8 4
A Civiljogászok Vitatáisaságában március lió S-án dr. Fran- kéi Pál tartott előadást „Bizományi joiji szabályok" címen. Az. elő- adó anyagát bárom csoportban foglalta ö-s/.e: mindenekelőtt a bizományi jog alapelveiben kereste a magánjogi és a hiteljogi elemek vegyülését, majd külön-külön foglalkozott a bizományos-
nak kötelességeivel és jogaival a megbízóval szemben.
Az előadó az irányadó jogi elvek fejtegetésénél igyekezett egyfelől az u j magánjogi kódex-javaslatának a megbízásra vonat- kozó szabályait, másfelől ;t hiteljogi tételes és a kúriai gyakor- latból leszürödö institúciókat egybevetni és mintegy kísérletét állította fel annak a magasabbrendü szempontokból indokolható törekvésnek, amely a magánjogi kódexben látja a nagyobb jogi területen hatályos általános polgári jogi «Zabályók foglalatát, amelyhez a speciális hiteljogi (keieskedelmi) szabályok, mint ki- egészítő és speciális intézkedések illeszkedhetnek.
Az előadásban érintett egyes kérdésekhez hozzászóltak: dr.
Balla Ignác, dr. Vági József, dr. Szigeti László, végül a társa- ság elnöke, dr. Meszlény Arthur.
A tisztességtelen versenyről tartott nagyérdekü előadást a Magyar Jogászegylet és a Budapesti Ügyvédi Kör f e b r u á r 25-én együttes ülésén dr. Szenle Lajos. Előadó az elmúlt három év joggyakorlata nyomán megállapította, hogy a Tvt. teljesen .meg- felelt a kereskedelmi körök év izedes óhajának s a tisztességes kereskedelemnek hathatós védőbástyája lett a tisztességtelen versennyel szemben. A Tvt. 1. §-a, az u. n. generálklauzula, mely elé az érdekelt körök meglehetős aggodalommal néztek, szintén jónak bizonyult; s dacára e szakasz r u g a l m a s s á g á n a k , sem a rendes bíróságok, sem a K a m a r a mellett működő válasz- tott bíróságok e szakasz intencióit nem lépték tul s mig egyrészt oly esetekben, midőn egyéb törvényes intézkedés nem segített, e szakasz hatályos fegyvernek bizonyult, másrészt a bíróságok az alaptalan igényeket mindig visszautasították. Különösen be- vált a 23800/1924. I. M. számú rendelettel szabályozott ideig- lenes intézkedések és a Tvt. 11. §-ában szabályozott zárlat intéz- ménye, melyek igen sok esetben azonnali eredményt, vagyis a tisztességtelen verseny abbanhagvását idézték elő. Előadó fog- lalkozott továbbá a Tvt. 8-, 9. és 15. §-aival és rámutatott a r r a , hogy e §-ok a cégvédjegy- és szabadalmi oltalmat oly erős mér- tékben terjesztik ki, hogy nincs kizárva az a perspektíva sem, hogy valamikor a Tvt. lesz az egész iparjogvédelmi intézmény centrális törvénye, mely melleit a többi törvények másodranguvá fognak válni. A kamarai választott bíróságok gyakorlatából két kérdéssel foglalkozott és pedig az egyik az az aggályos kö- rülmény, hogy a felek a Tvt. 44. §-ának intencióit félreértve, miután a választott bíróságnál abbanhagyásra Ítéletet nyertek, kártérítés iránt még á rendes bírósághoz fordulnak, holott igényük a választott bírósági Ítélettel konsummálva lett: to- vábbá azon gyakori esetlel, hogy felperes keresetét a választolt bíróság előtt kiterjeszti, ami szintén visszaélésre adhat alkal- mat. Általában a k a m a r a i rendszer működését megfelelőnek tartja, csak kicsit túlzottnak látja a Kamara propagandáját ez ügyekben.
