Duncan, G.J.: A szegénység és a bőség évei

770

A szovjet mezőgazdaság előtt álló felada- tok sikeres végrehajtása nemcsak a mező- gazdasági szervezetek és az ott dolgozók jó munkájától. az agráripari komplexum min—

den szférájának összehangolt érdekeltségi rendszerétől is függ. Ezért a statisztikának nem az ágazati sajátosságokat. hanem az

egész komplexum fejlődését kell mérnie. A komplexumon belüli fejlesztés alapvető ter—

melőeszköze a termőföld. Ennek védelmét.

minél teljesebb kihasználását kell a.statisz- tikának figyelemmel kísérnie.

(Ism.: Szabóné MeÉIgyesi Eva)

TÁRSADALOMSTATlSZTl KA

DUNCAN. G. J.:

A SZEGÉNYSÉG ÉS A BÖSÉG ÉVE!

(Years of poverty, years of plenty. Institute for Social Research. University of Chicago. Ann Arbor.

1984. 184 p.

A Michigani Egyetemen működő Társadal- mi Kutatások Intézete, amely számos ameri—

kai szociológiai vizsgálat kezdeményezésében és végrehajtásában játszott szerepet, 1968 óta longitudinális vagy más néven panel- vizsgálatot végez. 5000 amerikai családot vá—

lasztottak ki, akiket évről évre felkerestek, kés megkérdeztek elsősorban a jövedelmeik- ről, de amellett más társadalmi és demográ- tiai jellemzőikről is. Azokban az esetekben, amikor a család egy tagja kivált és önálló családot alapitott. a vizsgálat követte az így keletkezett új családokat is.

A vizsgálatnak az ad különös jelentősé—

get, hogy azonos családok hosszabb időn keresztül történő megfigyelése alapján meg- állapítható, hogy mi okozza azt, hogy egy ré- szük szegény, másik részük jómódú. Az egy időpontra vonatkozó szokásos keresztmetsze- ti jövedelemvizsgálatok alapján ugyanis csak úgy lehet következtetéseket levonni. hogy a családoknak az adott időpontbeli jellemzőit veszik figyelembe. és vizsgálják azoknak kap-

csolatát a szegénységgel vagy jómóddal.

A családok jövedelmi helyzete mérhető:

1. egyszerűen a családi összes jövedelemmel, te- kintet nélkül a családtagok számára.

2. a családi összes jövedelemnek a tagok száma szerint súlyozott értékével.

Az utóbbit a következőképpen számították ki: 1978—ban az Egyesült Államokban a hivo- talos szegénységi küszöb családonként kö—

rülbelül 2300 dollár volt. amely összeghez minden családtag után (az elsőt is beszámít- va) 1000 dollárt adtak hozzá. így például egy négytagú család esetében a szegénysé- gi küszöb 6300 dollár volt. Minden egyes csa- ládnál a tényleges jövedelmet viszonyították az így kiszámított .,szegénységi küszöbökhöz".

vagyis például. ha az elöbbi négytagú család 12600 dollár jövedelmet ért el. akkor ennél a családnál a jövedelem/szükséglet arányt 2—nek mondták.

Az 1971 és 1978 közötti évenkénti adat- felvételek eredményeinek összehasonlitása

azt mutatja, hogy a családok jelentős részé- nek a jövedelmi helyzete lényegesen válto- zott. Amikor a családi jövedelmet vették ala- pul, és a megfigyelteket 5 kvintilis csoportra osztották 1971-ben és 1978-ban. a megfigyelt személyeknek 40 százaléka volt azonos kvin- tilisben az említett két évben. 23 százalék két vagy több kvintilissel odébb lépett, 37 százalék a szomszédos kvintilisbe lépett át. _ Az 1971. évi legalsó kvintilisnek 44 százaléka kedvezőbb jövedelmi helyzetbe került. a leg- magasabb kvintilisnek pedig 51 százaléka rosszabb kvintilisbe lépett át. Teljesen téves lenne tehát minden olyan következtetés, amelyet a keresztmetszeti vizsgálatok sugall- nának. nevezetesen, hogya szegények szegé—

nyek maradnak. a gazdagok pedig gazda- gok. Hasonló arányú változásokat mutat a jövedelem/szükséglet arányok szerinti össze-

hasonlítás is.

A családok nagyobb része valamivel ked- vezőbb jövedelmi helyzetbe került. Ez az eredmény némileg meglepő. mivel 1971 és 1978 között az egy főre jutó személyes ren- delkezésű reáljövedelem kissé csökkent. A látszólagos ellentmondás magyarázata ab- ban találhatá. hogy miközben a többség jö- vedelmi helyzete kissé javult, egy kisebbség

helyzete lényegesen romlott.

A családi jövedelem változásának fő oka a családok összetételének változása volt.

ilyen elsősorban a gyermekek születése és a felnőtt gyermekek kiválása a családból, ta—

vábbá az özvegyülés és válás, valamint az újraházasodás. Különösen erősen befolyásol- ták ezek a demográfiai események a nők és a gyermekek helyzetének változását. Ennek oka, hogy a nők a férfiaknál kevesebbet ke- resnek, továbbá, hogy a váláskor a gyerme- kek legtöbbször az anyával maradnak. igy a válás (valamint az özvegyülés) különösen hátrányos a nők és a velük élő gyermekek jövedelmi helyzetére.

A családok többsége jövedelmi helyzeté- nek lassú javulását. egyebek mellett. az az egyszerű demográfiai tény is magyarázza, hogy az 1970-es években a bébibullámhegy nagy létszámú nemzedékei léptek ki a-szülői családokból és javították ezáltal azokban a jövedelem/szükséglet arányokat. Ezzel szem-g ben az alacsony születésszám következtébeá

STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ

771

viszonylag kevés újszülött lépett be a csa- ládokba és csökkentette azokban a szükség- letekhez viszonyitva rendelkezésre álló jöve—

delmet. Mindez igazolja a család rendkívül nagy szerepét az amerikai népesség életkö-

rülményeinek alakulásában.

Természetesen más események is befolyá- solták a családok helyzetének alakulását.

Ilyen mindenekelőtt a gazdasági aktivitás változása (kereső munka vállalása. különösen a nők részéről. nyugdíjazás), a munkanélkü—

liség. a munkaidő változása. a túlórázás és a mellékkeresetek mértéke, a munkahely-vál- toztatás. A megvizsgált személyek 16 százalé- kánál okoztak ezek átmeneti vagy tartós jö- vedelemcsőkkenést.

Semmilyen kapcsolat sem mutatkozott vi- szont az 1971-ben megállapí-tható magatar—

tás (a teljesítmény-motiváció, a jövőre orien- táltság, az életkörülmények kormányzására való készség) és a jövedelemváltozások kö- zött. Ez ellentmond a keresztmetszeti vizsgá- latok alapján levont azon következtetésnek.

hogy az anyagi és foglalkozási előrejutás nagymértékben függ a magatartástól. példá—

ul a teljesítmény-motivációtól. A szerző felté- telezi, hogy a keresztmetszeti vizsgálatok azért mutattak ki ilyen kapcsolatot, mert a jövedelmi karriersikerek legalább részben nem következményei, hanem okai az ilyen magatartás kialakulásának.

A szerző ezután — több szerzőtárssal együtt

—- öt kiemelt népességcsoporttal foglalkozik.

Az első ilyen csoportba azok tartoznak. akik—

nek jövedelmi szinvonala 1969 és 1978 kö- zött. valamely évben a hivatalos szegénységi szint alá esett. (Természetesen mindig az az

évi szegénységi szintről van szó, és az össze- hasonlitások mindig reálértéken történtek.) Ezekben az években a Népszámlálási Hivatal számításai szerint a népességnek 11—13 szá- zaléka került a szegénységi szint alá. A sze- gényeknek társadalmi jellemzők szerinti ösz- ,szetétele is mindig hasonló voltzvaz idősek.

a nő családfőjű családok tagjai. a nem fehér bőrűek és a déli falusiak alkották a legna- gyobb csoportokat. Ez esetleg azt sugallná.

hogy a szegények évről évre szegények ma- radnak, minden évben nagyjából ugyanazok kerülnek a szegénységi küszöb alá. A longi- tudinális vizsgálat szerint azonban ez a kö- vetkeztetés téves, mivel a szegénységi küszöb alá tartozó réteg nagy része az évek során kicserélődött. Csupán 2.6 százalék rendelke- zett a vizsgált 10 év közül legalább 8-ban a szegénységi küszöbnél kisebb jövedelemmel.

Ezzel szemben 24 százalékuknál fordult elő legalább egy évben a szegénységi küszöbnél kisebb jövedelem. (Megjegyzendő, hogy a longitudinális vizsgálat minden egyes évben a hivatalos becslésnél kisebbnek mutatta a szegénységi küszöb alatt élők arányát. A szerzők ezt azzal magyarázzák. hogy az ő

vizsgálatukban talán pontosabban mérték fel a jövedelmeket.)

Az alkalmilag szegények összetétele nem nagyon különbözött az átlagnépesség össze- tételétől. Ez arra enged következtetni. hogy a népesség nagy többségének életében for- dulhatnak elő olyan átmeneti körülmények (például válás, tartós betegség). amelyek a jövedelmi szintnek a szegénységi küszöb alá süllyedését okozhatják. Ezzel szemben a tar- tósan (legalább 8 évben) szegények összeté- tele lényegesen eltér ettől: háromötöd részük nem fehérbőrű volt. különösen sok volt közöt- tük a nő családfőjű család és egyharmad ré-

szük öreg volt.

A második vizsgált csoport azokból áll.

akik ún. szociális (welfare) segélyeket kap- nak. llyen segélyek elsősorban:

l ik. az egyedülálló gyermekes nőknek adott segé-

ye .

2. az öregségi és rokkantsági segélyek.

3. az ún. .,élelmiszer bélyegek".

Amerikában sokan úgy vélik, hogy a szoci- ális segélyezés a családokat arra ösztönzi, hogy csak abból éljenek. és meg se kísérel- jenek más jövedelemforráshoz jutni. a sze- génységből kiemelkedni. A longitudinális vizsgálat ennek az ellenkezőjét bizonyitotta.

A megkérdezetteknek meglepően nagy része

— 25 százaléka —- kapott a megfigyelt 10 év folyamán valamikor segélyt, de csak 4.4 szá- zaléka részesült 10 év alatt legalább nyolc évben segélyben. Az utóbbiaknak is csak ke- vesebb mint a felénél alkotta a segély az összes családi jövedelemnek több mint felét.

Tehát viszonylag sokan javítják meg átmene- ti helyzetüket a segélyek segítségével, és meglehetősen kevesen élnek tartósan vagy részben szociális segélyből. Meg kell jegyez- ni, hogy a longitudinális vizsgálat szerint a szegénységi küszöbnél kisebb jövedelműek és a segélyezettek köre nem teljesen esik egybe.

Az átmenetileg szegényeknek közel 50 száza- léka részesült segélyben, a tartósan szegé-

nyeknek azonban 95 százaléka.

A fehér férfiak munkaidejének, munkahe- lyeinek és kereseteinek vizsgálata azt mutat- ta, hogy a teljesített munkaidő erősen inga- dozott, egyrészt mert meglehetősen sokan (1976-ban például körülbelül 24 százalék) volt hosszabb-rövidebb ideig munkanélküli.

másrészt. mert sokan túlóráztak és vállaltak másodállást. Többen változtattak munkahe- lyet és ezzel összefüggésben a keresetek is erősen változtak. Ez arra enged következtet—

ni. hogy a munkásoknak egy része nincs tar- tósan alacsony keresetekre kárhoztatva. vi- szont átmenetileg a munkaerőpiaci viszonyok és a munkahelyek változása következtében

soknak alacsony a keresete;

Keresztmetszeti adatokon alapuló korábbi elemzések általában azt a következtetést von- ták le, hogy az 1960-es és az 1970-es évek—

772 STATISZTIKA! :lRODALMI HGYEtC't

ben lényegesen csökkent a színes bőrű férfi- ak kereseteinek elmaradása a fehér férfiaké- tól) a diszkrimináció mérséklődött. A longitu- dinális vizsgálat kevésbé derűlátó képet raj—

zol: a fehérek és a nem fehérek átlagos bére közötti különbségek csökkenésének fő ténye—

lője az volt, hogy a fiatal nem fehér bőrű nemzedékek viszonylag kedvező bérekkel lép- tek be a munkaerő-állományba. Ezzel szem- ben az idősebbeknél a korábbi nagy lemara- dás fennmaradt. Azonos szolgálati idő és azonos szakképzettség mellett a nem fehér bőrűek továbbra is alacsonyabb béreket ér—

nek el. mint a fehérek.

A nők átlagos keresete az elmúlt évtize—

dekben a férfiakénak a kétharmadát sem ér—

te el. A longitudinális vizsgálat szerint ennek fő oka az. hogy a nők kevésbé részesülnek munkahelyi továbbképzésben. és ritkábban jutnak vezető beosztásba. További vizsgála—

toknak kellene eldönteniük. hogy ebben mek—

kora szerepe van a munkahelyek által a nők—

kel szemben alkalmazott diszkriminóciónak és a nők kisebb hajlandóságának a továbbkép—

zésben való részvételre és vezető óllős vól—

lalósóra.

(ism.: Andorka Rudolf)

BlBLlOGRAFlA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az

STATlSZTl KAl ÉVKÖ NYVEK

ANNUAIRE statistiaue de la France 1984. Résul- tat: de 1983. Éd. par l'lnstitut National de la Statis- tiaue et des Etudes Economiaues. Paris. 1984. INSEE.

XVI, 855. 48 p.

Franciaország statisztikai évkönyve, 1984.

l 33 8 13/1984 ANNUAIRE statistiaue de la Tunisie. Année 1983.

Ed. par l'lnstitut National de la Statistiaue. Tunis.

1984. lNS. 277 p.

Tunézia statisztikai évkönyve, 1983.

l 64 B 3I'l983 CAMERON, R. I.: Pocket yearbaok Australia 1984.

Ed by the Australian Bureau ot Statistics. Canberra.

1984. ABS. IV, 112 p.

Ausztrália statisztikai zsebkönyve, 1984.

l 91 D 1/1984 LATVUSZKAIA SZSZR v cifrah v 1983 gadu. Kratkij sztatiszticseszkij szbornik. lzd.: Central'noe Sztatisz- ticseszoe Upravlenie Latvijszkoj SZSZR. Riga. 1984.

CSZU Latvijszkoj SZSZR. 235 p.

A Lett Szoviet Szocialista Köztársaság számokban, 1983. Statisztikai adatgyűltemény.

l 42 D 30/1983 MOSZKVA v cifrah. Sztatiszticseszkij ezsegodnik.

lzd.: Sztatiszticseszkae Upravlenie Goroda Moszkvü.

Moszkva. 1984. lzdat. Finanszü i Sztatiszt. 240 p.

Moszkva számokban, 1984. Statisztikai évkönyv.

l 42 C 388/1984 NARODNOE hozjajsztvo Beloruszszkoj SZSZR v 1963 g. Sztatiszticseszkij ezsegodnik. lzd.: Centrol'- noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie Beloruszszkaj SZSZR. Minszk. 1984. lzdat.: Belorusz'. 246, 1 p.

A Belorusz Szoviet Szocialista Köztársaság nép- gazdasága, 1983. Statisztikai évkönyv.

! 42 C 124/1983 NARODNOE hozjajsztvo szocialiszticseszkih sztran v 1983 godu. Szoobscsenija Sztatiszticseszkih Upravle- nii. lzd.: lnsztitut Ékonomiki Miravoj Szocialiszticsesz- koj Szisztemü AN SZSZSZR. Moszkva. 1984. lzdat.

Finanszü i Sztatiszt. 182, 1 p.

A szocialista országok népgazdasága. 1983.

l 42 D 38/1983 'NARODNOE hozjajsztva Ukrainszkoj SZSZR v 1983 godu. Sztatiszticseszkoe Upravlenie

SZSZK. Kiev. 1984. lzdat. Tehnika. 381. 1 p.

Az Ukrán Szoviet Szocialista Köztársaság népgaz- dasóga; t983.

! 42 C 152/1983 Ukrainszkoj ,,

STATISTICAL abstract ot lsrael 1984. Ed. by the Central Bureau ot Statistics. Jerusalem. 1984. CBS.

127. 824 p., 1 térk.

Izrael statisztikai évkönyve. 1984.

l 57 C "1984 STATISTICAL handbaok af Japan 1984. Ed. by the Statistics Bureau. Tokyo. 1984. Statist. Bureau. 1. IV,

158 p.

Japán statisztikai évkönyve, 1984.

l 51 D "1984 STATISTIKÉ epetéris tés Ellados 1983. — Statistical yearboak of Greece 1983. Ekd.: Ethnika Statistiké Vperésia tés Ellados. Athénia. 1984. ESYE. XXII, 469

p.. 4 t. .

Görögország statisztikai évkönyve, 1983.

l 49 B 50I1983 STATISTISCHES Jahrbuch de! Deutschen Demokra—

tischen Republik 1984. Hrsg.: Staatliche Zentral- verwaltung für Statistik. Berlin. 1984. Staatsverl. 539 p.. 4 t.. 1 mell.: XXXlI p.

A Német Demokratikus Köztársaság statisztikai év- könyve, 1964.

l 4 C 17/1984 SZTATISZTICSESZKI godisnik na Narodna Republi- ka Bölgarija 1984. lzd.: Komitet pa Edinna Sziszte—

ma za Szocialna lnformacija. Szofija. 1984.

KESzSzl. XV. 694 9. 17 t.. 1 térk.

Bulgária statisztikai évkönyve. 1984.

l 45 8 58/1984 TÖLFRAEDINHANDBOK 1984. — Statistical abstract ot Iceland 1984. Reykjavik. 1984. Hagstofa Islands.

12, 268 p.

Izland statisztikai évkönyve, 1984.

l 39 C WIN/82

ÁLTALÁNOS STATISZTlKAl MUNKÁK

BONCZAK, R. H. — HOLSAPPLE, C. W. - WHIN—

STON, A. B.: Micra database management. Practice!

techniaues tor application development. Orlando. etc.

1984. AP., XIV. 511, 1 p.

Mikraadatbázis-irányltás.

707 540 CHAOS and statistical methods. Proceedings ot lihe óth Kyoto Summer Institute. Kyoto. September 12—15. 1983. Ed. by Y. Kuramoto. Berlin. etc. 1984.

Springeró Xl. 237 p.

Káosz és statisztikai módszerek. * 707 734