/
L ’J Ü r & a- <*..*
1996. MÁRCIUS 15., PÉNTEK
HARMADIK OLDAL HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ 3
Március 15. és a politikai széljárások
Az utókor saját érdekei szerint átértékelte, de önmagából kifordítani nem tudta
A Tizenkét pontot vitatják a debreceni polgárok március 18-án - aho
gyan a korabeli rajzoló megörökítette Napló-reprodukció Pál Csaba
D eb recen (HBN) - Az u tó b b i esz- ten d ó 'k b e n m in th a a tá rsa d a lo m összefo g ását is sz im b o liz á ló ü n n e p ü n k a sz é th ú z á s saro k k ö v év é v á lt v o ln a . F ó 'k én t p o litik a i in d ítta tá sb ó l eg y re tö b b e k n e k v a n .„ k ü lö n " m á rc iu s 15-éje. V e lik y Já n o s tö rté n é ssz e l, a K o ssu th La
jo s T u d o m á n y eg y etem o k ta tó já v a l azt p r ó b á ltu k v é g ig te k in te n i, ho g y az 1848 óta e lte lt m a jd ' m á sfé l száz év a la tt az eg y es p o litik a i k u rz u so k m ik é p p e n h a s z n á ltá k fel sa ját c é lja ik ra a fo rra
d a lo m em lék ét, eszm eiségét.
- Kezdjük talán ott, miért is van oly fontos szerepe március 15-nek a magyarság tudatában?
- Egy közvélem ény-kutatás sze
rin t a k ö ztu d atb an p illan a tn y ila g n em m á rc iu s 15. s z á m ít a z első sz ám ú n e m z e ti ü n n e p ü n k n e k , m egelőzi a u g u s z tu s 20. K étségte
len azonban, h o g y m árciu s 15-nek k ö zp o n ti sz e re p e van , m e rt azok az é rté k e lé si p o n to k , m ely ek n ek segítségével a m agyarság önm aga h ely ét ki tu d ta és ki tu d ja jelölni a v ilá g b an , azo k e n ap o n , illetve e n a p kapcsán alakultak ki. A h a
la d á st és a történetiséget az a k k o ri eszm eiség egyesítette a legsze
rencsésebben. N em szo ríto tta h á t
térbe az egyiket a m ásik k ed v éért, h anem n a g y o n k e d v e z ő és fejlő
d ést ere d m én y e ző e g y e n sü ly t tu d o tt te re m te n i a n em zeti és a m o d e r n k ö z ö tt. T erm é sz e te se n az u tó k o r - a tizenkilencedik század m ásodik felében, s különösképpen a h u sz ad ik sz ázad b an - a saját é r
dekei és gondjai szerin t átérték e l
te m árcius 15-ét, d e teljes m é rték b e n kifo rd ítan i nem tu d ta ö n m a
gából, legfeljebb csak h an g sú ly el
tolódásokat tu d o tt előidézni.
Ö nigazolásként használták
- Ha visszatekintünk a m últ szá
zad második felére: hogyan juthattak el a politikai folyamatok odáig, hogy a vérbe fojtott „rebellió" vezéregyéni
ségét, Kossuth Lajost a század végén már díszpompával temethették el Pes
ten?
- A fo rrad a lm a k u tá n k o n sz o lid á ció k ö v etk ez ik . K o rá b b a n A ngliában is r o p p a n t véres fo rra d alm ak in d íto ttá k el a p olgári b e
r e n d e z k e d é s k ia la k u lá sá t, s k é
sőbb a forradalm árokból nem zeti h ő sö k le tte k a k o n szo lid áció so rán. F ran ciao rszág b an is hasonló fo ly am at já tsz ó d o tt le, s így volt ez M agyarországon is. A forradal
m a t u g y a n le v erték , a z o n b a n az 1850-es, 60-as években a h atalom erővel sem tu d ta m egvalósítani a k o n sz o lid á ció t, a z t u g y a n is csak alk o tm á n y o s v iszonyok között le
h e te tt m e g te re m te n i. E tö rté n e ti alkotm ányos tényezők között Kos
su th Lajosnak előkelő szerepe volt, s ezt nem lehetett letagadni. M ég a k k o r sem , h a n y ilv á n v a ló volt, h o g y K ossuth és Ferenc József so
ha nem fognak m egegyezni egy
m ással. A k ö ztu d atb an p edig Kos
s u th te rm ész ete sen n em ze ti h ős
sé lett.
- A huszadik századi politikai for
dulatok idején a szereplők különböző módokon viszonyultak 1848. március idusához, eszmeköréhez, s különböző
képpen használták fel azt...
- A zo k a z eszm ék , a m ely e k 1848. m árciu s 15. elő tt és a z t kö
v ető en m ég egy d ara b ig érvénye
sek v o lta k - m elyek segítségével ak k o r a h alad á st prop ag áln i, illet
ve m e g valósítani leh etett - , s m a ga a lib eralizm us a h u sz a d ik sz á
za d elejére m egfakulnak. A polgá
ri r a d ik á lis o k v a g y a sz o c iá ld e m o k raták p é ld á u l a n em zeti és a liberális eszm ékre, s ezek m egtes
tesítőjére, m árciu s 15-re a k o ráb bitól eltérő m ó d o n tekin ten ek . E n a p o t so k an a z u tolsó nem esi fel
kelésnek állítják be, s nem találnak b en n e sem m i haladót. A nem zeti és a liberális fogalm ai szétválnak a h u sz a d ik sz áz ad elején. A p o l
gári radikálisok, vagy akár a m u n
k ásm ozgalom n em szenteltek kel
lő figyelm et a n em ze tin e k a m o
d e rn iz á c ió v a l való ö ssz e k a p c so lására. A d o k trin é r n em veszi fi
gyelem be a létező d olgokat és ú g y ak a rja m e g v á lto z ta tn i. N a g y o n sok d o k trin é r g o n d o lk o d ó v o lt a h u sz a d ik sz á z a d elején, s sz erin te m p é ld á u l K áro ly i M ih á ly is ezek kö zé ta rto zo tt. K un Béláék- n a k p e d ig az v o lt az elv ü k és a sz án d é k u k , hogy a saját elg o n d o lásaikat beleépítik a történelem be, s ezzel a m ú ltat m integy m egvál
toztatják.
A H o rth y -k o rsza k b an tú lság o sa n h o z z á a k a rják k ö tn i m árciu s 15-ét a T ria n o n u tá n i v á lsá g b a n lévő állam és tá rsa d alo m pro b lé
m áihoz. Ekkor is m egpróbálják be
építeni a m ú ltb a a jelent. N agyon erő s n em zeti, nacio n alista ta rta l
m a, illetve ren dszerigazoló, re n d s z e rfe n n ta rtó jelleg e le sz e k k o r m á rc iu s 15-nek, e ltű n ik a re n d szerm egváltoztató m otívum , jólle
h et an n a k idején é p p e n ren d szer- v á lto z ta tó sa já to ssá g a i v o lta k e napnak.
N ag y o n érdekes, hogy ebben a tekintetben sem m iben nem k ülön
bözik a H orthy-korszaktól a Ráko- si-korszak. R ákosiék is re n d sz e r
igazoló funkciót szán ta k a m árci
u s 15-i ü n n e p s é g e k n e k , s teljes m é rté k b e n a lá re n d e lté k a saját m u n k á sm o z g a lm i, k o m m u n ista , r a d ik á lis id e o ló g iá ju k n a k . N a g y h a n g s ú ly t h ely e z te k a n ém et- és
o sz trá k ellen e ssé g re , a fü g g e tle n ségre és az o sztályharcra. M agya
rá z a ta ik a z o n b a n n e m feleltek m eg a tu d o m á n y o s értékelésnek, eltértek a valóságtól.
H a kissé m e g v á lto z o tt fo rm á
ban, de a K ádár-korszakban is ez tö rté n t. A b szo lú t le h e te tle n m ó d o n egy ü n n e p s o rb a ille sz te tté k m árcius 15-ét, olyasvalam ikkel kö
tö tték össze, am ikkel sem m ily en kapcsolata nem volt: eg y ü tt kellett ü n n ep eln i m árcius 21-ével és á p rilis 4-gyel, azért, ho g y az egy ik a m ásikat erősítse. M eg kell hagyni, a kom m u n isták n agyon jo p ro p a gandisták voltak. T udták azt, hogy a saját elveiket egy m á r m e g g y ö keresed ett ideológiával, ü n n e p p e l jobban „el lehet ad n i". E zért k a p csolták össze a rég it az újjal, m i
közben teljesen alárendelték az új
n a k a rég it, s ezzel ta rta lm á t is m egváltoztatták.
Értelmes vita
- Napjainkban a szemben álló po
litikai erők újra a nemzetre és a mo
dernizációra apellálva próbálják ki
használni saját céljaikra a honfiúi ér
zületet március 15-e táján...
- A n em ze t és a m odern izáció állandóan újraértelm ezendő fogal
m ak. M ost is arról v an szó, hogy a r e n d s z e rv á lto z á s t, a jelen leg i p o lgárosodási folyam atot csak ak
ko r le h et sik e re se n v é g re h ajta n i, ha a n em zetet és a m o d ern izáció t ö ssz e tu d ju k k ap c so ln i. E k e ttő t egym ástól függetlenül értelm ezni nem lehet. N y ilv á n v aló a n föl kell m érni azt, hogy a társa d alo m n ak jelenleg m ilyen az é rd e k re n d sz e re, s a rra ép ítv e m ilyen m o d e rn i
záció t, m ily en fejlő d ést, m ily en polgárosodást lehet elképzelni. Az értelm es politikai v itá k te h át arró l szólnak, hogy ezt a két elem et - a n e m z e te t és a m o d e rn iz á c ió t - h o g y a n le h e t ö ssz ek a p cso ln i. A nem értelm es politikai viták - m e
lyek tö b bnyire d em ag ó g o k - erről a lényeges d o logról m eg feledkez
nek.
M égis a z t kell m o n d a n o m , h o g y e llen z ék és a je len leg k o r
m án y o n lévő p o litikai p á rto k kö
z ö tt a v ita a lényegről szól: arról, hogy m ilyen legyen a m o d e rn iz á ció, sok e m b e rn e k lesz-e b elő le haszna v agy csak kevésnek, széles k ö zéposztály alakul-e ki - leh ető ség sz erin t m inél több tu la jd o n o s
sal - , és ezzel egy kedvező tá rsa d a lm i s tr u k tú r a jön lé tre , v ag y csak a szélsőségek jelennek m eg n ag y o n g azd ag o k és n ag y o n sze
g ények képében.
A magyarság 1100 éve - őslakók a medencében
B u d a p e s t (MTI) - A le g u tó b b i id ő k ig á lta lá n o sa n elfo g a d o tt n é
z e tn e k sz á m íto tt, h o g y a K árp át
m e d en c éb e n csak g y é r sz ám ú n é
p e ssé g élt, az az h o g y a m ag y ar
sá g egy c s a k n e m ü re s , la k a tla n té rsé g et v ett b irto k á b a . E zt a fa j
ta g y a n ú t tá p lá lta , h o g y ír o tt fo r
ráso k alig-alig sz ó ln a k a té rsé g 9.
sz áz ad i tö rté n eté rő l, a b b ó l a k e v é s b ő l is, am i f e n n m a r a d t, n é h á n y n e m állta k i a k ritik a p r ó báját.
N ag y o n sokáig m egtévesztette a k u ta tó k a t p é ld á u l az o ro sz ős
krónika az o n m egjegyzése, hogy az avarok egy szálig k ipusztultak, hiszen orosz k ö zm o n d ás szólt ar
ról: „ e lv e szte k , m in t a z a v a ro k , a k ik n e k sem n e m z e tsé g ü k , sem iv ad ék u k nincsen". Egészen a kö zelm últig a régészeti leleteket is e tévhit alap ján keltezték, így pl. az a v a r síro k a t le z á rtá k az a v a r b i
ro d a lo m 8-9. s z á z a d fo rd u ló já n történt m egsem m isítésekor, s alig- alig m e rték feltéte lez n i, h o g y az a v a ro k m eg élték a m a g y a r h o n foglalást.
M iért sem m isült meg?
A z u tó b b i n é h á n y év, illetv e egy-két évtized az eddigi kép átér
te lm e zé sét h o zta. E bben a z íro tt fo rrá so k m e lle tt a ré g é sz e t és a nyelvészet eg y arán t fontos szere
pet játszott. K iderült például, hogy az avarok továbbélésére a 9. sz á
z a d m á so d ik felétől a 10. sz áz ad
k ö z e p é ig te rje d ő id ő re n é z v e jó a d a ta in k van n ak . 871 tájáról m e g b íz h a tó fo rrás szól o ly a n d u n á n túli avarokról, akik áttérte k a k e
resztény hitre, és a keleti frank ki
rályoknak a d ó t fizettek. É p p en a honfoglalás korából egy m ásik for
rás az a v a ro k p u s z tá it em lítette, feltehetően a F első-T isza-vidékre gondolva. V an h ír a rró l is, hogy a v a ro k az A d ria i-te n g e r m elléki H o rv á to rszá g b an m ég a 10. sz á z a d közepén is léteztek, m egőriz
té k a v a r népi sa játo sság a ik at. A r é g é s z e t az utóbbi id ő b e n m in d g y a k r a b b a n feltételezi, ho g y az a v a ro k tárg y i hagyatékának n y o m ai a 8. sz áz ad végét követően is fellelhetők a K árpát-m edence k ü lö n b ö z ő r é s z e in (a D u n án tú lo n , Észak-B ácskában, a Tiszántúlon).
M ire u talnak a jövevényszavak?
Az avarok a le g n a g y o b b való
szín ű ség sz e rin t v alam ily en török n y elv et beszéltek. Ezzel szem ben a K árp á t-m e d e n c e le g k o rá b b i h elynévanyagában m e g lep ő en ke
v és a törökből m egfejthető elem . Ezt csak akként lehet m ag y arázn i, hogy a z avarok a 8. század v ég é
től a m a g y a r h o nfoglalásig eltelt h á ro m -n é g y em b erö ltő a la tt e l
vesztették nyelvüket. Ez a k ö rü l
m ény ad h atja m agyarázatát, hogy az orosz őskrónika az av a r nép ki
p u sz tu lá sáró l szólt. P edig nem az a v a r nép , h an e m „csak" az av a r n velv sem m isült m ev. Kétsév sem
fér hozzá, hogy az av aro k nyelvü
k et szlávra cserélték fel.
Régóta tudjuk, hogy szlávok él
tek a Felvidék nyugati részén, ahol a m ag y ar honfoglalásig létezett az itte n i sz láv o k , a m o rv á k fejede
lem sége. B izonyos, hogy szlávok - hasonlóan az av arokhoz - a Kár
p á t-m e d e n c e le g k ü lö n b ö z ő b b pontjain éltek a 9. században. Egy
re m a rk á n s a b b a n ra jz o ló d ik ki egy, a F e lső -T isz a-v id ék e n élt sz lá v n é p e ssé g ré g é sz e ti e m lé k anyaga, d e szláv tem etőkkel m á s
hol is ta lá lk o z u n k a té rsé g b en ; so k sz o r a z o n b a n m á r nem lehet h atáro zo ttan elk ü lö n íten i őket az avarok sírm ezőitől. így például bi
zonytalan, hogy a Kis-Balaton kö
rü li, 10. sz á z a d i te m e tő k b e sz lá v o k avagy avarok tem etkeztek-e.
A tö m eg es szláv je lenlétet a m a
g y a r h o n fo g lalás k ö rü li id ő k b e n az bizonyítja a legegyértelm űbben, ho g y a K árpát-m edence ősi, in d o eu ró p a i ere d e tű folyónevei közül ú g y sz ó lv án v alam e n n y i (p éld á u l D una, Tisza, D ráva, Száva, M aros, Szam os, K őrös, T em es, O lt, V ág stb.) szláv k ö zv e títésse l k e rü lt a m agyarba, v a g y is a m a g y a ro k e neveket a szláv o k tó l v ették át. E szlávoktól e re d a m a g y a r nyelv igen nagy sz ám ú szláv jövevény
szókincse is.
H á r o m u r a lm i k ö z p o n t A sz láv o k és az a v a ro k m ellett m ég h áro m -n ég y n ép e ssé g bizo
n y o sa n é lt 895 előtt a térségben.
860-ból íro tt fo rrá su n k v a n a rra , ho g y az A lp o k alján (a m a i Bur- g en lan d területén) v an g a ro k (ere
d e tile g tö rö k n y e lv ű o n o g u ro k ) laktak. M ivel a D u n á n tú l egészen a m ag y ar honfoglalásig frank u ra lom alatt állott, ö n m ag áb an is fel
tehető, de írott és nyelvi ad a to k ré
vén is b izonyítható, hogy germ án nyelvet beszélő bajorok (németek), esetleg g epidák éltek itt. A K árpát
m edence m ásik feléből, E rdélyből (m eg talán az A lföld bizonyos ré
széből) bolgár-törökök léte m u ta t
ható ki. N éh á n y évvel a h o n fo g lalás előtt, 892-ben írott forrás szól a z E rd é ly fe le tti b o lg á r u r a lo m ról. E b o lg á r-tö rö k ö k a z o n b a n szin tén ezekben az évtizedekben, v ag y is a 9-10. s z á z a d fo rd u ló ja k ö rü li id ő b e n e lsz lá v o so d ta k . N em kizárt, hogy az Alföld legdé
libb rész é n , a z A l-D u n a m e n té n m orvaszlávok laktak, s itt m o rv a u ra lo m é rv é n y e sü lt. A rra a k é r
d é s re , ho g y k ik éltek a m a g y a r honfoglalás előtt a K árpát-m eden
cében, m a m ár az t a választ a d h a t
juk: a té rsé g b e n h á ro m u ra lm i központ (a frank, a m orva és a b ol
gár) alá ren d e lv e , illetve az o k tó l függetlenül igen nagy szám ban él
tek szlávok, továbbá a nyelvi érte
le m b en v e tt e lsz lá v o so d á s ú tjá n e lő re h a la d t a v a ro k , v a n g a ro k és b o lg á ro k , v a la m in t n y e lv ü k e t m egtartó ném etek. Bizonyosra ve
hető, hogy nem talál tak a 895-ben ide bejövő m agyarok a térségben m agyarokat (vagyis saját véreiket), továbbá rom ánokat.
K O M M E N T Á R
B
akóE
n dre’48 öröksége
A
Szonda Ipsos az év elején közvéleménykutatást végzett arról, hogy az ország népe szerint melyik a legnagyobb nemzeti ünne
pünk. A felmérés eredménye a következő: az ezer megkérdezett 45 százaléka augusztus 20-át, 35 százaléka március 15-ét, 7 százalé
ka karácsonyt, 4 százaléka október 23-át, 5 százaléka egyéb napokat nevezett meg, vé
gül 4 százalék nem tudta vagy nem akarta el
dönteni magában a kérdést.
H a ez utóbbiak szellemi restségből nem fog
laltak állást, úgy az sajnálatos, ha elvből nem vállalkoztak a válaszadásra, úgy megértem őket. Mert körülbelül abba a kényelmetlen dön
tési helyzetbe kerültek, mintha egy többgye
rekes szülőt arra akarnának rávenni, nyilatkoz
zék, melyik szülöttét szereti legjobban. A fel
sorolt ünnepek ugyanis egyként fontosak, je
lentősek a nemzeti azonosságtudat szempont
jából, tehát nem állíthatók szembe egymás
sal. így hát semmi rossz nincs abban, hogy augusztus 20-a a rangsorban megelőzi már
cius 15-ét, s az se baj, ha fordítva lenne. Még
sem kár, hogy a Szonda Ipsos a felmérést el
végezte, csak nem szabad messzemenő kö
vetkeztetést levonni belőle. Különösen annak ismeretében nem, hogy az államalapítás ünnepét a falusi lakosság vallja az átlagosnál nagyobb mértékben a legjelentősebb magyar ünnepnek, az ifjúság és a diplomás értelmiség pontosan fele-fele arányban voksolt. Feltűnő viszont, hogy a lakosság egyetlen rétege sem érzi megkülönböztetett módon magáénak ok
tóber 23-át, vagyis a korábbi megítélés évek óta nem javul, nem változik.
A
közvélemény-kutató a felmérést a Millecen- tenáriumi Programiroda megbízásából végezte, a nemzeti érzéseket és tudati tényezőket feltáró kutatás részeként. Csak üdvözölni le
het ezt a vállalkozást, hiszen mindnyájan tud
juk, hogy a nemzeti érzés értelmezésének bi
zonytalan korszakát éljük. Majdnem válságo
sat írtam, de talán nem ennyire rossz a hely
zet. Az elmúlt évtizedekben a hatalom sokat tett azért, hogy kioltsa, halványítsa a magyar
ságtudatot, helyette más ideológiai tartalom
mal töltse meg a fejeket és a lelkeket. Az előb
bi törekvés járt inkább sikerrel. Zavart okoz az is, hogy egy réteg vissza akarja csempész
ni a háború előtti magyarkodás retorikai stílu
sát, amely nem más, mint tömény nacionaliz
mus. Az pedig hamis tudatot szül és rossz cselekvési programot sugall.
1848 hősei nemes, korszerű eszméket hagy
tak ránk örökül, amelyek ma is követhetők.
Iskolai, társadalmi tennivaló, hogy ezeket nap
jaink magyarsága minél szélesebb körben megismerje, hiszen anélkül azonosulni sem tud velük. A nemzet története nem 1848-ban kez
dődött, az a dicső év mégis kezdete valami
nek. Az európai távlatú, szabad Magyarország elementáris vágyának és gondolatának!
JE G Y Z E T
V
itézF
e r e n cA szabad sajtó ürügyén
A királynőt megölni nem kell. Félnetek jó lesz,
* ha mindenki beleegyezik. Én nem. Ellenzem.
Vagy: A királynőt megölni nem kell félnetek. Jó lesz, ha mindenki belegyezik. Én nem ellen
zem. Talán sokan ismerik a Bánk bán e sza
vait és a játékot is, mi arra épül: a szavak ér
telme a hangsúlyok és a központozás által oly mértékű átalakuláson megy át, hogy a két je
lentés egymásnak teljesen az ellentéte lesz.
Március 15. nemzeti ünnepünk, sokak által és sokszor kisajátított ünnep, a forradalom és a szabadságért való harc ünnepe, a nemzeti azonosság- és a magyarságtudat ünnepe, a szabadság ünnepe, ami sokszor még azt is megengedte, hogy éppen a hangoztatott sza
badság nevében fosszanak meg embereket a szabadságuktól. De nem feltétlenül és csak a politikai felhangoknak kell fontosaknak len
niük, mert ez a nap a sajtó ünnepe is. A sza
bad sajtó ünnepe. A felelősség ünnepe.
A királynős sorok pedig nem csak a Bánk bánra utalnak, melynek március 15-i előadá
sa ismét csak szimbolikus értékű, hanem pél
dázhatják az írott, a papíron kimondott szavak
ban rejlő csapdákat is. Mert az újságot írók
nak, tájékoztatva az olvasókat, kötelességük az igazság objektív hangsúlyainak érzékelte
tése, de lelkiismeretük szerint kimondhatják a szubjektív igazságaikat is, az igazság emberi oldalait. Ezt sokszor csak a sorok közé bújta
tottan tehették, tehetik meg, mindeközben kö
telességük a világos fogalmazásra törekvés is.
És akármennyire tisztán, világosan és érthe
tően fogalmaznak is, a hangsúlyok és az ér
telmező központozás által kimondott szavaik olykor önmaguk ellentéteivé válhatnak.
Ilyenkor érkeznek a kérdések is. Vajon hogyan lehet kikerülni a csapdákat? Vajon elég-e az újságírás szóösszetételt különválasz
tani, egyaránt fontosnak tartva az újságot és az írást, a hírt, a tájékoztatást és a minőség elveit: a szépen és magyarul írást?