I. Bevezetés és útmutató
Ebben az olvasóleckében egy bevezetést talál a polgári nemperes eljárásokról. A leckéből megbízható képet kap arról, hogy mik a polgári nemperes eljárások, milyen csoportokba sorolhatók, hol helyezkednek el a jogrendszerben, és milyen szabályozási struktúra érvényesül az esetükben. A lecke elolvasása és az anyag elsajátítása után kérem, ismereteit ellenőrizze a lecke végén található kérdések megválaszolásával!
II. Tananyag
A polgári nemperes eljárások a szélesebb értelemben vett igazságszolgáltatás részét képezik.
A polgári eljárásjog jogágon belül a polgári peres eljárásjog melletti másik jogterület.
A nemperes eljárások körét alapvetően negatívan határozzuk meg, vagyis mindazon eljárások nemperes jellegűek, amelyek a folyamatukban érvényesülő jellemzők és részletszabályok alapján nem tekinthetők polgári pernek. Ezért a nemperes eljárásokat a peres eljárással szemben atipikus eljárási formáknak is tartjuk.
A polgári nemperes eljárásokról általában
Olvasólecke Dr. Pákozdi Zita
egyetemi adjunktus Olvasási idő 25 perc Szegedi Tudományegyetem Állam-ésJogtudományi Kar
Civilisztikai Tudományok Intézete
II.1. A nemperes eljárások meghatározása
A polgári
eljárásjog két jogterülete
tehát a polgári perjog és a polgári
nemperes
eljárásjog.
Míg a polgári peres eljárás egy igény érvényesítésére szolgál, addig a nemperes eljárások alatt a sértett magánjognak, magánjogi érdeknek nem a Pp. szerinti megvédését, hanem inkább a magánjogi természetű ügyek intézését értjük, amelyek általában nélkülözik is a jogvitát.
Vagyis minden olyan polgári eljárás, amely nem a polgári per szorosan szabályozott formájában zajlik, nemperes eljárásnak minősül.
Miért lényegesek ezek az eljárások?
Évente több százezer polgári nemperes eljárás indul.
Tudta, hogy
– ebbe a körbe tartoznak a végrehajtási eljárások, amelyeket akkor vehetünk igénybe, ha egy, már végrehajtható jogosultságunkat az adós önként nem teljesíti?
– vagy azt, hogy ha közjegyzőnél készíttetünk okiratot (például tartozáselismerő nyilatkozat bankhitelhez), akkor a közjegyző azt nemperes eljárás keretében állítja ki?
– vagy azt, hogy amennyiben egyik hozzátartozónk elhunyt, úgy nemperes eljárás keretében adja át a részünkre a közjegyző a hagyatékot, és ennek következtében fogjuk tudni gyakorolni a tulajdonosi jogainkat?
– vagy azt, hogy amennyiben egészségügyi ellátást veszünk igénybe, betegjogok illetnek meg bennünket, amelyeknek gyakorlása több polgári nemperes eljárás kezdeményezését is indokolhatja.
Ezek mind olyan nemperes eljárások, amelyekkel az emberek többsége találkozik élete során.
Természetesen vannak olyan eljárások is, amelyek kevésbé kerülnek előtérbe a mindennapi életben. Ilyen például az az eset, ha egyik hozzátartozónk eltűnt, és öt év eltelt anélkül, hogy életben létére utaló jelről tudnánk; ekkor holtnak nyilvánítás iránti eljárást indíthatunk.
Kevésbé jelentős, de ha szükséges ez az eljárás, akkor rendkívül fontos, hiszen e nélkül az eltűnt személy személyi és vagyoni jogviszonyait nem tudnánk rendezni.
II.2. A nemperes eljárások jelentősége
Szintén kevés szó esik a pszichiátriai betegek gyógykezeléséről, pedig a nagy számú esetek és a rövid eljárási határidők miatt a bíróságok ehhez kapcsolódóan hétvégi ügyeletet is fenntartanak.
A polgári nemperes eljárásoknak tehát létjogosultságuk van a jogrendszerben, és bár a polgári perjoghoz képest más, de ugyanolyan fontos szerepet töltenek be az egyes személyi és vagyoni viszonyok kapcsán.
Peres eljárás Szempontok Nemperes eljárás
Van
a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX.
törvény (Pp.)
Egységes kódex Nincs
A bírósági polgári nemperes eljárások közös szabályait és egyes (szám szerint hat) bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás szabályait foglalta a jogalkotó egy törvénybe, ez azonban nem tekinthető a nemperes eljárások átfogó, egységes kódexének.
Több mint 100 nemperes
eljárás van a
jogrendszerünkben, ezeknek egy törvényben való szabályozása lehetetlen.
Kizárólag bíróság Eljáró szervek Bíróság
Közjegyző
Önálló bírósági végrehajtó Felperes – alperes (egységes
elnevezéssel).
Az eljárásban mindig szerepel két ellenérdekű fél!
Felek Nincs egységes elnevezés (pl. fmh eljárásban jogosult- kötelezett; végrehajtási eljárásban végrehajtást kérő- adós; felszámolási eljárásban hitelező-adós; illetve a legtöbb polgári nemperes eljárásban kérelmező- kérelmezett), és sokszor hiányzik az ellenérdekű fél (például cégbejegyzési eljárás, hagyatéki eljárás).
Kontradiktórius Az eljárás jellege Nem kontradiktórius, II.3. A peres és nemperes eljárások
összehasonlítása és elhatárolása
ellenérdekű felek.
Kizárólag kérelemre, amely a keresetlevél.
Az eljárás megindítása Hivatalból is indulhat (pl.
törvényesség felügyeleti eljárás vagy hagyatéki eljárás); a kérelemnek nincs egységes elnevezése.
Főszabály szerint a bíróság tárgyalást tart, ahol a tényállás megállapítása végett bizonyítást vesz fel.
Tárgyalás, bizonyítás Az eljáró szervek tárgyalást csak kivételesen tartanak (például hagyatéki eljárás), a bizonyítás szűk körű, az okiratokra korlátozódik.
Tipikusan ítélet Eljárás befejezése Egyéb határozat, tipikusan végzés
A nemperes eljárások csoportosítása
Fajta szerint Cél szerint
Eljáró szervek és hatáskör szerint
II.4. A nemperes eljárások csoportosítása példákkal
A nemperes eljárások céljuk szerint:
Fajta szerint
Személyiséggel összefüggő eljárások:
- holtnak nyilvánítás iránti eljárás
- pszichiátriai betegek intézetigyógykezelése
Vagyoni jellegű nemperes eljárások:
- fizetési meghagyásos eljárás - hagyatéki eljárás
- csődeljárás - felszámolási eljárás - végrehajtási eljárás
Egyéb (az előző két szempont alá nem sorolható) nemperes
eljárások:
- iparjogvédelmi nemperes eljárások
- cégeljárás - előzetes bizonyítás
Eljáró szervek szerint
Bíróság
, amelyen belül hatáskör szerint: járásbíróság(pl. holtnak nyilvánítás), törvényszék (pl. cégeljárás),
Kúria.
Közjegyző
- fizetési meghagyásos eljárás
- hagyatéki eljárás - előzetes bizonyítás
Önálló bírósági végrehajtó
végrehajtási eljárás
Perpótló Pl. fmh eljárás
Perelhárító Pl. előzetes bizonyítás, egyezségi kísérlet
Joggyakorlást elősegítő
Pl. hagyatéki eljárás, letéti eljárás
Jogállapot-változtató:
Pl. holtnak nyilvánítás, bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetése
Jogot kényszer útján érvényesítő Pl.végrehajtá si eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás
II.5. A Pp. hatálya és alkalmazása a nemperes eljárásokban
A polgári nemperes eljárások a szabályozási jellegüket tekintve több jogforrás ismeretét és
alkalmazását feltételezik.
A fenti ábra bővebben:
A speciális szabály lerontja az általános szabályt (lex specalis derogat legi generali) elve alapján tehát elsősorban mindig a nemperes eljárásra vonatkozó speciális jogszabály az irányadó (például a cégeljárásra a cégeljárásról s cégnyilvánosságról szóló 2006. évi IV.
törvény – Ctv. – az alkalmazandó).
A bírósági nemperes eljárásokra az adott speciális jogszabályon túl alkalmazandók a Bpnp. (a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény) általános rendelkezései (1.§). A Bpnp.-ben szabályozott bírósági nemperes eljárásokra az ebben a jogszabályban rögzített közös szabályok is irányadók (2. §).
Mindezeken túl az összes polgári nemperes eljárás tekintetében háttérjogszabályként irányadó a Pp.
A Pp. hatálya a nemperes eljárásokban funkcionális jellegű, amely négy jellemzővel írható le:
o viszonylagos; csak az adott nemperes eljárásra vonatkozó szabályozásra, az adott nemperes eljárás céljára tekintettel lehet alkalmazni
o részleges; a viszonylagosságból eredően a Pp.nek csak bizonyos (az adott nemperes eljárás sajátosságaira tekintettel alkalmazható) szabályait alkalmazzuk
o másodlagos; elsődlegesen mindig a speciális jogforrás alkalmazandó o szubszidiárius; a Pp. csupán kisegítő, „hiánypótló” jellegű.
Nemperes eljárás speciális szabálya
Bpnp. a bírósági hatáskörbe tartozó nemperes eljárások esetében
Pp.
III. Ellenőrző kérdések
1. Alkalmazzuk-e a Bpnp.-t a hagyatéki eljárásban? Válaszát indokolja!
2. Miért nincs egységes kódexe a polgári nemperes eljárásoknak?
3. Miben tudná megragadni a polgári peres és a polgári nemperes eljárások közötti különbséget?
4. Miért csupán szubszidiárius a Pp. hatálya a polgári nemperes eljárásokban?
Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
