Apáczai Csere János nyelvtanulásának nyomai
I.
A debreceni református nagykönyvtárban őrzik "Dictionarivm Latino-Arabicvm Davidis Eegis« ·.Labore et diligentia Joannis Bap- tistae D w a l Eegij linguarum Orientalium Interpret is.Farisi Дб32."
cimü munkának egy példányát. Ehhez hozzá van kötve:"liber Psalmo- rvm Davidis Eegis, Et Prophetae Ex Arabico Idiomate in Latinum translatus ... A Gabriele Sionita Edeniensi, et Victorio Scialae Accurensi Maronitis Monte Libano, Philosophiae, et Sacrae Theolo- giae professoribus· Eomae, 1614·"1)
E kötet belső boritélapján kézírással beirva: "Const ·. .tal.
2. stttf. 25.", a hátsó belső borítólapon feljegyezve : "Const.. .tall' Agy-két szó kiszakítva·/ Utána saját kezűleg beirva: "Johannis Tsere Apatzaini Ao. I65O Ap. 18. Trajecti."2)
Majd a hátsó B. őrlapon található szöveg, amelyben Apáczai szép, tiszta, de nagyon elaprózott írására ismerhetünk: "Psalmi, quos ex Latino Arabice exposui, tecta columna Arabica, sunt: lió.
133. 132, 1. 150. 151. 995 ) 6. 130. 129. 3· 12. 14. 122. I27.I26.
119. 12o. 123. 124· dum vero a capite ad calcem."
E versek első szakaszának Károlyi Gáspártól magyarra fordí- tott szövege a következőképpen hangzik:
116. zsoltár: "Szeretem az Urat, mert meghallgatja az én szómat és az én imádságomat."
1) Könyvtári jelzése: E. 2o2.
2) Apáczai e könyvvásárlását időrendben megelőzi az I65O. évi március 23-án és 27-én ugyancsak Utrechtben Voetius Ghis- bertus irányitása alatt "Dispytatio Theologica, Continens In- troductionem ad Philologiam Sacram" cimű vitatkozása /RMK.III.
1756./
3) Tévedésből eredetileg 199 volt irva, de egyidejűleg maga Apá- czai az "1" számot utólag áthúzta.
132. zsoltár: "Emlékezzél meg, éh Uram, Dávidról, és minden б nyomorúságáról·"
133· zsoltár: "íme, mely igen jó és mely gyönyörűséges dolog az atyafiaknak egyességben való lakások·"
1. zsoltár: "Boldog ember az, aki a hitetleneknek tanácsokon nem jár, és a bűnösöknek utjokon nem áll, és a csúfolóknak székek- ben nem ül."
150. zsoltár: "Hallélu-Jah! Dicsérjétek az erős Istent az б szentséges lakhelyében; dicsérjétek őtet az ő kiterjesztett erejé- ről."
151. ?
99· zsoltár: "Uralkodik az Ur, akármint dühösködjenek a né- pek, a Kérubimokon ül, akármint tétovázzon a föld."
6. zsoltár: Dávidnak zsoltára, az Éneklőmesternek adatott a nyolchuru Neginóthra."
I30. zsoltár: "A mélységből kiáltok óh Uram!"
129· zsoltár: "Gyakorta nyomorgattak engemet az én ifjúságom- tól fogva, mondja most az Izráel·"
3· zsoltár: "Miért dühösködnek a Pogányok,és a népek gondol- nak hijábavalókat?"
12· zsoltár: "Dávid zsoltára adatott az Éneklőmesternek a seminthre·"
I 4 . zsoltár: "Azt mondja a balgatag az б szivében: Nincsen Isten. Megvesztek, utálatosakká lettek igyekezetekben, nincsen a ki jót cselekedjék."
122. zsoltár: "Örvendezek, mikor nékem azt mondják: Menjünk el az Ur házába."
I27. zsoltár: "Ha az Ur nem épiti a házat, hijába fáradnak a kik azt épitik: ha az Ur nem őrzi a várost, hijába vigyáznak az őrizők."
I26. zsoltár: "Mikor az Ur visszahozná a Sionnak foglyait,o- llyanok valának, mint a kik álmodoznak."
119. zsoltár: "Boldogok, a kik az ő utjókban ártatlanok,а И к járnak az Urnák törvényében."
120. zsoltár: "Az én nyomorúságomban az Úrhoz kiálték; és meghallgata engemet."
123. zsoltár: "Te hozzád emelem az én szemeimet, ki lakozol menyekben."
124· zsoltár: "Ha az Ur nem volt volna mi velünk, mondja most az Izrael·"
A fent idézett két sor után Íratott:
"lunae Mane Martis Mane Mercurii Mane Jouis Mane Veneris Mane Saturni Mane
1 - 19·
34 - 45 61 - 74 84 - 99 108 - 119 139 - 151 que Tehát hétfőn reggel
Vespera Véspera Vespera Vespera
34 61 19 - 45 - 74 - 84 99 - 108
Vsr IO5 Vesp. 119 lo5 - I39 Vesp. + 1 5 1 us = (?)
ad Indicem Psalmorulnd ·"
I- I 3 , este pedig 19-34· zsoltár és igy tovább mondandó el, avagy fordítandó le. Hagy a gyanúm, hogy bárha nem Apáczai jegyezte fel a heti zsoltárjegyzéket, mégis netalán az δ előírása volt ez, amit másvalaki őutána csak ide másolt le vala- mely szálló lapról, sőt ezeket is hasonlóképpen arab nyelvre for-
ditotta le·
" A hátulsó második őrlapon dr.Módis László teológiai profesz- szor, kollégiumi és könyvtári főigazgató olvasása szerint azt a héber nyelvű feliratot találjuk, hogy
v a n л
J o c h a n á η C s ë r î â h . a c c a ì r h aqq o d e s
rf . Λ ι/ . q q a d m o n i 3
A p a с ό h e b A
ï j i â 1 v e t
M i t t r V , л . a 1 m 1 d
S η -
•j ι â-
a r o t l e s ô n ô t J a с
s i l
ν . ν ^ - */ ν . s o n h a qq o d e s v e » a c h h a q q & d m o n i j j o t b ' l b
E szöveg magyarra forditva, azt jelenti, hogy "Kijött Apácai Cseri János a parányi Transilvániából, aki szereti és tanulja a szent nyelvet és más keleti nyelveket Lugdunum Batavorumban."
Módis főigazgató szíves fordítása szerint, bárha az utolsó sorban foglalt értelmezés lehetne még "szive szerint" feloldásu is, ezzel szemben sokkal valószínűbbnek tartható, hogy benne Leyda egyetemi városnak a rövidítését kell keresnünk.4^Ezért tehát sok- kal hihetőbb, hogy Apáczai e könyvet I648 szeptember 5-én történt egyetemi beiratkozása^ után vásárolta, amikor már nagyobb felké-
4) Itt mondok köszönetet dr.Módis László főigazgató urnák, hogy legnagyobb készséggel engedte meg a könyvtárban való kutatást s hogy a héber szöveget kiolvasni és le is forditva, felhasz- nálás végett rendelkezésemre bocsátani szíveskedett.
5) Archiv für Siebenb. Landeskunde. H.P. XVI. 212.
szUltséggel folytatta tovább a héber nyelv tanulását, amire még Árkosi Benedek gyulafehérvári tanártői nyert ösztönzést
Egyúttal azt is hangsúlyoznunk kell, hogy az itt talált hé- ber feljegyzés a legelső, amely Apáczai családi nevét "Cseri" a- lakban emliti. Meg kell jegyeznünk, hogy ebben Apáczai tollhibá- járól nem lehet sző, mivel Médis főigazgató felvilágosítása sze- rint, a második magánhangzó hosszú "i"-vel van irva.
Ugyané könyv hátsó belső boritólapján még három sornyi héber szöveget jegyzett fel Apáczai:
T w , v . ·, л . ν , л , л л ν ν л ν . ν J a h v e ' e l o h x m h u b a r a ' e t h a s s a m a j i m vagyis a tudós Módis László szives fordítása szerint magyarul:
"Jahve az Isten, б teremtette az eget."
Apáczai remek szépen rajzolt Írással rótta fel mindkét héber szöveget. Ez is bizonyitja, hogy gonddal és odaadással foglalko- zott e nyelvvel.
A legelői idézett feljegyzésből látható, hogy Apáczai lega- lfibb 20 zsoltárt latin nyelvből arabra Ültetett vissza s azt arab Írással írhatta le, amely azonban nem maradt reánk. Ez tehát egy eleddig ismeretlen irásocskája volna, amelyet - mint mondám - na- gyon valószínűleg tovább is folytatott, lefordítva az összes zsol- tárokat .
Ez az elveszett fordítás, még ha főiskolai gyakorlatnak is tartjuk,?^ ezután felkutatandó irásocska, bizonyítván Apáczai szor- galmát és nyelvtudását, amiről Bethlen Miklós ugy emlékezik meg, hogy "nemcsak titularis, hanem valósággal ugyan doctus doctor volt, a zsidó és ahhoz tartozó chaldeica, syriaca és a görög nyelvben csudálatosan nagy perfectióra ment volt."®)
Változata: ItK. I964. 478.
II.
Apáczai Csere János a Magyar Encyclopaedia előszavában a töb- bek között arról számol be, hogy Geleji püspöktől külső orszá- gokbeli akadémiákra küldetvén, ott "Az alaposabb és magasabbrendű
6) Szerző: Árkosi Mihály Benedek.(E kötetben).
7) Ezt bizonyitja Bán Imre szives figyelmeztetése· ItK. 1964:
48J..valamint a kéziratomban eszközölt helyesbítése·
8) Bethlen Miklós önéletírása. Bp. 1955. I· 161.
hittudomány oltárán áldozni készülvén, a héber nyelv tanulmányo- zását vettem elő· Ezt még a tudós Árkosi Benedek ur javallatára kezdettem volt meg,^) de a néma mesterek vezetésével egyedül is- tentől segitve /senki sem volt ugyanis abban az időben a fehérvá- ri kollégiumban, aki e szent nyelvet tanitotta vagy tanulta vol- na.1/10)
E sorokból megállapítható, hogy hazájában csak könyvből ta- nulgatott, ezzel szemben hihető, hogy a külsőországokbeli egyete- mi előadások voltak tanulásának lehetőségei, ami azonban tudvale- vőleg csak a nyelvtan és a könyvolvasás elsajátítására készíthet- te elő a szorgalmas diákot, de a nyelvhasználat igazi szellemébe csak hosszas és anyanyelvű szakértővel való állandó gyakorlás ut- ján mélyülhetett volna el, erre azonban talán nem is törekedett, hiszen neki nem is volt célja héber nyelvű könyvek irása, 'hanem csak a biblikus szövegeknek eredetiben való tanulmSnyozhatása.Te- kintettel tehát arra a körülményre, hogy Apáczai Hollandiában a héberen kivül más keleti nyelveket, továbbá görögöt, valamint számos elméleti tantárgyat sajátított el, egyáltalában nem lehe- tett alkalma a nyelvek szellemébe tökéletesen behatolnia·11)
A debreceni református nagykönyvtárban Apáczainak néhány o- lyan könyvére találtam, amelyet saját kezű bejegyzéseivel tette számunkra megbecsülhetetlen értékűvé. E könyvekre, amelyeket az It. К. 1964· évi 4« számában ismertettem, szükséges azért is újra visszatérnem, mivel ottani közleményemben - bevallom, hogy az én elnézésemből - a latin nyelv betűire átirt héber szövegbe hibák csúsztak be.1 2) Emiatt azután a héber nyelv tudós szakembereinek
9) Árkosi Mihály Benedek l647-l65o-ì?en volt a fehérvári kollégi- um akadémikus mestere./H.J.-nak ArkosirÓl irott cikke e kötet- ben·/
10) Bán Imre fordítása a Barta-Klaniczay: Szöveggyűjtemény. Ι·554·
11) Tapasztalt példára hivatkozva, megemlítem egy szász nemzetisé- gű kiváló barátomat, mint aki az egyetemen főtantérgyéből: a magyar nyelv- és irodalomból mindég kitűnően kolokvált és vizs- gázott, doktori értekezésére azonban Dézsi Lajos professzornak az volt a megjegyzése, hogy sok a magyartalanság benne.
12) Ennek magyarázatául szolgáljon, hogy a hasáblevonat átnézése- kor hosszabb időre távol lévén otthonomtól, tartózkodási he- lyemre Módis László becses jegyzeteit s a saját eredeti kézi- ratomat nem vittem magammal, nem számítván cikkem időközi megjelenésére·
adtam gondot a szöveg helyes értelmezésében és Apáczai nyelvtudá- sának mértékében . ^ )
A Debrecenben talált könyvek egyike Duval Jánosnak 1632-ben Párisban megjelent "Dictionarivm Latino-Arabicvm" c· könyve·14) Ennek hátsó belső boritélapján a többek között azt találtam beje- gyezve : "Johannis Tsere Apatzaini Ao I650 Ap. 18. Trajecti". E so- rokban az alább elmondandók miatt jél megjegyzendő a családnév Csere /Tsere/ alakja· Ezzel szemben a hátsé második őrlapon héber betűkkel irt szövegben "Johanän Cserî Apâcâî" saját magamegnevezé- se olvasható. Ezt figyelembe véve,a leghatározottabban kijelent- hetem, hogy Apáczai egy és ugyanazon időben semmiképpen sem Írhat- ta családnevét két különböző alakban, ezt pedig «ηη^ν tudatábanál- lithatom,mert tekintetbe veszem az "i" végződésű családnevek fej- lődési menetét. Minthogy pedig egyik régebbi dolgozatomban Apácai összes magamegnevezését táblázatba foglalva, már megállapítottam, hogy kb. I653 -ig mindétig csak a "Csere" s csak külső országokból történt hazatérése után használta a "Cseri" névalakot^-^Ebből az- után önként következik, hogy a Debrecenben talált héber szövegű bejegyzése semmiképpen sem lehet egyidegű az I65O. évi könyvvásár- lás időpontjával, sőt csakis 1653 után már hazájában rajzolta be könyvtárának e kötetébe* Ha tehát tekintetbe veszem a jeles Schei- ber Sándor megállapítását Apáczai héber nyelvi tudásával kapcsola- tosan, ki kell mondanom, hogy a hasonlóképpen kiváló hebréista Eisler Mátyás jóindulatu véleménye ellenére sem sajátította el tökéletesen a héber nyelvet.
Emellett azután - bér magam egyáltalában nem értek a héber nyelvhez - mégis azt hiszem, hogy Módis László indokaival abban Is föltétlenül egyet kell értenem, hogy a szöveg utolsó betűi csakis egy helynévnek röviditési jellel is megjelölt rövidítése s ezért a mondatban is jó helyet foglalnak el. Ugyanis a bejegyzés szerint Apáczai kijött Erdélyből s ezért azt is meg kellett neveznie,hogy ugyan hová? vagyis oda, ahol kedvvel tanulja a szent nyelvet és más keleti nyelveket.
13) Scheiber Sándor: Apáczai Csere János héber bejegyzése. It. К.
I965: 86. és Módis László válasza. MKvSzle· I966: 39. 1.
14) Könyvtári jelzése: E. 2o2.
15) Szerző: Apáczai Csere - Apáczai Cseri. E kötetben.
TudjuX, hogy Apáczai először Franekerában iratkozott be az e- gyetemre, ahol ekkor Coccejus János, a kor egyik legkiválóbb heb-
reistája tanitott,1^) Apáczai azonban itt még aligha foghatott hoz- zá e nyelv tanulásához, hanem csak ismerkedhetett az egyetemi é- lettel és szokásokkal s ezen kivül az Amesius hagyatékaképpen itt élő puritánus szellemmel, ellenben a nyelvek tanulására még nexi fordíthatott időt. Erre mutat az a helyzet, hogy mintegy hat hét múlva már eltávozván a városból, a nemkülönben jeles tanárokkal é-
kes Leydában iratkozott be az egyetemre. Itt Erpenius és Golius voltak a keleti nyelvek professzorai^akiknek hihetőleg szorgalmas tanitványa volt · Mindezeket a körülményeket latolgatva,merem hin- ni, hogy Apáczai héber nyelvű bejegyzésének végén levő rövidítést
inkább Lugdunum Batavorum-ra kell feloldani, megjelölvén, hogy ko- molyan csak itt kezdett hozzá a héber nyelv tanulásához. Erre m - után nemcsak a Módis László által meglátott röviditési jel lehet bizonyíték, hanem az a helyzet is, hogy ez a két szó a felirat legvégén egymagában külön kiemelt sort alkot, holott ez akár a meg- előző sorvégén is jól elférhetett volna, mint ahogyan ezt Módis is világosan megindokolja.
Ugyané könyv hátsó belső boritólapjára ugyancsak héber szö- veggel irta fel Apáczai: "Jahve az Isten, Ő teremtette az eget."
A lényeg tehát az, hogy - amint már mondottam - Apáczai mind- két héber szöveget nyelvtanulásának befejezése után, már hazatér- te után jegyezte be a könyvbe.
-.O.-
Apáczainak egy másik kötetében, amely Erpenius Tamásnak,I625- ben Lugdunum Batavorumban megjelent "Fsalmi Davidis Eegis et Pro-
le )
phetae Lingva Syriaca" /etc./ с. munkáját tartalmazza, ' a hátsó őrlapon "Joh. Tsere Apatz Trajecti Ao I65O Mártii 21" bejegyzést találtam. Apáczai könyvtárának e darabja azt bizonyltja, hogy tu- lajdonosa a szíriai nyelvet is tanulta s netalán éppen a most fel- sorolt könyvek 1650-ben Utrechtben történt megvásárlása vall arra, hogy végül is ekkor és itt kezdett az arab s a szír nyelveknek tü- zetesebb tanulásához. Változata: MKSzle. I966: 40-43.
16) Bán Imre: Apáczai Csere János· Bp. 1958· 94·
17) I.h. 95-96.
18) Könyvtári jelzése: E. 2ol.
