t>
E R T E K E Z E S E K
*
T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
A III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
t Г
SZABO JÓ Z S E F
O S Z T A L Y T IT K A R .
XV. KÖTET. 9. SZÁM. 1885.
A YÁMFALUSI ÉS TURVÉKONYI
ÁSVÁNYVIZEK VEGYELEMZÉSE.
D' NENDTVICH KÁROLY
R . T A G T Ó L .
<
(Felolvasta a M. Tud. Akadémia III. osztály ülésén 1885 május 18-án.)
Á ra 20 kr.
BUDAPEST.
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1885.
E B T E K E Z E S E K
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.
Első kötet. 1 8 6 7 —1870. — Második kötet. 1 8 7 0 —1871. — H arm adik kötet. 1872. — N egyedik kötet. 1873. — Ötödik kötet. 1874. — H ato
d ik kötet. 1875. — H etedik kötet. 1876, — N yolczadik kötet. 1877. — K ilen czed ik kötet. 187 8 —1879.
T izedik kötet. 1880.
I. K özlem ények a m . k. egyetem vegytani intézetéből. I. A datok a carbonyl- sulfid pliisikai sajátságaihoz. D r. Ilo sva y L a jo stó l. — A budapesti világitó gáz chem iai analysise. — U gyanattól. — E gy íöldpát analysise. L o czka József
től. — I I . G róf Vass Sam u em lékezete. D eák F arkastól. — I I I . A m agyar- országi dunaszigetek földirati csoportosulása s képződésök tényezői. D r. O rtvay T iva d a rtó l. E g y m elléklettel. — IV. A datok a M artin-aczél tulajdonságainak ism ertetéséhez. K erpely A n ta ltó l. — V. A \iz-elvonó testek behatásáról a kám forsavra és am idjaira. B a lló M átyástól. — V I. A vadgesztenye gyökereinek ism ertetéséhez. K lein G yulától és Szabó Ferencztöl. E gy táblával. — V II. Az utóvilágitásról Geissler-féle csövekben. D r. L en g yel Bélától. — V III. A rank- herleini és szejkei ásványvizek chem iai elemzése. D r. L engyel B élától. — IX . A városligeti artézi k ú t hévforrásának vegyi elemzése. T h a n K árolytól. — X. Adatok a M ecsekhegység és dombvidéke Jurakorbeli lerakodásának ism er
tetéséhez. I. S tratig rap h iai rósz. B öckh Jánostól. — X I. Myelin és idegvelő.
(Szövettani tanulm ány.) B e trik Ottótól. 16 rajzzal. — X II. Közlem ények a m. k. egyetem vegytani intézetéből. I. A durranó lég sűrűségének m e g h a tá rozása. K alecsinszky Sándortól. — II. A nitrosylsav n éh án y sójáról. Dr. C su ta k Lajostól. — X III. A m agyar ten g erp art szivacsfaunája. I. közlem ény. Dr. Dezső B élától. — X IV . A bábolnai meleg «Mátyás-forrás» és a szovátai «Fekete-tó»
hideg sósforrás chem iai elemzése. D r. M ankó Vilm ostól. — XV. Közlem ények a kolozsvári egyetem élet- és kórvegytani intézetéből. D r. O ssikovszky Jó zsef
től. I. Adalék a hyrosin és a skatol vegyi szerkezetéhez. II. A rsenkéneg m in t m éreg s an n ak szerepe törvényszéki kérdésekben. I I I . A tellu rn ak elöállitása a nagyági aran y tellu r érczekből és a n y ers tellurból. — X V I. Az ágyéki és gerinczagyi duczok többszörösségéről. D r. D a vid a Leótól. E g y táblával. — X V II. Uj vagy kevésbé ism ert szömörcsögfélék. (Phalloidei növi vei m inus cogniti.) K alchbrenner K árolytól. H áro m táblával. — X V III. Az associált szem mozgások idegm echanism usáról. D r. H őgyes E n d rétő l. I. közlem ény.
2 kőnyom atu és 3 egyszerű nyom atú táblával. (Bevezetés. I. rósz. A fej- és testm ozgásokat kisérő associált szem mozgások tünem ényei emlősöknél és az em bereknél.)
T izenegyedik kötet. 1881.
I. Az associált szem mozgások idegm echanism usáról. 2 fam etszettel. (Második közlem ény. II. rósz. Az idegrendszer egyes részeinek befolyásáról az önkény
telen associált szem mozgásokra.) Dr. H őgyes E n d rétő l. — II. A Frusca-gora
É R T E K E Z É S E K
A T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .
KIADJA A MAGYAR TUD. AKADÉMIA.
A I I I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
S Z A B Ó J Ó Z S E F
O SZ T Á L Y T IT K Á R .
A VÁMFALUSI ÉS TURVÉKONYI ÁSVÁNYVIZEK VEGYELEM ZÉSE.
V égrehajtotta
Dr. Nendtvich Károly nyug. műegyetem i tanár és akadémiai r. tag.
1 8 8 4 - b e n .
( E ö l o l v a s t a a I I I . o s z t . ü l é s é n 1 8 8 5 . m á j u s 18.)
Ezen ásványvizek forrásai Szatmárrnegyében, Vámfalu nevű község területén vannak, és részint közel egymáshoz, ré
szint nagyobb távolságra esnek. Tartoznak Vay Ádám gróf ő méltóságának kiterjedt birtokaihoz; de miután nem voltak ed
dig kellően fölszerelt íürdőházakkal és egyéb, a vendégek ké
nyelméhez tartozó fölszerelésekkel ellátva, de azonkívül vegy- elemzésneksem voltak alávetve, és azért orvosi hatásuk sem meg
határozható : a fürdőhely kevés látogatónak örvendhetett, és ezek is többnyire csak a közel környékbeliek voltak, a kik ezen vizek gyógyerejéhez folyamodtak. Most azonban, mint tudomá
somra jutott, a nemes gróf űr több kényelmes fiirdöházat épít
tetett, és így remélhető, hogy azon arányban, a mint a fürdő
hely fölszerelésére több gond és költség fog fordíttatni, a láto
gatók száma is növekedni fog.
Fölkéretvén a fiatal és buzgó uradalmi igazgató által, hogy ezen vizek vegyelemzését eszközöljem ; folyó évi ápril hó 1 i-ikén oda rándultam, részint hogy a vidéket megtekintsem, részint
1
I I . T . A K . É R T . A T E R M É S Z E T T U D . K Ö R É B Ő L . 1885. X V . K . 9. S Z .
2 D? NENDTVICH KÁROLY.
hogy a vegyelemzésre megkivántató vizet magam töitsem üve
gekre , és a szükséges előmunkálatokat a forrásnál hajtsam végre.
A vidék liegyes-völgyes, részben erdővel szegélyezve. Mesz- sziröl láthatók Szatmármegye bányavidékére néző magasabb hegyei, valamint azok is, melyek Erdélylyei határosak. Maga a fürdő gyönyörű völgy ölében fekszik, százados tölgyerdőtől be
árnyalva, remek kilátással az avasi bérezek félköralakú lán- czolatára.
A vegyelemzésre szükséges víz 1884-ik évben, ápril ll-ikén délelőtt 10 és 12 óra között 4 különböző forrásból vétetett, és részint 3 literes, üvegdugaszszal ellátott, részint 6 literes üve
gekre töltetett.
A szénsav mennyiségének meghatározására szükséges elő
munkálatok szintén a forrásnál történtek. A gáznemek nagyon gyéren buzognak ki a források iszapos fenekéből, és miután csak hosszabb időközökben majd itt, majd ott szállonganak ki egyes apró buborékok, azokat alkalmas készülékek hiányában felfogni lehetetlen volt, annyival inkább, miután a víz felszíne oly mélyen fekszik, hogy nehezen lehet hozzájutni.
A négy forrásnak, melyekből a vizet merítettem (mert vannak ezeken kívül még mások is, számszerint 7), ismert és híres ásványvizeknek neveit adták. így elnevezték az egyiket «pa- rádi», a másikat «bikszàdi», a harmadikat «gleichenbergi», a ne
gyediket «keserű» víznek ; a mennyiben t. i. ezen vizeknek gyógy- hatását azokéhoz hasonlóknak tartják, vagy ízökben hasonla
tosságot találtak.
A mi ezen forrásoknak hőmérsékét illeti, constatáltatott, hogy általában igen alacsony hőfokkal bírnak, és hogy mind
egyiknek más-más hőmérséke van, mint az az egyes vizek tár
gyalásánál különösen elő fog adatni.
Az ég, a víz merítése alkalmával, borús volt, hőmérséke pedig a levegőnek 10 és 12 óra között délelőtt 15° C. mutatott a hőmérőn. A víz mind a négy forrásból tiszta és színtelen vala, íze eleinte kevéssé savanyús és sós, későbben kissé égvényes ízt hagyott hátra a nyelven. Az úgynevezett jiarádi forrás azon
kívül a hydrothion gáz szagát éreztette. Pohárba öntve mind
egyik kevéssé gyöngyözik. A kék lakmuszpapírt borvizes színre
festi, mely szín azonban a papír megszárítása alkalmával ismét elenyészett.
Haza jővén, azonnal nem foghattam ezen vizek vegyelem- zéséhez, miután más víznek elemzésével voltam elfoglalva, és csak annak befejezése után kerülhettek ezek is munka alá.
I. Minőleges vegyelemzés.
Mind a négy forrásnak a vize lassan a forrásig fölhevítve, erősen gyöngyözött, és a forralást tovább folytatva, csapadékot választott ki, mely kevéssé piszkos sárgára volt festve. Ezen csapadék szénsavas meszet, magnesiát és kevés vasoxydot tar
talmazott.
A kénsav kimutatása.
E czélra mintegy 10. C. c. víz fölhevíttetvén, tiszta sósav
val kevéssé túltelíttetett, mire a kiváló szénsavtól erős pezsgés állott be. Erre a vízhez uéhány cseppnyi bariumchlorid-oldat adatott, mire mind a négy vízben erős felkavarás után kis fehér zavarodás támadt, mely az úgynevezett «parádi» víznél csak hosszabb idő múlva állott be, tehát kevés kénsavra mutatott ; míg ellenben a «keserű» víznél a zavarodás a legsűrűbbnek látszott. Van tehát mind a négy forrás vizében kénsav, csak
hogy csekély mennyiségben, és a legkevesebb a parádiban.
A chlor kimutatása.
A víz itt is szintén fölhevíttetvén a forrásig, tiszta légeny- savval szintén túltelitésig vegyíttetett. Miután a pezsgés meg
szűnt, salétromsavas ezüstoldat csepegtetett hozzá, mely mind a négy forrás vizében sűrű fehér túrós csapadékot alkotott a képezett ezüstchloridból. Chloridok tehát bőségben vannak mind a négy vízben.
A bórsav kimutatása.
E czélra egy negyed liter víz sósavval túltelíttetvén, V4 részre párologtatott le, ezután sárga curcumapapirral kém- leltetett mfg. A curcumapapir erősen barnavörösre festetett, mely főleg megszárítása után volt észrevehető. Bórsav van tehát mind a négy vízben.
A phosphorsav kimutatására azon üledék használtatott fel, mely az üvegekben leülepedett, és nagyobbára vas- és alumi-
1*
4 Dï NENDTVICH KÁROLY.
niuinoxydból állott; de kevés mész-és magnesiumtartalma is volt. Ez szürlén gyűjtetvén és jó! kimosatván, pár csepp sósav
ban felölvasztatott. Az oldathoz molybdánsavas aramon oldat adatván, és csaknem a forrásig fölhevittetvén, erősen czitrom- sárga csapadék vált ki, mely phosphorsavas molybdán-ammo- niakból állott.
A jód, brom és kovasav, valamint a bárium, strontium és lithium kimutatása, szintúgy a kalium és natrium minőleges bebizonyítása a mennyileges vegyelemzés alkalmával történt, valamint az aluminium és a vasé is.
A mész kimutatása.
A víz e czélra szalmiakoldattal kevertetett össze, ezután tiszta ammóniák és oxalsavas ainmon adatott hozzá és jól ösz- szekevertetett. A víz kevés idő múlva megzavarodott, későbben fehér csapadék ülepedett le, mely oxalsavas mészböl állott.
A magnesia kimutatása.
Az előbbi oldat a csapadékról leszüretvén, phosphorsavas natronoldattal vegyíttetett és jól összekevertetett. Az oldat kévés időre megzavarodott és egy fehér jegeczes csapadék ülepedett le, mely a magnesiától származott.
II. Mennyileges vegyelemzés.
1. A f a j súly meghatározása.
Erre egy 100 köbcentimeteres piknométer használtatott, mely 20° C. hőmérsék mellett 99.958 gmm. dest. vizet vett fel.
Ennek meghatározása után a destill. víz kiöntetett, és a pikno
méter azon ásványvízzel többször kiöblíttetvén, melynek a faj- súlya volt meghatározandó, ásványvízzel megtöltetett és meg
méretett. A differentiából az ásványvíz fajsúlya számíttatott ki.
2. A szilárd részek meghatározása.
100 gmm. ásványvíz pontosan leméretett és platintégely- ben vízfürdőben a szárazságig párologtatott el, mire a platin- tégely födele a tégelyre tétetvén, tartalma mintegy 180°-ra he
vítetett, ezután chlorcalcium mellett üvegharang alatt lehüttet- vén, megméretett. A nyert sülyból levonatván a platintégely súlya, adta a szilárd részek súlyát 100 gmm. vízben.
3. A szénsav mennyiségének meghatározása.
Az előmunkálatok a forrásoknál történtek. E czélra egy- 150 gmni. vizet fölvenni képes üvegbe mintegy 40 köbcenti
méter báriumcli]orid és tiszta ammonból álló keverék adatott, és ebbe 100 c. c. ásványvíz bocsáttatott. Azonnal sűrű fehér csapadék támadt, mely minden szénsavat és minden kénsavat, mely 100 k. centimeter vízben foglaltatik, báriumhoz kötve tar
talmazott. Az üveg bariumchlorid és ammoniak-keverékkel tel
jesen megtöltetvén, jól záró üvegdugaszszal bedugatott, papiros
sal ráköttetett és Budapestre vitetett. Itt a fehér üledéknek teljes leülepedése után, a folyadék az üledékről vigyázva leön
tetett és forró vízzel ismét megtöltetett. Ezen eljárás még két
szer, illetőleg annyiszor ismételtetett, míg a fehér csapadék teljesen kimosva nem lön, és a lefolyt víz egy cseppnyi hozzá
adott kénsavra többé meg nem zavarodott. Miután az utolsó víz a fehér csapadékról le lett öntve, hígított sósav öntetett a csapadékra, mialatt a szénsavas barium pezsegve felolvadt, míg a kénsavas barium oldatlanul hátra maradt. Az oldat a kénsavas báriumról leszüretvén, tiszta kénsav csepegtetett hozzá, addig, míg csapadék nem támadt, míg tehát a barium, mint kénsavas barium ki nem vált az oldatból. Ez szürlén gyüjtetett, forró vízzel jól kimosatott, megszáríttatott és leméretett. A nyert kénsavas báriumból kiszámíttatott a szénsav mennyisége, mert BaS04: C02.
4. A kénsav mennyiségének meghatározása.
Erre 500 gmm. víz leméretvén és főző pohárban fölmele- gíttetvén sósavval kévéssé túltelíttetett, és miután a pezsgés tel
jesen megszűnt, bariumchloridoldat adatott hozzá, és üvegpál- czával jól felkavartatok. A képezett és teljesen leülepedett csa
padék, mely kénsavas báriumból állott, szürlén gyüjtetett, forró vízzel jól kimosatott, megszáríttatott és megméretett. A nyert kénsavas báriumból kiszámíttatott a kénsav, mert BaS04: S03.
5. A chlor mennyiségének meghatározása.
E czélra szintén 500 gmm. víz leméretvén, fölhevíttetett és tiszta, chlormentes salétromsavval kévéssé túltelíttetett, ezután a szénsav teljes kihajtására a forrásig hevíttetett. A víz teljes kihűlése után salétromsavas ezüstoldat adatott hozzá és jól föl- kevertetett. A képezett sűrű fehér csapadék (AgCl.) 24 óra alatt
6 Di NENDTVICH KÁROLY.
teljesen leülepedett és forró vízzel jól kimosatván szürlén gyűj- tetett, és megszárítva kis porczellántégelybe adatott, melyben az olvadásig hevíttetett. Teljes kihűlése után megméretvén és a tégely súlya levonatván az egész súlyból, nyeretett az ezüst- chlorid súlya, melyből a chlor mennyisége kiszámíttatott, mert AgCl megfelel Cl-nek.
Az összes tűzálló alkatrészek meghatározása.
E czélra 1000 gmm. víz leméretett, egy lombikban fölhe- víttetett, és sósavval túltelíttetett. Ezután platincsészében víz
fürdő felett a szárazságig elpárologtatott. A teljesen száraz maradék sósavval megnedvesíttetvén 24 óráig veszteg állni ha
gyatott, mire forró vízzel kezeltetvén az oldat az oldatlantól leszüretett. A kis maradvány a szürlén jól kimosatván, megszá- ríttatott és a szürlével kiégettetvén leméretett. Erre a kiégetett maradvány szénsavas kálinátronnal megolvasztatván az olvasz
tott tömeg vízzel kifőzetett és az oldatlan maradvány barium és strontiumra vizsgáltatott.
6. A vas és aluminium mennyiségének meghatározása.
A kovasavról, illetőleg a kénsavas barium és strontiumról lefiltrált folyadék ammonchlorid-oldattal, ezután tiszta ammon- nal vegyittetett és üvegpálczával jól kevertetett. A csekély meny- nyiségű pelyhes csapadék, mely csak hosszabb idő múlva (24 óra alatt) ülepedett le teljesen, szürlén gyűjtetett, és forró vízzel jól kimosatván, néhány csepp higított sósavban a szürlén újból felolvasztatott, és a szürle jól kimosatott. A sósavas oldat a vasnak elválasztására az aliÍíniniumtól kaliumliydrát oldatba csepegtetett és kevéssé fölhevíttetett. A kaliumhydrat ez alatt a vasoxydhydratot barnaveres pelvhek alakjában kiválasztotta, míg az aluminiumoxyd a kalihydratoldatban feloldva maradt.
Ez a vasoxydhydratról lefiltráltatván, sósavval túltelíttetett, ezután tiszta ammonnal vegyíttetvén az aluminiumoxydhydrat piszkosfehér pelyhekben kivált. Ezek szürlén gyüjtetvén és forró vízzel jól kimosatván, a szürle megszáríttatott és tartalmával kiégettetett. A kiégetett maradvány megméretett, és lehuzatván az egész súlyból a szürle hamva, a hátramaradt mennyiség az aluminiumoxyd súlyát adta.
7. A mész mennyiségének meghatározása.
A vas- és aluminiumoxvdról leszürlelt oldat fölmelegíttet-
vén, oxalsavas ammonnal vegyíthetett, és jól felkavartatott.
A kivált finom feliér csapadék meleg helyen 24 óra alatt leüle
pedvén, lefiltráltatott, jól kimosatott, megszánttatott, ezután a filtrumról levétetvén, platintégelyben lassan az enyhe izzásig lievíttetett. Ezalatt a sóskasavas mész szénsavas mészszé vál
tozott át, mely chlorcalcium felett kihűlvén, megméretett.
A hátramaradt filtrum pedig elégettetvén, a maradék szintén leméretett és mint szénsavas mész a többihez adatott.
8. A magnesia mennyiségének meghatározása.
A sóskasavas meszről lefiltrált oldat phosphorsavas nátrium oldattal vegyíttetvén, jól fölkevertetett. A kivált jegeczes csapa
dék teljes leülepedése után lesziiretett, ammontartalmú vízzel kimosatott, megszán ttatott, ezután a filtrumról gondosan levé
tetvén, platintégelyben lassan addig lievíttetett, míg a phos
phorsavas ammon magnesiából az ammóniák egészen ki nem hajtatott és a phosphorsavas magnesia pyrophosphorsavas magnesiává át nem változott, azaz 2(Am. Mg. P 0 4)-ból Mg2 P2 0 7 nem lett. A kevéssé szürkés maradék chlorcal
cium felett kihűttetvén, leméretett, a filtrum pedig teljesen el
égettetvén a maradék az előbbihez számíttatott. A nyert phos
phorsavas magnesiából a magnesia mennyisége kiszámíttatott.
9. A kalium és nátrium meghatározása.
E czélból 250 gmm. víz leméretett, főző pohárban fölhe- víttetett, és sósavval telíttetvén addig főzetett, míg a szénsav teljesen el nem szállott; ezután bariumbydratoldat adatott hozzá, és azzal addig főzetett, míg csapadék még támadt. Ez
alatt a calcium, magnesium, vas és aluminium kiváltak, míg a kalium és natrium mint hydratok a bariumchloriddal és a ba- riumhydrát túlmennyiségével az oldatban maradtak. Az oldat a csapadékról lefiltráltatván és a csapadék forró vízzel jól kimo
satván, az oldat szénsavas ammonnal vegyíthetett, mely minden báriumot mint szénsavas báriumot az oldatból kicsapott. Ez lefiltráltatván a csapadékról platincsészében a szárazságig bepá
rologtatott, mire az ammoniaksók teljes elíizetésökre a száraz maradék az enyhe izzásig hevíttetett. A hátramaradt sótömeg forró vízben felolvasztatott, és a kivált magnesiától lefiltrálta
tott. A nyert oldathoz ismét egypár csepp bariumhydrat adatott, mi által újból magnesia vált ki, miről újra lefiltráltatván, ismét
Л
8 Dî NENDTVICH KÁROLY.
bepárologtatott a szárazságig és kiizzíttatott. A kiizzított sóma
radvány vízben feloldatván a még kivált magnesiától újból le- filtráltatott, és a hozzáadott bariumhydrát tálmennyiségének eltávolítására szénsavas ainmon csepegtetett, a képezett csapa
dékról újból lefiltráltatott, és az oldat újból bepárologtatván, a szárazságig kiizzíttatott, mely eljárás annyiszor ismételtetett, míg a sótömeg új izzítás után tisztán fel nem olvadt. Csak akkor lehetett az oldatot minden magnesiától mentnek és azt tiszta nátrium- és kalium-chloridnak tekinteni. Ekkor az oldat kis platincsészében a szárazságig párologtatván el, a hátramaradt sótömeg, mely csak kálium- és natriumchloridból állott, az olvadásig izzíttatott és megméretett. A súly, lehúzván róla a platincsésze súlyát, adta a kalium és natriumchlorid összes mennyiségének a súlyát.
Ezen sótömeg újból feloldatván, platinchloridoldattal túl- mennyiségben vegyíthetett, ezután a szárazságig elpárologtatván, 86% borszeszszel, melyhez kevés æther adatott, kezeltetett. Ez feloldotta a túlmennyiségben hozzáadott platinchloridot, és a natriumplatincliloridot, míg a kaliumplatinchlorid mint narancs- sárga jegeczes csapadék hátramaradt. Az oldat leöntetvén a csa
padékról, ez 86% alkohol és ætherrel addig mosatott, míg az színtelenül le nem folyt, ezután igen kis porczelláncsészébe adatván, teljesen kiszáríttatott és leméretett. A nyert kalium
platinchlorid mennyiségéből (K2Pt Cl6) kiszámíttatott a kalium- chlorid (KCl) mennyisége, mert K2 Pt Cl6 megfelel 2 (KCl)-nek.
Ez levonatván az alkalichloridok összes mennyiségéből, marad a natriumchlorid összes mennyisége.
10. A jód, brom és lithium meghatározása.
E czélra a hátramaradt víz egész mennyisége (többnyire 4 kilo) egy pár cseppnyi kalioldat hozzáadása mellett a száraz
ságig párologtatott el, a hátramaradt sótömeg finom porrá tö
retvén, forró vízzel kezeltetett. A nyert oldat átfiltráltatott, és porczellánesészében, pár cseppnyi kálioldat hozzáadása mellett, a szárazságig párologtatott el. A száraz tömeg a porczelláncsé- széből kivétetvén, finom porrá töretett és 86% alkohollal több
ször kifőzetett. Az alkoholos oldat néhány csepp kálioldat hozzáadása mellett lepárologtatott, és a száraz maradvány finom porrá töretvén, absolut alkohollal több ízben kifőzetett. Ezen
szeszes oldat, egy csepp kalioldat hozzáadása mellett lepárol- tatott a szárazságig, a száraz maradék lepárolt vízben felolda
tott, és vagy sósavval kissé túltelíttetvén, palladiumchlorür csepegtetett hozzá a jód kiválasztására, vagy salétromsavval telített kénsav csepegtetvén hozzá, az oldat szénkéneggel (CSá) erősen és tartósan rázatott, mely a jódot magába fölvevén, sötét ibolyaszínre festetett. Ebben azután a jód alkénessavas natrium által térfogatilag határoztatott meg.
Azonban a rendelkezésre állott víz mennyiségéből a jódot nem lehetett oly mennyiségben nyerni, hogy azt az előadott módok egyike szerint mennyiségileg meghatározni lehetett volna. Csak egy esetben, t. i. az úgynevezett gleichenbergi víz
ben, melyből 10 kilo állott rendelkezésemre, a jód titrirozás által mennyiségileg határoztatott meg.
Még kevesbbé volt lehetséges a bromot 4 liter vízben még csak minőlegesen is kimutatni, annál kevésbbé mennyiségileg meghatározni.
A lithium meghatározása mennyiségileg szintén csak az úgynevezett gleichenbergi vízben volt lehetséges. A többiekben csak minőlegesen, a spectroscop segítségével, mulattathatott ki.
A bórsav jelenléte minden vízben igen kitűnően volt ugyan kimutatható, hanem azon vízmennyiségben, mely rendelkezé
semre állott, mennyisége nem volt meghatározható.
11. A phosphor sav meghatározása.
Erre azon üledék használtatott, mely a palaczkokban a vízből leülepedett. Ez t. i. nagyobbrészt vasoxyd, aluminium- oxyd, szénsavas mész és magnesiából állott, melyekhez részben a phosphorsav volt kötve. Egy üvegnek, melynek tartalma isme
retes, az üledéke filtrumon gyűjtetvén, azon jól kimosatott, ez
után higított sósavval megöntetett. Az üledék pezsgés alatt fel
olvadt, az oldat a filtrumon keresztülment, mire ez tisztára kimosatott. A filtrumon kevés barnásfekete rész maradt hátra oldatlanul. Ez mangánra vizsgáltatott meg, és azért a filtrum teljes kimosása és megszárítása után elégettetett és a hátra
maradt hamu része kevés natroncarbonáttal kevertetvén, pla- tinsodronyon az olvadásig hevíthetett. Azonban az olvasztott natrongyöngy csak kevéssé szürkés színt vett fel, és a mangan reactiónak semmi nyomát nem mutatta. A filtrumon maradt
1 0 Dï NENDTVICH KÁROLY.
oldhatlan rész tehát nagyobbrészt kovasavból, aluminiumoxyd- ból és kevés vasoxydból állott, mely alkatrészek a hideg és hí
gított sósavban fel nem olvadtak.
A sósavas átfiltrált oldat minden phosphorsavat magában tartott. Ehhez szalmiakoldat, ezután tiszta ammóniák túl- mennyiségben adatott, mi által minden phospborsav vasoxydhoz kötve kicsapatott. A csapadék, leülepedése után lefiltráltatott, jól kimosatott, és a filtrumon hígított salétromsavban felolda
tott. A filtrum jól kimosatván, a salétromsavas oldathoz mo- lybdánsavas ammon túlmennyiségben adatott és csaknem a forrásig hevíttetett. Képeztetett czitromsárga csapadék, a phosphorsavas molybdánammonból álló, mely 12 óráig meleg helyen állva hagyatott, míg teljesen le nem ülepedett, mire az oldat csapadékáról leöntetvén, a csapadék filtrumra hozatott, és ezen salétromsavval, melyhez hígított molybdánsavas am- monoldat adatott, kimosatott. Ezen lefiltrált oldat, a mosó ol
dattal együtt, porczelláncsészében a szárazságig párologtatott el.
A hátramaradt czitromsárga maradék újból molybdánsavas ammonoldattal kezeltetvén, a sárga csapadék az előbbihez advn, tiszta ammonnal, mely vízzel volt hígítva, megöntetett addig, míg az a filtrumon egészen fel nem olvadt. A nyert oldat sósav
val csaknem telíttetvén, magnesia keverékkel vegyíttetett, és üvegpálczával jól kevertetvén 24 óráig veszteg állni hagyatott.
Azonban, még azon üledék is, mely 6 kiló vízből ülepedett le, annyi phosphorsavas ammonmagnesiát nem adott, hogy azt filtrumon gyűjteni és a filtrum elégetése után megmérni lehe
tett volna ; és így a phosphorsav is 1000 gmm. vízben csak nyo
mokban volt található.
Ezen általános eljárás vázlata után átmegyek az egyes vizek elemzésére.
I. A vámfalusi (bikszádinak nevezett) ásványvíz vegy- elemzése.
A víz tiszta és színtelen. Ize savanyús és sós, későbben égvényes.A kék lakmuszpapírt vörös bőrszínűre festi, mely színét annak megszáradása után ismét elveszti, és a lakmusz kék színét ismét visszanyeri. Pohárba öntve gyöngyözik, és üvegben rázva
erősen pezseg az elszálló szénsavtól. Szaga nincsen. Hőmér- séke 1884-ben, ápril 11-dikén, 11 órakor 7.5° C. volt, 15 foknyi légmérsék mellett.
Fajsúlija : a 100 k. centimeteres üveg 20° C. mellett 99.958 gmm. lepárolt vizet vett fel; a bikszádi vízből 100.455 gram
mot; lesz tehát fajsúlya 1.0049.
A z összes szénsav meghatározása : 100 k. centim, víz adott 2.890 gmm. BaS04 ; tehát 1000 k. centim. 28.90 gmm.
BaS04-t. Ez megfelel 1000 gmm. vízben 5.483 C02-nek.
A kénsav meghatározása : 500 gmm. víz adott 0.215 gmm.
BaS04 t; tehát 1000 gmm. 0.430 gmm. BaS04-t. E szerint van 1000 gmm. vízben _ ... _ ... 0.1476 S03.
A chlor meghatározása : 500 gmm. víz 3.486 gmm. chlorezüstöt, tehát 1000 gmm. 6.972 gmm. chlorezüstöt (AgCl). Ez meg
felel 1000 gmm. vízben ... ... _ 1.7237 Cl.-nak.
Kovasav : Si02. 500 gmm. víz adott 0.015 gmm. kovasavat, te
hát 1000 gmm. adott .. ... ... ... ... 0.030 gmmot.
Vas és alum inium... ... ... ... nyomok.
Mész : 500 gmm. víz adott 0.113 gmm. CaC03 (szénsavas cal- ciumot), tehát 1000 gmm. ... ... ... . 0.226 gmmot.
Magnesia: 500 gmm. víz adott 0.127 Mg2P20 7 (pyrophosphor- savas magnesiát), tehát 1000 gmmban 0.254 gmmot. Ez megfelel 1000 gmm. vízben 0.0915 gmm. magnesiának.
A lkaliák : 250 gramm víz adott 1.912 gmm. kalium- és natriumchloridot összesen, tehát 1000 gmm. 7.648 kalium- és natriumchloridot. Ebből nyeretett kalium-platinchlorid (K2PtCl(;) 0.044, tehát lOOOgmmban 0.176gmm. K2PtCl6. Ez megfelel 0.0339 K20-nak, vagy 0,0536 kaliumchloridnak. Ez leliuzatván az alkali chloridok összes mennyiségéből, t. i. a 7.648-ból; marad na- triumchloridnak 7.5944.
Az összes szilárd alkatrészek meghatározása :
100 gmm. víz platintégelyben elpárologtatva, és a száraz maradvány 180°-ra hevítve adott 0.772 gmm. szilárd részeket, tehát 1000 gmmban 7.720 gmmot.
A vámfalusi (bikszádinak nevezett) ásványvíz ennélfogva következő alkatrészeket, következő mennyiségben tart magában :
1 2 D i NENDTVICH KÁROLY.
A ljakat :
Kaliumoxydot K20 _ ... ... ... ... ..
Natriurnoxydot Na20 ...
Calciumoxydot CaO ... ... ... ... __ ~ Magnesiumoxydot MgO... ... ... ... ... ..
Vas- és aluminiumoxydot ... ... _ _ ..
Litliiumoxydot (Li20) ... ... _. — ... ..
Savakat és háloideket : Kénsavat S03 ... ... ...
Szénsavat C02— ... ... — ... — — ..
Phosphorsavat P20 5 ... ... — ... — - Bórsavat B20 3 —
Kovasavat Si02 — — — —
Chlort ... ...
Jódból ... ... ... — — — — — - Az egyes alkatrészek kiszámítása.
1. Kénsavas káli K 2SO 4.
Káliumoxyd találtatott ... ... ... ... — . Ez igényel telítésére kénsavat ... ...
Alkotván kénsavas kálit... _ ... ... ... ..
2. Kénsavas natron Na^SO^
Kénsav találtatott ... — — — — - Ebből kötve van kálihoz ... ... ... — ~ Marad még kénsav... ... — ... ... — Ez igényel telítésére natriumoxydot ... ... _ Alkotván kéusavas nátriumot (Na2S04)
3. Natriumchlorid (N a C lj.
Natriumoxyd találtatott... ... __ — — - Ebből felhasználtatott a kénsav telítésére...
Marad még natriumoxyd
Chlor találtatott ... ... ... __ — — - Ez igényel telítésére nátriumot ... ... - - Alkotván natriumchloridot NaCl... —
4. Szénsavas natron N a2C 0 3.
Chlorhoz van kötve natrium ... .." ...
Ennek megfelel natriumoxyd Na20
1000.00',0 súlyrészben
0 0339 4.0240 0.2260 0.0915 nyomokat nyomokat
0.1476 5.4570 nyomokat nyomokat 0.0300 1.7237 nyomokat
0.0339 0.0288 0.0627 0.1476 0.0288 0.1188 0.0921 0.2109 4.0240 0.0921 3.9319 1.7237 1.1167 2.8404
1.1167 1.5051
1000.0000
Ezt levonva a nyert natriumoxyd összes mennyisé- súinreszben géb öl ... ... ... ... _ ... ... ... ... 3.9319 Marad natriumoxyd ... ... ... ... ... ... ... 2.4268 Ez igényel szénsavat C02 — __ — — — ...__ К 7223 Alkotván szénsavas nátront Na2C03 ... ... ... ... 4.1491
5. Szénsavas magnesia M gC 03.
Magnesia találtatott _ ... ... . — — 0.0915 Ez igényel telítésére szénsavat ... ... ... ... ... 0.1007 Alkotván szénsavas magnesiát MgC03 _ ... ... 0.1922 A mi a phosphorsavat, bórsavat és a jódot illeti, szintúgy a lithiumot is, ezeknek jelenléte ugyan világosan volt kimutat
ható, de a 4 liternyi vízben, mely e czélra rendelkezésemre ál
lott, mennyiségük nem volt meghatározható. A bróm, barium és strontium pedig minőlegesen sem voltak kimutathatók.
A vegyelemzés összeállítása.
A szénsavas sók, mint egyszerű szénsavas sók vannak íölvéve.
Kénsavas kalium K2S04 ... ...
« natrium Na2S04 Natriumchlorid NaCl
Szénsavas natrium Na2C03 ...
« magnesium MgC03
« mész CaC03 ...
Kovasav Si02 ... ...
Szénsavas vasoxydul FeC03 ... ...
Aljas phosphorsavas aluminium ...
Bórsavas nátrium _
Natriumjódid Na-J _ ... ...
Szénsavas lithium Li2C03 ... ...
1000 дттЪап
0.0627 0.2109 2.8404 . 4.1491
0.1922 0.2260 0 0300 nyomok nyomok nyomok nyomok nyomok Az alkatrészek összege 1000 grammban
Miután a szénsav egész mennyisége jelölt ásványvízben 5.483 grammot tesz savas sók képeztetésére 1.9227 gmm.
szerint :
a szénsavas magnesiára... . a szénsavas calciumra ...
a szénsavas nátriumra ... _ ... _ tehát összesen_
... ... ... 7.7113 a bikszádi névvel meg- ki, ebből pedig a szén
használtatott fel, név- ... ... ... 0.1007 ... ... ... 0.0994 ... ... ... 1.7226 ... . . ... 1.9227
1 4 Di NENDTVICH KÁROLY.
ugyan ezen mennyiség pedig a ketted szénsavas sók képezteté- sére igényeltetik, tehát mint félig kötött szénsav tekintendő ; marad még mint szabad szénsav 1.6376 gmm.
II. A turvékonyi (gleichenberginek jelölt) ásványvíznek vegyelemzése.
Ezen forrásnak vize is tiszta és színtelen, íze savanyús és kissé sós, későbben égvényes. A kék lakmuszpapirt eleinte bor
vörös színre festi, mely színét azonban a papír megszáradása után elveszti, és a lakmusz kék színe ismét visszaáll. Pohárba öntve gyöngyözik az elszálló szénsavtól és üvegben rázva erő
sen pezseg. Szaga nincsen. Fölhevítve az elszálló szénsavtól pezseg, és hosszabb ideig főzve, sárgásfebér üledéket rak le, mely szénsavas mész, szénsavas magnesia és kevés vasoxydul- ból áll. Hőmérséke 1884 ápril 11-dikén, délelőtt 10 és 12 óra között 6.5 volt, fajsúlya 1.00607.
Szénsav. 100 k. c. víz adott 2.745 gmm BaS04-t,
ez megfelel 1000 gmm vízben ... _ _ ... 5.1830 Ivénsav. 500 gmm víz adott 0.224 gmm BaS04-t, ez
megfelel 1000 gmmban... ... ... __ ... __ 0.1538 Chlor. 500 gmm víz adott 3.274 AgCl-t, ez megfelel
1000 gmm vízben_ ... ... ... ... _ ... 0.6187 Jód. 10.000 gmm. víz adott 0.01364 gmm jódot, te
hát 1000 gmm ban... ... ... ... ... 0.0014 Kovasav. 1000 gmm vízben_ _ _ _ _ .:. nyomok Vas- és aluminiumoxyd... ... ... ... ... .*.. _ 0.0030 Mész. 1000 gmm víz adott 0.232 gmm CaC03 vagyis
calciumoxydot CaO ... ... _ _ _ _ 0.1299 Magnesia. 1000 gmm víz adott 0.206 Mg2P20 7 ennek
megfelel MgO_ ... ... _ _ ... _ ... 0.0742 Alkaliak. 250 gmm víz adott 1.747 cbloralkaliákat,
melyből kiválasztatott 0.038 gmm K2PtCl6, lesz ennélfogva 1000 gmm vízben összesen 6.988 al- kalichlorid, és ezekből nyerve 0.152 K2PtCl6.
Ennek megfelel 0.0463 kaliumcblorid, vagy ka-
liumoxyd K20 ... ... ... ... ... ... ... ... 0.0293
Levonva a 0.0463 KCl-t az alkalicliloridok összes mennyiségéből, t. i. a 6.988-ból, marad natrium-
chloridnak ... ... _ ... ... ... — ... 6.9417 Tűzálló alkatrészek meghatározása. 100 gmm víz platin- tégelyben a szárazságig elpárologtatva és 180° C. hevítve adott 0.696 gmm. tűzálló alkatrészeket. Ez megfelel 1000 gmm vízben 6.960 tűzálló alkatrészeknek.
A vegy elemzés kiszámítása.
100U.0000
1. Kénsavas kálium. súlyrészben
Kaliumoxyd találtatott ... ... ... ... ... ... ... 0.0293 Ez leköt kénsavat _ ... ... ... ... ... ... ... 0.0249 Alkotván kénsavas kálit K.2S04 ... ... . ... 0.0542
2. Kénsavas natron.
Kénsav találtatott ... ... .. ... ... ... — _ 0.1538 Ebből lekötött a kalium ... _ ... ... _ ... 0.0249 Marad még kénsav... ... ... . ... 0.1289 Ez köt natriumoxydat Na20 ... ... ... ... ... 0.0999 Alkotván kénsavas nátriumot Na2S04... ... ... ... 0.2288
3. Natriumchlorid.
Chlor találtatott ... ... ... ... ... __ ... ... 1.0187 Ez telít nátriumot ... ... ... ... ... ... _ 1.0487 Alkotván natriumchloridot ... ... ... __ 2.6674
4. Szénsavas natrium.
Natriumchlorid találtatott .... ... ... ... ... ... 6.9417 Ebből levonván a fönnebb alkotott natriumchloridot 2.6674 Marad még natriumchlorid _ ... — __ 4.2743 4.2743 NaCl.-nak megfelel natriumoxyd ... ... ... 2.2650 Miből levonván a kénsavas nátriumban lekötött na
trium oxydot ... ... ... - ... ... 0.0999 Marad még natriumoxyd ... — __ ... _ 2.1650 Ez leköt szénsavat C02 ... _ _ _ ... _ _ 1.5365 Alkotván szénsavas nátront Na2C03 ... ... ... 3.7015
5. Natriumjodid (N a J.)
Jód találtatott... ... ... ... ... ... ... ... 0.0014 Ez telít nátriu m ot... . ... ... ... ... __ 0.0002 Alkotván natriumjodidot ... ... ... ... ... ... 0.0016
1 6 Dü NENDTVICH KÁROLY.
6. Szénsavas lithium Ь ц С 0 3.
Phosphorsavas lithium találtatott 10.000 gmmban 0.463 ez megfelel 0.179 lithionnak, vagy 1000
gmm vízben _ ... ... ... ... — 0.0179 0.0179 lithion igenyel telítésére szénsavat C02„_ ... 0.0262 Alkotván szénsavas litliiumot Li2C03 — — . 0.0441
7. Szénsavas magnesium M gC03.
Magnesiumoxyd találtatott ... ... ... ... ... — 0.0742 Mely leköt szénsavat ... ... ... ... ... 0.0816 Alkotván szénsavas magnesiumot MgC03 ... ... ... 0.1558
8. Szénsavas mész CaC03.
Szénsavas mész CaC03 találtatott ... ... ... ... 0.2320 9. Szénsavas vasoxydul FeC 03.
Vasoxyd Fe„,03 találtatott 0.002 ez megfelel FeC03._. 0.0032 10. Szabad és félig kötött szénsav.
Lekötött szénsav, es pedig nátriumhoz ... ... ... 1.5365 Magnesium hoz ... ... ... — — — 0.0816 Calciumhoz ... ... . . ... ... ... ... ... — 0.1021 Lithiumhoz ... ... ... — ... — — — - 0.0262 Vasoxydulhoz ... ... ... ... — — — ...___ 0.0012 A lekötött szénsav összes mennyisége ... ... ... 1.7476 Félig kötött szénsav ugyanannyi... — ...____1.7476 Egészen és félig kötött szénsav összesen ... ... ... 3.4952 Ezt levonván a talált szénsav egész mennyiségéből... 5.1830 Marad mint szabad szénsav ... — ... ... — — 1.6878
A vegyelemzés összeállítása.
woo.ooou A szénsavas sók mint egyszerű szénsavas sók véve : súlyrészben Kénsavas kalium Iv?S04 ... ... — .. — — 0.0542
« natrium Na2S04 ... — — 0.2288
Natriumchlorid NaCl ... ... ... — — — — 2.6674 Natriumjodid N a J ... . ... — ... - 0.0016 Szénsavas natrium Na2C03 ... _ ... — — — 3.70J5
« magnesium MgC03 ... — — — — 0.1558
« calcium CaC03 ... ... — — 0.2320
« lithium Li.,C03 ... ... ... — ... 0.0441
« vasoxydul FeC03... ... - — 0.0032 Aljas phosphorsavas aluminium ... ... — — — nyomok
1000.0000 súlyrészben
Bórsavas natrium ... _ _ ... — ... ... . nyomok Kovasav Si02 — _ _ — — — — — — 0.0050 A tűzálló alkatrészek összege ... — _ — _ 7.0936 Félig kötött szénsav _ ... _ ... ... — ... 1.7476 Szabad szénsav _ _ ... ... __ ... ... ... 1.6878
III. A vámfalusi (parádinak elnevezett) ásványvíz vegy- elemzése.
Ezen ásványvíz is tulajdonságaira nézve az előbbi kettőhöz hasonló, csakhogy a forrásnál a hydrothion szagát határozottan érezhetni, mi valószínűleg elnevezésére is okot és alkalmat adott. Üvegekre töltve azonban a legtöbb esetben hosszabb idő múlva e szagát elveszti.
Ez a víz is színtelen és tiszta. Ize ugyanaz mint az előbbi kettőé, csak hogy még a hydrothiongáz íze és szaga hozzájárul.
Hőmérséke tetemesen magasabb a többiekénél, t. i. 9° C. F aj
súlya 1.0044.
Szénsav mennyisége 1000.0000 súlyrészben ... 4.7530 Kénsav __ ... ... ... ... __ ... ... _ 0.0151 Chlor ... ... ... ... ... ... ... ... ... 1.2157 Jód ... ... ... ... ... ... ... ... ... — ... nyomok Kovasav ... _ ... ... ... ... . ... — — 0.0140 Vas- és aluminiumoxyd... ... ... ... — — — 0.0080 Melyből kiválasztatott vasoxyd ... ... — — ... 0.0030 Mész nyeretett mint szénsavas mész ... ... . ... 0.2520 Magnesia... ... ... ... ... ... ... 0.0576 Alkaliák. 250 gmm víz adott 1.364 gmm alkalichlo-
ridokat. Ez megfelel 1000 részben 5,457 gmm.- nak. Ebből nyeretett K.2PtCl6, 0'252 melynek
megfelel K.,0 ... ... ... ... ... ... 0.04855 Vagy kaliumchlorid KC1 — ... ... 0.07687 Ez levonva az alkalichloridok összes mennyiségéből,
tehát 0.07687 az 5.456-ból marad natriumchlo-
ridnak ... ... ... ... ... . 5.37913
M . T . AK. É R T . A T E R M É S Z E T T U D . K Ö R É B Ő L . 1 8 8 5 . X V . K . 9 . S Z . -
1 8 Dï NENDTVICH KÁROLY.
A veqijelemzés kiszámítása.
1000.0000
1. Kénsavas kalium K^SO^ súlyrészben Kénsav találtatott .... — ... . — — 0.0151 Ez telít kaliumoxydot K20 _ ... ... ... ... . 0.0177 Alkotván kénsavas káliumot K2S04 ... — ... 0.0328
2. Kaliumchlorid KCl.
Kaliumoxyd találtatott ... ... ... ... ... ... . 0.04855 Ebből telített a kénsav ... ... ... ... — 0.0177 Marad kaliumoxyd... ... — — — — — 0.0308 0.0308 K20 megfelel kálium nak ... — — — 0.0255 0.0255 K2 leköt c h l o r t ... . ... — — ...__ 0.0231 Alkotván kaliumchloridot ... ... ___ ... .... — 0.0486
3. Na triumchlorid Na Cl.
Chlor találtatott ... ... ... ... ... ... ... ... 1.2157 Ebből telített kalium ... ... __ _ — ... 0.0231 Marad még chlor ... _ _ _ ... ... ... — 1.1920 1.1926 chlor igényel nátriumot telítésre ... ... 0.7726 Alkotván natriumchloridot NaCl ... 1.9652
4. Szénsavas natron Ncl2C 03.
Natriumchlorid összes mennyisége találtatott ... ... 5.37913 Ennek megfelel a natrium ... ... ... ... 2.11594 Ebből a chlor telített _ ... __ ___ ... — — 0.77260 Marad natrium ... ___ ... — — — — 1.34334 1.34334 natrium megfelel natriumoxydnak ... 1.81095 Ez telit szénsavat C02 _ — — — — — 1.28493 Alkotván szénsavas nátront Na2C03 _ _ — ... 3.09552
5. Szénsavas magnesia MgCÜ3.
Magnesiumoxyd nyeretett ... ... — ... — — 0.05760 Ez telit szénsavat ... ... — ... ... — ... — 0.06340 Alkotván szénsavas magnesiát MgC03 ... ... — 0.12100
6. Szénsavas calcium CaCÜ3.
Ebből nyeretett a kiválasztott oxalsavas calciumból 0.25200 7. Szénsavas vasoxydul íe C 0 3.
Yasoxyd nyeretett 0.0030, ez megfelel vasoxydul-
nak FeO ... ... ... ... ... — -... 0.0027 Ez igényel szénsavat ... ... _ — ... — ---___0.0016
Alkotván szénsavas vasoxydult FeC03 ... — — 0.0043
A lithium, a phosphorsav és a bórsav, szintúgy a jód is, habár mindnyájan kimutathatók voltak e vízben is ; a víznek elegendő mennyiségben való hiánya miatt, mennyilegesen nem
voltak meghatározhatók. woooooo
8. A szabad szénsav meghatározása. súlyreszb-n Natrium telített szénsavat ... ... ... ... ... .... 1.28493 Magnesium « « ... ... ... ... ... ... ... 0.06340 Yasoxydulhoz van kötve ... ... ... ... ... ... 0.00160 Galciumhoz « « __ ... ... ... ... 0.11080 A kötött szénsav összege ... ... ... ... ... ... 1.46070 A kétszer szénsavas sók képeztetésére ... ... ... 1.46070 Lesz az egészen és félig kötött szénsav mennyisége. 2.92140 Az egész szénsav mennyisége, mely 1000 gmmban
találtatott... ... ... ... .... .... ... ... ... 4.7530 Erről lehuzatván az egészen és félig kötött szénsav
mennyisége ... ... ... ... ... ... ... ... 2.92140 Marad szabad szénsavnak ... ... ... ... ... ... 18316
A vegyelemzés összeállítása. A szénsavas sók mint egyszerű szénsavas sók véve grammokban
Kénsavas kalium K2S04___ ... ... ... ... ... ... 0.0328 Kaliumchlorid KCl ... ... ... ... ... ... ... 0.0486 Natriumchlorid NaCl .... ... ... ... ... .. ... 1.9652 Szénsavas natrium Na2C03 ... ... ... ... ... ... 3.0955
« magnesium MgC03 ... ... ... ... ... 0.1210
« calcium CaC03 ... .. ... ... ... 0.2520
« vasoxydul FeC03... ... ... ... ... ... 0.0043 A szilárd alkatrészek összege ... ... ... ... ... 5.5194
A szénsavas sók mint kétszer szénsavas sók véve :
Kénsavas kalium K2S04... ... ... ... ... ... ... 0.0328 Kaliumchlorid KCl... ... ... ... ... ... ... ... 0.0486 Natriumchlorid NaCl ... ... ... ... ... ... ... 1.9652 Kétszer szénsavas natrium Na2C20 5 ... ... ... ... 4.3804
« « magnesium MgC20 5 ... ... ... 0.1844
« « calcium СаС20 5 ... ... .. ... 0.3630
« « vasoxydul FeC20 5 .... ... ... ... 0.0059 kovasav ... ... ... ... 0.0140 Az alkatrészek összege mint kétszer szénsavas sók ... 6.9943 Egészen szabad szénsav... ... ... ... ... ... ... 1.8316
2*
2 0 D? NENDTYICH KÁROLY.
IY. A vámfalusi keserűvíz vegyelemzése.
A víz tiszta és színtelen. Ize is hasonló a többiékhez, csak hogy nagyobb sótartalmánál fogva, főleg a kénsavas sók és chlorvegyületek gazdagságánál fogva erősebb és kissé keserűbb.
Hőmérséke: 7.5° C.
Fajsúlya: 1.0089.
1000.0000 sulyrészben
Szénsav mennyisége ... ... ... ... _ ... ... 5.5330 Kénsav « .._ ... ... ... ... ... ... ... 0.5363 Cblor « .. ... ... ... ... ... ... ... 2.5296 Vas- és aluminiumoxyd_.. ... ... ... ... ... ... 0.0060 Kovasav Si02 ... ... ... ... ... ... ... ... 0.0280 Szénsavas mész ... ... ... ... ... ... ... ... 0.2480 Magnesia MgO... ... ... ... ... ... ... — — 0.0865 A lka liá k: 250 gmm. víz adott összesen 2.478 gmm
alkalichloridokat, melyből kiválasztatott 0.070 gmm K2PtCl6. Ez megfelel 1000 grammban 9.912 összes alkalichloridoknak és 0.280 КДЧС16-пак.
Ennek megfelel kaliumoxyd. . ... ... ... ... 0.0539 és natriumoxyd = Na 3 8654 + О 1.3445 ... ... 5.2099
Az elemzés kiszámítása : 1. Kénsavas kali KfiO ^.
Kali találtatott... ... ... ... ... ... ... ... — 0.0539 Ez igényel telítésére kénsavat S03 ... — 0.0459 Alkotván kénsavas kálit K2S04 ... ... ... ... — 0.0998
2. Kénsavas natron Na^SO^
Kénsav találtatott ... ... ... ... ... ... ... ... 0.5363 Ebből telített kali ... ... ... ... __ ... ... 0.0459 Marad kénsav... ... ... ... ... ... ... ... — 0.4904 Ez telít nátront ... ... ... ... ... ... __ 0.3801 Alkotván kénsavas nátront Na2S04 ... 0.8705
1000 0000
3. Natriumchlorid NaCl. súly részben
Chlor találtatott ... ... ... ... ... ... — ... 2.5296 Ez telít nátriumot ... ... ... _ ... — ... 1.6388 Alkotván natriumchloridot NaCl-t ... ... ... ... 4.1684
4. Szénsavas natron Na^C03.
Natriumoxyd találtatott... ... ... ... ... ... ... 5.2099 Ebből felhasználtatott a kénsav telítésére ... ... ... 0.3801
A chlor telítésére ... ... ... ... ... ... ... ... 2.2091 Összesen Na20 ... ... ... ... ... ... ... ... — 2.5892 Ez levonatván a natriumoxyd összes mennyiségéből,
tehát 5.2099—2.5892 marad natriumoxyd ... 2.6207 Ez telít szénsavat ... ... ... ... ... ... ... 1.8598 Alkotván szénsavas nátront Na2C03 ... ... ... ... 4.4805
5. Szénsavas magnesium MgCO%.
Magnesiumoxyd találtatott _. ... ... ... ... ... 0.0865 Ez köt szénsavat C02-t ... ... ... ... ... ... ... 0.0951 Alkotván szénsavas magnesiumot MgC03 ... ... ... 0.1816
6. Szénsavas calcium CaCO?i.
Ebből találtatott ... ... ... ... ... ... ... ... 0.2480 Melyben szénsav van ... ... ... ... ... ... __ 0.1091 Calciumoxyd CaO .... ... ... ... ... ... ... ... 0.1389 Szénsavas mész CaC03 ... ... ... ... ... ... ... 0.2480
7. A szabad szénsav meghatározása.
Nátriumhoz van szénsav kötve ... ... ... ... ... 1.8598 Magnesiumhoz « « ... ... ... ... ... 0.0951 Calciumhoz « « ... ... ... ... ... 0.1091 Aljakhoz kötött szénsav ... ... ... ... ... ... 2.0640 A kétszer szénsavas sók képeztetésére... ... ... ... 2.0640 Egészen és felig kötött szénsav ... ... ... ... ... 4.1280 A talált szénsav egész mennyisége ... ... ... ... 5.5330 Miről lehuzatván az egészen és félig kötött széns. azaz : 4.1280 Marad szabad szénsavnak ... ... ... ... ... ... 1.4050
A vegyelemzés eredményének összeállítása.
Kénsavas kali K2S04 ... — ... ... .... ... ... 0.0998
« natron Na2S04 ... ... ... ... ... ... 0.8705 Natriumchlorid NaCl ... ... ... ... ... __ ... 4.1684 Szénsavas natrium Na2C03 ... ... ... ... ... ... 4.4805
22 D; NENDTVICH KÁROLY.
Szénsavas magnesium MgC03 ... ...
« calcium СаС03 ... ... ...
« lithium Li3C03 ... ... ...
« vasoxydul FeC03 ...
Aljas phosphors, aluminium
Bórsavas natrium ... ... _ ... ...
Jodnatrium ... ... _
Kovasav ... ... ... ... ... ... ...
A tűzálló alkatrészek összege
Félig kötött szénsav ... ... ... ...
Szabad szénsav ... ... .. . _ ...
1000.0000 súlyrészben
0.1816 0.2480 nyomok nyomok nyomok nyomok nyomok 0.0280 10.0768 2.0640 1.4050
Mind a négy ásványvíz elemzésének egymás mellé való állítása.
Az egyes alkatrészek elnevezése
Bikezádi- nak elnevezett
Gleichen- berginek elnevezett
Parádinak elnevezett
Keserüviz- nek elnevezett
Kénsavas kalium K2SO4 . .. 0.0627 0.0542 0.0328 0.0998
Kaliumchlorid KC1. —_ ___ — - 0.0486 —
Kénsavas nátrium Na2SC>4 .. . . . 0.2109 0.2288 — 0.8705 Natriumchlorid NaCl. ... . . . . . . . . . 2.8404 2.6674 1.9652 4.1684 Szénsavas natrium N0 2CO3 _ . . . . . . 4.1491 3.6112 3.0955 4. 4805 Szénsavas magnesium MgC03_ . . . . . . 0.1922 0.1559 0.1210 0.1816 Szénsavas calcium CaCOs... . . . . . . 0.2260 0.2320 0.2520 0.2480 Szénsavas vasoxydul FeCC3 . . . . . . . . . nyomok 0.0032 0.0043 nyomok Aljas phosphorsavas aluminium _ . . . (( nyomok nyomok ((
Bórsavas n atriu m . . . ... . . . . . . . . . (( <( « « Natriumjodid NaJ. . . . . . . . . . . . . « 0.0016 (( <(
Szénsavas lithium LÍ2CO3 .... . . . . . . « 0.0441 « « Kovasav SÍO2 . . . . . . . . . . . . . . . 0.0300 0.0050 0.0140 0.0280 A szilárd alkatrészek összege 1.000000
sulyrészben . . . . . . .... . . . . . . 7.7113 7.0034 5.5334 10.0768
A szénsavas sók mint kétszer szénsavas sók véve.
Az egyes alkatrészek elnevezése Bikszádi- elnevezettnak
Gleichen- berginek elnevezett
Parádinak elnevezett
Keserüviz- elnevezettnek
Kénsavas kalium K2SO4 ___ 0.0627 0.0542 0.0328 0.0998
Kaliumchlorid KC1._ __ ___ ___ — — 0.0486 —
Kénsavas natrium Na2S04„_ . . . 0.2109 0.2288 — 0.8705 Natriumchlorid NaCl. . . . . . . . . . 2.8404 2.6674 1.9652 4.1684 Kétszer szénsavas natrium NaaCjOr,. . . 5.8714 4.1102 4.3804 6.3403 Kétszer szénsavas magnesium MgC20ö.__ 0.2929 0.2375 0.1844 0.2767 Kétszer szénsavas calcium CaCaOs 0 3254 0.3341 0.3630 0.3571 Kétszer szénsavas vasoxydul FeCsOs . . . nyomok 0.0044 0.0059 nyomok Aljas phosphorsavas aluminium . . . . « nyomok nyomok « Bórsavas n a triu m __ __ __ __ __ « <( « <(
Natriumjodid NoJ. . . . . . . . . . ___ (( 0.0016 « ,, Kettedszénsavas lithium LÍ2C2O5 . . . .... « 0.0703 (( « Kovasav Si02_ . . . . . . ... — . . . 0.0300 0.0050 0.0140 0.0280 A szilárd alkatrészek összege 1.000000
sulvrészben 9.6337 7.7105 6.9943 12.1408
Szabad szénsav__ __ __ __ __ 1.6376 1.7628 1.8316 1.4050
24 D; NENDTVICH KÁROLY.
Következtetések.
Ha ezen vizek alkotását egymással összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy alkotásukra nézve mindnyájan feltűnően megegyeznek egymással, mi arra jogosít fel, hogy azoknak ere
detét egy közös medenczéből származtassuk. Találjuk t. i. mind a négyben ugyanazon alkatrészeket, melyek mennyiségre nézve sem térnek el lényegesen egymástól. A mennyiben azok egy
mástól eltérnek, az úgynevezett vadvizek (közönséges forrás
vizek) kisebb-nagyobb mennyiségben való bozzáfolyásából ma
gyarázható.
Hőmérsékök arra mutat, hogy nem igen nagy mélységből erednek; és miután hőmérsékök ápril 11-dikén, tehát kora ta- vaszszal határoztatott meg, a midőn a téli hidegnek még nagy befolyása volt bőmérsékökre, feltehető, hogy azon források, melyeknek bömérséke legkisebb, legkevesbbé mély eredetre mutatnak ; szénsavban mind a négyen egyformán dúsak, és pedig kötött szénsavban úgy, mint szabadban.
A natronsók bennök kiválóan túlnyomók, nevezetesen a szénsavas natron és a natriumchlorid, melyek ennélfogva a vi
zeket részint természetrajzi, részint orvosi tekintetben cha- racterizálják. A chlornatrium (konyhasó) bennök túlnyomó, azután következik mindjárt a szénsavas natron, míg a kénsavas natron, általában a kénsavas sók, bennök alárendelt szerepet játszanak; sőt a «parádi»-nak elnevezett forrásvizében csak kénsavas kalium volt konstatálható, ügy vannak szintén mind
egyikben magnesia és mészsók, de ezek csekély mennyiségben találtatnak bennök, és csak mint szénsavas sók.
A vámfalusi és turvékonyi ásványvizek ennélfogva fő- és túlnyomó alkatrészeiket, t. i. a szénsavas nátront és a chlor- natriumot tekintve, az úgynevezett égvényes sós savanyúvizek (alkalisch muriatische Säuerlinge) sorába tartoznak, és alkotá
sukra nézve a seltersi és gleichenbergi vizekhez hasonlók.
Különös értéket tulajdonít a vámfalusi vizeknek jódtartal
múk, mely mindegyikben volt, habár csekély mennyiségben, mint az a jódtartalmú vizekben többnyire lenni szokott. A víz
nek csekély mennyiségénél fogva, mely rendelkezésre állott, az mennyiségileg csak a gleichenbergi névvel megjelölt víznél volt meghatározható, mivel csak abból állott 10 kilo rendelkezésemre.
A négy elemzett vámfalusi víz közűi az úgynevezett «ke- serüvíz» az egyes alkatrészeket a legnagyobb mennyiségben foglalja magában, és azért orvosi hatása is erősebb, mint a töb
bieké, és nagyobb mennyiségben használva, hashajtó szer gya
nánt működik, mi főleg a natronsók, különösen a kénsavas natron nagyobb mennyiségének tulajdonítandó, és úgy látszik, hogy ezen tulajdonságának köszöni nevét is, ámbár a keserű sóból nincsen benne semmi.
A mi gyógyhatásúkat illeti, az részint alkatrészeik minő
sége és mennyisége után elméletileg határozható meg; részint orvosi tapasztalás és gyakori használás után állapítható meg.
Miután alkotásukra nézve, mint már föntebb említve volt, az égvényes és sós savanyú vizekhez tartoznak, és erre nézve leg
inkább a seltersi, gleichenbergi és marienbadi vizekhez hason
lók, gyógyerejök is ugyan az lesz, csakhogy nagyobb sótartal
muknál fogva nagyobb hatásuk is van.
A vámfalusi, turvékonyi gyógyvizek ennélfogva használhatók:
1- ször. A légzési szervek bántalmainál, tehát üdült hurut
nál, főleg görvélyes egyéneknél, a tuberkulosishez való hajlam
nál, vagy kezdődő tuberculosisnál, gégecatarrhusnál, üdült nát
hánál és igy tovább.
2- szor. Az emésztési szervek bántalmainál, tehát gyomor- és bélhurutnál, emésztési és táplálási zavargásoknál, melyek a nyákhártyák bő és túlságos nyák elválasztásától származnak, a vámfalusi vizek mérsékelten és kis adagokban nagyobb időkö
zökben használva, kitűnő hatást gyakorolnak.
3- szor. Hasrekedtségnél és innét származó bántalmaknál, máj daganatoknál és epebőségnél, tehát főleg sárgaságnál, vagy egyéb bél- és gumókóros dugulásoknál, húgyhólyaghurutban stb.
4- szer. A tüdőhártya-vagy hashártya-gyuladások után hátra
maradt izzadmányokban, melyeket e vizek okszerű használata szétoszlat, és felszívásra ingerli a szerveket, általában minden gyuladás után hátramaradt izzadmányoknál, legyenek azok híg vagy szilárd természetűek.
5- ször. A női ivarrészek bántalmaiban, így a méhhüvely idült hurutjánál, a méhanya vagy petefészek gyuladásai után hátramaradt daganatoknál, a hónapszám zavargásainál és innét származó magtalané ágnál, stb.
2 6 Dç NENDÏVICH KAROLY.
Összehasonlítás végett azon ásványvizek alkotását is közlöm a melyeknek nevét viselik.
Bikszádi Gleichenbergi Р aradi Keserű viz Az alkatrészek
1 , vám-
elnevezese
falusi valódi István forrás
turvé- konyi
steier- országi
vám
falusi heves
megyei vám
falusi budai Erzsé
bet forrás Kéns. kalium ... 0.0627 — 0.0542 — 0.0328 0.0818 0.0998 0.1600
Kalium chlorid. . . — — — — 0.0486 0.0101 — —
Kéns. n atriu m ... 0.2109 0.2288 0.658 - ! 0.8705 14.1800 Natriumchlorid _ 2.8404- 2.6295 2.6674 14.241 1.9652 0.0084 4.1684 1.8300 Széns. natrium .. 4.1491 4.2258 3.6112 19.298 3.0955 1.1187 4.4805 — Széns.magnesium 0.1922 0.0302 0.1559 3.205 0.12100.1613 0.1816 0.2230
Széns. mész __ 0.2260 0.1964 о @1 СО О
2.728 0.2520 0.3503 0.2480 0.2800 Széns. vasoxydul nyomok 0.0007 0.0032 — 0.0043 0.0016 nyomok nyomok Aljas phosphors.
aluminium . . . ! « 0.0077 nyomok — nyomok — * «
Bórsavas natrium « 0.2877 (( _ ((
- • -
Natriumjodid . . . 1 « 0.0055 0.0016 — « —
Széns. lithium ... « 0.0153 0.0441
* —
„
-Kovasav ... ... 0.0300 0.0051 оо ю О
0.406 0.0140 d О Oft
0.0280 0.0400
Széns. strontium — 0.0037 — _ — — - -
Szerves anyagok, nyomok nyomok nyomok — nyomok 0.0085 nyomok nyomok
Széns. mangan... — — — — 0.0037 — -
Timföld . . . . . . — - — — 0.0005 - 0.0800
Kéns. magnesium — — — - : — — 8.0400
Kéns. mész (gypsz) — — — - ! — — 1.2300
Összeg. — __ 7.7113! 7.4076 7.0034 40.536 5.5334 1.7576 10.068 26.29 Hőmérsék.Celsius 7.5° 16° C. 9,5°С.
114° С.1 9° C.j 12° C.
!7.5°C. -
A különbségek, az alkatrészeknek egymással összehason
lításából láthatók. így az igazi bikszádi víz semmiféle kénsavas sókat nem tartalmaz, így nem tartalmaz továbbá a vámfalusi keserűvíz is semmi kénsavas magnesiát, a mi a keserű vizeket mindenekelőtt jellemzi.
Megemlítendő még, hogy az igazi bikszádi vizet Molnár János, budapesti gyógyszerész, a steierországi gleichenbergit Schrötter Antal, akkor gráczi, később bécsi műegyetemi tanár, a hevesmegyei parádit dr. Felletár Emil, és a budai keserű vizet dr. Nendtvich Károly, még 1854-ben elemezték.
