MAGYARORSZÁG
TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Horváth Gergely Krisztián Szakmai felelős: Horváth Gergely Krisztián
2011. január
2
MAGYARORSZÁG
TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN
Sillabusz
A tananyag az értelmezési keretek, historiográfiai áttekintés, társadalomtörténeti paradigmák felvázolása után elemzi a rendi és a polgári társadalom sajátosságait, az állam-hatalom-szerkezet jellemzőit. A továbbiakban vizsgálja a korszak Magyarországának településszerkezeteit, településhierarchiáját, foglalkozik az urbanizációval, illetve a modern városok kialakulásával. További témák: a társadalom nagyszerkezetei: felekezetek, nemzetiségek, néprajzi csoportok, hivatásszerkezet, demográfiai folyamatok, örökösödési szokások és a migráció főbb irányai, nemzetiség és felekezetiség összefüggései az asszimiláció századában, a szociális kérdés, mobilitási folyamatok, az oktatási rendszer jelentősége, agrárproletárok és városi munkások, kispolgárság: iparosok, kereskedők, altisztek és a birtokos parasztság, középosztály, arisztokrácia, egyházi, tudás-, katonai, gazdasági és politikai elit, a politikai rendszer és választói magatartás, a nők emancipációja.
A kötelező irodalom az alábbi, köz- és egyetemi könyvtárakban nagy számban fellelhető tételekből áll, melyek az alábbi rövidítéssel szerepelnek az irodalomjegyzékben:
ANDORKA–HRADIL–PESCHAR = Andorka Rudolf–Hradil, Stefan–Peschar, Jules L.
(szerk.): Társadalmi rétegződés. Aula, Bp. é.n.
3
DIEDERIKS = Diederiks H. A. et al: Nyugat-európai gazdaság és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris, Bp. 1995. (megadott fejezetek)
FOKASZ–ÖRKÉNY = Fokasz Nikosz–Örkény Antal (szerk.): Magyarország társadalomtörténete 1945–1989. 1–2. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp. 1998. (megadott fejezetek)
GYÁNI (szerk.) = Gyáni Gábor (szerk.): Magyarország társadalomtörténete II. 1920–
1944. (szöveggyűjtemény) Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é.n. (megadott fejezetek)
GYÁNI–KÖVÉR = Gyáni Gábor–Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a II. világháborúig. Osiris, Bp. tetszőleges kiadás (megadott fejezetek) KORALL = Korall Társadalomtörténeti folyóirat, lásd www.korall.org
Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) = Ö. Kovács József–Bódy Zsombor (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris Kiadó, Budapest, tetszőleges kiadás (megadott fejezetek) KÖVÉR (szerk.) = Kövér György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete I/1-2. A reformkortól az első világháborúig (szöveggyűjtemény) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, é.n. (megadott fejezetek)
Romsics szöveggyűjtemény
VALUCH = Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. Osiris, Bp. tetszőleges kiadás (megadott fejezetek)
VALUCH (szerk.) = Valuch Tibor (szerk.): Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1944-től napjainkig. Argumentum–Osiris, Bp. 2004. (megadott fejezetek)
ZSOMBÉKOK = Kövér György (szerk.): Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Századvég, Bp. 2006. (megadott fejezetek)
1. hét: Értelmezési keretek, historiográfiai áttekintés, társadalomtörténeti paradigmák
A hagyományos eseménytörténet-írás és a társadalomtörténeti megközelítés különbségei, a társadalomtudományos gondolkodás hatása a történetírásra; Max Weber
4
és az ideáltípus fogalma, a modell- és a típusalkotás jelentősége; a modernizációs paradigma alakváltozásai; meghatározó társadalomtörténeti iskolák: 1. Annales-kör; az idő szintjei Braudelnél, 2. a történeti társadalomtudomány Németországban, 3.
mikrotörténeti/antropológiai fordulat: a mikrotörténet és az Alltagsgeschichte feltevései és módszerei; összefoglalás: a társadalomtudományok hatása a történetírásra
Kötelező irodalom:
Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003.
11–53.
Ajánlott irodalom:
„…én az általános eseteket állítottam munkám középpontjába” Pozsgai Péter interjúja Jürgen Schlumbohmmal. Aetas 2000. 4. 161–164.
Bloch, Marc: A történész mestersége. Osiris, Bp. 1996. 22–40. (Történelem, ember, idő); 98–131. (A történeti elemzés)
Braudel, Fernand: A történelem és a társadalomtudományok. A hosszú időtartam.
Századok 1972/4–5. 988–1012.
Burguière, André: A történeti antropológia. In: Sebők Marcell (szerk.): Történeti antropológia. Módszertani írások és esettanulmányok. (Replika könyvek) Replika Kör, Budapest, 2000. 49–72.
Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 467–493.
van Dülmen, Richard: A történeti antropológia a német társadalomtörténetben. In:
Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. MTA KKEKK, Bp. 1990.
80–101.
Horváth Gergely Krisztián–Keszei András: Társadalomtörténet és szociológia. In: Ö.
KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 596–621.
Medick, Hans: Mikrotörténelem. In: Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 4. A történelem poétikája. Kijárat Kiadó, Bp. 53–64.
5
Mills, Wright: Mire jó a történelem? In uő: Hatalom, politika, technokraták. KJK, Bp.
1970. 393–419.
Noiriel, Gérard: A történetírás „válsága” Elméletek, irányzatok és viták a történelemről tudománnyá válásától napjainkig. Napvilág, Bp. 2001. 115–196.
Revel, Jacques: A mikroszintű vizsgálat és a társadalmi jelenségek konstruálása. In:
Czoch Gábor–Sonkoly Gábor (szerk.): Társadalomtörténet másképp. A francia társadalomtörténet új útjai a kilencvenes években. Csokonai Kiadó, Debrecen, é.n.
51–70.
Schlumbohm, Jürgen: Mikrotörténelem – makrotörténelem. Aetas 2000. 4. 170–179.
Tóth Zoltán: Elfelejtett előzmények. A régi társadalomtörténet sajátos kérdéseinek kialakulásáról. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 57–109.
2. hét: A rendi és a polgári társadalom sajátosságai, az állam-hatalomszerkezet jellemzői, kontinuus folyamatok
Magyarországi társadalomtörténeti tradíciók; a polgárosodás paradigmája mint sajátos közép-európai probléma; polgárosodás-definíciók; Hajnal István struktúraelmélete; a kettős társadalom koncepciója (Erdei Ferenc); rendi elemek a polgári korban – a rendi és polgári társadalom rétegződése és tömbjei (Tóth Zoltán); a civil szerveződések, egyesületek szerepe
Kötelező irodalom:
DIEDERIKS: 13–30. (Bevezetés)
Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 1. In: KÖVÉR (szerk.) I/1.
30–40.
Ajánlott irodalom:
Benda Gyula: A polgárosodás fogalmának történeti értelmezhetősége. In: uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 341–349.
6
Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Osiris, Bp. 2000. 161–188; 212–258;
346–367.
Erdei Ferenc: A magyar paraszttársadalom. Franklin-Társulat, Budapest, é.n. 81-83: A
„polgárosodás”
Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között 2. In: GYÁNI (szerk.) 43–99.
Gyáni Gábor: Érvek a kettős struktúra elmélete ellen. Korall 2001. 3–4. (Tavasz.) 221–
231.
Hajnal István, 1991: Az osztálytársadalom. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet V. kötet. Az új Magyarország. Hasonmás kiadás, Babits–Magyar Amerikai Kiadó Rt. Szekszárd, 1991 [1942] 163–201.
Hajnal István: Történelem és szociológia. Századok 1939/1. 1–32.; /2. 137–166. lásd még In: Hajnal István: Technika, művelődés. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest 1993. 157–204., illetve Lakatos László (szerk.): Hajnal István. Új Mandátum, Budapest 2001. 159–183. (részletek)
Hanák Péter: A társadalom szerkezete. In: Molnár Erik (főszerk.): Magyarország története. Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1964. II/182–196.
Széchenyi István: Világ. 312–471. („Egyesületek” és a „Casino” c. fejezetek)
Tóth Árpád: Önszerveződő polgárok. A pesti egyesületek társadalomtörténete a reformkorban. L’Harmattan, Bp. 2005. 217–225. (Következtetések és kitekintés)
Tóth Zoltán: A rendi norma és a „keresztyén polgárisodás”. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 65–
98.
Weber, Max: A modern kapitalizmus kialakulása. In: uő: Gazdaságtörténet. 223–293.
3. hét: Településszerkezet, településhierarchia, regionális mintázatok;
urbanizáció: a modern városok kialakulása
Európa és Közép-Európa földrajzi sajátosságai; a táj társadalomformáló hatása; a struktúrák ereje a település- és régiófejlődésben (Braudel, Szücs Jenő); centrumok és
7
perifériák (Wallerstein és Sydney Pollard); a modern közlekedési rendszerek hatása a térészlelésre; a lépték problémája: államok – régiók – kistájak; az új történeti földrajz, a központi hely elmélet és a funkcionalista városszemlélet; városi mikrotörténet;
Magyarország és a Monarchia városhálózata; az Alföld mint egykori hódoltsági terület sajátosságai; Bácskai Vera, Beluszky Pál kutatásai; Bécs és Budapest polgári kori városépítészete
Kötelező irodalom:
Beluszky Pál: A polgárosodás törékeny váza – városhálózatunk a századfordulón. In:
KÖVÉR (szerk.) I/1. 201–221.
Kövér György: Településszerkezet és városhierarchia. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 48–65.
Ajánlott irodalom:
Bácskai Vera–Gyáni Gábor–Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig.
BFL, BP. 2000. 113–236.
Bácskai Vera: Városok Magyarországon az iparosodás előtt. Osiris, Bp. 2002. 83–169.
Beluszky Pál: Az (egykori) szabad királyi városok a dualizmus kori városhálózatban.
Urbs I. 2006. 269–288.
Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. Társadalmi térhasználat Budapesten. 1870–1940.
UMK, Bp. 1998.
Hanák Péter: Polgárosodás és urbanizáció. Bécs és Budapest. In: uő: A kert és a műhely. Gondolat, Bp. 1988. 17–62.
Orosz István: A mezővárosi fejlődés történeti szakaszai Magyarországon. In: uő:
Hagyományok és megújulás. Csokonai, Debrecen, 1995. 3–15.
Péter László: Miért éppen az Elbánál hasadt ketté Európa? In: uő: Az Elbától keletre.
Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 17–36.
Timár Lajos: A gazdaság térszerkezete és a városhálózat néhány sajátossága a két világháború közötti Magyarországon. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 222–236.
Timár Lajos: Vidéki városlakók. Magvető, Bp. 1993. 11–83.
8
Timár Lajos: Történeti földrajz és társadalomtörténet. In: Ö. KOVÁCS–BÓDY (szerk.) 2003. 341–370.
Umbrai Laura: Kommunális kislakás-építés Budapesten 1937–1948. Urbs. II 2007. 247–
292.
Vörös Károly: Főváros születik. In: uő: Hétköznapok a polgári Magyarországon. Bp.
MTA TTI, 1997. (Társadalom- és Művelődéstörténeti Tanulmányok 22.) 143–170.
Vörös Károly: A világváros útján. 1873–1918. Budapesti Negyed 1998. 2–3. 106–172.
Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században. Gondolat, Bp.
1983. 673–697. (Elméleti áttekintés)
Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 10–81.
4. hét: A társadalom nagyszerkezetei: felekezetek, nemzetiségek, néprajzi csoportok, hivatásszerkezet
Miért oly sokszínű az európai társadalom? történeti gyökerek: 1. az antik tradíció vs.
pogányok; 2. Kelet vs. Nyugat: 1054-es egyházszakadás; 3. 1517: protestáns észak vs.
katolikus dél; Magyarország: „Europa in kleinem” (Csaplovics); a Kárpát-medence megtelepülése, középkori betelepítések, a hódoltság hatása a népességre és a 18.
század telepítőpolitikája, az ipari/kereskedő/agrártradíciók jelentősége az iparosodás időszakában; a rendi jellegű hivatásszerkezet átalakulása polgárivá: a 19. századi népszámlálások társadalomképe, felekezeti sajátosságok a hivatásszerkezetben
Kötelező irodalom:
Katus László: Nemzetiségi adatsorok a dualizmus korában. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 337–
349.
Ajánlott irodalom:
Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa, Bp. 2006. 98–116; 255–274.
9
Magda Pál: Magyar Ország’ lakosai. In: Horváth Gergely Krisztián (szerk.): ’Honisme’ és
’statistica’ Új Mandátum, Bp. 2002. 43–61.
Man, Gloria: Az ortodox törésvonal. Háttér Kiadó, Bp. é.n. [1997]
Mályusz Elemér (szerk.): Erdély és népei. Maecenas Könyvkiadó–Talentum Kft, h.n.
1999 [1941] 137–201.
Pukánszky Béla: Német polgárság magyar földön. Franklin-Társulat, Bp. é.n.
Szabó István: A magyarság életrajza. Magyar Történelmi Társulat, Bp. é.n. [1941, ill.
reprint] 122–247.
Szabó István: Az asszimiláció a magyarság történetében. In: uő: Népiségtörténeti tanulmányok. Lucidus Kiadó, Bp. 2005. 125–144.
Tóth Zoltán: Társadalmi státus és foglalkozás az osztrák és a magyar társadalomstatisztikában. In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 287–308.
Toynbee, Arnold J.: A nyugati világ az ottomán birodalom ellen. In: uő: Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1981. uő: 57–73.
Vári András: Etnikai sztereotípiák a Habsburg Birodalomban a 19. század elején... In:
Klement Judit–Miskolczy Ambrus–Vári András (szerk.): Szomszédok világai. Kép, önkép és a másikról alkotott kép. (Szöveggyűjtemény) KSH Könyvtár és Levéltár, Bp. 2006.
127–146.
Weber, Max: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Bp. 1982. 7–290
5. hét: Demográfiai folyamatok, örökösödési szokások és a migráció főbb irányai Európa és Magyarország népessége az ipari forradalom előtt és után – főbb tendenciák és a történeti demográfia alapfogalmai; a két európai házasodási minta (John Hajnal);
demográfiai átmenet; történeti háztartás- és családvizsgálatok: Peter Laslett háztartás- tipológiája és kritikája, osztrák és magyar történeti demográfiai eredmények (Mitterauer, Ehmer, Andorka, Dányi Faragó); mikrotörténeti kihívás: demográfiai mélyfúrások
10
(Schlumbohm, Pozsgai); az örökösödési szokások jelentősége a termékenységre;
migráció és kivándorlás Kötelező irodalom:
Katus László: A demográfiai átmenet kérdései Magyarországon a 19. században. In:
KÖVÉR (szerk.) I/1. 142–160.
Kövér György: Nemek és nemzedékek; Gyáni Gábor: A népesedés alakulása. In:
GYÁNI–KÖVÉR 1998. 38–48; 177–185.
Ajánlott irodalom:
Andorka Rudolf: Gyerekszám a fejlett országokban. Gondolat, Bp. 1987.
Ariès, Philippe: Gyermek, család, halál. Gondolat, Bp. 1987. 210–317.
Benda Gyula: Keszthely – egy monografikus társadalomtörténeti kutatás demográfiai tanulságai. In: KSH NKI Történeti Demográfiai Évkönyve. KSH, Budapest, 2001. 223–
246.
Benda Gyula: A magyarországi családrekonstrukciós vizsgálatok mérlege. In: uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 67–76.
Benda Gyula: Népesség és mezőgazdaság Magyarországon. In: uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 203–213.
Buskó Tibor László: A hosszú távú demográfiai vizsgálat angol modellje. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI 2003. 271–295.
Dányi Dezső: Demográfiai átmenet 1880–1960 (princetoni indexek) In: KÖVÉR (szerk.) I/1. 161–165.
Faragó Tamás: Különböző háztartás-keletkezési rendszerek egy országon belül – változatok John Hajnal téziseire. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI 19–63.
Husz Ildikó: Az angolszász családtörténeti kutatások és hatásuk a magyarországi történeti demográfiára. Szociológiai Szemle 2000. 2. 81–104.
Livi-Bacci, Massimo: A világ népességének rövid története. Osiris, Bp. 1999.
11
Pozsgai Péter: Família – lakófél – háztartás. In: Mikrotörténelem: Vívmányok és korlátok. (Rendi társadalom – Polgári társadalom 12.) Miskolc, 2003. 61–81.
Pozsgai Péter: Család- és háztartásciklusok vizsgálatának eredményei a történeti demográfiai kutatásokban.
Sohajda Ferenc: A hosszú távú demográfiai vizsgálat francia modellje. Történeti Demográfiai Évkönyv KSH NKI, Bp. 2003. 297–315.
6. hét: Nemzetiség és felekezetiség összefüggései az asszimiláció századában Nemzetkoncepciók és nacionalizmuselméletek (Gellner, Anderson, Brubaker, Smith); a modernizáció mint vallási emancipáció és szekularizáció: a felekezeti emancipáció folyamata; a zsidóság emancipációja; nyelv és nemzet találkozása: a nyelvi nacionalizmus megjelenése a 18. században; az asszimiláció mint felekezetileg beágyazott folyamat; zsidó polgárosodás: asszimilációs szerződés és kritikája (Karády, Gyáni); felekezeti etnikumok (esettanulmány): Szekszárd a századfordulón (Tóth Zoltán), változtatható-e az identitás: a magyarosító politika és mérlege; Trianon és következményei
Kötelező irodalom:
Karády Viktor: egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyar nyelvű országgá? In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 302–336.
Kövér György: Kultúra és etnicitás. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 127–147.
Ajánlott irodalom:
Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek. Gondolatok a nacionalizmus eredetéről és elterjedéséről. L’Harmattan–Atelier, Bp. 2006.
Brubaker, Rogers: Nemzeti kisebbségek, nemzetiesítő államok és anyaországok az új Európában. Regio 2006. 3. 3–29.
12
Gellner, Ernest: A nacionalizmus kialakulása: a nemzet és az osztály mítoszai. In:
Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp.
2004. 45–78.
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon, Osiris, Bp. 2004. 25–87. (Zsidóság a rendi társadalomban)
Jászi Oszkár: Magyar kálvária magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. Magyar Hírlap Könyvek, h.n. 1989.
Karády Viktor–Kozma István: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Osiris, Bp. 2002.
Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon:
történeti áttekintés. In: uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 355–378.
Smith, Anthony D.: A nacionalizmus. In: Bretter Zoltán–Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995. 9–24.
Smith, Anthony D.: Kiválasztott népek: miért maradnak fenn egyes népcsoportok? In:
Bretter Zoltán–Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában: a nacionalizmus. Tanulmány Kiadó, Pécs, 1995. 27–51.
Smith, Anthony D.: A nacionalizmus és a történészek. In: Kántor Zoltán (szerk.):
Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp. 2004. 21–42.
Smith, Anthony D.: A nemzetek eredete. In: Kántor Zoltán (szerk.):
Nacionalizmuselméletek (szöveggyűjtemény). Rejtjel Kiadó, Bp. 2004. 204–229.
Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. [1989]
Tóth Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 104–152.
7. hét: A szociális kérdés
13
Miben más a modern szegénység a régitől (Le Play, Eötvös J.)? A nagy átalakulás ára (Polányi Károly), Engels az angol munkásosztály helyzetéről; a Rerum Novarum, az állami szociálpolitika előzményei; formális és anyagi szociálpolitika; a bismarcki szociálpolitika mint példakép a Monarchia számára; a társadalombiztosítás intézményrendszerének és szolgáltatásainak kiépülése; egyéb munkásjóléti intézkedések: lakáspolitika és közegészségügy; a kimaradók: a mezőgazdasági népesség lehetőségei
Kötelező irodalom:
Gyáni Gábor: Jótékonyság és szociálpolitika. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 317–331.
Kiss László: Egészség és politika – az egészségügyi prevenció Magyarországon a 20.
század első felében. Korall 17 (2004. szeptember) 107–137. vö. www.korall.org!
Ajánlott irodalom:
Ferge Zsuzsa: Fejezetek a szegénypolitika történetéből. Magvető, Bp. 1986.
Gordon, Margaret S.: Különbségek a társadalombiztosítási kiadásokban. In:
ANDORKA–HRADIL–PESCHAR 553–577.
Kaszás Marianne: Az egyesületi karitásztól az állami gondoskodásig. Szociális gyermekvédelem a századfordulón Budapesten. Szociológiai Szemle 1994. 1. 127–145.
XIII. Leó: Rerum Novarum. In: Tomka Miklós–Goják János (szerk.): Az egyház társadalmi tanítása. Szent István Társulat, Bp. é.n. 27–55.
Polányi Károly: A nagy átalakulás. Korunk gazdasági és politikai gyökerei. Mészáros Gábor Kiadása, h.n. é.n. (1997) 88–131. (VI-VIII. fejezet)
Pomogyi László: Szegényügy és községi illetőség a polgári Magyarországon. Osiris, Bp.
2001.
Tomka Béla: Szociálpolitika a 20. századi Magyarországon európai perspektívában.
Századvég, Bp. 2003.
14
Zimmermann, Susan: Védett és védelemben nem részesülő munkaviszonyok az iparosodás korától a világgazdasági válságig. Ausztria és Magyarország összehasonlítása. KORALL 5-6. (2001. ősz) 114–140. vö. www.korall.org!
8. hét: Mobilitási folyamatok, az oktatási rendszer jelentősége
Fogalmak és jelentések; Kaelble szempontjai az ipari forradalmat követő időszak mobilitásvizsgálatához; főbb mobilitási tendenciák a népszámlálások tükrében; a oktatástörténet mint társadalomtörténet: az ’oxbridge’-jelenség (Lawrence Stone);
humán és reál értékek a modernizációban, jelentőségük a státuspozíció megőrzésében (Fritz Ringer); a Monarchia és Magyarország iskolarendszere a rendi időszakban, reformok a polgári korban; a rendi gimnázium jelentősége a polgári átalakulásban – az érdemelv előretörése (Vörös Károly); iskolahasználati modellek (Sasfi Csaba);
mintázatok a mobilitásban – egy elitvizsgálat tanúságai Kötelező irodalom:
Kövér György: Fixáció és mobilitás. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 154–165.
Sasfi Csaba: Az oktatás társadalomtörténete. Oktatás és társadalom kölcsönhatásának vizsgálata. In: ZSOMBÉKOK 509–541.
Ajánlott irodalom:
Csapodi Csaba: Nemesség és értelmiség Magyarországon 1848 előtt. In: Buza János–
Czoch Gábor (szerk.): Gazdaságtörténet – társadalomtörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Bp. 2001. 79–92.
Kovács I. Gábor–Kende Gábor: Egyetemi tanárok rekrutációja a két világháború közötti Magyarországon. In: ZSOMBÉKOK 417–506.
Rubinstein, William D.: A brit elit iskoláztatása és társadalmi eredete 1880–1970. In:
Kontler László (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában.
Atlantisz, Bp. 1993. 117–189.
15
9. hét: Alsóosztályok: agrárproletárok és városi munkások
A keresetből élő fizikai munkások száma, rétegződése, életmódja a Monarchiában és Magyarországon; agrárproletárok – a szociográfia mint megismerésük módszere, a népi írók jelentősége; cselédrendszerek; mobilitási lehetőségek; a városi munkásság kialakulása, történeti sajátosságok: a gyári munkásság rekrutációja a dualizmus korában és a két világháború között, szakmunka vs. segéd- és betanított munka arányváltozása;
mobilitásuk; összefoglalás: az agrár és városi munkásviszonyok összehasonlítása Kötelező irodalom:
Gyáni Gábor: Az alsóosztályok. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 280–306.
Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 357–366.
16
Ajánlott irodalom:
Bódy Zsombor: Polgárok és munkások 1929-ben. Adalékok a fogyasztás történetéhez.
KORALL 10. (2002. december) 187–199., vö. internet!
Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep. A budapesti munkáslakás múltja. In:
GYÁNI (szerk.) 417–432.
Lackó Miklós: A magyar munkásosztály fejlődésének fő vonásai a tőkés korszakban. In:
KÖVÉR (szerk.) I/2. 367–375.
Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. Rekord Könyvkiadó, Bp. 1938. 23–129.
Rézler Gyula: A magyar gyári munkásság. In. uő. (szerk.): Magyar gyári munkásság.
Szociális helyzetkép. Magyar Közgazdasági Társaság, Bp. 1940. 7–47.
Szabó István: A parasztság történelmének problematikája Magyarországon a kapitalizmus korában. In: uő: Jobbágyok – parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Akadémiai, Bp. 1976. 351–361.
Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 145–160.
10. hét: Kispolgárság: iparosok, kereskedők, altisztek és a birtokos parasztság Ki a kispolgár? fogalmi problémák és paradoxonok a kistulajdonos rétegeknél (Weis István, Erdei, L. Nagy Zsuzsa); a polgárosodásmodell és családi stratégia (Kovács K.);
iparosok, kereskedők: belső rétegződésük, típusok, szociológiai jellemzők és gazdasági erő; tőkeszegénység és pluriaktivitás mint közép-európai sajátosság; altisztek: szülők a Medve utcai polgáriban (Németh L.); a birtokos paraszti üzem mint családi gazdaság, családciklus és munkaszervezet a csajanovi modellben; a kommercializáció folyamata;
termelékenység és jövedelemszint Kötelező irodalom:
Gyáni Gábor: Kispolgárság, parasztság. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 255–279.
17
Kósa László: A parasztság polgárosulása Magyarországon. In: KÖVÉR (szerk.) I/2.
226–239.
Ajánlott irodalom:
Benda Gyula: Földesúri és paraszti földhasználat. (szántó, rét) In: uő:
Társadalomtörténeti tanulmányok. Osiris, Bp. 2006. 223–238.
Berzeviczy Gergely, 1979: A parasztok állapotáról és természetéről Magyarországon. In: Tessedik Sámuel–Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Gondolat Kiadó, Bp., 354–429.
Fél Edit–Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Balassi Kiadó, Budapest, 1997. VIII. Lakás. Az élet térbeli rendje a házban és az udvaron c.
fejezet 337–392.
Hofer Tamás: Három szakasz a magyar népi kultúra XIX-XX. századi történetében.
In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 226–239.
Kovács Katalin: Polgárok egy sváb faluban. In: GYÁNI (szerk.) 177–187.
Nagy Olga: A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák.
Gondolat, Bp. 1989.
L. Nagy Zsuzsa: Iparosok, kereskedők és kispolgárok a két világháború közötti Magyarországon. In: GYÁNI (szerk.) 167–176.
Tóth Zoltán: Rendek, osztályok, rétegek Lukán a jobbágyfelszabadítás után. In:
Szilágyi Miklós–Szűcs Judit (szerk.): A társadalom néprajzi vizsgálatának eredményei és lehetőségei az Alföldön. Tanácskozások Csongrádon I. 1993. június 3-4. Csongrád, 1996. 9–22.
Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 82–
103.
18
11. hét: Középosztály vagy középosztályok?
Középosztály-elméletek (middle class, Mittelstand); a közép mint stabilitás – kortárs társadalomreformer programok célkitűzései; osztály vagy osztályok? – a középosztály hiányától a fragmentált középosztályig (Mocsáry Lajos, Henrik Ditz, Szekfü, Erdei);
viselkedésszociológiai sajátosságok – a rend és a rendi helyzet problémája és viszonya az osztályhelyzethez (Max Weber); polgárosodás vagy nemesedés?; közép-európai sajátosság: Besitz- és Bildungsbürgertum kettőssége (J. Kocka); a professzionalizáció folyamata; a középosztály rétegei: gyökerek, mentalitások – ’dzsentriprobléma’ és
’zsidókérdés’; a polgári és az úri középosztály sajátosságai a 1. jövedelem, 2. életmód, 3. iskolázottság, 4. értékrend tükrében
Kötelező irodalom:
Kövér György: A középosztályi mentalitás kérdései; Gyáni Gábor: A középosztály. In:
GYÁNI–KÖVÉR 1998. 148–153; 224–254.
Ajánlott irodalom:
Bácskai Vera: A régi polgárságról. In: ZSOMBÉKOK. 15–37.
Bódy Zsombor: Egy társadalmi osztály születése. A magántisztviselők társadalomtörténete 1890–1938. L’Harmattan, Bp. 2003.
Eőry Gabriella: Az Országos Kaszinó és a középosztály. In: ZSOMBÉKOK 321–349.
Gyáni Gábor: Polgári otthon és enteriőr Budapesten. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 153–
177.
Gyáni Gábor: Polgárság, középosztály a diskurzusok tükrében. Századvég 1997. 4.
30–45.
Hanák Péter: A tőkés vállalkozótól a hivatásos menedzserig. In: KÖVÉR (szerk.) I/2.
392–399.
Hanák Péter: A polgári lakáskultúra szakaszai a XIX. században, 1815–1914. In:
KÖVÉR (szerk.) I/2. 85–103.
19
Kövér György: A magyar középosztály-teremtés programjai és kudarcai.
Fogalomtörténeti áttekintés a reformkor végétől a nagy válság kezdetéig. In:
ZSOMBÉKOK 77–160.
Kövér György: Ranglétra és középosztályosodás. In: uő.: A felhalmozás íve. Új Mandátum, Bp. 2002. 174–186.
Ránki György: Budapesti polgárság. In: GYÁNI (szerk.) 433–440.
Szekfű Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bp. [1989] több fejezet Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megteremtése” Századvég 1997. 4. 46–72.
Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alakuló magyar középosztályok. Századvég 1997. 4. 3–29.
Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 104–
125.
12. hét: Elitek: arisztokrácia, egyházi, tudás-, katonai, gazdasági és politikai elit A szociológia elitfogalma, haszna a társadalomtörténetben; uralom és hatalom megkülönböztetése; 1. a monarchia arisztokráciája mint hagyományos elitcsoport összetétele, helyzete a rendi korszak végén, változások a polgári időszakban (gazdasági erő, politikai befolyás); talajvesztés a Monarchia felbomlása után; 2.
gazdasági elit: a nagypolgárság; nagyvállalkozók indulása, stratégiák, rekrutáció, korszakok; helyzetük vagyon, jövedelem, pozíció és életmód alapján; kitekintően: 3.
(katolikus) egyházi elit; 4. katonai felső vezetés, 5. tudáselit, 6. kormányzati elit Kötelező irodalom:
Gyáni Gábor: Az elitek. In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 191–223.
Vörös Károly: A főrendiház 1885. évi reformja (egy kutatás első eredményei). In:
KÖVÉR (szerk.) I/2. 51–61.
Ajánlott irodalom:
20
Bácskai Vera: Havel Lipót. Kőművessegédből építési vállalkozó. In: Sebők Marcell:
Sokszínű kapitalizmus. HVG-KFKI, Bp. 2004. 98–109.
Gergely Jenő: A katolikus egyházi elit Magyarországon 1919–1945. ELTE SZSZI, Bp. 1992.
Halmos Károly: A Hatvany-Deutsch dinasztia. Nagyvállalkozók és befektetők nemzedékei. In: Sebők Marcell: Sokszínű kapitalizmus. HVG-KFKI, Bp. 2004. 84–97.
Kaposi Zoltán: A magyarországi nagybirtokrendszer változásai 1700–1945. In:
Somogy Megye Múltjából 2001. 95–120.
Klement Judit: Nagypolgárság a két világháború közötti Magyarországon? Egy társadalmi réteg meghatározásának lehetőségeiről. In: ZSOMBÉKOK 195–232.
Lengyel György: A két világháború közötti magyar gazdasági elit összetételének egyes kérdéseiről. In: GYÁNI (szerk.) 265–272.
Lengyel György: Vállalkozók, bankárok, kereskedők. A magyar gazdasági elit a 19.
században és a 20. század első felében. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 400–415.
Mills, Wright: Az uralkodó elit. KJK. Bp. 1972. 274–303.
Péter László: Az arisztokrácia, a dzsentri és a parlamentáris tradíció a XIX. századi Magyarországon. In: uő: Az Elbától keletre. Tanulmányok a magyar és kelet-európai történelemből. Osiris, Bp. 1998. 187–218.
Press, Volker: A nemesség a XIX. században. A régi Európa vezető társadalmi rétegei a polgári-bürokratikus korban. In: Kontler László (szerk.): Túlélők. Elitek és társadalmi változás az újkori Európában. Atlantisz, Bp. 1993. 11–40.
Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés társadalmi és anyagi helyzete, 1919–1945. In: GYÁNI (szerk.) 189–214
Szekfű Gyula: A magyar nagybirtok történeti szerepéről. Magyar Szemle 1928. április 305–314.
Weis István: A mai magyar társadalom. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1930. 126–
145.
21
13. hét: A politikai rendszer és választói magatartás/ a nők emancipációja
A rendi és a polgári állam szervezete mint a politika kerete; a nemesi demokrácia működése és logikája; a bürokratizáció folyamata; Stein Rokkan participációs tipológiája; az általános és titkos választójog kiterjesztésének folyamata Európában, a Monarchiában és Magyarországon; a szociáldemokrácia szerepe; politikai erők társadalmi bázisa; cenzus: a választójogon kívül rekedtek; a női emancipáció fázisai; a nemzetiségek és magyarországi kormánytöbbség paradoxona;az önkormányzati rendszer – virilizmus; kitekintés a 20-30-as évekre
Kötelező irodalom:
Kövér György: Participáció és uralom. Gyáni Gábor: Politikai rendszer és a választói magatartás In: GYÁNI–KÖVÉR 1998. 105–116; 332–341.
Ajánlott irodalom:
Bock, Gisela: A nőkkel foglalkozó történetírás az NSZK-ban és nemzetközi összefüggésben. In: Vári András (szerk.): A német társadalomtörténet új útjai. MTA KKEKK, Bp. 1990. 25–37.
Borsányi György: A budapesti munkások választási magatartása. In: GYÁNI (szerk.) 525–540.
Gerő András: Az elsöprő kisebbség. In: KÖVÉR (szerk.) I/2. 62–82.
Halmos Károly: Besitzbürgertum Magyarországon (A virilizmus). In: ZSOMBÉKOK 161–194.
Müller Ildikó: Az alap- és középfokú leányoktatás Magyarországon a dualizmus időszakában. Sic Itur ad Astra 2000. 3. 131–204.
Papp Barbara: Nőoktatás és „képzett nők” a két világháború között. In:
ZSOMBÉKOK 713–720.
Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867–1914. Rekord Könyvkiadó, Bp. 1938. 145–181.
