICCIIIOICIICCIDIDIOI.

: TERÚLET És NÉPESSÉG o

A magyarság nyelvtudása.

La connaissa'nce de langues des Hongrois.

Résume'. Le but de cette etude est de prouver gue dans la Hongrie dlavant—guerre, les Hongrois, loin de contraindre les minorités á apprendre le hongrois, apprenaient eux-mémes les langues mí- noritaires, et cela dans une proportion dépassant celle des éléments minoritaires apprenant le hon—

grois.

La nécessité d'en faire la preuve s'impose pour réfuter cette allégation re'itére'e (jure les Hon—

grois A surtout les hommes dirigeunts —— dé- daignaient de se seruir, dans leurs relations avec les nationalités, des langues minoritaires. Cela, nous le re'futons pur une foule de documents statistigues, présente's plus bas. La démonstration est iacilitée par la méthode utilisére depuis 1880 dans les sta- tistigues hongroises de la connaissance de langues, gui, pour les details et leur perfection, ne sont sur—

passe'es en aucun autre pays.

Le tableau 3 indigue, (l'aprés les recensements, a partit de 1880, le nombre (les Hongrois parlant d'autres langues, ainsi (1ue celui des non—Hongrois

parlant hongrois. Les nombres absolus y sont plus grands chez les Hongrois; il en est de méme pour les nombres proportionnets, a l'exception de la derniere anne'e considérefe. Certains pre'tendent gue les nutionalités parlant hongrois, ou du

une grande partie d'elles, auraient ete' enregistrées moins

par les recensernents comme ayant pour langue maternelle le hongrois, et gue clest () cause de cela (luc le nombre des Hongrois parlant d'autres lan- gues était si eleve. Cette allégation est réfute'e par la répartition, suivant la confession, des Hongrois parlant aussi dlaut—res langues (tableau 4). (for,

par exemple, la plupart des Hongrois sachant le roumain appartenaient aux confessions catholigue romaine, calviniste et israe'lite, lesguelles avaient un nombre insigniliant de Roumains (tableau 5).

Et le fait (me to population hongroise comptait tant d'éléments sachant l'ailernand tenait pour une bonne part a ce gulil y avail un grand nombre

ifisraélites de tongue dont

la plupart, exerg'ant une profession commerciale,

parlaient allemand.

maternelle hongroise,

Eexactitude des données relatives (: la con—

naissance de langues est prouvée également par les documents detailtés par groupes d'űges (tableau 7). Compare's pour deux recensements, ces chiffres concordent admimblement guant aux langues

purlées par les Hongrois; ils montrent, (tlautre part, combien la connaissance de langues se répandait par les nécessite's de la vie pratigue.

Depuis gue les documents concernant la con- naissance de longues sont dépouillés suivant une méthode tout a fait uniforme, les données rela—

tives aux comitats et aux villes autonomes mon- trent, elles aussi, une parfaite uniformite' et une certaine évolution re'guliére, dont nous o/frons ()uelgues exemples dans le tableau 6.

Avant la guerre, la Hongrie proprement díte avait pour

gue dans la (Jroatie-Slavonie, pays dit associe', gui langue officielle le hongrois, tandis appartenait á la Couronne hongroise, la langue officielle était le croate. Nous presentons dans le tableau 8 les données relatives á la connoissance de laugucs des lzabitants gut, dans ce pays—la, avaient le hongrois pour langue moternelle. En comparant ces données a celles du tableau 5, on arrive a cette curieuse conclusion gue, dans la Croatie-Sluvonie, la proportion

chant la tongue officielle croate et le serbe, iden—

tígue au croate, (59'9%), était bien supe'rieure a des Hongrois sa—

la proportion des Croutes et Serbes de Hongrie sacliant le hongrois (24'0'70), guoigue la Croatie- dont la 'partie-est avait autrefois une population uniguement perie presgue completement sous la domination turgue, nlait eu (]ue pendant les dernieres decades des immigrés Slavonie,

hongroise,

hongrois.

Les chi/[res concernant la connaissance de lan—

gues sont également dépo'uille's suivant la profession.

Pour la population musculine active, nous les pré- sentons unom a deux parties de la Hongrie d'avant—

guerre, lu Trunsylvanie et la rive gauche du Da—

nube, ou les Hongrois formaient environ un tiers de la population, la majorité des habitants élant roumaine dans la premiere (Transyluaníe) et slo—

vague dans la derniere (noir les tobleaux 9 et 10).

On voit par ces tableauac on"en général et dans la plupart des groupes de professions, Ia proportion des Hongrois sachunt tes langues des nationalite's était bien supérieure á celle des nationalités sachant ta tongue hongroise. Ctest dans les groupes de pro—

fessions comprenant les éléments particuliérement gualifiés pour diriger le people gue ces proportions e'taient les plus élevées pour les Hongrois. Et si I'on considére ces deux parties du pays sans leurs ré-

59

10. szám. —824——

*gions uniguement de langue hongroise, ctest—a-dire, silíon défalgue des données, celles du pays des Székelys et de la zone-sad de la rive gauche du Danube, on constatc gue parmi les employe's d'AdA ministration, de Justice, (l'lnstruction publigue et des différentes branches économigues, ainsi gue parmi les autres personnes apparlenant á la classe cultioée, il y en a'uaít bien peu gut ne savaient pas la langue

; des nationalités respectives. Nous serious tres con- tents si, pour l'admíssíon des minorités dans les services publics et pour le respect des langues mt- étaít ci Pégard des pays annexes aux Etats successeurs, pareille á celle au'elle était, sous le régime hongrois, a Pe'gard des minoritás aujourd'hui ul'mchées á la Hongrie. Pour ne citer gifun exemple, tandis aue les comitats Fogaras et Szeben comptaient, en 1900, parmi les secrétaires

!communaux, 16 Hongrois contre 32 Saxons et 63 Roumains, il nly étaít plus en 1910 gue 2 secrétaires hongrois contre 35 Saxons et 91 Roumains. Dans les comitats székelys purement hongrois, la situation est-elle maintenant aussi faiuorable a lyégard de Pélément hongrois guiell—e l'était a Pe'gard des Roumains sous F,,oppressíon" hongroise? '

noritaires, la situation Hongrois, dans les

*

A magyar statisztika tudvalevőleg az anyanyelven kívül az egyeb beszélt nyel—

veket is kérdezi az 1880. évi népszámlálás óta. Immár hat népszámlálás adatai álla—

n'ak tehát rendelkezésünkre a nyelvisme- retre vonatkozólag, mert statisztikánk a népszámlálások nyujtotta anyagot minden- kor fel is dolgozta és több-kevesebb részle—

tességgel közzé is tette. A külföldi hasonló adatok ismeretében nyugodtan állíthatjuk, hogy a nyelvismeretre, a beszélt nyelvekre vonatkozólag sehol a világon 'olyan töké—

letes és részletes statisztika nincs, mint Ma- gyarországon. Ahol a statisztika a nyelv—

isme—retre is kiterjeszkedik, vagy csak az államnyelv tudását veszi figyelembe (Né-

nietország, Egyesült Államok, Kanada),

_ vagy tisztán a nyelvismeretet mutatja ki, de viszont az anyanyelvet (nemzetiséget) nem (Belgium, Délat'rika), vagy csak bizonyos kihaló nyelvek tudását tartja számon (Ang- lia, Skócia, Irorsz'ág). Meg legjobban Finn—

ország nyelvismereti statisztikája hasonlít-

ható a mienkhez, de ott is csak a finn és a svéd nyelv tudását kerd—ezik, illetőleg mu- latjálk ki. Mi minden egyes nemzetiségnek minden más nyelv ismeretére vonatkozó adatait feldolgozzuk közswégenkint. A fon—

tosabb eredményeket a vallással, korral és foglalkozással kombináljuk nagyobb terü-

1934 leti egységek (rendesen törvényhatóságok) szerint. ,

E sorok írója a nyelvismeret statiszti- kájával több ízben foglalkozott e folyóirat hasábjain!) és másutt is?) Hogy most újra

feleleveníti e kérdést, annak indítóok—a az, hogy most is sok esetben találkozunk ——

még magyar részről is —— azzal a szemre- hányással, sőt váddal, hogy a magyarság, különösen annak vezetői nem ismerték (a nemzetiségek nyelvét. A nem magyar nem- zetiségeket szorították a [magyar nyelv meg—

tanulására és maguk egyáltalán nem fá—

radtak azon, hogy a kisebbségek nyelvét megtanulják. Ezek a szemrehányások ma—

gyar részről a viszonyok nem ismeréséből erednek, ellenfeleink részéről pedig rossz- indulatból, ;mert hiszen ezeket a szemre- hányásokat és vádakat éppen a mi fejlett nyelvismereti statisztikánk segítségével könnyen meg lehet cáfolni és való érté—

kükre leszállítani. Az ellenfeleink rész—eről hangoztatott vád egyébként önmagának is ellentmond, mert hiszen egyszer azt állit- ják, hogy túlsok a más nyelvet tudó 'ma—

gyar a mi statisztikánkban, mert a magya- rul tudó kisebbségeket is magyarnak vesz—

szük, máskor meg tagadják, hogy nemze—

tiségi nyelven tudó magyarok egyáltalán léteznének, Azt, hogy a más nyelven is be—

szélő magyarok tényleg magyar anyanyel- vűek és nem csak magyarul tudó más nyel- vűek, meggyőzően bebizonyítottam a fentebb idézett több cikkeanben. De bizonyítanak ezek az adatok önmagukban is, mert ha nem felelnének meg a valóságnak, lehetet- len volna, hogy a tízévi időközökben tar- tott népszámlálások adatai nemcsak orszá- gosan és törvényhatóságonkint, hanem mondhatni községenkint is egybevágjanak és egy következetes fejlödési folyamatot tárjanak elénk.

Az 1900. évi népszámlálás Zrál'ÓkÖleié—

ben (Magyar Statisztikai Közlemények új sor. 27.) a 136. lapon lévő 30. tábla közli a magyarság nyelvismeretére vonatkozó adatokat az addigi három nwépszz'unlz'ilz'lsról a következőket):

1) 1923. évf. 2l9. I., 1928. évf, 1. és l33., 1934.

évf. 1. l.

2) Népünk nyelvismerete. Budapesti Szemle 185. es 186. kötet. —— Neuere Angaben über die Sprachkenntn—isse in Ungarn. Journal de la Société Hongroise de Statistigue, 1934. 49. lap.

11). szám — 825 -— 1934

]. A magyar anyanyelvűek nyelvismerete Magyarországon az 1880—1900. évi népszámlálások szerint.

Cormaissanee de lzmgues des habitauts de laug'ue marerrzelle hougroise eu Hongrie, d'aprés les reeeuseme'nts de 1880—1900.

gyaro—k közt 82 5%—1ól 795 % -ra esett, a más nyelven tudóké tehát 17 5% -ról 20.)

%-ra nőtt. A magyarságnak e szerint több mint egyötöde más nyelven is tudott, ugyan- akkor (1900-ban) a nem magyar nemzeti- ségeknek csak 16'8%—'a tudott magyarul.

Ezek teljesen pontos maximális számok.

Az egyes nemzetiségi nyelveken beszélő magyarok száma azonban csak minimális , szám, mert a több ny elvet beszélő magya—

rok 1900——ig csak egyszer, annál a nyelvnél vétettek számba, amelyet első helyen meg—

neveztek. Ez akkor mindenesetre hiba volt,

mert hiszen a nyelvtudasnál teljesen mel—

lékes, hogy a beszélt nyelv egy másik be- szélt nyelv mellett első vagy második he—

lyen van-e megnevezve. 1910 óta ez a hiba ki van küszöbölve, mert azóta minden be- szélt nyelv egyformán számbavétel-ett. A történeti Magyarországról tehát ezek a most már teljesen pontos adatok is megvannak.

1910-ben a szóbanforgó adatok így ala- kultalkl):

1) Magy. Stal. Közl. 61. kötet, 122. lap.

§ mggyar anyanyelvűek

/ —' —— ot

N y e 1 v i s m e r et Abszomt SlámOkban aii ázáíbre tzftőlrglfsplíia-

E" nombres absolus [ bitants de laugue ma—

Counaissanee de langues ______ . tem hongroise, %

1880 E 1890 1900 [ 1880 ] 1890 1 1900

Csak magyarul beszél — Ne parlament gue le hongrois 5,283.380 5,989.628 6,829.400 82'5 81'4 79'5

—' Elsősorban németül is beszél —— Parlaient aussi, en

' premier lieu, lallemarid ... 632329 784099 1,037.633 H'!) 107 121 Elsősorban tótnl is beszél — Parlaient aussi, en

premier lieu le slovague ... 219409 268752 326149 3'4 3'6 3'8 Elsősorban olahul is beszél —- Parlaient aussi, en [

premier lieu, le roumain . 171333! 208212 257461 27 28 30'

, Elsösorban ruthénul is beszél —— Parlaient aussi, eri

premier lieu [e ruthérie . . ... . 17.878 21.747 29.158 03 08 03

Elsősorban horvátul is beszél — Parlaient aussi,

eri premier lieu, le croate . ... 20.837 24.572 .- 03 03

62.236 0.9

Elsősorban szerbül is beszél — Parlaieut aussi! ,

en premier lieu, le Serbe. ... 35.375 36.458 05 0'4

Egyéb nyelven is beszél -— Iarlaieut aussi dautres

langues ... H 17.205 29.286 48.003 H 03 05! 06

Összesen _ Total . . . . J 100-0 zoo—o zoo—o

A kimutatás az lanyaországról (Finmé- Nyelvismmm SZám %

( , , ,; .- ;, nem'v' " , ']. k ,t0_ Csak magyarul beszélt . 7,897.916 79'4

WD, es a 109159!) ntpböseöml SZO ? ,a a , Nemetül is beszelt ... 1,254.411 12'6

nasag beszalmitasa csak az abszolut sza- Tótul ), " ______ 541186 5.5

mokoin változtatna némileg, de az arány— 1(illahul ,, ,, ... 400096 40

: ,, , - : ' . ,; ' ,- uthénul ,, ,, ... 49.841 05

SZJmOkon dhg' munk? hofáy a ,kct emzed Horvát-szerb nyelven is beszélt 178508 1'8 alatt a csak maeyarul tudok Katanya a rni!- Egyéb nyelven is beszélt; . . . 182259 18

1900—hoz [képest a csak magyarul beszé- lők es a németül is tudó magyarok aránya alig változott, ellenben a többi nyelvet be—

sziélőknwévl jelentékeny növekvést látunk.

Ennek oka az a már említett körülmény, hogy 1900-ig csak az első helyen megneve—

zett beszélt nyelvet vették számba. Mint—

hogy legtöbben németül tudtak és a több nyelven tudók is leginkább ezt a nyelvet nevezték meg első helyen, a német nyelv tudása a legtöbb esetben belekerült a sta—

tisztikába, a többi nyelvtudás egy nesze, különösen amely a német nyelv tudásával esett egy,be elveszett a feldolgozás részére Aze'rt olyan kevés a tótul, oláhul stb. tudók száma az előző nepszámlálásoknál. Amint

mondottuk, az akkor kimutatott számok

csak minimális számok.

A pontos számok 1910—ről megvannak;

ezek segítségével megkísérelhetjük a nyelv- ismeret valószínű szamait visszamenőleg is megállapítani a következő módszer sze-

rint, amely ellen —— azt hiszem __ nem. le-

het ellenvetést tenni: 1910—ben a más nyel—

ven is tudó magyarok száma volt 2,046.7ll;

59*

10. szám. — 826 —— 1934 az általuk beszélt nyelvek száma 2,612.251, kijövő számot az egyes nyelvek szerint tehát 565.540-nel, vagyis 27'6%-kal több. olyan arányban oszthatjuk el, amilyen

Ha feltételezzük azt, hogy az előző nép—

számlálások alkalmával is hasonló arány volt a más nyelven is tudó magyarok és az általuk beszélt nyelvek száma között, a más nyelven is tudó magy—arok ismert számát ezzel a 27'6%-kal felemelhetjük es az így

arányban azokat az összes beszélt nyelvok—

hez viszonyítva az 1910. évi népszámlálás találta (németül 48'0, tót'ul 21'0, oláwhul 153, rut'hénul 1'9, horvát-szenbül— (38, egyéb

nyelven 7'0% : 100%). Megteve így a;

számítást, a kiigazított számok így festenek:

2. A magyar anyanyelvűek nyelvismereteJ)

Connaissanee de langues des habitants de languc maternelle hongroisel)

§ át magyar annyany elvűekt

' ' V I . O- — VT

Nyelvismeret § AbSZOIUt SÁdmOkban a/uitoáálbredgshaitgggőst

§ En nombrcs absolus de lrmgue muteni. hon— ;

Connaissance de langues § gmís'ey 0!" ?

l

§ 1880 § 1890 1900 1910 1880 1890 1900 191

A magyarság összes száma —— Nombre total des; ,

Hongrois ... r6,404.070 7,357.936 8,588.834 9,944.627 — — — —- Csak magyarul beszélt — Ne parlaient gue le

hongroz's ... . 5 ,.288 380 5 ,989.628§6,829.400 7,897.916 825 81 4 795 7914 Németül is beszél- Parlaientaussilallemand 686. 400 838.0001,077.4701254411 10"? 114 125 126 Tótul ,, ,, ,, ,, le slovague 300. 300 366.630 471430 541136 4'7 :) () 55 55 Oláhul ,, ,, ,, ,, le roumain 218. 800 267150 348460 400096 534 36 40 4- Ruthénul ,, ,, ,, ,, lc ruthéne . . ; 27.150 33.174 42.650 49.841 014 0'4 05 05 Horvát-szerbül ,, ,, ,, le create sarba : 97.230 118.720 152650 178508 1'5 16 18 1'83 Egyéb nyelven , ,, d autres long-aes 100110 122234 157174 182259 1'6 1'7 18 1 H;

A beszélt idegen nyelvek összesen —— Total pour§ §

les langues étrangeres parlées ... ;1, 429.990 1,745.908 2,244.834 2,612.251 22'3 237 26"! 2623,

Idegen nyelven vagy nyelveken beszél összesen _ §

Total des habitants parlawt une ou plusieurs § É

langues étrangeres ... § 1 120.690 1,368.308 1,759.434 2,046.711f§ 17'5 186 205 206,

1) 1900-ig polgári, 1910-ben Összes népesség. _ Jusgu'en 1900, population civile;pour 1910, popul. tetette.

Az 1880—1900. (évi számok természete- sen nem lehetnek pontosak, de mindenesetre közelebb állanak a valósághoz, mint az 1.

sz. táblán közölt—ek, ahol csak az első he- lyen megnevezett beszélt nyelv vétetett számba. Látszik, hogy különösen a tót nyelv volt e miatt nagyon háttérbe szorítva, mert a régi Felvidéken sok magyar tudott németül és tótul is, de a német nyelvet ne- vezte meg első helyen. Különösen áll ez az ottani magyarnyelvű zsidóságra, amely ———- mint látni fogjuk — legjobban kitűnik nyelvtudásával. A horvát—szerb nyelv isme- rete is tisztábban vehető ki ezekből az ada—

tokból hasonló ok folytán, de azért is, mert

régebben a bunyevác, sokác ésegyeb dél- szláv nyelv nem volt a nyelvismeret szem—

pontjából helyesen besorozva.

Mindenesetre mutatják ezek az adatok.

hogy a német nyelvismeret számai közelí—

tették meg legjobban a valóságot régebben is, amikor csak az első helyen megnevezett nyelv került be a feldolgozásba, úgy, hogy a nemet nyelvismeret adatait az 1910. évi

nepszamlalas előtti idokrol is nagyjából el fogadhatjuk, különösen ott, ahol egyedül, vagy túlnyomóan a németség állt szemben a magyarsággal ahol tehát más beszélt nyelv alig zavarta meg .a német nyelvisme- ret számait. Azt is látjuk ezekből :a számok—.

bwól, hogy minden hazai nyelvnek ismerete

terjedt az utolsó évtizedekben. így a német

nyelvismeret 107% ról 12 6- re a tót nyelv tudása 4 7%-r(')l 5.)--re az oláh nyelvvé 34

% —ról 40re, a horvát-szerb nyelv tudása pedig15%-ról 1'8-re. Ezek az arányszá- mok első pillantásra nem látszanak magas—

nak. Tekintetbe kell azonban venni, hogy a magyarságnak igen nagy tömegei az A!—

földön és a Dunán túl telj—esen keveretleniil élnek, ezeknek tehát semmi alkalmuk sem lehet az idegen nyelvek megtanulására. Itt csak a tanult réteg egy resze beszéli az is- kolában elsajátított német nyelvet. Ezeken kívül legfeljebb a kereskedők és más vidé—

ken megfordult iparosok, vagy vasutasok tudnak idegen nyelveket. Regi tapasztalat,

10. szám.

hogy az egymás mellett élő nemzetiségek kb. egyforma számmal tanulják el egymás nyelvet. Ezt a vegyes lakosságú falva—kban

"és rvárosokban meg lehet figyelni, lehetnek azonban olyan körülmények, amelyek egyik vagy másik nyelv erősebb terjedését moz—

dítják elő. Hogy a magyarságban meny-

——827—

nyire megvolt és megvan a készség arra, hogy a vele élő nemzetiségek nyelve—t el- sajátítsa, mutatja az, hogy a magyarság—

ból állandóan többen tudtak más nyelven is beszélni, mint ahányan (: nem magyar nemzetiségek közül magyarul tudtak. Bizo- nyítja ezt a következő összeállítás:

3. A más nyelven is tudó magyarok és a magyarul tudó nem magyarok száma az 1880—1910. évi népszámlálások szerint.

Nombre des Hongrois parlant aussi des langues étmngéres et des non-Hongrois parlant la, langue hongroisc, d'aprés les recensements de 1880—19103)

Megnevezés —— Spécification 1880 % 1890 1900 1910

,__ _ _, l§ M,

, Magyar más nyelven is tudott — Hongrois parlant

aussi des lanyues é/rangéres . . . . . 1,120.690 ] 1,368.30r§ 1,759.434 2,046.711

; 0/0 . . . . 17'5 18'6 205 206

,— Nem magyar magyarul is tudott _ Non-Hongrois

' parlant aussi le hongrois . . . . , , . . 817771 l 1,078.487 1,865.764 1,875.789

?, . 11-1 ! 13'8 15-57 [ 325

'_ Különbség a magyarok javára — Di/fe'rence, a j

l'a'uantage des Hongrois 302919 l 980821 393370 % 170322

A más nyelven is tudó magyarok szama tehát állandóan jelentékenyen felülmúlta a magyarul tudó nem magyarok sza—mát.

Ez a különbözet 1880-ban meghaladta a 300.000—et és 1900-ig majdnem 400.000-re emelkedett. A következő évtizedben, annak következtében, hogy a magyar nyelvet in- tenzív—ebben tanították az iskolában, de meg a városi élet és a forgalom fejlődése következtében az [élet is jobban terjesztette a magyar nyelv ismeretét, a két szám már közeledett egymáshoz és a különbség 171 ezerre csökkent. De még így is az volt a helyzet, hogy nemcsak abszolút számban, hanem aránylag is majdnem annyian tud- tak a magyarok közül nemzetiségi nyi—elve- ken (20'6%), mint ahányan a nem ma—

gyarok közül a magyar nyelvet ismerték (22'5%). Kétségtelenül kitűnik a számok- ból az is, hogy a magyarul tudó nemzeti—

ségek száma ez alatt a 30 esztendő alatt jobban szaporodott, mint a más nyelven is beszélő magyaroké, ami ismét erős bizo- nyiíték amellett, hogy a magyar népszám—

lálás a magyarul beszélő más nemzetisé- gűeket nem vette magyar anyanyelvűek—

nek, különben ez az eredmény nem követ- kezett volna be és az sem lett volna lehet—

séges, hogy a csak magyarul beszélők aránya, amint a 2. sz. táblán láthatjuk. az utolsó évtizedben szinte változatlanul ma-

*na—dt.

Ha összehasonlítjuk egyenkint a köl- csönös nyelvismeretet, kitűnik, hogy a nö,-

metül, tótul és románul tudó magyarok

száma több, mint a magyarul tudó néme- tek, tóto—k és oláhok száma. A rutrén és bor- vát-szerb nyelvvel szemben fordított a hely- zet. U. i.:

magyar németül tudott 1,254.411

német magyarul , 756971

magyar tótul tudott . . . . 547136

tót magyarul ,, 417306

magyar oláhul tudott . . . . 400096 olah magyarul ,, ... 373822 magyar ruténul tudott ... 49.841 rutén magyarul ,, ... 64.915 magyar horvat—szerbül tudott . . 178508 horvat-szerb magyarul ,, 178985

A két szám között jelentékenyebb kü- lönbség csak a német nyelvtudás tekinteté- ben és némileg a tót nyelvnél mutatkozik.

Ennek a magyarázatát is megtaláljuk ask- kor, ha az egyes nyelveket beszélő magya—

rokat vallás szerint részletezzük, ami magában is érdekes jelenségeket árul el.

ön—

10. szám. ——828——

1934),

4. A főbb nemzetiségi nyelveken beszélő magyarok vallásfelekezetek szerint 1910-ben.

Hongrois par-lant les principales langues de nationalités, suivant les confessions, en 1.910.

A 'S § ? 5 :: _ ;; :: — , 33

magyar Németül tud ;: § § Tótul tud %; § o ()láhul tud ág § e mieink—121 %% §;

any ?? Hongroís §§§ i Hongmís És?? ? Hongmis go; § ? Sí; u _ *- É % ; Vallás— uygítávgík parlant E § ; 0_ parlant 33.19, ; § parlanjl § § § § piz'í'zÚZis E .É ; ? felekezetek Nombre allmumd § $$$; slovague § §§§ ronmam "§ ÉÉÉ croate—serbe § %% §

, des , :eca , vega , izma , ' (m$

Confesszons habitants szam 12 $ Sfü sza?" :3 g . § 523!!! 2 53 ;? § szam su. . 8-

de langue szerint % %% %É szerint % Ég tak) szerint % ag geg szerint % ; ktg—m;

matemelle en WE) : ; m *33 § § en 32 § ; en 5 Gá?)

hongr. nombres § _;É § nombres (agit: a, nombres (Cam ;; nombres 4 Én: u:

Róm. kat.

Catholigue ,

romaine . 5,836.728 690398 11'8 55" 321515 5'5 58'8 134581 2'3 337 144.022 2'5 81'0n

Gör. kat. _

Catholigue

orthodowe . 304318 8.491 28 07 28.122 9'2 51 36.907 12'1 9'2 1.065 0'4 0'6 Református

Calvin'iste . 2,5G2.362 77.361 3'0 612 24.603 10 45 137312 5'4 34'3 9.483 0'4 5'3

Ág. hitv. ev. —, !

Luthé'r'ienne 417.020 72.260 17'3 5'8 104814 25'1 19'2 13.130 3'1 333 3.897 0'9 '2'2

Gör. keleti

Gréco-o'rz'en- :

tale 40.584 4.383 108 03 767 1'9 ()'1 14.840 3675 3'7 3.115 7"? ]"7 Unitárius

Unitaire . . ; 78.248 2.785 3'8 02 152 022 00 10.133 138 2'5 113 (,)"2 0'1

lzraelita l

Israe'óiie . 700794 397665 5087 31'7 66.648 9'5 122l 52.768' 7'5 1373 15887 23 8'9

E éb , .

(175768 . . . 9.573 1.067 11'1, 015 415 43 ()'1 425 4'4 O'] 326 3415 _ 02

Összesen : ii ! : * .

Total .' . 9344527 [254411 12'6 10014; 541136 5'5 100'0 400096 4—1) 100'0 178508 18 100'0

!

Látjuk, hogy a németül tudó magya—

roknak majdnem harmadrésze, 31'79ő—a az izraeliták sorából került ki. Az 1,254.000 németül is beszélő magyar közül közel 400000 izraelita van. Ha ezeket leszamit—

juk, a kölcsönös nyelvismeret két száma már itt is közeledik egymáshoz. A németül

tudó magyarok többségét, 55'0%—at termé- szetesen a római katolikusok teszik. A re—

formátus és ágostai hitv. evangélikus Ina- gyarok majdnem egyforma számban tud—

nak németül. Ha azonban figyelembe vesz- szük, hogy református magyar több mint hatszor annyi van, mint ágostai evangé- likus, ezek a számok egészen más színben tűnnek fel. A reformátusoknak n. i. csak 3'0%—.a tud németül, az ágostai hitv. evan—

gélikusoknak pedig 17'3%—a, amely arány—

szám a római katolikusok hasonló arányát

(ll-870) is jóval meghaladja. A keresztény

felekezetű magyarok között az evangéliku—

sok mutatják a legmagasabb arányt, de a németül tudás tekintetében még ők is mesz—

sze elmaradnak a magyarnyelvű zsidóktól, akiknek jóval több mint fele, 56'8%, beszél németül is, Legkevesebb-en tudnak viszont németül aránylag a görög katolikus vallású

magyarok közül, ami érthető is, mert ezek érintkeznek a legkevésbbé németnyelvű la- kossággal.

Hogy a nagyszámú zsidóság 'me'm'iyire befolyásolja a német nyelvismeretre vonat- kozó számadatokat, azt leginkabb azokban a megyékben láthatjuk, amelyek a régi or- szágterületnek keleti és északkeleti fele-ben vannak. Nem kevesebb, mint 16 olyan tör—

venyhatóság volt 1910—ben, amelyben a németül is beszélő magyarok többségét az izraeliták tették. Hogy csak néhány példát említsünk, Bereg megyében 13.397 néme—

tül is tudó magyar közül 9.872, Szabolcs—

ban 13.511 közül 9.943, Zemplénben 18.064 közül 11.201, Ugoesában 4.814 közül 3.838 volt izraelitaf)

A zsidók még a tótul tudó magyarok között is elég tekintélyes számmal szerepel—

nek. Az 547136 tótul is tudó magyar any—a- nyelvű egyén között nem kevesebb, mint 60.648, vagyis 12'2% volt zsidó felekezetű.

Ha az izraelitákat itt is levonjuk, a tótul tudó magyarok közül a kereszteny feleke—

1) Magy. Stat. Közlemények 61. kötet, 120. és

468. l. '

10. szám,

zetek között a kölcsönös nyelvtudás tekin- tetében már jelentékenyen enyhül a kü- lönbség. A 'tótul tudók között is természe- tesen legtobben vannak a római katoliku- sok; az illető vallásfelekezet számához vi- szonyítva azonban legjobban el van ter- jedve a tét nyelvismeret az ágostai hitv.

evangélikus magyarok körében, akiknek egynegyed része, 25'1%——a beszél tótul is.

Ezek között bizonyára vannak megmagya- rosodott tótok is, akik még eredeti nyelvü- ket tudják, de viszont éppen az evangélikus tótság érintkezik legsűrűbben az Alföldön a magyarsággal s így nem csoda, hogy ma—

gyar hitsorsosaik is átveszik tőlük a tót nyelv tudását. Azonkívül éppen az evangé- likusok között sok az intelligens elem, amely jórészt a régi Felvidékről és tólnyelvü köz—

ségekből származv—án, magával hozza a tót nyelv tudását. Egyébként érdekes, hogy a zsidóság, az evangélikusokat kivéve, vala- mennyi többi keresztény magyar felekezetet felülmúlja a tét nyelv ismerete tekinteté- ben, aminek az a magyarázata, hogy a ma—

gyar vidéken lakóik jórésze a Felvidékről szánniazik; a tét vidéken lakók pedig, már kereskedői foglalkozásuknál fogva is, rá vannak utalva a nép nyelvének megtanu- láisára.

Az oláhul is beszélő magyarok vallás szerint részletezett adatai legmeggyőzőbben cáfolják meg azt a vádat, mintha a magyar népszámlálás a magyarul is beszélő nemze—

tiségeket a magyarokhoz számította volna, mert hiszen, amint látjuk, az oláhul is tudó magyaroknak csak igen kis része (36.907 görög katolikus és 14.840 görög keleti) tar- tozik ahhoz a két vallásfelekezet—hez, amely az oláh anyanyelvűek majdnem kizárólagos tömegét alkotja. Ellenben az oláhul tudó magyarok között 134581 római katolikus és 137.312 református van. Az izraelita val- lásúak száma sem csekély: 52.768. Az olá—

hul tudó magyaroknak tehát 871 % -át olyan felekezetek alkotják, amelyeknek semmi közük az oláhsa'ghoz, közöttük tehát semmi esetre sem lehetnek magyarul tudó oláhok.

Ugyanez a helyzet természetesen a 'többi nemzetiségekkel szemben is, csakhogy ott nem lehet ezt a felekezetek egyezése miatt számadatokkal ilyen meggyőzően kimu- tatni. Tény az, hogy a görög keleti vallású magyarok között található a legtöbb oláihul is tudó, amit megmagyaráz az, hogy a gö- rög keleti magyarok érintkeznek legjobban az oláhsággal és az oláh egyházi nyelv erő—

sen érezteti —rájuk befolyását, de még így

—829—— 1934

::z:

is csak 36'6%—uk beszél oláhul. A görög katolikus magyaroknál ez az arányszám, minthogy azok sokkal nagyobb tömegek-

ben laknak együtt, már csak 12'5%, amit

még az unitáriusok százaléka is felülmúl (13'8%). A zsidóság elterjedt nyelvismere—

tét mutatja, hogy közülük 7'5% o-láwhul is

beszél, ami olyan tekintélyes szám, hogy az oláihul tudó magyaroknak 13'2% —át teszi.

A zsidóság még a horvát-szerb nyelvet

beszélő magyarok között is 8'9%—ot kép-

visel. Nem tekintve a túlnyomó római ka—

tolikusokat, nagyobb .az aránya, mint bár- mely más keresztény felekezeté. Pedig ép- pen a Délvidéken, ahol a horvátokkal és szerbekkel vannak érintkezési felületek, legkevésbbé van elterjedve a zsidóság. Itt túlnyomólag a római katolikus magyarság érintkezik a horvátokkal és a szerbekkel (mindig ideszámítva fa bunyeváeokat, so- kácokat is), azért *e nyelvet beszélő magya- roknak túlnyomó nagy többsége, 81'()% -a római katolikus. Saját felekezetük számá,- hoz viszonyítva a görög keletiek között la—

látjuk itt is a legtöbb szerbül llilOl'Váilll) tudot, az egyházi nyelv hatása folytán.

Semmi sem bizonyítja jobban a kölcsönös érintkezés befolyását a nyelvismeretre, mint az, hogy a görög" katolikus, reformá—

tus, ágostai h. evangélikus és az unitárius vallású magyarok között alig akad horvátul vagy szerbül tudó, mert az ilyen vallású magyarok elenyésző csekély mértékben érintkeznek a délszlávokkal.

Lássuk most már ennek az imént tár—

gyalt táblának az ellenkezőjét, vagyis azt, hogy a nem magyar nemzetiségek közül magyarul tudók hogyan oszlanak meg val—

lásfelekezetek szerint. (Lásd az 5. táblát.) A németek közül általában 39'8% tudott magyarul és az egyes felekez-eteknél az et—

től az arányszámtól való kilengések nem túlnagyok, nem szólva az egészen kisszámú unitáriusokró'l. Legkevesebben tudnak ma—

gyarul az evangélikus vallású németek kö—

zül. Ezt is főkép erdélyi szászok okozzák.

A zsidó vallásúak a németek között is te- kintély—es arányt (11'9%) képviselnek;

majdnem 90 ezer izraelita van a magy-arul tudó németek között. A tóloknrál már na—

gyobb különbségek vannak az egyes fele—

kezetek között a magyarul tudás tekinteté—

ben. A két legnagyobb felekezet fordított helyzet-et mutat, mint amit a németeknél láttunk. A tótok között az evangélikusok jóval nagyobb arányban tudnak magyarul, mint a római katolikusok. A lutheránus tót—

10. szám. ; —— 830 —— 1934

MW

5. A több nemzetiségek közül magyarul tudók vallásfelekezetek szerint 1910-ben.

Habitants appartenant awx principales nationalités, gut parki/lent hongrois en 1910, par confess-ion.

A horvát—szerbek

A németek Ö) A tótok § Az oláhok % (bunyevácok snká— ;;

Allemands 53 Slovagues ;; Roumains ('n ; COk Stb)" Croatgs— § S

;; % ,), "; "2 V; Serbes (Bougne— ?, ;: §):

? 35 § "; a "; vatzes, Chocalzes, 3 2. § a

közüllmaíí % ;; közül ma;i "§ %: közül ma- ; §): etc.) rpg-§:

gyaru tu .. :: : g; gyarul tu !: §; gyarul tud ** C'— §N A ..———— föí" "

Vallásfelekezet § dont 33348 § dont ggg r,, § don, ; ; §; § kozul ma- a .s %%

"§ parlant % $__ § § parlant főgé— § § pmlant 33333? : ..a gyar-ul tud ?. ; ?— §

§ hongrois o _ §§ § hongraís :; HÉT; § hangroís —o —§'§; § (?ng :; ;; Én;

Confessíons * _— 'g-É: § * "**—— 'd-E ;— 3 *— —— — 'UE x :; § ; . 'a e v; §

': ,; woü'o : a 33359 : ml 35339 ; ongmíeagg

0 NET—UN ! CD 3353": l d) _; mi?—v: 3343 u'ö' ".H

L %% % msg % :%s % geg—3 § És % m$- ' ag o/ %%

E ;: ? N§§_a E E ! afin"; E E § m—gg: § E :; 0 dsg;

_a $: : E'Sm§ .a .a § Egg—SG .a; _a § ang w % § Egg§

§ (%s) 4:*"w"* % És) át.—Jaa % Én; Gmcán § %s: (töbet;

Róm. kat.

Cath. rom. . . 126809? 512511 40'4 67'7 l,397.622 256742 18'4 616 8.442 3.079 36'5 08 284.620 102.989 36'2 57'6 Gör. kat.

Cat. oríh. . . . 14734 818 472 0'1 79.152 17.462 22'1 4'2 l,133.512182.730 lő'll 48'9 2.885 1.307 56'0 0'7 Ref. —— Calvíníslt 22.556 10.409 46'1 1'4 10.085 3.753 372 0'9 1.409 650 46 11 0"? 99 57 57'6' 0'0r

Ág. h. ev. ——Luth. 410668 141321 345 18"? 451708 135836 30'1 32'5 1.588 197 12'41 0'1 253 143 54'4 0'1

Gör. kel. !

Gréco—om'snt . . 2.204 973 44'2 0'1 680 343 50'4 0'1 1,798.669 185912 10'3 49"? 455.500 73.809 16'2 41'2

Unitárius —- Uníl. 168 106 63'1 0'0 64 25 391 0" 559 186 33'3 0'0 26 8 308 0'0'

Izr. —— [Stt . , . 196.967 89.893 456 110 5.778 2.741 47'4 0'7 989 438 44'3 [I'] 679 476 70'1 03 Egyéb —— Autres . 973 440 452 0'1 1.268 404 31'9 0'1 8.018 6% 2001 0'2 1.011 196 19'4 0'1 Összesen — Tolal l,903.357 756971 39'8 100'0 1,946.357 417306 214 100" 2,948.186 873822 12'7 100'ÖÉ1744.533117S.985 24'0 100'0!

ság u. i. nagy tömegekben él az Alföldön, láttuk —— a társadalom széles rétegeiben ott a'római katolikusok pedig aFelvid'éken zárt is el van terjedve, ahol a népnek a német;

tömböket képeznek. Ez magyarázza meg a nemzetiséggel érintkezése egyáltalában különbséget. A magyarul tudó olá—hok majd— nincs. A másik ok, ami az előbbi magasabb nem egyforma számmal oszlanak meg a számot magyarázza, az, hogy a magyar—

görög katolikusok és görög keletiek között; ságnak a tömege sokkal nagyobb, mint akár azonban a görög katolikusok, akik sűrűb- a németségé, akár a tótságé, tehát az erint- ben laknak együtt a magyarokkal, jóval kezési felület—eken a nagyobb tömegű ma—

na—gyobb arányban (16'1%l bírják a ma— gya'rságból többen tanulhatják meg a má—

gyar nyelvet, minta görög keleti-ek (10'3%). sik nyelvet, mint Viszont. Viszonylag azon—

A magyarul beszélő horvát—szerbek is úgy- ban, a nagyobb számok dacára is, jóval szólván csak két felek-ezet között oszlanak többen vannak akár a németek, akár a tótok meg, 57'6%-uk római katolikus, 41'2%-uk közül magyarul tudók, mint a magyarok pedig görög keleti. Az utóbbiak azonban, között e két nyelvet ismerők.

aki-k úgyszólván kizárólag szerbek, sokkal Az a kaleidoszkópszerű kép, amelyet .a

kevésbé tudnak magyarul (16270), mint több nyelvet tudóknak vallástelekezeti

klk kölött 9— magyar nyelvismeret 36'296-"1 meggyőzően bizonyítja azt, hogy milyen

megy fel. különböző települési, érintkezési fokokn—ak

Ha a német és a tót nyelisameretre vo— és asszimilációs folyamatoknak kell közre- niatkozó adatoknál az izraelitákat mind a játszani abban, hogy az egyes felekezetek két irányban leszámítjuk, akkor a kölcsö— olyan különböző mértékben sajátítják el a nős nyelvtudás adatai így alakulnak: né— szomszedos népek nyelvét. De viszont, hogy metül tudó keresztény magyar van 856346, ezek az okok mennyire az adott helyzetből ezzel szemben magyarul tudó keresztény folynak és hogy az adatok mennyire igazi német 667078. A tótul tudó keresztény ma— képét mutatják a valóságos helyzetnek, azt gyarok száma 480488, ezzel szemben ma— igazolják a különböző népszámlálásoknak gya—rul tudó keresztény vallású tót 414665. egymásnak megfelelő és egybehangzó ered- Az előbbi számok még mindig magasabbak, ményei. Minthogy a történeti Magyarország- mint az utóbbiak. Ezt megmagyarázza ról .a nyvelvismereti adatok, amint már e — azonban a német nyelvnek, mint a maga- lit—ettük, tökéletes pontossággal csak 1910- s—abb kultúra és a nyugattal való összeköt— ről vannak meg, az adatokat az előzőkkel tetwe's nyelvének a szerepe. amely, —— amint teljesen összehasonlitani nem lehet. A mai