Indicatorul Statistic al satelor si unitatilor administrative din Romania

(1)

10. szám

——-866— 1932

hogy bizonyos nemzetbeli munkás miképen osztja fel a jövedelmét, akár az élelmezés, lakás, fűtés, világítás, akár a ruházat költségeit tekintjük, nem is említve az ezeken kívül felmerülő még labili- sabb és könnyen változó kiadásokat. Mindezt figyelembe kellett venni. Magától értedődik, hogy ez a nagy nehézségekkel járó eljárás csak approxi- mativ eredményeihez vezetett, de hiszen a létfenn—

tartási költségekre _vonatkozó számítások amúgy sem lehetnek exaktak.

A műben rendkívül érdekes-en le van írva, hogy miképen igyekeztek az európai és a detroiti mun- kás életszínvonalát összehasonlíthatóvá lenni.

Túlságosan messze ha e helyen

me'lyednénk az alkalmazott módszer részleteibe, érdekesebbnek látszik inkább a végzett munkála- tok néhány főeredményének az ismertetése.

A detroiti munkás életszínvonalára vonatkozó adatok Fordnál alkalmazott 100, a legalsó bér—

fokozatba tartozó munkás költségvetésén alapul- nak. Ezek naponta átlag 6 dollárt keresnek és a gyár összes munkásainak aránylag csak kis részét teszik, a többi bere magasabb.!) Személyek száma családonkint átlag 5, (327 fogyasztási egység) út-

lagos évi jövedelmük 1.7lt.87 dollár. Átlagos ki- adásaik a következők—

vezetne, bele-

, Évi kiadás dollál' ",a

Elelmezés 556'12 323

Ruházat . 21067 122

Lakas . . . . 38881 2215

Fűtés és vilagitas 10320 60

Egyéb kiadások 46103 269

Összesen 171983 1000

A munkások átlagos

évi jövedelme 1.711'87 ——-

tartozó munkás tehát 9.854 pengőnek megfelelő összeget adott ki évente és életszínvonaluknak az viszonyított rendkívüli kiadásainak csak 67'7%-át Lakásuk munkás- európai átlagmunkáshoz

magasságai! mutatja, hogy

32'39/5-át kellett élelmezésre költenie.

pedig egyéb szükségleteire fordíthatta.

többnyire különálló ház, melyben a

Család egyedül lakik, vagy legalább külön emele- tet foglal el, 4—5 lakóhelyise'ggel (csak a lakó—

szobákat'e's a konyhát számítva ide), központi fűtéssel, hideg-melegvízszolgáltatással, fürdőszobá—

val és W, (Z.-tel. Autolnohilja a munkások felének van. Egyenes adót, mivel jövedelmük nem éri el a minimumot, nem fizetnek, szociális terheik

nincsenek, ez utóbbiak helyett az életbiztosítás szerepel, mely átlag 59'16 dollárral, vagyis a ki—

adásoknak mintegy 3 és félszázalékával szerepel.

A végzett felvétel természetéből következik, hogy arra nem kapunk feleletet, hogy ehhez vi—

szonyítva hogy él az európai munkás tényleg, bár

1*) 1929 decemberében a Ford-gyár 113643 mun- kása közül csak 24.320 tartozott ebbe a kategóriába.

az egyes városokra vonatkozó és monográfia—

szerűen összeállított beszámolók erre vonatkozó—

lag is sok érdekes adattal szolgálnak; a feltett kérdésre pedig, hogy az európai munkásnak meny—

nyít kell költenie, hogy megközelítőleg elérje (:

detroiti munkás életszínvonalát, az összefoglaló ada—

tok (1931 januárl a következő választ adják indexszámokban, ha a detroiti munkás költségve- tését lOO-zal vesszük egyenlőnek:

; aga

§ 325 §???)

Detroit . 100 100 1 0 100

Berlin. . . 83-86 69-94 75-84 79-86 Frankfurt . 92-97 69—94. 78-88 82—89

Kopenhága . 81 61-92 77—87 83-91

Stockholm . 77-93 115 92-99 98-10;

Helsinki . . 64 97 79 83

Páris . . . 99 49-78 82—91 80—87

Marseille. . 91 43-67 51 107 75—83 75.81 Antwerpen . 76 35—52 30 87 61-66 61 65 Rotterdam . 84 45—57 45 60 64-68 64—67 Manchester . 8389 43-47 89-102 68 69-73 69-73

Cork . . . 95 49 101 98 82 85

Varsó . . . 54 51. 68 77 58 64

Barcelona 58 29 54 67 50 57

Stambul. : 64 40 59 113 65 _—

Az adatok szerint az északi és nyugati alla- mok városai állanak az áralakulás szempontjából

az amerikaihoz legközelebb, kelet és dél felé a

különbözet növekedik.

Mellőzve a további részleteket, még csak annyit kell megjegyezni, hogy az egyes városokra vonatkozó részletes beszámolók az értékes adatok hatalmas tömegét tartalmazzák és mindenképen megérdemlik a beható tanulmányozást.

Hogy gyakorlatilag mily fokban bizonyultak használhatóknak az adatok, az kérdéses, főképen az utóbbi idők nagy áresései miatt. De ha azt a hatalmas lépést tekintjük, melyet ez a munkálat jelent a létfenntartási költségekre vonakozó kuta- tások terén, az elért eredmények magukban véve

is páratlanul értékesek. A M. Stal. Szemle vala- melyik legközelebbi számában a végzett munká- latok és eredményeik részletesebb ismertetésére.

még alkalmunk lesz visszatérni. Sző. Gy. dr.

lndicatorut Statistic al satetor si unltatilor administrative din Romania.

(A romániai falvak és közigazgatási egységek statisztikai mutatója. — Manuel statistígue des commune: , e! unitc's administratives roumaínes).

Kiadja a közmunkaügyi és népjóléti miniszterium.

Publication du minislére des Travaux publícs el de la Prévoyance sociale.

Bucarest, 1932. XLII 4— 850 l. — p.

A középeurópai államok közül Románia publi-' kálja először az 1930. évi népszámlálás községen-, kinti adatait. A zsebkönyvnek szánt kiadvány a.

lakott helyeket tartományok, megyék és járások

(2)

10. szám.

—867— 1932

szerint csoportosítva, 4 Oszlopban adja meg a nép—

számlálás legfőbb eredményeit. Ezek: az épületek száma, a gazdaságok (háztartások) száma, a lakosok (állandó népesség) és végül az ipari és keres—

kedelmi vállalatok száma. A zsebkönyv második része az összes romániai lakott helyek betűrendes névsorát tartalmazza, feltüntetve a megyét, amely—

hez tartozik, valamint ált a községet, amelyhez 1930-ban és azt, amelyhez 1931—ben közigazgatási- lag tartozott (a két időpont között ugyanis igen lényeges közigazgatási beosztás-módosítások történ- tek), végül a kiadvány első részére utaló oldal- számot, ahol az illető lakott hely adatai fellelhetők.

A munkát 18 oldalra terjedő előszó és magya- rázó-rész vezeti be, majd a városi és falusi lakos—

ságnak megyék és tartományok szerinti összefoglaló táblázatai következnek (XIX—XLI oldalak).

Az 1930. évi román népszámlálás előzetes adatai

járásonkinti részletezéssel és a városok lélekszám-

adtataival már korábban közöltettek a ,,La popula- tion actuelle de la Roumanie. Chiffres préliminaires.

Bucuresti. 1931. 45 1." e. kiadványban, amelynek adatait hasábjainkon Kovács Alajos dr. ismertette.

(Magyar Statisztikai Szemle 1931. 11. sz. 1.003. l.l A jelen ismertetés tárgyát képező kiadvány ada—

tai az előzetes eredményeket feltüntető fent emlí—

tett propagandafüzet adataitól eltérnek ugyan, de nem jelentős összegekkel, úgyhogy Kovács Alajos dr. részletes ismertetését és összehasonlító eredmé- nyeit az újabb adatok csak jelentéktelen mértékben

módosítanák,

A főbb eredmények ismertetésétől azért ezúttal eltekintünk, viszont a megyei és járási összehason- lítást — amelyet most már e községi eredmények alapján, el lehet végezni —— hosszú átszámításoknak és verifikációknak kell megelőznie, minthogy az új uralom alatt úgy a megyei, mint a járási határok igen sok és jelentős változáson mentek keresztül.

Kiemelendőnek csak a következő adatokat tartjuk: Románia lakóinak száma 1919—ben (hivatalos becslés) 15,9'00.000 volt, 1930-ban 18,052.896; az évi átlagos tényleges szaporodás 190000 lélek, azaz 1'1%. A Magyarországtól elcsatolt terüle-tek lélek—

száma 1930-han a következő:

Erdély , . . . . 1)3,217.677 Kőrös- és Máramarosvidék 1,390.243

Bánát 941321

5,549,441 Kovács Alajos dr. e területnek 1910. évi lélek- számát 5,242.024-re teszi. A tényleges szaporodás tehát 20 esztendő alatt 307417 lélek, vagyis 5'86%;

az évi átlagos szaporodás e szerint 15.371 lélek, ami a két időpont népesség—számának számtani közép-

1) Nem szerepel ebben az összegben Csík megye jelenleg Bukovinához csatolt 2 községének lakos—

száma, amely 1930-ban 1.444 lélek.

arányos-ára vonatkoztatva, 0'28%. E szaporodás lé—

nyegesen kisebb az egész ország évi 1'1%—os szapo—

rodásánál, de lényegesen kisebb Gsonkamagyar- ország 0'87'70—05, Cseh-Szlovákia 0"84%-os évi tény- leges szaporodásánál is, nem beszélve Jugoszláviát-4 ról, ahol az évi átlagos szaporodás 1'6% (Magyar Statisztikai Szemle 1932. 3 sz. 166. l.). Igaz, hogy utóbbi adatok az 1920 körüli népszámlálások óta eltelt időszakra vonatkoznak, míg az erdélyi nép- gyarapodási számot a világháborús kedvezőtlen év- tized is terheli.

Meg kell jegyeznünk, hogy a Magyarországtól Romániához csatolt terület kiterjedését román rész—

ről most először határozták meg pontosabban, A Bánságnak nevezett terület 18.715 km2—nek, Kőrös és Máramaros vidékét 21.338 km2-nek, Erdély terü- letét 62.229 km;-Ének találták: összesen 102.282 kmg.

A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint e terület 102813 kmí', (Az 1920. évi

VI. köt.).

A népsűrűség 1930—ban a Bánságban 50'3; Kő—

rös— és Máramarosvidéken 65'2; Erdélyben 51'7;

az egész Magyarországtól elcsatolt részen 542.

1910-ben e terület népsűrűsége 50'9% volt.

népszámlálás

A bevezető részből kiemelendőnek tartjuk még a román népszámlálás eredményeinek részletes közzétételére vonatkozó előzetes bejelentéseket. A tudományosan feldolgozott adatok 5 nagy kötetben fognak megjelenni,

munka

amelyek mellé sorakozik. Az

3 kiegészítő első, ránk nézve két—

ségkívül a legérdekesebb kötet a demográfiai ada-

tokat fogja tartalmazni: a lakosság számát nem,

kor, családi állapot, vallás, népi hovatartozás, anya—

nyelv, állampolgárság és születési hely szerint. Kii- lön kiemelik, hogy e kötet a népi hovatartozás (neam) statisztikájának alapján az etnikai kisebbsé- gek problémáját tanulmány tárgyává teszi. A má—

sodik kötet a lakosság kulturális viszonyait ismerteti nem, kor, lakóhely szerinti és a családfő fog- lalkozása és vallása szerinti részletezéssel. A har-

madik kötet az épületek statisztikáját tartalmazza,

a negyedik a népesség foglalkozási megoszlását, az ötödik az ipari és kereskedelmi vállalatok számát, fajtáit, az alkalmazott személyzet számát stb. és a háziiparosok adatait ismerteti.

Az 5 alapvető munkálatot 3 segédmunka egé—

szíti ki, melyek közül az első a jelen népszámlálási kalauz. A leghasznosabbnak a második, a ,,Dictio—

narul Statistic al Romani—ei" igérkezik, amely hely—

ségnévtár az 5 alapkötet anyagának felhasználásá- val a lakosok, épületek, háztartások, a ker. és ipari vállalatok száma mellett földrajzi, gazdasági. és kul- turális megjelöléseket is tartalmaz, mint posta, vasútállomás, iskolák, rádióberendezések, templo- mok, gyógyszertárak, kórházak, mentőállomások stb.

A harmadik segédmunka a romániai foglalko-

(3)

10. szám.

—868—— ¹⁹³²

zási ágak és vállalatok nomenklatúrája (Nomencla- tura profesiilor si intreprinderilor din Romania).

Mindezekből azt román

láthatjuk, hogy az 1930-as népszámlálási eredmények feldolgozására igazán nagyszabású munka folyik, a beígért ered- ményeket kíváncsian várjuk. Addig is jelen zseb- könyv hasznos útmutató, mely ebbeli jelentőségét

—— könnyű kezelhetőségénél fogva — a részletes kiadványok megjelenése után is meg fogja őrizni.

A munkát egy vármegyénkinti színes népsűrű—

ségi térkép rekeszti be.

Rónai András.

Hans Rost: Archiv für Eriorschung und Bekámpfung des Setbstmords. !. Band. !. Heft.

Augsburg, 1932. 96. 1. —— p.

Az öngyilkosság tömegjelenségének megvilágí—

tására indult új kiadványsorozat felette időszerű, hiszen társadalmi fejlődésünk egyik mélyen fekvő szomorú következménye az öngyilkosok számának és a népességhez viszonyított arányának állandó emelkedése. Különösen a középeurópai államok tünnek ki magas öngyilkossági arányukkal, mig ala—

csonyabb a Nyugaton és a déleurópai félszigete—

ken fekvő országokban. Éppen ezért indokolt, hogy a kiadványsorozat ezen első kötete (a 16—22.

lapokon) külön foglalkozik Magyarországgal, ,,Der

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouv'rages arrivés a la bibliothégue de ll0f/íce central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications dtinte'rét international et de théorie générale.) —— Convention internationale pour la sirnplification des formalitás douaniéres. Signe'e a Genéve le 3 novembre 1923. Application des ar- ticles 10 et 11 de cette convention. Société des Nations. Geneve.

Études de politigue commerciale et de techniaue douanie're. Vol. 1. Méthodes diapplication des tarifs spéci/igaes, Société des Nations. Geneve.

Étude sur le nouveau régime juridigue des en- tentes e'conomigues (cartels, etc.) en Allemagne et en Hongrie. Préparé pour le Comité économigue par le Dr Siegfried Tschierschky. Société des Nations.

Geneve.

Étude sur les conseils e'conomigues dans les dif—

férents pays du monde. Prépuaré pour le Comité économigue par Mlle Elli Lindner. Société des Na—

tions. Geneve.

France, Europe et pays d'outre-mer. Hecueil de documentation économígue internationale. (Expor- tation et importation.) 1932. Comité national d*ex—

pansion économiaue dans liEurope cenitrale et orien- tale. Paris.

Gemeinsame kurze Wiedergabe der Geschichte (ler internationalen Buchbinder-Föderation und der initarbeitenden Verbánde, Belgien, Dánemark, Deutschland. Finnland, Frankreich, Holland, Jugo—

slavien, Nor-wegen, Oesterreieh, Riumánien, Schwe—

den, Schweiz, Tschechoslovakei, Ungarn. Hrsg. vom lnternationalen Sekretariat anlásslich des 25 jáhri—

gen Bestehen-s der Internationalen. Bern.

Selbstmord in Ungarn" címmel. E közlemény vá—

zolja az Európaszerte párját ritkítóan magas ma—

gyar arány (1930-ban tízezer lakosra 3'10,(

Budapesten 4'44, 1928—ban meg éppen 5'82 öngyilkos) okait. Ez okok között első helyen áll a vesztett há- ború után felette súlyos középeurópai gazdasági helyzet, a városi lakosság viszonylag magas aránya, meg a tengerek hiánya is, amely öngyilkosságra hajlamos, kalandos természetű embereknek messze idegenbe való eltávozását megkönnyíti.

A magyarországi aránynak a multhoz képest ! mutatkozó emelkedése igen rohamos, 1881—87—hen a történeti terület öngyilkossági aránya még csak 095 s a háború előtt is csak 1'99 tízezrelék. Kor , szerint való részletezésben az 1925w—26. évi magyar-—

országi öngyilkossági arányszám a 70 éven felü—

lieknél 11'7 tízezrelékes maximumot ér el, Vallás szerint a reformátusok, foglalkozás szerint a házi cselédek s a véderő mutatják a magyarországi ma—

ximumot. Az öngyilkosság valószinű okára vonat—

kozó magyarországi adatgyüjtés szerint évről-évre az eseteknek 20%-ában, kimutathatóan a nyomor vagy a munkanélküliség volt a tett oka. Magyar—

országon ez a leggyakrabban kimutatható ok 5 en—

nek magas aránya annál figyelemreméltóbb, mert az öngyilkosság oka az esetek tekintélyes százalé-—

kában tudvalevőleg mindig ismeretlen marad.

Sz. T. (Ir.

Liste des stations des chemins de fer anxguels slappligue la convention internationale du 23 oc—

tobre 1924 concernant le transport des marchan—

dises par chemins de fer (C. i. m.) 1932. Office een—

tra'l des transports ineternationaux par chemins de fer. Berne.

Pneumoconioses. Essai bibliographiguc. Bureau international du travail. Geneve. (Études et (lo- cuments. 15.)

Rapport au Conseil sur les travaux de la gua—

rante-septiéme session du comité. (Geneve, du 19?

septembre au 7 octobre 1932.) Société des Nations Geneve.

Statistisches Jahrbuch für (lie Eisen— und Stahl—

industrie, 1932. Notrdwestliche Gruppe des Vereins.

Deutscher Eisén- und Stahlindustrieller. Düsseldorf.

Tableaua: statistigues sur la production et le commerce eartérieur des pays danubiens. (Autrichey Hongrie, Roumaníe, Tchéco—Slovaguie, Yougoslavie.) Bureau central hongrois de politigue douaniere. (Ma—

gyar Vámpolitikai központ.) Budapest.

Contributi del laboratorio di statistica. Serie"

seconda. 145. ]. Milano, 1932. (Pubblicazioni della universitá cattolica del siacro cuore. V.)

Ereky Károly: A gazdasági válság megoldásá—

nak útja. 8 1. Budapest. 1932. (Klny. a Magyar mér-—

nök- és építész—egylet közlönye'nek 1982. évi márc.

hó 13/14. számából)

Gaal Jenő (gávai) nemzetgazdasági és szociál- politikai válogatott tanulmányainak újabb rendszeres gyüjteménye. [. kötet. Kiadta a Magyar Tudományos—

Akadémia. 780 1. Budapest, 1932.