Az ember és polgár érzelmeinek nyilatkozata, 1789

S A J Ó A N D R Á S

Az ember és polgár érzelmeinek nyilatkozata, 1789

A m o d e r n agykutatás eredményei szerint az emberi gondolkodás n e m egyszerűsíthető a pre- cortexben zajló f o l y a m a t o k r a , a racionálisnak tartott emberi d ö n t é s e k jellemzően érzelmek h a t á s á r a születnek meg. Az alkotmányjog s z á m á r a ez azt jelenti, hogy az olyan t á r s a d a l m i intézmények, m i n t a l k o t m á n y , alkotmányosság, emberi jogok érzelmi m e g h a t á r o z o t t s á g u k nélkül érthetetlenek, még h a egyes i n t é z m é n y - m e g h a t á r o z ó d ö n t é s e k n e m is létezhetnek m a g a s a b b kognitív folyamatok, propozicionális logika nélkül. E feltevés igazolására az ér- zelmeket az E m b e r és Polgár Jogainak Nyilatkozata létrejöttében vizsgálom (a továbbiak- b a n : Deklaráció vagy Jognyilatkozat).¹ Az e m b e r i jogok összessége a m o d e r n a l k o t m á n y o s - ság s z e m p o n t j á b ó l m e g h a t á r o z ó jogi alapintézmény. Ezt a m ű f a j t egészen a m a i napig ér- vényes m ó d o n a Deklarációban és az amerikai f o r r a d a l o m b a n h a t á r o z t á k meg, e b b e n a tör- t é n e t b e n a résztvevők é r z e l m e i n e k elsődleges szerep jutott, és m a g u k az emberi j o g o k eze- ket az érzelmeket, illetve ezek d i k t á t u m á t rögzítették.

M o n d h a t n á k erre, hogy a Deklaráció m i n t a jogban a l k a l m a z a n d ó szöveg az 1791-es Al- k o t m á n n y a l együtt alig n é h á n y hónapig élt.2 A Deklarációra legfeljebb az 1791-es Alkot- m á n y körüli vitákban és a választójogi kérdések, a p r o t e s t á n s o k és zsidók egyenjogúsítása és a rabszolgák felszabadítása kapcsán hivatkoztak. Valójában a z o n b a n a Deklaráció a mo-

1 Ez a felfogás ellentmond a jog működésére vonatkozó „racionalitás" feltevésnek, amely uralkodó- nak számít a jogi ideológiában. A kilencvenes évek óta egyes társadalomtudományokban, különö- sen a közgazdaságtanban igyekeznek túllépni a racionalitás-modellen. A történettudományban már Lucien Febvre felvetette, hogy a mentalitás-kutatásba beletartozik az érzelmek (sensibilité) vizsgálata is. Febvre, Lucien: La sensibilité et l'histoire: Comment reconstituer la vie affective d'autrefois? Annales d'histoire sociale, 3. (January-June 1941) 5 - 2 0 . Febvre a történelemben megkerülhetetlennek tartotta a félelmet, kegyetlenséget és gyűlöletet, de irracionálisnak tekintette az érzelmeket. Az érzelmek történetét és történelmi szerepét vizsgáló mai történészek igyekeznek túllépni a racionális-irracionális ellentétpáron, összhangban azzal, hogy negatív érzelmek is részt vesznek hatékony társadalmi döntésekben. A jelenkori érzelemtörténeti kutatásokra lásd Rosen- wein, Barbara H.: Worrying about Emotions in History. The American Historical Review, 107 (2002) Issue 3. 821-845., 827.; Reddy, William M.: The Navigation of Feeling: A Framework for the History of Emotions. Cambridge, 2001. 124.; Stearns, Peter N. - Stearns, Carol Z.: Emotionol- ogy: Clarifying the History of Emotions and Emotional Standards. American Historical Review, 90. (October 1985) 813-836.; Stearns, Carol Zisowitz - Stearns, Peter N.: Anger: The Struggle for Emotional Control in America's History. Chicago, 1986.; Stearns, Peter N. - Lewis, Jan (eds.): An Emotional History of the United States. New York-London, 1998.

2 A tételes jogon kívül (vagyis túl azon, amire a bíróság előtt lehet hivatkozni) a Deklaráció Francia- országban - és azon kívül - megkerülhetetlen kiindulási pont maradt. Éppen ezért már viszonylag hamar, tulajdonképpen vonatkozó tételes jogi kötelezettség nélkül befolyásolhatta a francia Conseil d'Etat gyakorlatát, míg végül 1958-ban a francia alkotmány hivatalos részévé vált.

d e r n alkotmányosságot hosszú távon meghatározta, s így az abban rögzült érzelmek mint i n t é z m é n y - m e g h a t á r o z ó k t a r t ó s a n érvényesültek.

A Deklaráció m i n t szöveg - m i n t m i n d e n szöveg - lezárási kísérlet. De h a feltételezzük is, h o g y a szöveg m e g i s m e r h e t ő , értelmileg kezelhető, ettől k o r á n t s e m biztos, hogy mindaz, a m i t az értelem m ű v e k é n t tisztelnek a szövegben, racionális m e g f o n t o l á s o k e r e d m é n y e k é n t j ö t t volna létre, hogy ilyeneket t ü k r ö z n e , vagy hogy a szöveg csak az é r t e l e m r e kívánna hat- ni. A Deklaráció n e m egyszerűen elvek közti vita lezárása, h a n e m egy, a m o d e r n i t á s t meg- h a t á r o z ó a z o n o s s á g - t e r e m t é s része. Arról szól, hogy ki és mitől számít e m b e r n e k és polgár- n a k , s mivel j á r ez F r a n c i a o r s z á g b a n és azon kívül is. Azon keresztül, hogy milyen az em- b e r , és mi a helye a politikában, az Alkotmányozó Nemzetgyűlés ö n m a g a helyét jelölte ki a politikai alkotmányos rendszerben. A Deklaráció tehát - hiába szeretné a jogász így láttatni - n e m puszta szöveg, a m e l y értelmező é r t e l e m - f e l t á r á s t á r g y a , h a n e m f o l y a m a t o s é r t e l e m - a d á s , érzelmi r e z o n a n c i á k diktálta t e r e m t é s , amelyben a zárt szöveg képviselte tiszta racio- nalitás számára n e m sok babér t e r e m .

í . Identitáskeresés

N a g y ú r az államcsőd. XVI. Lajos a királyi tanács 1788. j ú l i u s 5-i h a t á r o z a t á v a l 1789. m á j u s 5 - r e összehívta a R e n d e k Gyűlését. Öt h ó n a p p a l a Gyűlés m e g n y i t á s a u t á n , 1789. október 5 - é n a forradalmi t ö m e g n y o m á s á r a Őfelsége a m o d e r n a l k o t m á n y o s s á g alapintézményeit kényszerült szentesíteni.

Az a l a p i n t é z m é n y e k n e m a f o r r a d a l o m gyermekei: m á r az összehívás f o l y a m a t á b a n fel- b u k k a n n a k , és e s e t e n k é n t meg is szilárdulnak. A rendi gyűlés választására vonatkozó ren- delet3 és Sieyés 1 7 8 8 - 1 7 8 9 - e s r ö p i r a t a i4 az egész n e m z e t képviseletét t a r t j á k kívánatosnak.

A király a nemzet képviselőiként üdvözli a rendek gyűlésén a k ü l d ö t t e k e t .5 N e m az alkot- m á n y o s a l a p i n t é z m é n y e k r e v o n a t k o z ó elképzelések h i á n y a a gond, h a n e m az ezekkel kap- csolatos bizonytalanság. Hogy m i b e n áll az alkotmány, m i b e n állna a m e g ú j í t á s , arra nincs s e m m i f é l e h a t á r o z o t t , még kevésbé egységes elképzelés. Csak részben egyirányba m u t a t ó , m é g elszigetelt t ö r e k v é s e k s o r j á z n a k egymás mellett. A p a n a s z f ü z e t e k b e n a 18. század el- l e n t m o n d á s o s u r a l k o d ó eszméi k ö s z ö n n e k vissza. A k ü l d ö t t e k egy d o l o g b a n értenek egyet:

„Megbízóink az á l l a m m e g ú j í t á s á t kívánják. Egyesek a z o n b a n a visszaélések egyszerűbb ki- igazítását értik ezen [...] Mások viszont a fönnálló t á r s a d a l m i r e n d e t olyannyira m e g r o m - l o t t n a k tekintik, h o g y ú j alkotmányt kívánnak, és a m o n a r c h i k u s k o r m á n y z a t i f o r m a kivé- telével, amelynek tisztelete m i n d e n f r a n c i a szívében j e l e n van, és a m e l y n e k m e g t a r t á s á t p a - rancsolják, m i n d e n m á s szükséges h a t a l m a t m e g a d t a k Önöknek, hogy olyan ú j alkotmányt a l k o s s a n a k , a m e l y b i z t o s elvekre é p ü l [...] Az egész f r a n c i a n e m z e t h a t á r o z o t t a n követeli a polgárok jogait, a szabadságot és a tulajdont."6

3 Az 1789. január 24-i rendeletet Necker készítette. A rendelet tanácsadó testület összehívásáról szól, a rendeket elválasztja. Viszont felveti a képviselők és képviseltek számbeli arányosításának elvét is: „az egész nemzet képviseleti gyűlését" kívánja megteremteni. Lásd: Füret, F.: A francia forradalom története. Budapest, 1999. 68.

4 Essai sur les privileges, 1788 november. Vues sur les moyens d'exécution dont les représentants de la France pourront disposer en 178g; Qu'est-ce que le Tiers Etat? (1789. január)

5 A király az érzelmek nyelvén beszél a megnyitóban: „exaltált közhangulatról" szól, és dicséri az el- ső két rend érzékenységét (sensibilité), ami lemondásra bírta őket pénzügyi előnyeikről..

6 Az alkotmány-előkészítő bizottság jelentése, Clermont-Tonnerre szavaival, 1789. júl. 27. (a továb- biakban: AP) VIII. 283-284.

A legtöbb p a n a s z f ü z e t utasítása és a megbízók túlnyomó t ö b b s é g e szerint a n e m z e t al- k o t j a a t ö r v é n y t - királyi szentesítés mellett; a király a v é g r e h a j t ó h a t a l o m l e t é t e m é n y e s e ; a h a t a l o m képviselői felelősséggel t a r t o z n a k tevékenységükért. A király és a n e m z e t azonos, b á r v a n n a k m á r küldöttek, akik szerint a n e m z e t alkotja a törvényeket, a király jóváhagyá- sával. A király e b b e n a felfogásban a n e m z e t egyik képviselője, a k i n e k feladata a v é g r e h a j t ó h a t a l o m vezetése, miközben a t ö r v é n y h o z á s b a n a nemzet „másik" képviselőjével, a Gyűlés- sel együtt j á r el. A t u l a j d o n szentségének k é r d é s é b e n sincs eltérés.

A király m á j u s 5-én kijelenti: a közhitel megszilárdítására vár t a n á c s o t a képviselőktől, és az a l k o t m á n y o s m e g ú j u l á s b a n jelöli m e g a gyűlés feladatait. A m e g ú j u l á s a t ö b b s é g szá- m á r a ekkor még valamiféle korábbi, r o m l a t l a n szabadsághoz és jogbiztonsághoz való visz- szatérés. A király p r o g r a m j a szerint az a l k o t m á n y o s „megújulásba" beletartozik a sajtósza- badság, a személynek jogbiztonságot adó b ü n t e t ő j o g i reform, a felvilágosodás e r e d m é n y e i - hez hozzáférést biztosító közoktatás - szélsőségnek (exagération) természetesen n i n c s helye.

Mindenki, aki a t á r s a d a l o m s z á m á r a h a s z n o s mesterséget folytat, egy nagy család tisztelet- reméltó tagja; ezen az a l a p o n a jogegyenlőség sem kizárt. Necker pedig az adók egyenlő fel- o s z t á s á t j a v a s o l j a , valószínűleg az általános közteherviselés é r t e l m é b e n .7

A t a r t a l m i a l k o t m á n y o s s á g n á l f o n t o s a b b , ami az önérzetre h a t . A h a r m a d i k r e n d a ki- rály a k a r a t á b ó l és a küldöttek m e g d ö b b e n é s é r e külön t e r e m b e n kénytelen ülésezni, a nép képviselői n e m s z a v a z h a t n a k fejenként, b á r a r e n d e n belül elvileg az arányos képviselet el- ve szerint választották őket. Ez azt j e l e n t e t t e volna, hogy az egyes választói t e s t ü l e t e k b e t ö m ö r ü l t választók száma megfelelt a képviselők s z á m a r á n y á n a k . A képviseleti elv azonban még k i f o r r a t l a n : n e m lehetett tudni, hogy az egyes k a m a r á k f e j e n k é n t i szavazata számít, vagy m i n d e n k a m a r á n a k egy szavazata lesz. A m a n d á t u m kötött, a választó t e s t ü l e t e k leg- többje középkori, kiváltságos korporáció.

A h a r m a d i k r e n d t a g j a i n a k megbízólevelei az alkotmány m e g ú j í t á s a mellett a s z á m t a l a n feudális előjog eltörlését követelik. Ez a saját megválasztásukon ügyködő ügyvédek - a meg- bízók s z á m á r a kétségkívül vonzó - „választási" ötlete volt. A m o d e r n a l k o t m á n y elfogadá- sához m i n d e n e k e l ő t t elfogadói identitásra v a n szükség. Az a l k o t m á n y t megelőzi az alkot- mányt elfogadó alany megalkotása. Tisztázniuk kell, kik ők, m i r e hivatottak: m e g kell te- r e m t e n i ü k ö n m a g u k a t . A h a r m a d i k rend képviselői ezzel az ö n m e g h a t á r o z á s s a l v a n n a k el- foglalva. Az ö n m e g h a t á r o z á s t e r e m t i az ént. Az alkotmány a meglevő szociális identitás függvénye, a kollektív i d e n t i t á s n a k lélektani-érzelmi dimenziója van. A nemzet identitásá- nak m e g h a t á r o z á s a előtt a küldöttek identitásválságának kell m e g o l d ó d n i a .8

Sieyés 1789 elején m e g j e l e n t röpirata a h a r m a d i k rendet azonosítja a n e m z e t t e l . A kép- viselők dolga lesz, hogy - m i n d e n e k e l ő t t az ellenséges kasztként megbélyegzett n e m e s e k k e l szemben - politikai tetteikkel, a l é t r e h o z a n d ó alkotmány szavaival és intézményeivel iga- zolják, v a l ó b a n ők a képviselői ennek a n e m z e t n e k . A nemzet pedig a képviselet ú t j á n és az a l k o t m á n y o s elismeréssel válik létezővé. 1789 elején Sieyés n e m z e t r ő l ír, de a h a r m a d i k rend n e m z e t e ekkor még csak lehetőség. A szerző univerzális és a b s z t r a k t elvekből von le

7 A király programját Barentin ismerteti, AP VIII. 3.

8 H. F. Pitkin a későbbi generációk szempontjából tartja ezt fontosnak. Pitkin számára (lásd: The Idea of a Constitution, 37 J. Legal Educ, 167. (1987) 169.) az alkotmány a létező társadalmi identi- tás függvénye, melynek van egy egyértelműen pszichológiai dimenziója. Pitkin elismeri, hogy az amerikai alkotmány olyan valami, amit megalkottak, azonban „az, ahogyan magunkat konstruál- hatjuk, szorosan kapcsolódik ahhoz, ahogy sajátos történelmünk megalkotott bennünket." Uo.

„Vagyis létezik egy olyan értelmezés [...], melynek alapján alkotmányunk szent és tiszteletteljes el- ismerést követel tőlünk. Ha tévedünk abban, kik is vagyunk, az alkotmányozásra irányuló erőfeszí- téseink kudarcot fognak vallani." Uo.

következtetéseket „a t á r s a d a l m i állapot n e m régi keletű t u d o m á n y a " n e v é b e n . De ,,[a] röp- irat sikerét n e m a n n y i r a e t u d ó s g o n d o l a t m e n e t n e k k ö s z ö n h e t t e , m i n t i n k á b b antiarisztok- r a t i k u s szenvedélye zseniális egyszerűségének [...] A n e m e s i gőg végét és s a j á t t á r s a d a l m i megvetettségéből való felszabadulását ü n n e p e l t e [...] Az a b b é az ú j r a m a g á r a találó közvé- l e m é n y legerősebb i n d u l a t a i t szította fel."9 Ez az indulat a gyűlölet volt.

A francia f o r r a d a l o m , amelyet s o k a n elvont igazságok merev érvényre j u t t a t á s a k é n t , észkonstrukciók z s a r n o k s á g a k é n t jellemeznek, valójában az indulatok, a szenvedélyek fel- szabadításáról és elszabadulásáról szól. A primér érzelmek, a d r á m a i szenvedély átalakítja az egyéni és közösségi identitást, mely az alkotmány a l a n y á u l szolgál m a j d . A felszínen ész- szerű érvek is elhangzanak, de inkább rémhírek vagy b a b o n a és megszokás irányítják a d ö n - téseket. Valójában az érzelmek alapján m e g h a t á r o z ó d ó identitás a f o n t o s . Lehetnek-e töb- b e k a n e m e s e k , m i n t m á s o k ? Hol a h e l y e a selyem t é r d n a d r á g n é l k ü l i párizsi p o l g á r n a k a világban? E m b e r - e a rabszolga vagy a zsidó? Ezekre a k é r d é s e k r e n i n c s ú j válasz p r i m e r szenvedélyek és é r z e l m e k diktálta „okoskodás" nélkül. F e l f o g h a t a t l a n m a r a d az 1789 nya- r á n iilésezők, a k l u b o k b a n , felvonulásokon, p a m f l e t e k b e n , l á z a d á s o k b a n és gyújtogatások- b a n résztvevők i n t é z m é n y - a l k o t á s a , h a n e m vagyunk t e k i n t e t t e l az i d e n t i t á s k é p z ő érzelmek erejére. Az identitás eredetileg a rendi státushoz kapcsolódott. A Nemzetgyűlés elé bocsá- t o t t emberi jogi nyilatkozat-tervezetek közt nem is egy említi a b e c s ü l e t e t a legalapvetőbb e m b e r i jogok közt (Sieyés is). A m i n d e n k i t megillető b e c s ü l e t joga a h a r m a d i k rendbeli tö- m e g e k v á g y k a t a l ó g u s á n a k é r t h e t ő tárgya. Aligha b e s z é l h e t ü n k a h i d e g piaci racionalitás u r a l m á r ó l a b b a n az országban, ahol adóbérlők vagyonuk javát o d a a d j á k , csakhogy a ne- mességbe h á z a s í t s á k gyermekeiket. Egy olyan n e m e s s é g b e , amelynek l e g f o n t o s a b b szemé- lyiségvonása a f e l s ő b b r e n d ű s é g . Franciaországban a r e n d i különbségek képezik a legheve- sebb érdeklődés tárgyát; kétségkívül n e m bánják, ha ezek pénzügyi előnyökkel járnak, a leg- nagyobb elégedettség érzését a z o n b a n a felsőbbrendűség gondolata váltja ki.10

Az a l k o t m á n y o s identitás-képződés a nagy létszámú csoportra érvényes szociáldinami- kai törvények szerint alakul. A Párizsba érkező k ü l d ö t t e k m a g á n y o s a k , elszigeteltek, csak s a j á t vidéki i s m e r ő s e i k h e z i g a z o d h a t n a k . Kezdetben a sokszáz i s m e r e t l e n s z á m á r a az egyet- len fogódzó az a kapcsolat, mely helyi szinten, a p a n a s z f ü z e t e k kidolgozása kapcsán jött lét- re. Néhány hét alatt bizonytalan körvonalú csoportok alakulnak, e l s ő s o r b a n politikai vagy személyes s z i m p á t i á k szerint.

A t ö r t é n e l e m f o r m á l ó gyűlések közül az Alkotmányozó Nemzetgyűlés kiemelkedik tagjai személyes é r d e k m e n t e s s é g é v e l . Ritka t ü n e m é n y ez: a jogalkotó t e s t ü l e t e k tagjai szeretik sa- j á t pecsenyéjüket sütögetni. Sok k ü l d ö t t számára m é g 1789 a u g u s z t u s á b a n is a megbízók

a k a r a t a jelenti a l e g f o n t o s a b b vonatkozási pontot. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között a személyes érzelmek még e r ő t e l j e s e b b e n h a t n a k , s a Nemzetgyűlés m a g á n y o s t ö m e g é b e n a tömegpszi- chózisnak csak az elképzelések bizonytalansága „áll ellen"; no meg, h o g y a ricsajban n e m mindig hallani a j a v a s l a t o k a t . Vessük össze ezt a t ö m e g z ű r z a v a r t a két évvel k o r á b b a n Phi- ladelphiában ülésező alkotmánykészítők kicsiny c s o p o r t j á n a k d i n a m i k á j á v a l . Az amerikai alapító atyák közt e r ő t e l j e s e b b lehetett a szellemi egység, az értékek közössége, de viselke- d é s ü k b e n a s a j á t á l l a m a i k r é s z - s z e m p o n t j a i t ó l , helyi é r d e k e i k t ő l n e m t u d n a k eltekinteni, s h a közös félelmek együtt is t a r t j á k őket, a konkrét megoldások ésszerű k a l m á r a l k u b a n köt- tetnek.

9 Furet: A francia forradalom, 64. (Kiemelés: S. A.)

10 Necker: Administration des finances (Pénzügyi adminisztráció), idézi Furet: A francia forrada- lom, 66.

I d é z z ü k fel az i s m e r t t ö r t é n é s e k e t c s o p o r t d i n a m i k a i s z e m p o n t b ó l . 1789. m á j u s 6 - á n a h a r m a d i k rend tagjai a számukra kijelölt t e r e m b e n összegyűlvén hiába várják a többi rend képviselőit. T a n á c s t a l a n o k , elsősorban, m e r t n e m t u d j á k igazán, kik is l e n n é n e k ők. A kö- vetkező n a p o k b a n a vita arról szól, m e g a l a k u l t n a k t e k i n t h e t ő - e a gyűlés. Ez attól függ, kik- nek a gyűléséről van szó. A nemzet vagy k ö r z e t ü k képviselőiként v á r j á k - e a t ö b b i e k csatla- kozását - vagy f o g a d j á k el a király által kijelölt, bizonytalan szerepet? A p a p i és nemesi képviselők lassú átszivárgásán felbátorodva j ú n i u s 17-én a h a r m a d i k r e n d Nemzetgyűléssé nyilvánítja m a g á t azzal a gyakorlati igénnyel, hogy őket illesse az adók m e g s z a v a z á s á n a k joga. J ú n i u s 2 0 - á n a t a n á c s k o z ó t e r m e t bezárva találják: ezt követi a labdaházi eskü. Egy el- lenszavazattal kinyilvánítják: alkotmányt fognak készíteni. E h h e z f ö l o s z l a t h a t a t l a n n a k te- kintik magukat. Egy ú j identitás csírája ez: ahol a képviselők v a n n a k , ott a Nemzet. A „Nem- zet" kifejezés, amelyet a M i r a b e a u javasolta „nép"-pel s z e m b e n választanak, m e g h a t á r o z z a a diskurzust, de n e m egy m é r n ö k i terv é r t e l m é b e n , h a n e m m e t a f o r i k u s á n és a szóhasználat szintjén.1 1 Jól érzékelhető, hogy a m é l t ó s á g u k b a n sértett e m b e r e k f e l h á b o r o d á s a hangolja össze ezt a tömeget. Vagy a félelem: a T a i n e által idézett f o r r á s o k szerint a n e m elég radiká- lis képviselőket az utcai t ö m e g és a karzat n é p e hetek óta f o l y a m a t o s a n fenyegette. Nem telt el n a p anélkül, hogy f ő p a p o t vagy arisztokratát kőzápor n e üdvözöljön.1 2 Csak a karzat megvesztegethetetlen, írja Desmoulins, ők a nép, aki megalkotja az Alkotmányt. T a i n e sze- rint 1789 m i n d e n nagy d ö n t é s é b e n külső n y o m á s billentette az ingát az i s m e r t irányba.

T a i n e - t olvasva n e m l e h e t kétség afelől, hogy az A l k o t m á n y m e g o l d á s a i n a k e l f o g a d á s á r a a többséget és a királyt csak üres gyomrú vagy hataloméhes elvakult fickók életveszélyes fe- nyegetései bírták rá.13

J ú n i u s 23-án a király f o g a d j a a rendi gyűlés résztvevőit, á m a nemzetgyűlési képviselő- ket egy ó r á n át az esőben várakoztatják. Körülöttük feltűnően nagy létszámú, f e n y e g e t ő ka- tonai díszőrség. A király alkotmányellenesnek nyilvánítja a nemzetgyűlést, m a j d kivonul.

Az ezt követő z ű r z a v a r b a n a közfelháborodásnak h a n g o t a d ó M i r a b e a u h u s z o n ö t millió francia - figyelmen kívül h a g y h a t a t l a n - megbízására hivatkozik. A királyt képviselő De Brézé m á r k i közbevág: „Uraim, hallották a király szándékát!" „Menjen, és m o n d j a meg a g a z d á j á n a k , hogy mi a n é p akaratából vagyunk itt" - kiáltja M i r a b e a u . „Csak s z u r o n y o k ha- talma b í r h a t rá, hogy elhagyjuk helyünket!" - Ezt követően: „Síri csend u r a l j a a t e r m e t " - írja a p a r l a m e n t i jegyző.14 A következő p e r c b e n kinyilvánítják a képviselők s é r t h e t e t l e n s é - gét. U j a b b alkotmányos i n t é z m é n y született?1 5

11 A Deklaráció előszavában azonban a francia nép képviselőiként határozzák meg magukat az al- kotni ányozók.

12 Taine, H.: Les origines de la France contemporaine. La révolution. I/i., 24° éd. Paris, 1904. 57.

Taine szerint a képviselők, gyengeségből elfogadták Rousseau tanítását. Felelősnek tartották ma- gukat megbízójuknak, a népnek, amelyet a karzat handabandázóiban, a kávéházi korifeusokban véltek felfedezni. Uo. 57.

13 Taine: Les origines de la France contemporaine, 145. A Camille Desmoulins-idézetet lásd ott, 146.

Lásd még különösen a 150. oldalt

14 AP VIII. 146.

15 Mármint Franciaország számára. Az intézmény másként is létrejöhet: az angol példa készen állt - de nem vették át! Mirabeau gyanúsan bizonygatja: „nem a félelem fejeződik ki az intézményben, hanem a gondosság, a trónt ostromló erőszakos tanácsokkal szembeni fékezőerő". „Ce n'est pas manifester une crainte, avait dit Mirabeau, c'est agir avec prudence; c'est unfrein contre les conseils violents qui assiegent le trone." Mathiez, Albert: Les grandes journées de la Constituante.

The Project Gutenberg EBook. Letölthető: http://www.gutenberg.org/dirs/etext06/7cnst10.txt.

J ú n i u s 27-én a király mégis hozzájárul a rendek Nemzetgyűlésbe egyesüléséhez. S c h a m a ezt az arisztokraták és az udvar félelmének számlájára írja.1 6 A Nemzetgyűlés, mely nyolc h é t alatt látszólag s e m m i t sem tett, valójában m á r elutasított egy angol t í p u s ú , a rendi kü- lönbséget rögzítő p a r l a m e n t á r i s berendezkedést, és e l f o g a d t a a n e m z e t küldötteinek kizá- rólagos alkotmányozási jogát. T ú l j u t o t t a k a korlátlan népfelség és az a l k o t m á n y o s s á g közti első vitán; annyira, h o g y Mirabeau m á r veszélyesnek m o n d j a a népfelséget, h a n e m ellen- súlyozza a királyi vétó.^{1 7}

J ú n i u s 30. és j ú l i u s 14. közt m é g m i n d i g a megbízások kötelező erejéről folyik a vita, és h o s s z a d a l m a s igazolási eljárások rabolják az időt. Sem a király, sem Sieyés1 8 n e m t a r t o t t a a f ü z e t e k b e n foglalt m e g b í z á s o k a t kötelező erejűnek, d e a N e m z e t g y ű l é s á l l á s p o n t j a szerint a képviselőknek e g y e n k é n t kellene f e l m e n t é s t kérni a m a n d á t u m alól. Az ülések nyilváno- sak, emiatt - és a r e t t e n e t e s akusztikai viszonyok m i a t t - csak n é h á n y j o b b torkú szónok s z á m í t h a t arra, h o g y m e g h a l l j á k őket. Az e l h a n g z o t t a k a t a z o n b a n a z o n n a l k i n y o m t a t j á k , s ezernyi röpirat vitat m i n d e n álláspontot. Csak lassan körvonalazódik egy p a r l a m e n t á r i s ü g y r e n d , mely az alkotmányelőkészító viták jelentős részét véletlenszerűen összeállított, változó összetételű b i z o t t s á g á r a h a g y n á .

A küldöttek l e g i n k á b b a h a r m a d i k r e n d jogállásának megszilárdításával v a n n a k elfog- lalva, de a t á r s a d a l m i zavargások hírei eljutnak a t a n á c s t e r e m b e .1 9 A legfőbb izgalom tárgya p e r s z e a fokozódó csapatösszevonás, m a j d a Bastille bevétele körüli erőszak. J ú l i u s 7-én megalakul az első alkotmány-előkészítő bizottság. Két n a p p a l később - a katonai fenyege- t é s r e és a napi z a v a r g á s o k r a vonatkozó hírek bejelentése között - M o u n i e r b e n y ú j t j a a bi- zottság jelentését. Eszerint még az s e m világos, mi s z á m í t a l k o t m á n y n a k .2 0 Ami bizonyos:

az a hetekkel k o r á b b a n még lehetséges álláspont, m i s z e r i n t egy régi, m e g r o n t o t t rendet kel- l e n e megújítani, s egy r o m l a t l a n t ö r t é n e l m i alkotmányhoz t é r n é n e k vissza, m á r t a r t h a t a t - lan. A m o n a r c h i a i n t é z m é n y e u g y a n kétségbe v o n h a t a t l a n , de az a m o n a r c h i a , amelyben a h a t a l m a k keverednek, n e m lehet kiindulópont. A király és a nemzet e g y m á s h o z való viszo- nyát világosan m e g kell határozni. A j e l e n t é s szerint a királyhoz k e r ü l n e a v é g r e h a j t ó h a t a - l o m , de a helyi ö n k o r m á n y z a t o k saját j o g o n szintén részesei a v é g r e h a j t ó h a t a l o m n a k , mi- közben a t ö r v é n y h o z á s ez utóbbitól teljesen elválasztva működik. Az a l k o t m á n y o z á s n a k m e g kell előznie a t ö r v é n y h o z á s t , vagyis a h o n f i t á r s a k g o n d j a i n a k e n y h í t é s é v e l várni kell.

A j ó a l k o t m á n y n a k az e m b e r i j o g o k o n kell nyugodnia; az emberi jogok m i n t alapelvek szol- gálnak a t á r s a d a l o m alapjául. A rövid, egyszerű és p o n t o s nyilatkozatban összefoglalt alap- elvek azonban n e m l e h e t n e k filozófikusak, mert ha elvont tételek n e m k a p c s o l ó d n a k köz- vetlen következményekhez, garanciális megoldásokhoz, akkor spekulációra a d n a k alkalmat.

Még ez a m i n i m á l - p r o g r a m s e m a r a t sikert. Egészen a Deklaráció elfogadásáig elvitáz- n a k a képviselők arról, kell-e egyáltalán nyilatkozat az e m b e r i jogokról, és h a igen, az al- k o t m á n y előtt vagy u t á n szerepeljen. Az ellenzők szerint az elvont jognyilatkozat az eddig szolgaságban t a r t o t t n é p e t megszédíti, és az e r e d m é n y - n e m úgy, m i n t a szabad e m b e r e k - ből álló A m e r i k á b a n - anarchia lesz. Lally-Tollendal a zavargásokra t e k i n t e t t e l m i n d e n e k -

16 Schama, S.: Citizens. New York, 1985. 367-368.

17 AP VIII. 124. (1789. jún. 16.)

18 Sieyés szerint a képviselői megbízatás az egész nemzettől származik.

19 Például a gabona drágaságával kapcsolatos elégedetlenség kezelésére biztosok kiküldését rendelik:

AP VIII. 136. Mirabeau javaslatára július 9-én a királyhoz intézett üzenetben tiltakoznak a csapat- összevonások ellen. AP VIII. 212., július 9-én.

20 AP VIII. 214. Két évszázad alkotmányjogi vitái tükrében teljesen jogos a kétely és bizonytalanság.

előtt a t á r s a d a l m i m e g n y u g v á s t szolgáló törvények m e g a l k o t á s á t javasolja; a j o g o k nyilat- kozata elszigeteltségében csak megzavarná az éhezők t á r s a d a l m á t .2 1

J ú l i u s n - é n a z o n b a n - úgy tűnik - győz az alkotmány és a jogok nyilatkozata elsőbbsé- gének álláspontja. Lafayette előterjesztésével megindul az e m b e r i jogokra v o n a t k o z ó terve- zetek á r a d a t a . Lafayette szerint a jognyilatkozat célja az értelem erejével m e g n y u g t a t n i az e m b e r e k e t . A Nyilatkozat várt kedvező h a t á s á t m i n d e n e k e l ő t t az érzelmek befolyásolásá- b a n látja. Szerinte a Nyilatkozattal „megszólíthatok az érzések, amelyeket a t e r m é s z e t min- denki szívébe vésett"; m e r t ahhoz, hogy egy nemzet szeresse a szabadságot, elegendő, ha ismeri. A morális érzelmek adottak, az értelem dolga csak annyi, hogy m o z g a s s a ezeket.

Augusztus közepéig m i n t e g y h a r m i n c nyilatkozat-tervezet k e r ü l a nemzetgyűlés elé, vala- mennyi az e m b e r i j o g o k r a vonatkozó „vitathatatlan igazság".2 2

2. A nagy félelem

Az a l k o t m á n y r ó l folyó vita egybefonódik a tömegzavargásokról és fenyegető c s a p a t m o z g á - sokról szóló, n a p o n t a i s m é t l ő d ő beszámolókkal.2 3 Amikor j ú l i u s n - é n a király meneszti Neckert a kormányból, vagy amikor a zavargások elleni fellépésről van szó, a Nemzetgyű- lést ú j r a meg ú j r a megkísérti a hatalmi ágak viszonyának egy alternatív m e g o l d á s a , azaz hogy m a g u k j á r j a n a k el v é g r e h a j t ó h a t a l o m k é n t . Konkrét h a t a l o m - m e g o s z t á s i kérdésekről vitáznak: vajon korlátlan-e a király miniszter-elbocsátási joga, s n e m kellene-e e b b e n - akár- csak a r e n d közvetlen f e n n t a r t á s á b a n - a törvényhozó h a t a l o m n a k , azaz a fenyegetett al- k o t m á n y o z ó n e m z e t g y ű l é s n e k aktív, azaz v é g r e h a j t ó szerepet vállalnia.2 4 Különösen július 14-e u t á n , mivel nincs é r d e m i végrehajtó h a t a l o m , sem e n g e d e l m e s katonaság, kísérti meg a Nemzetgyűlést, hogy m a g a k o r m á n y o z z o n . Ennek jegyében j ú l i u s végén két v é g r e h a j t ó bizottságot hoznak létre, amelyek jogköre a későbbi j a k o b i n u s Közjóléti Bizottságét készíti elo. A Comité des Rapports d ö n t h e t e t t a helyi hatóságok (a h a t ó s á g o k a t l é t r e h o z ó forra- d a l m a k ) legitimitásáról, a Comité des Recherehes a titkosrendőrségi jogköröket gyakorolta, beleértve a levelek f e l b o n t á s á t és a bírói engedély nélküli h á z k u t a t á s t és t a r t ó s őrizetbe vé- telt.2 5

A j ú l i u s 14-i párizsi felkelés ugyan megvédi a Nemzetgyűlést, de a hírek ezúttal is felka- varok. Beszámoló hangzik el Launay k o r m á n y z ó fejének l á n d z s á r a tűzéséről, j ú l i u s 15-én a p a r l a m e n t i jegyzőkönyv leszögezi, hogy a Nemzetgyűlés - m é l y e n érintve a közbajoktól - n e m t u d j a m a g á t a r e n d e s tervhez t a r t a n i .2 6 Lafayette hiába biztat éjjel-nappali alkotmá- nyozásra.

J ú l i u s 2 0 - á n ismét vérfagyasztó b e s z á m o l ó hallható arról, m i k é n t a k a r t a k Poissy-ben meglincselni egy g a b o n a k e r e s k e d ő t a nemzetgyűlési delegáció jelenlétében. Lally-Tollen-

21 AP VIII. 222.

22 Lafayette AP VIII. 221.

23 A kortársi feljegyzések és a szakirodalom egyaránt kiemelik, hogy a párizsi tömegektől (csőcselék- től) való félelem befolyásolta a Nemzetgyűlés döntéseit. Taine szerint ez meghatározó volt, de ke- vésbé elfogult történészek sem tagadják. Lásd például Thompson, E.: Popular Sovereignty and the French Constituent Assembly. 1789-91. Manchester, 1952. 24.

24 Például AP. VIII 224. Az alkotmányozó hatalom gyakorlása a szuverenitás gyakorlását jelenti an- nak megosztása útján. Az alkotmányozó mint szuverén képes a még meg nem osztott hatalmat ta- golni. Lásd: Le Pillouer, Arnaud: Les pouvoirs non-constituants des assemblées Constituantes - Essai sur lepouvoir instituant. Paris, 2005.

25 Vö. Schama: Citizens, 448.

26 AP VIII. 235.

dal^{2 7} vérpatakokról beszél, s n e m c s a k nyilatkozattal, de polgárőrséggel is csitítaná a népet.

J ú l i u s 23-án, a m i k o r F o u l o n volt m i n i s z t e r és sógora meglincseléséről h a n g z i k el naturalis- t a beszámoló, az elszörnyedőknek B a r n a v e azt vágja oda: „Uraim, ö n ö k e t a t e g n a p Párizs- b a n kiöntött vér hírével a k a r j á k elérzékenyíteni, meglágyítani. Hát olyan tiszta lett volna az a vér?"^{2 8}

A t ö m e g é r z e l m e k alól még akkor s e m vonhatták ki m a g u k a t az alkotmányozók, h a a tö- m e g é p p e n n e m ü v ö l t ö t t a karzatról vagy egyenesen az elnöki p ó d i u m m a l s z e m b e n . És ez a t ö m e g h a n g u l a t aligha volt „ésszerű". Egy olyan éhező t ö m e g e t kell m a g u n k elé képzel- n ü n k , amelyet D e s m o u l i n s vagy M a r a t - s z e r ű alakok izgatnak r e n d s z e r e s e n , vagy Loustalot, a Revolutions de Paris szerkesztője. Amikor a Berthier d e Sauvigny lemészárlásáról készí- t e t t b e s z á m o l ó j á b a n eljut oda, miként t é p t é k ki a szerencsétlen adóbérlő i n t e n d á n s mellka- sából még dobogó szívét, a k ö n n y e n h e v ü l ő újságíró a következő megjegyzést teszi: „Despo- t á k és miniszterek, m i c s o d a szörnyű lecke ez nektek! [...] Franciák, ki z s a r n o k o k a t tiportok el. Gyűlöletetek visszataszító, félelmetes [...] de végre s z a b a d o k lesztek!"2 9

N a p o n t a összeesküvésekről, az országúton letartóztatott képviselőtársakról, szökni ké- szülő álruhás arisztokratákról h a r s o g n a k a szónokok, akik közt sokak a radikálisok fekete- listáján szerepelnek, és s z á m í t h a t n a k arra, hogy az u t c á n kőzápor f o g a d j a őket.3 0 Foglal- kozzon-e ezekkel az egyedi ügyekkel a Nemzetgyűlés? H í r e k j ö n n e k levelekről, amelyeket összeesküvéstől t a r t ó helyi gyanakvók felbontanak. Volney és Rawbell - a Terror idején u r a l k o d ó á l l á s p o n t o t előlegezve - n e m tűrné, hogy az ellenséget jogok, így a jelen esetben a levéltitok v é d e l m e illessék. A többségi vélemény szerint a levéltitok szent. (Még szent.)

„Egy nép, mely s z a b a d d á akar válni, n e m vállalhatja a zsarnokság eljárásait."3 1 Az értékvá- lasztásokat m é g a m o n a r c h i a zsarnoki megoldásainak t a g a d á s a h a t á r o z z a meg.

Államügyekkel, az a l k o t m á n n y a l n e m j u t idő foglalkozni. Végre július 27-én a második alkotmány-előkészítő bizottság (a „nyolcak bizottsága") b e n y ú j t j a összefoglalóját a panasz- füzetek a l k o t m á n y - m e g ú j í t á s i óhajairól. A bizottság egyetért a Jogok Deklarációjának szük- ségességében - a Nemzetgyűlés t a g j a i n a k egy része a z o n b a n vitatja ezt, egyebek közt attól tartva, hogy a jogok kinyilvánítása - teljesíthetetlen elvárásokat keltve - csak erősíti a tö- megek lázongását.3 2 A király - és az egymás - iránti b i z a l m a t l a n s á g h a t á s á r a végül a több- ség a Deklaráció m e l l é áll. Az i n d o k l á s o k szerint szükség van egy e m l é k e z t e t ő r e ( m á r m i n t a h a t a l m a t és ö n m a g u k a t kell a j o g o k r a „emlékeztetni").

27 AP VIII. 252.

28 AP VIII. 266. - csak annyit említ, hogy Barnave szerint nem kell felizgulni az elkerülhetetlen for- radalmi vihar miatt.

29 Idézi Schama: Citizens, 446-467.

30 Taine szerint 1789 októberére legalább százhúsz képviselő elmenekült, s mintegy a képviselők fe- lének lapult útlevél a zsebében. Rövid időn belül ismételt szavazásoknál - napok alatt - az ellenzé- ki kisebbségi szavazatok eltűntek, hogy a nemzeti lelkesedés és közakarat egyhangúsága érvénye- süljön.

31 Mirabeau, AP VIII. 274., 294. A modern nemzetbiztonsági alapjogkorlátozási viták szinte minden eleme jelen van, beleértve a vitákat ma is jellemző információhiányt.

32 Ahogy mind több hír és rémhír érkezett a tömeges erőszakról, úgy erősödött ez az érv. Miként vá- laszolunk a leghatékonyabban a lázongásokra - valójában ez állt a viták középpontjában, minden elvi okfejtés erre a gyakorlati kérdésre kívánt válaszolni. Az érvek, például, hogy az amerikai meg- oldások átvehetetlenek, vagy hogy kötelességekhez kellene kapcsolni a jogokat, másodlagosak e szempontból.

Július 2 8 - á n a nemzetgyűlési zűrzavar enyhítésére elfogadják a házszabályt; a többségi h a t á r o z a t r a vonatkozó elvek tisztázásával ú j a b b a l k o t m á n y o s i n t é z m é n y születik. M á r m á s - nap meg is szegik az eljárási előírásokat.

A képviselők t ü r e l m e t l e n e k . Gyorsítani s z e r e t n é k az alkotmányozást, de a felszólalási idő korlátozását leszavazzák. A vita m o s t az e m b e r i jogok nyilatkozatának szükségességéről folyik. A félelem a tömegektől óvatosságra int. Ha a b a r b á r s á g h o z és b a b o n á h o z szokott, az értelem h a s z n á l a t á b a n j á r a t l a n e m b e r e k e t jogokkal ajándékozzák m e g , attól csak m e g z a v a - r o d n a k - ebből zavargás származik. „Attól féltek, és Sinety gróf ezt ki is m o n d j a , h o g y h a csak jogokról beszélnek az e m b e r e k n e k , ez arra b á t o r í t j a majd őket, h o g y » t e r m é s z e t e s h a j - landóságaikat« követve egoisták legyenek e m b e r t á r s a i k és az egész t á r s a d a l o m rovására."3 3

Clermont T o n n e r r e eközben a nyolcvanéves nagybátyját fenyegető n é p h a r a g r ó l szól, és nemzetgyűlési védlevelet kér s z á m á r a . Pillanatokon belül további két h a s o n l ó k é r e l e m is érkezik.3 4 Az é r d e m i vitát ezúttal is h á t t é r b e szorítják az összeesküvések hívei. F o s z t o g a t ó r a b l ó b a n d á k k a l ijesztgetik egymást, s azzal, hogy Brest városát á t j á t s s z a „az ellenség" az angoloknak. Végre aztán eléri a Nemzetgyűlést is a Nagy Félelem, m e l y j á r v á n y k é n t f u t vé- gig Franciaországon. „Franciaország a n a r c h i á b a n vonaglik."3 5

A u g u s z t u s 3 - á n a Comité des R a p p o r t s n e v é b e n Salomon égő k a s t é l y o k r ó l s z á m o l be, a törvények m ö g ö t t m á r n e m áll kényszerítő erő.3 6 „A szegények h á b o r ú j a folyik a gazdagok ellen"37 - állapítja meg egy azonosíthatatlan képviselő, aki következetes b ü n t e t é s t javasol.

Malouet az érzelmek csillapítására helyi foglalkoztatási és segélyhivatalok létrehozását j a - vasolja: h a a h u m a n i t á s és igazságérzet nem elengendő, hogy a s z e n v e d ő k segítségére sies- sünk, a s z a b a d s á g érdeke kötelez erre.3 öA Nemzetgyűlés továbbra s e m látja világosan a sa- ját helyét a h a t a l m i ágak m e g o s z t á s á n a k r e n d s z e r é b e n . Egyesek úgy vélik, a fenyegető ese- mények m i a t t cselekedni kell, vagyis a törvényhozó h a t a l o m közvetlen v é g r e h a j t ó f e l a d a t o t kellene, hogy vállaljon. Mások óvnak attól, hogy a törvényhozó a bírói h a t a l o m b a avatkoz- zon vagy a v é g r e h a j t ó h a t a l o m jogait vonja el.

Augusztus 4 - é n a szokottnál is nagyobb üvöltözés közepette a délelőtti ülésen 5 7 0 : 4 3 3 a r á n y b a n leszavazzák a kötelességek nyilatkozatát. Ezt elsősorban a p a p s á g forszírozta, részben vallási megfontolásból, részben a tömegek csillapítására. Az este nyolc ó r a k o r kez- dődő m á s o d i k ülésen - a k o r á b b a n érvényesülő álláspontnak megfelelően - a szövegező bizottság előterjeszti javaslatát „a királyság biztonsága tárgyában": „Tekintettel a zavargá- sok és erőszak kiváltotta, a lelkeket eltöltő félelemre, amelyek a legszentebb t u l a j d o n h o z való jog elleni legvégzetesebb m e r é n y l e t r e vezetnek [kijelentjük], hogy a m í g a Gyűlés m á s - képp n e m rendelkezik, a régi [hatályos] törvények érvényesek és a l k a l m a z a n d ó k , és a m e g - levő adókat, a m i n t a m ú l t b a n is, meg kell fizetni..."3 9

Mielőtt a z o n b a n szavaznának, beindul a Breton Klub gépezete.4 0 Elsőnek Noailles vi- comte j e l e n t k e z e t t szólásra, és k i m u t a t t a , hogy a felkelés okainak i s m e r e t e nélkül a felkelés

3:1 Jennings, J.: The Déclaration des droits de l'homme et du eitoyen and Its Critics in France: Re- actions and Idéologie. The Historical Journal, 35. (1992) no. 4. 839-859., 846.

34 AP VIII. 333., augusztus 3.

35 1789. július 28.; AP. VIII. 292.

36 AP VIII. 336.

37 AP VIII. 337.

3 8 AP VIII. 339-

39 AP VIII. 343.

40 Az előző, augusztus 4-re virradó éjszakán mintegy száz-százhúsz képviselő kávéházi törzshelyü- kön elhatározta, hogy javasolni fogják a feudális előjogok eltörlését. Ez megfelelt azoknak az inst-

m e g a k a d á l y o z h a t a t l a n ; s e m m i f é l e alkotmány sem segit ezen a g o n d o n . A népet le kell csen- desíteni. Fizessen m i n d e n k i j ö v e d e l e m a r á n y o s adót, a személyes szolgálatokat, a földesúri jogokat töröljék el. A közösségek válthassák m e g a feudális előjogokat. Mindezt Lafayette sógora k ö n n y e n j a v a s o l h a t j a : c s a k adósságai v a n n a k . Ám D'Aiguillon herceg, Franciaország egyik leggazdagabb e m b e r e csatlakozik hozzá: „Nincs e m b e r , aki n e r e m e g n e a r é m j e l e n e - tek láttán." A felkelés bűnös, d e a felkelők az ü l d ö z t e t é s áldozatai. „Éreztetnünk kell a n é p - pel, hogy t ö r ő d ü n k vele." A r á n y o s közteherviselést javasol, a f e u d á l i s előjogok eltörlendők, azok m e g v á l t á s á r a v a n szükség. Itt következik a m e g v á l t á s p o n t o s é r t é k é r e tett javaslat, el- végre a feudális jogosultság mégiscsak tulajdon - és a t u l a j d o n szent.

Dupont de N e m o u r s még egyszer megkísérli rábírni a Nemzetgyűlést, hogy inkább a b ü n - t e t ő törvények szigorával l é p j e n fel a lázadók ellen, d e a lelkesedés e l s o d o r j a a legalitást.

A kételkedőket l e h u r r o g j á k . N e m e s e k , papok, v á r o s o k egymás u t á n , versengve m o n d a n a k le előjogaikról. Éjfél u t á n két órával nagyjában-egészében véget ér a feudalizmus. Az ú j al- k o t m á n y t á r s a d a l m i és jogi alapkérdései eldőltek. M á s n a p r a4 1 k i j ó z a n o d t a k ugyan, mivel a z o n b a n a kisebbség, a karzat, a közvélemény és a fenyegető t ö m e g e k állandó n y o m á s alatt t a r t o t t á k a Nemzetgyűlést, a m e l y n e k döntéseiről az ország szinte a z o n n a l értesült, az alap- vető döntéseket n e m lehetett s e m m i s s é tenni.

Bár a Deklarációhoz csak augusztus 14-én t é r n e k vissza, a u g u s z t u s 4-e éjszakáján visz- szavonhatatlan d ö n t é s születik a jogegyenlőségről, a hivatalhoz j u t á s esélyegyenlőségéről, körvonalazódik a jogállam, az egykamarás p a r l a m e n t . Ha M o u n i e r - az angol t í p u s ú al- k o t m á n y p r o p a g á l ó j a - ezt n e m is veszi észre, a k é t k a m a r á s - az arisztokrácia s z á m á r a kü- lön képviseletet biztosító - törvényhozásra ez u t á n s e m m i esély.4 2 A m i k o r m e g s z ü n t e t i k a hivatalok e l a d h a t ó s á g á t , ezzel az ú j közigazgatás és (ingyenes) igazságszolgáltatás alapjait r a k j á k le. A t e r ü l e t i kiváltságokról l e m o n d ó képviselők m e g t e r e m t i k a nemzeti egység, az egységes n e m z e t Franciaországát. Előzetes, a b s z t r a k t elvekre ezen az éjszakán senki s e m hivatkozik. Az érzelmek közvetlenül érvényesülnek. Egy ennyire ú j r e n d elfogadása a régi beidegződések f e l a d á s á t k í v á n t a , és ez elképzelhetetlen az érzelmek heves m ű k ö d é s e nél- kül. D u q u e s n o y augusztus 5-i naplóbejegyzése szerint: „ha egy zseniális ember, jól i s m e r v e a francia szellemet, készítene egy b e n n ü n k e t boldoggá tevő a l k o t m á n y t e r v e t , ezt i t t a s u l t a n , lelkesülten, m e g f o n t o l á s nélkül kellene a Nemzetgyűlésnek adnia, [ m é g h a ] az egzaltált ér- telem t ú l r e p í t h e t is b e n n ü n k e t a célon."43 M i r a b e a u pedig így ír a u g u s z t u s 4-e éjszakájáról:

rukcíóknak, amelyeket az eredeti, breton panaszfüzetek tartalmaztak. A Breton Klub volt az első pártszerű csoportosulás a Nemzetgyűlésben, és elsőként követelte a három rend egyesítését.

A Klub hangadói, így Le Chapelier, Glezen, Lanjunais, majd a Klubhoz csatlakozó Sieyés, Mirabeau, Lameth korábban is az egyenlőség hívének mutatkozott. A csoporthoz tartozók álláspontja azon- ban az augusztus 4-i vitában korántsem bizonyult egységesnek. Az ügyvéd Lanjunais, akinek 1788- ban közzétett Reflexions pcitiiotiques-ja. a nemesség vitriolos kritikáját adta, a mostani vitában a dézsma eltörlése és az egyházi vagyon elvonása ellen foglal állást; Mirabeau, Sieyés távol maradt az ülésről. Lord Acton úgy tanítja, hogy az udvar biztatta a nemeseket, hogy azonnali jogfeladással mentsék magukat. Lásd: Dalberg-Acton, J. E. E.: Lectures on the French Revolution. Batcohe Books Kitchener, 1999. [1910.] Lord Acton Virieu-t idézi: „Csak két eszköze van a felizgatott tömeg lecsillapításának: kedvesség és erő. Nincs erőnk, azt reméljük, kedvességgel sikerülni fog." Uo. 84.

41 „Mirabeau és Sieyés, mindkettő más sajátos okból, joggal ítélte el a lelkesültség e bolondériáit."

Dumont, Etienne: Souvenirs sur Mirabeau. Paris, 1951. 142.; Kessel, Patrick: La Nuit du 4 Aoút 1789. Paris, 1969.182.

42 Acton: Lectures on the French Revolution, 94.

43 Le Journal d'Adrién Duquesnoy. Ed. R. de Creveceur. 2 vol. Paris, 1894. I. 269. Vö. Fling, F.: The Authorship of the Journal DAdrien Duquesnoy. The American Historical Review, 8. (Oct., 1902.) no. 1. 70-77.

„Magasrangú u r a k j a v a s o l t á k a f e u d a l i z m u s eltörlését [...], amivel egyetemes tetszésnyilvá- nítást gerjesztettek; vagyis a pusztán h a n g z a t o s kifejezések m e g k a p t á k a h a z a f i a s érzelmek m e g t a g a d h a t a t l a n m i n d e n n a p i adóját. Aki ismeri a nagy gyűléseket, azokat a d r á m a i ér- zelmeket, amelyekre ezek érzékenyek; a t a p s csábító erejét, [...] a személyes érdektelenség becsületét s végül azt a f a j t a n e m e s részegültséget, mely a nagylelkűség f o r r o n g á s á t kíséri;

az, aki ezen okok e g y ü t t e s érvényesüléséről gondolkodik, a közönséges dolgok közé sorolja m i n d a z t , a m i ezen az ü l é s e n rendkívülinek t ű n t . A Nemzetgyűlés villanyos ö r v é n y b e n volt, és az érzelmek szünet nélkül követték egymást."4 4

A történészek egy része h a j l a m o s a Breton Klub t a g j a i n a k fellépésében összeesküvést, az alkalom taktikus m e g r a g a d á s á t látni. Mégis az értelem d i k t á t u m a , egy elvont s é m a átvé- tele l e n n e a jogegyenlőség s az ebből következő jognyilatkozat?4 5 Valószínű, h o g y a „breto- nok" h o s s z a b b ideje tervezték az előjogok egy részének felszámolását, a m i n t ezt a s z á m u k r a i r á n y a d ó cahier-k is előírták. A Breton Klub döntésében a z o n b a n - Furet szerint - egy m á s é s z - s z e m p o n t játszott szerepet; nevezetesen, n e m a k a r t a k a felkelők elleni erőszakos felke- lés egyetlen lehetséges eszközére, a h a d s e r e g r e t á m a s z k o d n i , mivel ez a király h a t a l m á t erősítette volna. „A »hazafias« képviselők szemében a z o n b a n az első j a v a s l a t n a k [ti. az erő- szak alkalmazására v o n a t k o z ó bizottsági javaslatnak] megvolt az a h á t r á n y a , hogy a Nem- zetgyűlést az e l n y o m á s ú t j á r a kényszeríti, és így visszaállítja a még meglévő királyi csapa- tok erejét, míg a királyt a döntőbíró pozíciójába emeli."4 6 Talán n e m is b í z h a t t a k abban, hogy sikeres lesz a fegyveres fellépés, h i s z e n a csapatok n e m c s a k Párizsban, h a n e m vidéken is t ö m e g e s e n álltak át a felkelők p á r t j á r a . A Breton Klub t a g j a i m i n d e n e s e t r e kisebbségben voltak.4 7 Ferriérres m á r k i augusztus 7-én a megadás szellemében javasolja vidéki választó- inak, hogy h a g y j a n a k fel m i n d e n ellenállással, mivel „lehetetlen a f o r r a d a l o m á r a d a t á n a k ellenállni". A m á r k i szerint az ellenállás lehetetlensége m i a t t - továbbá hazaszeretetből - f o g a d t á k el augusztus 4 - é n a feudális jogok eltörlését.

3. Félelem, irigység, lelkesültség

Összegezve: egyesek a k a r t á k a történteket, a többség p e d i g úgy látta, nincs helye ellenál- lásnak, a m i k o r „százötven kastély ég". Szinte mindenkinél k i m u t a t h a t ó a fenyegetettség ha- tása,4 8 csak az érzelem feldolgozásában v a n különbség. A B r e t o n Klub tagjai, végiggondol- ván a helyzetet, anyagi érdekeiknek is megfelelő megoldási javaslatot tesznek: a feudális jogok m i n t t u l a j d o n m e g v á l t á s á n a k elvét hangsúlyozzák. De az érvek, amelyeket augusztus 4-e é j s z a k á j á n a b r e t o n o k használnak, n e m észérvek. É r z e l m e k e t korbácsolnak, érzelme- sek, érzelmekre h a t n a k . Az igazságtalanság vérlázító, olykor kitalált példáit idézik fel: „az első szónok, aki a k ö z é r d e k n e k ú j a b b adót kívánt leróni, c s a k azt fejezte ki, a m i t m á r min- denki érzett. N e m volt szükség sem értekezésre, sem ékesszólásra, hogy elfogadtassák, amit

44 Mirabeau: Le Courrier de Provence, 24. szám.

45 Schama: Citizens, 438. szerint augusztus 4-e „a rögtönzött önfelismerés pillanata, de ezt a nemes- ség szívében a párizsi béke óta zajló kulturális forradalom készítette elő". Más kérdés, hogy e fel- ismerésben igencsak nagy szerepe volt az irigységnek: már a kortársaknak is feltűnt, hogy nagyon sokszor a mások előjogait ajánlották fel a nemzet képviselői.

46 Furet, F.: Night of August 4. In: Furet, F. - Ozouf. M. (eds.): A Critical Dictionary of the French Revolution, (transl.: A. Goldhammer) Harvard University Press, 1989.107-114., 108.

47 Acton: Lectures on the French Revolution, i. m.

48 Az általános félelemre lásd: Kessel: La Nuit du 4 Aoüt 1789, 195. Voltak képviselők, akik ezt a fé- lelmet, mely bennük is dolgozott, ki tudták használni a saját céljaikra, az alkotmány útjában álló akadályok eltakarítására.

a n e m z e t m a n d á t u m a i n a k nagy többsége m á r elhatározott."4 9 És az a u g u s z t u s 4-i éjszaka n e m is kizárólagos. S z e p t e m b e r 26-án M i r a b e a u m á s o d i k b e s z é d e u g y a n c s a k megfélemlíti és m e g i n d í t j a a képviselőket, olyannyira, hogy egyhangúlag szavazzák meg az államcsőd m i a t t szükséges a d ó e m e l é s t .

Az értelem csak a k k o r j u t szóhoz, a m i k o r a feudális kiváltságokhoz f ű z ő d ő t u l a j d o n j o - gokat említik. A feudális jogokat m i n d e n k i t u l a j d o n n a k tekintette. A király evidenciát m o n d ki, a m i k o r e b b e n az értelemben beszél ezekről m é g j ú n i u s 23-án.

Az ú j i n t é z m é n y e k elfogadása egy olyan kollektív interakcióban, olyan c s o p o r t d i n a m i - kai folyamatban zajlik, amelyben a kollektív érzelmek, beleértve a félelemre é p ü l ő hisztériát is, döntőek. A t e r v s z e r ű e n eljáró „bretonok" - akiket egyébként szintén é r z e l m e k mozgat- n a k - n i n c s e n e k t ö b b s é g b e n . A jelenlevők legfeljebb tíz százalékát kitevő, d e összehangol- t a n fellépő, a t ö b b s é g l á t s z a t á t t e r e m t ő c s o p o r t azonban k é p e s egy diffúz, s z o r o n g ó tömeg- b e n alapvető h a n g u l a t v á l t á s t elérni.5 0 A tömegpszichózist - a m i t a l e m o n d á s b a n versengők nagylelkűségként élnek m e g - kaszkád jelenségként m a g y a r á z h a t j u k , lásd M i r a b e a u „villa- nyos örvényét".5 1 A törvényes megtorlást javaslók ellenállása reménytelen a szenvedélyekkel s z e m b e n : a m o n a r c h i s t a Lally-Tollendal h i á b a kéri az elnököt, hogy zárja le az ülést. A kor- t á r s a k feljegyzéseiben a lelkesedés, az ittasultság az e s e m é n y e k talán leggyakoribb magya- rázata.5 2 Megittasultság - vagy ittasság?5 3 - , elragadtatás, őrjöngő karzat. A v i t á b a n is arra

49 Mirabeau: Le Courrier de Provence, 24. szám

50 „Nem volt köztünk harmincnál több, aki másképp gondolkodott volna, mint Raynal, de egymás je- lenlétében a Forradalom becsülete [...] olyan dogma volt, amiben hinni kellett" - idéz egy résztve- vőt Taine: Les origines de la France contemporaine, 198. A mérsékeltek, annak ellenére, amit ér- telmük diktált, állítólag ezért csatlakoztak a forradalmárokhoz.

51 Jellemző, hogy a más feltételek közt - a nyilvánosság kizárásával - működő harminc Bureau-ból huszonnyolcban nem ment át alkotmánytervezet, mert - legalábbis Taine szerint - ezt nem is akarta a többség, - és nem kellett megfelelni a nyilvánosság követeléseinek. Taine: Les origines de la France contemporaine, 145.

52 A nemzetgyűlési jegyzőkönyv szerint a parasztruhába öltözött Le Guen szenvedélyes felolvasása után „a lelkesedés minden lelket megragadott". AP VIII. 346. A felolvasás és az öltözék nem éppen a spontaneitás jele. A szervezettségre lásd: Kessler: La Nuit du 4Aoüt 1789, 127-132. A jelenlevő- ket elragadó lelkesedés azonban tagadhatatlan. Éjjel 2-kor Lally-Tollendal kijelenti: „szívemet megittasítja az Önök hazafiassága." (Egyúttal javasolja, hogy a királyt ismerjék el a francia szabad- ság helyreállítójának.) Marquis de Ferneres augusztus 7-i levelében „a legemlékezetesebb ülésről"

ír, mely „Franciaország nemes lelkesültségét példázza". Hozzáteszi, hogy „szerencsétlen körülmé- nyek, melyben a nemesség találta magát, a felkelés, mely ellenük támadt mindenütt Franche- Comté, Dauphiné, Burgundia, Elzász, Normandia és Limousin tartományokban, a legerőszako- sabb társadalmi megrázkódtatásoktól felkavarva és részben elpusztítva; több mint százötven fel- égetett kastély, ádázul felkutatott és elégetett földesúri birtoklevelek, a Forradalom zúgó áradatá- val szembeni ellenállás lehetetlensége, a szerencsétlenség, mely ráadásul még egy kilátástalan el- lenállásból származna, Európa leggyönyörűbb királyságának lerombolása, a pusztulás és anarchia áldozataként, és mindenekfelett, a franciák országuk iránti odaadása, melyet a szívükben hordoz- nak, egy olyan odaadás, mely a nemesség számára az állam és a becsület által előírt parancsoló kö- telesség, mely arra int, hogy feláldozzák vagyonukat és saját életüket is a Királyért és a Hazáért, mind kijelölték számunkra a követendő magatartást." Marquis de Ferriéres (Samuur nemességé- nek a Rendek Gyűlésébe delegált küldötte) levele: Correspondance iiiedite, 1789, 1790, 1795. Dir.

H. Carré, Paris, 1932. 113-119. Maga a király, amikor visszautasítja a határozatokat, „ezt a jogfosz- tó igazságtalanságot", így ír az arles-i érsekhez: „úgy gondolom, azzal engedelmeskedem a Gondvi- selésnek, hogy nem engedek ennek a lelkesedésnek, mely valamennyi renden úrrá lett." http://

www.royet.org/nea1789-1794/archives/documents_divers/louis16_lettre_archeveque_arles_

4a0ut_xx_08_89.htm

hivatkoznak, hogy a Gyűlés érzelmei, a Nemzetgyűlés hazafiassága m e g fogja h a t n i a né- pet.5 4 A félelem a z o n b a n m e g h a t á r o z ó szerepet játszott a javaslatok előkészítésében, rész- b e n azok e l f o g a d á s á b a n is. Senki se m e r e l l e n t m o n d a n i , s e m m i s e m állja t e h á t ú t j á t a nagy- lelkűség versenyének.5 5

A félelemhez az ö n f e l a d á s egzaltáltsága társult. Egyeseket a rossz lelkiismeret, m á s o k a t a h a r a g befolyásolt. Elster az irigységet emeli ki.56 A düh is szerepel a t a n á c s a d ó k közt.

Amikor Lubersac p ü s p ö k a vadászati jog feladását javasolja, Chátelet hercege, a szenvedé- lyes vadász azt m o r o g j a : „a p ü s p ö k elveszi t ő l ü n k a vadászatot, én elveszem tőle a dézs- mát."5 7 A lelkesültség p e r s z e n e m m i n d e n intellektuális korlátot - azaz érdek d i k t á l t a meg- fontolást - r o m b o l le. A m i n t a városi és területi privilégiumok f e l a d á s á r ó l esik szó, a b r e t o n küldöttek többsége - a k a p o t t m a n d á t u m r a hivatkozva - ezt m á r ellenzi. L a n g u e d o c kül- dötte hangsúlyozza, hogy e t a r t o m á n y e s e t é b e n „az ősi jogok e l i s m e r t e n a legszilárdabb alapon nyugszanak".5 8

A félelem és tömegpszichózis m u n k á l k o d á s á t a kijózanodás követi. De az a u g u s z t u s 5 - 12. közti szövegezési vitában, a nappali világosságban az érzelmek m ű v é t m á r n e m sikerült visszavonni.5 9 Sieyés az egyház eltartásának költségét a f ö l d b i r t o k o s o k r a h á r í t a n á , hiszen a dézsma a f ö l d t u l a j d o n t t e r h e l t e eddig is. A f ö l d t u l a j d o n o s képviselőtársak v o n a k o d n a k .

„Szabadok akartok lenni, és n e m t u d t o k igazságosok lenni!" - h á b o r o g az abbé. A m i r e azt a választ k a p j a , hogy a k u l t u s z b a n m i n d e n k i részt vesz, az állam dolga megtalálni a kultusz

53 A monarchista kortársak feljegyzéseiben különösen gyakoriak az erre vonatkozó utalások. Vö.

Kessel: La Nuit du4Aoüt 178g, 192-196.

54 AP VIII. 344.

55 Morellet abbé még augusztusban közzétett Reflexions-)^ például a népi mozgalmaktól való féle- lemmel magyarázza, hogy egynapi huzakodás után, augusztus 11-én az egyébként megosztott pa- pok is felajánlják az egyházi tizedről lemondást. Lásd: Kessel: La Nuit du 4 Aoűt 178g, 220.

56 Elster, J.: The Making of the Declaration of 1789 (manuscript). Ami a feudális előjogokat illeti,

„míg a vertikális viszonyok gyűlöletet gerjesztettek [a harmadik rend képviselőiben], addig a hori- zontálisak irigységet keltettek. Kessel (La Nuit du 4 Aoút 1789, 195.) utal arra, hogy az augusztus 4-i határozatokkal a két első rendet akarták alább szállítani, kiiktatva a polgárság és a király közt álló testületeket. (Para. 11.) Vö. Marquis de Ferneres álláspontjával: „a városok a tartományokat követték: a képviselők az őket szétfeszítő parancsoló indíttatások közepette egyensúlyoztak: úgy tűnt, a gyűlölet érzése, az elvakultan vágyott bosszú és nem a jó szeretete ösztönözte/hajtotta a lel- keket". A küldöttek egy dologban értettek egyet: „Megbízóink az állam megújulását kívánják.

Egyesek azt remélték, hogy erre a visszaélések megszüntetésével kerül majd sor. Mások olyan rom- lottnak látták a fennálló társadalmi rendet, hogy új alkotmányt kívántak, és a monarchikus kor- mányzati formán kívül - amit minden francia tisztel és becsül a szívében [...] minden hatalommal felruházták a képviselőket, hogy új alkotmányt teremtsenek." Mémoires du marquis de Ferneres [Charles-Élie de], 2C ed. Paris (1822) Tome II. 86.

57 Michelet, J.: La Révolution franqaise. Paris, 1952. 2 vol, t. I. 215. De Ferneres márki megjegyzi, hogy a herceg végtelenül félt a terrortól, és igyekezett megragadni az alkalmat, hogy bizonyítsa, a nép mellett áll. Mémoires du marquis de Ferneres, 184.

58 AP VIII. 347. Provence küldöttei vissza kívánnak térni megbízóikhoz, Díjon területi-képviseleti au- tonómiát kíván, mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy egész Franciaországban egységes szabály - az Alkotmány - érvényesüljön ebben a tekintetben.

59 Természetesen ehhez az érintett szereplők elkötelezettsége és intézményi lehetőségei is szüksége- sek: az ülés elnöke esetenként az eljárási rendre hivatkozva megtiltja az elfogadottnak nyilvánított, bár korántsem egyértelmű határozatok újratárgyalását.

biztosításához s z ü k s é g e s közös f o r r á s t .6 0 Hiába érvel L a n j u n a i s és Sieyés a d é z s m a és bizo- nyos feudális előjogok megváltása ellen, a nemesség ragaszkodik a s z á m á r a előnyös meg- váltási r e n d s z e r h e z . A p a p s á g - j o b b h í j á n - a n e m z e t oltalma alá helyezi magát, vagyis a költségvetéstől v á r j a saját eltartását. Ez az a l k o t m á n y o s b e r e n d e z k e d é s ú j a b b alapvető eleme: az állam és egyház viszonyában - a gallikanizmus6 1 szellemében - de facto intéz- ményesítik az egyház függőségét.

Még egyszer: az augusztus 4-i határozatok m e g a d j á k a későbbi „alkotmány alapelveit";6 2

a m o d e r n a l k o t m á n y o s s á g oszlopai előttünk állnak: jogegyenlőség, közteherviselés, ingye- n e s igazságszolgáltatás, é r d e m e k szerinti hozzáférés a közhivatalokhoz, jogállamiság. Nincs helye k o r p o r á c i ó k n a k .6 3 N e m c s a k lehetővé válik az E m b e r i Jogok Nyilatkozata, de m á r el is fogadták m e g h a t á r o z ó elemeit. A feudális rendszer eltörlése a l k o t m á n y o z á s - fejtegeti Mirabeau - , ezért fölösleges a v o n a t k o z ó d e k r é t u m o k a t a királlyal szentesíttetni.6 4

A különféle d e k l a r á c i ó - t e r v e k b e n elképzelt, vágyott individualizmus i m m á r tény. „Meg- született [...] az egyének m o d e r n t á r s a d a l m a " - írja Furet.6 5 Más a l k o t m á n y o s kérdések is eldőlnek még a Deklaráció előtt, vagy legalábbis az a l k o t m á n y o s m e g o l d á s o k lehetségessé válnak: A király elveszíti a fegyveres erők fölötti m o n o p ó l i u m á t , mivel a h a t á r o z a t o k értel- m é b e n a c s a p a t o k a t esküjük i m m á r a nemzethez is köti. A Nemzet f o k o z a t o s a n elkülönül a Királytól. M e g f o g a l m a z ó d i k az állam és egyház szétválasztása (az állam elsőbbsége jegyé- ben), az egyház állami t á m o g a t á s a mellett. És persze a m o d e r n m a g á n t u l a j d o n jelentése és alapvető f o n t o s s á g a is itt k a p elismerést. A t u l a j d o n t e l j e s értéken k o m p e n z á l á s t jelent - és máig ez a j e l e n t é s e az a l k o t m á n y j o g b a n . Ehhez k é p e s t a t u l a j d o n j o g o t a k á r ki is felejthették volna a Deklarációból, ahogy az m a j d n e m meg is t ö r t é n t . Az a u g u s z t u s 4-i közös élmény megerősítette a t u l a j d o n a m ú g y sem vitatott szentségét.

Ezek voltak t e h á t azok az átélt események, érzelmek, amelyek a közösen átéltség m i n - d e n normatív e r e j é n é l fogva, magától értetődő t é n y k é n t jelentek meg a Deklaráció szövege- zése során, a m i a nagy félelem éjszakája után tíz n a p p a l kezdődött. Akik képviselőiken ke- resztül sem részesei e n n e k a közös élménynek - a negyedik rend, a későbbi enragés - , to- vább pusztítják a j a v a k a t .

Minden, a m i a Deklarációba kerül, augusztus 4 - e következtében lehetett evidencia; így mindenekelőtt az, hogy a f r a n c i á k szabad és a t ö r v é n y előtt egyenlő egyének. Csakhogy, ami augusztus 4. u t á n evidencia, azt k o r á b b a n s e m m i f é l e többség n e m a k a r t a megszavazni.

A közös érzelmek olvasztótégelyében alakultak ki a közös igazságok, míg a korábbi e m b e r i jogi javaslatok csak a javaslattevő s z á m á r a kínáltak „nyilvánvaló evidenciát".

4. A Deklarációban rögzült érzelmek

Az augusztus 4-i á t t ö r é s n e m sokat változtatott az ország állapotán. A zavargások folytatód- tak. A technikai é r t e l e m b e n m é g érvényes feudális kötelezettségeknek t o v á b b r a sem t e t t e k

60 A papság sem akarta már ezt az állami megoldást, mert ha az állam fizetést nyújt a papoknak, ak- kor nyilvánvalóan csak a konkrét szükségleteket fedezik. Ezért kísérelték meg utólag a dézsmát tu- lajdonjoggá minősíteni.

61 A gallikanizmus francia hagyománya szerint az uralkodó (majd jogutódként az állam) hatalommal bír az egyház felett - a római pápa rovására.

62 Mirabeau, AP VIII. 639. A kortársak is úgy tartották, hogy az Alkotmányról szavaztak augusztus 4-én. Kessel: La Nuit du 4 Aoüt 1789, 230.

63 Igaz, a céhrendszer eltörlésére vonatkozó indítványt egyelőre kihagyják a jegyzőkönyvből.

64 Thiers, L. A.: Histoire de la Revolution Franqaise. Paris, 1839.10. vol, vol. 1. 149.

65 Furet: A francia forradalom, 82.