AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA
POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK
MAGYARORSZÁGON
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA
POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA
POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
Készítette: Törőcsik Géza, Szepesi Balázs
Szakmai felelős: Szepesi Balázs
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA
POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON
7. hét
Magyarország és a vállalkozás szabadsága
Készítette: Törőcsik Géza, Szepesi Balázs
Szakmai felelős: Szepesi Balázs
Az óra célja
• A következő kérdések áttekintése:
– Milyen a magyar gazdaságot irányító intézményrendszert keretező társadalmi értékrendszer?
– Milyen mechanizmusok formálják a vállalkozások közötti
együttműködést, mik a bizalominfrastruktúrájának főbb jellemzői hazánkban?
– Melyek az állam és a vállalkozások közötti kapcsolat főbb jellemzői?
– Mindezen jellemzők között mik a magyar gazdaság alakulásának lehetséges perspektívái?
• Irodalom:
– Szepesi Balázs (szerk) [2009] Jelentés a Magyarországi Kapitalizmus állapotáról Közjó és Kapitalizmus Intézet, Budapest
Jelentés a magyarországi
kapitalizmus állapotáról – 2008
Balás Gábor, Csite András, Mike Károly, Szabó-Morvai Ágnes, Szalai Ákos,
Szepesi Balázs (2009): Jelentés a magyarországi
kapitalizmus állapotáról – 2008
Bevezető
• A jelentés azt vizsgálja, milyen tényezők akadályozzák, hogy a tisztességes vállalkozás legyen a siker alapja
Magyarországon. Arra a kérdésre keresi a választ, mennyire beszélhetünk jó kapitalizmusról hazánkban: mennyire a
becsület, a szorgalom, az együttműködési készség és a vállalkozó szellem a megbecsülés alapja
• Vállalkozónak tekinthető mindenki, aki vállalja a lehetőségek kihasználásával járó kockázatot és azt, hogy a jövőbeli közös siker lehetőségéről meggyőzze azokat, akik hozzájárulására szükség van a kezdeményezés megvalósítására.
Mindegyikőjük tisztességének alapja, hogy betartja a
társadalmi normákat, nem szegi meg partnereivel kötött,
kölcsönösen előnyös megállapodásait
Bevezető (folyt.)
• A tisztességes vállalkozások sikerének főbb feltételei a következők:
1. A társadalom értékrendje támogassa és segítse az értékteremtő tevékenységek kezdeményezését és megvalósítását
2. A normák, szokások, intézmények minél könnyebbé tegyék a kölcsönösen előnyös együttműködések megkötését és
betartatását: azaz jól működjön a bizalom infrastruktúrája 3. Az állami intézmények támogassák a vállalkozásokat:
– a közfeladatok ellátása és az azokhoz szükséges anyagi források előteremtése során ne nehezítsék felesleges szabályokkal és
adminisztratív kötelezettségekkel működésüket – lépjenek fel a megállapodások megszegői ellen
Bevezető: ami kimaradt
• Nem vizsgálja az állami előnyszerzésre, a kényszerre, a csalásra épülő tevékenységek
prosperitását. A jelentés alapfeltevése a tisztességes működés
• Nem vizsgálja az állami szervezetek működési logikáját és az államműködés problémáinak
következményeit. Ehelyett az derül ki, milyennek látszik a vállalkozások szempontjából az állam
• A jelentés a multinacionális vállalkozások működésének elemzésével is adós marad.
Módszertani ok: hazai fókuszból nehezen érthető meg
működési logikájuk
A magyarországi kapitalizmus általános
jellemzői
Irány Dél-Kelet!
Magyarország helye
a versenyképességi térképen
Irány Dél-Kelet!
• Magyarország pozíciója a világ legkedvezőbb helyzetű
negyedének alján (jövedelme, társadalmi, kulturális viszonyai alapján) nem stabil. Jelenleg nem rendelkezünk a relatív helyzetünk megtartásához szükséges képességekkel: a nemzetközi
összehasonlítások szerint gazdaságunk működése egyre inkább a tőlünk délre és keletre fekvő országokéhoz hasonul
• A Világgazdasági Fórum 2008-as versenyképességi rangsorában Magyarország a 62. helyen található. A minket közvetlenül
megelőző négy ország Panama, Costa Rica, Mexikó és Horvátország.
Akiket pedig éppen lehagyunk, azok Törökország, Brazília,
Montenegró és Kazahsztán. Az egy évvel korábbi méréshez képest Magyarországot 14 ország hagyta le, 113 mutatóból 64-ben romlott megítélésünk; az egy évvel korábbi rangsorhoz képest hazánk
pozíciójának romlása a második legjelentősebb volt
Helyezések
• Az elemzés szerint a
következő területeken értük el a legjobb helyezést:
– a malária előfordulásának ritkasága (1.) és alacsony gazdasági kárai (9.),
– alacsony vámok (5.), – a külföldi tulajdon magas
aránya (9.),
– az AIDS alacsony gazdasági kárai (13.),
– a felsőfokú képzésben részt vevők nagy aránya (17.).
• A rangsor utolsó tizedébe kerültünk az alábbi
mutatók alapján:
a vállalati vezetők
hajlandósága a felelősség delegálására (122.)
költségvetési hiány (123.) a kormányzati kiadások pazarló volta (125.)
a kormányzati szabályozás átláthatósága (128.)
az adók mértéke és hatása (133.)
Hasonló országok
• A versenyképességi vizsgálat alapján (IV. melléklet) 2008-ban Görögország, Horvátország, Ukrajna, Litvánia és
Szlovákia hasonlít legjobban hazánkra.
2007-ben még Csehország és Portugália szerepelt a hozzánk
leginkább hasonló öt ország listáján Litvánia és Ukrajna helyett
• Az összképet tekintve a volt
kommunista országokéhoz hasonlít versenyképességi profilunk, annak is posztszovjet, illetve balkáni részéhez
• Az időbeli változást elemezve feltűnő az elszakadás Közép-Európától és a közeledés a balkáni országokhoz
A jóravalók csalódottsága
A kapitalizmus és a magyarországi
társadalom értékrendje
A jó kapitalizmus alapértékei
1. Bizalom, együttműködési készség és hajlandóság
2. Szorgalom, alkotásvágy és az egyéni teljesítmény tisztelete 3. Felelősségvállalás
4. Lelkiismeretesség (becsület, tisztesség és törvénytisztelet) 5. Kockázatvállalás és bátorság (vállalkozói hajlandóság)
• Az értékvizsgálatok azt mutatják, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott jelentős változást az értékrendben. Az értékrendben az
individualizmus és egoizmus dominanciája,
a hit hiánya a nyolcvanas évekre formálódott ki. Ez a hozzáállás az 1990-es fordulat után sem változott: az anyagi jólét és a
biztonság meghatározó szerepe továbbra is fönnmaradt.
A biztonság, az előreláthatóság igényének fontosságát mutatják a Magyar Lelkiállapot 2008 vizsgálat eredményei is
Jólét, család, biztonság
• Az értékrendben az individualizmus és egoizmus
dominanciája, a hit hiánya a nyolcvanas évekre formálódott ki.
Ez a hozzáállás az 1990-es fordulat után sem változott: az anyagi jólét és a biztonság meghatározó szerepe továbbra is fönnmaradt
• Magyarországon a család az egyik legfontosabb és legjobban működő intézmény. A családi szolidaritás és
munkamegosztás komoly szereppel bír a vállalkozások indításában, működtetésében és a nehéz időszakok
túlélésében. A családjától segítséget kapók magyarországi aránya az európai „élmezőnyben” található
• Az anyagi jólét fontossága nőtt, a munka örömének szerepe
pedig folyamatosan csökken a rendszerváltás óta
57 59
65 66
74 74
0 20 40 60 80 100
Bulgária Svédország Hollandia Csehország Portugália Magyarország
A családjától segítséget kapók aránya (négy szituációból legalább három esetben)
EQLS 2003
http://www.eurofound.europa.eu/areas/qualityoflife/eurlife/index.php?te mplate=3&radioindic=65&idDomain=5
3,27 3,28
3,87 3,71
3,79 3,86 3,65
3,87 3,82 3,53
3,73 3,82 3,24
2,7
3,81 3,69
3,72 3,76
2,5 2,7 2,9 3,1 3,3 3,5 3,7 3,9
Hollandia Magyarország Bulgária Csehország Svédország Portugália
A felelősségérzet, a kemény munka és a takarékosság értékeinek fontosága a
gyermeknevelésben
EBS 225.
1-4 skálán, ahol a 4-es érték a nagyon fontosat jelenti
Takarékossag_szorgalom Kemény munka Felelősségérzet
Család szerepe, és a gyereknevelésben fontosnak tartott értékek
• A gyermeknevelésben
fontosnak tartott értékek alapján Magyarország – európai
összehasonlításban – a
materiális értékeket előtérbe helyező országok közé tartozik, ahol a gyermekeket kemény munkára, felelősségtudatra, takarékosságra és
szorgalomra kívánják tanítani szüleik, szemben az
önállósággal, a toleranciával és a fantáziadússággal
Becsület, boldogtalanság, elégedetlenség
• A jó kapitalizmus létrejöttéhez és
fenntartásához kapcsolódó értékeket a
magyarországi válaszadók a legfontosabbak közé sorolták. Úgy látják azonban, hogy
mindez kevés az anyagi jóléthez, a
biztonsághoz és a boldogsághoz, vagyis a legfontosabb célok eléréséhez. Ez a feszültség lehet az egyik oka annak, hogy Magyarország a közvélemény-kutatási eredmények szerint
Európa egyik legboldogtalanabb országa
• Az emberek nemcsak elégedetlenek, de egyre elégedetlenebbek. Míg az élettel általában elégedettek aránya 2002-ben még jó
kétharmadnyi volt, addig 2008-ra ez ötven százalék alá süllyedt, s e tekintetben
Magyarország alig előzi meg az európai
„elégedettségi rangsort” záró Bulgáriát
Az élettel teljesen és inkább elégedettek aránya (%)
EBS 2002-2008
20 30 40 50 60 70 80 90 100
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008
Svédország Portugália Magyarország
Hollandia Csehország Bulgária
A boldogulás feltételezett alapjai
• A rendkívül magas magyarországi frusztráció nem csak a személyes helyzet negatív
megítélésében nyilvánul meg. Az előrejutást biztosító legitim társadalmi
mechanizmusok (iskoláztatás) és
erőfeszítések (kemény munka) vélt szerepe Magyarországon kisebb, mint más európai országokban
• A válaszadók jelentős része úgy gondolja, hogy kemény munkával nem lehet előrejutni
• Annak ellenére, hogy az empirikus vizsgálatok szerint (Táki HÉV) az iskolai végzettség az anyagi helyzetbeli különbségeket leginkább magyarázó tényező egy olyan időszakban, amikor jelentősen megnőtt az iskolába járók száma
-30% -20% -10% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
EU 25-ök átlaga Svédország Portugália Hollandia Bulgária Csehország Magyarország
Mitől függ az egyén boldogulása, sikere?
Az EU 25-ök válaszadóinak átlaga és az egyes országok eltérése ettől az átlagtól
EBS 273 (2006)
Jó képzettség Kemény munka Ismeretség Szerencse Ügyesség Jó családi háttér
Európai összehasonlításban
Mitől függ az egyén jövőbeli sikere? (2006) EBS 273
PT HU
NL BG
UK SK
RO
PL
LV MT
LU LT
IT
IE
FR FI
ES EL
EE
DK DE CY
BE AT
SI
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%
A jó képzettségtől
Családi háttértől
Kapcsolatok vs. szaktudás
• A társadalom úgy gondolja, hogy nem a tudás alapján ismerik el az embereket, de az alapján kellene
• Ez az összefüggés, a vélt magyarországi valóság és az ideálisnak tartott állapot közt feszülő ellentét, meghatározó tényezője a rendszerváltoztatás során
megszülető Magyarország társadalmi állapotaival való elégedetlenségnek
A bűnözői, korrupciós kapcsolatok elsődleges fontosságúak a sikeres előrehaladásban, 2006
(százalék)
3 4
4 4 5
5 6
6 7 8 8 9
10 11
11 12
12 15 15 15 15
16 17
19 20 20 21
22 23
Üzbegisztán Tadzsikisztán Észtország Mongólia Lettország Horvátország Fehéroroszország Montenegró Grúzia Albánia Kirgizisztán Szlovákia Szlovénia Litvánia Lengyelország Törökország Csehország Azerbajdzsám Románia Szerbia Ukrajna Kazahsztán Moldova Örményország Macedónia Bosznia-Hercegovina Magyarország Oroszország Bulgária
A szaktudás, tehetség elsődleges fontosságú a sikeres előrehaladásban, 2006 (százalék)
11 14
15 15 17
19 21
22 22 23
26 27
29 29 29 29 31 31 33 33 34
39 39 41
49 53
54 55
63
Macedónia Bosznia-Hercegovina Szerbia Bulgária Moldova Örményország Horvátország Montenegró Albánia Kirgizisztán Magyarország Törökország Kazahsztán Románia Grúzia Tadzsikisztán Szlovénia Ukrajna Oroszország Lengyelország Üzbegisztán Csehország Fehéroroszország Szlovákia Mongólia Azerbajdzsám Litvánia Lettország Észtország
EBRD Transition Repor 2007
Összefoglalás
• Komoly űr tátong az érvényesülés, a siker kívánatosnak tartott – és a jó kapitalizmus értékvilágához illeszkedő – útjai és a
feltételezett valóság között. Honfitársaink többsége ezért is elégedetlen a
rendszerváltoztatással létrejött kapitalista Magyarország állapotaival, különösen az elit teljesítményével
• Vannak a hazai értékrendszernek olyan elemei is, amelyek nehezen egyeztethetők össze a jó kapitalizmus ideáltípusával. Tipikus
honfitársunkat a kockázat- és konfliktuskerülés, a rövid távú gondolkodás és a biztonságvágy jellemzi
• Valószínű, hogy a belátható jövőben a családi biztonság, a béke, a boldogság és az anyagi jólét alkotják majd a legfontosabb célokat a
kommunista évtizedekben kialakult, erősen szekularizált értékrendszerben
89,7 88,7 87,5 86,7 83,2 78,2 76,9
0 20 40 60 80 100
Magyarország Csehország Bulgária Portugália Oroszország Hollandia Svédország
Az emberek érdemeik alapján történő értékelése
EVS 1999
0-100 skálán, ahol a 100 azt jelenti, hogy minden válaszadó nagyon fontosnak tartja, hogy az emberek érdemeik alapján ismerjék el
Bizalom nélkül
Bizalom nélkül
• Az emberek azt gondolják, becsületesen nem lehet, ezért ők nem is fognak közelebb jutni az áhított jóléthez. Ezt tovább tetőzi, hogy
nem bízunk sem egymásban, sem az államban, sem a vállalkozásban
• Ha nem bízunk az államban, lemondunk a közintézmények használatáról, és e lemondás logikus következményeként nem fordítunk energiát működésük megóvására. Így az állammal szembeni bizalmatlanság önbeteljesítő jóslattá válhat
• Ha nem bízunk a vállalkozásban, a vállalkozóban, nem fogjuk kihasználni a kínálkozó lehetőségeket, és gyanúsan méregetve utasítjuk el azokat, akik megragadva az alkalmat
együttműködésünket kérik. Bizalom nélkül a biztonság és a jólét utáni vágy kielégíthetetlen marad
Nem bízunk egymásban
• Kopp Mária és Skrabski Árpád vizsgálatai szerint 1995-ben 63 százalék értett egyet azzal az
állítással, hogy „az emberek általában aljasak, önzőek, akik csak ki akarják használni a
másikat”. 2006-ban a megkérdezettek 69 százalékát jellemezte ez az állítás
• Annak az esélye, hogy valaki bizalmatlan,
jelentősen kisebb a következő csoportokban:
a fővárosban és környékén élők a magasabb jövedelműek
a társadalmi státust váltók, így több társadalmi réteget megismerők
azok, akik anyagi szempontból homogén vagy kiegyensúlyozottan vegyes összetételű
szomszédságban laknak
• Az egész régió sajátossága, hogy az emberekben megbízók aránya 1990 után jelentősen csökkent
-2 -1 1 2
Hollandia
Svédország
Csehország
Portugália
Magyarország
Becsült bizalmi indexek eltérése az 5 ország átlagától 2002- 2006
Az ESS 2002, EQLS 2003, ESS 2004 és ISSP 2006 adatai alapján készített saját számítás
2002 - ESS 2003 - EQLS 2004 - ESS 2006 - ISSP
Nem bízunk az államban
• Magyarországon az állami intézmények társadalmi elfogadottsága alacsony.
Ahogy a 10. ábra mutatja, mindegyik hazai politikai,
hatalmi tényezővel szemben bizalmatlanabbak vagyunk,
mint az EU-átlag. Csak a külföldi intézményekkel (ENSZ, EU)
szemben éri el a bizalom az 50%-ot, csak ezekben az esetekben vagyunk
elfogadóbbak, mint az uniós
átlag
Nem bízunk a vállalkozásban
• Hazánk lakossága úgy gondolja, hogy nem érdemes vállalkozásba fogni, a vállalkozók társadalmi megbecsülése is alacsony
• A vállalkozást nemcsak mint egzisztenciális perspektívát utasítja el a magyar társdalom, hanem társadalmi presztízsét is alacsonynak tartja
48,6 51,7
54,1 66,0 66,8 69,4 69,9 69,9 71,6 72,4 72,7 72,8 73,5 75,0 75,5 76,1 76,7 77,7 78,7 78,9 79,5 79,6 80,1 80,9 81,7 82,5 83,7 88,0
Csehország Magyarország Szlovákia Egyesült Királyság
Ciprus Olaszország Németország Szlovénia Írország Görögország
Ausztria Málta Luxemburg Egyesült Államok
Lengyelország Norvégia Észtország Belgium Hollandia Svédország Franciaország
Dánia Finnország
Litvánia Lettország Spanyolország
Portugália Izland
15,0 27,3 27,7 32,8
36,9 37,9 39,5
44,2 44,4 45,6 46,9 47,6 52,6 53,5 53,5 54,3 54,5 54,8 58,6 59,2 60,6 60,6 60,9 65,4
67,9 70,6
73,6 78,6
Egyesült Államok Litvánia Lettország
Ciprus Görögország
Hollandia Lengyelország
Írország Izland Olaszország Spanyolország
Málta Ausztria Svédország Németország Luxemburg Portugália Észtország Belgium Szlovákia Finnország Norvégia Franciaország
Dánia Csehország
Szlovénia Magyarország
Egyesült Királyság
A vállalkozókat a legmagasabb státúszú foglalkozásnak tartók
aránya (%)
8,4 8,7
10,1 14,6
19,6 22,1
23,2 24,1 24,6 24,6 26,2
27,6 31,1
31,9 32,4 33,1 33,2 33,8 34,6 35,0 36,6
37,6 38,5 38,5 40,3
43,3 48,2
Rangsorolja a következő három foglalkoztatási csoportot státuszuk szerint: vállalkozók, köztisztviselők és nagyvállalatok igazgatói2 – Gallup 2007.
Magyarország Szlovénia Észtország Csehország Dánia Szlovákia Franciaország Finnország Belgium Norvégia Luxemburg Svédország Lengyelország Ausztria
Izland Németország
Málta Egyesült Királyság
Litvánia Portugália Spanyolország
Olaszország Írország Lettország Egyesült Államok
Hollandia Görögország Ciprus
A nagyvállalati vezetőket a legmagasabb státuszú foglalkozásnak tartók aránya (%)
A vállalkozás a gazdagság megteremtésének az alapja,
ami mindenkinek a javát szolgálja – az kijelentéssel
egyetértők %-ban Gallup 2007.
52,2
Forrás: Gallup Flash Eurobarometer 2007.
Nemzetközi összehasonlításban
A magyarországi lakosság megítélése a vállalkozói létről leginkább az Olaszországban és Spanyolországban
tapasztaltakhoz hasonlít, hazánkban azonban
20 százalékkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik
kecsegtetőnek találják a
vállalkozói karriert, és azoké, akik a vállalkozói sikert
bemutató sajtóhírekkel
találkoznak
Nem bízunk senkiben
• Szinte valamennyi nemzetközi vizsgálat azt mutatja, hogy a magyarországi társadalmat erős
bizalmatlanság jellemzi. Bizalmatlanok vagyunk egymással szemben. Nem bízunk az állami
testületekben, szervekben. Elutasítjuk a vállalkozást, nem hiszünk a vállalkozók értékteremtő szerepében
• A bizalom és az együttműködési szándék hiánya azonban nem ezeréves átok: a kiszámíthatóság és a stabilitás erősítésére, valamint a bizalom (lokális,
közösségi és nemzeti szintű) infrastruktúrájának
kiépítésére kell nagy hangsúlyt helyezni a hazai
kapitalizmus alakításában
Arcos kapitalizmus
Az együttműködés fontossága a gazdaságban
• Az értékteremtés nem magányos folyamat: gazdaság
működésének kulcsa az együttműködő felek közötti bizalom, illetve azok az íratlan és írott közösségi szabályok, amelyek megteremtik ennek a bizalomnak az alapjait – a bizalom infrastruktúráját
• Egy gazdaság prosperitását a bizalom infrastruktúrájának működése határozza meg; ez támogató értékrendet,
intézményeket feltételez
• Magyarországon ez nincs meg: a piac fegyelmező ereje gyenge, a vállalkozók nem bíznak az állami intézményekben:
az számít, ki kit ismer, ki kiben bízik meg
Az együttműködés garanciái
• A vállalkozások közötti együttműködés alapja a kölcsönös személyes bizalom, a vállalkozók gyengének tartják a szerződésszegők elleni fellépés eszközeit
• Erős jelei vannak, hogy az üzleti sikerhez nem mindig elég a szorgalom, a kreativitás és a tisztesség: szükség van a bevételi lehetőségeket védő, szélesítő erő felmutatására is
Bizalmi indexek
• A bizalomindex értéke nagyobb, ha a vállalkozások fontosabbnak tartják a bizalom szerepét az üzleti működés során. A mostani jelentés készítése során mért 62,4-es érték jelentősen magasabb a határvonalat jelentő 50-es értéktől. Ez azt jelenti, a bizalom infrastruktúrája Magyarországon fontos üzleti tényező, a magyar vállalkozások, ha nem is nagyon, de bíznak üzletfeleikben
• A piaci bizalmi alindex azt mutatja, mennyire hiszik el vállalkozóink, hogy a piac és intézményeinek működése arra kényszeríti a gazdasági szereplőket, hogy a tisztesség és a teljesítmény legyen a sikeres működés alapja. Az alindex értéke akkor magas, ha ezt a hozzáállást a személytelen információközvetítő
mechanizmusok teszik sikeressé. A mutató 55,9-es értéke azt mutatja, hogy a vállalkozások érzékelik a piac bizalomépítő, teljesítményösztönző erejét, habár ezt nem tartják túlságosan erősnek
• A személyes bizalmi alindex azt méri, hogy mennyire gondolják fontosak a vállalkozók, hogy a sikeres működés alapja a tisztességes üzleti kapcsolatok megőrzése, ápolása és a személyes referenciák figyelembevétele. A mutató
értéke 71,3. Ez egyértelműen mutatja, hogy hazánkban az üzlet elsősorban a jó személyes kapcsolatokon keresztül működik
Hatalmi indexek
• Megmutatja, mennyire fontos egy cég sikerességében, hogy a partnereivel való kapcsolatok során erőt tudjon felmutatni. Ha az index értéke magas, a vállalkozások egyre inkább a másokkal folytatott alkukra, vitákra fordítják erőforrásaikat, ahelyett hogy minél olcsóbban minél jobb termékeket állítsanak elő. Az index (100-as skálán mért) 59,3-as értéke arra utal, hogy a vállalkozók szerint az üzleti siker tényezője, hogy hatalmi pozícióra tegyenek szert (illetve ellensúlyozzák hátrányukat)
• Az alkupozíció-alindex azt méri, a haszonból való részesedésben mennyire számítanak az üzlet hozamához való hozzájárulástól független tényezők. Értéke magas, az alindexek közül a legmagasabb (66,8). Ez azt jelenti, hogy az a vállalkozás sikeres, mely méreténél, politikai kapcsolatainál, likviditásánál fogva a haszon nagyobb részét tudja
megszerezni egy üzlet során
• A függőségi alindex azt méri, milyen fontos a monopolpozíció a vállalatok
eredményességében. A 62,9-es érték azt mutatja, hogy fontos előny, ha valaki megkerülhetetlen szereplő a piacon
• Az elrettentő erő alindex 44,7-es értéke azt mutatja, hogy a cégek nem érzik célszerűnek az esetleges rosszul teljesítőkkel szembeni erélyes fellépést. Ennek oka az, hogy a
szerződésszegő elleni fellépés a vállalkozók szerint legtöbbször esélytelen. Ez az eredmény arra utal, hogy az erő az üzlet feltételeinek meghatározásakor számít, a teljesítés
kikényszerítésénél azonban nemigen használ
A szerződések állami garanciái
• A megkérdezett cégek 71 százaléka gondolja igaznak vagy inkább igaznak azt, hogy nem érdemes bírósághoz
fordulni; 82 százaléka ért egyet azzal, hogy a hatóságok nem a szabályok
betartatásáért, hanem a minél magasabb büntetési összegek behajtásáért dolgoznak
• Ugyanakkor a Doing Business adatai szerint a magyar bíróságok jól
működnek. A nemzetközi összehasonlítás alapján a bírósági eljárások bonyolultsága alapján 42.-ek, időigénye alapján 46.-ak, költségigénye alapján csak 10.-ek vagyunk.
Ez az ellentmondás annak a
következménye, hogy a nemzetközi
összehasonlítás egy olyan esetet elemez, mely eltér a hazai vállalkozók tipikus
jogvitáitól
Persebességi index
• Ez a mutató azt számszerűsíti, hogy mekkora eséllyel születik ítélet egy-másfél éven belül egy elsőfokon megfellebbezett ügyben. A bírósági statisztikai adatok alapján készített mutató azt mutatja, hogy egy per indításakor mekkora az esélye annak, hogy
az illetékes bíróság a benyújtást követő félév végéig meghozza az elsőfokú ítéletet, illetve
a másodfok is legkésőbb a fellebbezést követő félév végig döntést hoz
Vállalkozáshoz kapcsolódó perek Vállalkozásokhoz kapcsolódó perek
átlaga:
persebességi index
Összes polgári per
per
gazdasági per
munkaügyi per Helyi bíróságnál induló,
másodfokon a megyei bíróságon tárgyalt ügyek
69,77% 57,30% 70,55% 68,72% 69,.85%
Megyei bíróságnál induló, másodfokon az ítélőtáblán tárgyalt ügyek
62,16% 62,46% 62,33% 69,15%
Cégvezetőink nemzetközi megítélése
• A Világgazdasági Fórum vállalatvezetői felmérése szerint (XI. melléklet) a vállalatvezetők teljesítményének megítélése rosszabb, mint az ország
versenyképessége: a magyar gazdaság irányítói nem hajlandóak a döntések delegálására, külföldi cégek kezében hagyják termékeik kereskedelmét, nem fogyasztóorientáltak, nem fordítanak figyelmet alkalmazottaik képzésére, és nem viselkednek etikusan partnereikkel
• A személyes bizalom és az alkupozíció felértékelődésével a termelés hatékonysága, az innováció, a hatékony személyzeti politika súlya egyre hátrébb szorul a cég
eredményességében
Személyes tapasztalatra épülő bizalmi infrastruktúra
• A magyar gazdaság bizalmi infrastruktúrájának alappillére a személyes üzleti kapcsolatok rendszere
• A személyes kapcsolatok felértékelődésének egyik fő oka, hogy az állami és a piaci intézmények csak részben kínálnak megfelelő garanciákat a vállalkozások közötti megállapodások betartásának biztosításához
• A vállalkozások sikerét a teljesítmény mellett az üzleti alkuk során felmutatott erő is jelentősen befolyásolja: nem elég az értékteremtő képesség, a pozíciókat is meg kell tudni védeni
• A személytelen bizalom alacsony volta miatt egy vállalkozónak vagy menedzsernek megéri kapcsolatai bővítésére és mélyítésére fordítani idejét a vállalkozás hatékonyabbá tétele, új termékek kidolgozása helyett
41
Harcban a vállalkozókkal
A vállalkozások sikeres működésének legfőbb akadálya az állam
• A vállalkozók a sikeres működés legfőbb akadályának a magyar
államot tartják, mely velük szemben ellenségesen viselkedik és hozza meg szabályait.
• A kérdőíves felmérés adatai alapján kidolgozott „államműködési index”
100-as skálán 31,3-as értéket mutat, ami egybevág a mélyinterjúk során hallott indulatos kifakadásokkal.
• A Világgazdasági Fórum 2008-as Versenyképességi jelentése szerint az üzleti tevékenységet leginkább akadályozó tényezők mind az állam működéséhez kapcsolódnak
A szabályozás költségei
• A magyar állami szabályozás költsége magas és egyre növekszik
• 2008-ban elsősorban a cégalapítás tekintetében javított jelentősen a vállalkozások terhein, de a vállalkozások mindennapi működéséhez kapcsolódó adminisztrációs terhek lényegében nem javultak. A
vizsgálat szerint Magyarország 41. a felmérésben (Doing Business) szereplő 181 országból
• Legfőbb problémák (a későbbiekben részletesebben vizsgált adórendszer mellett) a következők:
a kisebbségi tulajdon védelmének hiánya,
az ingatlan-adásvétel jelentős adminisztrációs költsége,
a felszámolás során kielégítetlenül maradó tartozások magas szintje.
• Hazánk a szabályok betartásának költségei, áttekinthetősége és a hivatalnokok részrehajlása szempontjából a rangsor
leghátsó részén található
Habár az ingatlan-adásvétel nemzetközi összehasonlításban gyors és egyszerű, költsége tetemes, az ingatlan értékének 11%-át teszi ki (ezzel a 150–152. helyen vagyunk a 181 országot tartalmazó listán).
Magyarország a kisebbségi tulajdonosok védelme szempontjából a 113–125. helyek egyikén áll. A vállalati döntéshozatal feletti kontroll (extent of disclosure) alapján hazánk a 153–163., a menedzsment felelősségre vonhatósága (director liability) alapján 95–118. Az összképet picit javítja, hogy a kisebbségi tulajdonosok perbeli esélyei (ease of shareholder suits) )alapján 39–72. vagyunk.
Egy cég csődje esetén a hitelezők pénzük 38,4%-át kaphatják vissza Magyarországon. Ez lényegesen alacsonyabb az OECD-átlag 68,8%-nál, ezzel az értékkel az 55.-ek vagyunk a Doing Business listáján.
A Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérésének kérdése Magyarország helyezése a 134
országos listán 2007 2008 A szabályok betartása jelentős teher-e a vállalkozás számára? 110 128 Áttekinthetőek-e az iparágukat érintő szabályozási változtatások? 94 117 Döntéseikben a kormányzati hivatalnokok előnyben részesítik-e a hozzájuk
közel álló cégeket?
98 112
Az adó adminisztrációs költségei magasak
• Az adózás foglalkoztatásra és beruházásra gyakorolt hatása
szempontjából a 133. helyen végeztünk a vizsgált 134 országból
• A könyvelőkkel és cégvezetőkkel lefolyatott mélyinterjúk alapján az
adózás adminisztrációja még a nagyobb cégeknél is eléri az éves nettó árbevétel 1%-át, de a kisvállalkozások alsó kategóriájában 10% körüli becsléseket kaptunk
• A magyar adórendszer egyik legfőbb problémája a kiszámíthatatlanság, a szabályok kidolgozatlansága, átgondolatlansága
• 2006 óta vált gyakorlattá, hogy az adórendszer szabályait nem csak évente egyszer, januárban, de év közben és akár többször is
módosítják
• A vállalkozók az adórendszer szabályainak egy jelentős körét életszerűtlennek tartják, betartásuk a normál üzletmenet mellett jelentős többletköltségeket igényel
Az írott adószabályok életszerűtlensége
• Az adózás szempontjából a magyar vállalatok nem fekete és fehér cégekre tagozódnak: a vállalkozások a szürke legkülönfélébb árnyalatait képviselik. A vállalatméret nem az adóelkerülésben való érintettséget, sokkal inkább annak technikáját befolyásolja
• A kérdőíves felmérésünkben részt vevő vállalkozások 2/3-a gondolja úgy, hogy az adózás alól kibújni nem bűn, hanem kényszer a
vállalkozásoknak
Írott és valós adózási szabályok
• Több jel mutat arra, hogy az állam sem tekinti mérvadónak az adórendszer terén saját maga által megalkotott szabályokat. Az adóhatóság gyakran formális és informális csatornákon határozza meg az elvárt adó szintjét
• Az adószabályok igazi szerepe a nem hivatalos elvárások kikényszerítése
• Adórendszerünket nem átlátható szabályok igazgatják. Az adó összegét nem nyilvánosan működő politikai testületek vagy
egyértelműen meghatározott előírásokat követő hivatalok határozzák meg. Az elvárásokat nem a nyilvánosságot és a felelősséget vállaló szereplők közvetítik. Az előírások
életszerűtlensége a rendszer szerves részévé vált: ha könnyű lenne betartani a szabályokat, az informális adókivetés nem működhetne
Legfontosabb tényezők az adófizetés
mértékét illetően
Az adórendszer működéséből következő további extra költségek
• Szinte lehetetlenné teszi, hogy egy vállalkozás üzleti
dokumentációja külső befektető vagy hitelező számára átlátható legyen
• A gazdaság egészét jellemző „trükkök százai”, a vállalkozásokhoz kapcsolódó adatok megbízhatatlansága jelentősen megdrágítja a
tulajdonosi és menedzseri szerepek szétválasztását is. A könyvelés valószerűségét előírásként kezelő kockázati tőkealapok kezelőivel
folytatott interjúink szerint a tulajdonostól megvett cégeknél a könyvelési rugalmasságok megszüntetése a költségek 20%-os
megugrásával szokott járni. Vállalati interjúalanyaink is arról számolnak be, hogy minden szabályt maradéktalanul betartva 15–20 százalékkal magasabb áron tudják vagy tudnák fedezni költségeiket
• Mindez jelentősen megnehezíti a vállalkozások fejlődését. Komoly fedezet nélkül csak a bizalmi ügyfelek juthatnak banki hitelhez
„Nem a mi adórendszerünk”
• Ma a vállalkozók a magyar adórendszerhez és sok
tekintetben az állam egészéhez is úgy viszonyulnak, mintha az egy idegen hatalom által a
magyar kapitalizmusra erőltetett szabályrendszer lenne
• A felmérésünkben
megkérdezett vállalkozók 91 százaléka ért egyet azzal, hogy az adórendszer bünteti azokat, akik tisztességesen
szeretnének vállalkozni!
Az átalakítás lehetőségei
• A szakértői vélemények nem egységesek abban a
kérdésben, hogy az adórendszer átalakításával, radikális egyszerűsítésével javítható-e az adózási fegyelem
• A szerzők megítélése szerint azonban a folyamatok
átláthatóvá tétele akkor is jelentős nyereséget hozna a magyar gazdaság számára, ha ettől az állami adóbevételek ugrásszerű növekedése rövid távon esetleg nem
következne be
• Ezért tartjuk az adórendszer előremutató elemének az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). Ez az adó
tulajdonképpen nem csinál mást, mint legalizálja azt a
tényleges adókulcsot, amelyet különben a cégek jelentős
része csak komoly trükkökkel tudott elérni
Az adórendszer kudarca csak a jéghegy csúcsa
• Kérdőíves vizsgálatunk szerint a vállalkozások véleménye
ugyancsak lesújtó a szabályozó hatóságokról, az állami források felhasználásáról, a közszereplők részrehajlásáról és a bíróságok működéséről. Az egyetlen olyan terület, ahol az államot nem
látják működésképtelennek, az az illegális munkavállalás elleni fellépés
• Magyarországon az állam
működése erősen hátráltatja a gazdaság működését!
Háborúban az állammal
• A vállalkozók 91%-a ért egyet azzal, hogy az adórendszer bünteti
azokat, akik tisztességesen szeretnének vállalkozni, 93%-uk szerint a vállalkozás által befizetett adót a költségvetés rosszul használja fel
• Az állami szabályozás költsége magas és egyre növekszik. Az állami adminisztrációs terheket a nemzeti össztermék 4,5–6,7%-ára
becsülik!
• A magyar adórendszer egyik legfőbb problémája a kiszámíthatatlanság, a szabályok kidolgozatlansága,
átgondolatlansága. A vállalkozások 2/3-a gondolja úgy, hogy az adózás alól kibújni nem bűn, hanem kényszer a vállalkozásoknak
• Az állam sem tekinti mérvadónak az adórendszer terén saját maga által megalkotott szabályokat
• Magyarországon az állam működése erősen hátráltatja a gazdaság működését
A magyarországi kapitalizmus játékszabályainak
változása 2008-ban
Rózsa Sándor állama
Az állam lehetséges szerepfelfogásai
• Az államnak nem feladata, hogy egyik vagy másik fél érdekében felülírja, megakadályozza a kölcsönösen előnyös
együttműködéseket. Az igazságos rend védelme nevében az állam alapvető feladata a törvények és a szerződések betartatása
• A jó állam olyan, mint egy jó
játékvezető a sportban: bünteti azt, aki megsérteti a szabályokat,
nem játszik tisztán. Olyan, mint Mátyás király, aki szerint „az a
konstelláció igazságos, amelyik az erkölcs és a jog szerint rendben levő procedúrák során állt elő”
• Rózsa Sándort sokan azért tartják igazságosnak, mert a szegényt, a gyengét védte a gazdaggal, az erőssel szemben
• Utóbbi igazságosság akkor is a szegény mellett áll, ha emiatt normákat, szabályokat kell áthágni
• A szabályokkal vagy éppen az
általa elfogadott szerződésekből származó kötelezettségekkel szemben is védi a szegényt, a gyengébbet
Az állam feladatai
• Nem feladata az államnak, hogy megvédje „az embereket” saját döntéseiktől. Mindenkinek viselnie kell döntései következményeit.
A „fogyasztókat védő, a nagyvállalatokat megfékező kormányzat”
(vagyis a Rózsa Sándor-i mentalitással eljáró kormányzat) gyakran úgy próbálja megvédeni a gyengéket, a szegényeket, a
fogyasztókat, hogy megakadályozza, hogy szerinte rossz döntéseket hozzanak
• A paternalizmus azonban hosszabb távon többet árt, mint amennyit rövid távon használ. Az ilyen politikák ugyanis nem teszik tudatosabbá a fogyasztókat
• Feladata, hogy megvédjen attól, hogy szerződéseket kényszerítsenek ránk. Az államnak igenis feladata, hogy
megakadályozza, hogy a hazugsággal vagy kényszerrel bírjanak rá valakit szerződéskötésre
A 2008-as intézkedések:
elosztások, szabályozás
• A magyar állam – sokszor sajnálatos nemzetközi tendenciákhoz alkalmazkodva – 2008-ban többször is elfogadhatatlan módon
avatkozott be olyan szerződéses viszonyokba, amelyeket mindkét fél elfogadott (volna). Ráadásul az ilyen beavatkozások akár rosszabb helyzetbe is hozhatják a „megvédett csoportot”, mint amilyenben
segítség nélkül lenne (pl. visszáruzás)
• Ha a nagyobb cég hazugsággal vagy kényszerrel veszi rá a céget a szerződés aláírására, akkor a jó játékvezetőnek közbe kell lépnie.
Ebből a szempontból előremutatóak a 2008-ban elfogadott
fogyasztóvédelmi törvény azon részei, amelyek segítik a kölcsönösen előnyös együttműködések létrejöttét, erősítik a hazug magatartás
tiltását
• A fogyasztóvédelem legyengíti a fogyasztók immunrendszerét: ha azt ígérik, hogy megvédenek bennünket, felesleges óvatosnak lenni
Az „uzsoratörvénykezés”
• Az év egyik slágertémája volt a túl magas kamatokat kérő pénzintézetek elleni fellépés követelése
• Az „uzsora” két különböző értelmezése keveredik a
magyar politikai vitákban: egyrészt a magas kamatra adott, legális hitel, másrészt a fekete hitel, az ún. „kamatospénz”, amikor illegális úton, sokszor az adóst a feltételekről nem tájékoztatva nyújtanak hitel
• A javasolt „uzsoratörvénykezés”, azaz a kamatmaximálás és a személyi csőd bevezetése elsősorban azért veszélyes, mert ezzel a legális hitelnyújtást, pontosabban a hitelek
megtérülését nehezítik meg. Márpedig ha emiatt – mint
várható – visszaesik a legális hitelezés, akkor azzal csak az
illegális hitelek iránti keresletet növelik
A betétgarancia megemelése
• Kifejezetten sokat ártott a kapitalizmus hosszú távú esélyeinek
• Egyrészt csökkenti az ügyfelek felelősségét. Mivel rossz döntések esetén sem kell semmiféle kockázatot viselniük, vélhetően kevésbé megfontolt döntéseket fognak hozni
• Másrészt a betétbiztosítás nem állami garanciavállalás volt, hanem a bankok számára kötelező betétbiztosítás megemelése: Ismételten arról van tehát szó, hogy a politikai beavatkozás ellehetetlenít egyébként kölcsönösen előnyös megállapodásokat
• Felelőtlen politikai nyilatkozat a további garanciákról,
miközben a garanciavállalás költségvetési kérdés, és a
magyar költségvetés ilyen garanciát nem tartalmaz
A kölcsönösen előnyös szerződések kikényszerítése: Legfelsőbb Bírósági döntések
• A magyar polgárjogi döntések sokszínűek, sőt sokszor kiszámíthatatlanok
• A döntések között a kapitalizmus alapértékei szempontjából több nagyon pozitívat, a szerződési szabadságot védelmezőt találunk. Pl. szerződések esetén az azt aláíró fél utólag nem hivatkozhat arra, hogy a Polgári Törvénykönyv rendelkezése számára kedvezőbb, mint a szerződésben
• Ugyanakkor több olyan esettel is találkoztunk, amelyeket roppant károsnak tarthatunk alapértékeink szempontjából. Pl. károkozás esetén „a károkozó fizet” alapelvből indulnak ki: csak másodlagosan veszik figyelembe, hogy a károsult milyen módon előzhette volna meg a kárt; vagy adott esetben a szerződést valamilyen formai hiba miatt a bíróság nem hajlandó
kikényszeríteni, hiába egyértelmű a felek előzetes akarata
2008 nem volt Mátyás éve…
• A fogyasztóvédelem, a magas kamatokkal szembeni fellépés, a betétvédelem kiterjesztése, a nagy
kiskereskedelmi láncok elleni állami hadüzenet révén az elesett fogyasztó megmentésére siető romantikus hősként (Rózsa Sándor) lép elő az államapparátus. A folyamat
káros, mert:
– sok kölcsönösen előnyös megállapodást lehetetlenít el – aláássa a fogyasztói felelősséget és önszerveződést – elvonja a figyelmet az állam fő feladatairól: arról, hogy
megakadályozza a kényszer, hazugság alkalmazását a
szerződések megkötésekor; arról, hogy hatásosan lépjen fel a kölcsönösen előnyös szerződések betartásáért
A középosztály lázadása
Az a tiéd, amit megvédesz
• Az emberek egyre kevésbé gondolják azt, hogy az állam
megvédi vagyonukat: Az Eurobarometer szerint 2008-ban csak az emberek 45 százaléka bízott a rendőrségben
• Magyarországon az önvédelem jogának szélesítésére és nem a tulajdon védelmében használható eszközök további
korlátozására van szükség. Hiszünk az egyéni
felelősségvállalásban, ezért azt tartjuk kívánatosnak, hogy a jogrendszer csak a legszükségesebb esetben szankcionálja az önmagát és tulajdonát védő tulajdonos tettét (háttérben: vita az eszközökről – villanykerítéssel védett uborka)
• A bíróságok is több a jogos önvédelem határait értelmező döntést hoztak
• Az állam őrzi a vagyonvédelem monopóliumát, az ezzel járó kötelezettségeket azonban nem teljesíti: egyik alapfunkcióját kérdőjelezik meg egyre markánsabban a javaikat féltő emberek
Segélyek: munka és taníttatás
• A közvélekedés két elemet jogosan hiányol a segélyezési gyakorlatból: a segélyt ne kaphassák olyanok, (1) akik nem is akarnak dolgozni, illetve (2) akik nem járatják iskolába
gyerekeiket
• Kialakulhat az ún. munkanélküliségi csapda: a segélyezett anyagilag is rosszabbul jár, ha elmegy dolgozni. Az ennek
elkerülését szorgalmazó elv hangsúlyozása mindenképpen a
2008-as esztendő egyik legfontosabb és legpozitívabb történése
• Ugyancsak pozitív annak az álláspontnak az erősödése, hogy a segélyezés feltétele a gyerekek iskolába járatása legyen: a megvalósuló politika ezzel ellentétes irányban halad:
az óvodáztatás megjelenése 2008 egyik legveszélyesebb változása
