Ryzak, A.: A társadalomgazdaság információk racionális áramlásának megszervezése

STATISZTI KAl lRODALMl FIGVELÖ

átlagoknak, az átlagszámítást a társadalmi tömegjelenségek vizsgálata univerzális mód-

szere'nek tekintette. Mint matematikus, nagy-

ra tartotta a valószínűségszámítást, melynek első közérthető tankönyvét alkotta meg. A valószínűségszámítás társadalmi alkalmazá—

sának fő érdemét abban látta, hogy segít- ségével legkövetkezetesebben írható le az átlagszámítás elmélete. Ouetelet elméleti munkásságán felül sokat fáradozott a sta- tisztikai intézmények szervezeti megteremté—

sén is.

A cikk kitér Ouetelet filozófiai—szociológiai nézeteinek következetlenségeire és korlátai—

ra. majd Guetelet statisztikai elmélete kriti- kájának néhány fő irányzatára.

Két évvel halála előtt, 1872-ben a Péter- váron tartott Nemzetközi Statisztikai Kong-

resszuson Guetelet arra intette az egybe-

gyűlteket, hogy a nemzetközi statisztika meg—

teremtése során ne feledkezzenek meg a statisztika filozófiai problémáiról. E vonatko—

kozásban éppúgy, mint tetmészettudományos vénájábán az Oroszországban élő és tevé—

kenykedő A. A. Csuprov Ouetelet nyomdo—

kain haladt.

Tevékenységének első tizenöt évét Csuprov a statisztika filozófiai és logikai problémái tisztázásának szentelte. A statisztikai tudo- mány filozófiai meghatározásában. számos eredeti gondolatot vetett fel. melyek közül legfontosabb a statisztika tárgyának megjelö—

lése: a statisztikai tudományt Csuprov a tö- megesen előforduló egyedi jelenségek vizs—

gálatának tudományaként határozta meg.

Munkásságának legmaradandóbb része a statisztikai módszerre vonatkozik, vagyis az a mód, ahogyan a jelenségek statisztikai—

logikai megközelítését adja. Ezzel kapcso—

latban kifejti, hogy a tradicionális induktív módszer nem kielégítő a tömegjelenségek vizsgálatához, különösen akkor nem, amikor valamely jelenséget számos ok vált ki, illetve, amikor egy ok több különböző következ—

ményhez vezet. Csuprov érdeklődése éppen az ilyen jellegű vizsgálatok logikai menetére irányul. Ennek során értékes megállapítások- ra jut az oksági kapcsolat értelmezésében a tömegjelenségek esetében. Aláhúzta a mi- nőségi és mennyiségi elemzés szükségessé- gét, s ez utóbbi módját az egyedi jelensé- gek csoportosításában, azaz statisztikai meg- figyelésében jelölte meg. Csuprov logikai rendszerének lényeges eleme az összesség ; a statisztikai módszertan alapkérdésének te- kinti azt, hogy az egyedi je'enségeket milyen céllal vonják össze. Rendszerének további kutatásai az összesség struktúrájának, az—

az az összesség elemei egymáshoz való vi- szonya. oksági kapcsolatai feltárására irá- nyulnak. E kapcsolatok számszerűsíthető iel- lemzését Csuprov a matematikai valószinű—

ségben találja. A statisztikaitörvényszerűség

10'

983

— véleménye szerint — az egység legvaló- színűbb kapcsolata az összességhez, s a va- lószínűség meghatározását a statisztika egyik alapvető feladatának tartotta. Amint Ouete- let a statisztikai vizsgálat középpontjába az átlagokat, úgy Csuprov a valószínűségelmé—

let sémáit helyezte.

Csuprov munkásságának korlátaira utalva szerző állást fogol amellett, hogy a mate- matikai módszereknek a társadalmi jelensé—

gek vizsgálatára történő alkalmazása napja- inkban is együtt kell járjon a statisztika el—

méleti—logikai problémáinak további tisztá—

zásával.

(Ism.: Fóti Istvánné)

RYZAK. A. :

_ A TARSADALOMGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK RAClONÁLIS ARAMLÁSÁNAK MEGSZERVEZESE

(Predpoklady organizace racionalniho toku sociál- ne ekonomickych informaci) —— Statístika, 1969. 11—12

449—460. p.

A társadalomgazdasági információs rend—

szer fejlődésének lehetőségeit elsősorban a számvitel és a statisztika szabják meg. Olyan egységes számviteli és statisztikai rendszerre van tehát szükség, amely a vállalatok mel- lett a többi szervezetre is kiterjed.

Népgazdasági információs rendszernek nevezzük a magasabb szervezeti egységek számára szükséges információk rendszerbe foglalt összességét. Ennek felépítése a kö- vetkező kérdések tisztázását teszi szükséges—

se.

1. A kibernetika és az információ—tudo- mány alkalmazásának lehetőségei az ada—

tok gyűjtésénél és feldolgozásánál. Az utolsó években a tervezés és irányítás területén mind bonyolultabb feladatok merülnek fel, melyeknek megoldása a kibernetika által nyújtott technikai lehetőségek nélkül el sem képzelhető.

2. A társadalomgazdasági információk bá—

zisának megteremtése a vállalatoknál és a szervezeteknél. Az e téren mutatkozó felada- tok azért különösen fontosak, mert a nag vállalati és szervezeti egységek kialakulása miatt a vállalati adatok fokozott mértékben meghatározzák azinformációs rendszer hasz- nálhatóságát.

3. Az információs rendszer által rendelke- zésre bocsátott adatok további felhasználá- sának biztosítása. ltt a fő feladat: minimális adatmennyiséggel maximális tájékoztatás biztosítása. Emellett szem előtt kell tartani a költségek alakulását is. mert az informáci—

ós rendszernek népgazdasági szinten gazda—

ságosnak kell lennie.

4. A rendelkezésre álló információk meg—

felelő minőségének biztosítása. A legfonto7 sabb ebből a szempontból az információk

984 STATISZTIKAI lRODALMl FlGYELÖ

megbízhatósága. Az adatközlés gyorsasága is olyan követelmény. amely a rendszer mi- nőségét döntő mértékben befolyásolja. A rendszer szerkezetének feladata. hogy a kér- dések komplex vizsgálatát biztositsa.

5. A népgazdaság ágazati rendszere az információs rendszer egyik alapja. Ennek figyelembevétele nagyban megkönnyíti a rendelkezésre álló adatanyag gépi feldolgo- zását és felhasználását.

6. Az információs rendszernek elsősorban az irányítás szükségleteit kell kielégítenie.

Ezért az adatgyűjtési és feldolgozási rend- szernek alkalmazkodnia kell az irányítási rendszerhez. itt bezárul a kör: a vállalati nyil- - vántartások segitségével összegyűjtött anyag újból rendelkezésre áll a vállalatok irányitá—

sánál. Nagy szerep vár ezen a téren a válla—

lati dokumentációra, amely minden olyan adatot tartalmaz, amely a vállalat (vagy más szervezet) belső élete és külső kapcsolatai szempontjából lényeges.

7. Az információs rendszer terjedelme mint a használhatóság feltétele. Minden szinten a megfelelő részletességű információs anyag biztosítására van szükség. A termelési folya- mat elemzésekor szükség lehet technológiai koefficiensekre is, és az információs rend- szernek — bizonyos szinten —- ezeket is bizto-

sítania kell.

8. A beszámolási rendszernek összhang- ban kell lenni az információs rendszerrel. Az irányító és végrehajtó szinteken egyaránt biztositani kell a kapcsolatot. A két rend—

szerben egyezni kell a cékitűzéseknek és a módszereknek. Ezeket az információs rend- szer csatornái kötik össze. melyeknek műkö- dését nagymértékben befolyásolja a hírköz—

lés alkalmazott technikája.

9. Az elsődleges adatok jelentősége az információs rendszerben. Ezek képezik az irí- formációs rendszerek összes szintjeinek _az alapját egészen az információs modellekig.

Ezért feltétlenül szükséges az elsődleges adatbázis természetének alapos ismerete. de fontos ez az adatgyűjtés módszereinek a ki-

dolgozásához is. *

10. Az információ-feldolgozás műszaki- gazdasági alapkérdései. Az információk

olyan formában történő tárolása, hogy az

anyag bármikor könnyen felhasználható le- _ gyen, csak a modern gépi berendezések, igénybevételével lehetséges. itt felmerül a gép-ember kapcsolat, ami felveti a szakem—

berképzés kérdését is.

11. Az információk volumenének megho- tározása a kvantumelmélet alapján. Ez a vizsgálat az információs rendszer felépítésé- nek legkomplexebb problémája. Az összes szempontot figyelembe véve meghatározható, hogy milyen volumen biztositja minden eset—

ben a szükséges tájékozottságot.

12. A matrix-számítás felhasználása a ra—

cionális információs rendszerek kialakításá- nál. A matrix-módszer segítségével biztosit- ható az a követelmény. hogy az egyszer ösz—

szegyűjtött adatok többféle célra is felhasz—

nálhatók legyenek. A matrix-alakban elren—

dezett mutatók könnyen áttekinthetők. és al- kalmasak a sokoidalú komplex elemzéseknél való felhasználásra. Nagy előnye e mód—

szernek, hogy —— kis méretek között — egysze- rű számolási technika alkalmazásával is használható. Az így elrendezett adatok igen jól felhasználhatók a faktoranalizis alapján végzett sokoldalú elemzéseknél is.

(ism.: Haipál Gyula)

GAZ DASÁGSTATISZTI KA

EJDELMAN, M.:

A NEPGAZDASÁGI ARANYOK ELEMZÉSE AZ ÁGAZATl KAPCSOLATOK MÉRLEGE ALAPJÁN

(Analiz narodnohozjajsztvennüh proporcii po dan- nüm mezsotraszlevogo balansza) —— Voproszü Ekono—

miki. 1969. 9. sz. 81-93 p.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva—

tala 1968—ban elkészítette a szovjet népgaz- daság 1966. évi ágazati kapcsolati mérlegét és ennek alapján elektronikus számítógépek felhasznáfásával vizsgálta a termelés és el—

osztás legfőbb arányait, az ágazatok ráfor- dításait és a végső felhasználás szerkezetét.

Minthogy a mérleg méretében és szerkezeté- ben hasonló a korábban összeállított 1959.

évi ágazati kapcsolatok mérlegéhez, lehető—

séget nyújtott arra. hogy a szocialista újra—

termelés legfontosabb mozzanatainak idő-

beli változását — elsősorban a műszaki és gazdasági fejlődés következtében bekövet- . kezett szerkezeti eltolódásokat -- elemezzék.

A szerző tanulmányában ezekről a vizsgá- latokról ad összefoglaló képet. Először a — társadalmi termék. illetve nemzeti jövedelem összevont mérlege alapján is számítható —- legfontosabb dinamikus indexeket és szerke- zeti arányokat mutatja be. Ezek szerint 1966-ban a Szovjetunió nemzeti jövedelme 60 százalékkal nagyobb az 1959. évinél. Leg- gyorsabb fejlődés az iparnál és a teherszál—

lításnál észlelhető. míg a mezőgazdaság nettó termelésének növekedése mélyen az átlag alatt maradt. Az ipar gyors fejlődését s a népgazdaság ipari jellegét híven tükrözi ennek az ágnak a társadalmi termék létre—

hozásában elfoglalt aránya, amely az 1959.

évi 61 százalékról 1966-ban közel 66 száza—