A magyarság 1100 éve – őslakók a medencében

/

L ’J Ü r & ^a- <*..*

1996. MÁRCIUS 15., PÉNTEK

HARMADIK OLDAL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3

Március 15. és a politikai széljárások

Az utókor saját érdekei szerint átértékelte, de önmagából kifordítani nem tudta

A Tizenkét pontot vitatják a debreceni polgárok március 18-án - aho­

gyan a korabeli rajzoló megörökítette Napló-reprodukció Pál Csaba

D eb recen (HBN) - Az u tó b b i esz- ten d ó 'k b e n m in th a a tá rsa d a lo m összefo g ását is sz im b o liz á ló ü n ­ n e p ü n k a sz é th ú z á s saro k k ö v év é v á lt v o ln a . F ó 'k én t p o litik a i in ­ d ítta tá sb ó l eg y re tö b b e k n e k v a n .„ k ü lö n " m á rc iu s 15-éje. V e lik y Já n o s tö rté n é ssz e l, a K o ssu th La­

jo s T u d o m á n y eg y etem o k ta tó já ­ v a l azt p r ó b á ltu k v é g ig te k in te ­ n i, ho g y az 1848 óta e lte lt m a jd ' m á sfé l száz év a la tt az eg y es p o ­ litik a i k u rz u so k m ik é p p e n h a s z ­ n á ltá k fel sa ját c é lja ik ra a fo rra­

d a lo m em lék ét, eszm eiségét.

- Kezdjük talán ott, miért is van oly fontos szerepe március 15-nek a magyarság tudatában?

- Egy közvélem ény-kutatás sze­

rin t a k ö ztu d atb an p illan a tn y ila g n em m á rc iu s 15. s z á m ít a z első sz ám ú n e m z e ti ü n n e p ü n k n e k , m egelőzi a u g u s z tu s 20. K étségte­

len azonban, h o g y m árciu s 15-nek k ö zp o n ti sz e re p e van , m e rt azok az é rté k e lé si p o n to k , m ely ek n ek segítségével a m agyarság önm aga h ely ét ki tu d ta és ki tu d ja jelölni a v ilá g b an , azo k e n ap o n , illetve e n a p kapcsán alakultak ki. A h a­

la d á st és a történetiséget az a k k o ­ ri eszm eiség egyesítette a legsze­

rencsésebben. N em szo ríto tta h á t­

térbe az egyiket a m ásik k ed v éért, h anem n a g y o n k e d v e z ő és fejlő­

d ést ere d m én y e ző e g y e n sü ly t tu ­ d o tt te re m te n i a n em zeti és a m o ­ d e r n k ö z ö tt. T erm é sz e te se n az u tó k o r - a tizenkilencedik század m ásodik felében, s különösképpen a h u sz ad ik sz ázad b an - a saját é r­

dekei és gondjai szerin t átérték e l­

te m árcius 15-ét, d e teljes m é rték ­ b e n kifo rd ítan i nem tu d ta ö n m a­

gából, legfeljebb csak h an g sú ly el­

tolódásokat tu d o tt előidézni.

Ö nigazolásként használták

- Ha visszatekintünk a m últ szá­

zad második felére: hogyan juthattak el a politikai folyamatok odáig, hogy a vérbe fojtott „rebellió" vezéregyéni­

ségét, Kossuth Lajost a század végén már díszpompával temethették el Pes­

ten?

- A fo rrad a lm a k u tá n k o n sz o ­ lid á ció k ö v etk ez ik . K o rá b b a n A ngliában is r o p p a n t véres fo rra ­ d alm ak in d íto ttá k el a p olgári b e­

r e n d e z k e d é s k ia la k u lá sá t, s k é­

sőbb a forradalm árokból nem zeti h ő sö k le tte k a k o n szo lid áció so ­ rán. F ran ciao rszág b an is hasonló fo ly am at já tsz ó d o tt le, s így volt ez M agyarországon is. A forradal­

m a t u g y a n le v erték , a z o n b a n az 1850-es, 60-as években a h atalom erővel sem tu d ta m egvalósítani a k o n sz o lid á ció t, a z t u g y a n is csak alk o tm á n y o s v iszonyok között le­

h e te tt m e g te re m te n i. E tö rté n e ti alkotm ányos tényezők között Kos­

su th Lajosnak előkelő szerepe volt, s ezt nem lehetett letagadni. M ég a k k o r sem , h a n y ilv á n v a ló volt, h o g y K ossuth és Ferenc József so­

ha nem fognak m egegyezni egy­

m ással. A k ö ztu d atb an p edig Kos­

s u th te rm ész ete sen n em ze ti h ős­

sé lett.

- A huszadik századi politikai for­

dulatok idején a szereplők különböző módokon viszonyultak 1848. március idusához, eszmeköréhez, s különböző­

képpen használták fel azt...

- A zo k a z eszm ék , a m ely e k 1848. m árciu s 15. elő tt és a z t kö­

v ető en m ég egy d ara b ig érvénye­

sek v o lta k - m elyek segítségével ak k o r a h alad á st prop ag áln i, illet­

ve m e g valósítani leh etett - , s m a ­ ga a lib eralizm us a h u sz a d ik sz á­

za d elejére m egfakulnak. A polgá­

ri r a d ik á lis o k v a g y a sz o c iá ld e ­ m o k raták p é ld á u l a n em zeti és a liberális eszm ékre, s ezek m egtes­

tesítőjére, m árciu s 15-re a k o ráb ­ bitól eltérő m ó d o n tekin ten ek . E n a p o t so k an a z u tolsó nem esi fel­

kelésnek állítják be, s nem találnak b en n e sem m i haladót. A nem zeti és a liberális fogalm ai szétválnak a h u sz a d ik sz áz ad elején. A p o l­

gári radikálisok, vagy akár a m u n ­

k ásm ozgalom n em szenteltek kel­

lő figyelm et a n em ze tin e k a m o­

d e rn iz á c ió v a l való ö ssz e k a p c so ­ lására. A d o k trin é r n em veszi fi­

gyelem be a létező d olgokat és ú g y ak a rja m e g v á lto z ta tn i. N a g y o n sok d o k trin é r g o n d o lk o d ó v o lt a h u sz a d ik sz á z a d elején, s sz erin ­ te m p é ld á u l K áro ly i M ih á ly is ezek kö zé ta rto zo tt. K un Béláék- n a k p e d ig az v o lt az elv ü k és a sz án d é k u k , hogy a saját elg o n d o ­ lásaikat beleépítik a történelem be, s ezzel a m ú ltat m integy m egvál­

toztatják.

A H o rth y -k o rsza k b an tú lság o ­ sa n h o z z á a k a rják k ö tn i m árciu s 15-ét a T ria n o n u tá n i v á lsá g b a n lévő állam és tá rsa d alo m pro b lé­

m áihoz. Ekkor is m egpróbálják be­

építeni a m ú ltb a a jelent. N agyon erő s n em zeti, nacio n alista ta rta l­

m a, illetve ren dszerigazoló, re n d ­ s z e rfe n n ta rtó jelleg e le sz e k k o r m á rc iu s 15-nek, e ltű n ik a re n d ­ szerm egváltoztató m otívum , jólle­

h et an n a k idején é p p e n ren d szer- v á lto z ta tó sa já to ssá g a i v o lta k e napnak.

N ag y o n érdekes, hogy ebben a tekintetben sem m iben nem k ülön­

bözik a H orthy-korszaktól a Ráko- si-korszak. R ákosiék is re n d sz e r­

igazoló funkciót szán ta k a m árci­

u s 15-i ü n n e p s é g e k n e k , s teljes m é rté k b e n a lá re n d e lté k a saját m u n k á sm o z g a lm i, k o m m u n ista , r a d ik á lis id e o ló g iá ju k n a k . N a g y h a n g s ú ly t h ely e z te k a n ém et- és

o sz trá k ellen e ssé g re , a fü g g e tle n ­ ségre és az o sztályharcra. M agya­

rá z a ta ik a z o n b a n n e m feleltek m eg a tu d o m á n y o s értékelésnek, eltértek a valóságtól.

H a kissé m e g v á lto z o tt fo rm á­

ban, de a K ádár-korszakban is ez tö rté n t. A b szo lú t le h e te tle n m ó ­ d o n egy ü n n e p s o rb a ille sz te tté k m árcius 15-ét, olyasvalam ikkel kö­

tö tték össze, am ikkel sem m ily en kapcsolata nem volt: eg y ü tt kellett ü n n ep eln i m árcius 21-ével és á p ­ rilis 4-gyel, azért, ho g y az egy ik a m ásikat erősítse. M eg kell hagyni, a kom m u n isták n agyon jo p ro p a ­ gandisták voltak. T udták azt, hogy a saját elveiket egy m á r m e g g y ö ­ keresed ett ideológiával, ü n n e p p e l jobban „el lehet ad n i". E zért k a p ­ csolták össze a rég it az újjal, m i­

közben teljesen alárendelték az új­

n a k a rég it, s ezzel ta rta lm á t is m egváltoztatták.

Értelmes vita

- Napjainkban a szemben álló po­

litikai erők újra a nemzetre és a mo­

dernizációra apellálva próbálják ki­

használni saját céljaikra a honfiúi ér­

zületet március 15-e táján...

- A n em ze t és a m odern izáció állandóan újraértelm ezendő fogal­

m ak. M ost is arról v an szó, hogy a r e n d s z e rv á lto z á s t, a jelen leg i p o lgárosodási folyam atot csak ak­

ko r le h et sik e re se n v é g re h ajta n i, ha a n em zetet és a m o d ern izáció t ö ssz e tu d ju k k ap c so ln i. E k e ttő t egym ástól függetlenül értelm ezni nem lehet. N y ilv á n v aló a n föl kell m érni azt, hogy a társa d alo m n ak jelenleg m ilyen az é rd e k re n d sz e ­ re, s a rra ép ítv e m ilyen m o d e rn i­

záció t, m ily en fejlő d ést, m ily en polgárosodást lehet elképzelni. Az értelm es politikai v itá k te h át arró l szólnak, hogy ezt a két elem et - a n e m z e te t és a m o d e rn iz á c ió t - h o g y a n le h e t ö ssz ek a p cso ln i. A nem értelm es politikai viták - m e­

lyek tö b bnyire d em ag ó g o k - erről a lényeges d o logról m eg feledkez­

nek.

M égis a z t kell m o n d a n o m , h o g y e llen z ék és a je len leg k o r­

m án y o n lévő p o litikai p á rto k kö­

z ö tt a v ita a lényegről szól: arról, hogy m ilyen legyen a m o d e rn iz á ­ ció, sok e m b e rn e k lesz-e b elő le haszna v agy csak kevésnek, széles k ö zéposztály alakul-e ki - leh ető ­ ség sz erin t m inél több tu la jd o n o s­

sal - , és ezzel egy kedvező tá rsa ­ d a lm i s tr u k tú r a jön lé tre , v ag y csak a szélsőségek jelennek m eg n ag y o n g azd ag o k és n ag y o n sze­

g ények képében.

A magyarság 1100 éve - őslakók a medencében

B u d a p e s t (MTI) - A le g u tó b b i id ő k ig á lta lá n o sa n elfo g a d o tt n é­

z e tn e k sz á m íto tt, h o g y a K árp át­

m e d en c éb e n csak g y é r sz ám ú n é­

p e ssé g élt, az az h o g y a m ag y ar­

sá g egy c s a k n e m ü re s , la k a tla n té rsé g et v ett b irto k á b a . E zt a fa j­

ta g y a n ú t tá p lá lta , h o g y ír o tt fo r­

ráso k alig-alig sz ó ln a k a té rsé g 9.

sz áz ad i tö rté n eté rő l, a b b ó l a k e ­ v é s b ő l is, am i f e n n m a r a d t, n é ­ h á n y n e m állta k i a k ritik a p r ó ­ báját.

N ag y o n sokáig m egtévesztette a k u ta tó k a t p é ld á u l az o ro sz ős­

krónika az o n m egjegyzése, hogy az avarok egy szálig k ipusztultak, hiszen orosz k ö zm o n d ás szólt ar­

ról: „ e lv e szte k , m in t a z a v a ro k , a k ik n e k sem n e m z e tsé g ü k , sem iv ad ék u k nincsen". Egészen a kö ­ zelm últig a régészeti leleteket is e tévhit alap ján keltezték, így pl. az a v a r síro k a t le z á rtá k az a v a r b i­

ro d a lo m 8-9. s z á z a d fo rd u ló já n történt m egsem m isítésekor, s alig- alig m e rték feltéte lez n i, h o g y az a v a ro k m eg élték a m a g y a r h o n ­ foglalást.

M iért sem m isült meg?

A z u tó b b i n é h á n y év, illetv e egy-két évtized az eddigi kép átér­

te lm e zé sét h o zta. E bben a z íro tt fo rrá so k m e lle tt a ré g é sz e t és a nyelvészet eg y arán t fontos szere­

pet játszott. K iderült például, hogy az avarok továbbélésére a 9. sz á­

z a d m á so d ik felétől a 10. sz áz ad

k ö z e p é ig te rje d ő id ő re n é z v e jó a d a ta in k van n ak . 871 tájáról m e g ­ b íz h a tó fo rrás szól o ly a n d u n á n ­ túli avarokról, akik áttérte k a k e­

resztény hitre, és a keleti frank ki­

rályoknak a d ó t fizettek. É p p en a honfoglalás korából egy m ásik for­

rás az a v a ro k p u s z tá it em lítette, feltehetően a F első-T isza-vidékre gondolva. V an h ír a rró l is, hogy a v a ro k az A d ria i-te n g e r m elléki H o rv á to rszá g b an m ég a 10. sz á ­ z a d közepén is léteztek, m egőriz­

té k a v a r népi sa játo sság a ik at. A r é g é s z e t az utóbbi id ő b e n m in d g y a k r a b b a n feltételezi, ho g y az a v a ro k tárg y i hagyatékának n y o ­ m ai a 8. sz áz ad végét követően is fellelhetők a K árpát-m edence k ü ­ lö n b ö z ő r é s z e in (a D u n án tú lo n , Észak-B ácskában, a Tiszántúlon).

M ire u talnak a jövevényszavak?

Az avarok a le g n a g y o b b való­

szín ű ség sz e rin t v alam ily en török n y elv et beszéltek. Ezzel szem ben a K árp á t-m e d e n c e le g k o rá b b i h elynévanyagában m e g lep ő en ke­

v és a törökből m egfejthető elem . Ezt csak akként lehet m ag y arázn i, hogy a z avarok a 8. század v ég é­

től a m a g y a r h o nfoglalásig eltelt h á ro m -n é g y em b erö ltő a la tt e l­

vesztették nyelvüket. Ez a k ö rü l­

m ény ad h atja m agyarázatát, hogy az orosz őskrónika az av a r nép ki­

p u sz tu lá sáró l szólt. P edig nem az a v a r nép , h an e m „csak" az av a r n velv sem m isült m ev. Kétsév sem

fér hozzá, hogy az av aro k nyelvü­

k et szlávra cserélték fel.

Régóta tudjuk, hogy szlávok él­

tek a Felvidék nyugati részén, ahol a m ag y ar honfoglalásig létezett az itte n i sz láv o k , a m o rv á k fejede­

lem sége. B izonyos, hogy szlávok - hasonlóan az av arokhoz - a Kár­

p á t-m e d e n c e le g k ü lö n b ö z ő b b pontjain éltek a 9. században. Egy­

re m a rk á n s a b b a n ra jz o ló d ik ki egy, a F e lső -T isz a-v id ék e n élt sz lá v n é p e ssé g ré g é sz e ti e m lé k ­ anyaga, d e szláv tem etőkkel m á s­

hol is ta lá lk o z u n k a té rsé g b en ; so k sz o r a z o n b a n m á r nem lehet h atáro zo ttan elk ü lö n íten i őket az avarok sírm ezőitől. így például bi­

zonytalan, hogy a Kis-Balaton kö­

rü li, 10. sz á z a d i te m e tő k b e sz lá ­ v o k avagy avarok tem etkeztek-e.

A tö m eg es szláv je lenlétet a m a­

g y a r h o n fo g lalás k ö rü li id ő k b e n az bizonyítja a legegyértelm űbben, ho g y a K árpát-m edence ősi, in d o ­ eu ró p a i ere d e tű folyónevei közül ú g y sz ó lv án v alam e n n y i (p éld á u l D una, Tisza, D ráva, Száva, M aros, Szam os, K őrös, T em es, O lt, V ág stb.) szláv k ö zv e títésse l k e rü lt a m agyarba, v a g y is a m a g y a ro k e neveket a szláv o k tó l v ették át. E szlávoktól e re d a m a g y a r nyelv igen nagy sz ám ú szláv jövevény­

szókincse is.

H á r o m u r a lm i k ö z p o n t A sz láv o k és az a v a ro k m ellett m ég h áro m -n ég y n ép e ssé g bizo­

n y o sa n é lt 895 előtt a térségben.

860-ból íro tt fo rrá su n k v a n a rra , ho g y az A lp o k alján (a m a i Bur- g en lan d területén) v an g a ro k (ere­

d e tile g tö rö k n y e lv ű o n o g u ro k ) laktak. M ivel a D u n á n tú l egészen a m ag y ar honfoglalásig frank u ra ­ lom alatt állott, ö n m ag áb an is fel­

tehető, de írott és nyelvi ad a to k ré­

vén is b izonyítható, hogy germ án nyelvet beszélő bajorok (németek), esetleg g epidák éltek itt. A K árpát­

m edence m ásik feléből, E rdélyből (m eg talán az A lföld bizonyos ré­

széből) bolgár-törökök léte m u ta t­

ható ki. N éh á n y évvel a h o n fo g ­ lalás előtt, 892-ben írott forrás szól a z E rd é ly fe le tti b o lg á r u r a lo m ­ ról. E b o lg á r-tö rö k ö k a z o n b a n szin tén ezekben az évtizedekben, v ag y is a 9-10. s z á z a d fo rd u ló ja k ö rü li id ő b e n e lsz lá v o so d ta k . N em kizárt, hogy az Alföld legdé­

libb rész é n , a z A l-D u n a m e n té n m orvaszlávok laktak, s itt m o rv a u ra lo m é rv é n y e sü lt. A rra a k é r­

d é s re , ho g y k ik éltek a m a g y a r honfoglalás előtt a K árpát-m eden­

cében, m a m ár az t a választ a d h a t­

juk: a té rsé g b e n h á ro m u ra lm i központ (a frank, a m orva és a b ol­

gár) alá ren d e lv e , illetve az o k tó l függetlenül igen nagy szám ban él­

tek szlávok, továbbá a nyelvi érte­

le m b en v e tt e lsz lá v o so d á s ú tjá n e lő re h a la d t a v a ro k , v a n g a ro k és b o lg á ro k , v a la m in t n y e lv ü k e t m egtartó ném etek. Bizonyosra ve­

hető, hogy nem talál tak a 895-ben ide bejövő m agyarok a térségben m agyarokat (vagyis saját véreiket), továbbá rom ánokat.

K O M M E N T Á R

B

akó

E

n dre

’48 öröksége

A

Szonda Ipsos az év elején közvélemény­

kutatást végzett arról, hogy az ország népe szerint melyik a legnagyobb nemzeti ünne­

pünk. A felmérés eredménye a következő: az ezer megkérdezett 45 százaléka augusztus 20-át, 35 százaléka március 15-ét, 7 százalé­

ka karácsonyt, 4 százaléka október 23-át, 5 százaléka egyéb napokat nevezett meg, vé­

gül 4 százalék nem tudta vagy nem akarta el­

dönteni magában a kérdést.

H a ez utóbbiak szellemi restségből nem fog­

laltak állást, úgy az sajnálatos, ha elvből nem vállalkoztak a válaszadásra, úgy megértem őket. Mert körülbelül abba a kényelmetlen dön­

tési helyzetbe kerültek, mintha egy többgye­

rekes szülőt arra akarnának rávenni, nyilatkoz­

zék, melyik szülöttét szereti legjobban. A fel­

sorolt ünnepek ugyanis egyként fontosak, je­

lentősek a nemzeti azonosságtudat szempont­

jából, tehát nem állíthatók szembe egymás­

sal. így hát semmi rossz nincs abban, hogy augusztus 20-a a rangsorban megelőzi már­

cius 15-ét, s az se baj, ha fordítva lenne. Még­

sem kár, hogy a Szonda Ipsos a felmérést el­

végezte, csak nem szabad messzemenő kö­

vetkeztetést levonni belőle. Különösen annak ismeretében nem, hogy az államalapítás ünnepét a falusi lakosság vallja az átlagosnál nagyobb mértékben a legjelentősebb magyar ünnepnek, az ifjúság és a diplomás értelmiség pontosan fele-fele arányban voksolt. Feltűnő viszont, hogy a lakosság egyetlen rétege sem érzi megkülönböztetett módon magáénak ok­

tóber 23-át, vagyis a korábbi megítélés évek óta nem javul, nem változik.

A

közvélemény-kutató a felmérést a Millecen- tenáriumi Programiroda megbízásából végez­

te, a nemzeti érzéseket és tudati tényezőket feltáró kutatás részeként. Csak üdvözölni le­

het ezt a vállalkozást, hiszen mindnyájan tud­

juk, hogy a nemzeti érzés értelmezésének bi­

zonytalan korszakát éljük. Majdnem válságo­

sat írtam, de talán nem ennyire rossz a hely­

zet. Az elmúlt évtizedekben a hatalom sokat tett azért, hogy kioltsa, halványítsa a magyar­

ságtudatot, helyette más ideológiai tartalom­

mal töltse meg a fejeket és a lelkeket. Az előb­

bi törekvés járt inkább sikerrel. Zavart okoz az is, hogy egy réteg vissza akarja csempész­

ni a háború előtti magyarkodás retorikai stílu­

sát, amely nem más, mint tömény nacionaliz­

mus. Az pedig hamis tudatot szül és rossz cselekvési programot sugall.

1848 hősei nemes, korszerű eszméket hagy­

tak ránk örökül, amelyek ma is követhetők.

Iskolai, társadalmi tennivaló, hogy ezeket nap­

jaink magyarsága minél szélesebb körben megismerje, hiszen anélkül azonosulni sem tud velük. A nemzet története nem 1848-ban kez­

dődött, az a dicső év mégis kezdete valami­

nek. Az európai távlatú, szabad Magyarország elementáris vágyának és gondolatának!

JE G Y Z E T

V

itéz

F

e r e n c

A szabad sajtó ürügyén

A királynőt megölni nem kell. Félnetek jó lesz,

* ha mindenki beleegyezik. Én nem. Ellenzem.

Vagy: A királynőt megölni nem kell félnetek. Jó lesz, ha mindenki belegyezik. Én nem ellen­

zem. Talán sokan ismerik a Bánk bán e sza­

vait és a játékot is, mi arra épül: a szavak ér­

telme a hangsúlyok és a központozás által oly mértékű átalakuláson megy át, hogy a két je­

lentés egymásnak teljesen az ellentéte lesz.

Március 15. nemzeti ünnepünk, sokak által és sokszor kisajátított ünnep, a forradalom és a szabadságért való harc ünnepe, a nemzeti azonosság- és a magyarságtudat ünnepe, a szabadság ünnepe, ami sokszor még azt is megengedte, hogy éppen a hangoztatott sza­

badság nevében fosszanak meg embereket a szabadságuktól. De nem feltétlenül és csak a politikai felhangoknak kell fontosaknak len­

niük, mert ez a nap a sajtó ünnepe is. A sza­

bad sajtó ünnepe. A felelősség ünnepe.

A királynős sorok pedig nem csak a Bánk bánra utalnak, melynek március 15-i előadá­

sa ismét csak szimbolikus értékű, hanem pél­

dázhatják az írott, a papíron kimondott szavak­

ban rejlő csapdákat is. Mert az újságot írók­

nak, tájékoztatva az olvasókat, kötelességük az igazság objektív hangsúlyainak érzékelte­

tése, de lelkiismeretük szerint kimondhatják a szubjektív igazságaikat is, az igazság emberi oldalait. Ezt sokszor csak a sorok közé bújta­

tottan tehették, tehetik meg, mindeközben kö­

telességük a világos fogalmazásra törekvés is.

És akármennyire tisztán, világosan és érthe­

tően fogalmaznak is, a hangsúlyok és az ér­

telmező központozás által kimondott szavaik olykor önmaguk ellentéteivé válhatnak.

Ilyenkor érkeznek a kérdések is. Vajon hogyan lehet kikerülni a csapdákat? Vajon elég-e az újságírás szóösszetételt különválasz­

tani, egyaránt fontosnak tartva az újságot és az írást, a hírt, a tájékoztatást és a minőség elveit: a szépen és magyarul írást?