Nemzetközi időmérleg-konferencia Budapesten

SZEMLE

NEMZETKÖZI lDÖMÉRLEG-KONFERENCIA BUDAPESTEN

DR. HARCSA ISTVÁN

A Nemzetközi Szociológiai Társaság Nemzetközi ldőme'rleg Kutatócsoportja (ln—

ternational Research Group on Time Bud—

gets and Social Activities) 1988. június 14.

és 16. között Budapesten tartotta kétéven- ként esedékes konferenciáját. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szo- ciológiai Tanszéke által rendezett ülésen 20 ország neves kutatói vitatták meg a legfris—

sebb kutatási eredményeket.

A konferencián — az időmérleg témán belül — a legkülönfélébb kérdéskörök kerül- tek megvitatásra. lgy. többek között tájékoz- tatást kaptunk a japánok televiziónézési szokásairól, a Német Demokratikus Köztár—

saság népességének háztartási munkákra.

valamint mezőgazdasági kistermelésre fordi- tott idejéről, az első ausztrál időmérleg főbb eredményeiről, az olasz üzletemberek időbe—

osztásáról, az amerikai szülők gyermekgon- dozásra forditott idejének alakulásáról.

A hazai kutatók körében számottevő érdek—

lődést keltett Jana Viteckovónak, a Cseh- szlovákiában végzett időmérleg—vizsgálatokra támaszkodó előadása ,.Az időfelhasználás és a gazdaság kapcsolata" címmel. A foko- zott érdeklődés egyrészt azzal magyaráz—

ható, hogy nemrég fejeződött be a két ország Központi Statisztikai Hivatalai közötti, az időmérlegre is kiterjedő, kétoldalú össze—

hasonlítás; másrészt azzal, hogy az előadó a magyar kutatáshoz hasonlóan az időgaz—

dálkodás és a mindenkori gazdasági folya- matok közötti összefüggésre hívta fel a figyelmet.

A csehszlovákiai kutatók ídőmérlegadatok alapján levont következtetései igen hason—

litanak a hazai kutatók megállapításaihoz.

Viteckova a csehszlovákiai helyzetet jelle- mezve megállapította, hogy .,... a társadal- mi és az egyéni időalap felhasználására vonatkozó adatok jól jelzik a gazdasági folyamatok gyenge hatékonyságát. Az em- beri életnek mi sokkal nagyobb részét áldoz—

zuk a társadalmi reprodukció és a lakosság életszinvonalának a biztosítására, mint a

7 Statisztikai Szemle

legfejlettebb országok. A technikai és a szervezési tényezőkelégtelensége. a társa- clalmi munkaidőalap alacsony hatékony- sága, a munkaerőt és a munkaidőt irracio- nálisan felhasználó gazdaság fenntartása igen nagy munkaterheket ró az emberi élet- re ..., A társadalmilag szervezett kereteken kívüli munka terjedését az állami és szövetkezeti szektor diszfunkcionális műkö- désére adott természetes reagálásnak te- kinthetjük."

Hasonló gondolatokat vetett fel Harcsa István ,,Munkaidő egyéni és társadalmi szin—

ten" cimmel tartott előadása is. Az előadás a legutóbbi (1986/87. évi) időmérleg— és életmódvizsgálat tőbb eredményeit mutatta be oly módon. hogy az időgazdálkodásban megragadható tendenciákat egybevetette a gazdasági folyamatokkal.

Erről az időmérleg-felvételről elmondható.

hogy olyan időszakban került végrehajtásra.

amikor a magyar társadalom egy elhúzódó korszakváltás legkritikusabb pontjához érke- zett. A korábbi korszakban túlzottan centra- lizált hagyományos szocialista szektor egyre rosszabb hatásfokkal működtette a társa- dalmi és gazdasági erőforrásokat. Ez súlyos terheket rótt a lakosságra. mert a hagyomá- nyos szocialista szektorból származó jöve- delmei egyre kevésbé fedezték a fogyasztás költségeit. A háztartások növekvő deficitjü—

ket jövedelemkiegészitő tevékenységek vál—

lalásával próbálták fedezni. A lakosságnak ez a kényszerű törekvése azt eredményezte.

hogy a magyar társadalom életmódja -—

nemzetközi mércével mérve is — mindinkább munkaközpontúvá vált. A magyar társadalom és azon belül is elsősorban a háztartások lassú modernizálódásának ez a túlmunka- vállalás volt az ára. További negativ követ- kezményként említhető, hogy a magyar népesség egészségi állapotának romlása részben ezen túlfeszített életmód miatt kö—

vetkezett be. Ez a kiragadott példa is jelzi azt, hogy az időmérleg—életmód felvétel -—

más forrásokból származó információkkal

98

egybevetve — alkalmas arra, hogy képet adjon egy fejlődési modell társadalmi le- nyomatáról.

Az eddigi kutatások eredményei megerő—

sítik azt a tényt, hogy a nemzeti időmérleg- vizsgálatok számottevő adalékot adnak egy—

egy társadalom. egy—egy fejlődési modell jobb megismeréséhez. Az utóbbi években végzett nemzetközi összehasonlítások azon—

ban arról is meggyőztek, hogy egy—egy fej- lődési modell sajátosságai valójában a nemzetközi kitekintésben válnak igazán szembetűnővé. Ilyen összehasonlításokat végeztünk Csehszlovákiával, Lengyelország—

gal. Finnországgal. A magyar modell. a magyar életmód sajátosságai éppen eZek- ben az összehasonlításokban mutattak iga- zán egyedi képet. E tapasztalatok alapján a célunk az. hogy a jövőben tovább bővit—

sük ezen nemzetközi két-. esetleg többoldalú összehasonlitások körét.

Vajda Ágnes és Farkas János .,Lakásépi- tés Magyarországon" című előadásukban a gazdaság egy részterületet, a lakásépítést és -karbantortást, illetve ennek az életmódba és az időgazdálkodásba való beágyazott- ságát világították meg. A lakásépítésre vo- natkozó különböző forrásokból származó adatokat kiegészítették az időmérleg-felvétel útján nyerhető adatokkal. és e többféle megközelítés alapján igen érdekes, teljesen új összefüggéseket tártak fel. Elemzésükből a következő kép bontakozik ki.

1986-ban az állami és szövetkezeti építő- ipar közel 70000 főnyi fizikai dolgozója mintegy 100 millió munkaórát teljesített a lakásépítés és -karbantartás területén. Ez azonban a befektetett munkaidőalapnak csak a kisebbik része. mert ugyanezen idő- szak alatt a második gazdaságban (a fő—

munkaidőn túl) a saját kivitelezésű épités- ben és karbantartásban közel 900000 fő 500 millió munkaórát teljesített.

Ezek az arányok meglehetősen paradox helyzetet tükröznek. hiszen mint látható, e területen a szocialista szektor aránya mind- össze egyhatod. A jelenlegi gazdasági mo—

dell működési törvényei alapján viszont a lakásépítés meghatározó ..játékszabályait"

ez az egyhatodnyi szektor diktálja, miközben a döntő súlyt jelentő második gazdaság ennek árnyékában húzódik meg. illetve ala- kítja ki részben torz, részben egészséges saját játékszabályait.

Az itt kimutatott összefüggések sokféle következtetéshez adnak alapot. Egyrészt makroszinten igen fontos adalékot szolgál—

tatnak a jelenlegi fejlődési modell természet—

rajzának pontosabb megértéséhez. Feltárul- nak előttünk e modell életbentartását szol- gáló tényleges erőforrások, tehát arra is fény derül, hogy milyen törékeny e modell tartós és alappillérének tekintett hagyomá-

nyos szocialista szektor. A hatékonysági szá- mítások pedig azt is kimutatják, hogy ez az egyhatodnyi arányt képviselő szektor műkőd—

tetése milyen óriási erőforrásokat köt le, amellyel a létrehozott produktum (a felépí- tett lakások mennyisége és minősége) nincs arányban.

igen jelentősek a mikroszinten megragad—

ható következmények is. Az érintett lakos—

ságnak (! lakhatásért tett többleterőfeszité—

sei veszélyeztetik az egészséget. a családi életet, rontják a munkamorált stb. E tevé—

kenység csupán a rosszul működő első gaz- daság produktumához viszonyitva tekinthető ,.gazdaságosnak".

A harmadik magyar előadás szintén nagy érdeklődést váltott ki, amelyet Falussy Béla és Boda György .,Az egységnyi szabadidőre jutó összes munkaidő változása a gazdasági fejlettség függvényében" címmel tartottak.

Az elemzés nemzetközi kitekintésben mu- tatta be, hogy a különböző társadalmakban az egységnyi szabadidőre mekkora nagy—

ságú munkateher jut. Az elemzés a Falussy Béla által kialakított K/S mutató (a társa—

dalmilag kötött tevékenységekre és a sza- badidős tevékenységekre fordított idő hánya- dosa), valamint az egy főre jutó GDP alap—

ján érzékletesen mutatta be, hogy a kevésbé fejlett országokban. valamint a szocialista országokban a népességnek mennyivel több munkajellegű tevékenységet kell végeznie.

mint a fejlettebb országokban. miközben e nemzetgazdaságok teljesítménye jelentősen alatta marad a fejlett országokénak.

A vitaülések után Andorka Rudolf, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szo- ciológiai Tanszékének vezetője — a Nemzet—

közi ldőmérleg Kutatócsoport jelenlegi társ—

elnöke —— összegezte a konferencia tanulsá—

gait.

Ezt követően a konferencia résztvevői megvitatták egy nagyszabású nemzetközi összehasonlító munka módszertani és tartal—

mi kérdésekkel foglalkozó tervezetét. Ennek kapcsán emlékeztetnünk kell arra, hogy kö—

zel negyedszázaddal ezelőtt Szalai Sándor professzor kezdeményezésére indult el az első sokoldalú nemzetközi összehasonlító kutatómunka. A vizsgálat eredményei. elvi és módszertani tanulságai alapvetően meg- határozták a későbbiekben végzett nemzeti időmérleg—vizsgálatokat. Az azóta eltelt idő- szakban számos újabb tapasztalat halmo—

zádott fel. ezért felmerült az igény, hogy egységes elvek kialakításával összehasonlít—

hatóvá kell tenni a legfrissebb, illetve a közeljövőben tervezett időmérleg-vizsgálatok adatait. Az összehasonlitáshoz szükséges módszertani alapelveket ]. Gershuny (Ang—

lia) és A. Harvey (Kanada) professzorok ala- kitották ki, és ezeket a résztvevő kutatók kisebb módositásokkal elfogadták. E neme

SZEMLE

99

zetközi összehasonlító munka vezetését J.

Gershuny vállalta.

A nemzetközi kutatóprogramról szóló vitá- ban — számos kiegészítő észrevétel mellett

— két, viszonylag jól elkülönülő megközelítés rajzolódott ki. Az egyik megközelítés (J. Gershuny és A. Harvey) alapvetően csak az időmérlegben felvett tevékenységek egy—

ségesítését (minimálisan 40 tevékenységet kivánnak megkülönböztetni). illetve háttér—

változóként a legszükségesebb társadalmi paraméterek (nem. kor, társadalmi csoport stb.) összehasonlitását végzi el. A másik megközelítés (a magyar kutatóké) abból indult ki, hogy végső soron az egyes társa- dalmi jelenségeket kell! összehasonlitani részben az" időmérleg-felvételekből, részben más forrásokból származó információk alap- ján. Az eddigi nemzetközi összehasonlitások során ugyanis azt tapasztaltuk, hogy egy—

egy tevékenységnél a látszólag azonos idő- ráfordítás más-más életmódkeretbe épülhet be. illetve felszini (idővolumenben megjele- nő) hasonlóságok mögött olyan tartalmi el- térések lehetnek, amelyek az adatok értel- mezését megnehezítik. Csupán a tevékeny- ségek összehasonlítására koncentráló meg-

közelítés alapján tehát nem tudjuk megha—

ladni a Szalai professzor által irányított vizsgálatok eredményeit, vagyis azokat a következtetéseket, hogy a látszólagos hason—

lóságok mögött eltérő kultúra, életmód és gazdasági szerkezet húzódik meg. Ám a konkrét összefüggéseket és a kapcsolatok jellegét - az akkori vizsgálat korlátaiból fakadóan — természetesen nem lehetett a felszinre hozni. Ezért azt javasoltuk, hogy az időmérlegből származó adatokat más forrá—

sokból származó információkkal együtt kell felhasználni. és nem a részeredményeket.

hanem egy—egy társadalmi jelenséget. folya- matot kell elemezni. (A közreadott magyar előadások ehhez kívántak illusztrációként szolgálni.) Mindamellett a kétféle megköze- lítés nem képvisel ellenpólust. sokkal inkább kiegészítik egymást, hiszen a magyar kon—

cepció is csak a korrekten összehasonlított alapadatokra támaszkodhat, ám egy-egy jelenség vizsgálata során szükségszerűen túl is lép az alapadatok nyújtotta kereteken.

Ez a megközelítés olyan elmélyült összeha- sonlítást feltételez, amely egy—egy jelenség sokoldalú megközelítése útján különböző társadalmak összehasonlítósára is alkalmas.

A DEMOGRÁFlAl ÉS TÁRSADALOMSTATISZTIKAI SZEKCIÓ MEGALAKULÁSA

OROS lVAN

1988. október 25—én tartotta alakuló ülé- sét a Magyar Közgazdasági Társaság Sta- tisztikai Szakosztályának Demográfiai és Társadalomstatisztikai Szekciója. A megala- kulásra több hónapi előkészítő munka után került sor.

Az ülésen dr. Párníczky Gábor kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Statisztikai Szakosztály elnöke töltötte be az elnöki funkciót. Megnyitójában hangsúlyozta, hogy a Szakosztály vezetősége már korábban át—

tekintette a Szakosztály addigi működését és megállapította. hogy az a tagság aktív működése ellenére nem fogja át szervezet- szerűen a statisztikai tevékenység minden ágát. Hiányossógok különösen két területen mutatkoztak. Nem volt szervezete a demog- ráfusoknak és a társadalomstatisztikusoknak, továbbá a Gazdaságstatisztikai és üzem—

gazdasági Szekcióban nem kapott helyet a mezőgazdasági statisztika. (Utóbbi időköz—

ben megoldódott. Bővebben lásd: Statiszti- kai Szemle. 1988. évi 1. sz. 89. old.) A Szak—

osztály szervezeti bővítése tehát fontos tu- dományok és statisztikai ágazatok felölelé—

sét jelenti. Elmondotta, hogy a Szakosztály a statisztika egész tevékenységét átfogó

7.

társaság feladatkörét igyekszik ellátni, annak ellenére, hogy a Magyar Közgazdasági Tár—

saságon belül működik. Önálló szervezet ki- alakításának igénye az elmúlt években már több alkalommal felvetődött, de jórészt gya—

korlati meggondolások a jelenlegi keretek fenntartása mellett szóltak. A Magyar Köz- gazdasági Társaságtól való függőség semmi- lyen tekintetben nem csorbítja a Szakosztály jogait és önállóságát, az együttműködés évtizedek óta zavartalan.

A Szakosztály eddigi átfogó rendezvényein a demográfiai és társadalomstatisztikoi kér- dések minden alkalommal reprezentativ módon. különböző ülésszakokon szerepeltek.

Az ágazatok művelői több más szekció (Területi, Statisztikatörténeti) ülésein is aktívan tevékenykedtek. A Demográfiai és Társadalomstatisztikai Szekció megalakítása ezt a munkát igyekszik szervezettebbé és rendszeressé tenni.

Az elnöki megnyitó után a megjelentek egyetértőleg jóváhagyták a szokosztályi vezetőség döntését. és megbízták dr. Barta Barnabás kandidátust, a Központi Statiszti- kai Hivatal elnökhelyettesét, az MTA Demográfiai Bizottságának elnökét a Szek-