A M A G Y A R O R S Z Á G I L A T I N S Á G K Ö R É B Ö L
SZERKESZTI: HUSZTI JÓZSEF
K IA D JA : A BUDAPESTI KIR. M A G I. PÁZMÁNY P. TUD. EGYETEM LATIN FILOLÓGIAI INTÉZETE
= = S = ... , --- - 3 . ... ■■■ _____ =
OLÁH MIKLÓS ÉS ERASMUS
I R T A
S C H L E I C H E R P ÁL
G I M N . T A N Á R
________________B U D A P E S T . 1 9 4 1 -__________
DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R .-T . PÉCSETT,
E R T E K E Z E S E K
A M A G Y A R O R S Z Á G I L A T I N S Á G K Ö R É B Ő L
SZERKESZTI: HUSZTI JÓZSEF
K IA D JA : A BUDAPESTI KIR. MAGY. PÁZMÁNY P. TUD. EGYETEM LATIN FILOLÓGIAI INTÉZETE
— --- ■ — — _ 5. =
OLÁH MIKLÓS ÉS ERASMUS
I R T A
S C H L E I C H E R P ÁL
G I M N . T A N Á R
B U D A P E S T , 19 41
DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT A nyom dáért felelős: Mészáros József.
Felelős kiadó: Schleicher Pál.
I. Bevezető.
A korvinm áty ási hagy om ányú M agyarország, m elynek ta la já b a m á r m élyen leeresztette gyökereit az újszellem ű hum anizm us, a m ohácsi vész előtti időkben politikailag meg
sem m isült ugyan, de h um anista h ag yom ányai diadalm asan k ivirágzottak* és a középkoritól erősen elkülönülő, világi szellem ű felép ítm én y ü k m á r m egérett arra. hogy „átvegye a kü lfö ld i forráshelyein k ik ép zett világnézeti fo rm ák at és bölcseleteket, újp lato n izm u st és erasm izm ust s lépésről- lépésre közelebb jusson ahhoz a közönyös világiassághoz, m elyet dogm atikus szigor és benső vallásosság nem feg yel
mez tö bb é44.1 Ez a fo lyam at különös lendületet v ett nálunk, am ik o r az ország nyu gati, elsősorban ném et befolyás alá k e rü lt. Ez a befolyás, m int lá tn i fogjuk, igen h aték o n y an tám og atta azt a lelki zű rzav art, m ely a po litikai ziláltság m ellett oly nagyon jellem zi a m ohácsi vész előtti időket.
A mohácsi k a ta sz tró fa nem m indent tem etett rom jai alá.
A M átyás által terem tett életform a és szellem, a h um an iz
m us, átvészeli a m ohácsi időket, sőt egyre szélesebb rétege
keit kapcsol m agába, de jellegét a n y u g ati eszm ék befoga
d ása a n n y ira elviiágiasítja, hogy bom lasztó h a tá sa csakham ar
„Mindkét dátum (t. i. M átyás halála és a mohácsi vész) történeti és politikai építm ények gyászos összeomlását jelen tette. .. A Mátyás- kori hum anizm usban a m agyar szellem első európai kiállásának dicső
séges idejét láttuk". Kerecsényi Dezső: H um anizm usunk helyzetképe M átyás után és Mohács előtt. Irodalom történet 1934, 59. lap. U gyanitt a 61. lapon egy Riedl-idézet: „ ...t é v e s lenne azonban az a nézet, hogy a M átyás-korabeli renaissanee műveltség csak rövid fényes fellobbanás
“volt, melyet annál sötétebb éjjel követett11.
1 Horváth János: Az irodalm i műveltség megoszlása. Budapest, 1935, 6 lap.
4
széles rétegekben jelentkezik. E h atás alól term észetesen a h u m a n isták sem v o n h atták ki m ag u k at: a reform áció és- fóleg az erasm izm us számos hívőre ta lá l bennük.
Az erasm izm us R otterdam i E rasm us személyes m űve.
E nnek a m űnek az a szellem történeti fontossága, hogy egy o ly a n korban, m elyben a „vallásos rigorizm us és az aszke- tikus életideál középkori erővel u ralk o d o tt a lelkeken, a fel
világosodás eszméit szolgálta".2 A felvilágosodás eszm éinek szolgálata ügyes p o litik á t k ív á n t: fölszívását m indazon erő k
nek, am elyek h asz n á ra lehettek célja elérésében. I tt ta lálk o zik az erasm izm us és a reform áció. Innen az az erasm usi
„kétszínűség“, m ely oly jellem ző sajátsága m inden erasmis- tán ak , a m ag y ar erasm isták nak is. E rasm us életrajza sem képzelhető el „a reform áció kezdetének, valam int a XVI.
század nagy irodalm i és vallásos m ozgalm ának14 ism erete nélkül, m elyekbe E rasm us „oly finom an bekapcsolódott44.5
T úl ezen a m agatartáson, az erasm izm us, m int később lá tn i fogjuk, sokkal többet jelent. Jelent k ritik á t és építő szándékot. K ritik á t m indennel szemben, am i g átló ja lehet az erasm izm us-m egkívánta Űj E m ber k ia lak u lásán ak . É pítő szándékot ott, ahol a k ritik a m ár elvégezte m u n k á já t: jelent fel világosodott, m űvelt em bert, iskolát, kö n y v et és h atalm as k ísérletet a bölcs élet és a szent élet ellentéteinek kiegyen
lítésére.
Az erasm izm us eszm éinek részletes tá rg y a lá sá ra később fog sor kerülni. Most elégedjünk meg an n ak a m egállapítá- sával, hogy ez az eszm eáram lat az em lített n y u g ati befolyás közvetítésével M agyarországra is eljutott, közvetlenül a mo
hácsi vész előtti időkben és itt számos követőre ta lá lt olyanok körében is, ak ik m ár a gazdag, m átyási eredetű hum anista hagyom ányok ism eretében nő ttek fel.
K erecsényi Dezső azon m egállapítása, hogy a m ag y arság történelm ének valóságos h atárk ö v e M ohács,4 m indenesetre
2 Thienemann Tivadar: Erasmus és Mohács, M iner\a, <924, 27 lap.
3 Erasme: Éloge de la folie, Paris —, G. Lejeal előszavából, 3 lap.
4 Kerecsényi D.: Nicólas Oláh, Nouvelle Revue de Hongrie, 1934, 277 lap.
„La catastrophe de M ohács. . . m arque une limité dans notre his- (oire*\
elsősorban politikai értelem ben veendő. D e a n y u g ati esz
mék, főleg az erasm izm us behatolása fo ly tán szellem törté- netileg is az. A m ag y ar h u m an ista trad íció k b a n fö lnőtt mo
hácsi nem zedék fela d atáv á lett az ú j eszméket ú g y meg
em észteni, hogy azok ne ak ad ályo zzák az em lített hu m anista hagyom ányok fejlődését. Jelen tan u lm án y u n k ennek a mo
hácsi nem zedéknek egyik igen érdekes és fontos személyével.
O láh M iklóssal foglalkozik és keresni fogja azokat a k a p csolatokat, am elyek őt a század vezető hum anistájához, R ot
terd am i Erasm ushoz fűzték. O láh tip ik u s hum an ista m un kássága nem csak a h azai hum anizm us fejlődése, hanem a m ag y ar történelem , m űvelődéstörténelem és fö ld rajz szem
po ntjáb ól is ren d k ív ü li jelentőségű. O láh n ak ez a nagy je
lentősége nem m a ra d t ism eretlen k u ta tó in k előtt. E rre enged kö vetkeztetni a vele foglalkozó, arán y lag nagyszám ú ta n u l
m ány .5
Ez a körülm ény negatív értelem ben m ár m eghatározza ta n u lm án y u n k célját: nem célunk O láh élettörténetével fog
lalkozni, m ert ezt m á r m egtették azok a tan ulm án yo k, am e
lyék szem élyével foglalkoznak. Az O láh-irodalom , m inden kiterjedtsége ellenére is, feltűnően m ostohán kezelte O láh világnézeti fejlődését és különösen azt a szerepet, m elyet ebben a fejlődésben E rasm us játszott. O láh és Erasm us v i
szon yában a legtöbben csak azt a látszólagos elvi ellent
m ondást lá ttá k ,6 m ely fennállott, ha m eggondoljuk Erasm us volterián us szellem ét ás azt, hogy O láh később esztergomi érsek és an n ak a reform ációnak lett nag y ellenharcosa, am elynek előkészítésében, h a a k a ra ta ellenére is, de Eras- m usn ak is része volt. Ezt az ellenm ondást nem ta rtju k olyan n ag y n a k és a n n y ira kihangsúlyozandónak, hogy az képezze
5 Megemlítjük: Szemes J.: O láh Miklós, Esztergom, 1954; Kollá- nyi F.: Oláh Miklós, Katholikus Szemle, 1888; O láh Miklós és Rotterdam i Erasmus, Magv. Sión, 1885; Oláh Miklós irodalm i foglalkozásai a kül
földön. Uj M agyar Sión, 1885; Sörös P.: ötven év O láh Miklós életéből, Katholikus Szemle, 1905; Egy fejezet O láh Miklós életéből, Katholikus ..Szemle, 1905.
6 Lásd Balogh M.: O láh Miklós H ungáriája mint művelődéstörté
neti kútfő, Budapest, 1905 és Noszkai Ö.: Oláh Miklós levelezésének kultúrtörténeti vonatkozásai, Érsekújvár, 1903.
k u ta tá sa in k kizárólagos tá rg y át. Az erasm izm us tárgyilagos ism eretének b irto k áb an észre fogjuk venni, hogy O láh eras- m ista érdeklődése az a k k ori időben és k örülm ények között term észetes volt, nem volt ellentm ondásban világnézetével és igaza v an O láhnak, h a azt állítja, hogy az erasm izm us ism eretének h iá n y áb an „om nium incivilior“7 lenne. Viszo
n y u k csak ak k o r változott volna ellenim ondássá, h a az eras- m ista érdeklődést élete végéig m eg tartotta volna. Ez azonban nem kö vetkezett be: O láh később elhajlott az erasm izm ustól.
Ezek u tá n m e g álla p íth a tju k k itű z ö tt fe la d a tu n k a t és le
tű z h e tjü k an n ak h a tá ra it. H angsúlyozzuk m indenekelőtt, hogy dolgozatunk nem életrajz, hanem szellem történet. Az életrajzi ad ato k at csak an n y ib an fogjuk felhasználni, am eny- nyiben azok ra m ú lh atatlan u l szükség lesz.8 Foglalkozni fo
gun k O láh hum an ista, illetve erasm ista érdeklődésének fo r
rásaival, különös tek in tettel azok ra a hatások ra, am elyek őt II, Lajos u d v a rá b a n érték. Ism ertetni fogjuk az erasm izm ust, melyről tud om ásu nk szerint átfogó és tárgyilagos m agyar m un ka még nem jelent meg. F oglalkozunk m a jd azokkal az átalak uláso kk al, am elyek O láh szellemében Mohács és Briisz- szel között végbem entek. T ágabb teret szentelünk O láh ném etalföldi h u m anista kapcsolatainak, különös tek in tettel Erasm usra. Végül figyelem m el fogjuk k ísérni p olitikai és ellenreform átori m űködését itthon, m elyek lassan eltávolí
to ttá k őt az erasm izm ustól, m ajd, ta p a sz ta la ta in k a t össze
gezve, m egkíséreljük felvázolni a „hum anitas O lah ian at".
O láh Miklós m un kásságánál nem szabad figyelm en k í
vü l h agy ni an n ak értékelését sem. Az neki egészen k ü lö n le
ges érdem e, hogy a m agyarság m ohácsi trag é d iája u tá n meg tu d o tt m a ra d n i ta lp ig m a g y arn ak és hogy h u m anista tu d o tt m arad n i olyan időkben, am ikor az nagyon nehéz volt . . .
7 Oláh M ik ló s... levelezése 9 lap. K iadja Ipolyi Arnold a M agyar - Tudományos Akadémia „Monumenta H ungáriáé historica" című soroza
tában I. 25. kötet. Budapest, 1875. Ezt a továbbiakban gyakran idézett m unkát „Codex epistolaris" néven említjük.
8 A legtiizetesebben Sörös P. és Szemes J. foglalkoztak életrajzával em lített m unkáiban.
II. O láh fiatal évei, hum anista műveltségénélc forrásai bekerülése az udvarba.
O láh Miklós hu m an ista p á ly a fu tá s a nem elszigetelt je lenség a m ag y ar szellem történetében, hanem szerves része an n ak a fejlődésnek, am elyet ez a szellem Mohács előtt és u tá n befu to tt. K ét eg y arán t bővizű fo rrása volt ebben az idő
ben a m a g y ar szellem nek: egyrészt átm enteni a m ohácsi rom okból a M átyás óta d iadalm asra fejlesztett hagyom ányo
k at, m ásrészt világosságot vinni a v allási m eghasonlás okozta lelki sötétségbe. Ez alól a fela d at alól egy igaz m ag y ar sem v o n h atta k i m agát, O láh sem. Élete és m unk ásság a m egfelel ennek az irán yv on alnak . H um an ista tudós, ak i a szabad cse
lekvés rem ényében k ü lfö ld re m egy m egőrizni és fejleszteni a m a g y ar hum anizm us hag y o m án y ait és fő pap, a k it az
„unus p asto r et unum ovile"1 gondolata az ellenreform áció élére állít. É letének ez a k é t felad atk ö re az 1542. évben ta lálkozik, am ikor is F erd in án d u d v ari szolgálatra szólítja.
Az ezt megelőző időben alak u l és fejlődik nag gy á a h u m a
n ista O láh, m íg az u tá n a jövőben a politikus és a kü zdő egyházfejedelem a la k ja uralk od ik . E zt a m esgyét azonban nem szabad m ereven m eghúzni, m ert egyrészt hum anizm usa is egyházi m iliőben és p olitik ai szerep betöltése közben a la k u lt k i — életének legnagyobb részét k irá ly i u dv aro k b an töltötte el —, m ásrészt az ellenreform átor fő p ap cselekede
tein is m eglátszik a h um anista, sőt erasm ista gondolkodás.
M indez nem is tö rtén h ete tt m ásképp. A k irá ly i udv aro k b an , a k á r B udán, a k á r Brüsszelben, csak a hum anizm us szelle
m ét szív h atta m agába, azét a hum anizm usét, m elyre E ras
m us m in dink ább rán y o m ta bélyegét.
1 Cod. ep. 461 lap, Gerendy erdélyi püspökhöz írt levelében: „De unó pastore et ovili ego iám dudum spem non minimam habui“.
8
H um anizm usa, mely, m int látn i fogjuk, m indinkább erasm ista színezetű lesz, igen régi keletű, szinte az iskola p a d ja ib a n szívta m agába. C saládja a H avasalföldről szárm a
zik. Az onnan k iű zö tt nem zetségének, a D an o k n ak egyik ivadéka, M anzilla, H u n y ad i János testvérét, M arinát vette el feleségül, k ik n ek fia, István, E rdélybe m enekült és ott feleségül vette H u szár B orbálát. Tőle született négy gyer
m ek: M iklós, Máté, O rsolya és Ilona. Miklós 1493 ja n u á r 10-én született Szebenben. 1505-ben Szászvárosba k erült, ahol a p ja elnyerte a királybíróságot. Itt, a szülői ház kebe
lében szerezte első ism ereteit. A p ja m inden valószínűség sze
rin t gondos nevelésben részesítette, m ert 1507-ben m ár a vá- ra d i k á p ta la n i iskolába k e rü l társával, a későbbi erdélyi pü sp ö k G erendy M iklóssal együtt. A v árad i k á p ta la n i isko
lán ak ebben az időben m á r nemes h um an ista trad íció i vol
ta k . V árad régi h u m an ista gócpont, püspökei kö zt m á r Zsig- m ond idejében több h u m anista volt. Hogy m ásokat ne em lítsü n k , itt volt pü sp ö k Vitéz János, később S zath m áry
G yörgy, de m egfordult itt Janus P annonius is. D e m aga T hurzó Zsigmond is, ak i 1505-től p üsp ö k itt, olasz m űvelt
ségű lelkes h um anista, elődje pedig S zathm áry G yörgy, O láh későbbi p ártfo gó ja, volt. Nem csoda, h a az ily en légkörű k á p ta la n i iskola m élyen elvetette a fia ta l O láh lelkében a hum anizm us csíráit. E lsősorban term észetesen a klasszikus au k to ro k a t olvasták, de a septem artes liberales k eretei elég tá g teret n y ú jto tta k a term észettudom ányos gondolkodás
n a k is. O láh m inden valószínűség szerint tehetséges ta n u ló n a k m u tatk ozo tt, aki alap osan elsajátíto tta a p rim a ele- m enta-t, m ert m á r itt verselgetett latin u l (be is k e rü lt a kis- A cadem iába) és megszerezte görög nyelvism eretének a la p jait, olyan nyira, hogy valószínűleg m aga T hurzó felh ív ta rá S zath m áry figyelm ét.2 O láh így, m inden valószínűség s z e rin t S zathm áry h ív ására, „anno MDX, in mense Maio venit ad au lam Ludovici regis".3
2 Az eddig felsorolt személyi adatokat Sörös és Szemes em lített m unkáiból merítettük,.
3 O láh M.: Chronicon. Megjelent Bél Mátyás „A dparatus ad históriám regni H ungáriáé" című m unkájában a 38-41 lapon. Az idézet
■<i 38. lapon található.
E k k o r m indössze 17 éves volt. A k irály i u d v a rb a n az ap ró d o k ism ert életét élte, közben a b u d ai u d v a r nemes h a gyom ányokkal terhes levegőjében csak még in k áb b m egerő
söd hetett h u m an ista érdeklődése. Lelkes b ará to k b a n és buz- d ító k b an nem is volt h iány. A k an celláriai hum anizm us v i
rág k o rát éljük. I tt v an m indenekelőtt S zatm áry G yörgy.4 A z ő gyors p á ly á ja nagyjelentőségű a m ag y ar hum anizm us fejlődésében, de O láh Miklós életében is. 1501-ben várad i, 1505-ben pécsi püpsök. M ár ekkor valóságos h u m an ista k ör veszi körül. O láh is egyre in k áb b p ártfo g ó ja befolyása alá k e r ü l és 1516-ban „O láh Miklós S zathm ári G yörgy pécsi p ü s
pö k titk á ra le tt" 5 és így b eltag ja an n a k a hu m an ista k ö r
nek, m elynek h iv a tá sa volt átm enteni M ohácson a h u m a
n ista trad íció k at. O láh p a p i és h iv a tali p á ly á ja is ezzel a lépéssel kezdődik. M esterével P écsre megy, teológus lesz, p a p p á szentelik és 1518-ban m ár — a nélkül, hogy elm ondta v olna első m iséjét — pécsi kanonok. M int S zath m áry titk ára, term észetesen nem csak hogy fo ly ta tta h u m an ista ta n u lm á ny ait, hanem titk á rtá rsa i és b a rá ta i révén először ta lálk o zott az erasm izm us eszméivel. E zekkel az eszm ékkel nem sok ára bővebben is volt alkalm a m egism erkedni. 1521-ben m eghal Bakócz Tam ás, u tó d a az esztergomi p rím ási székben, és a k an celláriáb an S zath m áry le tt és így O láh szám ára is nagyobb lehetőségek n y ílta k .6 D e ugy aneb ben az esztendő
ben érkezik meg a b u d ai v á rb a M ária is, II. Lajos felesége7 és vele eg y ü tt a n y u g ati eszmék is: a reform áció és erasm iz
m us.8 N álu n k az erasm izm us m elegágya, egyben egy sajátos
é Yele és az ő O láhra gyakorolt hatásával foglalkoztak H orváth J.
i. m. 198-199 lap és Tóth-Szabó P.: Szathm áry G yörgy prím ás életrajza, Budapest, 1906, 291 lap: 6 szentelte pap p á és tette meg pécsi kanonokká, m ikor pedig a prím ási székre lépett, m agával vitte s kinevezte eszter
gomi kanonokká és komáromi főesperessé. Méltán nyilatkozhatik tehát O láh hálával s a legnagyobb tisztelettel jóltevőjéről.“
5 Chronicon, 39 lap: „Nicolaus Olahus factus est secretarius Gem-gii Szatm ár, episcopi Quinque Ecclesiensis"
6 Szemes J.: i. m. 7 lap.
T O rtvay T .: Mária, II. Lajos m agyar k irály neje, Budapest, 1914, 93 lap.
8 H orváth J.: i. m. 233 lap és Klimes P.: Bécs és a m agyar hum a
nizmus, Budapest, 1934, 53 lap.
erasm ista nem zedék k isarjasz tó ja a k irá ly i u d v a r v o lt/
E te k in tetb en O láhnak, ak in ek eddigi élete is h u m an ista gócpontokban p ergett le (N agyvárad, Pécs) különösen jó is
k o lá ja volt M ária k irály n é b u d ai u d v ara. O láh azonban ebben is csak az eddigi hagyo m án yo kat fo ly tatja, m ert a m agyarság n y u g a t felé való fordulása p olitik ai és szellemi téren m á r a Jagellók a la tt roham osan m egindult. A Jagelló
k o r p o litikai értelem ben előkészítőja a H absburg-uralom nak, m ásrészt m egalapozója egy kö zép eu róp aivá kiszélesedő h u m anizm usnak, m ely m ind in káb b h á tté rb e szo rítja az olasz befoly ást és hely et enged a lengyelországi és au sztriai ele
m eknek.10 íg y k e rü l hozzánk, Bécs közvetítésével az erasm iz
m us is. M int em lítettük, O láh ham arosan m egism erkedik az ú j eszmékkel, m iu tán előzőleg társad alm ilag igen m egerősö
dött: kom árom i esperes és esztergomi kanonok lesz, m a jd k ét év m úlva, 1524 m árcius 16-án „az em lített O láh Miklós ti t
k á ra és tanácsosa le tt Lajos k irá ly n a k és később ugyanezen k irá ly ak ara táb ó l hasonlókép M ária k irá ly n é n a k is".11
9 Szemes J. i. m. 1 lap.
10 U gyanitt és H orváth J. i. m. 181 lap.
11 Chronicon, 39 lap: . dietus Nicolaus Olahus creatus est іи secretarium et eonsiliarium Ludovici regis et postea eiusdem regis volun- ta te similiter M ariae reginae".
111. O láh II. Lajos udvarában, erasmista érdeklődésének forrásai.
O láh. most m ár m int a k irály n é személyi titk ára, nem k erü lh ette el a M ária m egérkeztével k ia la k u lt ú j szellemi hatásokat. M ár em lítettük, hogy a Jagellók u ralm a szellemi téren m integy előkészítője volt a n y u g ati eszmék b eáram lá
sának. Ez a behatolás a H absburg-uralom a la tt term észete
sen csak még fokozódott, hiszen m eg ny íltak azok a k a p u k , am elyek eddig főleg a kö zépeurópai b ehatások irá n t voltak érzékenyek. A reform áció és az erasm izm us m ozgalm aival u g y an nem most ism erkedett meg a m agyarság, hanem jóval előbb, de ez a megism erkedés, hogy úg y m ondjuk, intéz- m ényszerű fo rm át csak a H absburgok idejében öltött. Maga M ária k irály n é személye különösen alkalm as volt ezen b e
hatások elm élyítésére. M int Y. K ároly császár és F erd in án d testvére, E u ró p a politikai és szellemi életének ütőerén ta r to tta a kezét.1 Bizonyos m értékig, m in t M agyarország, m ajd N ém etalföld korm ányzója, m aga is irán y ító lag h a to tt az eu róp ai politikai és ezzel kap cso latb an szellemi élet k ia la k u lására. D e nem csak társad alm i helyzete te tte őt alkalm assá m ag asab bren dű feladato k elvégzésére, hanem kivételesen m egalapozott egyéni képességei is, am elyek finom an m egérez
te tté k vele E u ró p a akk ori szellemi zű rz a v a rá n a k m indegyik összetevőjét. Az a k irály n é, ak i az ő idejében többet állt a k ö n y v tára, m int a tü k re előtt, nem is csodálkozhatott, hogy L u th er is, E rasm us is m eglepték egy-egy k ö n y v v e l.. ,2
H orváth János azt m ondja róla, hogy „rövid m a g y ar
országi szereplése a la tt E rasm us hódításaihoz segédkezet
1 Juste Th.: La vie de Marié, rcine de Hongrie, Bruxelles-Leipzig- Paris, 1861, 3 lap.
2 Erasmus a „Vidua C hristianát", Luther a „Vier tröstliche Psalmé»
an die Königin von Ungarn" c. m unkáját ajánlotta neki.
12
n y ú jto tt, L u th erét nem ellenezte44.3 M indezen aligha lehet cso
dálkozni, h a meggondoljuk, hogy m indkét mozgalomm al ko
rán érintkezésbe juto tt. M aga is, m int Erasm us, ném etalföldi születésű és Löw enben tö ltö tt gyerm ekévei a la tt U trechti A dorján, E rasm us lelkes híve volt a n e v e lő je / A reform áció z a v a ra ib a úgyszólván beleszületett, h atása i alól m agát — nevelőinek m inden gondos felügyelte m ellett sem — v o n h atta ki. A gondtalanul, de kom oly készüléssel eltöltött gy erm ek
évek u tá n h am ar a politikai érdeklődés hom lokterébe kerül.
M iksa és II. Ulászló szerződése nem csak L ajosnak a d ja őt feleségül, de M agyarországba is hozza, ahová 152Í jú nius h av á b a n érkezik, nagyszám ú n y u g ati kísérő társaságában . Az ő m egérkezése m inden bizonnyal nagyon fellen dítette a Béccsel am úgy is jól k ié p íte tt kapcsolatokat, am elyek révén gyorsan átszivárogott hozzánk az erasm izm us. A b u d a i u d v a r zilált állap ota különösen alkalm assá te tte a ta lajt. II. Lajos u d v a ra ekkor a politikai, gazdasági és k ato n ai szétzüllöttség m élypontján állo tt.5 Ez az állap ot m indenesetre ism eretlen volt M ária előtt, ak i életének eddigi folyam án jóléthez és b iz
tonsághoz volt szokva. Nem csodálkozhatunk teh át, ha azt lá tju k , hogy M ária szívesen ta r tja fenn a k ap csolatok at azok
kal, a k ik az an yagi és szellemi biztonság érzetét k eltették benne. E zt a biztonságérzetet po litik ai té re n a ném etek és az aulikus m agyarok, szellemi téren pedig a n y u g ati fo rrá sokból táplálko zó erasm izm us és reform áció a d tá k meg.
M ária m indkettővel érintkezésbe került.
E rasm ista érdeklődését a régi és b izon ytalanu l fejlődő erasm ista nem zedéken k ív ü l (S zathm áry k an celláriai h u m a
nistái, a T hurzók) főleg II. Lajos erdélyi szárm azású neve
lője, Piso Jak ab ta rto tta fönn benne, egyike azon kevés m a
g y a r h u m an isták n ak , ak ik szem élyesen is ism erték a mes
tert.B 1510 k ö rü l ism erkedett meg vele R óm ában és ez az is
3 H orváth J. i. m. 258 lap.
* O rtvay T. i. m. 25 lap.
5 Fraknói Vilmos: II. Lajos és udvara, Budapest, 1878. A m unka
•első fele úgyszólván kizárólag az ország züllött állapotaival foglalkozik.
6 Áz udvar itt következő erasm istáival főleg Fógel J.: II. Lajos
«dvartartása, Budapest, 1917, 67-75 lap és H orváth J. i m. 256-40 lap foglalkoztak.
15
m eretségük to v áb b ra is fennm aradt. Piso n y erte meg E ras- m u sn ak a T h u rzó k at is, ak ik oly fontos szerepet játszo ttak az ország ak k o ri történetében. K ik voltak még E rasm us pro- p agáto rai a b u d ai u d v arb an ? Az em lítetteken k ív ü l főleg.
U rsinus Yelius, T hurzó János neveltje, a ném et hum anizm us cen trum án ak, Sziléziának szülötte.7 D e jelentőségben m ind egyiket messze felü lm ú lja M ária k irály n é ud vari p a p ja és gyó ntató ja, H enckel János.8
H enckel előbb szülővárosában. Lőcsén, m a jd T ornán volt plébános, 1522-ben k e rü lt fel az udvarhoz, ahol csak h am ar M ária legbizalm asabb em bere lett.® 'M á riá n a k E rasm ú s
szál való összeköttetését is ő ta rto tta fenn. Erasm usszal való ism eretségét a kassai Joannes A ntoniusnak köszönheti, aki a p á d u a i egyetem en orvos lett, m a jd 1522— 1524-ig Baselben m űködött, ahol nagyon m egnyerte E rasm us tetszését.10 Ez a H enckel a M ohács előtti u d v a r leg tipikusabb erasm istája.
N em lehet csodálkozni azon, hogy M ária ép pen őt te tte leg
bizalm asabb em berévé, m ert hiszen lélekben és szellem ben erősen hasonlított hozzá: lelkes erasm ista és nag y m egértés
sel viseltetik a reform áció i r á n t . . . A m ohácsi vész u tá n (köz
ben K assán volt plébános) 1528-ban ú jr a visszakerül az u d varhoz,- illetve M áriához és elkíséri őt A ugsburgba is, ahol élénk összeköttetésbe k e rü lt a reform átorokkal, elsősorban a hu m an ista Melanch tonnái, ak it egy, a békétlenségek elsim í
tá sá ra irány uló olyan tervezettel lep ett meg, hogy az a lk a l
m asn ak ta lá lta b em u tatn i L uthern ek . Ez a kö rü lm én y, v a la m int az, hogy ebben az időben k érte fel E rasm ust is a Y idua C h ristian án ak m egírására, azt eredm ényezték, hogy M ária a császár egyenes k ív á n ság á ra kén y telen volt tőle, m int ere tn ek-gyan ií stól. megválni.
P edig H enckel a reform áció kérdésében nem volt fo r
rad alm ár, csak erasm ista. Nincs egyetlen tá rg y i bizonyíték*
sem a m ellett, hogy szak íto tt volna egyházával, vag y csak gy an ú is férkő zhetett volna vallási orthodoxiájához. V alószí-
7 Horváth J. i. in. 246 lap.
8 F ranki V.: Henckel János, M ária királyné udvari papja, Buda
pest, 1875.
8 F ranki V.: i. m. 2-3 lap.
10 H orváth J. i. m. 238-9 lap.
nűleg ő is csak an n y ira „hajlott az evangéliumhoz*4, m int M ária, a k it — L u th er szavaival élve — csak a p üsp ök ök ta rto tta k vissza az evangélium e lfo g a d á sá tó l.. -11 Ebből a mindenesetre^ jellem ző tényből azonban nem szabad M ária és H enckel hefez isére kö vetkeztetni, hanem csak a rra , hogy jellem ző erasgiista módon az egyház kebelében szükséges
nek érzett reform ok végrehajtásához igen alkalm asn ak ta lá l
tá k a reform áció lendületét. E nnek a felfogásnak az ered
m énye azu tán az az erasm usi bizonytalanság, m ely olyan jellem ző erre az egész generációra és am ely, ak árh o g y an is nézzük a dolgokat, a reform áció elé szántott. Az azután, hogy ennek a szellem nek főképviselője az u d v a rb a n éppen H enckel, az m ár nem meglepetés, m ert a reform áció első
sorban a felvidéki és erdélyi ném et városokon át szűrődött m a g y ar földre, m int am elyek ném etországi k ap cso la taik ré vén legkorábban ism erkedtek meg L u th er ta n aiv al.12
A m ag yarság kapcsolatai közben a ném et-ny ug attal m ind in kább m egerősödnek és különös len dületet vesznek M ária tám o gatása m ellett. E zek a k apcsolatok k ü lön ben m ár sokkal régebbi k eletűek és k ia lak u lá su k azokra az időkre tehető, am ikor a m ag yarság nagyobb szám ban kezdi felke
resni a ném et, elsősorban a bécsi egyetem et. „H um an istáin k m eg-m egfordultak még O laszországban, de mégis csak Miksa egyetem e le tt az, am ely fölnevelte és ápolta a m a g y ar h u m an isták ú ja b b nem zedékét."13 E zek a kapcsolatok 1508-ban intézm ényes form át k a p ta k a D u n ai Tudós T ársaság meg
alaku lásával, m ely később Sodalitas C ollim itiana néven foly
ta tta a k ét város k ap cso latain ak kim élyítésére irán y u ló tö rekvéseit.14 Ezek a kapcsolatok is lassan erasm usi színezetet nyertek, an n ál is inkább, m ert a társaság b u d ai hívei (Ursi- nus Yelius, Piso stb.) m á r régi Erasm us-tisztelők voltak. Piso különben B udán sa já t h ázá b an ren dezked ett b e az ú j esz
m ék terjesztésére. H ázán ak a fia ta l erasm ista nem zedék m in
11 F ranki V.: i. m. 4 lap.
12 V arjas B.: Az irodalm i élet sorskérdései Mohács után, M agyar
ságtudom ány, 1936 II. 219 lap.
13 Fógel J.: IT. Lajos udvartartása, 67 lap.
14 H orváth ].: i. m. 231 lap és Fógel J.: II. Lajos udvartartása, 68-69 lap.
den tag ja gy akori vendége volt: N ádasdy Tam ás, K áln ay Im re, Brodarics István, S zalaházy Tam ás, G erendy Miklós, a T hurzó-testvérek, sőt W erbőczy Istv án is és term észetesen a fia ta l O láh Miklós is.15
H a figyelem be vesszük, hogy O láh ebbe az u d v ari k ö r
nyezetbe k erü lt, nem csodálkozhatunk sem azon, hogy b u z
gón fo ly ta tta h u m an ista in d u lását (a M átyás-korszak em lé
kei még közvetlenül h a to tta k rá), m ásrészt azon sem, hogy a terjed ő reform ációval szem ben közöm bös m arad t, ellen
ben an n ál lelkesebb figyelem m el k ísérte az u d v a r Erasm us- k u ltu szát. E rrő l Piso be is szám olt a M esternek.16 M ária, Piso, U rsinus Yelius, a T hurzók meg a többiek h a tá sa készítette elő a fia ta l O láh b an azt az u ta t, m ely Erasm us ingenium á- n a k istenítéséhez vezet. i d c b c ' c j
16 U. i. Fógelnél.
’® Ugyanezen m ű függelékében.
IV. A z erasm izm us.
Az elm ondottak szükségessé teszik az erasm izm us k ö zelebbi vizsgálatát. Az kétségtelen, hogy az euró pai szellem történ etének egyik legérdekesebb és legforradalm ibb jelen
sége R otterdam i E rasm us.1 Élete és m unkássága h atárk ö v et jelent csaknem u g y an ab b a n az értelem ben, ahogyan ezer- hatszáz évvel előtte h atárk ö v et jelen tett a hum anizm us klasszikus képviselője, Cicero. E rasm us ug y an az a XYI. szá
zad szám ára, m int am it Cicero jelentett a K r. előtti I. szá
zad szám ára. Jelenti az Ü jat és azt, am i ezzel eg y ü tt já r;
a k ritik á t. K ritik á t m inden ellen, am i m egakadályozó ja le
h et az ú j szellem terjedésének. És h a e te k in tetb en m ár Cicero is fo rrad alm ár volt, még sokkal in k áb b az Erasm us, aki nagyobb felkészültséggel és egy olyan k o rb an in d íto tta meg tá m ad ásait a tá rsad alm i és szellemi te k in tély ek ellen, am ikor a helyzet vajm i kevés sikerrel kecsegtetett. B árho
g y an is íté ljü k meg azonban küzdelm ének eredm ényeit, any- n y it m indenképen el kell ism ernünk, hogy szelleme m élyen benne gyökerezik az eu róp ai ta lajb a n , h a tá sá t m inden euró
p a i nem zet érezte, an n y ira, hogy a korban, am elyben élt, lehetett kü zd eni ellene, de figyelm en k ív ü l h ag y n i nem.
Az erasm izm us a n n y ira ho zzátarto zik az eu róp ai szellem ezen izgalm as p illa n a tá n a k m egértéséhez, hogy teljes m ér
ték b en igazat kell a d n u n k R enaudet-nek, aki szerint „a XVI.
század v allási és szellemi történetét rosszul értenők az eras-
1 Az Erasm usszal foglalkozó fontosabb m unkák: H uizinga—Kaegi:
Erasmus, Basel, 1928; Mestwerdt P.: Die Anfange des Erasmus, Lipcse, 1917; Renaudet A.: Études Érasmiennes, Páris, 1939; Maison A.: Érasme, Páris, 1933; Pfeiffer R.: H um anitas Erasm iana, Lipcse, 1931; a m agyar m unkák közül: K ollányi F.: O láh Miklós és Rotterdam i Erasm us;
Thienemann T.: Erasmus és Mohács.
1?
m ism us és az erasm izm usra való visszahatás eu róp ai tö rté
nete n é lk ü l'4.2
Mi az erasm usi gondolat lényege és m iben jelent az ő m űködése fo rrad alm at? E rre a kérdésre csak az európ ai szellem fejlődésének vizsgálata u tá n tu d u n k felelni. Ezt a fejlődést röviden íg y v ázo lh atn ék fel:3
Az a szellemiség, am elyet Erasm us képviselt, a h u m an i
tas erasm iana, legalább is an n ak egyik gyökere az an tik világban, a ró m aiak n ál form álódott ki. A hellén szellem nem ism erte a h u m a n itást ab b an az értelem ben, ahogyan azt Scipio, Laelius és Cicero R óm ája ismerte. A görög h um ani
tas, a ncuóeía, , szűkebb fogalom, m int a ró m aiak hum ani- tasa. A görögöknél, hogy v alak i h u m a n istán ak szám ítson, elég volt, h a a m űveltségben já rta s volt, a hu m anitas lénye
gét te h á t a m űveltség és m űveletlenség ellentm ondásában lá ttá k .4 A m űvelt em ber hum ánus, a m űveletlen b arb ár.
A ró m aiak ezt a m egfogalm azást m ag uk évá tették, de k i
szélesítették. Ők a m aguk h um an itas-fogalm át nem a m ű
veltségre ép ítették, hanem egy általános em beri m a g atar
tásra, lelki viselkedésre, m elynek a lap ja u g y an az irodalm i és filozófiai m űveltség, de am elynek egyéb, főleg társad alm i követelm énye is volt. A görögök cívdnomoc-a átlagem bert je
lent. A róm ai homo hum ánus a teljes, az egész em bert jelenti, íg y szélesedik az eleinte csak a görögöket és k u ltú rá ju k a t érintő naiősía átfogó hum anitas-fogalom m á. Ez a fogalom te h át k ét összetevőből szárm azik: egyrészt 7r«wfet«-ból, m ás
részt az ebből következő ff űav$(>a>ma-bó 1. A nyo m aték ug y an a lelki m űveltségen v an (m elynek ta rta lm a a litterae, az iro
dalom, a nyelvtan és a tudom ányos studium ), de a fogalom m ásik összetevője is éles követelm ényekkel lép ett föl a h u m ánus jelzőre igényt ta rtó róm ai szám ára. V iselkedésének m indenkor, az élet m inden helyzetében k o rrek tn e k és szere
tetrem éltó nak kellett lennie.5 U gyanez az em berszeretet te tte
2 Renaudet A.: Études erasmiennes, bevezetés.
3 Az itt következő gondolatok legnagyobbrészt R. Pfeiffer nagy- jelentőségű m unkájából, a „Hum anitas E rasm ianá“-ból valók.
4 Isokrates IV. Paneg. 49-50: « iSevoig legbiztosabb jele nem más, m int вФ- Хбукь ѵ.аЫс idézi Pfeiffer 2 lap.
5 Pfeiffer R .: i. m. 3 lap.
kötelességévé a k u ltú ra és a m űveltség terjesztését is. E nnek a lelki m a g atartásn ak nem volt filozófiai a la p ja és távol volt tőle az iskolás szellem: m ajdnem m ind olyan tulajdonságok, am elyeket később Erasm us is m agáévá tett. A róm ai h u m a
nitas te h á t a hellén és a róm ai szellem szintézise.
A k özépkor súlyos rést ü t a h u m an itas ezen egységes m egfogalm azásán, A naifoícc m ind in káb b h áttérb e szorul és a kései a n tik világ és az egész középkor, h a alkalm ilag h aszn álja is a szót, csak a filan tró p ia értelm ében h aszn álja és k ö rülbelül an n y it jelen t a szám ára, m int a genus h u m á num , v ag y a v ita hum ana. M aga a kö zépkor grandiózus k í
sérlet a tudom ány és a hit összeegyeztetésére. A k eresztén y ség kezdeti lendülete a h itn ek biztosít elsőbbséget és így a h u m anitas szám ára nem jó talaj. A h um anitas, m elyben — m int em lítettü k — külön ben is csak fila n tró p iá t láto tt, szá
m á ra subiecta divinitati, caduca. fragilis, többé-kevésbbé értéktelen. A h u m anitas helyébe « divinitas lép.®
Az eu róp ai hum anizm us fejlődése ezzel m egszakad és ú j életre csak a renaissance kelti. A hum anizm usról a re
naissance ó ta szokás beszélni. H orváth' János m eghatározása szerint nem más, m int „a renaissance néven ism ert m ozga
lom nak az írásbeliség terü letén való jelentkezése. Jelent p e
dig azon a területen, te h á t tu d o m án y b an és irodalom ban, többrendbeli reform ot az általa b a rb á rn a k m inősített közép
k o r ellenében."7 M iért b a rb á r a középk or a h u m a n isták sze
m ében? M ert m űveltségellenes. H ogyan lehet ezen segíteni?
Ügy, h a v isszatérün k a h u m a n itasn ak ahhoz a felfogásához, am ely az a n tik v ilág ban kristály oso do tt k i. K iadják teh át a jelszót: vetera instaurare! V isszavinni a fejlődés v onalát oda, ahol az m egszakadt: a görög-róm ai hm nanitas-gondolathoz.
Ez a gondolat, illetve jelszó k ét form ában valósult meg. Az egyik az olasz hum anizm us, m elynek alapgondolatát és fej
lődését döntően befolyásolta az a körülm ény, hogy a h u m anitas itáliai földön fogalm azódott meg, és h a szám ára a renaissance nem más, m int a ren ascentia rom anitatis, úgy a z ú j em ber sem más, m int az ú jjáélesztett régi róm ai. T er
6 Hieronym us: ep. 55. 5. Idézi Pfeiffer 4 lap.
7 H orváth J. i. m. 7 lap.
m észetes, hogy az új m űveltség kifejezésm ódja sem lehet m ás, m int a latinitas, a régi tiszta latin nyelv. Az itáliai hum anizm us összetevői te h át egyrészt a latinitas, vagyis a klasszikus m űveltség és nyelv, m ásrészt a rom anitas, a Róma- gondolat, vagyis a nem zeti ön tu d at.8 Világos, hogy ennek a felfogásnak .vajm i kevés köze v an a kereszténységhez. Mél
tá n k e rü lt az új-pogányság gyan újába.
D e v an a jelszó meg*valósulásának egy m ásik vonala is, am ely u g y an szintén a vetera in stau rare-b ő l in dul ki, de am ely m ár számol a kereszténység k iterm elt értékeivel is.
E bben a hum anizm usban nincs semmi a R óm a-gondolaiból és a nem zeti eszme újjászületéséből: teljesen supranacionális.
Ily en az erasm usi hum anizm us, m ely így m erész kísérlet a kereszténység és a pogány klasszikus m űveltség összeegyez
tetésére.9
Az erasm usi h u m anitas m ár ebben az alapgondolatában is fo rradalm i, h a nem is példa nélkül való. E lőtte csak szent T am ásnak sik erü lt szintézist létrehozni a két világ között.10 E rasm us azonban nem az a n tik és a keresztény filozófia összeegyeztetésén fárad ozo tt (minden filozófiai rendszer, sőt a sp ek u latív törekvések álta lá b a n távol vo ltak tőle, m int az an tik hum anizm ustól is), hanem az egész keresztény és po
gán y életform a, érték rend szer összehangolásán. Ez az a la p vető elgondolás hozta ellentétbe azután k o ra politikai és tá r sadalm i berendezkedésével, állíto tta szem be a k o r szellemi -tekintélyeivel: az egyházzal és lutheranizm ussal, sőt k o ra
egész felfogásával.
..H um anitasa egyetemes em ber-eszm ény, em beri pedig az, ami — m int a Q uerela pacis-ban m ondja — kölcsönös jó a k a ra tra (m utua benevolentia) tám aszkodik.11 A hu m anitas nem jelenti az emberi term észetet általáb an , hanem csak mores natura hum ana dignos, az emberi term észethez méltó m a g a ta rtá st.12 H ogyan lesz az em ber ilyenné? Bonae litterae
8 H orváth J. i. m. 12-14 lap.
9 Thienemann T .: Erasm us és Mohács, 24 lap: „Ez a gyökértelen- nek látszó szellem minden idegszálával a m últban gyökerezik".
10 Renaudet A.: Études érasmiennes, 124 lap.
11 Erasm us: Querela pacis, ІЛ . 627. Idézi Pfeiffer 6 lap.
12 Pfeiffer R : i. m. 5 lap.
20
red d u n t homines: az irodalm i és tudom ányos m űveltség vezet erre az ú tra, m ert „philosophia plus qiiam homines, theologia reddit divos“.ls Az természetes, hogy ez az irodalm i m űvelt
ség, a bonae litterae, vagy stu dia hum aniora, nem csupán form ai-esztétikai jellegű, hanem bizonyos „officia hum ani- ta tis “-szal já r m indazok szám ára, ak ik igényt ta rta n a k az em berm éltóságra. Ezek: candor, comitas, lenitas stb., me
lyek lehetővé teszik az em berek és nem zetek szabad és bé
kés együttélését.14 Az em beri béke és szabadság m egzavarása a legnagyobb inhum anitas. — E zt az egyetemes ember- eszm ényre vezető felfogást nem ta rto tta összeegyeztethetet
lennek a szintén egyetemes k eresztény felfogással, hanem ellenkezőleg összefüggést láto tt közö ttü k.15 Szerves össze
függést az an tik m űveltség és a kezdődő kereszténység, az an tik h um anitas és az evangélium között. Az evangélium ot nem egy n j szellemi világ kezdetének, hanem hosszú fejlődés betetőzésének ta rto tta. Az an tik etika is a tökéletességnek olyan fo k ára ju to tt, hogy lényegében nem kü lönbözik a k e
resztén y felfogástól: az an tik világ legjobbjaiban, egy Sokra- tesben, Ciceróban, m ár a krisztusi szellem előm unkálatait lá tta .16 íg y v álik Cicero „sanctum illud pectus, afflatu m caelesti num ine“17 és ez teszi érthetővé E rasm us „sancte Sokrates óra pro nobis“-m ondását is.18 A keresztény és an tik lélek ezen összefüggéséről v allott m eggyőződését a legszeb
ben a Colloquia egyik helyén fejti k i:19 „F ortassa latiu s se fu n d it spiritus C hristi, quam nos in terp retam u r. E t m ulti su n t in consortio sanctorum , qui non su n t a p u d nos in cata- logo“. És E rasm us meggyőződése szerint a kezdő keresztény
ség Tudatában is volt ennek az összefüggésnek, felvette m a
13 Pfeiffer R.: i. m. 7 lap.
14 H orváth J.: i. m. 234 !ap: „Nemcsak tanultság já r vele (t. i. az emberi méltósággal), hanem ni fi veit viselkedés, jóakarat, nyájas szere- tetreméltóság, őszinteség és szelidség, mind egyes emberek, mind népek érintkezésében".
15 Allén P. S.: Opus epistularum , ep. 1253, 15 sor.
16 Renandet A.: i. m. 134 lap: „Erasmus arra törekszik, hogy egy antik, de ugyanakkor keresztény harm óniába hozza a pogány filozó
fusok Bölcsességét a hívő lelkek alázatos egyszerűségével"
17 Renandet A.: i. m. 132 lap.
18 Erasmus: Colloquia. T. 683.
19 Erasm us: Colloquia, T. 682.
2t g áb a a hum anitást, eloquentiát és a doctrinát, de később az inscitia és barbaries,-0 a neglectus linguarum ac bonarum a r tiu n r 1 m eg zav arták ennek az együttélésnek a tisztaságát.
Sőt, egy perturbata doctrina és a traditiones m eg zav arták a forrás, az archetípus, a Szent írás tisztaságát is. Mit kell te h á t tenni? Vissza kell té rn i ad fontes, a k u ltú ra alapjaihoz:
a Szentíráshoz és az egyházatyákhoz.22
Ebből az alapelvből kiindulva, igen k ite rje d t m u n k ás
ságának jelentékeny részét a Szentírás pontos szövegének m eg állap ítására fo rd ította. Ez a m unka, m int lá ttu k , szá
m á ra nem volt öncélú esztétikai játék , hanem a végső cél, a litterae hum anae v isszaállításának egy kik erü lh etetlen esz
köze. A m u n k a nem volt bizo ny ára sem könnyű, sem koc
k á z a t nélküli, de v állaln ia kellett, m ert k u ltu rp ro g ram m já- n a k első és legfontosabb p o n tja volt.
H ogyan lehetne felvázolni ezt az erasm usi k u ltu rp ro - gram m ot? Az első lépés, m int lá ttu k : excitare linguas, azaz alaposan m egtanulni a klasszikus nyelveket.28 E zek b irto k á b an visszam enni az em beri m űveltség forrásaihoz: a Szent
íráshoz és az egyházatyákhoz, elsősorban H ieronym ushoz.
T an ításu k b ó l m egism erni az igazi kereszténységet. D e a h u m anista Erasm us szám ára term észetesen nincsen egész em ber m űveltség nélkül. A hívő em ber még nem teljes em ber: csak a m űveltség b irto k áb an lesz azzá. Az em bert ú jr a meg kell m űvelni, hogy azzá legyen: a krisztusi végcél m agától érte
tődik. an n ak tagadása k ív ü l esik a lehetőségeken. Az an tik m űveltség és a keresztény h it összeegyeztetése is azért le
h etetlen az ő idejében, m ert a m űveltséggel b ajo k v a n n a k .. . A hu m anitas h iá n y zik az emberiségből. „Mi a keresztény szeretet tud om án y nélkül? H ajó k o rm ány n élk ül."24 Az
20 Horváth J. i. m. 235 lup: „Az antik műveltség h anyatlását nem a kereszténység pogányellenessége idézte e lő ,. . . hanem igen is utóbb rontotta meg inscitia és barbaries".
21 Allén: Opus epistularum , ep. 1062, 43.
22 Renaudet A.: i. m. 136 lap: „Az írás kizárólagos tanulm ányo
zásával ak arja vezetni a theologusokat Erasmus pozitivizmusa".
23 Horváth J. i. m. 325 lap: „ V issza... nyelvstudiunimal az ősfor
ráshoz . . . “.
24 Pfeiffer Pi. i. m. 13 lap.
erasm usi ku ltu rp ro g ram m h arm ad ik p o n tja teh át a m űv elt
ség e lsa já títá sá t sürgeti. Szerinte a m űveltség ú tja visz a leg
biztosabban az igaz h it felé: ez volt az em beriség világ tö r
ténelm i ú tja is. A litterae hum anae vezetnek a divina scien- tia-hoz. A m egfordított u ta t lehetetlennek ta rto tta, oly an n y i
ra, hogy az szemében dőreségnek, sőt sacrilegium nak tűn t Az ú t tel iát a tudom ányos műveltségein át vezet a hithez.
D e a tudo m án y sem jön m agától, sem valam i term észet- feletti úton: „nem a Szentleiket kell v árn u n k , szabad tu d o m ányokra, ta n u lm án y o k ra v an szükség".2''1
Az erasm usi gondolat ezen rövid felvázolása is bizo
n y ítja , hogy fellépése meglepő, forradalm i és sokak szá
m á ra nagyon kellem etlen volt. M ert ez az ideológia való
b an többrendbeli reform ot sürgetett. H angsiilvozta a m ű veltség m érhetetlen fontosságát egy olyan korban, m elynek
— h a az em beriség egészét te k in tjü k — v ajm i kevés érzéke volt ez iránt. K övetelte a filológiai, linguisztikai, szövegkriti
kai tan u lm án y o k at egy olyan korban, am elyben a hatalom birtokosai ezt kockázatosnak, sőt veszedelm esnek ta rto ttá k . T iszta és m egigazult kereszténységet k ív á n t egy olyan k o r
ban, am elyben az ilyen eszme hirdetőinek sorsa nem sok jó
val b iztatta. És bizonyára nem merészség nélkül való egész teológiai pozitívizm usa sem, ínelv egyedül a S zentírásb an keresi az igazi krisztu si u ta t, m ert úgy érzi, hogy az elsik
k a d t valahol a „skolasztikus b arb áro k ", az üres form aságok és főleg a szerzetesek kezén. Hitbéli kérdéseket bolygatni kom oly és m egalapozott filozófiai meggyőződés nélkü l egy olyan korban, am elyben a skolasztika még m it sem vesztett eredeti tekintélyéből, meglepő. F o rrad alm i volt az az alap- gondolata, hogy az an tik és keresztény gondolat k ieg y en lít
hető. Meglepő volt az is. hogy ezt a kiegyenlítést nem a szo
rosan vett filozófiára értette, hanem csak az etikára. Az ő
„philosophia C h risti“-je — m ilyen merész ú j kifejezés — szem ben áll a skolasztikával m ár csak azért is, m ert — k i
gú ny olja a filozófiát. Az ő filozófiája nem megy tú l az eti
k a i kérdéseken: m inden más filozófiai erőlködés csak illúzió.
E rasm us nem filozófus, hanem m oralista és eszményképei"
23 Erasmus: A ntibarbari, X. 1718. Idézi Pfeiffer 14 lap.
P lutarchos és Cicero .. .2б Itt, etikai kérdésekben, m á r k ö n y - nyebben m ent a kiegyenlítés. De merész és eddig ism eret
len volt E rasm us egész egyénisége, ú j szem pontjai, egyéni n é
zetei, előítélet nélküli szemlélete.
Mit k ív á n E rasm us forrad alm i k ritik á ja ? Űj em bert.
M űvelt, öntudatos, kiegyensiilyozott em bert, az im ént ism er
te te tt gondolatok alap ján . De lehetséges-e ez az ú t, van-e erre lehetőség az em beri term észetben? Van. És hogy az erasm usi em ber eddig nem valósult meg, azért k izáró lag az em beriség viseli a felelősséget. „Q uale e s t . . . . obsecro, cul- pam hom inum in rés ipsas reiicere? et quod nostro vitio com - m issum est quovis relegare potius quam culpam nostram agnoscere?"27 M iért? Ez egyenes követelm énye a h um an itas era sm ia n á n a k : ta n ítá s a a benső szabadság princípium ával áll, vag y b ukik. M inden fatalizm us, a szabad em beri a k a ra t m inden korlátozása lehetetlen az ő szám ára: „Prom etheus est nobis im itandus, qui sim ulacro illi suo luteo v itám ex asrris ausus est petere, séd tűm dem um , ubi qu icquid hu- m anó artificio p raesta ri p otuit, adhibuisset. Nos rud em mas- sam offerim us et spiritum om nia nobis dorm ientibus con- fectu rum sp eram us?“28 A h ang súly a hum ánu m artificium on van, a szabad em beri cselekedeten. M ilyen messze v an ez az im itatio P rom ethei ettől a kortól, m elynek vezető könyve az Im itatio C h risti volt!
A belső szabadságn ak ezen gondolata m iatt erős k ü z delm et kellett vív nia L utherrel. K üzdelm üknek nem ez a k i
zárólagos oka. Y an egy m ásik is. L á ttu k m ár, hogy a h u m a nitás erasm ianának egyik alapvető követelm énye a lib e r
tás. Az em ber ezt a szabadságot csak nyugodt és békés lég
kö rben tu d ja alkotó m u n k áv á érlelni: a tranqu illitas, a sere- nitas tra n q u illa a szabadság testvérgondolata az erasm usi ideológiában. Ez teljesen érthető is. H ogyan tu d n á n a k m ás
kép felvirágzani a bonae litterae és h og yan volna kapcso
la tu k a sacrae litíerae-ve1 béke és nyugalom n élk ü l?29 P edig 26 Renaudet A.: i. m. 147 lap: „Erasmus egyszerűen csak m oralista akar lenni és mesterei a filozofálásban Plutarchos és Cicero".
27 Erasm us: A ntibarbari, X. 1697. Idézi Pfeiffer em lített helyen..
28 Pfeiffer R .: i. m. 15 lap.
29 Horváth J.: i. m. 255 lap.
e 24
L u th er éppen ezt fenyegette. L u th er a tranquillitas studio- rum et rei C hristianae h ely ett a tu m u ltu st jelenti. E zért ítélte el L uthert, m ert írásai „v id eren tu r spectare tum ultűm Ez ellenségeskedésük főoka.
A m ásodik egy ta k tik a i ok. E rasm us attó l félt, hogy a m űveltség régi 'ellenségei, elsősorban a szerzetesek, L u th er herezisét a lingua és a bonae litterae szám lájára fogják írn i és ab b an a m űveltség káros h a tá sa it fo gják felfedezni.30
C sak h arm ad sorban v an kö zö ttük elvi különbség. A libe- ru m arb itriu m különbsége is olyan term észetű, hogy in k áb b a sa já t h u m a n itását látszik védeni vele, m in t a k ato liku s egyházat. Erre, igaz, nem is volt nagy hajlandósága. H a m eg
győződése végső gyökereiben meg is egyezett az E gyház ta n ításával, mégis alapvető különbségek voltak kö zöttük, de L u th errel szem ben is.31 E rasm us ism erte is ezeket és szelle
m ükben alapos reform o kat sü rg etett az Egyháztól. Ezekben a követelm ényekben egy kicsit egynek érezte a sa já t ü gy ét a Lutherével. Jól tu d ta, hogy h a egyszer L u th er elhallgat, az ő ügye is féligm eddig elveszett: szüksége volt a L uther- képviselte szabad keresztény szellemre, az ő vallási elán jára, a rra az egész teológiai rom anticizm usra, m ellyel elvileg nem sok közösséget vállalt, de am elynek littörő fontosságát h a m a r átlátta. E zért v an az, hogy egészen 1525-ig a m in d
in k á b b elm élyedő különbségek ellenére is, nem lép ett fel n y ílta n a lu th erán u so k ellen. Nem a k a rta fokozni a tu m u l
tu st sem, m ert ab b an a helyzetben, m elyet L u th er fellépte előidézett, E rasm us szám ára a legfőbb követelm ény a con- cordia m arad t. H a az em ber az elkeseredett vallási h arco k idején ilyen m ondatot hall, hogy „suasi, u t rés in ter eruditos libris tran sig eretu r",32 ak k o r ez u g y an ab szu rd m ódon h an g zik, de logikus következm énye E rasm us felfogásának. A béke érdekében h ajlan d ó volt súlyos, még elvi term észetű áldo
zato k ra is. „Ego sic odi dissidium , sic amo concordiam , u t v erear ne, si incidejit articulus, citius d eserturus sim aliquam
30 Renaudet A.: i. m. 305 lap.
31 R enaudet A .: i. m. 306 la p : „ . . . végül Luther tragikus hite, mely földre sújtja az emberi terem tm ényt az isteni m indenhatóság e lő tt. . . a legidegenebb és érthetetlen m arad t az erasm usi lélek számára".
32 Pfeiffer R.: i. m. 19 lap.
25
veritatis portionem , q uam tu rb a tu ru s concordiam , si quid ia m e n ego possum .“SÍ
E ddig nag y vonásokban tisz táb a jö ttü n k az erasm izm us lényegével. P ró b á lju k most összefoglalni ennek a merész d o k trín án ak egyes p o n tjait:
1. A keresztén y és a z a n tik gondolat összeegyeztetésén fáradozott. E rre a m eggyőződésre egy negatív szem pont ve
zette, az t. i., hogy a kereszténység akkori fo rm ájáb an m ű veltségen enes volt. Az a n tik szellem felszívását nem a k e
resztény elem ro vására ta rto tta szükségesnek, hanem éppen ellenkezőleg: m egerősítését és m egtisztu lását v á rta tőle. Nem a keresztény ta n ítá s ellen küzdö tt, hanem azon kih atásai ellen, am elyeket a m űvelődés szem pontjából k áro sak n ak ta rto tt.
2. A kereszténység lényegét a S zentírásban látta. A bban a S zentírásban, m elyet a tu d a tlan ság és a rosszakaratú b a r
b árság oly nagyon m egham isított. A tévedéseknek ebből a zű rzav aráb ó l k i kell hám ozni az eredeti k risztu si igazságot.
M it kell te h á t ten n i? Alapos n yelv stú d iu m o k k al visszatérni a forrásokhoz.
3. T ehát: vetera instaurare és reverti ad fontes. H a ta l
m as k ultu rp ro g ram m o t dolgoz ki, m elynek lényege a Szent- írás és az e g y h áz aty ák m ag y arázata. Term észetesen a tisz ta források szemlélése sok olyan té n y t ism ertet meg vele, am e
ly e k erős k ritik á ra ösztönzik őt az E g yházzal szemben. R e
fo rm okat követel te h á t az E gyháztól, am elytől azonban vég
legesen sohasem szakad el, m ert
4. a lutheranizm ustól súlyos elvi és gyakorlati kérdések vá la sztjá k el. Ily en pl. a s z a b a d a k a ra t és a tran q u illitas elve:
m indkettő feltétele a szabad és alkotó em beri cselekvésnek.
Ám L u th er épp en ezekre tört. N ézete szerint az em ber cse
lekedeteiben szab ad és azokért m aga a felelős. Ez az elv is a rra m u tat, hogy
5. Erasm us m oralista filozófus. A d o k trin ér filozófiától úgy, ahogyan az a klasszikusoknál és a középkori skolaszti
k á b a n k ia lak u lt, an n a k m erevségétől és g y ako rlatiatlanság á- tól irtózott. A tu lajd o n k ép en i filozófiai gondolkodástól ide-
33 Allén: i. m. V. ep. 1331, 22.
genkedett s éppen ezért filozófiája nem te rjed tú l etik ai k é r
déseken. Az ő filozófiája a „pliilosopliia C h risti‘\
6. Teológiája racionalista, am inthogy egész lelki alk ata tip ik u sa n racionalista. Ez ta rtja távol L uthertől is. Ez a r a cionalista alapállás nehezen egyezett meg b árm ily dogm atiz- m ussal és form alizm ussal. Meg a k a rja szab ad ítan i az em bert a merQv és élettelen dogm áktól, az elvont és term éketlen rendszerektől, am elyekben legfeljebb a teológusok d ialek ti
k a i ügyessége élte k i m agát, de am elyeknek kevés k apcso la
tu k v an ahhoz a viszonyhoz, am elyben a hívő nek lennie kell Jézus vallási és m orális tan ításáv al.
7. P olitikája pacifista. E zt a p acifizm u st nem szabad E rasm us k ülönben ism ert gyenge testiségéből m agyarázni.
E nn ek is elvi gyökerei v an n ak : a béke és nyugalom szabad em beri cselekvés előfeltétele. Végül
8. Erasm us egész m agatartása bizonytalan, legalább is E u ró p a vezető tekintélyeivel szemben. Ez a m ag atartás szo
rosan összefügg p acifista politikájáv al: az akko ri áld atlan viszonyok között ann ak, ak inek elvei, m ég pedig merész elvei voltak és ezeket csendben és nyugalom ban a k a rta m eg
valósítani, a p olitik ai kiegyensúlyozás valóságos m űvészének kellett lennie. Nem csoda, h a olykor „aliquam veritatis por
tionéin“ is feláldozta a béke kedvéért. íg y joggal néztek rá b izalm atlan ul m inden o ld a lró l. . .
f . Oláh élete és fejlődése Mohács és Brüsszel között.
Ez az állandó elvi színeváltozás és a m indenkori hely zethez való ügyes alkalm azkodás, meg a vezető h um anista irá n ti rajongó tisztelet ködölte el E rasm us igazi egyéniségét O láh Miklós, a XYI. század „legszeplőtelenebb hum an istájá- n a k “ lelkében.1 V an valam i trag ik u s abban, hogy ez a h u m anista főpap, a m a g y ar erasm istákn ak ez a legszim patiku
sabb alak ja, aki a h u m an ista m inden rajo ngásával rag asz
kodott a m ester Erasm ushoz és íg y közvetve, tu d tá n kívül, m aga is a reform áció elé szántott, később a m agyarországi ellenreform áció m egindítója és legfélelm etesebb harcosa lett.
O dáig azonban hosszú és fáradságos volt az lit. P oliti
kai p á ly a fu tá sa a k irá ly i u d v a rb a n ezidő tájt m ár szépen k i
ala k u lt és joggal rem élhette, hogy egyházi em elkedése is lé
pést fog vele ta rta n i. Ism eretes az a bizalm as szerep, am e
lyet O láh a mohácsi vész z av a raib an a k irály i p á r k ö rü l be
töltött." Ez is m u tatja, hogy szám ításai nem v oltak h iú áb rándok, ha nem jö tt volna közbe Mohács.
D e Mohács k érlelhetetlenül k özbejött és O láh szám ára is felvetette a kérdést: m egm arad-é to v áb b ra is a szellem em berének, v álasztja-é a rögösebb u ta t, am elyik kielégít
heti szelleme felébredt igényeit, vagy pedig az országban m a ra d és a politikai cselekvés m ezejére lép? U gyanez a k é r
dés term észetesen felvetődött az em lített egész erasm ista nem zedék előtt, de azzal a lényeges különbséggel, hogy a többiek szám ára a m agyarágtól való elszakadás nem jelen
te tt nagyobb problém át, legfeljebb exisztenciális kérdést.
1 Szemes J.: i. m. lap és Noszkay Ö.: O láh Miklós levelezésének kultúrtörténeti vonatkozásai. 45 lap: „Erasmus kétszínűsége és róka- lelke folytán annak vallási gondolkodását meg nem értette eléggé".
2 A k irály szinte a csata torkából küldötte vissza O láhot a királyné oltalm azására.
