A vizsgálati eredményekre építő, a szakterületi és a szakmódszertani modulokkal egyeztetett tartalmi struktúrák továbbfejlesztése

(1)

2015

A vizsgálati eredményekre építő, a szakterületi és a szakmódszertani

modulokkal egyeztetett tartalmi struktúrák továbbfejlesztése

NAPPALI KÉPZÉS SZERZŐK:

BASKA GABRIELLA BASKA GABRIELLA BERNÁTH LÁSZLÓ BODONYI EDIT FORRÁS BÍRÓ ALETTA FÜZI VIRÁG

GYEBNÁR VIKTÓRIA HEGEDŰS JUDIT HEIMANN ILONA KŐ NATASA LÉNÁRD SÁNDOR LÉVAI DÓRA MAGYAR ERZSÉBET MÉSZÁROS GYÖRGY NAGY JÁNOS PULAY KLÁRA RAJNAI JUDIT RAPOS NÓRA SERESNÉ BUSI ETELKA SOLYMOSI KATALIN SOMOGYI MÓNIKA SZABOLCS ÉVA SZIVÁK JUDIT TÓKOS KATALIN VÁGÓ EMESE VÁMOS ÁGNES VINCZE BEATRIX

(2)

1

OSZTATLAN TANÁRI KÉPZÉS TANÁRI FELKÉSZÍTÉS: A PEDAGÓGIAI–PSZICHOLÓGIAI TÁRGYAK ÉS AZ ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉNI GYAKORLAT TANTERVE 12 FÉLÉVES KÉPZÉS a

2015/2016-os tanévtől

Személyiségfejlődés és egyéni sajátosságok tantárgyblokk ... 4

Társadalmi és társas viszonyok tantárgyblokk ... 19

Tanulás, tanítás és adaptivitás tantárgyblokk ... 37

Felkészülés a tanári mesterségre tantárgyblokk... 54

(3)

2

OSZTATLAN TANÁRI KÉPZÉS TANÁRI FELKÉSZÍTÉS: A PEDAGÓGIAI–PSZICHOLÓGIAI TÁRGYAK ÉS AZ ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉNI GYAKORLAT TANTERVE 12 FÉLÉVES KÉPZÉS a 2015/2016-os tanévtől

tárgykód cím jelleg értékelés

formája kredit heti óraszám

ajánlott

félév előfeltételek

TANO-103 A személyiségfejlődés és

szocializáció pszichológiája előadás ea koll 2 2 1

TANO-104

A személyiségfejlődés és szocializáció pszichológiája szeminárium

szem gyj 2 2 2 TANO-103

TANO-205

Pedagógiai tapasztalatok, nézetek gyermekkép és egyéni

sajátosságok

szem gyj 3 3 2 TANO-103 TANO-104

TANO-206 Szociál- és egészségpszichológia

előadás ea koll 1 1 3 TANO-103 TANO-207

TANO-207 Szociál- és egészségpszichológia

szeminárium szem gyj 2 2 3 TANO-206

TANO-308 Nevelés és oktatás a változó

társadalomban ea koll 2 2 3

TANO-309 Mindenki társadalma – mindenki

iskolája^a szem gyj 2 3 3 TANO-206 TANO-207 TANO-308

TANO-302 Közösségi gyakorlat gy min 1 4–12 TANO-

309

TANO-210 A tanulás pszichológiája előadás ea koll 2 2 4 TANO-205 (Személyiségfejlődés és egyéni

sajátosságok tantárgyblokk) TANO-311

TANO-311 A tanulás pszichológiája

szeminárium szem gyj 2 2 4 TANO-205 (Személyiségfejlődés és egyéni

sajátosságok tantárgyblokk) TANO-210

TANO-212 Tanulás és tanítás ea koll 2 2 4 TANO-205 (Személyiségfejlődés és

egyéni sajátosságok tantárgyblokk)

TANO-313 A tanulás támogatása szem gyj 2 2 5 TANO-210 TANO-311 TANO-212

TANO-314 Korszerű tanári mesterség – IKT szem gyj 3 2 5-8

TANO-313 (Tanulás, tanítás és adaptivitás tantárgyblokk)

(4)

3

TANO-115 A pedagógus szerep pszichológiai

nézőpontból ea koll 1 1 5 TANO-106

TANO-216 Tanári hatékonyságfejlesztő tréning gy min 1 2 6

TANO-313 (Tanulás, tanítás és adaptivitás tantárgyblokk)

TANO-319 Esetmegbeszélés szem min 1 1 11-12 TANO-422

TANO-320 Pedagógusként az iskola világában szem gyj 2 2 11 TANO-422

TANO-421

Az összefüggő egyéni gyakorlatot kísérő pedagógia-pszichológia szeminárium

szem min 1 1 12 TANO-323

TANO-422 Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat

1. gy gyj 20 11 TANO-320

TANO-323 Összefüggő egyéni iskolai gyakorlat

2. gy gyj 20 12 TANO-422 TANO-319 TANO-421

Szabadon választható 2

Portfólió 2 12

ÖSSZESEN 76

a Az óraszám megoszlása: heti 2 óra szeminárium, valamint 2x5 órás csoportos gyakorlat.

A képzési tartalom a tanári tevékenység alapjait adó, alábbi tantárgyblokkokba szerveződik valamennyi képzési forma esetén (2, 10, 11 és 12 féléves). A tantárgyblokkok a következő tanegységeket tartalmazzák:

I. Személyiségfejlődés és egyéni sajátosságok tantárgyblokk: TANO-103, 104, 205 II. Társadalmi és társas viszonyok tantárgyblokk: TANO-206, 207, 308, 309 III. Tanulás, tanítás és adaptivitás tantárgyblokk: TANO-210, 311, 212, 313

IV. Felkészülés a tanári mesterségre tantárgyblokk: TANO-302, 314, 215, 216,3 219, 320, 421

(5)

4 Személyiségfejlődés és egyéni sajátosságok tantárgyblokk

Célok

A tantárgyblokk célja, hogy elindítsa a tanárrá válás, tanári pályaszocializáció folyamatát segítve a hallgatókat a diák perspektívából a tanári nézőpont felé lépni. A kurzusok során a hallgatók reflektálnak pedagógiához kapcsolódó tapasztalataikra és nézeteikre, a gyermekről, fiatalról és felnőttről alkotott képükre, és megtanulják azt összevetni az alapvető pszichológiai, szociológiai és pedagógiai ember- és személyiségképekkel. Cél, hogy tanuljanak meg folyamatosan reflektálni emberképükre a későbbi pedagógiai munkájuk során is. A tantárgyblokk célja továbbá, hogy a hallgatók a tanulók megismerésére alkalmas pedagógiai módszereket elsajátítson és kipróbáljon.

A tanári pályaszocializáció fontos eleme, hogy a gyermekről, a serdülőről és a felnőttről mint fejlődő személyiségről való gondolkodás szakmailag árnyalttá és differenciálttá váljon, valamint hogy a hallgatók komplex módon legyenek képesek gondolkodni a személyiségről, a személyiség fejlődéséről.

Fontos, hogy a tanárjelöltek felismerjék, értékeljék és képesek legyenek nevelési céljaik érdekében kiaknázni az egyéni sajátosságokban, az egyének közötti eltérésekben rejlő lehetőségeket. E folyamat szerves része a diákként megélt saját, tanári, családi és más közösségi tapasztalatoknak a szakmai szempontú feldolgozása, a diákok és pedagógusok sokszínűségének felismerése és az (ön)reflexiós képesség fejlesztése. A blokk célja az is, hogy a hallgató legyen képes a pedagógiai, pszichológiai és szociológiai megközelítések összefonódó, egymás kiegészítő értelmezésére és törekedjen ennek későbbi, folyamatos megvalósítására is.

Az adott tantárgyblokk szerepe a tanári felkészítés folyamatában:

Az Egyéni sajátosságok és személyiségfejlődés tantárgyblokk az első, amelyben párhuzamosan megjelennek pszichológiai és pedagógiai kurzusok, ezért a blokknak fontos szerepe van az interdiszciplinaritás elvének hangsúlyozásában, a különböző megközelítések egymást kiegészítő, egymást támogató szerepének, funkciójának közvetítésében, megjelenítve a pedagógiai és a pszichológiai perspektíván kívül szociológiai szempontokat is.

Ebben a blokkban indul el a nézetekre történő reflexió is, és a tanári pályaszocializáció első lépései.

A tantárgyblokk arra készíti fel a hallgatót, hogy képessé váljon a tanuló személyiségének, egyéni sajátosságainak figyelembevételére az oktatási és nevelési folyamatban, és képes legyen az egyéni bánásmód érvényesítésére. A gyermekek/fiatalok különböző tanulási és fejlődési útjait megalapozó egyéni sajátosságok középpontba állításával előkészíti a Tanulás, tanítás és adaptivitás tantárgyblokk blokkot, amely ugyancsak a tanulók egyéni támogatásának szemléletét közvetíti. Szorosan kapcsolódik az egyén társas és társadalmi környezetét hangsúlyozó Társadalom és társas viszonyok blokkhoz is azzal, hogy a szocializáció alapfolyamatait tárgyalja, és a gyermeket/fiatalt a társadalmi-kulturális dimenziókhoz kötődően szemléli, valamint azzal, hogy a gyermek megismerését többféle kontextusban, pl. az iskolán kívüli keretek között is hangsúlyozza (kiemelve tehát, hogy a gyermek nem pusztán

„tanuló”).

Kapcsolódásokat mutat a többi modulhoz is, például a gyermekekről és felnőttekről alkotott képünk alapvetően meghatározza saját pedagógusszerepünket (Felkészülés a tanári mesterségre). A tanári képesség modulban szereplő Esetelemzés című tárgy előkészítéséhez a hallgató alapfogalmakat, összefüggéseket ismerhet meg és cél, hogy képessé váljon sok szempont egyidejű figyelembevételére, érvényesítésére.

Fejlesztendő kompetenciák

A tantárgyblokk a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet, A tanári felkészítés követelményei közül mindegyik megalapozásában szerepet kap. Közvetlen és kiemelt a jelentősége (pontosan idézve)

„1.1. a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése területén:

1.1.1. Ismeretek

· A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. (...)

(6)

5

· Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

1.1.2. Képességek

· A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.

Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. (...)

· Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni (...)

· Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

1.1.3. Attitűdök

· A szakképzett tanár törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

· Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.

· Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához.

· Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

A tantárgyblokk tartalmi elemei

 A szocializáció folyamata. Jelentős személyek (szülő, felnőtt, kortárs, stb.) és csoportok szerepe a fejlődésben és a személyiség alakulásában. Az én fejlődése, a kompetencia alakulása, az erkölcsi fejlődés.

 A komplex emberi viselkedés és személyiség megértése különböző nézőpontokból. Különböző személyiség-felfogások és az egyéni különbségek pszichológiája

 Rizikótényezők és támogató tényezők szerepe a személyiségfejlődésben.

 Pedagógiai tapasztalatok, nézetek, felfogások: a nevelés, tanítás, pedagógus fogalmakra vonatkozóan.

 Nevelésfelfogások és a gyermekkép alakulásának történeti összefüggései: A gyermek- és ifjúkor változásai, lehetséges szemléleti módjai, kulturális megjelenési formái.

 A gyermek sajátosságai: külön figyelemmel az identitás (társadalmi csoportokhoz tartozás), társadalmi helyzet, sajátos nevelési igény, tehetség kategóriái mentén. E kategóriák történeti- társadalmi alakulása és kritikája.

 A tanulók megismerésének hétköznapi és szakszerű módjai, megfigyelés, párbeszéd, interjú, családlátogatás. Alkalmazásuk szabályai, nehézségei.

A tantárgyblokk értékelése

A hallgató a két szeminárium során a gyermekek megismerésére irányuló feladatokat végez, különböző szociokulturális hátterű, illetve egyéb szempontok mentén eltérő sajátosságú gyermekekkel, fiatalokkal.

A tárgyak, melyekhez a blokkzárás közvetlenül kapcsolódik: TANO-104 A személyiségfejlődés és szocializáció pszichológiája szeminárium; TANO-205 Pedagógiai tapasztalatok, nézetek gyermekkép és egyéni sajátosságok

A blokkzáró feladat: A tantárgyblokk mindkét szemináriumához kötődően (TANO – 104; TANO – 205) a hallgatók gyerek(ek)kel/diákok(ok)kal végzett feladatokat teljesítenek, jellemzően megfigyelést és interjút. A két dolgozat más-más, a tantárgyak által meghatározott szempont alapján készül. Mindkét dolgozat záró bekezdéseként a dolgozattal együtt beadva kell egy-egy reflexiót készítenie a hallgatónak az alábbi szempontok mentén:

 A dolgozatban szereplő gyerek(ek)nél milyen szempontokra szükséges tanárként figyelni?

 Az adott feladat elvégzése során mit tanult meg, milyen tapasztalatokat szerzett, amelyek véleménye szerint hasznos tudáselemek a tanárrá válás szempontjából? Mi az, amit akár közvetlenül is fel tud majd használni a tanári munkavégzés sokán?

A két szemináriumhoz tehát még egymástól függetlenül készül el a két reflexió, de természetesen utalhat is a hallgató a másik tapasztalatra, ha szükségét érzi. Ha ugyanazzal a gyerekkel/diákkal

(7)

6

készül a két dolgozat, akkor arról is írhat, hogy milyen szempontokkal bővült a szempontrendszere a blokk három tárgyának tanulása során.

A reflexió terjedelme nincs megkötve, de jellemzően fél – egy oldal.

A blokkzáró feladat a reflexió szempontjából:

A reflexióírás gyakorlatának megalapozása konkrét egyéni tapasztalathoz kötődően (lásd technikai, kezdő szint Taggart – Wilson, 2005).

A blokkzáró értékelése:

A reflexiót a szeminárium vezetője a dolgozat értékelése részeként, de az osztályzattól függetlenül, a dolgozattal együtt értékeli szövegesen (írásban, vagy szóban).

A két reflexió része lesz az értékelési portfóliónak, a hallgató ezeket ki is egészítheti utólag, ha kívánja.

Javasolt szempontok a reflexió értékeléséhez:

 a tanári nézőpont érvényesülése

 a konkrét tapasztalatok pedagógiai – pszichológiai jelenségekhez kötése A követelmények kurzusok szerinti bontásban:

Pedagógiai tapasztalatok és nézetek - gyermekkép és egyéni sajátosságok: érzékenyítő látogatás vagy gyakorlat, forráselemzés, írásos töprengések, megfigyelés (az egyik gyermekről, akikkel a pszichológia szemináriumon is dolgozik).

A személyiségfejlődés és szocializáció pszichológiája előadás: kollokvium

A személyiségfejlődés és szocializáció pszichológiája szeminárium: szemináriumi dolgozat két különböző korú gyermekkel végzett megfigyelések összehasonlító elemzéséről

Gyakorlatok: Egyéni megfigyelés iskolai és iskolán kívüli terepen (egyéni szervezésben) és érzékenyítő programban való részvétel vagy ilyen intézmény meglátogatása

A tantárgyblokk tanegységeinek megnevezése és előfeltételei

kód cím jelleg é.f. kr h.

ósz. ajánlott

félév előfeltételek TANO

-103

A személyiségfejlődés és szocializáció

pszichológiája előadás

ea koll 2 2 1

TANO -104

A személyiségfejlődés és szocializáció

pszichológiája szeminárium

szem gyj 2 2 2 TANO-

103

TANO -205

Pedagógiai

tapasztalatok, nézetek gyermekkép és egyéni sajátosságok

szem gyj 3 3 2 TANO-

103

TANO- 104

Horizontális szempontok a tantárgyblokkban

A diák többszempontú megismerése és az egyéni fejlődés támogatása a blokk egyik kiemelkedő dimenziója, melyet az emberi személyiség és fejlődés összetettségét, valamint a tanulók sokféleségét kiemelő pszichológiai és pedagógiai tárgyak segítenek. Ez a későbbi blokkokban megalapozza az árnyalt megismerés fontosságának és az egyéni utak támogatásának érvényesülését.

A kutatásra, tényekre alapozottság jegyében a hallgatók ebben a tantárgyblokkban a forráselemzés, az interjú, az egyén megfigyelése és a bevonó-résztvevő vizsgálat módszereit sajátítja el.

A blokk épít a Pedagógiai tapasztalatok és nézetek tárgyban elindult folyamatra, és a reflexió további árnyalására készteti a hallgatókat: a saját tapasztalatokat szakmai szempontok szerint értékelik. Az elemzés megtanulásának első lépéseihez támogatást kapnak a blokk szemináriumi óráin.

A tanári készségek fejlesztése megvalósul azzal, hogy az egyén megismerésére vonatkozó

(8)

7

készségek állnak a blokk tantárgyainak középpontban, de a pedagógiai szemináriumon, illetve a blokkzáró feladatban a tanári kommunikáció is fókuszba kerül (mind a kollégákkal, mind a gyermekkel kapcsolatban).

Javaslat a tantárgyblokkok elmélyítést és az egyéni tanulási utak támogatását szolgáló lehetőségekre, különös tekintettel a szabadon választható kreditek felhasználására

A tantárgyblokk elmélyítésének lehetőségeként egyrészt az egyéni sajátosságokra való érzékenységhez, az empátia-fejlesztéshez kötődő kurzusok kerülnek meghirdetésre. Ezen kurzusok keretében lehetőség nyílik a különböző identitások és a nevelés kapcsolatáról gondolkodni, érzékenyítő gyakorlatokon részt venni, illetve a sajátos nevelési igény különböző aspektusairól gyakorlati tapasztalatokat szerezni.

A tantárgyblokk elmélyítésének másik iránya az adaptív szemléletet tükröző kommunikáció fejlesztése, pl. a támogató pedagógiai kommunikáció tréningjellegű megtapasztalásával, vagy gyermekkorunk világának reflektív újragondolásával

Tantárgy neve: TANO-103 A személyiségfejlődés és szocializáció

pszichológiája előadás Kreditszáma: 2

A tanóra típusa és (heti) óraszáma: előadás, 2 A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): koll.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): 1. félév előtanulmányi feltételek (ha vannak): ----

Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy célja

Áttekintő ismeretet nyújtani a pszichológiai fejlődés szakaszairól, a szocializációs folyamatokról, a család szerepéről, a személyiségfejlődést elősegítő és gátló biológiai és társas hatásokról, az egészséges, önmagát kibontakoztató személyiség jellemzőiről. Ennek keretében megismertet a személyiség vonás- és tanulásszempontú, pszichoanalitikus, humanisztikus megközelítéseivel, a családi szocializáció jellemzőivel, a nevelési stílusoknak és a kötődés fejlődésbefolyásoló szerepével, az énkép, önbizalom, önkontroll és önértékelés alakulásában szerepet játszó tényezőkkel, a stresszhelyzetek kezelésének formáival (coping), hangsúlyozva a személyiség és a társadalom kölcsönösen egymást feltételező és értelmező voltát.

A fejlesztendő főbb kompetenciaterületek Ismeret

“A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.”

( 1.1.1. 8/2013. (I. 30.) EMMI )

 Ismerje a pszichológiai fejlődés szakaszainak sajátosságait, a tipikus

fejlődésmenetet és az attól való eltérések okait, legyen átfogó képe a támogató és gátló tényezőkről;

 Tisztában legyen a fejlődés társas-kulturális meghatározottságával, a családi hatások, a szocializáció folyamatával;

(9)

8

 Ismerje a személyiség vonás- és tanulásszempontú, pszichoanalitikus, humanisztikus megközelítéseit;

 Tisztában legyen az adaptív, egészséges személyiség jellemzőivel, az énkép, önértékelés, ego-kontroll és ego-rugalmasság jelentőségével.

Készség/képesség

“A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére.

Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.”( 1.1.2.

8/2013. (I. 30.) EMMI )

Felismerje az egyes megnyilvánulások hátterében az életkori sajátosságokat, értse az egyénre ható környezeti tényezők szerepét;

 Megértse az énfejlődés és az identitásalakulás társas meghatározottságát, az egyén önmagához való viszonyának, az énképének, önértékelésének összefüggését a társas környezetével és felismerje a nevelői hatások szerepét;

 Képes legyen megérteni és elfogadni a tanulók életét formáló szocializációs hatások jelentőségét.

Attitűd

“A szakképzett tanár törekszik saját megalapozott pedagógia nézeteinek megfogalmazására.

Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.” ( 1.1.2. 8/2013. (I. 30.) EMMI )

 Elfogadja és tisztelje mások személyiségét;

 Törekedjen a segítő-fejlesztő szemlélet elsajátítására, arra, hogy a gyermek fejlődésében meglássa a benne rejlő lehetőségeket;

 Törekedjen az érzékeny és megértő elfogadásra a szocializációs nehézségekből fakadó hátrányokkal szemben.

A tantárgy keretében feldolgozandó témakörök

 Szocializáció és fejlődés, a személyiség megközelítésmódjai, kultúra és személyiség

 Család és fejlődés. Nevelési elvek, családi struktúra, családi működési jellemzők

 Gondozó-gyerek kapcsolat, a kötődés jelentősége a későbbiekben

 A személyiség tanulás- és kognitív elméleti megközelítése

 A szociális magatartásformák elsajátítása: megerősítés, utánzás és azonosulás, empátia, proszociális viselkedés

 Kompetencia: a kezdeményezések és visszajelzések szerepe az önbizalom és magabiztosság alakulásában

(10)

9

 Az énkép, az önértékelés és önkontroll alakulása

 Erkölcsi fejlődés kognitív, tanuláselméleti és pszichoanalitikus felfogása

 Motívumok és érzelmek. Stressz, szorongás, megküzdés, elhárítások, pszichológiai védőfaktorok

 Az egyéni különbségek alapdimenziói (temperamentumok, vonások és típusok). Pozitív és negatív emocionalitás

 A személyiség és fejlődés mélylélektani (pszichoanalitikus) felfogása

 A személyiség és fejlődés fenomenológiai-humanisztikus szemlélete

 Az érett, egészséges személyiség: alkalmazkodás, (ön)elfogadás és önmegvalósítás, pszichológiai jóllét, öndetermináció, áramlatélmény (flow)

Tanulásszervezés

 Órai munka: előadáslátogatás

 Írásbeli kollokvium A kurzus követelményei:

 Az előadásanyag és a kötelező irodalom ismerete és aktív alkalmazása problémamegoldásban

Máshol korábban szerzett tudás elismerése/validációs elv:

 Nem adható felmentés a kurzuson való részvétel és teljesítés alól.

 Felmentés adható egyes feladatok teljesítése alól.

 Más, kiegészítő munkával egyes feladatok kiválthatók.

 Teljes felmentés adható.

Horizontális szempontok érvényesítése:

A kurzus feladata a gyermekek több szempontú pszichológiai megismerése és megértése, a leendő tanárok pszichológiai emberképének alakítása. Az előadás fokozhatja az önismeretnek, illetve a gyermekek közötti különbségek elfogadásának és a nevelési munkába vonásának készségét. Mindez megalapozhatja a későbbiekben az egyénhez illeszkedő nevelési elméletek és gyakorlatok elsajátítását.

a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)

Kötelező irodalom:

 N. Kollár K. – Szabó É. (szerk.) 2004. Pszichológia pedagógusoknak. Budapest: Osiris.

1–6. fejezet. ISBN: 9789633896723

 Carver, C., S. – C., Scheier, M. F. 2006. Személyiségpszichológia. Budapest: Osiris, 1., 4., 5., 11., 14. fejezet. ISBN: 9789633897096

Ajánlott irodalom:

 V. Komlósi A. 2001. „A személyiség értelmezései.” In: Oláh A. – Bugán A. (szerk.) Fejezetek a pszichológiai alapterületeiből. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 327–427.

ISBN: 9789634634782

 Atkinson, R. L., Atkinson, R. C., Smith, E. E., Bem, D. J., és Nolen-Hoeksma, S. 1999.

Pszichológia. [Második, javított kiadás.] Budapest: Osiris, 303–429 [14. fejezet: Stressz.].

ISBN: 9633795400

Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Nagy János, egyetemi docens, PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), (név, beosztás, tud. fokozat): Nagy János, egyetemi docens, PhD; Bernáth László, főiskolai docens, PhD; Solymosi Katalin, mestertanár; Kő Natasa, adjunktus, PhD; Jármi Éva, tanársegéd, PhD.

(11)

10

Tantárgy neve: TANO-104 A személyiségfejlődés és szocializáció

pszichológiája szeminárium Kreditszáma: 2

A tanóra típusa és (heti) óraszáma: gyak. 2 A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyj.

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév, vagy más időszak): 2. félév

előtanulmányi feltételek (ha vannak): TANO-103 A személyiségfejlődés és szocializáció pszichológiája előadás (gyenge előfeltétel)

Tantárgyleírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása

A tantárgy célja

A különböző életkori szakaszok személyiségfejlődési sajátosságainak és főbb fejlődési feladatainak áttekintése, a fejlődést támogató és gátló tényezők azonosítása. Kiemelt cél, hogy a komplex emberkép formálásával a hallgató magáévá tegye az egész életen át tartó fejlődés szemléletét, tekintetbe tudja venni a fejlődés életkori ütemét valamint az egyéni eltéréseket, amelyek figyelembe vétele az adaptív iskolai oktatás és nevelés, valamint a tanítás során tapasztalt problémák megelőzésének és megfelelő pedagógiai kezelésének feltételét képezik.

A tantárgy alapvetően épít a saját tapasztalatok és élmények mozgósítására, ezáltal is segítve az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását. A szemináriumhoz egyéni gyakorlat kapcsolódik, amely célja személyes tapasztalatok szerzése az iskoláskor két eltérő szakaszában lévő gyermekekkel végzett feladatok segítségével. A dolgozat megkívánja az elméleti ismeretek és a gyakorlati tapasztalatok egységének megteremtését.

A fejlesztendő főbb kompetenciaterületek Ismeret

“A végzett/szakképzett tanár alapvető pszichológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Tisztában van a szaktárgynak a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.” ( 1.1.1.

8/2013. (I. 30.) EMMI)

 Ismerje az egyes életkorokat jellemző testi, értelmi, érzelmi, lelki, erkölcsi és társas készségek alakulását, egymásra hatásukat valamint fejleszthetőségüket.

 Ismerje fel a személyiségbeli és társas – családi, iskolai és kortárs – hatások jelentőségét a gyerekek és serdülőkorúak személyiségfejlődésében, viselkedésük, képességeik alakulásában, illetve a magatartási- és személyiségfejlődési zavarok keletkezésében.

 Ismerje a visszajelzések kulcsfontosságú szerepét a személyiség, ezen belül az énkép, az önértékelés és az önkontroll alakulásában.

 Sajátítson el szempontokat és módszereket a tanulók megismerésére.

Készség/képesség

“ A végzett tanár a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes tapasztalt kollégák, mentorok segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni,

(12)

11

hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.”(1.1.2. 8/2013. (I. 30.) EMMI)

 Képes legyen belátni az egyéni sajátosságok megismerésének jelentőségét a pedagógiai munkában.

 Képes legyen az életkori és fejlődési jellemzők tudatos megfigyelésére, az egyéni sajátosságok felismerésére, a környezeti tényezők fejlődésben szerepet játszó hatásának megértésére és reális értelmezésére.

 Képes legyen az egyéni igények és fejlődési feltételek figyelembevételére, támaszkodni tudjon az ezekben fellelhető értékekre.

A tantárgy keretében feldolgozandó témakörök

 Életút. A fejlődésre és a személyiségre ható tényezők (biológiai, közvetlen családi, tágabb környezeti hatások, kortárscsoport, média). Az iskola szerepe. Károsító és reziliencia- növelő tényezők.

 Családi hatások. A) Nevelési stílusok. A család és iskola illeszkedése a nevelés terén. B) Generációs eltérések és feszültségek C) Családi problémák (bántalmazás, súlyos betegség, szülők különélése, válás vagy halál) lecsapódása a gyermek életében és az iskolában.

 Az élet első hat éve (pl. a korai kötődés hatása az iskolai megfelelésre, a tanár kötődési stílusa).

 Kisiskoláskor – énépítés, társas kapcsolatok, kognitív és érzelmi jellemzők. Az iskolai követelmények hatása a teljesítményre, motivációra, önértékelésre, facilitáló és debilizáló szorongás. Iskolai ártalmak.

 A kisiskolás és a kiskamasz fő tevékenységei, életmódja. A média hatása, internet, számítógépes játékok, technikai eszközök használata és veszélyei.

 Morális fejlődés, szociális tanulás (utánzás, modellkövetés, altruizmus), a késleltetés, önkontroll alakulása. A kognitív összetevők szerepe.

 Barátság, a társas kapcsolatok alakulása a különböző életkorokban. A kamaszkor és a serdülőkor társas világa.

 Nemek különbségei – a biológiai nem és a gender.

 Serdülőkor: az általános serdülőkori jellemzők hátterének megértése, fejlődési okai.

Hangsúlyeltolódások a család, iskola, kortárscsoportok szocializációs szerepében.

Autoritásproblémák. Teljesítménygátlás. A serdülő kitágult világa (aggódás, alkotás, az élet értelmének keresése…)

 Szerelem, párkapcsolat. Szexuális felvilágosítás az iskolában.

 Fiatal felnőttkor: kapunyitási pánik, bontakozó felnőttség. Pályaválasztás. Párválasztás, családalapítás.

 A felnőttkor kihívásai. Szülés, szülővé válás. Munka, életpálya. A párkapcsolat a személyiség- és családfejlődésben. Életközépi krízis. Együttműködés felnőttekkel: a szülő, mint a pedagógus "partnere" a gyermek érdekében. Különböző korosztályú kollégák a tanári karban.

 Órai munka: szeminárium és gyakorlat

 Külső feladat: interjúkészítésÉvfolyamdolgozat készítése

 Az évfolyamdolgozat beépítése a blokkzáró feladatba A kurzus követelményei:

 Az órákon való aktív részvétel.

 Maximum 3 hiányzás a félév során.

(13)

12

 Szakirodalom-feldolgozás szemináriumi formában

 Páros és csoportos órai feladatok végrehajtása

 Évfolyamdolgozat: interjúkészítés két, különböző életkorú iskolásgyermekkel, a gyermekek összehasonlító elemzése egy előre megadott szempont alapján (ld. alább) Az évfolyamdolgozat követelményei:

A különböző életkorú gyermekek összevetése kétféle módon lehetséges:

a.) Teamben együttműködve, témacsoportokban. A team tagjai különböző életkori szakaszban levő gyerekkel készített interjúik tapasztalata alapján készítik az összevetést. Ebben az esetben mindenkinek egy gyerekkel kell beszélgetni és megfigyelni őt, a dolgozatban viszont közösen szedik össze az életkori és egyéb sajátságokat, és fogalmazzák meg a tanulságokat.

b.) Egy hallgató készíti két eltérő korú iskolás gyerekkel az interjúját és ez alapján a dolgozatát.

Fontos, hogy ne legyen sem fogyatékkal élő, sem más szélsőséges kihívásokkal megküzdeni kénytelen a gyermek, mert itt a cél a fejlődést befolyásoló hatások, és az életkor szerepének megragadása.

A hallgatók annak is utánajárnak, hogy az egyedi válaszok mögött milyen tényezők húzódhatnak meg (a gyerek érdeklődése, személyes jellemzői, neme, testvérek száma, a család társadalmi státusa és egyéb jellemzői stb.).

Az összehasonlítandó gyermekek életkori sávjai: 10 és 14, illetve 15 és 18 év között.

Témajavaslatok:

1. Barátság, kortárskapcsolatok 2. Felnőtt kapcsolatok és modellek 3. Életmód, jellemző tevékenységek 4. Érdeklődés, értékek

5. Tanulás, iskola

6. Morál (jóvátétel-becsületesség, empátia-segítségnyújtás, jótékonykodás- adakozás)

7. Jövőkép, pályaválasztás.

A témákon kívül megfigyelendő szempontok: a gyerek neme; családi jellemzők, ezen belül a testvérek, családi kapcsolatok főbb jellemzői, elvárások a gyerek(ek) felé, a család életszínvonala; és az iskolához való viszonya.

Az értékelés során figyelembe vesszük a szakmai szempontok megjelenését, a

fejlődéslélektani szakirodalom ismeretét és felhasználását a jelenségek értelmezésében, a való életben nyert tapasztalatok pszichológiai elemzését.

 Nem adható felmentés a kurzuson való részvétel és teljesítés alól.

 Felmentés adható egyes feladatok teljesítése alól.

 Más, kiegészítő munkával egyes feladatok kiválthatók.

 Teljes felmentés adható.

A kurzus feladata a gyermekek több szempontú pszichológiai megismerése és megértése saját tapasztalatok bevonásával. A gyermekre figyelés készségének gyakorlása. A szemináriumi munka fokozhatja az önismeretnek, illetve a gyermekek közötti különbségek elfogadásának és a nevelési munkába vonásának készségét. Mindez megalapozhatja a későbbiekben az egyénhez illeszkedő nevelési eljárások érzékeny alkalmazásának elsajátítását.

a 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN)

Kötelező irodalom:

(14)

13

 Cole, M. és Cole, S. 2006. Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris. Ötödik rész: „15. A serdülőkori fejlődés biológiai és szociális alapjai; 16. A serdülőkor pszichológiai fejleményei;

17. Fejlődés felnőtt- és időskorban.” ISBN: 9633894735.

 N. Kollár Katalin és Szabó Éva (szerk.) 2004. Pszichológia pedagógusoknak. Budapest:

Osiris, 2–4, 6. és 21–22. fejezetek. ISBN: 9789633896723.

 Bernáth László – Solymosi Katalin (szerk.) 1997. Fejlődéslélektan olvasókönyv. Budapest:

Tertia Kiadó. ISBN: 963851298.

 Fraiberg, S. 1990. Varázsos évek. Budapest: Park Kiadó. ISBN: 978-963-530-730-2

 N. Kollár Katalin – Szabó Éva (szerk.) 2004. Pszichológia pedagógusoknak. Budapest:

Osiris, 26. fejezet [A média szocializációs hatásai]. ISBN: 9789633896723.

Tantárgyfelelős (név, beosztás, tud. fokozat): Nagy János, docens, PhD.

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), (név, beosztás, tud. fokozat): Bernáth László, főiskolai docens, PhD; Jármi Éva, adjunktus, PhD; Kő Natasa, adjunktus, PhD; Solymosi Katalin, mestertanár; Somogyi Mónika, tanársegéd; Schildné Pulay Klára, mestertanár; Forrás-Bíró Aletta, tanársegéd; Ágoston Csilla és Füzi Virág, doktorandusz hallgatók.

Tantárgy neve: TANO-205 Pedagógiai tapasztalatok, nézetek - gyermekkép és egyéni sajátosságok

Kreditszáma: 3 kr.

A tanóra típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és száma: 3 óra A számonkérés módja: gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2. félév Előtanulmányi feltétele:

TANO-103 A személyiségfejlődés és a szocializáció pszichológiája előadás (gyenge előfeltétel) TANO-104 A személyiségfejlődés és a szocializáció pszichológiája szeminárium (gyenge előfeltétel)

Szükséges előzetes tudás:

A főbb személyiséglélektani és fejlődéslélektani megközelítések ismerete.

A tantárgy célja:

A kurzusbevezető jellegű tárgy. Egyik célja, hogy a hallgatók reflektáljanak saját pedagógiához köthető tapasztalataikra, artikulálják kifejezett és implicit nézeteiket és ezzel kezdjék el pedagógiai tanulmányaikat. A reflexió olyan kulcsfogalmak köré épül, mint a nevelés, tanulás, gyermek/diák és pedagógus. Ezek közül kiemelt jelentőséget kap a gyermek fogalma.

● A gyermekekre, gyermekkorra és ifjúkorra vonatkozó felfogások, ismeretek és diskurzusok különböző szempontokat állítanak középpontba. A kurzus során feldolgozásra kerülnek azok az új értelmezések, amelyek a gyermekkort alapvetően szociális, kulturális konstrukcióként értelmezik.

● A kurzus másik célja tehát, hogy a hallgatók reflektálva saját gyermek- és fiatalképükre, megismerkedjenek a gyermekkor illetve fiatalkor különféle értelmezéseivel, és egy összetettebb gyermekképet alakítsanak ki, amely az egyéni sajátosságokat helyezi a középpontba és annak mentén kezdi építeni pedagógiai beavatkozásokat.

● Az egyéni sajátosságok tekintetében ismerjék fel a gyermekek, serdülők és fiatalok sokféleségét, tekintsenek nyitottan a különbözőségükre.

● Ismerkedjenek meg azokkal a különféle kategóriákkal, amelyek e sokféleséget strukturálják, de

(15)

14

gondolkodjanak el megismerésünk korlátain, valamint a kategóriák viszonylagosságán és azon is, hogy a tanulók sajátosságai sokszor túlmutatnak ezen a kereten, a személyiségük pedig rendkívül összetett.Legyenek képesek a gyermek- és ifjúkort történeti szempontból elemezni, és ehhez különböző típusú forrásokat tudjanak felhasználni.

● Legyenek képesek különböző megfigyelési módszereket alkalmazni, és az ezekből fakadó eredményeket mértéktartóan kezelni..

A kurzus során fejlesztendő főbb kompetenciaterületek KKK kompetencialeírásából:

Ismeretek:

● A hallgató alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezzen a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a különböző helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák különféle okairól.

● Ismerje meg a tanulók megismerésének módszereit.

Képességek:

● Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

● Képes felismerni a tehetséges, a nehézségekkel küzdő, a sajátos nevelési igényű, a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat.

● Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes.

Attitűdök:

● A hallgató törekszik saját megalapozott pedagógiai nézeteinek megfogalmazására.

Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására.

● A hallgató törekszik tisztelni a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. A hallgató próbál érzékenyen viszonyulni a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára.

● Előítéleteire reflektálva gondol a tanári munkára, igyekszik az inklúzió szemléletét magáévá tenni..

A fenti kompetenciákoz kapcsolódóan ebben a kurzusban szeretnénk fejleszteni az alábbi specifikus kompetenciákat is:

Ismeret:

● Átlátja a pedagógiai nézeteihez, tapasztalataihoz, attitűdjeihez és viselkedéséhez kapcsolódó reflexió alapvető útjait.

● Összefüggéseiben látja a gyermekre vonatkozó különféle lehetséges tudások néhány elemi dimenzióját (pszichológiai, pedagógiai, szociológiai tudás)

● Azonosítani és értelmezni tudja azokat az alapvető fogalmakat, amivel a tanulói személyiség és identitás pedagógiai szempontból leírható, ugyanakkor tudatában van e fogalmak viszonylagosságával is

● Ismeri a gyermekképre vonatkozó történeti változások néhány alapvető tendenciáját

● Tisztában van a tanuló megismerésének alapvető útjaival, átlátja különösképpen a megfigyelés módszerét.

Képesség:

● Reflektál saját pedagógiai nézeteire, meg tudja fogalmazni ezeket és eszmecserét folytatni róluk. Elkezdi elemezni, értékelni és szükség esetén korrigálni nézeteit.

● Érti a tanulói és a tanári nézőpont közötti különbséget és a tanulói felől fokozatosan közelít a tanári nézőpont felé.

● Átlátja a gyermekkép alapvető történeti vonatkozásait és ezeket érvényesíti a forráselemzésben.

(16)

15

● Felismeri a tanulók egyéni sajátosságait, amelyeket elhelyez egy tudományos fogalomrendszerben.

● A megfigyelés módszerét alkalmazza és átgondolt, alátámasztott következtetéseket von le a tanulókra vonatkozóan.

Attitűd:

● Törekszik arra, hogy érzékenyen fogadja be a tanulói sokféleséget

● Érzékenyen észreveszi, hogy a kategóriák mögött társadalmi egyenlőtlenségek, hatalmi viszonyok rejlenek.

A tantárgy keretében feldolgozandó témakörök:

A pedagógiai nézetek és tapasztalatok jelentősége: átmenet a diák és tanári szemszög között, az átlépés útja

Reflexió a nevelés, tanítás, pedagógus és gyermek fogalmaira. A saját felfogások, reflexiók jelentősége, a munka saját magunkkal, érzékenységünkkel, nyitottságunkkal mint pedagógusok. A pedagógussá válás szocializációjának folyamata.

A gyermek mint kiemelt kategória. Az egyén akivel a pedagógus dolgozik. Reflexió a saját gyermekfelfogásra.

Személyes történelem: visszaemlékezés a gyermek- és serdülőkorra.

A gyermek, fiatal mint kategória értelmezése, történeti beágyazottsága: gyermekfelfogások, az iskolás gyermek narratívája, a gyermekkor megjelenési formái (írott és képi forráselemzés) A pedagógiai, pszichológiai, szociológiai nézőpontok komplexitása, összefüggései: elemi

áttekintés.

A gyermekek sokfélesége, különbözőségei és sajátosságai: hétköznapi és szakmai kategóriák, kiemelt tulajdonságok (érzékeny odafigyelés), a sokféleség elfogadásának pozitívumai és nehézségei, a befogadás, inklúzió, adaptivitás szemlélete

A gyermek megismerésének jelentősége. A megismerés során használható szakmai kategóriák és viszonylagosságuk: sajátos nevelési igény, tehetség, hátrányos helyzet, identitáskategóriák (a kiemelt egyenlő bánásmódhoz kapcsolódó európai uniós kategóriák:

nem, etnikai, nemzetiségi hovatartozás, nyelv, fogyatékosság, vallási vagy más meggyőződés, életkor, társadalmi helyzet, szexuális irányultság, politikai vagy egyéb vélemény)

A gyermek megismerésének módszerei, keretei, etikai szempontjai, nehézségei. A módszerek közül kiemelten a megfigyelésre (célok, eszközök, szempontok stb.) vonatkozóan. Egyéb a pedagógiai munka során alkalmazható módszerek megismerése (pl. családlátogatás) A gyermekről való gondolkodás pedagógiai szemlélete: a fejlesztés dimenziója, kompetenciák.

A kurzus követelményei:

● Az órákon való aktív részvétel.

● Maximum 3 hiányzás a félév során.

● Egy, az oktatóval egyeztetett érzékenyítő programban vagy intézménylátogatáson való részvétel, amelynek a tapasztalatait a hallgató beépíti a blokkzáró feladatba vagy külön reflexiót készít róla. Az oktató a félév elején programokon, intézménylátogatásokon való részvételi lehetőségeket ajánl a feladat teljesítéséhez.

● Két töprengés készítése: az alábbi fogalmakhoz kapcsolódóan: nevelés, tanítás vagy pedagógus (min. 1 A4-es oldal)

● Forráselemzés és a saját, gyermekről alkotott felfogás összehasonlítása: a saját gyermekfelfogására reflektálva a hallgató valamilyen múltbeli vagy jelenkori forrást elemez a gyermekkép szempontjából; a gyermekkép illetve a szeminárium témáinak meg kell jelennie a hallgató által választott forrásban (az oktató forrásokat ajánl a feladat teljesítéséhez). Formai követelmény: min. 2,5 oldal word formátumban, másfeles sorközzel, a fedőlapon a hallgató nevének, a kurzus címének, kódjának és a dolgozat címének megadásával).

● Megfigyelési feladat: Egy tanulóról lehetőleg különféle helyzetekben készült megfigyelés. A

(17)

16

megfigyelés dokumentálása (jegyzőkönyv), a megfigyelés eredményeinek bemutatása és reflexió min. 3 A4-es oldalon word formatumba

 Személyes reflexiók (személyes történelem)

 Forráselemzés

 Páros és csoportos órai feladatok

 Egyéni megfigyelések

 Helyzetgyakorlatok, érzékenyítő gyakorlatok Követelmények és az értékelés módja, szempontjai:

A szeminárium feltétele, hogy a hallgató aktívan részt vegyen a szeminárium óráin a HKR-ben meghatározottak szerint. Feltétel még, hogy vegyen részt egy közösen egyeztetett érzékenyítő programban vagy intézménylátogatáson.

Mindemellett a következő feladatokra épül az értékelés:

Töprengések: a hallgató saját gondolatait, nézeteit, ezek alakulását írja le két választott témában a következő három közül: a nevelés, a tanítás, a pedagógus. (egyenként min. 1 A4-es oldal)

Forráselemzés: valamilyen múltbeli vagy jelenkori forrás elemzése a gyermekkép szempontjából;

források gyermekképének összehasonlítása, ennek összevetése a saját gyermekről alkotott felfogásával; a gyermekkép illetve a szeminárium témáinak megjelenése az írott sajtóban, fórumhozzászólásokban stb. (min. 1,5 A4-es oldal)

A hallgató megfigyelés(eke)t végez egy tanulóról valamilyen nem vagy nem csak tanórai környezetben (pl. összehasonlítva a tanórai és nem tanórai környezetben a tanulót). Megfigyeléseit dokumentálja az oktatóval megbeszélt módon.

A töprengésben:

 A nézetek világos, jól artikulált megfogalmazása

 Kérdésfelvetés a nézetekkel kapcsolatban

 A nézeteinek az eredetére való reflexió A forráselemzésben:

 A szakmai szempontok megjelenése

 A többszempontúság érvényesítése

 A pszichológiai és pedagógiai szaknyelv használata A megfigyelésben:

 A szempontok kidolgozottsága

 A megfigyelés megfelelő dokumentálása. (A tanulóra vonatkozó következtetések a blokkzáró feladatba épülnek be, és ott kerülnek értékelésre)

· Nem adható felmentés a kurzuson való részvétel és teljesítés alól.

· Felmentés adható egyes feladatok teljesítése alól.

· Más, kiegészítő munkával egyes feladatok kiválthatók.

· Teljes felmentés adható.

A diák többszempontú megismerése és az egyéni fejlődés támogatása a szeminárium fő témája.

Ehhez módszereket ismernek meg, és a kurzus feladata is az egyénhez illeszkedő nevelési eljárások, programok átgondolásán alapul. A hallgatók egyéni fejlődését a szabadon választható szemináriumok egy-egy témában való specifikus elmélyülést biztosító lehetőségei adják meg.

Saját tapasztalataik szakmai szempontok mentén történő átgondolásával a reflexió mint technika és mint a fejlődés egy fontos eleme jelenik meg. Az érzékenyítő programok saját élményű megélésének

(18)

17

reflektálása, megbeszélése is ezt a szempontot valósítja meg.

A szeminárium feladatai között a történeti összehasonlító dimenzió megjelenése a szakmai szövegalkotás és elemzés képességének fejlesztéséhez járulnak hozzá, a bevonó vizsgálat a tanári készségek fejlesztéséből a pedagógus kommunikációjára irányítja rá a figyelmet, tudatosítja ennek fontosságát. A megismerési módszerek megismerése és alkalmazásuk kipróbálásával pedig az egyén megismerésére vonatkozó készségek állnak a középpontban.

A hallgatók a forráselemzés, az egyén megfigyelése, a bevonó-résztvevő vizsgálat módszereit sajátítják el, mellyel a tényekre alapozottság is megvalósul.

Saját gyermekképünk és az ehhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységünk folyamatos reflektálására, a vonatkozó ismeretek, pedagógiai módszerek frissítésére hívja fel a figyelmet a szeminárium, ezzel az élethosszig tartó tanulást hangsúlyozva.

Kötelező irodalom

Az emberi erőforrások minisztere 8/2013 (I.30.) EMMI rendelete a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről. Magyar Közlöny 2013. évi 15. sz.

Dávid Mária, Estefánné Varga Magdolna, Farkas Zsuzsanna, Hídvégi Márta, Lukács István (2008): Hatékony tanulómegismerési technikák. Oktatási programcsomag a pedagógusképzés számára. Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, Budapest. URL: http://www.educatio.hu/download/hefop/project_1/Hatekony_tanulo.pdf Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva (2005): Gyermekkor - nézőpontok, narratívák. Eötvös

József Könyvkiadó, Budapest. 14-25; 38-43, 57-65.

Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György (2011): Az adaptív- elfogadó iskola koncepciója, 7. fejezet

Szivák Judit (2003): A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, ELTE Neveléstudományi Intézet, Budapest. 7-17., 39-49.

Bognár Virág (szerk., 2010): Láthatatlanok - Autista emberek a társadalomban. Scolar, Bp.

Böszörményi Gyula (2003): Fiókszavak. Szabad Föld, Bp.

Busi Etelka (2010): A tanulók megismerése és megértése I.,II. Alapelvek, lehetőségek, In: Bányai Sándor és Szivák Judit (szerk.): Módszerlesen, Raabe. Budapest.

Busi Etelka (2010): Az adaptivitást segítő megismerés In: Bányai Sándor és Szivák Judit (szerk.):

Módszerlesen. Raabe, Budapest.

Dudás Margit (2005): A tanárképzésbe belépő hallgatók nézeteinek feltárási lehetőségei.

Pedagógusképzés, 3. sz. 23-43.

Gyarmathy Éva (2006): A tehetség. Fogalma, összetevői, típusai és azonosítása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Hankiss Elemér (2005): Proletár reneszánsz. In: Hankiss Elemér: Az ezerarcú én. Osiris Kiadó.

Budapest.

Helen Keller: Csöndes, sötét világom http://mek.oszk.hu/02900/02961/

Jenks, C. (1996): Childhood. Key Ideas. London-New York. Routledge.

Jensen, A. M. és McKee, L. (2003):Theorising childhood and family change. In: Jensen, A. M. és McKee, L. (szerk.): Children and the Changing Family. Routledge Farmer. London.Perlusz Andrea---- szerk.: Inkluzív nevelés, a tanulók hatékony megismerése www.sulinovaadatbank.hu/letoltes.php?d_id=7110

Klein Sándor (szerk. 2002): Gyerekközpontú iskola. EDGE 2000, Bp.

Petriné Feyér Judit (2003): A különleges bánásmódot igénylő gyermek. In: Falus Iván (szerk.):

Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 418–446.

Pukánszky Béla (2001): A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Mészáros György, egyetemi adjunktus, PhD

(19)

18

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Busi Etelka, egyetemi adjunktus, PhD; Dr. Lénárd Sándor, egyetemi adjunktus, PhD, Dr. Rajnai Judit, egyetemi adjunktus, PhD, Rapos Nóra, PhD; egyetemi adjunktus

(20)

19 Társadalmi és társas viszonyok tantárgyblokk

A tantárgyblokk célja

A blokk célja az, hogy a tanári pálya szempontjából fontos pedagógiai jelenségeket, ma is releváns témaköröket neveléstörténeti, nevelésszociológiai, szociálpszichológiai, neveléselméleti szempontból megközelítsük, értelmezzük és felkészítsük a tanárjelölteket a tanulócsoportokkal való bánásmódra.

A tantárgyblokk arra törekszik, hogy megismertesse a hallgatókat azokkal a makro- és mikroszociológiai, illetve csoportlélektani folyamatokkal, amelyek az iskola és a társadalom, az iskola és a család, továbbá a tanárok és a diákok, valamint a kortársak közötti kapcsolatot alakítják. Cél, hogy a hallgatók felismerjék az egyénekre ható társas viszonyokat, szempontokat kapjanak az együttműködést támogató megoldások kereséséhez, elsajátítsák a preventív szemléletet a társas viszonyok kezelésében és az egészségmagatartás kialakításában.

Ennek értelmében kiemelten fontosnak tartjuk bemutatni a társadalmi egyenlőtlenségek iskolarendszeren keresztül történő újratermelődésének manifeszt és latens mechanizmusait, azt, hogy a hallgatók képesek legyenek felismerni önmaguk előfeltevéseit, kezelni mások előítéletes magatartását. Továbbá célunk, hogy a hallgatók ismerjék fel az iskola mint közösség szerepét a tanulók mentális és fizikai jóllétének elősegítésében és egészségük megőrzésében.

E komplex megközelítési mód segítségével képessé kívánjuk tenni a hallgatókat arra, hogy a nevelés kérdései iránt érdeklődjenek, nyitottá és befogadóvá váljanak a különböző nevelési elképzelések irányába. Célunk, hogy a blokk végére a hallgatók képesek legyenek a család és a tanulók életében szerepet játszó intézmények, közösségek működéséről, konfliktusairól, esetleges diszfunkcionalitásáról szakmai véleményt formálni; a társas-társadalmi rendszerek együtthatását felismerni; megismerni és megérteni a minden tanulóra figyelő, mindenki számára pedagógiai esélyeket kínáló iskola „filozófiáját”.

A tantárgyblokk szerepe a tanári felkészítés folyamatában

A blokk részben alapozó szerepet tölt be, melynek során a hallgatók megismerkednek a társas világot értelmező alapvető fogalmakkal, azzal a befogadó és esélyegyenlőségre épülő értelmezési kerettel, amely igyekszik áthatni a képzésünket. Az itt közvetített szemléletmód szolgál alapul a további blokkok kiteljesedéséhez. A Személyiségfejlődés és egyéni sajátosságok tantárgyblokk megalapozza az egyénnel kapcsolatos legfőbb ismeretköröket, ennek alapján helyezzük a gyermeket mint egyént a társas közegbe, és vizsgáljuk meg a szűkebb és tágabb csoportjaiban betöltött szerepét, valamint a pedagógusok feladatait ebben a társadalmi és iskolai térben. Tantárgyblokkunk segíti többek között a tervezés, szervezés, értékelés folyamatait az adaptivitás gyakorlati megvalósításának lehetőségeként értelmezni. A blokkot végigkíséri a reflektivitásra való törekvés, valamint a pedagógusszerepre való reflektálás, mely határozottabban a Felkészülés a tanári mesterségre tantárgyblokkban kerül feldolgozásra. Blokkunk leginkább a társas viszonyok megértésére irányul, szem előtt tartva e tudásra építhető gyakorlati munka folyamatos építését.

A tantárgyblokk során fejlesztendő kompetenciák

A tantárgyblokk a tanári kompetenciák jelentős részét támogatja, ennek keretein belül is a nevelés és oktatás társadalomba való beágyazottságát támogató kompetenciákra fókuszál.

Ismeret

1. kompetencia: A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

● Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról, a hátrányos helyzetű tanulókról.

2. kompetencia: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése:

● Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a csoportok és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módszereket, a közösség kialakítását, fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

● Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és a multikulturalizmusról.

7. kompetencia: Kommunikáció, szakmai együttműködés pályaidentitás:

● Ismeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a

(21)

20

pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

Készség/képesség

● Képes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemezni.

● Képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

● Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét.

● Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak.

● Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.

4. kompetencia: A pedagógiai folyamat tervezése

● Rendszerszemléletű megközelítésre képes.

● Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására.

Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra diákokkal, szülőkkel, a szaktárgyainak megfelelő szakterületek képviselőivel, az iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának, kultúrájának megfelelően.

● Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra.

Attitűd

● Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre.

● Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi.

● Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.

● Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását.

● Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Folyamatosan együttműködik a szülőkkel.

8. kompetencia: Autonómia és felelősségvállalás

● Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi szakmájával, szakterületével, illetve azok képviselőivel kapcsolatban.

A tantárgyblokk tartalmi elemei

● Társadalom és nevelés: Az értékek változása és pluralizmusa, jelenléte a közoktatásban. Az értékek szerepe a személyiség fejlesztésében. A posztmodern társadalom

● A család: A család fogalmának többszempontú értelmezése. A család szerepének és funkcióinak változásai kezdetektől napjainkig. A családmodellek alakulása a középkortól napjainkig. A diszfunkcionálisan működő családban élő gyermek pedagógiai segítésének lehetőségei.

● Az iskola: Az intézményes nevelés alakulása. Az iskoláztatás, az iskola funkciójának változásai. A kötelező oktatás és a család. Az iskolai szervezet és tér átalakulása. Az iskolarendszer differenciálódása. Az iskola társadalmi környezete régen és ma. A