SZEMLE
SIR RlCHARD STONE,
AZ 1984. ÉVI KUZGAZDASÁGI NOBEL—DUAS
DR. SZILÁGYI GYÖRGY
Az 1901 óta évenként kiosztott természet- tudományi díjak. az irodalmi és a békedíj mellé a Nobel-díj bizottság másfél évtized- del ezeiőtt megalapította a közgazdaság- tudományi díjat is. Az 1984. évi közgazda- sági Nobel—dijat Sir Richard Stone, a Cam- bridge Egyetem professzora kapta.
Evvel a kitüntetéssel olyan életmű része- sült az egyik legmagasabb nemzetközi elis- merésben, amely túlnyomórészt a statisztika fejlesztésében és a statisztikai eszközökkel való közgazdasági elemzésekben alkotott kiemelkedőt. Kitűnik ez a dij odaítélésének indokolásából is, amely a nemzeti számlák rendszereinek továbbfejlesztéséhez való alapvető hozzájárulást emeli ki. de ezt iga- zolják Stone legfontosabb művei és egész életpályája is.
Richard Stone 1913-ban született London- ban. Iskoláit a Westminster Schoolban majd a Cambridge Egyetem Gonville és Caius kollégiumában végezte. Első munkahelyei—
nek egyike a Statisztikai Hivatal volt. Mun- kásságának áttekintése világosan mutatja, hogy kezdettől fogva a makroökonomiai szá- mítások és a gazdasági folyamatok össze- függő rendszerei fo Iaikoztatták. 1941-ben az ő (és J. E. Meage) neve alatt jelentek meg a brit gazdaság nemzeti jövedelmére vonatkozó első hivatalos becslések.
A második világháború után egyértelmű—
en a kutatás és az oktatás vált fő tevékeny- ségévé; ekkor lett a Cambridge Egyetem alkalmazott közgazdasági tanszékének veze- tője. Az 1950-es évek elején bekapcsoló- dott az ENSZ máig is legfontosabb statisz- tikai munkájába. a nemzeti számiarendszer (System of National Accounts-SNA) kidol—
gozásába. Lényegében ő dolgozta ki az SNA mindkét (az 1953. és az 1968. évi) vál—
tozatának elvi alapjait. koncepcionális ke- reteit és számos részietmegoldását. Kétség- telen. hogy az SNA a nemzetközi statisztikai erőfeszítések kiemelkedő, talán a legjelen- tősebb eredménye. Nem volt az ENSZ Sta- tisztikai Bizottságának vagy az Európai Sta-
tisztikusok Ertekezletének olyan ülése. amely valamilyen formában ne foglalkozott volna a nemzeti számlák rendszerével.i Az SNA részletes és összefüggő keretrendszere a gazdaság állomány- és folyamat- (stack és flow) adatainak. a reál- és pénzügyi folya- matok leírásának. Ebből a rendszerből ke- rülnek ki a gazdasági színvonal és növeke- dés olyan aiapvető mutatói. mint a bruttó vagy nettó hazai vagy nemzeti termék (GDP, NNP) stb. A rendszer gyökere egy számlasorozat. amely a termelés. a fogyasz- tás. a felhalmozás és a külkereskedelem ieg- fontosabb komponenseit foglalja és kap- csalja össze.
Az új (jelenleg is érvényes) SNA kidolgo- zását a közgazdasági elemzések és ezek számszerű alátámasztása iránt növekvő igény tette szükségessé. Az ENSZ az 1960- as évek közepén egy nemzetközi szakértői csoportot hozott létre. amely éveken keresz- tül munkálkodott az új rendszeren; a cso- port Stone vezete'sével működött.? Számunk- ra különösen fontos ennek a munkának az a vonása. amely - az első változattal szem- ben - már figyelembe vette a másik nép- gazdasági mérlegrendszer. a KGST—ben ki- dolgozott és a szocialista országokban hasz- nálatos keretek (az ENSZ szóhasználatában az Anyagi Termelés Rendszere, Material Product System —- MPS) létét, és lefektette a kapcsolatok alapjait. ..Az utóbbi évek in—
tenzív erőfeszítései az SNA és az MP5 kö—
zelítésére — írja az SNA-t leíró ENSZ—kiad- vány bevezetője3 — szintén hozzájárultak az
'Magyar nyelven két ismertetés olvasható az SNA—ről: Árvay lános: Nemzeti termelés. nemzeti jövedelem. nemzeti vagyon. Közgazdasá i és Jo i Kiadó. Budapest. 1973. 360 old.; Drechs er Lászl : Az ENSZ nemzetgazdasági számlarendszere. Nem- zetközi szervezetek satlsztikal tevékenységéből. (is—
mertetések és forditásak). Központi Statisztikai Hi—
vatal. Budapest. 1970. 153 old.
* A szakértői csoportban a magyar Központi Sta—
tisztikai Hivatal is képviselve volt Mód Aladórmi személyében.
' A System of National Accounts. United Nations.
New York. 1960.
SZEMLE
91
SNA-ben alkalmazott definíciók és osztá- lyozások módosításához. Ha nem is sikerült teljes összehasonlithatóságot elérni, az osz- tályozások kellően részletesek ahhoz, hogy át lehessen térni egyik rendszerből a má- sikba." Az ..egyik rendszerből másikba való áttérésig" azonban még hosszú az út. Az ENSZ statisztikai szerveinek az SNA megje- lenése óta is egyik központi témája az SNA—MPS kapcsolat. amely előfeltétele a kelet—nyugati gazdaságstatisztikai összeha—
sonlításoknak. Ami Magyarországot illeti:
a módositott SNA volt a támpontja annak a munkának, amelynek eredményeképpen a Központi Statisztikai Hivatal mérlegrend- szere nemcsak az MPS-ben. hanem az SNA legfontosabb aggregátumai és összefüggé—
sei szerint is bemutatja a gazdaság műkö—
dését.
A nemzeti számlákról szólva feltétlenül meg kell emlékeznünk az 1976-ban elhunyt Abraham Aídenoifról. aki éppen az SNA ki- dolgozása idején volt az ENSZ Statisztikai Hivatalának ali azgatója, és aki sokat tett azért. hogy a tone által lefektetett elvek valóságos és működőképes számlarendsze- rekben öltsenek testet. hogy a keretek ki- töltéséhez az országok egységes szemléletű
útmutatót kapjanak.
Stone egész életművét tekintve helyénvaló felesége és legközvetlenebb munkatársa.
Giovanna Stone nevének megemlítése is.
akinek közreműködésére számos munkájában utal. és aki több művének társszerzője.
Stone munkásságának a nemzeti számlák melletti másik nagy területe a fogyasztói magatartások elemzése. Az Egyesült Király- ság fogyasztási kiadásairól és fogyasztói magatartásáról irott műve6 tulajdonképpen hatalmas történeti statisztikai feldolgozás.
Ennek jelentőségét jól illusztrálja az a tény.
hogy a tiszteletére kiadott .,emlékkötet"
szerzői is ebben a témában irt tanulmányo- kat tettek közzé.5
Foglalkozott ezenkivül ökonometriai ma- dellekkel; az ő nevéhez fűződik a brit goz—
daság ..Cambridge-i növekedési modellje."6 Stone volt egyik elindítója a nemzetközi statisztikai élet egy másik, az érdeklődés középpontjában állá témájának is. Felis- merte, hogy a nemzeti számlák. amelyek csak egyetlen módon. pénzben kifejezve képesek ábrázolni a gazdasági folyamato-
* The measurement of eonsumers' expenditure and behavrour in the United Kingdom WEB—1938. Vol.
1. (Studies in the national income and expenditure of the United Kingdom. 1.) Assisted by D. A. Rowe etc. Cambridge. 1954 Univ. Press. XXXIX, 447. old.
5 Essays in the theory and measurement of con—
sumer behaviour. ln honour of Sir Richard State.
Cambridge. lül. Univ. Press. 344 old.
' Részletesen lásd: R. Stone: A Cambridge-l nö- vekedési modell fejlődése. Statisztikai Szemle. 1910.
évi 1. sz. 236—249. old.
kat. nem adnak teljes képet az emberi te- vékenységről, mert hiányzik a társadalmi oldal bemutatása. Elképzelése szerint a társadalmi és demográfiai folyamatok sta- tisztikájának is szüksége van egy átfogó.
összefüggő és zárt rendszerre. 1975-ben megjelent könyvének cime ,.Demographic Account and Model Building" (Demográfiai számlák és modellezés) világosan mutat- ja a gazdasági—demográfiai analógiát.
amely gondolat aztán egy újabb ENSZ pro—
jekt. a társadalmi és demográfiai statisztika integrált rendszerének alapjául szolgált. Ezt a rendszert elképzelése szerint integrált tár- sadalomstatisztikai matrixok képezik. E mat—
rixok időszakról időszakra ,.elszámolnak" a társadalom tagjainak mozgásáról a különbö- ző demográfiai, lakóhelyi, foglalkozási. jöve- delmi és más kategóriák között. Többdimen—
ziős ..mérlegekről" van tehát szó. melyek formájukban leginkább az ágazati kapcsola- tok mérlegéhez hasonlitanak. Az induló (in- put) és a záró (output) adatok a népesség megoszlását mutatják az időszak elején és végén különböző ismérvek szerint. o .,bel- ső matrix" pedig az időszak folyamán vég-
bement mozgósakat ábrázolja.7
Munkamádszerét jól jellemzi az az elő- adása, amelyet a Nemzetközi Jövedelem és Vagyonkutatási Társaság (lARlW) 1981. évi konferenciáján tartott .,Azzal dolgozzunk.
ami van" cimen.8 Az előadás a társadalmi—
demográiiai matrixok összeállításának általá- nos stratégiáját írjo le, amit Stone igy jelle- mez: .,Azzal dolgozni, ami van, annyit je- lent. hogy adataink nagyszámú különböző forrásból származnak. eredetileg más-más célokra készültek. és nem követnek közös de- finiciót, osztályozást vagy konvenciót. Adat- halmazunk ennélfogva pontatlan. inkonzisz- tens és hiányos. A nemzeti számlák össze- állítása során is ilyen problémákkal állunk szemben. innen vannak a reziduális hibák.
az .egyéb' elnevezésű osztályok és a mér- legegyensúlyt kiegyenlítő tételek. Mindkét esetben rendszert akarunk kialakítani. és ez—
ért olyan keretre van szükségünk. amely megmutatja. hogy a rendszer részei hogyan illeszkednek egymásba. Ha adott a keret.
megpróbálhatjuk közvetlen becsléssel kitöl- teni a rovatokat. Ha törekvésünk sikerrel jár, a becslések összefüggő halmazához ju- tunk, amelyek kielégítik a helyes értékekkel szemben támasztott összes követelményt. Ek- kor hozzá lehet kezdeni az elemzéshez."
Tanulságos sorok.
" Lásd: Andorka Rudolf - Illés lános: Egy tár—
sadalmi jeizőszómrondszer körvonalai. Statisztikai Szemle. 1975. évi 5. sz. 459475. old.
! Working what we have: how can existing data be used in the construction and onolysis ot socie—
demographic matrica? The Review of lncomo and Wealth. 1982. évi 3. sz. 291—303. old.
