TEKINTETE EURÓPA

Teljes szövegt

(1)EURÓPA T E K I N T E T E Jelenvaló. Természeti,. M íveleti,. és K o r m á n y i. A1 l a p o t j á b an. Szerkéztette. DÓ CZ Y J Ó S E F , Cziszterczi Rendű. Szerzetes Pap;. Austciában a'ligetes Völgyi Sz. Kereszt’, Hannában Sz.Gotthárá’ Monostorának tagja.. Az egész M unkához E u ró p a földképe já ru l M agyar nyelven. Y.. K ö t e t .. Itá liá b ó l: Közép Itáliának keleti déli r é s z e : á’ Ró mai Egyházi B írto k ; és alsó Itália: N áp o ly , és Szitzília, Málta Szigetével. B é t s b c n, Nyomtattatott Nemes Haykul Antal betűivel.. 1 8 3 0*.

(2)

(3) Római Egyházi Birodalom..

(4)

(5) 5. Római Egyházi Birodalom. L. H a ugyan. S z a k a s z .. nem egyedül a’ föld le írás volna tár gyam , kötelességemnek ta rta n á m , ezen alkalmatos ság g al, meg felelni azon m a rtz o n ra jz o la to k ra , m ellyekkel sérlelm eskedik egyebek u tá n egy új h í res fö ld , n é p , és szokás l e í r ó , a’ midőn ezen tar tom ányról b esz é l; a n n y ira , hogy minden kedvemet el vette tsak valamit is említteni alkottatásáról, és viszontagságairól ezen Országnak. Hogy a’ Krisz tus Anyaszentegyliáza ezen tsekély földi részetskét Igazgatója, ’s annak szükséges segédje élelm ére; se nem ragadta senkitől e rő v e l, se nem lo p ta , tu d ja az egész világ , és melly böltsen rendelte légyen az Isteni gondviselés a’ keresztény világra nézve ezen intézetet; az irá n t szollani az elmélkedő elmé hez felesleg lenne. Ig a z , hogy a’ történet írók nem egyeznek meg ezen tárgy vitatásában , ’s az által a’ valóságot m int egy homályai b o ríty áh ; de tsak való marad a z , hogy ezt a’ tsekély tü n d é r örökséget az cg, és föld U ra Jegyese több istenfélő F ejedelm ek től, és uradalm i tulajdonosoktól nyerte vagy aján dékul , vagy áld o zatu l, vagy alamisnáúl. Es hogy az áldozat letlzelt a’ M in d en h ató n ak , jól áll azé rt az a’ különös szorgalom , mellyel a’ fő gondviselés annyi századoktól fogva , annyi viszontagságok k ö z i, a r r a vigyáz, ’s azt oltalmazza. Távol sem tulajdonosi annak a’ római P á p á k , hanem tsak te r mészetes k o rm án y o zo l, és gondviselőji. Meg m u tállak azt a’ két utolsó Fiúsok, kiknek gyászos, de diadalmas története esm éretesebb, mint hogy azt le festeni volna szükséges, m ellyröl örömkönyek nélkül a’ keresztény nem emlékezhetik..

(6) 6. Egyházi Bírtok.. E z e n B irodalom fekszik a’ L o m b ard i - Velentzei K irályság, M o d en a , T o sk á n a, N áp o ly , a’ Tusciai , és adriai ten g er k ö z ö t, mintegy 800 □ m értföldre terjed. Lakosi számát 2,426,000 le h et venni. F e k v é s e . Az egyházi B írtok egy s z é p , egyes részeiben igen b á jító , derék fekvésű, igen te rm é k e n y , és a’ term észet Alkotójától megáldotolt Ország. E g a l j a ugyan jó formán m eleg, de a’ fo rró ság abban átaljában nem elviselhetetlen, mivel hogy az Appennini h e g y e k , és tengeri szelek által a’ m e leg enyhíttetik. A’ levegő tiszta, s z á ra z , és egésséges, egyedül az ingoványos vidékeken nem oily k e d v ez ő , a’ hol a’ vizek a ’ gözkörnyéket bűzesílik. Innét erednek a’ több féle hideglelések. A’ hévséget inkább terhesíti annak hoszszas ta rtá sa , mint sem e r e je ; n ap o n k én t a z o m b a n , közönségesen dél táj b a n , hűves szellő len g ed ez, az estvéli levegő igen kellemetes. N ap nyűgöt után esik némelly ha r ma t , mellyet nem ta rta n ak egéségesnek. A’ meleg hol napokban ritk án esik, ’s ha aratás után bőven nem esik, a’ levegő veszedelmes kezd lenni. Két féle szél igen alkalm atlan; t. i. az éjszaki, mellyen a’ havasi hideg levegő ide n y a rg a l, és a’ szirokko nevű déli szé l, melly az ártalmas pontini gőzöket magával ide hozza. Az egésséglelen levegő a ’ kánikulában k e zd ő d ik , és tsak Sz. Mihály hava v égén, vagy M in den szenteké elején , a’ midőn az esők b e jö n n e k , végződik. Az esős holnapok a’ Sz A n d rá s, és Karátson h av a, a’ midőn majd n a p o n k én t nagy eső v a n , ezek után az idő jo b b á ra fel d e r ű it, mérsék e ltt, és egésséges, ki vévén ha a’ sirocco f ű v , a’ m elly szerentsére nem tart k é t, vagy három napnál tovább M ind ezt főképpen R ó m áró l, és körvidék é rö l é rth e tn i, mellyet Campagna di Róma (Római puszta) neveznek. F ö l d - a l a p a részint róna, és dombos, részint h eg y es, többnyire term ékeny, sött némelly vidéke ken igen kövér, vannak azombpn tenyésztelenebbek.

(7) Tulajdonságai.. 7. is, részint kövesek , részint posványosok. H e g y e i közt jelessebb az A p p e n n in , m ellynek fö ága az Egyházi B irtoknak éjszaki keleti részén éjszakról delre h ú zó d ik , ’s ki nyúló ágait meszsze ki terjeszti, és a’ ta rto m án y t vízzel hövségesen cl látya. F o l y ó v i z e i közt nevezetesebb, a’ T i b e r , nagy p a rti folyó, melly a’ C hianát, P ugliát, INerát, a’ Velinot, Teverinot, és többeket el n y e l; hajózható, és a’ ten g erre l való egyesülésre igen alkalm atos; az A ppenninekben e re d , az Egyházi Bírtok éjszaki h a lá r szélén, és m int egy 56 mértföldi folyása után Ostiánál a’ k özép tengerbe szakad ;· ezen kívül tsak folyótskákat lelni. T a v a i közt legnagyobb a’ B o lse n a i, 1 £ m. lioszszú, és mintegy 2 m. széles. Különös jeg y zetre méltók a’ Lago di B agni, vagy is Solfatara, egy m e leg kénköves t ó , és a’ híres pontini ingoványok. Termékenysége. Sok j ó , és betses term ésekkel bővelkedik, ez az Ország. Az ásványok országa ád sokféle értzek e t, fő k.épen m árv án y t, tim sót, salétrom ot, kén követ ’s a’ t. A’ növevények országa termései k ü lö nös szem fülességet érdemlenek., a’ sok féle gabo n a , ke r t i , és más hasznos zöldségek, ’s eleségek, k e n d e r ,’s a’ t. de leginkább a’ b o r ’s fa olaj, igen sok közönséges gyümölls , és drága nemes gyümöltsök, ú. m. n a ra n ts, tz itro m , füge, ’s t. o. Van fa is, A’ Komái orvosi szék fűvel (Matricaria chomomilto) nagy kereskedés üződik. A’ viasz is igen k e l endő, a’ ju h , és ketske nevelés nagyobb divatban v a n , m int a’ szarvasmarba ta rtá s , a’ bival ö k rö k kel nagyon élnek a’ te r b h o r d á s r a , a’ ló tartás is közönséges, a’ főbb rangnak nápolyi lovakat ta r tanok. Legnagyobb divatban von a’ sörtvés tartás. Halok nagy számmal találtatnak az édes vizek b e n , és tengerben. Számosok a’ méhek i s , és se lyem b o g a ra k , de nem kevésbé látni minden féle ártalmas, és alkalmatlan tsúszó mászó állatokat is, kígyókat, g y ík o k at, b é k á k a t, ’s más férgeket..

(8) 8. Egyházi Bírtok.. A’ mi a’ fő id , fa, és egyébb termési míveletet ille ti, a’ meg elégedetlen fö ld -le ír ó k , és fogadatlan b í r ó k , Róma irá n t a’ gúnyolódásnál egyebet nem tu d n ak firk áln i, és pedig éllő péld ák at, ’s bi zonyságokat állítanak e lő , a’ költött tunyaságát az Olaszoknak valamenyire meg botsájtván az ég alji hévség k ed v iért, az egész vétket a’ P apságra, ’s n em esség re, főképen a ’ Római K o rm án y ra terh e lik ; m ellynek t. i. a’ tulajdonos gabonájának egy részét által adni kénszerítetik bizonyos á rra n . Nem érdem es ezen tsevegésre tsak felelni is. Hasonló vázatokkal igyekeznek az illyen fogadatlan p á r t fogói a’ köz n ép n ek a’ job b ág y o k at Fejedelm eik t ő l , és a’ Religiótól el idegeníteni; ’s mi légyen tá rg y o k , könnyen által látni. Hogy Ptómában a’ K am ara egy részét a’ gabonának bizonyos á rra n hé kivánnya a’ b irto k o so k tó l; azt a’ közjó kedviért teszi. Róm ábán számtalan idegen fordul meg esz tendőn á lta l, számtalan s z a rá n d o k o k a t, Ispotályos o k a t, és szegényeket tá p lá l; se te rm é se , se jöve delme nem elegendő azo k n ak el ta rtá sá ra ; innét a ’ kegyes gondviselés gondoskodik a’ hasonló se géd m ó d já ró l; ’s innét igen h ib á zn a , a’ ki azt gon d o ln á , hogy azt a’ korm ány ideig való nyerekedésböl teszi. E n n y it szükséges felelni ama költött ál látáso k ra, hogy az igasságat szeretők meg ne tántoríttassanak. A’ N é p . A’ róm aiak leginkább külöm böznek a’ többi olaszok k ö z t, term eti míveletre nézve, és méginkább kellemetes tekintetek által. A’ te rm é szet a’ Rómait a’ legszerentsésebb foglialóságokkal ajándékozta m e g , b u z g ó , és mély érzékenységgel b í r , képes, tüzes kép zö teh etség et, d e rű it, és által ható értelm et adott neki. K önnyű in g e rle tű , és indulatű, igen elmés, és eszes, érzelm e ügyes m in den n ag y , és szép tá rg y ra , ’s talentoma a’ m ási k á ra tekintve tsudálkozásra m éltó, kartsű testalkatása hajlandó eszköze é b re d t, és tehetős lelkének, még a’ legtudatlanabb porn ép b en sem találni n y o m ait az idomtaian , esetlen , ’s magával lehetetlen.

(9) Népe Tulajdoni.. 9. otrombaságnak. Véralkata ezen feliül a’ R óm ainak a’ Iegszerentséssebb egyveletű ; vidám , és ki de rü lt, mint e g e , és a’ term észet, melly ötét k ö rn y é k ezi, és m inden felöl kell emetes ötlökkel gyönyör ködteti. M érsékleti a’ testi táplálat szü k ség eib en , tsak ott nem talál m é rté k et, a’ hol a’ képzötehetség, és elme kívánt éltető ötleire akad. Igen takaréko sok a’ házi gazdaságban, és valójában jó szívű em b e re k . Elletek m ódja, és szokásaik nem sokat külöm böznek a’ többi O laszokétól, áltáljában igen egyrélüek. A’ köz nép lakásai nem nagy alkalom ra ké szültek, mivel a’ mérsékellt ég ala t inkább lakik az e m b er a’ szabad levegőben, mint z árt h áza k b a n , házi bütyorok is közönségesen szegény sorsi. Az eledel silány. Az ebéd és vatsora még a ’ nemeseb beknél is igen gazdaságos, a’ honnét panasz képen beszélli egy éjszaki fö ld -le í r ó , hogy itt a’ nemes szakáls mesterség igen el h e n y é lte le lt, nem gon dalván m e g , hogy a’ melegebb tartományokban ez a’ mesterség uem tsak nem szükséges, hanem ve.szedelmes is lehetne. TVyáran a ’ dél utánni forró órákban senki nem d o lg o z ik , ’s az estvéli hüvessel élnek ltiki d o lg ára, vagy mulatságára. Közönséges mulatságaik a’ társasági öszve jö v e te le k b e n , beszél getésekben, já té k b a n , és musika zajdban á lla n a k , az ének, és tánlz igen ritk a még a’ menyegzői vigságokhan is. A’ szentegyházi ü n n e p ietek , meg világósítások, és tűzi m esterségek igen tetzetős, és a’ nép Ízlését elígélö gyakor mulatságok. Legvigabbak a’ farsangi utolsó n a p o k , és O ktober holnap. A z e r ö m í v i , és t u d o m á n y i m e s t e r s é g e k . A’ kézi mesterség! fabrikált nagy ré szre köz in tézetek, mellyek egyházi ío gondviselői alatt álla nak. és vagy bizonyos jövedelem van rendelve fenn ta rtá so k ra , vagy a’ köz kínts tárból á p o lítta ln a k ; tsckélyebb m unkái ezen fábrikáknak árva gyerm e kek által k é szü ln ek , kik a’ nevelő intézetekben tápláltatnak, a’ sikeresebb m unkákat izmosabb em.

(10) 10. Egyházi Bírtok.. b e re k te sz ik , a’ lüknek jó fizetések vagyon, és több idegeneket számlálnak műhelyeikben. Illy formán vannak folyalban több g y a p jú , selyem , szőnyeg, k a r to n , és egyébb fabrikált. Len vászon is sok ké szíttetik. A’ lágy irliásság legnagyobb divatban ta láltalak. A’ Piómai hegedű b ú ro k igen híresek. A’ süveg p o sz tó k , és kalapok legfinomabb neműek. Vas nagy sokasággal dolgoztatik fel, különösen jó d ró to t készítenek abból; a’ termés vas mindazon által jo b b ára Elba szigetéből vitetletik o d a, noha az országban is találtatnak vas mínált, meliyek k ö zt különös jóságú a’ Stifonei N a rn i k ö r ű i , van nak réz bányák is , és Tolfanál egy igen hasznos timsó bánya Az üveghutákban tsak '(sekélyebb nem ű p o rté k á k készülnek. A’ Fajánsz fabrikált kevesebb divatra szállottak. A’ K e r e s k e d é s illy közép sze rű m ekkoraságú o rszág b an , a’ hol a’ népesség úgy is nagy a5 könnyül állások arányságára nézve , és a’ hol szűnetlen annyi idegenek u ta z n a k , és m u latnak, an n y ira nem lé p h e t, mint egyébb tengeri kereskedő tartom ányokban. Virágzik m indazon által ez is; ki vitetik o n n ét; hűveles vetem ény, gabona, sajt, fok és verashagyma, ma n n a , g y ap jú , L e n , és k en der, selyem, p a p íro s szer, b o rs e p rö , gubals, szén, Puzzolan - fö ld , é p ítő , és lűzellö fa, k é n k ő , timsó, h arisnya, és süveg posztó, pergam ent, hegedű húr, mesterség! m u n k á k , és régiségek, ’s a’ t. A’ hé vitetendő jelesebb p o r t é k á k ; tsokoládé, kávé,, nádmé z , b o r , és égett b o rs z e re k , fü sz ersz ám o k , do h á n y , orvosi s z e re k , bé sózott h a lak , viasz, posz t ó , vászon, és egyébb ru h a s z e re k , b ő r , szőrösb ő r , festék szerel·., ásványok, üveg p o rté k á k , rö vid p o rté k á k , külföldi pom pa, és mesterség! szerek ’s a’ t A’ legjelesebb adásvevés a’ sinigagliai vásá r o n , ’s néhány más vásáros piatzokon történik. A’ t u d o m á n y o k , és m e s t e r s é g e k állapotja. Iía valaha, a’ m int m in d e n k o r, a’ miúlta a’ n a p k e le ti, és déli míveltt nem zetek el ny ú g o tlak ,.

(11) Μ i V e 1 e t.. It. Rúma m ustrája volt a’ tu d o m á n y o k n a k , és m ester ségeknek, úgy mind e’ mái napiglan is hajító r e mek - m esternéje marad a z , a’ legmíveltebb nem zetek k ö z t is, m indennek, a’ mi s zép, bétses, és felséges az em beri elme., és szem előtt. Fő széke Róma most is a’ mívelő m e stersé g ek n e k , és hív oltalom vára minden jeles régiségeknek. Itt ütik fel L ak hely ek et, és oskolájokat a’ kép í r ó k , az építő mesterek, a’ kép és kő faragók, legfényesebb virágjában dútsőködik a’ többi mesterségi ágok k ö zöl t , a’ réz m elzés, és ki rakás (mosaicum vagy musivum) mestersége. A’ musika pedig a’ lökélietességnek fel hágható léptsőjére ju to tt, és szeren* tsés foganattal míveltelik. A’ mi a’ valódi tudomá n y o k a t. ille ti, azoknak anya városa volt Itália, fő képpen Ró ma , miúlla Asia musáit hé fogadta; leg i nkább miólla az a’ keresztény világnak Meslernéje lelt. Innét m erítette a’ keresztény világ tartósabb boldogságára ügyellő míveletét, és m eríti m ind eddigien. Első a’ világon a’ tudom ányi, mív elcti, nyelv - tanulási, á p o líttó , és kegyes intéze tekre nézve, a’ mi nt azt bővebben tapasztalni fog juk. az egyes h e ly ek en ; nints p árja a’ nyílt könyvh á z o k ra , m esterség i, te rm é sz e ti, ré g is é g i, és más egyébb gyűjtem ényekre tekintve is : vannak fellsöbb tanító in té z ete k , n y ílt, és m agány oskolák. A’ gazdagabb, és nemes Leányok a’ Klastromokban szoktak neveltetni. A’ Religió k e re sz té n y -k ath o lik a , ’s közép p o n tya annak Róma , a’ hol Sz. P étern ek törvényes kö vetője, a’ P á p a , mint látható Feje a’ Krisztus Anyaszentegyházának, ü l , és* igazgat, ugyan azon Sz. P é te r székében. Meg szenvedtetnek m indazonáltal a’ nem Calholicusok is , és ’Sidók, k ik n e k száma legnagyobb Anconában. K o r m á n y . A’ korm ányi alkat magány U ralkodói. A’ Fő Fejedelem a’ Római P á p a , a’ ki is halála után a’ korm ányzó Pápának az ógy nevezett Conciaveben.

(12) 12. Egyházi Bírtok.. ( z á r t szállásb an ) választatik a’ Cardinálisoktól a’ szavzat többsége (p lu ralitas v otorum ) által. A’ melly választásban ollykor tekintet vételödik a’ k e resztény Fejedelm ek igasságos kívánságára is , k i vált ha ezek érdem eik m iatt az Anyaszentegyházra nézve méltó tekintetben állanak a’ keresztény világ előtt. A’ kardinálok száma, ha telly es, 72-ből á ll, em lékezetére a’ 72 Tanítványoknak ; noha a’ környiíl állások miatt hol k ev esebb, hol nagyobb azok n ak szám a; ezek a’ legfőbb Papok a’ Pápa m ellett, ’s egyszersmind annak fő Collegiumát, t. i. a’ Consistorium ot, teszik. Továbbá ezen tartom ányban m inden Coliegiumok (gyülekek) Papokból állanak, mellyekben közönségesen kardinálok ülnek elől. A’ Pápa Cancellariájának Elöljárója egy k a rd in á l, egy ága ezen Cancellariának a’ D a ta r ia , m ellybcn a’ Pápai Brevek (ítéliet h ird e té se k , és Levelek) k é szülnek. Az alsóbb Coliegiumok Congregalzióknak neveztetnek. A’ Rota a’ legfőbb folyam (Appellatio) törvény szék. A’ Pápa ő szentsége tzimmel tisztelte tik , hivatali R angjára tek in tv e, mint Helytartója K risz tu sn a k , Feje az A nyaszentegyháznak, A llya, és vezére az egész kereszténységnek. A’ Pápai k o ro n a h árm as; tzím ere k é t keresztbe álló k u lts , mellyek az Apostoli kettős hatalmát képelik. É rdem Piendei k e ltő , t. i. a’ Sz. Péter R en d j e , mellyet X Leo alkotott, és az Arany sarkantyú R endje, mellyet VI Pius szerzett. Jövedelme az O rszágnak nem halladja fel a’ ki adásokat. Katonát, és h a tzé rt többet nem tart, mint a’ mennyi a’ köz bátorság fenn tartására szükséges. Regi Róma Em lékezete. A’ régi nagy dolgok kedvellője számára ki szed tem igen rövideden Justus Lipsiusból a’ hajdoni Ró m ának nagyságát. Nem m ondhatni ki kevesebb szó val Rümának m ekkoraságát, kivált Augustus Tsászár uralkodásától fogva , m int Cicero mondotta: Nints nem zetség, a’ melly vagy ügy meg nem h ó d ittalo lt,.

(13) Regi Róma Emlékezete.. lg. hogy alig á ljo n , vagy úgy] meg nem szelédíttetett, hogy n y u g o d jo n ; vagy úgy le nem tsendesíttetett, ho°y a’ mi g y ö z ed e lm ü n k , és u rad alm u n k által ne örvendjen. Úgy P etronius, a’ ki verseiben azt val lo tta , hogy a’ Rómaiak a’ világ kereksége U r a i, és m ind a’ k é t nap (a’ nappali, és éjjeli) az ö B irtokok b a n fútos. Határai annak voltak; Nap keletre az E u fra te s , délre a’ Nilus ’silip ei, Africa p usztái, és az Atlas hegy; nyúgotra a’ nagy te n g e r; cOcean) éjszakra a’ D u n a , és Rajna. B irtokokban volt te h á t: A siáb an , C olchis, I b e ria , A lbania, Pontus, B osforus, C ap p ad o cia, Galatia, B ith y n ia, Armenia, S y ria, A rabia, Palesztina, Cilicia, Pamfilia, Lydia, és egész kis A sia; A frik áb a n ; E g y ip to m , Cyrenaica, M a rm a ric a , G e tu lia , a’ tulajdoni Afrika, Numidia, M au reta n ia , ’s egyébb kissebb , ’s esmeretlenebb tartom ányok. E u r ó p á b a n , Italia, Hispania, Gallia. A’ havasi v id é k ek , R h e tz ia , N o ric u m , Illy ricu m , M ac e d o n ia, E p i r u s , G re tz ia, T h r a tz ia , M aesia, D a tz ia , Pannonia. H át ha még a’ számatlan B ri ta n n i, és a’ H ercules oszlopitói fogva egész Pontusig fekvő szigeteket oda tudgyuk. ’S a’ m it nem b ír t a k , vagy esmeretlen része volt. a’ világnak, vagy olly durva pusztaság , hogy annak bírását semmi nyereségnek se tartanák. A’ tartom ányokat hadi se re g e k k e l, és gyarmatosokkal izmosították. A’ hadi nép három féle volt ; ta rto m á n y i, v á ro si, és tenge ri. A’ gyarmatozást (Coloniae) m á r Romulus k ez dette, azon h e ly e k re , m ellyeket meg h ó d íto tt, a’ meg gyözetteknek, vagy magokat önként meg ad ó k nak egy részét Rómába vévén, Rómából k üldött b i zonyos számú lakosokat; a’ kik a’ bonniakkal egybe e g y eled v én , a’ róm ai lelket közönségessé te n n é k , és a’ belső bátorságot izmosítanák ; mivel hogy a’ külső báto rság ra a’ hadi nép vigyázott. ’S ezen bölts találmányát alkotójoknak a’ Rómaiak híven k ö vették ; a’ lionnét sok haszon k e re k e d e tt; m ert a’ gyarmatok által a’ város a’ p o rn é p tö l meg tisztú lt, ’s ott tsak a’ gazdagok, és derék em berék maradtak, a’ katonák meg ju talm aztatlak , a’ szegény alkalma-.

(14) 14. Régi Roma Emlékezete. tosságat n y e rt a’ d o lo g ra, ’s b írto k szerzésre. Tsak maga Augustus 120 ezer katonaságot, és népséget vezettetett az illyen g y a rm a to k ra , véget vetvén a’ polgári háb o rú k n ak . Es mivel meg győzött ellen ségeikkel olly emberségesen bántak , hogy azokat el fogván, Római polgári jussal ajándékozták, noha nem egy rangban volnának is az illyenek a’ régi polgárokkal ; igen öröm est meg adták, magokat nékiek az idegen nem zetek , ’s így tsak h a m ar bámító számra nevelkedett a ’ Római népség. D e mivel a’ mi elejéntén hasznos v o lt, utóbb káros le lt, ebben is változások estek. M u n k áit, gazdagságait, bö kezííségét, és majd hihetetlen felséges intézeteit a’ rövidség kedviért el mellékezem. Rómának báslyás k erü lete 23 ezer'lépés volt. Külső várasai pedig annyira te rje d le k , hogy se elejét, se végét, se k ö z e p é t, se szélét ki nem lehetatt venni; ki terültek azok 15 Olasz m é rt földre is , ú. m. T i b u r i g , (Tivoli) Ocriculum ig , (Olricoli) A r i c i á i g , és Osliáig a’ ten g er mellett. L a kosának számát Justus Lipsius tö b b re teszi 4 milio m n ál, ’s a’ mit á llít, olly helyesen meg m u laty a, hogy ha 6’ miliomot akar is számlálni, könyen egyet é rle k véle. Augustus k ö v é b ő l, és Svetoniusból ki te ts z ik , hogy tsak a’ városbeli silány n é p n e k , melly a’ köz adakazásból é lt, száma 520 e zerre ment. Pedanius Costanak, Tacitus s z e ré n t, 4 száz szolgája volt, véle egy fedél a latt; midőn egytől azok közűi meg ölettetelt. Ama m inden meg hódúit tarto m á nyokból ide öszve tódúlt külöm bféle n e m z e te k , a’ sok katonaság, a’ sok k e re s k e d ő , viaskodó, (gladia tores) és el szám lálhalatlan nem ei a’ halandóknak. Ha továbbá az ép ü letek nagyságára, magassá g á r a , és ékességére te k in tü n k , meg döbbenik az e m b e r , halván azoknak szörnyűségét. A ristides, és Vitruvius azokat bővebben le festik ; én itt tsak a’ komoly Plinius szavait em líte m , a’ ki igen mérsékeltt ki mondással él az ily e n e k b e n ; m inek utánna az épületek nagyságáról , es ki terjedéséről szóllott v o ln a; így folytattya b e széd jét: ,,a’ mellyhcz ha ki.

(15) Jlégi Róma Emlékezete,. 15. „hozza tudgya a’ tető k m agasságát, valóban méltán„betsüli a z t , és meg valja, hogy semmi városnak, „az egész világ k erek ség én , nagysága a’hoz nem „h aso n líttalh atn ék .“ A’ mi leginkább a’ bálványh á z o k r ó l , és l(öz épületekről érlelődik. E z t a’ ki [e rje d é st, és emelkedést a’ Lakosoknak, és famíliák n ak iszontaló sokasága okozla. Díszessége az é p ü le te k n ek meg felelt a’ nagysághoz. M inden tudós mesterek Rómába hívattak , vagy jöttek önként Gö rö g országból, és Asiából, a’ kik itt jutalm akat nyertek , és a’ kiknek , hogy Tacitus szavaival él j ünk, foghatósága, ’s mérészsége volt ollyanokat is, m ellyeket a’ term észet meg tagadott, mesterség ál lal p ró b áln i. E lső , és kivált képpen való alkotója e zen díszességnek Augustus volt, a’ ki Róma váro sát, hogy se az u rad alo m méltóságához nem volna elegendőül ékesítlve , se a’ ki áradásoktól, és égé sektől nem volna s za b a d , annyira ki m ívelte, hogy méltán ditsekedett lé g y e n ; hogy azt márványból épülve hagyta volt, mellyet téglából építve kapott. Melly sok oldalt kellene bé írn i , ha tsak az egy Capitolium i épületeket ak arn án k is annyira m ennyire l e r a jz o l n i! innét tsak rövideden emléthetyük Am mianus szavaival a’ Jegfelségesebb alkotm ányokat a’ sok felségesek k ö z ü l: ,,Bé menvén tehát R óm ába, „(N agy Constantin Tsászár) az o rsz ág n a k , és min„den erköltsöknek lakhelyébe , a’ midőn a’ beszél„lö szék helyre (Rostra) é rk e z e tt, el bám ult ama „fényes ősi hatalom p ia lz á n ; és m inden felől , a’ „hová tsak fordultak volna s ze m e i, a’ tsudáknak „sokasága által el ragadtatván, a’ Tanáls házba a’ „N em ességhez, és n é p h e z , beszédet tarto tt, azután „ n ag y szívességgel a’ Palotába el fogadtatván, óhaj t o t t ö rö m k ö zt vigadozott. Annak utánna a’ hét „hegyek leteji k ö z t, a’ lejtő k ö n , és rónákon hely„h eztetett város részeit meg szem lélvén, és a’ k ü l v á r o s i a k a t ; m indazt a’ mi első rangi volt, lá tta , „hogy minden egyebek közt fel tűnnek : a’ T arp eji „ Ju p ite r bálvány h á z a i, a’ m enyire az ég a’ földtől „ k ü lö m b ö z ik ; a’ F e r d ö k , mellyek egész tartomá-.

(16) 16. Régi Róma Emlékezete.. „ n y a k m ódjára készü ltek ; a’ k ö r - n é z h e ly , (am„ p h ith e a tru m ) m ellynek ro p p a n t falzata T ib u ri kij é b ő l iz m o so d o tt; a’ P an th eo n , m int egy hengerfor„ m a v id ék , tagos magassággal boltozva; a’ Polgár „ m e s te re k íéptsös tetővel emeltt beszédszékei, mel„ ly ek a’ m últ Fejedelm ek képeivel díszeskedtek; „ a ’ Róma város bálványháza, ’s a’ Bék - p i a t z a ; „Pom pejus j á t é k - s z í n e , az é n e k lő - h á z , a’ pállya „ f u t ó , és többek ezen örök város díszei k ö z t.“ A’ többi közt a’ Békesség tem p lo m áró l, mellyet Vespasianus T sászár ép ített, ’s a’ mellynek hoszsza 500, széle 200 láb v o lt, Flavius Jó’sef Pliniussal ezeket írja : A’ g y ő zed elm ek , és a’ Birodalomnak ízmos bé helyheztetése után fel tette m ag áb an ; hogy a’ Békességnek tem plom ot tsin áln a, és tsinált is igen h a m a r , ’s azt m inden gondolatnál sze b b e n , és jo b b a n el készítette. Mivel hogy nagy kintseket fo r d ított ezen ö tö lre , és még a’ régieknek is minden re m e k m u n k áit ide h o z atv á n , azt a’ legszebb írott k é p e k k e l, ’s kép oszlopokkal díszesítette. Mivel hogy m in d en ek ezen tem plom ba szállíttattak, és h e ly h e z te tte k , a’ m iknek látása kcdviért az embe re k ez előtt az egész világon óllal utazlak. Ide tette a’ ’Sidók tem plom ából az aran y edényeket is , azok b an magának te tszv é n , noha azoknak törvénnyét, és a’ sátor oltárnak (tab ern acu lu m ) arany szemfe d e le it, maga királyi palotájába tette volt őrizet okáért. Pompásak voltak a’ sok kö zt: a’ R ó m a, J u liu s , A ugustus, T ran sito riu m (által meneti) és U l pium piatzai. A’ számas ferdök k ö z ü l tsak egyet e m lé tte k , a’ D iokletzián fördejében 5200 székek v o lta k , ’s ez tsak maga a’ ferdö h e ly ; hol van még az épület egész teste? a’ szobák, napi száliák, ha las tók ; a’ nagy tagos hoszszú p itv a ro k , sétalugoso k , lig etek , laptázó h e ly e k , és a’ többi részek? Haljuk továbbá, mit m ond azoknak fényességéről, és készületéről Seneca: Szegénynek látszik, és motsk o sn ak , ha tsak a’ falak n a g y , és drága keréktálokkal nem fénylenek; ha tsak az Alexandriai m árvá nyok Numidiai vakolatokkal nem ta rk itta ln a k : ha.

(17) Régi Róma Emlékezete.. 17. tsak azok előtt m inden felől, és rajzo lat m ódjára pettegetett körűlfestés nem találtatik, ha tsak a’ k a mara üvegbe nints zárva; ha tsak halastavaink p á ri (fejér) vagy tharsusi (sziget az Aegeumi tengerben) m á rrá n y n y a l nem k e rítte tn e k , a’ mit valaha vala mely tem plom ban is ritk a volt l á t n i ; ha tsak a’ vi z e t ezüst tsévék nem öntik. Es még tsak a’ köznépi tsövekröl szollok, mi lesz ha a’ szabadosok fördejire é r e n d e k ? M ennyi oszlop k é p e k , és oszlopok, a’ mellyék semmit nem tartan ak , hanem tsak ékesség r e , és költségre lé te ite k ? M ennyi víz folyik zúggással a’ léptsőkön á lta l? A nnyira jö ttü n k a’ gyö n y ö rű sé g ek b e n ; hogy nem is a k aru n k típ r ó d n i, egyébh a’ gyémántokon. Az. emlékezeti tá b lá k n a k , és jeleknek száma nem volt. A’ számtalan m árv án y , és értzek en k í vül voltak ezüst, a ra n y , és elefánt tsont kép oszlo pok. A’ Római nép a’ R ostra nevű beszédszék piatz án oszlopot állított, ’s a’ felett egy ölnyi kép osz lo p o t T raja n u s T sászár tiszteletére ; melly 1500 font ezüstöt foglalt magába. A’ város, u. mond D ió , meg töltetett kép oszlopokkal, m e rt m inden k in e k szabad volt magát tá b lá b a n , é rtz b e n , m á r ványban ki faraglatni, ’s esméretessé te n n i, a’ mit Claudius Tsászár meg tilto tt, és jo b b á ra a zo k a t, a’ mellyek m á r ki voltak léve, helyekről el mozdíttatta, és máshová v ite tte ; és meg p a ra n tso lta, hogy senki ezután magány sorsú ollyast ne állítana fel, egyébb a’ Tanáts (Senatus) en g edelm éböl: ki vévén h a valami köz m unkát te n n e , vagy újítana meg. M e rt a’ mi előbb ékességre szolgált a’ v á ro sn ak , u tó b b a’ sokáság által alkalmatlanság lett az utzák o n , piatzolion, és külvárosokon. Azután tehát a’ ki a’ városban magának olyast nem á llíth a to tt, a’ mulató máj ro b b a n , és mezőkön tette azt. Ezek több feliek voltak: iszonyú n ag y o k , (Golossales) szekeresek, (Curules) Lovasok, (eqvestres) és gya logok (pedestres). Torony oszlopok, (Obeliscus) ’s pom pa o szlo p o k , (Pyramis). Európa Tekintete. V. Hotet.. 2.

(18) 18. Régi Róma Emlékezete.. Szóljunk valamit az utakról is ; víz vezetékek rő l, es K loakákról; m ellyekröl Dionisius igy í r : Én valóban a’ három legfelségesebb munkái k ö z é , m ellyekböl leginkább ki tetszik azon b iro dalom gazdagsága, teszem Piómának a’ víz vezeté k e k e t, az lilák erősségeit, és a’ kloáháli épületit. Az A ppia ú tró l ezeket közli Procopius (Lib. 1 de bell. Goth.) Belisarius a’ Latina úton vezette hadi s ereg é t, az Appiát balra hagyván. E z t Appius Ró mai Censor (erkölts Bíró) alkotta 900 esztendők e lő tt, ’s annak maga nevét adta. Annak hoszszát d e ré k em b er le g y e n , a’ ki öt nap alatt el éri. Róma városától Capuáig ér, olly szélességgel, hogy két szekerek egymás ellenében szembe találkozván, szabadon egy más mellett el m ehetnek. És való ban ezen ú t a’ többiek k ö z t, tek in tetre méltó, mi vel hogy Appius id e g en , és a’ m int gondolom , meszsze vidékről h ozatta ezen kavitsokat, és ter m észettől legkem ényebb köveket. Mellyeket a z u tán m eg egyenesítvén, és simítván, és négy szeg le tre faragtatván, egybe k ólsolt, és ren d b e rak a to tt; ásványt, vagy más egyébb szert a’ közé nem kevervén. Ügy öszve vannak mindazon állal r a gasztva, és olly erőssen egybe kaplsolódnah, hogy a’ nézőknek nem egybe rak o tta k n ak , hanem egybe term etteknek lellszenek. Es noha m ár annyi szá zadoktól fogva k o p la ln a k , a’ szünetlen terhes kotsik, és b arm o k által; még is legkevesebbet se m oz dulnak ki so ro k b ó l, se meg nem repednek., se si maságokat el nem vesztik. Noha a’ T ib e r Róm án állal folyna, annak vize elegendő alkalommal nem h aszn á ltath ato tt, legin kább m inekutánna a’ város annyira ki terjedvén, a’ nép nagyobb része meszsze esett a’ folyótól. In n é t szükséges volt víz vezetékeket alkotni. E zek rő l így szóll Plinius : Ha ki szorgalmasabban meg elmálli a’ vizek bőségét a’ n y ílto n , a’ ferdökben, a’ halastókban, a’ h á z a k b a n , a’ v íz árk o k b an , a’ k e rte k b e n , a’ kül - váro so k b an , m a jro k b a n , es a’ vezetékek folytában épűitt b o lto z a to k at, az állal.

(19) Eégi Róma Emlékezete.. 19. tö rtt hegyeket., a’ meg tö ltö tt, ’s egyenített völgye k e t , meg fogja v a lla n i, hogg semmi tsudállatosabb nem volt légyen az egész föld kerekségén, (’s illyen víz vezeték mint egy 20 volt Rómában). A g rip p a , ιί. m. továbbá Plinius, ép ü letéb en , hozzá foglalván a’ szűz v izet, ’s a’ többieket öszve folyatván, és m eg jo b b ítv án , 700 lo rak at, 105 ugró k u ta k a t, 150 kastélyokat, mellyek közt több ro p p a n t ép ü let, al kotott. Ezen m unkákba 500 é r tz , vagy márvány emlékeket le te te tt, márványból 400 oszlopokat; ’s ezt mind egy esztendő alatt. A’ Kloákák T arq u in iu s Priscus által k é sz ü lle k ; ezek földalatti széles folyók, mellyeken a’ városból m inden tisztátalanság ki lisztattatik, az egésség fenn tartása végett. Alillyen épíílelek voltak légyen ezek, lássuk P lin iu sn ál: A’ Kloákák , ü. m. minden m u n kák közt le g n a g y o b b a k , alá ásatván a’ hegyek, és a’ város függőbe tétetvén, alatta hajókáznak. Ezt tette Agrippa az épületben , öszve folyatván m ene dékek állal 7 folyókat, ’s azok által, sebes patakok m ódjára, hirtelen futammal mindent el rag ad tato tt, ’s vitetett. A’ mellyek e’ felett a’ z áp o r esők soka ságától neveltetvén, a’ fővény toldásokat, és oldato kat mossák, ném ellykor a’ víszsza tóduló Tiberisnek.hullámait hé fogadván, a’ kiilömbféle vizek rohanali hartzo ln ak belől egymással; és még is ellent áll a’ meg feszült erősség. Annyi sóit belső keve ré k vonaltalik, a’ nélkül hogy az épület m e g g y e n gülne; re á esnek a’ magoktól le rogyó om ladékok, vagy a’ tűz által le dönt et l ek; a’ földet m e g r á z z a a’ föld indulás, meg m aradnak azok még is T a rq u i nius Priscustól fogva majd 800 esztendőkig meg víbatatlanül. Cassiodorus így végzi beszédét ezekről. A’ fényes Róma városa Kloákái akkora bámulást okoznak a’ n ézőknek, hogy más várasoltnak tsudáit feliül balladhatyák. Lálhalz ott folyókat, mellyek mint egy üreg hegyekkel z á r a tn a k , szörnyű nagy álló tótsákon állal folyni. Lálhalz telye hajókat a’ ragadó vizeken, nem kevés szorgalom k ö z t, ü s z n i, 2 *.

(20) 20. Régi Róma Emlékezete.. n e talám a’ sebes patakon ten g eri hajó törést szen vedjenek. In n é t, ó egyetlen Róma! lehet meg ítél ni nagyságodat, m e rt mellyik város merészeljen a’ te magasságiddal v etélk ed n i, a’ m időn legalább va lóid se találnak magokhoz hasonlót? A’ h íd ró l, mellyel T rajan n s a’ D unán állal é p íte tt, Dio Cassius a’ következendóket hagyta emlékezetben : Trajanus T sászár kő hidat állított az Is le re n , mellyel én tsudálni se tudok méltó koppén. M ert noha legszebb m u n k ái pom páskodnak ezen Fejedelem nek, ez m in dazon által valamenyit fel halladja. Annak tzövek fal oszlopa 20 ; faragott 4 szegle t ü k é b ő l , m ellyeknek magassága 150, szélessége 60 l á b , egymástól 170 lábnyira állanak.: hollhajtásokkal lévén öszve kötve. Ili ne tsudálja az e rre tett költséget? ki ne bám uljon a’ .letevés, és meg erösíltés m ódján? és azt ebben a’ nagy, és örvényes folyóban, ’s annak bívtelen , ’s agyagos feneken; mivel hogy a’ folyását a’ víznek semmi képpen nem leh etett el fordíttani. (Ez Oláh o rszág , és Erdély h a tá r szélein volt Severinum (szerény) mező város nál ) A’ magány em b erek városi, és m ezei házaikról rövideden elég meg je g y e z n i, a’ mit Apulejus, Sveto n iu s, és Strabo mondanak. A’ há z a kna k, vagy épületeknek form ájit, m ellyekre örökségeiket vesz te g elik , leg g y önyörüebbeknek, és pom pásabbaknak talállo d , az udvarok városokkal v etélk ed n ek , a’ h á zak templom m ó d ra ékesítteltek. N ero T sászár 120 lábnyi óriási bálványt helyheztetett háza k ü szöbe elejbe; hárm as mértföldnyi p itv a rt; tava ten g er m ódjára te rje d , épületekkel körülvél élik vá ros módjára. M ezei szántó fö ld e k re , szüliö k e r t e k r e , le g elő k re, és erd ő k re osztva, sokaságával bővelkedtek m inden n e m ű m arháknak, és vadaknak. A’ többi részekben m inden a ra n y o zo tt, gyémántok kal e g y elílelt, és igaz gyöngyökkel díszes volt. A’ vatsorálló osztatok forgó elefánt tsont táblákkal d eszk áztattak , hogy azokra v irág o k , és nádozaltakk a l, hogy illatos k e n ete k hínlettetnének. Jobbára.

(21) Régi Róma Emlékezete.. 21. az asztalok kerek esek v o lta k , a’ mellyek szünellen , éjjel n a p p a l, a’ világ m ódjára k ö rü l forognának. Seneca ü d é jét |k á rp á lv á n : A’ gyiimöltsösöket, u. m. a’ legmagasabb tornyokban ü lte tik , mellyeknek e r dei a’ te tő k ö n , és házak fedelejin h a jla d o zn a k ; ott eredvén a’ g y ö k erek , a’ hová legmagasabb tsútstsokat vitték volna. A’ m ezei mulató m ajrokról (Villa) Capitolinusnál olvasni: Meg van a’ Gordian o k mulató majorja a’ Praenestei ú t o n , két száz oszloppal egy rendben ; m ellyeknek ötvene Claudiai C arysteából, 5 0 -n e Sienából, 5 0 - ne Numidiából valók, hasonló m é rté k re , mellyben h áro m szá zados királyi paloták á ln a k , a’ többi m ind ezen m unk áh o z alkalm aztatott: és a’ fördók ollyanok, a’ miilyenek a’ városon k ív ü l, sehol a’ föld k erek ségén hintsenek. A’ N é z - h e l y e k r ő l . A’ma nagy nézlielyi é p ü le t, mellyet most Colissaeum nak n e v e z n e k , a’ ré g ie k n él: Amphithea t r u m ; (K ö r-n é z h e ly ) Cavea (Üreg hely) és gyakran A rena (fővényes, vagy homokos) nevet viselt Am p h ith e a tru m , mivel k ö rü l volt véve belől léptsökk e l, és székekkel. C avea, mivel belől üres volt. A ren a, mivel közép p ia tz a , vagy padlója, fövényei szokott bé h ín te tn i, és h o m o k k a l, hogy a’ v é rt, melly ott öntetett a’ h a rtz o k k ö z t , el igya. Az D ia n á n a k , azután a’ b o n n i J u p ite rn e k (Jovi L a tiari. Diti) és Saturnusnak volt ajánlva. J u p ite r nek ott oltára volt, a’ ki o’ gonosz em b erek véré vel tiszteltetett. Az am p h ith eatru m o k a’ vadászat tal együtt k ezd ő d tek , és elejmtén tsak fából vol tak; az után köböl. Augustus Róma 725 esztend igen kedvelvén a’ vadászatot, kinek is javaslására Statilius T a u ru s a’ Mars mezején egy Vadász nézlielyet épített köböl a’ maga költségen ; (többek is kelvén fel utóbb) más nagyobbat alkotott Vespa sianus a’ régi város k ö z ép é n , mellyet Titus végre hajlott, melly utóbb leo m lad o zo tt, és többször meg ú jítta to tt: mellynelt most is nagyobb ré sze.

(22) 22. Régi Róma Emlékezete.. fenn á ll? a’ Colliseo név alatt. Mivel kél theatrum b ó l k é sz ü lt, a’ játék szín (Seena) abból ki hagyat v á n , és bogy a’ nézőknek a’ tárgy jobban szemekbe tű n n e , tojás gömb vala formája. T ib u ri k ö vekből, magasát alig érte el az em beri szem. Középén sza badon volt a’ fövény piatz a’ vadak fu tá s á ra , és viaskodásra, ’s a’ J u p ite r durva kő oltára. Alatta volt a’ K loaka, mellyen a’ vizet is k i , ’s bé eresz te tté k , a’ midőn tengeri ütközetet jádzoltak. Az alsó pilvarzalban barlangok voltak, a’ mellyékből ajtókon a’ vadak a ’ fövény p iatzra ki b o lsájtatlak , ’s az állatok kalityai sokszor a’ fényesség okáért meg e zü stö z tettek , és a ra n y o z ta la k . A’ fővényes piatz sokszor erdővé v ált, sokszor tengerré. A’ láb fal, (podium ) mellyen az egész falzat nyug szik , bástya form ára nyújtódon Isi, és be. E ’ fe le tt volt a’ Tanáls ülő h e ly e; különös helyeik vol t a k , a’ Fejedelem nek , itéllö széke a’ P r a e io rn a k , és Székei a’ Vestaiaknak. Az aszszonyi Nem különözve ü lt a’ legfelsőbb emeletben. Voltak re j tett tsévék a’ falakon á lta l, m ellyeken sáfrány h a r m at tsepegelt a’ lé p tső k re , és ollykor drágább k e lletek íllattya gőzölgőit a’ nézők kellem ére. Az ernyők, mellyek későbben jöttek fel, szín esek , se lyemből is, és b íb o r b ó l, arannyal ki varva; lenge d e z te k , o7 ezer ülő hely volt b e n n e , hát még a’ to rn á lz o k b a n , p itv aro k b an , és üregekben is el fér te k 1 0 , vagy 20 ezer nézők! Által lépnék tárgyam h a tá r a in , ha tsak rövideden is le akarnám ezen világ tsuda épületet rajzolni ; m ellyről Cassiodor ezen szavakra fakadóit : Ez Tilusnak fő tehetsége, a’ kinlseknek folyóját ki ö n tv é n ,.e g y épületet gon dolt alk o tn i, mellyből egy fő város lehetett volna. Voltak továbbá illy e n , noha nem hasonló, körnézhelyek m ind a’ v á ro sb an , m ind a’ b első , és külső ta rto m á n y o k b a n , kiilömbféle szépséggel, és mekk o raság g al, m ellyeknek omladéki Lipsius üdéjében még sok szép jelességeket tartollak fenn , ű. 'm. L yrisnél G am paniában; (folyó, mellyel most Garigliano néven esmérni) P u le o lb a n , Capuában ; Álba-.

(23) Régi Róma Emlékezete.. 23. Ran; (Latiunkban) O c ric u lib a n ; (XJmbriában) V e ro n á b a n ; (a5,legszebb) Athenában ; (görög ország) Polában ; (Istriában) Ilisp alisb an ; (Spanyol ország ban) a’ rég i V esu n áb an , (Galliában) Arelateben , B u rd e g a lisb a n , N e m o sib a n , és a’ L ig e ris n é l, és Aventicumban. (Tíelvetziában). M ind e ze k , távol ró l szemlélve tsak ugyan azon szavakra adnak„nék ü n k is okot; m ellyekre adtak H o rm isd án ak , egy Persiai Királyi vérből ered ett Bö-ltsnek; a’ ki R ó mának nagyságáról k é rd e z te tv é n , tetszése végett, C onstantziustól, azt felelte: tsak azt tetszett nékem hallani: Hogy ott is meg balnak az emberek. Azomban nem mind e z , a’ mi Rómát halhatat lan fénnyére emelte. Magok erköltsös v iseleté, a’ szerentsével kezet fogva, emelték a z t, minden p o gány nemzetek k ö z t, az alatsonyság örvényéből a’ dűtsősségnek legnagyobb pollzára. Plinius (Peóniái ugyan) így beszél : A’ n em zetek közt az egész vilá gon egyedül le g d erék e b b , és minden erk ö ltsb en , kétség k iv ű l, a’ Római volt. Ammianus Görög a’ R óm ai u radalm at minden erköltsök honnának ne vezte. És Cassiodorus gotbus v érű e m b e r ; Rómát minden erköltsök legszélesebb tem plom ának tartot ta. Ennek alkotására , hogy Annaeus Florus szavai val él j ünk, az e rk ö lts, és sz e re n tse , vetekedni lát szattak. A’ Római nép bárom Piendbe volt osztva; a’ T an áts, N emesség, és Polgárság, Rendébe. A’ Tanáts Romulus alatt tsak 100 ki választott éltes, ta n ó lt, tapasztalt , te h ető s, és erköltsös Ferfijakból állott; Caesar azt ezerre vitte, de Augustus ismét (i00-ra viszsza tette. F-nnelt a’ Ptendnek, melly az egész világ virágjából állott, ditséreteit alig győzik h ird e tn i az írók. Második a’ Nem esek, vagy Lovas V itézek Rende , kik elején jobbára a’ Senatorok íijaiból szárm aztak ; a’ kik közül a’ S en ato ro k , Pol gár mesterek., és Tsászárok is választattak. A’ Senatorok széles kiíltsot, a’ Nemesek arany gyűrűi vi sellek, a’ kiknek i 11yes nem volt, az a’ köz néphez tartozott. Nevezetes volt Rómának Igasság szere-.

(24) Régi Róma Emlékezete.. 24. tése, kegyessége a’ h a d b a n , katonáéinak vitézi izmoss?iga, erköltsössége, ’s hívsége, ’s álhatatossága. Való hogy a’ Rómaiak erköltsei ellen ki tárnodnak nem tsak az id eg en , hanem bonni író k is, és k árp álják ugyan azon nagyságát R óm ának, mellyel mi ditsekedtűnk; a’ m érté k le tíen sé g et, tisztátalan e rk ö ltste len sé g et, pazarlást , p o m p á t, dóbzódást, vetik sze m e k re , de nem egészlen ig azság g al, mivel hogy a’ tö rv é n y ; és a’ törvényesen élő sokaság jó volt, és a’ ki ru g ó k egyesek voltak, ’s ha mi nagyobb számban történt is roszsziil, az nem az O rs z á g , és törvény akaratyával esett. El hanyatlott v é g re , és lerogyott ez a’ nagy épület tulajdon maga terhe alatt, m int szokott m in d en n el tö rtén n i az ég alatt, a’ mi nagy. D e ugyan tsak fenn van Róma m ég omladékiban is, és lelki, ’s erköltsi méltóságában véghetetlenül n ag y o b b , ’s dütsösségesebb , m int volt leg nagyobb fényében; igazat m ondott Plutarchus, noha talám más é rte le m b e n , a’ m időn írta : A’ szerentse szárn y as, és bujdosó lévén, majd az Aszszyriusokat, M ed u so k at, P e r s á k a t, M áczed ó k at, Carthagoiakat látogatta, és elhagyta; úgy lá ts z ik , hogy szárnyait a’ T ib erisn él tette l e , a’ forgó gömböt el h agyta, és a’, városba ment, m intha ö rö k re olt akarna lakni. Azon nagysága, t. i. az Isteni gondviselés által tsak készület vol t , és üt azon m éltó ság ára, mellyben vi rág zik az- egész világon, a k á r m en nyi r e m eg tsonlütlattak is nagy épületei, és földi határjai.. II. A’ R ó m a i. O s z t á l y . E g y h á z i B i r o d a l m a k Fel Osztása.. Az Egyházi B írtok 11 T arto m án y o k ra (Provincie) vagy is 16 követi Biztosságokra (DelegazionO van osztlva, meilyekhez já ró in a k a’ Ponlecorvói, és.

(25) Egyházi Bírtok.. 25. Beneventumi H ertzegségek Nápolyban ; és a’ Sz. M arinói k ö z -k o rm á n y i Uradalom. (Respublica). A’ Követségek nevei: í . U rbino. — 2. Roma n ia , vagy Romagna, avagy Piavenna. — 5. Forli. — 4. F e r r a r a . —■ 5. Bononia (Bologna. — 6. Frosinone. — 7. Rieti. — 8. Viterbo. — 9. Civita Vecchia. — 10. Perugia. — 11. Spoleto. — 12. Cam erino. — 15. M acerata. — 14. F e rm o . — 15.'Ascoli. — 16. Ancona. — 17. A’ P o n te c o rv o , és Benevento H ertzegség , Sz. M arínóval. M ind ezek többnyire a’ fő városoktól veszik n e v ek e t, mellyek azokban feküsznek. E zen v id ék ek rő l, és az azokban találkozó jelesebb v á ro so k ró l, ’s L a k h ely ek rő l alább lesz a’ szó. Mivel Itáliát utazási formában k e z d e ttü k , illik , hogy abban folytassuk is a zt , a’ n é lk ü l, h o g y a’ föld le írati rendszabásaktól el távoznánk. Által utazván Austriai Italiának Velentzei vidékeit, Paduából Rovigón álta l, a’ Pó vizére száll az u ta s, melly V elentzei részét L om b ard ián ak az Egyházi B irtoktól válosztja. E zen által hajózván, az Egy házi B irto k b a , és F e r r a r a i követségbe lép . Itt ne vezetes : 1. F e r r a r a ; n a g y , és jó l é p ü lt város a Pónak ingoványos p a r tjá n , 24 e ze r L a k o ssa l, kik k ö z t 1600 ’Sidó. E m lék ezetre méltók : a’ K astélyvár, nagy, és szép ép ü let; a’ híres Ariosto K öltőnek sír emléke a’ Benedekiek T em p lo m áb an láttatik. Szép a’ Püspöki T em plom is , több szen teg y h ázo k k al, K lastrom okkal, és a’ Sz. Anna ispotáljával, mellyben Torqvato Tasso kábültos betegsége m iatt 7 esz tendeig lakott. Jeles az Universitás a’ k önyvtárral, füvész k e rtte l, tagbontzolóval, és egy gazdag rég i ség! m useurnm al; lígy a’ Jesuiták háza. E g y e n e s, széles ü ts z á k k a l; és majd egy magassági! házokkal. Lakhelye a ’ Jerusálem i Sz. János R endjének ; a’ Sz. Koporsó ö ríz ö jé n e k , melly egyébbkor M áltá b a n , és Iíataniában volt. F e r r a r á t , és Commachiót Au stria látja el hadi őrizettel. B alra az Adriai ten g er felé v a n :.

(26) Egyházi Birtok.. 26. 2. C o m m a c h i o ; meg erősített város posványok közt, mellyek M arem na név alatt esmeretesek, 5600 Lakost számlál. Mivel a’ Pó folyó a’ posványok miatt gyakran ki árad , vidéke nem igen egésséges. Ezen Megyéből érkezni a’ Bononiai k e r ü le tb e , azután a’ R avennaiba, F o rlijib a , S. Marinóba , Urb in o ib a , Anconaiba , M ac e ralaib a , Spoletoiba, Peru g ia ib a , ’s innét Rómába. §. 1. Bononiai. Követség,. vagy Kerület.. Itt legjelesebb : B o l o g n a ( o l v a s d . B o l o n y a) v a g y B o n o n i a . Fő városa a’ Bononiai T a rto m á n y n a k , a’ Pápai vezérlő - követség (Delegazione) , tovább - folyamo d ó -ité lle t, világiadó szedötisztség , és egy Érseknek széke. A’ város szőllő hegyek alatt fekszik, termék k é n y , ’s éjszakra szemmel el érhetetlen rónán. Sav e n a , és Ptenno folyók köz i t , ezen egy 470 lépésű h o szszú , mész köböl tsináltt híd van, melly 23 bolt hajtáson nyugszik. A’ város 1500 öl h o szszú , és 1073 öl szélességű, 13 Kapuja, mi nt egy 12000 háza, jo b b á ra 2 — 3 em eletre, ivzatokkal ellátva, és 65000 Lakosa van. Leg tö b b , és legjelessebb Római tö r ténet író k ezen várost a’ leg rég ieb b , és rendessebb városai közé számlálják Italiának. Azon sok viszontagságok u tá n , m ellyeket szenvedett, éppen nem tsu d a, hogy még majd tsak árnyéka van fenn hajdoni nagyságának, és szépségének. Látni m ind azonáltal még m aradványit a’ M arius fö rd ein ek , és úgy ta rtjá k , hogy a’ Sz. István Szentegyháza az Isis bálvány -háza lett légyen. A’ Római Uradalom ha nyatlása, és a’ vad - nem zetek bé rohanása után, Bo lo g n a, m int egyébb sok városai Italián ak , ki rabolta to tt, és a’ győzedelmesek prédájává lett. Továbbá majd szab ad , majd meg lévén hódítva, végre las sanként sok birtokosok m agány uradalm ába ju t o t t ,.

(27) Bononia.. 27. luk azt el ro n g á ltá k ; miglen utóbb a’ Pápára k e rü lt, és most leg szabadabb az Anya-szentegyházi várasok köztt. A1 F a la k , mellyekkel Bononia k e rítte tik , égettköből v a n n a k , de se Sántza, se egyébb erőssége nints, mivel ez is egy fel tétet volt, a’ midőn az a’ P á p ák n ak által adatott. Egy kis p ia tz o n , a’ nagy lítza’ közepe felé, van két magos torony égett k ö v e k b ő l, az egyik t o r r e d e g l i a s i n e l l i névvel, 507 láb magos, a’ másik G a r i z a n d a , tsak 144 láb. magos: mind a’ két torony ki bajól a’ függő leges líneából, az első 3|- lábbal, a’ másik 8 lábbal 2 hűvelkel. E z e n ’ to rnyok’ pillantata meg retten ti az id e g e n t, ak ár melly feszessen állanak is azok egyébbként. A’ jelessebb, mind k ö z , m ind m ag án y -ép ü leti B ononiának, n ag y , felséges formában állanak. Az U raság’ (Signoria) Palotája (palazzo publico) a’ hol a’ k ü lö m b b -fé le törvény házok v annak, fő k ap u já val a’ nagy piatzra fo rd u lt, és nagy kerü letű . A’ kap u felett látni YII Bonifacius, és XIII Gergel képoszlopit. Belseje külömbbféle betses rajzolmányokkal ékesíttetik. A’ palota bé m enetele’ által ellené ben áll az úgy nevezett Goliáth-kút, egy a’ leg szeb bek közül Italiában, Bononiai Jánostól. Sok m e ster-séges áb rá za to k k a l, és kép oszlopokkal szalá miéból. Képekben , és kép - oszlopokban Bononia nagy kíntset b í r ; 2 0 0 Tem plom ait ritk a rajzolm ányok díszesíttik. Sz. Péter fő T e m p lo m á b a n , melly fel séges épület, van egy gyümölts - oltó B. Asszony friss festéssel Caracci-tól. Sz. P etro n a T em p lo m a gotbi íz le l, és néhány derék rajzolatok vannak benne. Hajózatán ezen Tem plom nak látni azon d é li-L ín e á t (M eridianum ) mellyet a’ híres tsillag’ visgállo Cassi ni készített. A’ Sz. Domonkos’ Tem plom ában szem lélni E n z ió , Sardiniai-K irály s í r - e m l é k é t , a’ k i, midőn a’ M odenái - aknak segítségre s ie te tt, meg fogaltalott azon h a d b an , mellyet a’ B ononiaiak’ ezek kel viseltek. S e m m i-k é p p ’ azt ki nem adták a’ M o d en a-béliek, M ind annyi T em plom ai B ononiának.