Fejezetek a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának történetéből (1867–1956)

TORTENETI DOLGOZATOK

FEJEZETEK A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL KONYVTÁRÁNAK TÚRTENETÉBÓL (1867—1956)

DR. REISZ LÁSZLÓ

Jószerivel a századforduló óta nem látott napvilágot a magyarországi statisz—

tikai szolgálat és tevékenység történetének kutatásával a teljesség igényével fog—

lalkozó, alapos publikáció. Bokor Gusztáv (1). György Aladár munkái (2), illető—

leg a Hivatal 1871 és 1911 közötti tevékenységét összefoglaló, a Magyar Statisz-

tikai Közlemények 36. köteteként megjelent reprezentativ kötet (3) mindmáig gyak—

ran idézett forrásmunkák. _

.lóval nehezebb helyzetben vagyunk a két világháború közötti időszak tárgya—

lásakor. Bár nem egy — nagyrészt a könyvtár szervezeti kérdéseivel foglalkozó — ismertető jelent meg (igen gyakran éppen a Statisztikai Szemle hasábjain), ezek

azonban nem alkalmasak a könyvtárról szóló átfogó érvényű. általános kép kia-

lakitására.

A könytár szerkezetének és munkájának ismertetését tervező, ám különféle

okoknál fogva meg nem valósult elképzelések közös hibája, hogy nem született érdemi döntés arról, hogy a tervezett munka intézménytörténeti vagy szakmai. sta-

tisztikatörténeti jellegű legyen—e.

Mindkét esetben — különösen az intézménytörténet irása esetében —- tudo- másul kell vennünk. hogy a ránkmaradt iratanyag fennmaradásának esetleges- sége. valamint jelentős hiányosságai ezt a feladatot roppantul megnehezítik.

Könyvtárunk sok tekintetben speciális helyzetben van a főváros más tudomá- nyos könyvtáraihoz képest. Létrejötte nem választható el a magyarországi statisz—

tikai szoigálat szervezetének. a Központi Statisztikai Hivatalnak életre hivásától.

Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a könyvtár nem egy már meglevő reprezen—

tatív gyűjtemény adományozása révén keletkezett, hanem a szakma tényleges s

olykor napi elvárásait kielégítve-kiszolgálva alakította ki a maga sajátos arcula—

tát. Ezt egyfelől a Hivatal mindenkori igényei (a könyvtár az intézmény szűkebb értelemben vett egységenként tevékenykedett). másfelől annak kötelespéldány- jogú, nyilvános valto határozta meg.

A könyvtár mindenekelőtt szakkönyvtár, ugyanis akár a gyűjtemény nagyságát.

akár a hozzáférhetőséget tekintjük. ennek a szempontnak szükségképpen elsőként kell érvényesülnie. Bármiképp közelítjük meg a kérdést. alapvető fontosságú az a körülmény. hogy a könyvtár mint szakkönyvtár gyűjteményét tekintve — nemzetközi mércével mérve is —- kiemelkedő jelentőségű.

A könyvtár történetének kutatása során nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem egy lezárt, végleges arculatot, formát nyert gyűjteményről, hanem mindmáig fontos szakmai feladatokat naprakészen teljesítő intézményről van szó. Óhatatla—

DR. RElSZ: A KSH KUNYVTARA 1127

nul felvetődik tehát a kérdés: hogyan értelmezzük a történetiséget, minek a tőr—

ténetét vizsgáljuk. A könyvtár szervezeti és személyi változásai összefüggnek a

Hivatalon belül betöltött szerepével. E téren azonban a források hiányosságairól elmondottak fokozottan igazak a könyvtár tekintetében is.

Az állomány gyarapodásáról a Statisztikai Szemle hasábjain több-kevesebb rendszerességgel közzétett tájékoztatáson kívül meglehetősen kevés publikáció foglalkozik a könyvtár munkájával. (1951-ben a Statisztikai Szemle közölt egy tö- mör tájékoztatót. ez azonban lényegében általános ismertetés volt (3).) Nagy adós—

ságot törlesztett tehát az a 1956—1957-es Évkönyv, mely részletesen ismertette a könyvtár tevékenységét.

Sajnos, folytatása nem volt, noha a könyvtár életében lezajlott változások ezt indokolttá tették volna. Az azóta eltelt időben csaknem egyetlen, átfogó igénnyel és alapossággal megirt publikáció emelhető ki, dr. Csahók Istvánnak, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálatáról írott tanulmánya (5), amely áttekintést nyújt a könyvtár tevékenységéről, kialakulásáról, mindenekelőtt

azonban azért figyelemre méltó, mert elsőként ismerteti rendszerezetten a könyv—

tári szolgáltatásokat.

A jelen munka nem vállalkozhatott másra. mint hogy rávilágítson a könyvtár

fejlődésének, történetének néhány fontos vonására. Noha a rendelkezésre álló for- rások meglehetősen hézagosak, (: cél az volt, hogy lehetőség szerint a korábban még nem publikált. a KSH Könyvtár- és Dokumentációs Szolgálat Kézirattáróban, valamint a KSH Levéltárában levő anyagok is feltárásra kerüljenek.

Az 1956—es év korszakhatár a könyvtár életében. Ezt követően ugyanis önálló intézményként tevékenykedik. Jelentősen nőttek a vele szemben támasztott elvárá- sok, tevékenysége sokrétűbbé vált. de az a felelősség. amelyre gyűjteményének múltja és jelene egyaránt kötelezi, változatlan maradt.

A könytár alapítása

Keleti Károly, a magyar hivatalos statisztika megszervezéséről irott emlékira- tában rámutat arra, hogy az újonnan kialakítandó intézmény tisztségviselőinek

munkájához elengedhetetlenül szükséges egy könyvtár létrehozása. Az első statisz-

tikai törvényhez készitett javaslatában utal arra. miszerint kivánatos lenne, ha ez a könyvtár a hazánkban kiadott statisztikai és államtudományi munkák tekinteté—

ben kötelespéldány-joggal rendelkezne. Ez a javaslat az országos statisztika ügyé- nek szervezését szolgáló 1874. évi XXV. tc—ben még nem szerepelt, s csak Keleti halála után, 1897-ben valósult meg.

Rendkívül nagy jelentőséggel bírt azonban az az 1869. évi hágai nemzetközi statisztikai kongresszuson elfogadott megállapodás, amelynek értelmében a részt vevő országok statisztikai szervezetei megállapodtak kiadványaik nemzetközi cse—

réjében.

Már Keleti Károly nevezetes emlékirata kiemeli a tisztviselők könyvtárhaszná-

latának fontosságát, aminek érdekében elengedhetetlen .. hogy jelesebb kül-

földi statisztikai munkák, lapok és folyóiratok beszereztessenek, melyekből idővel

külön szakkönyvtár gyűlvén. az a voltaképi hivatalnokokon kivül a statisztikai bi-

zottság tagjai által is használtathatnék." ((G) 21. old.)

Az 1870. évi alapítást követően a könyvtár céljaira biztosított költségvetés meg—

lehetősen szerény volt. A gyarapodás mindenekelőtt a kiadványcseréknek, illetve

hagyatékoknak. adományozásoknak köszönhető. Az 1877. évi 3711 kötetével szem-

ben 1894—ben már 14 790 kötetet számlálta könyvtár állománya.

1 128 DR. REISZ LASZLO

A gyűjtemény szervezetileg először a Hivatal Elnöki Osztályához tartozott (7).

1884-ben már 4 helyiséggel rendelkezett, s a könyvtári feladatokat két. a Hivatal

részéről megbízott tisztviselő látta el. Ekkor olvasóterme még nem volt, de a fejlő-

dés mindenképpen szembeszökő: Bokor Gusztáv a magyarországi hivatalos sta—

tisztika történetét tárgyaló munkájában utal arra. hogy a könyvtár induló állomá- nyának elhelyezésére egy éléskamra nagyságú helyiség is elegendőnek bizonyult.

((1) 207. old.)

Későbbiekben a könyvtár az Elnöki Osztálytól a Hivatal különböző osztályai—

nak kötelékébe került, s az illetékes osztályvezető egyben a könyvtárigazgatói tisz—

tet is ellátta. 1940—ben a Hivatal lX. osztályaként került sor a könyvtárat. valamint a Hivatal jogszolgáltatási csoportját felölelő .,Könyvtári Osztály" kialakítására. A könyvtárról mint a Hivatalon belüli önálló szervezeti egységről csak 1941-től. a jog—

szolgáltatási csoport kiválását követően beszélhetünk.

Mindez összhangban volt a könyvtár megnövekedett jelentőségével és azzal a felelősséggel is. amelyet az — a Hivatal keretét immár meghaladó érvénnyel -—

betöltött. Ez a gyakorlatban azt jelentette. hogy a könyvtár intézményi jellegén túl

szakmailag kiemelkedő fontosságú állomány gazdájává vált.

A Magyarország köz— és magánkönyvtárait feltérképező 1884. évi könyvtársta—

tisztikai felmérés adatai szerint az állomány ekkor már több mint 17000 kötetből

állott. ((1) 207. old.)

1890-ben miniszteri rendelkezés tette korlátozottan nyilvánossá a könyvtár gyűj—

teményét. engedélyezve azt. hogy a Hivatal dolgozóin kívül — megfelelő engedély birtokában — mások is használhassák. További kiemelkedő jelentőséggel bírt gyűj—

tőkörének kiszélesítése szempontjából az 1455/1894. K. M. rendelet, amely azt a statisztikán kívül kiterjesztette a közgazdasági, pénzügyi. illetőleg a jogszolgálta—

tás területére vonatkozó könyvekre, illetőleg folyóiratokra is. Kiemelik a könyvtár térképgyűjteményét is. Ennek eredményeképpen az állomány rohamos növekedés—

nek indult: 1895—ben már közel 66 000 kötetet tett ki.

Ez a gyűjteménynagyság természetesen növelte a könyvtár felelősségét és ne—

hézségeit is. A helyzetet tovább nehezítette, hogy — megfelelő épület hiányában

— 1895-ig hat alkalommal került sor az állomány költöztetésére. A könyvtárnak és a Hivatalnak ma is otthont adó épület megoldotta a legégetőbb problémákat. Az erre a célra szolgáló telek átruházásának egyik feltételeként azonban kikötötték, hogy a könyvtárnak új helyén közhasznú nyilvános gyűjteményként kell működnie.

Ezt a feltételt telekkönyvileg is rögzítették.

További garanciát jelentett az 1897. évi XXXV. tc.. amely a könyvtár nyilvános jellegének hangsúlyozásán túl korlátozott kötelespéldány-jogot biztosított részére.

A tisztán szépirodalmi tárgyú könyvek. folyóiratok. valamint a hetenként vagy rö- videbb időközökben megjelenő hírlapok kivételével a rendelkezés valamennyi ..gé- pi sokszorosítás" útján előállított nyomdatermékre vonatkozott, beleértve a tér—

képeket is. Említést érdemel az a körülmény, hogy a kötelespéldány—jogosultság a magyar korona országainak teljes területére. így Horvát—Szlavóniára is kiterjedt.

Mindezek ismeretében érthető. hogy a gyűjtemény állománya 1913-ra elérte a 123 000 kötetet.

Jóllehet a könyvtár költségvetése jelentősen emelkedett —- 1900—ban 100 száza—

lékkal, ami értékben 4000 koronát tett ki —. de még ez az összeg sem bizonyult

elegendőnek a megnövekedett feladatok ellátására. 1904-ben az addigra 7000 ko- ronára növelt kereten túlmenően 3000 korona rendkívüli dotáció nyújtására is szük—

ség volt. ((9) 64. old.) Ám még ez is csak a legégetőbb gondok megoldását tette lehetővé: a könyvtári dotáció 1907—re 10000 koronára emelkedett.

A KSH KCNYVTARA 1 129

A könyvtár tevékenységét befolyásoló —- és a későbbi időszakokra is jellemző

—— ellentmondások egyike már akkor jelentkezett. Ugyanis a gyűjtemény jellegét s mindenekelőtt méretét befolyásoló rendelkezések jórészt nem jártak együtt az e rendelkezések elvárásait biztosító anyagi—szervezeti intézkedésekkel. A megnövek- vő feladatok ellátását biztosító gazdasági háttér többnyire nem vagy csak nagy

késéssel állt rendelkezésre.

Az első világháború ezeket a nehézségeket tovább növelte. Az állomány nö- vekedésének — az anyagi lehetőségek, valamint az állománygyarapítási lehetősé—

gek szűküléséből következő — mérséklődése pusztán átmenetileg és látszólag

enyhítették azokat. Alapvető fontosságú művek beérkezése késedelmet szenvedett.

melyeknek pótlása a későbbiek során tovább növelte a költségvetési nehézségeket.

Mindezek ellenére a könyvtár szakanyagát tekintve mind nagyobb jelentőséggel

bírt a hazai könyvtárügy területén.

A megnövekedett feladatok ellátását a Hivatalon belül is — számos szervezeti

intézkedéssel kísérelték meg biztosítani. Az 1925/6027. sz. elnöki rendelet értel—

mében korábban az Elnöki Osztályhoz tartozó folyóirattár is a könyvtár kötelékébe került. Ezzel egyidejűleg a nemzetközi kiadványcsere is teljes egészében a könyv-

tár feladata lett (10). Tovább növelte feladatkörét az az 1928. március 8-i rendel-

kezés, mely —- megőrzési kötelezettség biztosításával -— előírta, ... .. hogy ezentúl minden felvételi és feldolgozási nyomtatványból bármilyen eljárással készültek is azok 5-5 példányt elismervény mellett szolgáltassanak át a könyvtárnak." (14) Ezt követően került sor arra a központi intézkedésre, melynek eredményekép- pen a könyvtár gyűjtőköre s állománya is jelentősen bővült. Ugyanis a múzeum—.

könyvtár- és levéltárügy egészét általános érvénnyel rendezni kívánó 1929. évi XI.

tc. a Hivatal könyvtárát teljes körű kotelespeldany joggal ruházta fel. s ezzel az ország második legjelentősebb gyűjteményévé tette.

Ez az intézkedés számos vonatkozásban növelte a könyvtár presztízsét. Nem hagyható azonban figyelmen kívül az, hogy az intézmény az elvárásoknak már ekkor is csak nagy nehézségek árán tudott megfelelni. Kiéleződött (: fenntartói feladatok és a felhasználói igények közötti ellentmondás. A gyűjtemény több vo- natkozásban is egyedülálló szakjellege, valamint egy országos jelentőségű nyil- vános könyvtárral szemben támasztott elvárások közötti egyensúly biztosítása min—

denkor bonyolult feladatnak számított. A könyvtár gondjait tovább növelte az a körülmény is, hogy a köitségvetés nem vagy csak nagy késésekkel biztosította szá- mára a munkájához elengedhetetlenül szükséges tárgyi és személyi feltételeket.

Az 1929. évi Xl. tc—et életbe léptető 9300/1935. lll. V. M. rendelet ellenére a könyvtár feladatát lényegében változatlan jelleggel az 1897. évi XXXV. tc-ben fog—

laltak alapján látta el.

A könyvtár vezetője 12 oldalas memorandumban foglalta össze a gyűjtemény legégetőbb problémáit:

1. elégtelen raktározási lehetőségek (6 raktárhelyiség összesen 313 négyzetméteres területtel),

2, kicsiny. 12 személyes Olvasóterem,

3. a más könyvtárakkal való összevetésből egyértelműen kitetsző olyan alacsony lét- szám —- mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt —, ami már az állományvédelem fel- adatainak ellátását is veszélyezteti.

További problémát jelentett a könyvtári, illetőleg a hivatali státusok elhatá—

rolatlanságának kérdése, melyről a memorandum a helyzethez illően határozott

állásfoglalást sürget. ,.lelentőségében ennyire megnövekedett és számos új fel—

adatra kötelezett könyvtárunk szolgálata a Hivatal egyéb szakjairól kirendelt tiszt-

1130 DR. REISZ LÁSZLÓ

viselőkkel, mint ahogy ez eddig szokásban volt és jelenleg is van. nem látható el.

A félig statisztikus, félig könyvtáros alkalmazottak rendszerével a könyvtár céljai—

nak megfelelni képtelen . .. Csak önálló könyvtári státus biztosíthatná az állandó

könyvtári személyzetet. csak a hivatali szakoktól elkülönített könyvtári szakban tud—

hatnák magukat az alkalmazottak végleges beosztásukban. csak kifejezetten könyv- tárossá minősítve érezhetnék a tisztviselők a könyvtárosi pályát hivatásuknak. s

csak ez esetben lehetne tőlük joggal elvárni és megkövetelni, hogy életüket

valóban arra szenteljék, hogy a könyvtárban rejlő kultúrjavak minél tökéleteseb- ben értékesittessenek. .. Hivatalunk kereteit kinőtte a súlyában és jelentősé—

gében folyton növekvő könyvtára, igy kívánatos, hogy személyzete is kiváljék a

könyvtárnak és tisztviselőinek egyaránt hátrányos közösségéből, a hivatal státusá—

ból." (12)

A személyi problémák kiküszöbölésére a könyvtári létszám jelentős növelését

tartották szükségesnek: az összesen 8 főnyi személyzet helyett 27 tisztviselő és 7

altiszt alkalmazását tartották indokoltnak. A raktározás. illetőleg hozzáférhetőség

biztositását csak egy új, kifejezetten könyvtári célokra emelt épületben látták biza tosítottnak. Az ezzel kapcsolatos tervek, jelentések ugyan nagyvonalúan a .,könyv- tárpalota" kifejezést használják. ez azonban nem változtatott a felterjesztésre adott minisztériumi elutasító válaszon, amely arról értesítette az illetékeseket. hogy az építésre vonatkozó kérésük ... . . az államháztartás jelenlegi helyzete mellett"

nem teljesíthető. (13)

Ezek után nem csodálkozhatunk azon, hogy végül is bekövetkezett az, amit a könyvtár akkori vezetői előre láttak. Az állomány-nyilvántartási rendszer csak nagy nehézségek árán volt képes ellátni megnövekedett feladatait. Az állománygyara—

podás mértékét követni alig tudó könyvtár szükségmegoldásokra kényszerült. Ez- ért az állomány nagyságát illetően részben becslésekre vagyunk utalva: a naplók csak a feldolgozott anyagot veszik számba. Az említett rendelkezés alapján be—

érkező anyagok egy részét átmenetileg feldolgozás nélkül ládákban tárolták. abból a meggondolásból, hogy ha az anyag hozzáférhetőségét nem is, legalább meg—

őrzését biztosítani tudják majd. Gyakorlatilag azonban ez a feltételezés túlzottan derűlátónak bizonyult: az így tárolt hatalmas anyagot teljesen sohasem dolgoz-

ták fel.1

Szervezetét tekintve tehát a könyvtár csaknem változatlan formában működött.

és bár 1940—ben a Hivatalon belül könyvtárbizottságot is szerveztek, az alapvető oroblémákat ez sem oldotta meg.

A második világháború pusztításai a könyvtárat sem kerülték el. Különböző becslések szerint mintegy 10000 kötet semmisült meg; a földszinti részen kiütött tűz következtében pedig kiégett a folyóirattár két helyisége. Különösen nagy kárt szenvedtek a könyvtár nyilvántartásai: elpusztult például a nemzetközi kiadvány- csere anyaga. Dr. Elekes Dezső, a Hivatal akkori vezetője egy 1947-es cserekap—

csolat felvételét kérő levélre adott válaszában hivatkozik arra, miszerint ... .. ki—

adványszétküldési jegyzékünknek Budapest ostroma alatt könyvtárunkban kelet—

kezett tűzvész alkalmával történt megsemmisülése folytán sajnos nem áll módunk- ban annak megállapítása, hogy mely kiadványainkat küldtük meg a háború előtt rendszeresen a Cimnek." (15)

' Még egy 1955. július 14—i leljegyzés is mint a könyvtár súlyos tehertételét említi azt a körülbelül két és fél vagonnyi sajtóterméket. amely még a felszabadulás előtti évekből gyűlt össze a legkülönbözőbb módon. Ez a rendezetlenül, ládákban tárolt anyag sok gondnak lett az okozója: a nehezen feldolgozható kiadványokat ide süllyesztették el. Az irat egyébként az akkor már garázsban ömlesztve tárolt, hozzá vetőlegesen 100 000 kötetes állomány felszámolásában tevékeny részt vállaló könyvtári dolgozók célpré—

miumóról intézkedik. Az 1955. május-iúllus között lezajlott munkálatok eredményeként 43100 egység került állományba. Az anyag többi része zúzdába került. (14)

A KSH KUNYVTÁRA 1 131

Láttuk, hogy a könyvtár a harmincas évek közepétől súlyos gondokkal küz—

dött. Szervezete, felépítése 1949-ig érdemben nem változott. Egy, az Országos Könyvtári Központ által a Nemzetközi Dokumentációs Központ (FlD) részére vég—

zett 1947—es felmérés adataiból tudjuk. hogy a könyvtár személyi állománya ekkor mindössze 14 fő. (16) Nyilvánvaló. hogy ez a létszám a napi feladatokat sem tud- ta megfelelően ellátni, a múltból öröklött restancia felszámolására pedig gondol—

ni sem lehetett.

Egy 1955-ben kelt feljegyzés kellő pontossággal tárja fel a könyvtár prob-

lémáit:

1. az állomány nagysága megállapithotatlan.

2. a katalógusrendszer áttekinthetetlen, nem egységes.

3. szakbibliográfiák, illetőleg a tájékoztatás hiányos.

4. jóllehet jelentősek a könyvtár külföldi cserekapcsolatai, a beérkezett anyag feldol- gozása megoldatlan (20).

Egy másik feljegyzés szerint ezen változtatni csak egy teljes revízió lenne ké—

pes. ami. valamint a többi probléma megoldása csak úgy lehetséges. ha —- a köz-

ben 17 főre nőtt —- létszámot radikálisan 31 főre növelik. Ezt indokolandó számos feljegyzés, valamint — a harmincas évek mintájára — összehasonlító kimutatás született arról. hogy a könyvtár személyi és anyagi vonatkozásokban mennyire hátrányos helyzetben van más. fővárosi szakkönyvtárakhoz képest (18).

Ugyanigy jelentkezett a másik régi probléma: a könyvtár önállóságának kér—

dése. 1952-től (19) több alkalommal is felvetődik, de csak 1955 végére születik

érdemleges megoldás: a könyvtár a Hivatal elnökének felügyelete alatt önálló költ—

ségvetési szervvé alakul (20).

A könyvtár sza krendszere

A könyvtár működésének kedvezőtlen körülményei az állomány feltárásában, hozzáférhetőségének biztosításában is gondot okoztak.

A gyűjtemény első katalógusai különösebb szakrend nélkül. címjegyzék for- májában jelentek meg a Hivatalos Statisztikai Közlemények egymást követő év—

folyamaiban (21). Első szakkatalógusa 1885—ben látott napvilágot Findura Imre összeállításában (24).

Az 1898. évi 8339/1897. rendelet 7. §—a részletesen előírta, hogy a könyvtári

gyarapodásról pontos, annak valamennyi lényeges adatát tartalmazó napló vezet- tessék oly módon. hogy ,.. .. a könyvtár teljes állományáról és értékéről bármikor

meggyőződést lehessen szerezni. . ." ((3) 22. old.)

Rendelkezett továbbá a könyvtári katalógus 10 éves időszakonként történő ki—

adásáról. Ez azonban nem valósult meg. 1914-ben minisztériumi felterjesztés fog—

lalkozík annak hiányával. Az állomány csaknem 40 százaléka a katalógusban nem szerepel, utolsó kiadása 1898—ban jelent meg. Szükségessé vált tehát az új kiadás.

amelyet egy teljes körű állományrevizióval is összekapcsolták.

Az új katalógus két részben, 1913—ban és 1919-ben látott napvilágot (29)_. A

hivatali érdekeket messzemenően figyelembe véve a statisztikai szakanyagot az első rész földrajzilag tagolva 26 szakcsoportra bontva közölte; mig a második kö- tet az állomány többi részét 96 szakcsoportra osztva szakrendben tárta fel. Ezt több alkalommal -— így 1920-ban és 1934-ben — pótfüzetekkel bővítették. de 1934 után nyomtatott katalógus a könyvtár állományáról nem jelent meg. Ezek használatát is

nagymértékben megnehezítette a raktári jelzetek hiánya. 1947-ig. amikor a könyv—

tár áttért a hagyományos katalóguscédulák alkalmazására, a kutatás a legnagyobb

1132 DR. RElSZ LÁSZLÓ

nehézségekbe ütközött. Ez a változás azonban nem jelentette a problémák vég—

leges megolcla'sát. A katalógus használatát nagyon nehezítette a tagolás hiánya és — főleg a nem statisztikai anyagnál — az alkalmazott szakrend.

Dr. Gombás Géza, a könyvtár akkori igazgatója a Munkatudományi és Racia-

nalizálási Intézettel folytatott 1948. évi levélváltásban hangsúlyozza elvi egyetér—

tését az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) bevezetéséről. Hozzáteszi azonban, hogy bevezetésére egyelőre annak minden előnye ellenére nincs mód. mivel ,.. ..

a felvetődött rengeteg akadály közül főként személyzeti viszonyaink mostohasága

egyéb. kisebb jelentőségű újítást sem tett lehetővé. . (26)

A kérdés megoldására a könyvtár önállóvá válása kapcsán került sor. Egy 1955 tavaszán végzett vizsgálat pontosan feltárta a könyvtár legsúlyosabb hiányos—

ságait. kiemelve, hogy az állomány alapleltározásót a legrövidebb időn belül meg

kell kezdeni (27). Ezzel egyidejűleg a könyvtár vezetése külsőxszakértőként felkérte dr. Goríupp Alizt, az Országos Széchenyi Könyvtár osztályvezetőjét. tegyen javas—

latot a könyvtár szakrendszerének megváltoztatására. Munkája eredményeképpen arra a következtetésre jutott. hogy a könyvtár régi szakrendszere reménytelenül el-

avult, azt továbbfejleszteni. módosítani nem érdemes, s célszerűbb a más gyűjte—

ményekben alkalmazott nemzetközi ETO bevezetése.

Ezt követően döntés született arról, hogy 1956-tól — a szakstatisztika kivételével

— a könyvtár mechanikus. numerus currens szerinti raktározásra tér át (a köny—

veket nagyság szerint 4 külön számsorban kezelve); a szokrend pedig az ETO osz- tályainak megfelelő lesz. Ez a módszertani változás volt az. ami egyéb — személyi.

illetőleg Szervezeti — változtatással egyidejűleg módosította a könyvtár arculatát, elősegítve. hogy nemcsak állománya, hanem szolgáltatásai alapján is korszerű szakkönyvtárrá váljon.

IRODALOM

(i) Bona! u'usztáv: A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete. Országos m. kir. Sta- tisztikai Hivatal. Budapest. 1896. 247 old.

(2) György Aladár: Magyarország hivatalos statisztikája. Történelme és fejlődése. Országos m. kir.

Statisztikai Hivatal. Budapest. 1885. 103 old.

(3) A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal munkássága. (1671—1911). Magyar Statisztikai Közlemények 36. köt. M. kir. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1911. 616 old.

(4) A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának évkönyve. Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára.

Budapest. 1958. 138 old.

(5) Dr. Csahók István: A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálata. Sta—

tisztikai Szemle, 1986. évi 5. sz, 518—526. old.

(6) Thirring Gusztáv: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának története. 1869—1894. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala. Budapest. 1894. 22 old.

(7) Az Országos m. kir. Statisztikai Hivatal ügy- és személyzeti beosztása. Hivatalos Statisztikai Köz—

lemények. Vi. évi. 4. tüzet. Országos m. kir. Statisztikai Hivatal. Budapest. 29 old.

(B) György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben. Hivatalos Statisztikai Közlemé—

nyek. Országos m. kir. Statisztikai Hivatal. Budapest. 1896. 615 old.

(9) Aitay Kálmán: Adalékok a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára történetéhez (1867—1944). A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárának Évkönyve. 1956—1957—1956. 136 old.

(10) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1925. augusztus 21.

(11) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1928. március 8.

(12) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1936. december 2.

(13) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1937. március 25.

(14) KSH Levéltára C—3/29. doboz. 1955. július 14.

(15) KSH Levéltára C—3/30. doboz. 1947. május 30.

(16) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1947, január 9.

(17) KSH Levéltára C—3/29. doboz. 1955. december 6.

(18) KSH Levéltára C—3/29. doboz. 1954. április 10.

(19) KSH Levéltára C-3/29. doboz. 1952. május 22.

(20) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1955. december 27, _ _

(21) A statisztikai osztály könyv— és térképgyűjteményének lajstroma 1867/68—ról. Hivatalos Statisztikai Közleménvek. 'i' évf. 3. füzet. Pest. 1868. 193—203. old.

(22) Jegyzéke az Országos Magyar Statisztikai Hivatal könyv- és térképgyűjteményének 1869 és 1870 rőlt Hivatalos Statisztikai Közlemények. 4. évf. 4. füzet. Pest. 1872. 125—148. old. ,

(23) Az Országos m. kir. Statisztikai Hivatal könyvtárának és térképgyűjteményenek jegyzéke az 1871.

és 1872. évről. Hivatalos Statisztikai Közlemények. 6. évf. 4. füzet. Budapest. 18711. 91—165. olel. , , (24) Fin'dura Imre: Az Országos m. kir. Statisztikai Hivatal könyvtárának és térképgyujtemenyenek jegyzéke. 1867—1884. Budapest. 1885. XI. 476 old.

A KSH KUNYVTARA 1 133

(25) A m. kir. Központi Statisztikai Hivatal nyilvános könyvtárának könyviegyzéke. Budapest. l. köt

1915. ll. köt. 1919. 140. illetve 946 old. ,

(26) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1948. június 7.

(27) KSH Levéltára C—3/28. doboz. 1955. április 12.

TARGYSZÓ: Statisztikai tájékoztatás. Statisztika története.

PE3I'OME

Aarop nanaraer ycnoama aosm—muoaeunn Euőnuorexn LleH'rpaanoro cramcmuecxoro ynpaaneuua u aamueümne ueprbl ee Aesn'eanocn—r a nepuop, c 1867 no 1956 ron.

Aenrenbnocrb öuőnuorem őbma : ocuosnom onpenenena reM oőcronrenbcroM, nro ee cpyuxumonnpoaanue a Kauecrae yupemnenuecxoü őnőnuorekn oKaaanocr, recno can- aaHHoü c paőaroü ynpaanenun. OAHBKO, Hapmy c 3THM, BBMAY ee nyőnwmoro xapaurepa oua cmrpana aemnyio pont. n 3 oreuecraeHHoM őuőnuo'reunom nene.

ABTOp Ha ocuoaamm Hanuunblx apxnsnhlx marepnanos npocnemnaaer namenenun a opraHnaauuonHOM crpoeHuu őnőnnorekn, ee nepconanbnble u xoaaűcraenuble npoőneMbr.

i'loxaabiaan paaanme orpacneaoü CHCTeMbl Konnexuwu uma'rem, nonyuaer npeAcraBneHue 06 onpeaenmoumx npocpmu, óuötmorelm (panopax u cooraecrsenno 06 amunanmx, ncnon—

Het-me KOTopbix rapamupyior ee auaunrenbnme u a memnynaponuom macmraöe cpounbl.

SUMMARY

The study shows the conditions of the establilshment of the library of the Central Sta—

tistical Office. the main characteristics of its collection and activity in period between 1867 and 1956.

The activity of the library was largely determined by the fact that. while functioning as an institutional library, it was closely connected with the Central Statisticai Office.

Moreover it played. as a public collection. a significant role also in Hungarian library policy.

Relying on available archivalia the study follows up the changes in the organiza—

tion of the library. its personal and economic problems.

Presenting the development of the professional system of the collection. the factors are reviewed which determine the specific feature of the library. as well as the reauirements which are met by means of the stock of the library, noteworthy also an international level.