3. füzetben) c. cikk bemutatja, hogy a geometriai optika legelemibb eredményei a hullámtan alapján milyen egyszerű módon vezethetők le. — H. Pécheux: «Les mesures électriques au laboratoire d'une Ecole d'Arts et Métiers* (5. füzet) c. dolgozata a gyakorlati elektromos laboratóriumok berendezését és a kísérletek helyes értelmezésének és elméleti megvilágításának alapelveit ismerteti. — P. Chauvet: «L'en- seignement pratique de la géologie* (2., 5. és 6. füzet) című érde- kes, hosszabb dolgozata, mely a tudományos geologiának középiskolai tanításában alkalmazandó alapkísérleteket mutatja be. (Ugyané tárgy- ról értekezik E. Brucker az 1. füz.) — M. Morgues: «Les équilibres physiques et chimiques* (3., 4. és 6. füzat) értékes összefogla- lása a modern fizikai chemia alapfogalmainak és elméleteinek be- vezetéséről. — Végül a 7. füzetben E. Brucker cikke: «L'appareiI moteur des animaux.*
A francia iskolai viszonyokat érintő cikkek közül kiemeljük a vizsgálati rendszer átalakításáról (A. Grévy, F. Marotte) és az érettségi vizsgálat reformálásáról szólókat. A Revue könyvészeti adalékai, tan- ügyi krónikája, levelezési rovata, a mellékletek folyóirat-szemléje és tankönyv-hirdetései nagyban fokozzák az egyes füzetek (egy-egy füzet átlag két ív, jövő évtől kezdve három ív) érdekességét.
Az új francia folyóiratot az elmondottak alapján igen ajánlhat- juk a külföldi reformmozgalmakkal foglalkozók figyelmébe. A refor- málás terén ez idő szerint Franciaországé a vezetés ; az új törekvések itt már határozott, sok tekintetben végleges megoldásig értek. A Revue ez új iránynak nemcsak szószólója, hanem biráló fóruma is;. össze- gyűjti ugyanis az idevágó tapasztalatokat és utat jelöl az új terveze- tek gyakorlati kivitelének. A folyóirat, mely nemes kezdeményezésé- ben követendő példa lehet úgy psedagogiai, mint tudományos tekintet- ben, elsőrangú vállalkozásnak mondható. Dr. Goldziher Károly.
*
JLehrproben u n d L e k r g á n g e a u s d e r P r a x i s d e r G y m u a s i e n u n d R e a l s c h u l e n . 1907. óv I-ső és Il-ik füzete.
Az 1907. évfolyam első füzetében Budde hannoveri tanár
• Didaktik und Fachwissenschaft im Unterricht der höheren Schulen einst und jetzt* c. tanulmányban Herbart-ra ós ennek tanítványaira, mint Stoy—Ziller és Frickre hivatkozva annak szükségét hangsúlyozza, hogy a magasabb intézetek tanárait a bölcsészet ,és neveléstan tekin- tetében alaposan ki kell művelni. Ennek következtében azt követeli, hogy a didaktikának a magasabb iskolákban több tért engedjenek.
Erre nézve több íróra hivatkozik; így Frick «Pádagogische und didaktische Abhandlungen* című művében a legerólyesebben tiltako-
zik a szaktudományok előnyomulása ellen, s ő a felsőbb iskolákban a didaktikai követelmények nagyobb tekintetbevételének hatalmas szó- szólója. Szerzőnk véleménye szerint az összes, már említett paedago- giai írók egyhangúlag azon panaszkodnak, bogy a középiskolai taná- rok a paedagogiát és didaktikát nem akarják tudományos discipliná- nak tekinteni. Budde véleménye szerint a didaktika ellen táplált hagyományos ellenszenv csak az által győzhető le, ha főleg a fiatal nemzedékben a paedagogiai kérdések iránt való érdeklődés sziszte- matice is állandóan föntartatik. Dr. Altenburg Oszkár gimnáziumi igazgató befejezi a folyóirat mult évi folyamában megkezdett «Die Lateinübungen der Prima im Anschluss an die Lectiire® című cikkét és ez alkalommal főleg a latin nyelvről németre való fordításnál követendő módszerrel foglalkozik. Sturrner Ferenc «Zur Odyssée®
című cikkében mindenekelőtt kimutatja, hogy alig van olvasmány, mely a tanulók eszthetikai érzetét annyira emelné, mint a görög klasszikusok és ezek között különösen Homer és Sopbokles művei.
Szerző igen szeretné, ha a tanulók a görög olvasmányt már otthon előkészítenék, amit a föladott versszak tartalmának előzetes meg- beszélésése igen megkönnyítené. Ahelyett, hogy a tanulóknak a kész költeményt nyújtanék, ók magok az egész költeményt egyik jelene- tet a másikból kibontakoztatva — persze tanáraik vezetése mellett — lássák. Miután a görög olvasmányokban a körülmények és a szemé- lyek jellemei igen egyszerűek s könnyen megérthetők, azokból az eseményeket és cselekvényeket a tanulók maguk elmondhatják. Habár ez kifejtés, a tanulóknak eleinte nem lesz könnyű és csak lassan fognak előre haladni, mégis bizonyos, hogy a tanulók, főkép a szor- galmasabbak ilyen előzetes megbeszélés iránt nagy érdeklődéssel fog- nak viseltetni. Az idő, melyet ilyen gyakorlatnak fognak szentelni, gazdag lesz örömökben amelyeket a tanulók élveznek, ba valamit saját gondolkodásuk által kitaláltak. Cikkíró egy ilyen kifejlesztő, előzetes megbeszélést be is mutat és e célból Homer Odysseája első könyvének 1—95. szóló verseit veszi föl, melyeket igen érde- kesen részekre bont és az ez alkalommal a tanulókhoz intézett kérdéseket is bemutatja. Czasche Rudolf cbemnitzi tanár Arndt
•Preiheit und Yaterland® című munkájának és Uhland «An das Yaterland® című költeményének tárgyalása alapján kimutatja, mikép kell e hazafias irányú olvasmányokat történeti alapon tárgyalni. Mert Czasche nézete szerint, ha a tanár a szabadságharcok költészetét tárgyalni akarja, nem térhet ki ama kötelessége alól, hogy ama kor történeti eseményeit legalább néhány szóval ne érintse. A tanulóban a kellő hangulatot felébreszteni, szivét az ősök iránt való -hőstettekre fellelkesíteni már az előzetes megbeszélés legfontosabb feladatai közé
tartozik; de itt arra ügyeljünk, hogy e hazafias költemények tárgya- lását történeti tények kikérdezése által ne nagyon zavarjuk m e g ; elegendő, ha a bevezetésben csak néhány szóval utalunk azokra, mert e költemények tárgyalásánál nem a tanulók értelmét, hanem a szívét kell kultiválni. Dr. Groebel F. «Geschichte der Philosopbie im cbemischen und pbisikalischen Unterricht böherer Lehranstalten»
című tanulmányában ama nézetének ad kifejezést, bogy a tanároknak a különböző tantárgyaknál minden alkalmat meg kell ragadniok, hogy kiterjeszkedjenek többé-kevésbé a filozófiára is. Erre a leg- alkalmasabb tantárgyak a természettudományok, a matbematika, az anyanyelv, vallástan és az idegen nyelvek. Az anyanyelv és vallás- tannál etbikai és pszichológiai kérdések tárgyalhatók, a matbematikánál és a természettudományoknál logikaiak ós metbodologiaiak. Az idegen nyelveknél, a filozófiai olvasmányok tárgyalásánál a filozófia története is tárgyalható. Cikkíró nem hiszi, hogy minden tanár hajlandó lesz a tekintetbe jövő filozófiai kérdéseket szakmájába bevenni, de reményli, bogy idővel e tekintetben is javulni fognak a viszonyok. Groebel már most kimutatja, mennyire vihető be a bölcsészet története a termé- szettani és vegytani tanításba és hogy ez a gyakorlatban mik ép vi- hető keresztül. Cikkének további folyamában a szerző tehát különösen két kérdéssel foglalkozik ; az első az : melyek azok az általános tudo- mányos szempontok, melyek arra jogosítanak, hogy a filozófiai történe- tét a természettudományi tanításhoz kapcsoljuk. A második kérdés pedig az, bogy a filozófia történetét mikép hozzuk kapcsolatba a termé- szettudományok tanításával ? Szerző már most részletesen és igen behatóan tárgyalja e kérdéseket, melyek állításának teljes igazságáról tesznek bizonyságot.
E hosszabb tanulmányok után két kisebb cikk következik; az elsőben, «Mur Neugestaltung des mathematisch-naturwissenscbaftlichen Unterrichts* címűben, dr. Schmied Bastian a német természettudó- sok egyletének Meránban tartott gyűlésének a természettudomány és mathematika tanítására vonatkozó határozatairól számol be. Ezek egyrészben abból állanak, bogy a természettudományok tanulására szánt órák a Eeformgimnáziumokban a felsőbb osztályokban heten- ként három, az alsóbbakban hetenként hét órára — a tanulók e téren folytatandó gyakorlatait leszámítva — állapíttassanak meg, a hat osztályos reáliskolákra nézve pedig e kongresszus a természet- tudományi és mathematikai oktatásra egy egészen új tantervet dol- gozott ki. A második cikkben dr. Kraemer Sándor «Ein Beispiel für das Zeichen im erdkundlicben Unterricht nacb Matzatscher Metbode . . . című cikkében Matzatnak a földrajz tanítására vonatkozó methodu- sát ismerteti. Matzat a földrajz tanításánál különösen a memóriának
minél kevésbbé való megterhelését és a rajzolásnak minél gyakoribb való igénybevételét követeli és itt azt hangsúlyozza, hogy csak any- nyit rajzoltassunk le a táblára, amit egy vagy két órában elvégez- hetünk. Dr. Kraemer már most a cikkéhez mellékelt rajz alapján.
Közép-Amerikát és Nyugat-Indiát tárgyalja.
E folyóirat második füzetében dr. Menge Rezső «Ein Prüfungs- mittel bei Visitationen® című cikkében az iskolák látogatása alkal- mával követendő leghelyesebb eljárást ismerteti; többi közt az ajánlja, bogy a tanárnak tanítása alkalmával követendő módszerét meg- ismerhessük és megállapíthassuk, őt különböző főszakmájának elő- adásánál vizsgáljuk meg; de többi szakmájának előadásánál is — egy teljes órát töltsünk, ha tanítási módszeréről helyes képet akarunk kapni; mert egy tervszerűleg előkészített tanítási órának értékét különösen annak végén tudjuk csak elbírálni, ha azon elejétől végig vagyunk jelen. Hogy a tanulók a gimnáziumokban a latin nyelv, a reáliskolákban pedig a francia nyelvből mily eredményre jutottak, annak megállapításakor a cikk írója leghelyesebb eljárásnak azt tartja, bogy ha a tanulók az alsó osztályokban egy extemporálét kés z - tenek, a felső osztályokban pedig a nyelvekből egy szabad dolgozatot szerkesztenek. A dolgozatokat a szaktanárok rögtön átrevideálják és ezt azután az inspiciáló közegnek bemutatják. Ezen eljárást Menge többször praktizálta ós az általa föladott extemporálék szövegét cikké- nek végén be is mutatja.
Dr. Freybe tanár «Die Darstellung der Art und Entartung des deutscben Volks- und Geistesleben mittels der kontrastierenden Charakteristik in der Groetheschen Fausttragödie» című tanulmány
bevezetésében igen panaszkodik, hogy újabban a németek Goethe
«Fau8t»-ját, melyet a legjellemzőbb német közleménynek tart, kezdik elhanyagolni, sőt még a tanárjelöltek is csak hiányosan ismerik a
«Faust® tragédia első részének tartalmát és alapgondolatát. Szerző- már most 25 fejezetben a tragédia cselekvényét követve — kimutatja, bogy a költő «Faust» tragédiájában a német nép szellemének és életének mennyi egyéni rajzát és egyszersmind e szellemi élet elfajulásának milyen sikerült képét tünteti föl.
"Aufsatzregeln in Eragen® című cikkében dr. Wehnert dort- mundi tanár basoncímű könyvének megjelenése alkalmából azokat a bajokat tárgyalja, melyekbe a középiskolai tanulók feladataik kidol- gozása alkalmából esnek és fejtegeti, mikép kerülhetők ezek el.
A szerző a kérdések feladásánál különösen azt hangsúlyozza, hogy csakis lélektanilag helyes kérdéseket tegyünk, melyek tárgyilag hatá- rozottak és nem vesznek el az alakiságban.
«Die Kámpfe der Zehntausend am Zakko Dagb® című cikkében
dr. Bernát bemutatja, hogy Xenophon Anabázisának egy részletét mikép tárgyalta a gimnázium hatodik osztályában. Breirneier Henrik clausthali tanár «Was kann die englische Lektüre zur Unterstützung des Geschicbtsunterrichts beitragen» című tanulmányában kimutatja, mennyire tanulságos a németekre nézve az angol gyarmato- sítás történetének ismerete. A szerző az általa fölsorolt olvasmányok alapján hangsúlyozza, bogy az angol és német gyarmatosítás össze- hasonlító történetének értéke különösen abban áll, hogy megtudjuk, mennyi vér- és pénzbeli áldozatot hozott Angolország, kolóniájának közigazgatásában, mennyi hibát követett el kormánya, saját nemzete által, mennyi támadásnak volt kitéve, míg a britt birodalom mai nagyságához és hatalmához jutott. Ilynemű összehasonlítások által sikerülni fog, Németországban is a gyarmatok iránt érdeklődóst kel- teni.
Grüttner Béla kimutatja («Missverstandene Anschaulicbkeit»), hogy napjainkban a geometria tanításánál a külső szemléltetés fogal- mát mennyire félreértik. E fogalmat annyira összezavarják, hogy a tanulók a tantárgy tanításánál nincsenek tisztában, mit ismernek el helyesnek mérés, mit bizonyítás által; azért a szerző a geometriai készülékek hasznát különösen a kezdetfokú tanításnál, a geometriai alakok mozgásának bebizonyítására, félre nem ismeri, de gáncsol mindolyan intézkedést, ami a geometriai tanítás kísérleti eljárását gátolja.
Koeppner Károly fiumei tanár az analitikai geometria néhány fejezetének metbodikai tárgyalását vázolja.']
Schütte «Eine Vertretungstunde in der Prima® című cikkében arról számol be, bogy mikép töltött ki egy helyettesítési órát ; t. i.
azt arra használta fel, hogy a tanulókkal egy-egy város utcaneveinek etimológiáját fejtegette.
Végül megemlítjük, bogy mind a két füzet végén többnyire a folyóirat szerkesztői (Fries és Menger) által ismertetett, újabban meg- jelent német paedagogiai munkák egész sorát találjuk.
Téri József.
