Rjabuskin, T.V. – Neszterov, L.I.: A nemzetközi összehasonlítások tökéletesítésének feladatai és a matematikai módszerek

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

vekedését a tervidőszakon túlmenően is.

Ez a kritérium is a korlátozó feltételek egész során át valósulna meg.

Jelenleg a népgazdasági optimum ki—

fejezésre számos kritérium létezik, melyek többek között két csoportba sorol—

hetők.

1. Valamely globális tervmutató ma- ximumának elérése (társadalmi termék, nemzeti jövedelem, végső felhasználás, lakosság jövedelmei). Néhány modellben a személyes fogyasztási alap maximali- zálása a oélfüggvény. Ez utóbbi kritérium a szerző szerint nem tökéletes, mert csu- pán a rövid távú tervezés esetén kielé-

gítő, s inkább mint korlátozó feltétel

jöhet számításba.

2. Az optimalizálási kritériumok má—

sik csoportja a globális tervmutatók meg- valósitását a ráfordított költségek mini—

malizálásával szándékozik elérni.

Az optimális tervezés szempontjából nagy jelentőséggel bír a társadalom fo- lyó és perspektivikus szükségletei helyes

arányának megállapítása. Ez azt jelenti,

hogy az optimális perspektivikus ötéves tervek elkészítésénél több ötéves tervet átfogó tudományos prognózisa-a kell tá—

támaszkodni.

(Ism.: Kotász Gyuláné)

RJABUSKIN, T. V. —— NESZTEROV, L; l.:

A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLfTÁSOK TÖKÉLETESTTÉSÉNEK FELADATAI És A MATEMATIKAI MÓDSZEREK

(Zadacsi szoversensztvovanija mezsdunarod- nüh szravnenij 1 matematicseszkie metodü)

—- Vesztnik Akademíi Nauk SZSZSZR. 1966.

10. sz. 24—27. p,

A statisztikai adatok nemzetközi ösz- szehasonlíthaitóságával szemben támasz- tott követelmények a nemzetközi munka—

megosztás fejlődésével és a gazdasági

kapcsolatok szélesedésével fokozódnak.

A szovjet statisztika által összegyűjtött több ezer mutató közül csak mintegy 200

szerepel a nemzetközi összehasonlítások—

'ban, de ezek is csak globálisan, nem elég részletesen.

A gazdasági információrendszer egyik célja a terv-, illetve tényadatokat tar—

talmazó ágazati kapcsolatok mérlegének

összehasonlítása, valamint a társadalmi

termelés hatékonyságának Vizsgálata, ösz- szehxasonlitva az egyes termékek (közvet—

len és teljes) munka— és anyagráfordítá—

sait a különböző országokban.

A számítástechnika mind szélesebb körű

alkalmazása lehetővé teszi a mérlegszerű

8 Statisztikai Szemle

489

összefüggés kidolgozását több ezer ter—

mékre vonatkozóan. (Az 1959—re összeállí—

tott ágazati kapcsolatok mérlege—AKM

— 83 ágazat 157 termékére vonatkozott."),

Az osztályozások új elvek szerinti ta—

nulmányozása és összehasonlítása —- ter—

mék a termékkel, cikkcsoport a cikk-

csoporttal, ágazat az ágazattal —— lehetővé teszi a termék nómenklatúrák (mint

rendszerek) összehasonlíthatóságának és

eltéréseinek felderítését és az összeha—

sonlíthatóság mértékének a megállapí—

tását. Ennek alapján elvégezhetők az

összehasonlításhoz szükséges számítások és átcsoportosítások.

A nemzetközi összehasonlításokbain sküf

lönös figyelmet érdemel a Szovjetunió

és az Egyesült Államok statisztikai mu—

tatóinak az összehasonlítása. Akét ország

hasonlósága nagyság (terület, népesség)

és gazdaságszerkezet (sokágazatú gazda—

ság) szempontjából jó alap az összeha—

sonlításra. Annak ellenére, hogy sok azonos termék szerepel a két ország gaz—

daságában, sok átcsoportosításra és át—

számításna is szükség van, s ebben nagy

segítséget jelent a modern számtástech—

nika.

Nagy jelentőségű az ún_ ,,feltételes analóg" problémájának a megoldása,

amire akkor van szükség, ha a másik országban nincs meg ugyanez a termék.

A megoldás egyik (eddig alkalmazott)"

módja az, hogy a csoport vagy ágazat egész termelésének értékét átszámítják azoknak a termékeknek az árarányaiból

kiindulva, amelyeknek meg van a meg—

felelője a másik országban. A másik lee hetőség: ha korábbi időpontban termel—

ték az adott terméket a másik országban;

feltételezhető, hogy az ára kb. úgy Vál- tozott volna, mint a hozzá közelálló és még termelt terméké. Végül, ha egyál—

talán nem termelték, akkor (külkeres;

kedelmi) szakértők segítségével lehet

megbecsülni a valószínű árat. A,,feltéte—

les analóg" problémájának megoldásával fokozni lehet valamennyi értékmutató pontosságát.

,

A matematikai módszerek különösen nagy segítséget nyújtanak .a különböző valuták tényleges vásárlóerejének kiszá—

mításában.

A nemzetközi összehasonlítások egyik fontos területe lesz hamarosan —— nem..

csak a Szovjetunió, hanem valamennyi szocialista ország viszonylatában —— az

egyes termék termelése és a fogyasztók

ellátottságának mértéke között fennálló összefüggés vizsgálata.

E problémák megoldása után az össze—

hasonlítható mutatók közé sorolhatóaz

ágazati kapcsolatok mérlege is, ami az

490

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ '

egyik legérdekesebb, de egyúttal legbo—

nyolultabb és rendkívül felelősségteljes

szakasza az összehasonlításnak.

Felmerül egy olyan matematikai mo- dell felépítésének problémája is, amely

a szocialista országok kölcsönös gazda—

sági kapcsolatait tartalmazza. Ennek

egyik lehetséges megoldása — az ágazati kapcsolatok mérlege. Ezt úgy lehet fel- fogni, mint egy ágazati felosztással kom-

binált többszektoros modellt, amelynek

minden szektorában egy—egy nemzet-

gazdaság szerepel. Emellett igen lényeges

az eges tennékek behozatalának érté-

kelése a nemzeti felhasználásban, vala—

mint a termelés és kivitel tényleges

arányának meghatározása valamennyi

ágazatban.'

Azoknak a gyakorlati nehézségeknek a leküzdésére, amelyek a nemzeti mér—

legek és a külső gazdasági kapcsolatok adatainak egybevetéséből adódnak, első

megközelítésre a tételek összevonását ja—

vasolják, tehát az összevont modell ki-—

alakítását. A nemzetek közötti ágazati

kapcsolatok elemzését az arányok opti—

malizálása szempontjából kell végezni, mivel az arányok csak úgy válhatnak racionálissá, ha a szocialista országok szerkezeti sajátosságait kölcsönösen szá—-

mításba veszik.

Befejezésül szerzők utalnak arra a

tendenciára, amely mind a szovjet, mind a. többi ország tudományos életébm jelentkezik, s aminek tartalma az átté- rés a, történelmileg kialakult mutatók empirikus összehasonlításáról olyan rend—

szer kidolgozására, amelyben magukat a nemzeti gazdaságokat, azok típusait ha- sonlítják össze és az e gazdaságokban

folyó társadalmi termelés jellegzetessé- geit és hatékonyságát vizsgálják.

(Ism.: Holka Gyula)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

ADELMAN, !. —— CHENERY, H. B.:

KULFÖLDI SEGITsr—íe És GAZDASÁGI FEJLÓDÉS

(Foreign aid and economic development:

the case of Greece.) — The Review of Econom- ics and statistics. 1966. 1. sz. 1—19. 1).

A gyengén fejlett országoknak nyújtott

segélyek általában meggyorsítják az or- szág gazdasági fejlődését, egyrészt azál-

tal, hogy nagyobb beruházásokat tesznek lehetővé; másrészt annak következtében, hogy a megnövekedett jövedelmi szín-

vonal nagyobb importot tesz szükségessé.

Az elmaradt országok fejlesztési prog—

ramjai általában hosszú lejáratú progra—

mok (10—30 évig tartók). Érthető tehát, ha ehhez képest még nem állnak ren—del-

kezésre kellő tapasztalatok a segélyprog- ramok eredményeinek értékelése tekinte-

tében. A tanulmány Görögország példá- ján mutatja be, hogy melyek a gazdasági

segélynek a növekedésre gyakorolt hatá—

sai; másrészt, hogy ezzel kapcsolatban milyen gazdaságpolitikai kérdések me—

rülnek fel.

A kérdés elemzése céljából a szerző—k ökonometriaí modellt konstruáltak, mely- nek adatsorai az 1950—1961 közötti idő- szakot ölelik fel. Ezt az időszakot álta-—

laban az jellemzi, hogy Görögország gaz- dasági segélyre utaltsága mintegy 50

százalékkal csökkent. míg a nemzetgaz—

daság évente általában 6 százalékkal

növekedett.

A modell jellemzői a következőkben

foglalhatók össze: a modell 20 sztochasz—

tikus egyenletet ölel fel, valamint 9

identitást, tehát az összes egyenletek száma 29. Ugyanennyi az endogén válto—

zók száma, a predeterminált változóké 4.

A modell szimultán egyenletrendszere

fogyasztási, tőkeképződési, import- és

export-függvényeket: tartalmaz; az iden—

titásuk jórészt a fizetési mérleg egyen- súlyi feltételeit, valamint a megtakarí-

tás-beruházás közötti egyensúly feltéte-

leit juttatják kifejezésre. Amodell eléggé

dezaggregált: a lakosság fogyasztását négy sztochasztikus fogyasztási függvény magyarázza; hármn beruházási egyenile—

tet, öt import-egyenletet és négy export- egyenletet tartalmaz; ezekben több kés- leltetett változó is szerepel. A specifikált összefüggések lineárisak. Az alkalmazott becslési módszer nem egységes: azoknak az egyenleteknek az esetében, melyek

csak egy endogén változót tartalmaznak,

a legkisebb négyzetek klasszikus mód—

szerét, más egyenletek paramétereinek becslésére a legkisebb négyzetek kétfo—

kozatú módszerét, helyenként a korláto—

zott információ módszerét (limited infor—

mation maximum likelihood) használták.

Az alkalmazott ökonometriai módsze—

rek helyességének szerzők szerint legfőbb

bizonyítéka, ha az endogén változóknaik a

modell segitségével becsült értékei nem

térnek el lényegesen az endogén válto——

zók tényleges értékeitől. Az összehason—

lítás eredményeként megállapítható, hogy