MAKROSTATISZTIKA
MAKROSTATISZTIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
MAKROSTATISZTIKA
Készítette: Oblath Gábor
Szakmai felelős: Oblath Gábor
2011. január
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MAKROSTATISZTIKA 12. hét
Reálgazdasági, ár- és bér- konvergencia
Készítette: Oblath Gábor Szakmai felelős: Oblath Gábor
Főbb üzenetek
• A „konvergencia” két alapvetően különböző jelentése (maastrichti kritériumok vs. felzárkózás)
• De a felzárkózás is többféle dolgot jelent
– egy térségét – egy országét
– reál, ár, bér (általában csak a „reál” áll a figyelem előterében, amely maga is többféle módon értelmezhető)
• A felzárkózás három metszete közötti összefüggéseket hasznos megérteni, nyomon követni ( a fenntarthatóság további jelentése)
• Ehhez vannak könnyen elérhető statisztikák
Témakörök
• Mi a konvergencia (felzárkózás)?
– Egy ország vs. térség – Reál, ár, bér
• Milyen statisztikai források?
• Hogyan mérjük?
– Béta és szigma (térségre)
– „Béta” (konvergencia-sebesség) egy országra
• és felezési idő (half life convergence),
• vs. konstans növ. ütemkülönbség
• Milyen minták EU-ban, illetve KKEU-ban
• (Mi változott meg 2008 után – ez még korai kérdés, de: külső
egyensúly ismét effektív növekedési korláttá válhat; elő kell venni a
„BOP-constrained growth” irodalmat)
Mit jelent a konvergencia (reál, ár, bér)?
Itt a konvergenciáról kétféle szemszögből lesz szó:
1. Egy viszonylag elmaradott ország (-csoport)
nézőpontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy az elmaradott ország (-csoport) fejlettségi, ár- és
bérszintje idővel közeledik a fejlettebb országokéhoz (béta-konvergencia)
2. Egy földrajzi/gazdasági térség (az EU)
szempontjából: a konvergencia azt jelenti, hogy időben csökken a fejlettségi, ár és bérszintek
szóródása (szigma-konvergencia: relatív szórás)
Miért érdekes a 2. szempont?
(Volt-e, van-e konvergencia az EU-térségen belül?)
• A konvergencia nem „globális” jelenség
Világméretű összehasonlításban: vannak országok, régiók, amelyek
relatíve szegényből szegényebbekké, illetve relatíve gazdagokból gazdagabbakká váltak
illetve vannak régiók, amelyeken belül nem változtak vagy nőttek a különbségek – LA)
Kérdés: az EU-t ebből a szempontból milyen folyamatok jellemezték? Milyen gazdasági unióhoz csatlakoztunk?
Olyanhoz, amelyet a múltban a konvergencia vagy a divergencia jellemzett?
Fontos megszorítás: itt a világgazdasági válság hatásairól nem lesz szó
(Itt) mit nem jelent a konvergencia?
• Nem az úgynevezett maastrichti nominális
„konvergencia-kritériumokat” (a GMU-csatlakozás feltételeit) jelenti, tehát nem
– az inflációs rátáknak
– a nominális kamatszintek
– az államháztartási mutatóknak az egymáshoz, illetve, valamely referencia-szinthez való közeledését jelenti.
• (A kétféle módon értelmezett konvergencia között persze van kapcsolat: a makrogazdasági stabilitás)
Mit jelent a reálgazdasági konvergencia?
Reál-konvergencia (pragmatikusan):
– a GDP/foglalkoztatottak („termelékenység”), illetve – a GDP/fő („fejlettség”)
– (éppen csak: GNI/fő; később: RGDI/fő)
vásárlóerő-paritáson (VEP-en = PPS-en) átszámított szintjének közeledése a fejlett országokéhoz,
(illetve e mutatók szóródásának csökkenése egy térségen belül)
(Itt) mit jelent az árkonvergencia?
• A relatív árszintek közeledését kétféle mutató alapján
– A GDP relatív árszintje
– A fogyasztás relatív árszintje
(Mindkettő az EU-15 átlagához viszonyítva)
• A mutatók meghatározása:
– VEP(GDP)/árfolyam, illetve – VEP(Fogy)/árfolyam
A kétféle mutató az EU-15-höz viszonyított relatív
GDP-deflátornak, illetve a relatív fogyasztói árindexnek felel meg térbeli (keresztmetszeti)
összehasonlításokhoz
Mit jelent a bérkonvergencia?
3 (1+2) különböző dolgot:
• Nominális (euróban kifejezett) bérszintek
(= munkavállalói jövedelem/alkalmazásban állók létszáma) közeledést
• A reálbérek közeledését, ezen belül
a „termelői” reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív GDP-árszinttel)
a fogyasztói reálbérekét (a nominális relatív bérszint korrigálva a relatív fogyasztói árszinttel)
Technikai áttekintés a konvergencia három metszetéről
(Mutatók az EU-15 %-ában)
Megnevezés Meghatározás Képlet
Reál
Relatív fejlettség GDP/fő (VEP) GDP/fő (HUF)/ VEP (GDP)
Relatív termelékenység GDP/foglalkoztatott (VEP) GDP/fog. (HUF)/ VEP (GDP) Ár
Általános relatív árszint A GDP relatív árszintje VEP(GDP)/árfolyam Fogyasztói reatív árszint A háztartási fogyasztás VEP(házt.fogy.)/árfolyam
relatív árszintje Bér
Relatív nominálbér (EUR-ban) MJ/alkalmazotak száma MJ/alkalmazotak (HUF)/árfolyam Relatív reálbér
Termelői relatív reálbér A GDP relatív árszintjével MJ/alkalmazotak (HUF)/
korigált nominálbér VEP (GDP)
Fogyasztói relatív reálbér A fogyasztás relatív árszintjvel MJ/alkalmazotak (HUF)/
korigált nominálbér VEP (háztartási fogy) Jelölések:
VEP: vásárlóerő-paritás MJ: munkavállalói jövedelem
Mi kapcsolhatja a konvergencia különböző metszeteit össze?
(Egy hipotetikus séma)
Nominális bérkonvergencia
Reálgazdasági Reálbér-
konvergencia konvergencia
Árkonvergencia
dL+dK+dTTT
Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit össze?
(Egy lehetséges tapasztalati séma)
igen
Árkonvergencia "Reál" -(gazdasági)- is -e? nem
Reálbér- konvergencia
valutalértékelés/
Nominális bérkonvergencia leértékelődés
Relatív ár- és nominálbérszint csökkenés
Mi kapcsolja a konvergencia különböző metszeteit hosszabb távon össze?
(Teóriák és hipotézisek – ismétlés)
• A „Balassa-Samuelson (+Harrod+Ricardo) hatás” külkereskedelembe bekerülő és nem bekerülő tevékenységek munkatermelékenységének eltérő növekedése okozza az ár +nominális bérkonvergenciát)
• A tőkeköltség csökkenése („Bhagwati-hatás”)
• A beruházási kereslet emelkedése (C. Fischer)
• A fogyasztói kereslet eltolódása a szolgáltatások felé (jöv. rugalmasság)
• A külkereskedelembe bekerülő javak (T) relatív áremelkedése
(EZ A CSATORNA KÖZGAZDASÁGILAG NAGYON BIZONYTALAN:
e körül az eredmények előzetesek)
– Statisztika: „minőségi versenyképesség” (rossz mérés?) – Piaci erő növekedése (tényleges áremelkedés) – empíria
– Fordítva: fejletlenebb országokban a fejlődés az NT javak relatív árcsökkenését hozza
Statisztikai források
• AMECO (GDP/fő, GDP/ fog PPS-en) stb; comp/emp
http://ec.europa.eu/economy_finance/ameco/user/serie/SelectSerie.cfm
• Eurostat (a VEP, illetve annak „bele” – GDP és fogy.
PPP, ill. RPLI)
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/purchasing_power_
parities/data/database
• PWT
http://pwt.econ.upenn.edu/php_site/pwt63/pwt63_form.php
• Groningen
http://www.ggdc.net/databases/
Konvergencia: béta és szigma
• Béta-térségre: a konvergencia üteme
(kezdeti fejletség és a növekedési ütem kapcsolatából) A béta becslése:
Ln(Yt / Yt-1)/T = a + b (Ln Yt-1) +e abszolút (közös hosszú távú pálya) (Yt-1: GDP/fő VEP-en (Yt : konstans áron és VEP-en!)
Ha b<0, van konvergencia b =1-e(-βT) β= - ln(1+bT)/T
β : a hosszú távú pályától való távolság „csökkenési üteme”
Felezési idő (half-life convergence): „hány év alatt tesszük a hátra lévő felét” ( ln2/β) Ln(Yt / Yt-1)/t = a + b(Ln Yt-1)+ c(….) +e feltételes
• Béta egy országra is értelmezhető (felzárkózási ütem később)
• Szigma (csak térségre):
– időben csökken-e a fejlettségi szintek szóródása
Béta-konvergencia a mai EU-tagországokban (-B3) 1991–2008 és 1995–2008
UK SE FI SI
RO
PT PL
AU NL HU MT
LV LT
CY
IT RFR ES
EL IE
DE DK CZ
BG
EU15BE y = -0,0136x + 0,1515
R2 = 0,4224
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
2,5%
3,0%
3,5%
4,0%
4,5%
5,0%
8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00
átlagos növ (vol)91-08
Ln(GDP/fő)1991
β (konvergencia üteme) évi 1,5, amiből kb. 45 év felezési idő (ln2/β) [ 0,69/β]
UK SE FI SK
SI RO
PT PL
NL AU MT
HU LV
LT
CY
IT RFR ES
EL IE EE
DEDK CZ
BG
EU15BE y = -0,0282x + 0,2961
R2 = 0,6637
0,0%
1,0%
2,0%
3,0%
4,0%
5,0%
6,0%
7,0%
8,0%
8,20 8,40 8,60 8,80 9,00 9,20 9,40 9,60 9,80 10,00 átlagos növ (vol)95-08
Ln(GDP/fő)95
β (konvergencia üteme) – B3 miatt – évi 3,5, amiből kb. 20 év felezési idő [a válság miatt ez is változni fog]
Szigma-konverencia Europában 1993–2007
(A konvergencia mértéke: melyik országcsoportot nézzük)
0,1 0,2 0,2 0,3 0,3 0,4 0,4 0,5
1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
EU-26 EU-24 EU-14 NMS-10 NMS-12 CEE-8 CEE-10 EU-26
EU-24
EU-14 NMS-12 CEE-10
NMS-10 CEE-8
A Log GDP/fő szórása
Béta egy országra: felzárkózási ütem
• Évente mennyit küzdöttünk le (például) az EU-15-höz viszonyított távolságból?
(milyen ütemben szűkül a fejlettségi rés?)
= Ln[(1-RYt1)/(1-RYt0)]/T
ahol RYt=(GDPt/főt)HU/(GDPt/főt)EU (vásárlóerő- paritáson); T: a megfigyelt évek száma (T=t1-t0)
• Felezési idő értelmezése: ha a távolság csökkenése az eddigi ütemben folyatódna, mennyi idő kellene a hátra lévő út felének megtételéhez?
Példa: a magyar gazdaság reálfelzárkózása
1991 2008
Y/Y(eu) 0,46 0,59
1–Y/Y(eu) 0,54 0,41
(1–Y/rel08)/(1–Yrel91) 0,76
ln[…] –0,27
T 17
ln[…]/T –0,016
Felezési idő –43,6
Gyakori kérdés (politikusi állítás)
Hány év múlva érjük utol az EU15 átlagos fejlettségi szintjét (állítás: 2030-ben)
1. Rossz kérdés/alaptalan állítás, de lehet játszani a számokkal (ha ismernénk a növekedési ütemeket)
2. Gondolatkísérlet: mi lenne, ha az elmúlt x év átlagos irányzatai folyatódnának?
De mit jelent az „átlagos irányzat” és mit vetítünk ki a jövőbe?
a) Az eddigi növekedési arány konstans?
b) Vagy a konvergencia üteme konstans?
„Az x év múlva utolérünk” sok kritikusa is elfogadja egykonstans növ.
arány feltevését
Pedig az a) és b) feltételezés közötti választásnak drámai hatása van
Játék a számokkal
• Hogyan alakul t év múlva az ország relatív fejlettségi szintje? (ha a g-k konstansak)
• Az utoléréshez szükséges évek száma
t
EU Mao EU
Mao EU
t Mao t
g g fő
GDPvep fő GDPvep fő
GDPvep fő GDPvep
) (1
1 ) / (
) / (
) / (
) / (
0 0
GDPvep/fő: egy főre jutó GDP „volumene”
g: GDPvep/fő növekedési üteme t: évek száma
EU Mao Mao
EU
g g fő
GDPvep fő GDPvep
Tu 1
lg1 )
/ (
) / lg (
0 0
Egy régi játék (2000-ből; HU/EU: 52%) – hány év kell az utoléréshez Ha Ma.o.-on a GDP/fő növekedése
4,5% 5% 5,5% 6%
Ha EU-15-ben a 2% 26,9 22,5 19,3 17,0
GDP/fő növekedése 2,5% 33,7 27,1 22,6 19,4
…és egy frissebb játék
Mihályi P. (2010), 7.
Gondolatkísérlet: az 1991-es
és a 2008-as adatpontok összekötése
y = 45,159e0,0145x R2 = 1
40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60
1991 1992
1993 1994
1995 1996
1997 1998
1999 2000
2001 2002
2003 2004
2005 2006
2007 2008 HU GDP/fő (EU15=100) tény
HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ.
ütemkülönbség mellett Expon. (HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ.
ütemkülönbség mellett)
y = 55,055e-0,016x R2 = 1
40 42 44 46 48 50 52 54 56 58
1991 1992
1993 1994
1995 1996
1997 1998
1999 2000
2001 2002
2003 2004
2005 2006
2007 2008 Távolság HU-EU15 GDP/fő tény
Távolság konstans konvergencia-ütem mellett Expon. (Távolság konstans konvergencia-ütem mellett)
EU15=100 EU15-től való távolság
a) konstans relatív növekedést; b) konstans felzárkózási ütemet feltételezve
A két hipotetikus felzárkózási pálya 2008-ig (bal ábra) és utána (jobb ábra) – EU15=100
40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60
1991 1992
1993 1994
1995 1996
1997 1998
1999 2000
2001 2002
2003 2004
2005 2006
2007 2008 HU GDP/fő (EU15=100) tény
HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett
HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett
0 20 40 60 80 100 120 140
1991 1994
1997 2000
2003 2006
2009 2012
2015 2018
2021 2024
2027 2030
2033 2036
2039 2042
2045 2048
2051 2054
2057 HU GDP/fő (EU15=100) tény
HU GDP/fő (EU15=100) konstans konvergencia-ütem mellett
HU GDP/fő (EU15=100) konstans növ. ütemkülönbség mellett
A konvergencia félútja (44 év)
Utólérés (54 év)
Sem a konstans ütemkülönbség, sem a konstans felzárkózási sebesség
feltevése nem realisztikus; a cél a két feltevés következményeinek illusztrálása a) az EU15-öt utolérjük 2045-ben (35 év múlva); b) csak félúton leszünk
2033-ban (23 év múlva) [2045-ben 80%-on]
Európai tapasztalatok
• Mennyire jellemző az utolérés, ill.
túlszárnyalás?
• Egy grafikus tipológia
• Tapasztalatok
A felzárkózás/lemaradás
(a relatív fejlődés/leszakadás egy lehetséges tipológiája)
50 100 150
50 100 150
Relatív fejlettség 1960-ban Relatív fejlettség 2002-ben
Felzárkózás (relatív fejlődés)
Lemaradás (relatív leszakadás)
Utolérés +túlszárnyalás
Relatív
felzárkózás Szegényből szegényebb
Gazdagból
gazdagabb Gazdagból kevésbé gazdag
Gazdagból (relatíve) szegény
Az EU-14 (LUX nélkül) beillesztése
40%
60%
80%
100%
120%
140%
40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 110% 120% 130% 140%
Relatív szint 1960-ban Relatív szint
2002-ben
AU BE
„Túlszárnyalás”
Relatív felzárkózás
Gazdagból gazdagabb
Gazdagból kevésbé gazdag
IR
SP PO
GR
FIN IT
Szélesebb európai tapasztalatok a Maddison-adatbázis alapján (1950–2008; 20-éves időszakok)
YUG RO
POHU CZ BG
ALB ES
ELPT IE
UK
CH
SE
NO NL IT
DE FR
FI
DK BE
AU
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6 1,8 2
1970GDP/cap
1950
YUG RO PO
HU CZ BG ALB
ES PTEL IE
UK
CH NO SE
IT DE NL FI FR
DK AUBE
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4 1,6
1990 GDP/cap
1970
YUG RO
PO HU CZ BG ALB
ES
PT EL
IE
UK SE CH
NO NL DEIT FR
FI DK AUBE
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4
0 0,2 0,4 0,6 0,8 1 1,2 1,4
2008 GDP/cap
1990
A relatív felzárkózásra sok tapasztalat, de az utolérésre, ill. túlszárnyalásra csak 1-1 példa (DE, IE)
Értelmezési és statisztikai kérdések:
az elemzések standard feltevései
• A „reáljövedelmi konvergencia” szokásos értelmezése:
a fejletlen országok GDP/fő-je (PPP-n) közeledik a fejlettebbekhez
• A konvergencia értelmezéséhez kapcsolódó 4 kérdés:
a) Kiegészítés a konvergencia meglétének (sebességének) megállapításához (pl.: népesség, méret)
b) KKEU gazdaságtörténete az 1990-es évek elején/közepén kezdődik-e?
c) A GDP/fő vs. munkatermelékenység (változása)?
d) A GDP a termelés, nem pedig a jövedelem (változásának) mutatója – melyek az implikációk?
Béta-konvergencia: 1995–2006
(Országok vs. népesség)
UK SE FI SK
SI RO
PT PO
AU NL MT
HU LT
LV
CY
IT FR ES
GR
IR EE
DE DK CZ
BU
BE
y = -0,0271x + 0,3064 R2 = 0,5588 y = -0,0499x + 0,5143
R2 = 0,7778
y = -0,0269x + 0,305 R2 = 0,2413
0%
2%
4%
6%
8%
10%
12%
8,2 8,4 8,6 8,8 9,0 9,2 9,4 9,6 9,8 10,0
Log GDP/cap 1995
Annual growth GDP/cap
CEE-8
CEE-10
EU-26
LT
LV EE
CZ BG
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
0 10 20 30 40 50 60 70
GDP/cap (EU-15=100)
Growth difference vs. EU-15
PO SK
RO
HU SI
Log GDP/fő (PPS) 1995-ben vs. éves növekedés
Relatív fejlettségi szintek vs. növ. ütemkülönbségek (a karikák mérete a népességet jelöli)
Mikor kezdődik KKEU gazdaságtörténete?
• A legtöbb vonatkozó elemzés az 1990-es évek elejét/közepét tekinti kiindulópontnak
(Eurostat-adatok)
• Volt-e élet KKEU-ban az 1990-es évek eleje/közepe előtt? Több kérdés:
– A rendszerváltás előtti/alatti GDP értéke a
• konvergencia számszerű mértéke
• a felzárkózási tapasztalatok szempontjából
A legtöbb elemzésben KKEU története 1990 után kezdődik GDP/fő PPP-n; EU-15=100%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
110%
120%
1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005
Czech Republic Hungary
Austria1 Austria2 Poland Slovakia
Source: Eurostat
Nagyon hosszú távú divergencia Nyugat-Európától WE-12=100
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
1900 1904
1908 1912
1916 1920
1924 1928
1932 1936
1940 1944
1948 1952
1956 1960
1964 1968
1972 1976
1980 1984
1988 1992
1996 2000 BU
CZSK HU PO RO
Source: calculations based on Maddison: Historical Statistics for the World Economy
Mit jelent a „reál-felzárkózás”
(termelés, termelékenység és jövedelem)
• Termelés: GDP PPP-n
Egy lakósra
Egy foglalkoztatottra Egy ledolgozott órára
• Jövedelem:
GDP?
RGDI (a cserearány-változással korrigált reál GDP) GNI
GNDI RGNDI
RGNDI + net capital transfers
munkatermelékenység
PPS-GDP per fő, per foglalkoztatott és per ledolgozott óra (EU-25=100)
Source: Eurostat
30 40 50 60 70 80 90 100
Latvia Poland Lithuania Slovakia Estonia Hungary Czech Republic Portugal Slovenia Greece Spain
GDP, GNI, GNDI and GNDI+captr.
recent annual average volume changes:
an illustration (CZ, HU, PL: 2004–2006)
CZ
5,8%
5,9%
6,0%
6,1%
6,2%
6,3%
6,4%
6,5%
6,6%
6,7%
GDP GNI GNDI GNDI+captr
HU
3,8%
3,8%
3,9%
3,9%
4,0%
4,0%
4,1%
4,1%
4,2%
GDP GNI GNDI GNDI+captr
PL
4,4%
4,6%
4,8%
5,0%
5,2%
5,4%
5,6%
GDP GNI GNDI GNDI+captr
• Different scales: „levels” in growth rates (CZ: >6%; PL 5%; HU 4%),
• different national patterns, but
• a common feature in all 3 countries:
GNDI+captr. growth > than „headline”
indicators of economic growth (GDP/GNI)
Source: own calculations based on Eurostat
A hazai reáljövedelem (RGDI/fő) változása
• GDP a termelés mutatója
• RGDI: a reáljövedelmé (termelés korrigálva a cserearány-változással [T/T])
• Valóságos-e a „reál”? (A külker. árindexek megbízhatóak-e?)
• Talán nem, de ha baj van az árindexekkel, ellentétes problémák a volumenekkel (nettó exporttal): az RGDI hasznos mutató
• Ha T/T -nek trendje van, az RGDI releváns a makrogazdasági jövedelem szempontjából
Kumulatív eltérések az RGDI és a GDP növekedése között 1995 óta
-0,05 0,00 0,05 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Bulgaria Czech Republic
Estonia Latvia
Lithuania Hungary
Poland Romania
Slovenia Slovakia
LIT
RO
CZ
SK
%-pont
A cserarány-változások jelentősége:
hány év kell (átlagos GDP-növekedés mellett) ahhoz, hogy az RGDI and GDP közötti rést kitöltse (1995–2006)
-3 -2 -1 0 1 2 3 4 5
Romania Bulgaria Lithuania Czech Republic Denmark Netherlands United Kingdom Spain Estonia Greece Slovenia Malta Latvia Cyprus Portugal Italy France Poland Ireland Austria Hungary Slovakia Germany Belgium Finland Sweden
A konvergencia gazdaságpolitikai környezete
• Makrogazdasági stabilitás
– Relatív ár- és bérszint (reálárfolyam-szint) – Fiskális és külső egyensúly
• Vállalkozási környezet
– Adóterhelés
– Intézményi környezet
A GDP/fő és a GDP relatív árszintjének konvergenciája (1995–2005)
(EU-15=100)
20 30 40 50 60 70 80
20 30 40 50 60 70 80
SI
CZ HU
SK
EE PL
LT LV
Per capita GDP at PPS Price level
of GDP
Relatív termelékenyég és relatív termelői reálbérszintek (EU-15=100%)
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
20% 30% 40% 50% 60% 70% 80%
Comp/emp2005 Comp/emp2000 Comp/emp95
SK PL
CZ
HU SL
SK vs SL?
Relative productivity Comp/emp
at GDP-PPP
Külső egyensúlyhiányok
és reálkonvergencia (2000–06)
y = -0,5894x + 0,0042 R2 = 0,7644
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
8%
-12% -10% -8% -6% -4% -2% 0%
CA/GDP
Relatív növ ütem
Csakhogy a 10% feletti egyensúlyhiányok fenntarthatatlanok lehetnek (azok is lettek) Baltik
Positive relationship between fiscal balance and relative growth 2001–2006
(smaller deficit faster real convergence: 0,55 pp decrease in the deficit 1% pp increase in per cap. relative GDP growth)
y = 0,553x + 0,0563 R2 = 0,5293
0%
1%
2%
3%
4%
5%
6%
7%
8%
-8,2% -7,2% -6,2% -5,2% -4,2% -3,2% -2,2% -1,2% -0,2% 0,8% 1,8%
HU
Relative growth rate
Fiscal balance/GDP
Domestic counterpart of the CA deficit
Luengnaruemitchai, Pipat-- Schadler, Susan:
Do Economists' and Financial Markets' Perspectives on the New Members of the EU Differ? IMF-WP07/65 (March 2007)
HU: reál-felzárkózás (GDP/fő növekedési különbség az EU-15-höz képest) és az ÁHT egyenleg: 5 fázis
0,0%
0,5%
1,0%
1,5%
2,0%
2,5%
3,0%
3,5%
4,0%
4,5%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
-10%
-9%
-8%
-7%
-6%
-5%
-4%
-3%
-2%
-1%
Grdif Fisc_bal
Átmeneti növekedési stimulus
Átmeneti
korrekció Újabb stimulus:
csekély hatás Relatív
növ. Fiskális
egyenleg
Stimulus/
korrekció negatív hatás
Korrekció:
erősen negatív hatás
A nagyobb ÁHT deficit és a lassúbb növekedés között lehetséges
összefüggések
– Bizonytalanság a korrekció időzítését és módját tekintve
– Bizonytalanság az árfolyamot illetően (valutaválság?) – Negatív hatás a magánberuházásokra
– Átmeneti lökés a belföldi keresletnek (az expanzió időszakában); erős negatív hatás a korrekciós
periódusban
– Magas kockázati felár, magas kamat/hozamszint – + magas adók, magasabb adó-ék
Adóteher a GDP %-ában
28%
30%
32%
34%
36%
38%
40%
42%
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Czech Republic Hungary
Poland Slovenia Slovakia
26%
27%
28%
29%
30%
31%
32%
33%
34%
35%
36%
2001 2002 2003 2004 2005 2006
Estonia Latvia Lithuania Romania Bulgaria
SK vs. SL: the country with the highest/increasing tax burden and the one with the lowest/decreasing burden perform best In the 2000s.
Intézményi környezet
Ease of Doing Business Rank: the EU and some other European countries
0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100
Denmark United Kingdom Ireland Iceland Norway Finland Sweden Switzerland Estonia Belgium Germany Netherlands Latvia Austria Lithuania France Slovakia Portugal Spain Hungary Bulgaria Romania Italy Slovenia Czech Republic Turkey Poland Greece
Forrás: World Bank, 2007
Mit mutatnak a (stilizált) tapasztalatok?
• Főleg SK SL alapján (mindkettő gyorsan konvergál, egyértelműen sikeres):
– alacsony vs. magas ár- és bérszint, – alacsony vs. magas adószint,
– vállalkozás-baráti vs. kevésbé baráti környezet
nincs szimpla recept a sikerre, de van recept a kudarcra:
• HU: a fiskális felelőtlenség megakasztja a konvergenciát;
a kilábalás még nem garantált
• A balti országok gyors konvergenciája: belső hitel-boom + fenntarthatatlan/kezelhetetlen külső egyensúlyhiány
Relatív fejlettségi, ár- és bérszintek:
„térbeli” összefüggések
Hogyan függ össze egymással
a) a relatív fejlettség (GDP/fő; VEP) és a relatív árszint (VEP/árfolyam);
b) a relatív fejlettség és a relatív reálbér (VEP);
c) a relatív fejlettség és a relatív nominálbér (EUR)
a relatív reálbér és relatív nominálbér
Az összehasonlításba bevont országok köre és időszak:
27 európai ország (EU-25 mínusz LUX; plusz BU, RO, TR);
2002–2003. évi átlagos szintek; EU-15=100
Relatív fejlettség és relatív árszint (többször láttuk)
Diagramcím
R2 = 0,92
0 20 40 60 80 100 120 140
0 20 40 60 80 100 120 140
Rel árszint
Expon. (Rel árszint)
GDP/fő Relatív.
árszint
Relatív fejlettség és relatív R_bérszint: (EU-15=100) minél magasabb a fejlettség, annál magasabb a R_bérszint
(szoros pozitív kapcsolat)
R2 = 0,8981
0 20 40 60 80 100 120 140
0 20 40 60 80 100 120 140
Rbér
Hatvány (Rbér)
GDP/fő
Relatív fejlettség és relatív EUR bérszint:
(EU-15=100)
minél magasabb a fejlettség, annál magasabb az EUR bérszint (szoros kapcsolat, de más, mint R_Bér)
R2 = 0,9352
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180
0 20 40 60 80 100 120 140
Nbér
Expon. (Nbér)
GDP/fő
Az összefüggések együtt: relatív árszint és relatív reálbér a GDP/fő függvényében:
Az EU-15 40%-a alatt, illetve 100%-a körül (-től) zavarossá válik a helyzet
0 20 40 60 80 100 120 140
0 20 40 60 80 100 120 140
Rel árszint Rbér
Mao
GDP/fő
Relatív nominálbér és reálbér a GDP/fő függvényében
R2 = 0,9366
R2 = 0,8981
0 20 40 60 80 100 120 140
0 20 40 60 80 100 120 140
Nbér Rbér
SL Cseh
Le
GDP/fő
A nemzetközi összehasonlításból adódó következtetések
• A reálgazdasági, ár- és reál-bérfelzárkózás
– a számunkra releváns fejlettségi tartományban – általában nagyon közel áll egymáshoz
• Ezekhez képest a nominális (EUR-ban mért) bérfelzárkózás eleinte lassú
• (pl. az 50%-os fejlettségi szinthez kb. 30%-os nominálbér, a 70%-oshoz kb. 50%-os
nominálbér tartozik)
Számpélda: a nominális és reálbér felzárkózás közötti összefüggés
Bonyolultnak látszik, valójában rendkívül egyszerű (EU-15=100):
EUR
VEP/árfolyam Relatív nominálbér
Relatív árszint Relatív reálbér =
25%
50%
36%
60%
49%
70%
64%
80%
81%
90%
100%
100%
70% =
80% =
90% =
100% = 60% = 50% =
Találóskérdés
• Milyen függvény fejezi ki (harmonikus arányokat feltételezve)
1. a relatív reálbér (ill. a relatív árszint) és a relatív nominálbér,
2. a relatív nominálbér és a relatív reálbér
(ill. relatív árszint) közötti kapcsolatot?
A relatív nominálbér, reálbér és az árszint
összefüggése, harmonikus arányokat feltételezve
y = x2
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Rel. nom.bér Rel. Árszint
Hatvány (Rel. nom.bér)
y = x0,5
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%
Rel. reálbér
Hatvány (Rel. reálbér)
Relatív reálbér
Relatív nominálbér Relatív nominálbér
