serdülôkorban a depresszió, a pszichoszomatikus tünetek és a szubjektív jóllét szintjében

(1)

168

Psychiatria

A kognitív érzelmi önszabályozás szerepe

serdülôkorban a depresszió, a pszichoszomatikus tünetek és a szubjektív jóllét szintjében

Kriston Pálma¹, Pikó Bettina²

1Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged

2Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar, Magatartástudományi Intézet, Szeged

Összefoglalás: Háttér és célkitûzések: Egyre több kutatás számol be az érzelmi önszabályozó folyamatok mentális egészségre gyakorolt befolyásáról. Az érzelemszabályozás olyan komplex jelenség, mely végbemehet explicit és impli- cit módon; magában foglal kognitív és viselkedéses folyamatokat: az érzelmi reakciók értékelését és módosítását egy adott cél elérése érdekében. Kutatásunk célja volt feltárni a kognitív érzelmi önszabályozó stratégiák kapcsolatát a mentális egészségmutatókkal, serdülôk körében.

Módszer: Az ifjúságkutatást 2016-ban végeztük Makón, a mintanagyság 1245 fô volt. Az adatgyûjtés önkitöltôs kér- dôíves módszerrel történt. A kérdôív az érzelmi szabályozást mérô skálákon túl tartalmazott mentális egészséggel, szubjektív jólléttel és szociodemográfiai háttérrel kapcsolatos kérdéseket. Az adatokkal nemi összehasonlítást végez- tünk, és többváltozós lineáris regresszió-elemzéssel vizsgáltuk a regulációs stratégiák és a mentális egészségmutatók – depressziós, pszichoszomatikus tünetek és élettel való elégedettség – kapcsolatát.

Eredmények: A lányok gyakoribb depressziós és pszichoszomatikus tünetrôl, valamint alacsonyabb élettel való elége- dettségrôl számoltak be a fiúkhoz képest. Jelentôs nemi eltéréseket találtunk az önvád, rumináció, mások hibáztatá- sa, perspektívaváltás és pozitív fókuszváltás stratégiák használata között. Továbbá a nem adaptív stratégiák össze- függést mutattak a nagyobb depresszió pontszámmal és pszichoszomatikus tünetekkel, míg az adaptív stratégiák az élettel való elégedettség magasabb szintjével voltak kapcsolatban mind a lányoknál, mind a fiúknál.

Következtetések: A tanulmány rámutat a kognitív érzelemszabályozó stratégiák fontosságára a mentális egészség, szubjektív jóllét szempontjából, és szorgalmazza az érzelmi önszabályozásban szerepet játszó kognitív folyamatok háttértényezôinek feltárását.

Kulcsszavak: kognitív érzelemszabályozás; mentális egészség; szubjektív jóllét; serdülôk

Summary: Background and aims of the study: More and more studies suggest that mental health may be determined by processes of emotional self-regulation. Emotion regulation is a complex concept which can be explicit and implicit and includes different cognitive and behavioral processes: evaluation, modifying of emotional reaction to accomplish goals. Our research aim was to explore the use of cognitive emotional self-regulation strategies related to mental health indicators among adolescents.

Method: The youth study was performed with a sample size of 1245 participants in Makó, in 2016. Data collection was based on self-administrated questionnaries that contained items on mental health, subjective well-being and back- ground of sociodemographics. The data were compared on the basis of gender differences and tested by multiple linear regression analysis to map associations between the regulation strategies and mental health indicators: depression, psychosomatic symptoms, satisfaction with life.

Results: Girls reported higher levels of depression and psychosomatic symptoms and lower satisfaction with life than boys. Significant differences were observed between boys and girls in using rumination, positive refocusing, self- blame, others-blame and putting into perspective regulation strategy. In addition the nonadaptive strategies were proved to be related to higher depression and psychosomatic symptom scores, whereas adaptive strategies to higher level of satisfaction with life in both boys and girls.

Conclusions: The study draws attention to the importance of cognitive emotion regulation strategies from the point of view of mental health and to explore the background factors of cognitive processes of emotional self-regulation.

Keywords: cognitive emotional regulation; mental health; subjective well-being; adolescents

Psychiat Hung 2017, 32 (2):168-177

(2)

169

Hungarica

Bevezetés

Az érzelemszabályozással foglalkozó tudomá- nyos irodalmak töretlen népszerûségre tettek szert az elmúlt két évtizedben (1). Noha nincs egységes konszenzus a terminus definiálását il- letôen, a kutatók többsége elfogadja azt a meg- határozást, miszerint az érzelemszabályozás célorientált folyamat, amely neurális, kognitív és viselkedéses aspektusai mentén befolyással bír az érzelmek fajtáira, intenzitására, idôbeli megjelenésére és kifejezésére (2). A szakértôk szerint ez a folyamat végbemehet implicit és explicit módon is (3). Az implicit érzelemszabá- lyozás az emóciók észlelésének és feldolgozásá- nak legkorábbi szakaszában jelenik meg, és tudatos figyelem, intenció nélkül automatikus kontrollt gyakorol a szubjektív érzelmi válasz felett (3, 4). Freud nyomán ismeretes például, hogy stresszhelyzetben a negatív érzelem tu- dattalan szabályozása annak elnyomása révén valósul meg (5). Az explicit érzelemszabályozás ezzel szemben tudatos erôfeszítésen alapul és megköveteli a figyelem, szándék, célirányultság meglétét, ami által lehetôvé válik az érzelmi vá- laszok monitorozása és a módosítás szándékos kontrollja egy adott cél elérése érdekében (3, 6).

Az érzelmi reguláció jellemezhetô aszerint is, hogy kognitív vagy viselkedéses alapú szabá- lyozásról van-e szó. Elôbbinél a figyelmi és gondolkodási stratégiák alkalmazásával valósul meg a szabályozás, utóbbinál a viselkedés meg- változtatása által. A szakirodalom számos explicit szabályozó kategóriát – és azon belül stra- tégiát – tart számon attól függôen, hogy pozitív vagy negatív érzelmek szabályozásáról beszé- lünk-e. Ilyen kategória lehet az ingerszelekció (szituációhoz való közeledés vagy elkerülés stratégiája); a szituáció módosítása (probléma- fókuszú stratégia, szociális támaszkeresés); figyelmi fókusz megváltoztatása (figyelem eltere- lése, tudatos jelenlét); kognitív értékelés (helyzet átkeretezése, elfogadása); és a fiziológiás, érzelmi, viselkedéses válasz módosítása pl. ag- resszív viselkedés által. A stratégiák szituáció- tól, egyéntôl, érzelemtôl, annak intenzitásától, és az elérni kívánt céltól függôen lehetnek adaptívak és maladaptívak (1).

Az adaptív érzelemszabályozás fejlôdésének egyik kritikus életszakasza a serdülôkor. Fejlô- déstanilag átmeneti életperiódusnak tekinthe- tô ez az idôszak, melyet megnövekedett érzelmi reaktivitás, instabilitás, a kortársak felé irányu- ló hiperszenzitivitás, és kockázatvállalás jelle- mez, fôként a serdülôkor kezdeti és középsô szakaszában (4, 6, 7). Longitudinális vizsgálatok eredményei szerint a prepubertás idôszakban jellemzôbb a hangulati ingadozás és negatív ér- zelmi állapot fennállása legalább egy héten át, ugyanakkor az életkor elôrehaladtával az emo- cionális stabilitás növekedhet (4). A stabilitás kialakulásának biológiai hátterében az érzelmi folyamatokban résztvevô neurális rendszerek érése áll. A prefrontális kéreg ventromediális területei (dorzomediális prefrontális kéreg, or- bitofrontális kéreg és anterior cinguláris kéreg ventrális része) fôként az emóciók viselkedéses szabályozásáért felelôsek, míg a laterális pre- frontális kérgi régiókhoz (dorzo-, és ventrolate- rális prefrontális kéreg) alapvetôen a magasabb szintû kognitív folyamatok, a végrehajtó funk- ciók elemei: szelektív figyelem, tartós figyelem, válaszgátlás, flexibilitás, tervezés köthetôk (4, 8).

A szabályozás fontos feltétele a frontális agyi területeknek a limbikus struktúrákkal – többek között az amygdalával, ventralis striatummal és orbitofrontális kéreggel – kiépülô strukturális kapcsolatának megszilárdulása (9, 10). A neurá- lis rendszer szerkezeti, funkcionális átalakulása viszont idôigényes folyamat, ezért a prefrontá- lis kéreg és a limbikus régiók fejlôdésének idô- beni eltérése hozzájárulhat a szabályozási ne- hézségekhez (11).

Nemzetközi kutatások eredményei szerint negatív valenciájú ingerek jelenlétekor gyakran megfigyelhetô nem adaptív stratégiák alkalma- zása a serdülôknél (12). Például a negatív érzel- mi töltetû szavak, vagy félelmet kiváltó arcok jelenléte csökkenti a kognitív kontroll mértékét körükben, összehasonlítva a felnôttekkel (13, 14).

A negatív érzelmek diszregulációja hozzájá- rulhat az internalizáló, azaz befelé irányuló problémák növekvô elôfordulásához, ami ennél a korosztálynál igen gyakori (15–18). Ilyen problémák közé sorolható a szorongásos, dep- ressziós tünetek, melyek tartós fennállása pszi-

(3)

170

Psychiatria

chiátriai zavarok, például hangulatzavar, szo- rongásos zavar, depresszió kialakulását ered- ményezheti (19). Garfenski Kraaijés Etten egy 2005-ös vizsgálatukban kimutatták, hogy a nem adaptív érzelemszabályozó stratégiák – mint önvád, rumináció, katasztrofizálás – gyakori al- kalmazása és a pozitív átértékelés hiánya vagy csökkent használata bejósolja az internalizáló problémák fennállását serdülôknél (20). Nemi különbséget is nézve megállapították, hogy a lányok körében sokkal jellemzôbb az érzelmi tünetek fennállása és a regulációs stratégiák ke- vésbé adaptív formáinak alkalmazása. A szerzôk egy korábbi vizsgálatukban is hasonló össze- függésre jutottak (6). Egy másik keresztmetszeti kutatásban a serdülôkori depressziót vizsgál- va kimutatták, hogy az alkalmazott stratégiák közül az önvád, rumináció, katasztrofizálás és mások hibáztatása szignifikáns prediktora volt a hangulatzavarnak. A nemi különbségeket elemezve azt találták, hogy a lányoknál a ruminá- ció használata gyakoribb volt a fiúkhoz képest, míg utóbbiaknál jellemzôbb volt az adaptív stra- tégiák: pozitív átértékelés, perspektívaváltás használata (21). Bizonyos kutatások rámutattak arra is, hogy az intenzív negatív érzelmek disz- regulációja a pszichoszomatikus tünetek kiala- kulásának kockázatát is növelheti a fiatalok kö- rében (22).

A negatív érzelmek sikeres vagy sikertelen sza- bályozása azonban nem csak az egészségmuta- tókra gyakorol befolyást, az egyén szubjektív életminôségét: élettel való elégedettség, boldog- ság- és pozitív érzelmeinek szintjét is alapvetô- en meghatározza. Az érzelmi reguláció deficitje a negatív érzések fenntartásán keresztül a szub- jektív jóllét szintjét visszaveti (23). Több kutatás is rámutatott arra, hogy a kognitív átértékelés stratégia alkalmazása magasabb, míg az elnyo- más alacsonyabb szubjektív jóllétet eredményez mind a felnôttek, mind a serdülôk körében (24, 25). Egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat eredményei szerint a perspektívaváltás straté- giája az élettel való elégedettség magasabb szintjével állt kapcsolatban a finnek körében. A svédeknél a perspektívaváltás mellett az észlelt énhatékonyság is jelzett összefüggést. Hasonló- képp egy másik vizsgálatban az érzelemszabá-

lyozó stratégiák közül a perspektívaváltás szig- nifikáns prediktora volt az élettel való elégedett- ség magasabb szintjének (26).

Kutatásunk célja, nem klinikai serdülômin- tán megvizsgálni a kognitív érzelemszabályozó stratégiák használatát a mentális egészségmu- tatókkal – depresszió, pszichoszomatikus tünet- képzés és a szubjektív jólléttel – összefüggés- ben. Célunk továbbá feltárni az esetleges nemi különbségeket mind az alkalmazott stratégiák, mind az egészségmutatók és szubjektív jóllét területén. Elôzetes kutatási eredményekre alapozva feltételezzük, hogy az érzelemszabályozó stratégiák összefüggést mutatnak a mentális egészség és jóllét mutatóival (6, 21), valamint a használt stratégiák gyakoriságában tetten érhe- tôk nemi különbségek (15).

Minta és módszer

Kutatásunkat 2016 elsô félévében végeztük egy dél-alföldi kisvárosban, Makón. Összesen 1245 tanuló töltötte ki a kérdôívet, akik 5 középisko- lából és 3 általános iskolából véletlenszerû ki- választással kerültek a mintába. Iskolatípus szerint a következô volt a minta eloszlása: gimná- ziumi tanulók: 442 fô (35,5%); szakközépiskolai tanulók: 510 fô (41%), szakmunkásképzôbe járó tanulók: 114 fô (9%) és általános iskola felsô ta- gozatába járó tanulók: 179 fô (14,4%). A válasz- adási arány 83%-os volt (1500 kérdôívbôl). Élet- kor szempontjából a diákok 12–23 év közöttiek, az átlagéletkor 16,15 (szórás=1,85) volt. A nemek aránya a következôképpen alakult: fiúk 638 fô (51,2%), lányok 606 fô (48,7%). Az adatfelvételt kérdôíves módszerrel végeztük. A kutatásetikai engedélyeztetést követôen, az önköltéses kér- dôívek kiosztását megelôzôen tájékoztattuk a tanulókat a kutatás céljáról (a 18 éven aluli diá- koktól szülôi engedélyt is kértünk), és ismertet- tük a kitöltésre vonatkozó instrukciókat. Hang- súlyoztuk a részvétel önkéntességét és az ano- nimitást. A kérdôívek kitöltése elôzetes teszte- lésre alapozva kb. 30 percet vett igénybe.

A mérôeszközök közül az érzelemszabályozás vizsgálatához a Kognitív Érzelem Reguláció Kér- dôívet (Cognitive Emotional Regulation Questi-

(4)

171 onnaire) használtuk fel (6), melyet magyar

nyelvre is adaptáltak (27). A kérdôív célja azon gondolkodási stratégiák felmérése, melyeket stresszes életesemények fennállásakor a negatív érzelmek szabályozására használnak a szemé- lyek. A skálát öt adaptív (elfogadás, pozitív fó- kuszváltás, tervezés, pozitív átértékelés, pers- pektívába helyezés) és négy nem adaptív (ön- vád, rumináció, katasztrofizálás, mások hibáz- tatása) kognitív érzelmi regulációs stratégia al- kotja. A válaszadó 5-fokozatú Likert-skálán (1=szinte soha, 5=szinte mindig) értékeli, hogy milyen gyakran alkalmazza az alábbiakat: Elfo- gadás („Azt gondolom, el kell fogadnom, ami történt”); Pozitív fókuszváltás („Kellemesebb dolgokra gondolok”); Rumináció („Gyakran rá- gódom azon, mit is érzek azzal kapcsolatban, amit átéltem”); Tervezés („Azon gondolkodom, hogy mi a legjobb, amit tehetek”); Önvád („Úgy érzem, én vagyok a hibás azért, ami történt”);

Pozitív átértékelés („Arra gondolok, hogy tanul- hatok valamit a helyzetbôl”); Mások hibáztatá- sa („Úgy érzem, más a hibás azért, ami történt”);

Katasztrofizálás („Folyamatosan arra gondolok, milyen borzalmas volt a helyzet”); Perspektívá- ba helyezés („Azt mondom magamnak, hogy rosszabb dolgok is vannak az életben”). A pont- értékek minden alskálánál 1 és 20 közé eshettek.

A megbízhatósági mutatók minden skála eseté- ben megfelelônek bizonyultak, az összesített skála Cronbach alpha értéke 0,88 volt.

A depressziós tünetegyüttes méréséhez a Gyermek Depresszió Kérdôív rövidített változa- tát használtuk (Child Depression Inventory-CDI) (28, 29). A mérôeszköz magyar nyelvre adaptált változata (30) nyolc itembôl áll, és az alábbi tü- netek gyakoriságát méri: anhedónia, szomorú- ság, öngyilkossági gondolatok, döntésképtelen- ség, szeretetlenség, önmaga iránt érzett gyûlö- let, másokkal való jó/rossz kapcsolat, sírás. A tünetek elôfordulása az elmúlt 2 hétre vonatko- zik, három válaszkategória különíthetô el, az alábbi kódok szerint: 0, 1, 2. A szerezhetô pont- értékek 0–16 között váltakozhattak. Példa két al- skálára: Szomorúság („Ritkán vagyok szomorú;

Gyakran vagyok szomorú, Szinte mindig szo- morú vagyok”; Anhedónia („Sok mindenben örömöm lelem; Csak néhány dologban lelem

öröm; Semmiben nem lelem örömöm”). A ská- la megbízhatósági értéke a jelen mintán: Cron- bach alpha= 0,81 volt.

A pszichoszomatikus tünetek méréséhez a Pszichoszomatikus Tüneti Indexet használtuk (Psychosomatic Symptom Index)(31). Négyfo- kozatú Likert-skálán (1=soha; 2=ritkán; 3=idôn- ként, 4=gyakran) az elmúlt hónapokban idegfe- szültségbôl eredô szomatikus tünetek: fejfájás;

hát- és derékfájás; alvási problémák; kimerült- ség, gyengeség; gyomorégés, gyomorfájás; has- menés; túl gyors vagy szabálytalan szívdobogás gyakoriságára kérdez rá. A legalacsonyabb sze- rezhetô érték 7, a legmagasabb 28 volt a skálán.

A skála megbízhatósági mutatójának értéke:

Cronbach alpha=0,79 volt.

A szubjektív jóllét méréséhez az Élettel való Elégedettség Skála (The Satisfaction With Life Scale – SWLS) magyar változatát használtuk (32, 33). A skála 5 itembôl áll, példaállítások:

„Ha még egyszer újraélhetném az életem, szinte semmit nem változtatnék; Életkörülménye- im kiválóak.” A válaszkategóriák 1-tôl 7-ig ter- jedtek, ahol 1=egyáltalán nem értek egyet, 7=teljesen egyetértek. A skálán szerezhetô pontérték 5 és 35 között lehetett. A magasabb pontszám az élettel való elégedettség magasabb fokára utal. A skála belsô konzisztenciája megfelelô volt mintákon: Cronbach alpha = 0,82 volt.

A statisztikai elemzést SPSS for MS Windows 15.0 programcsomag segítségével végeztük, a maximum szignifikancia-szint 0,05 volt. A leíró statisztikai elemzésben kétmintás t-próbával a pszichológiai mutatók (depresszió, élettel való elégedettség, pszichoszomatikus tünetek) és a kognitív érzelemszabályozási stratégiák haszná- latára vonatkozó átlagértékeket vetettük össze a nemi különbségeket is figyelembe véve; majd Pearson-féle korrelációs eljárással megvizsgál- tuk az érzelemreguláció elemeinek kapcsolatát a pszichikai állapotmutatókkal. A központi statisztikai elemzést többváltozós lineáris reg- resszió elemzéssel végeztük, amely során meg- néztük a fenti változók közötti összefüggéseket a teljes mintán és nemenkénti bontásban.

Hungarica

(5)

172

Psychiatria

Eredmények

Az 1. táblázat mutatja be a pszichés állapotmu- tatók – a depressziós tünetegyüttes, a pszichoszomatikus tünetek és az élettel való elégedett- ség – átlagértékeit nemenkénti bontásban.

Amint az adatokból látható, minden esetben szignifikáns különbség (p<0,001) mutatkozik a nemek között a depressziós-, pszichoszomatikus tünetek és az élettel való elégedettség szint- jében. A lányok magasabb átlagértékeket sze- reztek a depresszió kérdôívben és pszichoszomatikus tünetskálán, tehát körükben fokozot- tabban jelen vannak a szimptómák; és kevésbé bizonyultak elégedettnek életükkel a fiúkhoz képest.

A 2. táblázat a kognitív érzelemszabályozó stratégiák leíró mutatóit jeleníti meg nemen- kénti bontásban. A t-statisztikához tartozó szignifikancia-értékekbôl megállapítható, hogy az alkalmazott érzelemszabályozó stratégiák közül az önvád (p<0,01), a rumináció (p<0,001),

a pozitív fókuszváltás (p<0,01), a perspektíva- váltás (p<0,05) és mások hibáztatása (p<0,05) esetében kaptunk jelentôs különbségeket. Míg az önvád, rumináció, perspektívaváltás haszná- lata inkább a lányokra, addig a pozitív fókusz- váltás és mások hibáztatása a fiúkra volt jellem- zôbb.

A 3. táblázat mutatja be a kognitív érzelemre- gulációs stratégiák és a pszichikai állapotmuta- tók közötti korrelációs összefüggést. Amint az adatokból kitûnik, a depressziós tünetegyüttes szignifikáns pozitív irányú korrelációs kapcsolatban áll az önvád, rumináció és katasztrofizá- lás elnevezésû stratégiákkal, vagyis ezen érze- lemszabályozási formák fokozott használata együtt jár a depressziós tünetek magasabb szintjével. A pozitív fókuszváltás, pozitív átérté- kelés, tervezés és perspektívaváltás stratégiák szignifikáns negatív irányú összefüggést mutatnak a depresszióval, tehát minél gyakoribb a serdülôk körében ezen szabályozási módok al- kalmazása, annál kevésbé jellemzô a hangulat-

1. táblázat

A depressziós tünetegyüttes, pszichoszomatikus tünetek és az élettel való elégedettség leíró statisztikája nemenként (átlag, szórás)

Fiúk Lányok t-érték

(átlag, szórás) (átlag, szórás) (szignifikancia) Depressziós tünetegyüttes (CDI) 01,68 (2,23) 02,73 (2,56) t=-3,63 (p<0,001) Pszichoszomatikus tüneti index 12,82 (4,39) 15,12 (4,40) t=-7,34 (p<0,001) Élettel való elégedettség skála 24,60 (6,02) 23,24 (6,54) t=-9,09 (p<0,001) Kétmintás t-próba.

CDI: Child Depression Inventory.

2. táblázat

A kognitív érzelemszabályozó stratégiák (Cerq) leíró statisztikája nemenként (átlag, szórás)

Fiúk Lányok t-érték

(átlag, szórás) (átlag, szórás) szignifikancia

Cerq–Önvád 10,38 (3,18) 10,92 (3,48) t=-2,75 p<0,010

Cerq–Elfogadás 21,63 (5,52) 22,00 (5,42) t=-0,89 p>0,050

Cerq–Rumináció 11,21 (3,59) 12,32 (3,56) t=-5,23 p<0,001

Cerq–Pozitív fókuszváltás 12,69 (3,87) 11,95 (4,28) t=-3,08 p<0,010

Cerq–Tervezés 13,73 (3,26) 13,62 (3,48) t=-0,56 p>0,050

Cerq–Pozitív átértékelés 13,31 (3,44) 13,23 (3,72) t=-0,37 p>0,050

Cerq–Perspektívaváltás 11,66 (3,47) 12,08 (3,64) t=-2,01 p<0,050

Cerq–Katasztrofizálás 09,59 (3,46) 09,34 (3,53) t=-1,21 p>0,050

Cerq–Mások hibáztatása 09,42 (3,40) 08,16 (3,01) t=-6,70 p<0,001

Kétmintás t-próba.

Cerq: Cognitive Emotion Regulation Questionnaire.

(6)

173

zavar tüneteinek fennállása. A pszichoszomatikus tüneteket vizsgálva hasonló összefüggések rajzolódtak ki: az önvád, a rumináció, a ka- tasztrofizálás stratégiákkal szignifikáns pozitív irányú a kapcsolat, míg a pozitív fókuszváltás és a pozitív átértékelés szabályozási formáknál negatív irányú összefüggés mutatkozott a pszichoszomatikus tünetek elôfordulására nézve.

Az élettel való elégedettséget tekintve megálla- pítható, hogy az önvád, a rumináció, a kataszt- rofizálás és mások gyakoribb hibáztatása az elé- gedettség szintjének szignifikáns csökkenésé- vel, a pozitív fókuszváltás, a tervezés, a pozitív

átértékelés és a perspektívaváltás stratégiák je- lentôsebb használata pedig a jóllét magasabb szintjével áll összefüggésben.

A 4–6. táblázatok tartalmazzák a kognitív ér- zelemszabályozási stratégiák és a mentális egészségmutatók többváltozós lineáris reg- resszió-analízisét teljes mintán és nemenkénti bontásban. A 4. táblázatban a depresszió szere- pel függô változóként. A teljes minta és a lányok adatai alapján elmondható, hogy az érzelem- szabályozó stratégiák közül az önvád, a rumi- náció és a katasztrofizálás szignifikáns rizikó- faktora a depressziónak, fiúknál csupán az ön-

Hungarica

3. táblázat

A kognitív érzelemszabályozó stratégiák és a mentális egészségmutatók korrelációs kapcsolatai

Depressziós Pszichoszomatikus Élettel való tünetegyüttes (CDI) tünetek elégedettség

Cerq–Önvád ^a0,34***^a 0,30*** -0,21***-

Cerq–Elfogadás 0,03*** 0,02*** 00,084***

Cerq–Rumináció 0,26*** 0,31*** -0,17***-

Cerq–Pozitív fókuszváltás -0,35***- -0,18***- 0,36***

Cerq–Tervezés -0,23***- -0,05***- 0,26***

Cerq–Pozitív átértékelés -0,27***- -0,10***- 0,32***

Cerq–Perspektívaváltás -0,12***- 0,03*** 0,15***

Cerq–Katasztrofizálás 0,29*** 0,27*** -0,18***-

Cerq–Mások hibáztatása 0,09*** 0,08*** -0,07***-

aKorrelációs koefficiens.

*p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001

4. táblázat

A kognitív érzelemszabályozó stratégiák és a mentális egészségmutatók többváltozós regresszió-analízise I. Depresszió

Depresszió (CDI) Teljes minta Fiúk Lányok

Cerq–Önvád ^a0,17***^a 00,238*** 0,12***

Cerq–Elfogadás 0,05*** -0,05***- 0,16***

Cerq–Rumináció 0,12*** 0,11*** 0,06***

Cerq–Pozitív fókuszváltás -0,18***- -0,12***- -0,23***-

Cerq–Tervezés -0,14***- -0,14***- -0,11***-

Cerq–Pozitív átértékelés -0,17***- -0,10***- -0,24***-

Cerq–Perspektívaváltás 0,03*** -0,02***- 0,04***

Cerq–Katasztrofizálás 0,17*** 0,08*** 0,25***

Cerq–Mások hibáztatása -0,01***- 0,09*** -0,04***-

Konstans 4,56*** 2,54*** 4,12***

R2 0,26*** 0,21*** 0,35***

*p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001

aStandardizált regressziós koefficiens (β).

(7)

174

Psychiatria

vád esetében volt ez igazolható. A pozitív fó- kuszváltás, tervezés és pozitív átértékelés nega- tív kapcsolatot jelzett a teljes mintán. Lányoknál az elfogadás esetében is kimutatható volt ez az összefüggés, fiúknál viszont a tervezés straté- giája mutatott egyedül negatív irányú kapcsolatot a depressziós tünetekkel. A modell magya- rázó ereje a lányok alcsoportjában volt a legmagasabb (35%).

A pszichoszomatikus tünetek esetében hason- ló összefüggések rajzolódtak ki az alkalmazott stratégiákkal (5. táblázat). A teljes mintán az önvád, a rumináció, a katasztrofizálás szignifi-

káns prediktora volt a tüneteknek, a nemek al- csoportját összehasonlítva a katasztrofizálás a fiúknál és lányoknál egyaránt pozitív kapcsolatot mutatott, utóbbiaknál az önvád is összefüg- gésben állt a tünetekkel. Ezen kívül az elfogadás és pozitív fókuszváltás negatív kapcsolatot mutatott a teljes mintán és a lányok alcsoportjá- ban. A modell magyarázó ereje a lányok alcso- portjában volt a legmagasabb (23%).

Végül az élettel való elégedettséget vizsgálva megállapítható, hogy a pozitív fókuszváltás, a pozitív átértékelés és a tervezés stratégiái pozi- tív irányú kapcsolatot mutattak a teljes mintán,

5. táblázat

A kognitív érzelemszabályozó stratégiák és a mentális egészségmutatók többváltozós regresszió-analízise II. Pszichoszomatikus tünetek

Pszichoszomatikus tünetek Teljes minta Fiúk Lányok

Cerq–Önvád 0,18*** 0,14*** 0,25***

Cerq–Elfogadás -0,09***- 0,00*** -0,18***-

Cerq–Rumináció 0,16*** 0,09*** 0,11***

Cerq–Pozitív fókuszváltás -0,13***- -0,04***- -0,19***-

Cerq–Tervezés -0,08***- -0,12***- -0,07***-

Cerq–Pozitív átértékelés -0,02***- -0,09***- 0,10***

Cerq–Perspektívaváltás 0,04*** 0,01*** 0,00***

Cerq–Katasztrofizálás 0,17*** 0,20*** 0,18***

Cerq–Mások hibáztatása 0,00*** 0,03*** 0,08***

Konstans 11,66***0 8,16*** 8,63***

R2 0,17*** 0,14*** 0,23***

*p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001

6. táblázat

A kognitív érzelemszabályozó stratégiák és a mentális egészségmutatók többváltozós regresszió-analízise III. Élettel való elégedettség

Élettel való elégedettség Teljes minta Fiúk Lányok

Cerq–Önvád -0,08***- -0,06***- -0,12***-

Cerq–Elfogadás 0,06*** 0,10*** 0,02***

Cerq–Rumináció -0,16***- -0,23***- -0,10***-

Cerq–Pozitív fókuszváltás 0,23*** 0,26*** 0,18***

Cerq–Tervezés 0,11*** 0,07*** 0,19***

Cerq–Pozitív átértékelés 0,19*** 0,22*** 0,13***

Cerq–Perspektívaváltás -0,06***- 0,17*** 0,03***

Cerq–Katasztrofizálás -0,13***- -0,05***- -0,17***-

Cerq–Mások hibáztatása -0,01***- 0,03*** -0,04***-

Konstans 15,03***0 11,39***0 9,99***

R2 0,24*** 0,21*** 0,29***

*p<0,05 **p<0,01 ***p<0,001

(8)

175

Hungarica

lányoknál a pozitív fókuszváltás és tervezés, fi- úknál a pozitív átértékelés, pozitív fókuszváltás stratégiák esetén volt ez megfigyelhetô. Negatív irányú kapcsolat mutatkozott a rumináció és a katasztrofizálás stratégiákkal a teljes mintán;

fiúknál a ruminációval, lányoknál a katasztrofi- zálással volt ilyen irányú összefüggés kimutat- ható. A modell magyarázó ereje szintén a lá- nyok alcsoportjánál volt a legmagasabb (29%) (6. táblázat).

Megbeszélés

Kutatási célunk volt megismerni a kognitív ala- pú érzelmi önszabályozó stratégiák alkalmazá- sát serdülôkorú fiatalok körében, majd tovább elemezni a mentális egészségmutatókkal – a depresszió, a pszichoszomatikus tünetképzés és a szubjektív jóllét – összefüggésében. Továb- bi célunk volt az esetleges nemi különbségekre is rámutatni az egészségmutatók, az élettel való elégedettség és az alkalmazott érzelemszabá- lyozási stratégiák terén.

Elsôként a mentális egészségmutatók statisztikai adatait elemezve rámutattunk arra, hogy a lányok körében a depressziós és pszichoszomatikus tünetek elôfordulása lényegesen gyakoribb, mint a fiúknál, és a lányok kevésbé elége- dettek az életükkel is. Feltételezésünk igazolást nyert, mivel eredményeink egybecsengenek a korábbi vizsgálatok konklúziójával (15, 16, 31).

A nemi különbség hátterében számos ok állhat, szerepe lehet a serdülôkorban végbemenô bio- lógiai-hormonális, pszichés (fejlôdési krízis) és szociális változásoknak (kapcsolati háló átren- dezôdése), stresszteli életesemények elôfordu- lásának, szocioökonómiai hátrányoknak; valamint a szocializáció során közvetített nemi sze- repelvárások is alakíthatják a diszkomforttal kapcsolatos érzések megélését, kifejezését (34, 35). A kognitív érzelemszabályozó stratégiák al- kalmazásában is találtunk jelentôs különbsége- ket a nemek között. Míg a lányoknál az önvád, rumináció és perspektívaváltás használata volt gyakoribb a fiúkhoz képest, utóbbiaknál a pozi- tív fókuszváltás és mások hibáztatása volt jel- lemzôbb. Az elôzô kutatások eredményei sze-

rint a lányok többsége alkalmaz nem adaptív szabályozó stratégiákat, mint a rumináció, ka- tasztrofizálás (12, 21). Vizsgálatunkban hason- lóképp jellemzôbb volt körükben a rumináció, illetve az önvád használata, ugyanakkor a fiúk- nál is megjelent nem adaptív stratégia fokozot- tabb használata, így a kapott adataink a koráb- bi eredményekkel csak részben megegyezôek.

A korrelációs eljárásból nyert adatok igazolták azon feltételezésünket, miszerint az érzelem- szabályozó stratégiák összefüggést mutatnak a mentális egészségmutatókkal és az élettel való elégedettséggel. Korábbi vizsgálatok eredmé- nyeivel összhangban megállapítottuk, hogy a depresszió pozitív irányú kapcsolatban áll a ru- mináció, a katasztrofizálás, az önvád és mások hibáztatása stratégiákkal, s ez igaz a pszichoszomatikus tünetképzésre is (22, 36). Ezzel el- lentétben a pozitív fókuszváltás és a pozitív át- értékelés mindkét egészségmutatóval negatív irányú összefüggést mutatott, a depressziós tünetegyüttes esetében a tervezés és perspektí- vaváltás gyakoribb alkalmazása is alacsonyabb pontszámot eredményezett. Az élettel való elé- gedettség vizsgálatánál elôzô kutatások konklú- ziójához hasonló összefüggésre jutottunk, miszerint a perspektívaváltás stratégiájának gyakoribb használata az elégedettség magasabb szintjével áll kapcsolatban (25). Ez az összefüg- gés továbbá a pozitív átértékelés, a pozitív fó- kuszváltás és a tervezés esetében is igazolható volt. A nem adaptív stratégiák használata az elégedettség alacsonyabb mértékével mutatott összefüggést.

Végül, regresszió-elemzéssel feltártuk a men- tális egészség és a szubjektív jóllét jelentôsebb magyarázó változóit, azaz a depressziós és pszichoszomatikus tüneteknek, illetve élettel való elégedettségnek azokat a prediktorait, amelyek az érzelemszabályozó stratégiákat jelentik.

Elemzésünket a teljes mintán és a nemek alcso- portjaiban is elvégeztük. A depressziós tünet- együttes szignifikáns prediktorai voltak a nem adaptív kognitív érzelemszabályozó stratégiák közül a rumináció, a katasztrofizálás, az önvád a teljes mintán és a lányok alcsoportjában, míg a fiúknál csak az önvád jelentett rizikófaktort a hangulatzavarra nézve. Az eredmény arra utal,

(9)

176

Psychiatria

hogy ezen stratégiák alkalmazása hajlamosít a depresszió kialakulására, s ez különösen a lá- nyokra nézve jelenthet nagyobb veszélyt. Ese- tükben kimutatható a maladaptív szabályozási stratégiák gyakoribb alkalmazása, és a magasabb depresszió pontszám is. Ugyanakkor a pozitív fókuszváltás, a tervezés és a pozitív átértékelés használata csökkentheti a depressziós tünet- együttes fennállását, ezért kiemelten fontos az adaptív stratégiák használata a stresszkezelés során.

A pszichoszomatikus tünetek szempontjából hasonlóképp igazoltuk az önvád, a rumináció, a katasztrofizálás esélynövelô szerepét a szimp- tómák elôfordulására nézve a teljes mintán. A nemek mindkét alcsoportjában megjelent a ka- tasztrofizálás, mint rizikófaktor, illetve lányok- nál az önvád alkalmazása is. Következésképp a helyzet negatív oldalainak felnagyítása, illetve önmagunk hibáztatása által keletkezô érzelmi distressz testi tünetek manifesztálódásához ve- zethet, fôként a lányok körében, míg a helyzet elfogadása, pozitív történésekre fókuszálás megakadályozhatja, vagy csökkentheti a tüne- tek létrejöttét. Az élettel való elégedettség pozi- tív prediktorai a tervezés, a pozitív fókuszváltás, a pozitív átértékelés mint stratégiák a teljes mintán, lányoknál az elôbbi kettô, fiúknál az utóbbi szabályozási formával jelentkezett össze- függés. A rumináció és a katasztrofizálás ellen- ben negatív irányú kapcsolatot mutatott.

A szubjektív jóllét egyik fontos összetevôje a pozitív érzések magas, a negatív emóciók ala- csony szintje (37), amely eredményeink szerint aktív figyelmi és gondolkodási stratégiák alkal- mazásával: a pozitív történésekre fókuszálással, a helyzet átkeretezésével és a szituáció megvál-

toztatásához szükséges aktív lépések megterve- zésével fokozható, ezáltal növekszik az élettel való elégedettség szintje.

Kutatásunk korlátai között említhetô, hogy a vizsgálat keresztmetszeti jellegû volt, így valós ok-okozati kapcsolatok nem értelmezhetôk, ehhez további (longitudinális) vizsgálatokra volna szükség. Úgy gondoljuk azonban, hogy eredményeink hozzájárulhatnak a kognitív ér- zelmi regulációs folyamatok mélyebb megis- meréséhez, aminek a serdülôkori pszichikai fej- lôdés szempontjából kiemelt jelentôsége van.

Összegzésképpen elmondható, hogy a kogni- tív érzelmi önszabályozó stratégiák mind a mentális egészségre, mind az élettel való elége- dettségre jelentôs befolyást gyakorolnak. A stresszes helyzeteken való állandó rágódás, a negatívumok felnagyítása, magunk és mások hibáztatása hozzájárulhat a depressziós és pszichoszomatikus tünetek kialakulásához, kü- lönösen a lányok körében. A pozitív történések- re fókuszálás, a szituáció pozitív átértékelése, a perspektívaváltás és a tervezés azonban nem- csak a fenti tünetek kialakulásának esélyét csökkenthetik, hanem magasabb elégedettségi szinthez is vezethetnek az élet egyes területein.

A serdülô korosztálynál figyelemreméltó jelen- tôséggel bír az adaptív érzelemszabályozási technikák fejlesztése, hiszen az ebben az élet- szakaszban megjelenô pszichoszociális kihívá- sok jelentôsen próbára teszik pszichikai ellen- álló képességüket (38). A relaxációs módszerek, illetve a kognitív viselkedésterápiás elemek ta- nítása, alkalmazása iskolai környezetben lehe- tôséget nyújthatnak a feszültség aktív és passzív szabályozására, a helyzettel kapcsolatos nega- tív érzelmek és gondolatok feloldására (39, 40).

(10)

177

Hungarica

1. GROSS JJ:

Emotion regulation: Current status and future prospects. Psycholog Inq 2015; 26: 1–26.

2. GROSS JJ, THOMPSON RA:

Emotional regulation: conceptual foundations.

In Handbook of Emotion Regulation.

New York: Guilford Press, 2007: 3–24.

3. GYURAK A, GROSS JJ, ETKIN A:

Explicit and implicit emotion regulation:

A dual-process framework. Cogn Emot 2011;

25: 400–412.

4. AHMED SP, BITTENCOURT-HEWITT A, SEBASTIAN CL:

Neurocognitive bases of emotion regulation development in adolescence. Develop Cogn Neurosci 2015; 15: 11–25.

5. MAUSS IB, COOK CL, GROSS JJ:

Automatic emotional regulation during anger provocation. J Experiment Soc Psychol 2007;

43: 698–711.

6. GARFENSKI N, KRAAIJ V, SPINHOVEN P:

Negative life events, cognitive emotional regulation and emotional problems.

Pers and Indiv Diff 2001; 1: 1311–1327.

7. STEINBERG L:

Cognitive and affective development in adolescence. Trends Cogn Sci 2005; 9(2):

69–74.

8. PHILIPS ML, LADOUCEUR CD, DREVETS WC:

A neural model of voluntary and automatic emotion regulation: Implications for understanding the pathophysiology and neurodevelopment of bipolar disorder.

Mol Psychiatry 2008; 9(829): 833–857.

9. BLAKEMORE SJ, CHOUDHURI S:

Development of the adolescents brain:

implications for executive functions and social cognitions. J Child Psychol Psychiat 2006;

47(3 / 4): 296–312.

10. OCHSNER K, GROSS J:

Cognitive emotion regulation insights from socialcognitive and affective neuroscience.

Curr Direct Psychol Sci 2008; 17: 153–158.

11. STEINBERG L:

Risk taking in adolescence. New perspectives from brain and behavioral science. Curr Direct Psychol Sci 2007; 16(2): 55–59.

12. GARFENSKI N, LEGERSTEE J, KRAAIJ V, KOMMER T, TEERDS J:

Cognitive coping strategies and symptoms of depression and anxiety: A comparison between adolescents and adults. J Adolesc 2002; 25: 603–611.

13. HARE TA, TOTTENHAM N, GALVAN A, VOSS HU, GLOVEER GH, CASEY BJ:

Biological substrates of emotional reactivity and regulation in adolescence during an emotional go–no go task. Biol Psychiat 2008;

63. 927–934.

14. COHEN-GILBERT JE, THOMAS KM:

Inhibitory control during emotional distraction across adolescence and early adulthood. Child Develop 2013; 84:

1954–1966.

15. SILK JS, STEOMBERG L, MORRIS AS:

Adolescent’s emotional regulation in daily life:

links to depressive symptoms and problem behavior. Child Develop 2003; 74(6):

1869–1880.

16. PIKO B, KERESZTES N:

Pszichoszomatikus tünetképzés mint egészségindikátor a korai serdülôkorban:

magatartás-epidemiológiai elemzés.

Orv Hetil 2006; 147: 819–825.

17. LEE FS, HEIMER H, GIEDD N, LEIN ES, SESTAN N, WEINBERGER DR, CASEY BJ:

Adolescent mental health–opportunity and obligation. Science 2014; 346: (6209). 547–549.

18. HANKIN BL, ABRAMSON LY, MOFFITT TE, SILVA PA, MCGEE R, ANGELL KE:

Development of depression from preadolescence to young adulthood:

emerging gender differences in a 10-year longitudinal study. J Abnorm Psychol 1998;

107. 128–140.

19. GROSS JJ, MUNOZ, RF:

Emotional regulation and mental health.

Clin Psychol Sci Pract 1995; 2(2): 151–164.

20. GARFENSKI N, KRAAIJ V, ETTEN M:

Specificity of relations between adolescents’

cognitive emotion regulation strategies and internalizing and externalizing psychopahtology. J Adolesc 2005; 28:

619–631.

21. ÖNGEN DE:

Cognitive emotion regulation in the prediction of depression and submissive behavior:

Gender and grade level differences in turkish adolescents. Procedia Soc Behav Sci 2010; 9:

1516–1523.

22. KADZIKOWSKA-WRZOSEK R:

Perceived stress, emotional ill-being and psychosomatic symptoms in high school students: The moderating effect of self-regulation competences. Arch Psychiat Psychoter 2012; 3: 25–33.

23. QUOIDBACH J, BERRY E, HANSENNE M, MIKOLAJCZAK M:

Positive emotion regulation and well-being:

Comparing the impact of eight savoring and dampening strategies. Pers Indiv Diff 2010;

49(5): 368–373.

24. HAGA S, KRAFT P, CORBY EK:

Emotion regulation: antecedents and well-being outcomes of cognitive reappraisal and expressive suppression in cross-cultural samples. J Happ Stud 2009;

10(3): 271–291.

25. VERZELETTI C, ZAMMUNER VL, GALLI C, AGNOLI S:

Emotion regulation strategies and psychosocial well-being in adolescence.

Cogent Psychol 2016; 3:1199294.

http://dx.doi.org/10.1080/23311908.2016.

1199294 26. REPO V:

Affect regulation strategies and their associations with subjective well-being:

an international comparative study. Master’s thesis Tampere: University of Tampere, 2011.

27. MIKLÓSI M, MARTOS T, KOCSIS-BOGÁR K, PERCZEL-FORINTOS D:

A kognitív érzelem-reguláció kérdôív magyar változatának pszichometriai jellemzôi.

Psychiat Hung 2011; 26(2): 102–111.

28. BECK AT, WARD CH, MENDELSON M, MOCK J, ERBAUGH J:

An inventory for measuring depression.

Arch Gen Psychiat 1961; 12: 57–62.

29. KOVACS M:

Rating scales to assess depression in school-aged children. Act Paedopsychiat 1981;

23: 437–457.

30. RÓZSA S, VETRÓ Á, V. KOMLÓSI A, GÁDOROS J, KÔ N, CSORBA J:

Gyermek- és serdülôkori depresszió kérdôíves mérésének lehetôsége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasztalatok alapján.

Pszichol 1999; 19: 459–482.

31. PIKÓ B, BARABÁS K, BODA K:

Frequency of common psychosomatic symptoms and its influence on self-perceived health in a Hungarian student population.

Eur J Publ Health 1997; 7: 243–247.

32. DIENER E, EMMONS RA, LARSEN RJ, GRIFFIN S:

The Satisfaction With Life Scale.

J Pers Assessment 1985; 49(1): 71–75.

33. MARTOS T, SALLAI V, DÉSFALVI J, SZABÓ T, ITTZÉS A:

Az élettel való elégedettség skála (SWLS-H) magyar változatának pszichometriai jellemzôi.

Mentálhig Pszichoszom, 15(3): 289–303.

34. SUND AM, LARSSON B, WICHSTROM L:

Psychosocial correlates of depressive symptoms among 12–14-year-old Norwegian adolescents.

J Child Psychol. Psychiat 2003; 44: 588–597.

35. CSABAI M, MOLNÁR P:

Orvosi pszichológia és klinikai

egészségpszichológia. Budapest: Medicina, 2009.

36. ALDAO A, NOLEN-HOEKSEMA S, SCHWEIZER S:

Emotion-regulation strategies across psychopathology: A meta-analytic review.

Clin Psychol 2010; 30: 217–237.

37. DIENER E:

Subjective well-being. Psychol Bull 1984;

95(3): 542–575.

38. MASTEN A:

Regulatory processes, risk, and resilience in adolescent development. Ann N Y Acad Sci 2004; 1021: 310–319.

39. GOLDBECK L, SCHMID K:

Effectiveness of autogenic relaxation training on children and adolescents with behavioral and emotional problems. J Am Acad Child Adolesc Psychiat 2003; 42(9): 1046–1054.

40. PERRY-PARRISH C, COPELAND-LINDER N, WEBB L, SHIELDS AH, SIBINGA EM:

Improving self-regulation in adolescents:

current evidence for the role of mindfulness- based cognitive therapy. Adolesc Health Med Ther 2016; 7: 101–108.

I r o d a l o m

PIKÓ BETTINA e-mail: pikobettina@gmail.com