KÖZLEMÉNYEK
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye a kulturális járulék megfizetésének módjáról és mértékérõl kiadott szakmai állásfoglalásokról (2006)
I. Termékek kulturális járuléka
Termékek, részegységek ipari célú továbbfelhasználása
Az Országgyûlés 2001. február 6-ai hatállyal átfogóan módosította a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) mellékletét. A módosítás alapvetõ célja volt a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körének hozzáigazítása a Kombinált Nómenklatúrának (KN) megfelelõ (8 számjegyû) vámtarifaszámok- hoz, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) jegyzékek változásaihoz. Az „átfordítás” né- hány esetben együtt járt a járulékoltatott termékkör bõvítésével, illetve szûkítésével, ezért is vált szükségessé az Nkat.
hatálya alá tartozó besorolási kódszámokat részletezõ NKÖM-közlemény (Besorolási segédlet) kiadása és közzététele a Magyar Közlöny 2001/37. számában. A segédlet értelemszerûen a 2001. február 6-ától hatályos Nkat. mellékletében foglalt termékek beazonosítására szolgál. A kiigazítást, illetve „átfordítást” követõen, az Nkat. mellékletének I. része (Termékek) kulturális járulékfizetési kötelezettséget állapított meg az alábbi híradástechnikai termékekre vonatkozóan:
– ex 8522 ** ** vámtarifaszámú „Kizárólag vagy elsõsorban kép- és hangrögzítõ és lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével”,
– 8529 90 ** vámtarifaszámú „Kép- és hangrögzítõ és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével”.
TARTALOM
oldal oldal
KÖZLEMÉNYEK
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye a kulturális járulék megfizetésének módjáról és mértékérõl
kiadott szakmai állásfoglalásokról (2006) . . . . 273 A Sárvíz Multimédia Bt. Mûsorszolgáltatási szabályzata . 279 A „Vízió TV” televízió Mûsorszolgáltatási szabályzata . . 284 A Dera Televízió Pomáz Közmûsor-szolgáltatási szabályzata 292 Krakovszky Tamás-Krako Stúdió – Közmûsor-szolgáltatá-
si szabályzata . . . . 297 A Rakamazi Városi Televízió Közmûsor-szolgáltatói sza-
bályzata . . . . 301
A VIDEOKRÓNIKA Mûsorszolgáltatási szabályzata
(Gyomaendrõd) . . . . 305 Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhí-
vása (Dabas 97,5 MHz helyi rádiós frekvencia) . . . . 313 Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhí-
vása (Eger, 106,9 MHz rádiós frekvencia). . . . 343 Az ORTT közleményei . . . . 372 Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más
közalkalmazotti állásaira . . . . 381 A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások . . . . 385 A Nemzeti Kulturális Alap 3. számú Hírlevele
Az „ipari továbbfelhasználás” fogalmát ugyanakkor sem az Nkat., sem a Kereskedelmi Vámtarifa nem határozza meg, de más jogszabályok sem adnak erre vonatkozóan konkrét eligazítást. Az ipari célú továbbfelhasználásra a Besorolási segédlet sem tartalmaz utalást, mivel a Kombinált Nómenklatúra – a polgári repüléshez használt termékek kivételével – nem tartalmaz az Nkat. mellékletében meghatározott közcélú vagy közhasznú felhasználási célok szerinti megbontást.
Ennek ellenére a jogalkotói szándék az volt, hogy meghatározott termékek esetében a járulékoltatott körbõl kikerüljenek a nem közvetlenül lakossági értékesítésre és felhasználásra szánt berendezések, eszközök. Ilyen kivételt jelent az ipari továbbfelhasználás is a 8522 és 8529 90-es vámtarifaszám alá sorolt termékek vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a jogi kötõerõvel nem bíró (nem jogforrás értékû) Besorolási segédlet tartalmazza-e ezeket a kivételeket vagy nem. Más megfogalmazásban: egy termék kulturális járulékkörbe tartozását nem a Besorolási segédlet, hanem az Nkat. – kivétele- ket is tartalmazó – melléklete határozza meg. Mindez összhangban van a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tövény 1. §-ának (2) bekezdésével is, mely szerint alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogsza- bállyal.
A járulékmentesség igénybevételéhez elegendõ lehet a vevõ nyilatkozata, illetve megfelelõ bizonylata, miszerint az el- adótól vásárolt összes terméket saját ipari termelõ tevékenysége során használja fel. Mivel az Nkat. errõl konkrétan nem rendelkezik, a kérdést a törvény módosítása rendezheti megnyugtatóan, a vevõ nyilatkozatának formai és tartalmi köve- telményeirõl.(OKM-13250/2006.; OKM-14038/2006.)
II. Szolgáltatások kulturális járuléka
Külföldi székhelyû, kizárólag az általános forgalmi adó alá bejelentkezõ társaságok kulturális járulékfizetési kö- telezettsége
Az Nkat. 5/A. § (1) bekezdésének elsõ mondata szerint a kulturális járulék alapja a kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. E meghatározással a jogalkotói cél egyértelmûen az volt, hogy a belföldön – az Nkat. mellékletében meghatározott – ter- mékértékesítés (termékimport) vagy szolgáltatásnyújtás révén árbevételt elérõ adóalanyok fizessék meg a kulturális já- rulékot. A jelzett törvényhelyben a számviteli törvényre történõ utalás az „árbevétel”, illetve az „egyéb bevétel” fogal- mának az értelmezését szolgálja. Kétségtelen tény az is, hogy az adóalanynak járulékfizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha az Nkat. hatálya alá tartozó vámtarifaszámon vagy SZJ-számon árbevételt vagy egyéb bevételt realizál.
Amennyiben a kérdéses külföldi székhelyû társaságok üzleti tevékenységet végeznek Magyarországon, amelybõl árbe- vételük (egyéb bevételük) van, akkor alanyaivá válnak a kulturális járulékfizetési kötelezettségnek függetlenül attól, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak vagy sem.
Reklámszolgáltatás az Európai Unión keresztül
Az Nkat. 5. §-ának (1) bekezdése értelmében a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után kell megfizetni a kulturális járulékot. E szakasz (4) bekezdése azt mondja ki, hogy a járulékalap megállapítása során az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységbõl származó árbevételt csökkenti a szám- lával igazolt – e törvény szerint járulékköteles – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértéke- ként kifizetett összeg.
A fenti szabály lényege: a járulékalap megállapítása során a hirdetési tevékenységbõl származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt – az Nkat. szerint járulékköteles – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenérté- keként kifizetett összeg. Ennek az egyedi rendelkezésnek a magyarázata egyrészt a korábbi, egymásnak ellentmondó tá- jékoztatások, jogértelmezések feloldása, másrészt a reklámszolgáltatási tevékenységre jellemzõ ügynökségi, alvállalko- zói láncolatból fakadó járulékhalmozódás kiküszöbölése, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy egy termé- ket, illetve szolgáltatást csak egyszer terhelhet járulékfizetési kötelezettség. Ezt erõsítette meg az Nkat. 2005. január 1-jétõl beiktatott 5. § (6) bekezdése, amely szerint a járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. Ez a módosítás egy évek óta húzódó jog- értelmezési problémát szüntetett meg azzal, hogy egyértelmûvé tette az egyszeres járulékteher fizetési kötelezettséget, mely megfelel az állásfoglalásokban kifejtett jogértelmezéseken alapuló eddigi adózói és adóhatósági gyakorlatnak.
E szabályozás a belföldi, illetve a belsõ piaci termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik. Az export- hoz, illetve a Közösségen belüli termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtásokhoz ugyanakkor több mentesség is kap- csolódik. Ezek szerint nem kell kulturális járulékot fizetni:
– azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az áfatörvény 29. §-a szerint (termékex- port, termékexporttal egy tekintet alá esõ termékértékesítés, valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nem- zetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás) mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól [5. §-ának (3) bekezdése],
– azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az áfatörvény 29/A. §-a szerint (közössé- gen belüli termékértékesítés) mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól [5. §-ának (3) bekezdése], – azon szolgáltatások után sem, melyek az áfatörvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minõsülnek [5. §-ának
(3) bekezdése].
A közösségen kívüli országokból történõ termék- és szolgáltatásimport, valamint a belföldön (belsõ piacon) elõállított termék forgalomba hozatala után továbbra is meg kell fizetni a kulturális járulékot. Ennek egyértelmûvé tételét szolgálta az Nkat. 2005. január 1-jei hatállyal történõ módosítása, amely az importáló fogalmát kiegészítette azzal, hogy közössé- gen belüli beszerzés esetén a forgalmazó a kulturális járulék alanya. A jelzett kiegészítés hiányában a közösségen belüli termék-elõállítás és -beszerzés, illetve szolgáltatásnyújtás teljes egészében kikerült volna a járulékkörbõl, ami nem lett volna összhangban a jogalkotói célokkal, és hátrányosan érintette volna a magyarországi gyártókat, forgalmazókat.
Az a körülmény, hogy a reklámszolgáltatást egy külföldi alvállalkozó nyújtja egy belföldi szolgáltatónak (aki ezt to- vábbszámlázza a belföldi megrendelõ felé), önmagában nem alapozza meg az árbevétel-csökkentési és ebbõl következõ- en kulturális járulék-csökkentési lehetõséget az Nkat. 5. §-ának (4) bekezdése alapján. A beszámítási lehetõség arra az esetre vonatkozik, amikor a szolgáltatási láncolat elõzõ szereplõje már megfizette a kulturális járulékot ugyanazon tevé- kenység után. A szolgáltatási láncolat további szereplõinek ekkor csak a hozzáadott számlaérték után keletkezik járulék- fizetési kötelezettsége.(2.3.1/1591/2005.)
III. Építmények kulturális járuléka
Az építtetõ tájékoztatási kötelezettsége
Az Nkat. 2001. évi módosítását követõen került kiadásra a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításá- ról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM–PM együttes rendelet (R.), amely a címében is azt jut- tatja kifejezésre, hogy a kivitelezõt terheli a járulékfizetési kötelezettség. Az R. kibocsátása azért vált szükségessé, mert – az építmények megvalósításának, kivitelezésének sajátosságaira tekintettel – bizonyos esetekben rendelkezni kellett az építtetõ feladatairól, kötelezettségeirõl is. Ennek megfelelõen, az építtetõ az építési-szerelési-kivitelezési szerzõdés- ben nyilatkozni köteles a kivitelezõ felé, ha a tervezett építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerzõ- déskötéskor eléri a 120 millió forintot. Az építtetõ tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra az esetre is, ha a bekerülési költség a késõbbiekben beálló változás hatására mégsem éri el, illetõleg, ha a szerzõdéskötéskor nem, de a késõbbiekben beálló változás hatására mégis eléri vagy meghaladja a járulékköteles értékhatárt [R. 2. § (1)–(2) bekezdései]. Ezek a részletszabályok azt a célt szolgálják, hogy mentesítsék a kivitelezõt a járulékfizetési kötelezettség alól azokban az ese- tekben, amikor a bekerülési értéket, illetve változását (csökkentését) nem õ, hanem az építtetõ határozza meg, pontosab- ban az építtetõ van az ezen információk birtokában.
Az Nkat. 5/B. §-ának (1) bekezdése szintén meghatároz egy olyan esetkört, amikor a járulékfizetési kötelezettség átszáll az építtetõre: „Az építtetõ (beruházó, megrendelõ) köteles a kivitelezõt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles vagy nem. A kivitelezõ járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejûleg keletkezik, il- letõleg szûnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetõt terheli.”
Az építtetõ tájékoztatási kötelezettségének ugyanakkor nem feltétlenül kell külön (önálló) írásos nyilatkozatot öltenie, különös tekintettel arra, hogy sem az Nkat., sem az R. nem részletezi, nem határozza meg a nyilatkozat formáját. Ebbõl következõen a tájékoztatás megvalósulhat az építési (szerelési, kivitelezési) szerzõdésben is oly módon, hogy a felek egyértelmûen rögzítik a kulturális járulék fizetési kötelezettség alanyát. (Erre utal amúgy az R. 2. §-ának (1) bekezdése is, amely azt mondja ki, hogy az építtetõ az építési szerzõdésben nyilatkozik a kivitelezõ felé az építmény bekerülési érté- kérõl.) Mindazonáltal nem az NKÖM, hanem a jogalkalmazó szervek (APEH, bíróság) hatáskörébe tartozik annak meg- ítélése, hogy a konkrét szerzõdésben szereplõ kitétel („A javadalmazás kiemelten a vállalkozó valamennyi anyag- és bér- költségét fedezi, valamint minden egyéb, a jelen szerzõdés teljesítésébõl keletkezõ költséget, kiemelten a szállítási költ- ségeket, adókat, vámokat…”) kiváltja-e a jogszabályok által megkövetelt nyilatkozatot, vagy sem. A helyzetet az Nkat.
vagy az R. megfelelõ módosítása rendezheti megnyugtatóan, az építtetõi nyilatkozat formai és tartalmi követelményei- rõl.(2.3.1/529/2006.)
Értéknövelõ beruházások kulturális járulékfizetési kötelezettsége
Az Nkat. 2001. február 6-ától hatályos 5/A. §-ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja – az Nkat. mellékleté- nek III. részében felsorolt – épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a 120 millió forintot elérõ vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minõsül- nek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. Egyéb, az Nkat.-ban nem szabályo- zott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvény és a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM–PM együttes rendelet (R.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az R. 3. §-ának (2) bekezdése szerint az építési szerzõdés megkötését megelõzõen megvalósított (létrehozott) építmény esetében kizárólag a bõvítésével, rendeltetésének, funkciójának megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának nö- velésével összefüggõ költségeket kell a járulékköteles értékhatár megállapítása szempontjából számításba venni. Ez a szabály csak úgy értelmezhetõ, hogy ha egy építmény bekerülési értéke a bõvítést követõen meghaladja a 120 millió fo- rintot, akkor járulékfizetési kötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy a bõvítés költsége eléri-e a 120 milliós ha- tárt vagy alatta marad annak. Jelentõsége van ugyanakkor az építmény aktiválása idõpontjának, vagyis annak, hogy be- ruházást 2001. február 6-a elõtt (meghatározott építményekre vonatkozó kulturális járulék bevezetésének idõpontja) vagy 2001. február 6-a után valósítják meg.
Az elsõ esetben az eredeti építmény könyv szerinti értéke nem képez járulékalapot. A 120 millió forintot meghaladó könyv szerinti értéken nyilvántartott épületek esetében a kulturális járulék alapja a beruházás(ok) bekerülési költsége.
Ebben az esetben tehát az eredeti építmény értékét nem, a beruházás bekerülési költségét viszont akkor is figyelembe kell venni a kulturális járulék alapjának meghatározásakor, ha a beruházás bekerülési költsége önmagában nem éri el a 120 millió forintot.
A második esetben az építmény könyv szerinti értéke értelemszerûen része a járulékalapnak, kivéve azt az esetet, ha a 2001. február 6-a után megvalósított 120 millió forint könyv szerinti értékû építmény után már megfizették a járulékot;
ez esetben a beruházás teljes költsége képezi a járulék alapját.
Abban az esetben, ha egy beruházás több évig tart, akkor – akár növekszik, akár csökken a késõbbiekben az értékhatár – a kulturális járulék megfizetése szempontjából az építési szerzõdés megkötésének évében hatályos törvényi értékhatár az irányadó.(2.3.1/263/2006.)
Építmények, építtetõ besorolása; a járulékfizetésre kötelezett személy vagy szervezet meghatározása
Az Nkat. 2001. február 6-ától hatályos módosítása a járulékköteles termékek és szolgáltatások körét kiegészítette külön- bözõ ÉJ szám alá tartozó épületekkel és egyéb építményekkel (III. fejezet). Az Nkat. mellékletének III. fejezete minden tekintetben az Építményjegyzékrõl szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH Közlemény (ÉJ) besorolását és kategóriarendszerét veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy a kulturális járulékfizetési kötelezettség szempontjából az ÉJ vonatkozó négy számje- gyû osztályozási rendszerének a meghatározásait kell figyelembe venni, az ezekhez tartozó részletezésekkel és kivéte- lekkel („Nem tartoznak ide:…”) együtt. Mindebbõl tehát az is következik, hogy építmények kivitelezése esetén a kultu- rális járulékfizetési kötelezettséget nem a tevékenység SZJ-szám szerinti besorolása, hanem a megvalósított építmény ÉJ-száma alapozza meg.
A kivitelezõ fogalmát az Nkat. 9/A. §-ának 6. pontja, valamint az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki ve- zetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 151/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet pontosan definiálja. Az elõbbi szerintkivitelezõ:építmény létrehozására – az épí- tett környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint – jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. §c)pontja szerinti gazdálkodó szervezet.
Az utóbbi szerint pedigkivitelezõ:az építõipari kivitelezési tevékenység gyakorlására – jogszabályban meghatározottak szerint – jogosult természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság. Az építtetõfogalmát ugyancsak ez a rendelet határozza meg, a következõképpen: minden olyan természetes vagy jogi sze- mély, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel.
Építmények kivitelezése esetén – fõszabályként – a kivitelezõ köteles megfizetni a kulturális járulékot. Az Nkat. ponto- san meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a járulékfizetés nem a kivitelezõt, hanem az építtetõt terheli [5/B. § (1), (4) és (5) bekezdése].
Alvállalkozók bevonása esetén is a fentiek alapján kell meghatározni azt, hogy ki (mely gazdálkodó szervezet) köteles megfizetni a kulturális járulékot, nem pedig aszerint, hogy az adott vállalkozás milyen statisztikai besorolási szám sze- rint azonosítja magát. Több kivitelezõ esetén pedig – a kivitelezõk külön megállapodását, a terhek egymás közötti meg- osztását figyelmen kívül hagyva – a kulturális járulék megállapítására és megfizetésére az köteles, aki az Nkat. mellékle-
tében foglalt építmények kivitelezése után, az ezeknek megfelelõ ÉJ-szám szerinti (vég)számlát kibocsátja az építtetõ (beruházó) felé.(OKM-166/2006.)
Építmények bekerülési költsége bontásnál
A kulturális járulékfizetés körébe tartozó termékeket, szolgáltatásokat és építményeket, valamint a járulék megfizetésére kötelezettek körét a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) határozza meg. Az Nkat. 2004.
június 10-tõl hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja – az Nkat. mellékletében felsorolt – épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérõ vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minõsülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja [5/A. § (2) bekezdése].
Az építmény megvalósításának bekerülési költségét, vagyis az építmény megépítésének számlázott anyagköltségét és munkadíját az Nkat. 9/A. §-ának 9. és 10. pontja határozza meg.
Eszerint:
azépítmény megvalósításának anyagköltségemagában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasz- nált vásárolt anyagok és saját elõállítású termékek bekerülési (beszerzési, elõállítási) értékét, ezen anyagoknak, termé- keknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket;
az építmény megvalósításának munkadíjamagában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerõ bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általá- nos költségek hasznos fedezetét.
Az építmények bekerülési költségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni továbbá a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM–PM együttes rendelet (R.) elõírásaira is. Az R. 3. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerû használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szüksé- ges költséget számításba kell venni. Ez azt jelenti, hogy egy építménynél az elõkészítés (pl. tervezés, tereprendezés), vagy pl. a lift és a telefonközpont költségei ide tartoznak, míg a szobaberendezések, bútorok költségei nem. Mindebbõl az következik, hogy egy új építmény megvalósulásának a helyén lebontásra kerülõ építmény bontási költségeit figye- lembe kell venni az építmény bekerülési költségének meghatározásánál.(OKM-11446/2006.)
Kulturális járulék lakóépülethez tartozó tároló és garázsépület esetében
Az Nkat. mellékletének III. része sorolja fel a járulékköteles építményeket ÉJ (Építményjegyzék) szám szerinti bontás- ban. Eszerint kulturális járulékot kell fizetni az 1242 ÉJ-szám alatti „Garázsépületek” és az 1252 ÉJ-szám alatti „Táro- lók, silók és raktárak” után. A 11 ÉJ-gyûjtõszám alatti lakóépületek megépítése után nem kell megfizetni a kulturális já- rulékot.
A kulturális járulékfizetési kötelezettség szempontjából a fent említett építményeket aszerint kell megítélni, hogy azok üzembe helyezése, illetve pénzügyi aktiválása elkülönül-e, továbbá, hogy külön fõkönyvi számon kerülnek-e nyilvántar- tásra. Amennyiben a garázsépület és a tárolók aktiválása elkülönül a lakóépülettõl, akkor – a törvényi feltételek megléte esetén – meg kell fizetni utánuk a kulturális járulékot. Abban az esetben viszont, ha a garázsépület és a tárolók a lakóépü- let bekerülési értékének részeként kerülnek aktiválásra, akkor azok bekerülési költségei nem képezik részét a kulturális járulék alapjának.(OKM-12271/2006.)
Építmények bekerülési költségének meghatározása
1. Az Nkat. 2004. június 10-tõl hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja – az Nkat. mellékletében felsorolt – épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérõ vagy meghaladó összértékûépítmények létrehozásának bekerülési költsége.A bekerülési költség fogalmának és tartalmi elemeinek a meghatározásánál az aláb- bi jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni:
– Nkat. 5/A. § (2) bekezdése, valamint 9/A. §-ának 9., 10. és 11. pontja,
– a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 47–51. §-ai [Az eszközök bekerülési (beszerzési és elõállítási) értéke], – a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.)
NKÖM–PM együttes rendelet (R.) 3. §-a.
Az említett jogszabályok meghatározásai helyenként eltérnek egymástól, ami azt a látszatot keltheti, hogy a rendelkezé- sek között nincs összhang. Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos, és elsõsorban abból adódik, hogy az eszközök
bekerülési értékére vonatkozó Szt.-beli „gyûjtõszabályok” minden eszközre vonatkoznak, nemcsak az építményekre.
Ezzel szemben az Nkat. és a végrehajtására kiadott R. értelemszerûen csak az építmények, épületek bekerülési költségé- vel (értékével) foglalkozik. Mindebbõl következõen, az Szt. – éppúgy, mint az adózás rendjérõl szóló törvény (Art.) – háttértörvénye az Nkat.-nak, vagyis elõírásait alkalmazni kell azokban az esetekben, amelyeket az Nkat. és az R. nem szabályoz teljeskörûen. Az Szt. szerint az építmény (épület) beszerzési (bekerülési) költségek között kell elszámolni pél- dául a tervezés, elõkészítés, lebonyolítás, az új technológiaelsajátítás díjait, közvetlen költségeit. Ezeket az elõírásokat az Nkat. és az R. nem ismétli meg, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene figyelembe venni az építmény (épület) kivitele- zése utáni kulturális járulékalap meghatározásánál.
Az R. 3. §-ának (1) bekezdése az építmény „bruttó értéke” kifejezést használja, amit konkrétan nem határoz meg. A jog- alkotói szándék azonban e tekintetben is világos, és ez a hivatkozott bekezdésbõl egyértelmûen következik: az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerû használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szükséges költséget számításba kell venni. Ez azt jelenti, hogy egy építménynél az elõ- készítés (pl. tervezés, szakértés, bontás, tereprendezés), vagy pl. a személyi felvonó költségei ide tartoznak, míg a szoba- berendezések, bútorok költségei nem.
2. Egy építmény esetében a bekerülési érték részét képezik, következésképpen a kulturális járulék alapjába beszámítan- dó a beruházáshoz kapcsolódó hitelek után fizetett kamatok, devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyam-differenci- ák, biztosítási díjak, összhangban az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a, b)ésc)pontjával.
Az építmény megvalósításának munkadíját az Nkat. 9/A. §-ának 11. pontja a következõképpen definiálja: az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerõ bérköltsége és annak járulékai, az igénybe vett gépek és szol- gáltatások költségei, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezete. Az Szt. ehhez kapcsolódóan csak a beruházás- tervezés, a beruházás-elõkészítés, a beruházáslebonyolítás, az új technológiaelsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségeit említi, illetve emeli ki [47. §-a (4) bekezdésénekd)pontja]. Ezekbõl a rendelkezésekbõl az következik, hogy az adott építmény megvalósításához kapcsolódóan megfizetett közmûfejlesztési hozzájárulások összege is része a járu- lékalapnak, ha azt a megrendelõre nem ilyen címen hárítják át. A törvényi definícióban szereplõ „ezekre jutó általános költségek hasznos fedezete” kifejezés azt jelenti, hogy ha a munkát mások számára végzik, akkor a munkadíjat a számlá- zott összegben, ha pedig saját vállalkozásban végzik, akkor az Szt. 51. §-ában meghatározott módon kell számításba ven- ni a kulturális járulék alapjának meghatározásánál.
A kulturális járulék alapjába be kell számítani a tervezés, az építési ellenõrzés és a szakértés díjait, költségeit is.
Amennyiben egy kivitelezõ vagy közremûködõ kizárólag valamely részfeladatot végez el, akkor a kulturális járulék megállapítására és megfizetésére az köteles, aki az Nkat. mellékletében foglalt építmények kivitelezése után, az ezeknek megfelelõ ÉJ-szám szerinti (vég)számlát kibocsátja az építtetõ (beruházó) felé. Ellenkezõ esetben, vagyis generálkivite- lezõ hiányában az egyes kivitelezõk (vállalkozók) a teljes bekerülési költség rájuk esõ részének arányában kötelesek a kulturális járulékot megfizetni. A kivitelezõk az építtetõvel kötött szerzõdésnek megfelelõen számlázzák az építmény megvalósításának költségeit. Az így számlázott (és a számviteli elõírások szerint az üzleti évben az értékesítés árbevéte- leként elszámolt) összeg lesz a kulturális járulék alapja.
A kivitelezõ fogalmát az Nkat. 9/A. §-ának 6. pontja, valamint az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki ve- zetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet pontosan definiálja. Ez utóbbi szerint kivitelezõ: az építõipari kivitelezési tevé- kenység gyakorlására – jogszabályban meghatározottak szerint – jogosult természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság. Az Nkat. és az R. rendelkezései alapján építmények kivitelezése esetén – fõszabályként – a kivitelezõ köteles megfizetni a kulturális járulékot. Az Nkat. pontosan meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a járulékfizetés nem a kivitelezõt, hanem az építtetõt terheli [5/B. § (1), (4) és (5) bekezdése].
Mindezekbõl következõen, a kizárólag tervezõi, szakértõi tevékenységet végzõ közremûködõket nem lehet kivitelezõ- nek tekinteni, és közremûködésük ellenértékét – amennyiben tevékenységük elkülönül a generálkivitelezõétõl és az épít- tetõ közvetlenül bízza meg õket – úgy kell tekinteni, mint az építtetõ által nyújtott (saját) szolgáltatást. Ezek után pedig a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetõt terheli.
3. Az adózás rendjérõl szóló törvényi rendelkezéseknek megfelelõen az Nkat. 2006. január 1-jétõl hatályos módosítása kimondja, hogy az építtetõ az õt terhelõ kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendelte- tésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg [6. § (1) bekezdése]. Ebbõl a rendel- kezésbõl az következik, hogy alapesetben az építmény rendeltetésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) fennálló értékét kell figyelembe venni a kulturális járulék alapjának meghatározásánál. Erre az esetek többségében a használatba- vételi engedély kiadását követõen kerül sor. Ha a használatbavételi engedély kiadása elválik a belsõ specifikációk kiépí- tésétõl, akkor ezeknek az ügyfélspecifikus kialakításoknak a bekerülési költségei is az építmény (épület) bruttó értéké- nek a részét képezik, amelyeket számításba kell venni a kulturális járulék alapjának meghatározásakor. Ha már megtör- tént az építmény (épület) aktiválása, akkor az aktivált értéket korrigálni kell az utólagos bekerülési költségekkel.
(OKM-11342-1/2006.)
Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei
Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy több, vezetékes mûsorszolgáltatót közmû- sor-szolgáltatóvá nyilvánított az alábbiakban leírtak szerint:
– Sárvíz Multimédia Bt.-t (Sárvíz Térségi Televízió) az ORTT 668/06. (III. 22.) határozata alapján,
– Dunakeszi Vízió Stúdió Médiaszolgáltató Bt.-t (Vízió TV) az ORTT 1545/06. (VI. 7.) határozata alapján, – Pagdi Kft.-t (Dera Televízió) az ORTT 2769/06. (XII. 13.) határozata alapján,
– Krakovszky Tamás egyéni vállalkozót (Egyek Községi TV) az ORTT 257/07. (I. 31.) határozata alapján.
A felsorolt mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatói szabályzatát alább közöljük.
A Sárvíz Multimédia Bt. Mûsorszolgáltatási szabályzata
I.
Általános alapelvek
1. A Sárvíz Multimédia Bt. (továbbiakbanSÁRVÍZ Térségi Televízió) az Országos Rádió és Televízió Testülethez leadott mûsorszolgáltatási bejelentés alapján 2006 február 15-tõl végez helyi mûsorszolgáltatást.
2. A teljes mûsoridõ napi 24 óra. A Sárvíz Multimédia Bt. vállalja, hogy a napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan köz- szolgálati mûsorokat szolgáltat és a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra saját készítésû mûsort szolgáltat.
3. ASÁRVÍZ Térségi Televíziókötelezettséget vállal, hogy maradéktalanul eleget tesz a közmûsor-szolgáltatókra vonat- kozó szigorúbb törvényi elõírásoknak.
II.
A politikai függetlenség elvei és biztosítékai
4. ASÁRVÍZ Térségi Televíziótevékenységét pártoktól és politikai mozgalmaktól függetlenül végzi a Magyar Köztársa- ság Alkotmányában foglalt a sajtó szabadságára, és a véleménynyilvánításra vonatkozó garanciák alapján.
5. Politikai mozgalmat, szervezeteket nem támogat, s tõlük támogatást nem fogad el. A pártok és politikai mozgalmak nézeteirõl, tevékenységükrõl tárgyszerû és elfogulatlan tájékoztatást ad.
6. ASÁRVÍZ Térségi Televízióaz országgyûlési, ill. az önkormányzati választási idõszak kivételével politikai hirdetése- ket nem közöl. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetlenül, sem közvetve nem befolyásolhatják önmaguk, ill. más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. Ennek elõfordulása esetén aSÁRVÍZ Térségi Televízióaz alkotmá- nyos jogvédelem eszközeivel élhet.
7. Politikai pártok, mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, alpolgármesterek bármely politikai megnyilvánulása esetén közölni kell a megszólaló személy pártállását, tisztségét az általa képviselt mozgalom nevét.
8. ASÁRVÍZ Térségi Televíziópolitikai párttól és mozgalomtól, központi vagy helyi államigazgatási szervtõl, ezek tiszt- ségviselõitõl sem közvetlen vagy közvetve utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatásra, mûsorszámok tartal- mára, mûsorkörnyezetére, idõtartamára vagy a szerkesztés egyéb elveire vonatkozik.
III.
A hírmûsorokra, közéleti és politikai mûsorszámokra vonatkozó elvek
9. ASÁRVÍZ Térségi Televízióelsõsorban az adáskörzet aktuális kérdéseivel, eseményeivel foglalkozik, figyelemmel az országos feladatok helyi folyamatára. Ezen belül köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, közér- deklõdésre számot tartó vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló véle- mény megismerhetõ legyen.
10. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére szubjektív vagy objektív okból nincs le- hetõség. Ekkor az akadály okáról a nézõt tájékoztatni kell.
11. Hír-, ill. politikai mûsorokban a valósághû tájékoztatás megköveteli a tények, események pontos ismertetését a lé- nyeg megragadását. Az adott információk hitelességét ellenõrizni kell, azok nem sérthetik mások becsületét, személyisé- gi jogait. A szerkesztés során mûsorba kerülõ vélemény egyezõ maradjon a megkérdezett álláspontjával.
12. Helyreigazítást, ill. kifogást kell közzétenni annak megalapozottságát ellenõrizve az érintett kérelmére, valamint ak- kor, ha ezt jogerõs bírói ítélet vagy a panaszbizottság határozata elõírja.
13. ASÁRVÍZ Térségi Televíziómunkatársa a mûsorkészítés során nem propagálhat valamilyen politikai, ill. világnéze- tet.
IV.
Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei
14. ASÁRVÍZ Térségi Televízióa képernyõre kerülõ munkatárstól megköveteli az adott alkalomhoz illõ öltözködést, nyelvileg kifogástalan, trágárságot kerülõ beszédet.
15. Kerülni kell a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát.
16. A mûsorvezetõnek arra is figyelmet kell fordítania, hogy megsértésük nélkül a megszólalókat a magyar nyelv helyes használatára késztesse.
V.
A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, életük bemutatása
17. ASÁRVÍZ Térségi Televízióbana kisebbségekhez tartozó személyek, csoportok bemutatásakor adott esetben figyel- met kell fordítani, hogy hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük értékelése megfelelõ súllyal kifejezésre jusson.
18. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van a saját nyelvén megszólalni, ha egyébként a magyar nyelvet is érti és beszéli. Ebben az esetben a mûsorkészítõ kötelessége a tolmácsolás biztosítása.
VI.
A kultúra, tudomány, világnézet és vallás tárgyilagos bemutatása
19. ASÁRVÍZ Térségi Televíziókulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy bemutassa a helyi a nemzeti, valamint az egyetemes mûvészet értékeit. Népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását a nézõi réteg érdeklõ- désének megfelelõen. A mûsorokban elsõsorban a vételkörzetében történõ kulturális eseményekre figyel, ezekrõl rend- szeresen beszámol, esetenként azonban kész helyt adni az egyes mûfajok országosan is elismert személyiségeinek.
20. ASÁRVÍZ Térségi Televízióalkalmanként beszámol a tudomány eredményeirõl. Tudományos kérdésekben, ill. álta- lánosan még el nem fogadott tudományos témák közlésekor az ellentétes vélemények ismertetése nem kerülhetõ el. Az ezekkel kapcsolatos eredmények bizonytalanságára a nézõk figyelmét egyértelmûen fel kell hívni.
21. Tudományos mûsor nem szolgáltatható a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolására, e célból módszerek és eszközök nem ajánlhatók.
22. ASÁRVÍZ Térségi Televíziófelelõs azért, hogy világnézeti, vallási meggyõzõdést sértõ nézetek a mûsorban ne han- gozhassanak el. Köteles törekedni a különféle egyházak hitéleti tevékenységének bemutatásakor a kiegyensúlyozottság- ra, az arányosságra. A mûsorokban világnézeti vagy vallási propaganda nem folytatható.
23. A világnézeti, ill. vallási mûsorok esetén aSÁRVÍZ Térségi Televíziókonzultációs lehetõséget ad az érintettek szá- mára.
VII.
A kiskorú nézõkre való tekintettel betartandó szabályok
24. ASÁRVÍZ Térségi Televízióa kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem köz- vetít.
25. A mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorú nézõk szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, környezetük megis- merését és pozitív magatartásminták kialakulását.
26. Fokozottan tiszteletben tartja a mûsorszámaiban esetlegesen szereplõ kiskorú személyiségi jogait, és nem él vissza a tapasztalatlanságával, õt nem hozza nevetséges helyzetbe, nem teszi ki sem lelki, sem számára kellemetlen fizikai meg- próbáltatásnak.
VIII.
A megkülönböztetõ jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele
27. ASÁRVÍZ Térségi Televízióreklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal különbözteti meg akkor is, ha az beszélgetés formájában hangzik el. A szignál minden esetben külön konferálással pótolható.
28. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg nevezi azok forrását. Ennek során tar- tózkodik attól, hogy a közlemény, ill. felhívás tárgya által nem indokolt információt közöljön.
29. A támogatott mûsorszám esetén a támogatót közvetlenül azt megelõzõen vagy utána kell megnevezni. A támogató kizárólag szervezet vagy személy lehet, termék vagy szolgáltatás nem.
30. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve okát (országgyûlési, ön- kormányzati képviselõk választása, népszavazás).
31. Politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot e minõség megjelölésével a szerzõ megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetetten kell közzétenni.
IX.
Reklámok és támogatott mûsorszámok megjelenésének szabályai
32. ASÁRVÍZ Térségi Televízióadásában a reklámidõ nem haladhatja meg a bármiként számított egy órán belül a hat percet, valamint a reklám csak az egyes mûsorszámok közötti idõben jelenhet meg, azokat megszakítva nem.
33. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát. Tartalma nem sértheti az erre vonatkozó szabályokat és a polgári jó ízlést. Nem kelthet félelmet, nem népszerûsíthet erõszakos magatartást az em- beri és természeti környezet károsítását, állatok kínzását.
34. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, ill. tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül. A mûszaki és tudományos eredményekkel nem élhet vissza, így nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok.
35. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen, ill. azt követõen rek- lám nem közölhetõ.
36. A mûsor vagy mûsorszám támogatója nem befolyásolhatja annak tartalmát, valamint elhelyezését. A támogatót egy- értelmûen meg kell nevezni az általa támogatott mûsoranyag elõtt vagy után.
37. A reklám nem tartalmazhat durva szavakat vagy közízlést sértõ felvételeket, nem szólíthatja fel közvetlen formában a tapasztalatlan kiskorú nézõket arra, hogy ösztönözzék a szüleiket áruk megvásárlására, szolgáltatások igénybevételére.
X.
Közérdekû közlemények közzététele
38. ASÁRVÍZ Térségi Televízióa közérdekû közlemények forrását és hitelességét köteles ellenõrizni.
39. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet általi közérdekû, valamint a fõszerkesztõ eseti döntése alapján más, méltánylást érdemlõ ok érdekében is ingyenesen közzétehetõ az adott közlemény.
40. ASÁRVÍZ Térségi Televízióa közérdekû közleményeket a képújság e célra szolgáló oldalain teszi közzé. Az 1996.
évi I. tv. 137. §-a által szabályozott esetekben a közleményeket akár az adást megszakítva is a legrövidebb idõn belül nyilvánosságra hozza az információ forrásának pontos megjelölésével.
XI.
A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége
41. ASÁRVÍZ Térségi Televíziónála munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az ar- ra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretein belül végzik. A mûsorkészítõ az illetékes vezetõn kívül senki által nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végre- hajtását megtagadja, ennek okát, körülményeit az illetékes vezetõ és a mûsorkészítõ aláírása mellett jegyzõkönyvben kell rögzíteni.
42. A mûsorkészítõ nem hallgathat el fontos információkat. Vitás esetekben az illetékes vezetõvel köteles konzultálni.
Nem utasítható lelkiismeretével, meggyõzõdésével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére vagy az abban való közre- mûködésre.
43. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait, vala- mint az õt terhelõ kötelezettségek betartásának rendjét a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben rögzíteni kell.
44. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért, amelyeket hozzájárulása vagy a tiltakozása ellenére hajtanak végre az általa készített mûsorszámon.
45. A saját meggyõzõdését, elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki és nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye.
46. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Állás- pontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogosultságot tudhatnak.
XII.
Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok
47. ASÁRVÍZ Térségi Televíziómunkatársa minden, vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy.
48. A munkatársak sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben viselkedésükkel, külsõ meg- jelenésükkel nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét.
49. A képernyõn és a riportalanyaikkal létesített munkakapcsolataikban egyaránt pártsemleges magatartást kötelesek ta- núsítani. Írott politikai sajtótermék szerkesztõi nem lehetnek. Abban az esetben, ha a munkatárs egyesület vagy politikai célból létrejött szervezet, ill. alapítvány kuratóriumának tagja, gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy felügyelõbizott- ságának a tagja, ezen szervezetekkel foglalkozó mûsort nem készíthet.
50. Más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak az illetékes vezetõ írásos engedélyével vállalhat.
51. A pénzügyekkel foglalkozó mûsorokban, valamint a mûsorszolgáltatót érintõ üzleti titokkörébe tartozó adatokról a munkatárs bennfentes információkat nem közölhet. Az üzleti titok határait a munkavégzésére irányuló szerzõdésben rögzíteni kell.
52. Mindenkor figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem termé- szetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ ilyen irányú feszültségét levezesse. Nem tehet különbséget a résztvevõ szereplõk között azok társadalmi helyzete szerint, törekednie kell, hogy egyformán udvarias megszólítási for- mát használjon. A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõ és a szereplõk egy korosztályba tartoznak a tegezõdés, valamint az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett.
53. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl vá- lasztásokig a számára döntést hozó napig a mûsorkészítésben nem vehet részt. Abban az esetben, ha megválasztják, man- dátuma lejártáig csak olyan mûsorban szerepelhet, amely képviselõi tevékenységével nem áll összefüggésben.
54. ASÁRVÍZ Térségi Televízióvezetõi, azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosai és felügyelõ-bizottsági tagjai azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyekkel a mûsorszolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt.
55. A munkatársak a szokásos sajtós ajándéktárgyakon kívül ajándékot nem fogadhatnak el. A támogatott mûsorszám bevételébõl, továbbá mûsorszámhoz kapcsolódó reklámbevételbõl közvetlenül nem részesülhetnek.
XIII.
A mûsorkészítés szakmai szabályai
56. ASÁRVÍZ Térségi Televíziómegköveteli a munkában részt vevõ munkatársaktól általában a fõiskolai, újságírói vagy filmes szakmai végzettséget, vagy televíziós gyakorlatot.
57. A munkatársak kötelesek feladatukat legjobb szakmai tudásuk szintjén végezni, színvonalas elõkészítõ munkával felkészülten közelíteni a mûsorkészítésnél felmerülõ bármely témához, mellõzve elõítéleteket, közhelyeket és sztereotí- piákat.
58. ASÁRVÍZ Térségi Televíziótudatos megtévesztés eszközeivel soha semmilyen körülmények között nem élhet, és az ebbõl adódó kárt viselnie kell. A mûsorszámok szerkesztési folyamata a szereplõk eredetileg rögzítésre került mondan- dóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott vol- na el.
59. Tartózkodni kell ellenõrizetlen tények, számok, adatok közlésétõl. A mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. Olyan hírek közlése esetén, amelyek emberi életre vonatkoznak (bal- eset, bûnügy stb.) az áldozatok, elkövetõk megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez nyilvános megerõsítést nyert és a közzétételhez az érintett vagy hozzátartozók engedélyt adtak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni.
60. Rejtett kamerát és mikrofont kivételes esetben szabad használni, az illetékes vezetõ írásos engedélye mellett.
61. Információt a mûsorszolgáltató belsõ életérõl csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A témával kapcsolatban nyilatkozó munkatársak körét az illetékes vezetõ határozza meg.
62. A szereplõ személy magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha ebbe elõzetesen a megkérdezett bele- egyezett. A kérdés ízlést, ill. a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse.
63. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni annak idõtartamát, és tekintetbe kell venni azt, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának esetleges megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérülje- nek.
XIV.
Egyéb szabályok
64. ASÁRVÍZ Térségi Televízióa rá vonatkozó hatósági engedélyek alapján a lehetõségeihez mért legmagasabb mûszaki színvonalon szolgáltat mûsort a vételkörzetében élõ lakosság számára.
65. Együttmûködésre törekszik a helyi önkormányzattal is a mûsorszámok arányossága és tartalmi sokszínûsége érdeké- ben. A jogszabályban elõírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése mellett segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fó- rumainak megteremtéséhez.
66. A telefonszámának megadásával rendszeres kapcsolatot tart a nézõkkel. A mûsorokkal kapcsolatos észrevételekre érdemben válaszol, és törekszik az esetleg elkövetett hibák mielõbbi orvoslására. A mûsorváltoztatás jogát fenntartja.
67. ASÁRVÍZ Térségi Televíziósaját gyártású mûsoraiban alkoholt fogyasztó vagy dohányzó személy csak akkor jelen- het meg, ha ez a történések szerves részét képezi, vagy ha a mûsorszám erre, mint káros dologra fel is hívja a nézõ figyel- mét.
68. Nem kerülhet képernyõre pornográfia, ill. olyan mûsorszám, melyben az erõszak öncélú alkalmazása követendõ pél- daként lenne értelmezhetõ.
69. Jelen szabályzat értelmezésében „felelõs vezetõnek” minõsül az üzletvezetõ és/vagy fõszerkesztõ és a gazdasági ve- zetõ.
Skoda Istváns. k.,
üzletvezetõ, Sárvíz Multimédia Bt.
A „Vízió TV” televízió Mûsorszolgáltatási szabályzata 1. Alapelvek
1.1. Dunakeszi Vízió Stúdió Médiaszolgáltató Bt. (székhelye: 2120 Dunakeszi, Kazinczy u. 5., cégjegyzési szám:
Cg.13-06-055972 a továbbiakban: „Vízió TV” televízió vagy mûsorszolgáltató) az Országos Rádió és Televízió Testü- lethez történt bejelentés alapján végez televíziós mûsorszolgáltatást.
1.2. A „Vízió TV” televízió mûsorszolgáltató tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv. vagy törvény), a bejelentésben foglaltak és a jelen Mûsorszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban:
Szabályzat) alapján 2006. május 30. napjától közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A „Vízió TV” televízió a közmû- sor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen Szabályzatban rendelkezik.
1.3. Jelen Szabályzat kötelezõ tartalommal bír a „Vízió TV” televízió minden munkavégzésre (tartalomszolgáltató tevé- kenységére) irányuló, bármely, a „Vízió TV” televízióval jogviszonyban álló alkalmazottjára (foglalkoztatottjára) néz- ve. A Szabályzat a foglalkoztatási jogviszony – így különösen: a mûsorszolgáltatónál munkaviszony, a Polgári Törvény- könyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszony – létesítése céljából megkötött bármely szerzõdés része.
2. Általános szabályok
2.1. Jelen Szabályzat az Rttv. 2. § (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja.
2.2. A „Vízió TV” televízió adásnapján legalább 3 órában szolgáltat közszolgálati mûsorszámokat a fõmûsoridõben. A
„Vízió TV” televízió vállalja, hogy amennyiben – bármely okból – a 19–22 óra közötti idõszakban nem ad mûsort, úgy 19 és 20 óra között közszolgálati mûsorokat szolgáltat – a vállalt közszolgálati mûsorokon felül – legalább hatvanperc- nyi mûsoridõben.
2.3. A reklám tényállításaiért a „Vízió” televízió felelõsséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõ- zõdést reklám útján a „Vízió” televízió nem terjeszt, nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt követõen reklámot nem közöl. A „Vízió” televízió híre- ket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem kép- ben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A „Vízió TV” televízió burkolt, illetve tuda- tosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl.
2.4. A „Vízió TV” televízió választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabá- lyai szerint tesz közzé politikai hirdetést a mûsorban. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést kizárólag a már elren- delt népszavazással összefüggésben közöl.
2.5. A reklám, a közérdekû közlemény a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továb- bá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a „Vízió” televízió felelõsségét, vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy – az idõpont kivételével – mûsorszám idõbeli elhelyezését. A „Vízió” televízió a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik.
2.6. A „Vízió TV” televízió nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvény- re igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást és alkoholtartalmú italt népszerûsítõ, ismertetõ reklámot. A
„Vízió TV” televízió mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója, vagy for- galmazója.
2.7. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõsé- geit illetõen nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõ- szakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra.
2.8. A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem hívhat fel, és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevé- kenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését – az idõpont ki- vételével – nem befolyásolhatja. A „Vízió TV” televízió nem tesz közzé – a mûsorelõzetés kivételével – olyan mûsorszá- mot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. A politikai hírmû- sorszám nem támogatható. A kizárólag áru vagy szolgáltatás, megrendelésre szakosodott mûsorszolgáltatásra e pont – az elõzõ mondatban foglaltak kivételével – nem alkalmazható. Nem támogathat mûsorszámot párt, politikai mozgalom, va- lamint az a vállalkozás, amely – fõtevékenysége szerint – e Szabályzat szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagy- kereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonat- kozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kö- tött támogatásra. A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.
2.9. A „Vízió TV” televízió különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A „Vízió TV” televízió rendszeresen, átfo- góan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai eseményekrõl, a vételkörze- tében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik az Rttv. 137. §-ban nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról.
A „Vízió TV” televízió biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjele- nítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl.
A „Vízió TV” televízió különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák érté- keinek megjelenítésére. Az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hát- rányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismer- tetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok bemutatására, a térség különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására.
2.10. A reklám idõtartama egyetlen mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet.
A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg – kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget – megjeleníté- se is beleszámít.
Reklám csak mûsorszámok – összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok – között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzéte- hetõ.
Alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámait nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója.
2.11. Csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális ese- ményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi kö- rülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok.
2.12. A rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól független – sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.
Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni.
3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség
3.1. A „Vízió TV” televízió ezen Szabályzat szerinti közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és moz- galmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánítás és a sajtószabad- ságra vonatkozó garanciák alapján.
3.2. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspon- tokat meg kell világítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa.
3.3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit.
A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre.
3.4. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül nem tesz közzé. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik.
3.5. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepeltetheti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõ- désére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrendszer kifejezõdésévé.
3.6. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett for- mában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpol- gármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzetet a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek.
3.7. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli a megszólaló személy tisztségét és pártállását; illetve az általa
képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató azonban még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez.
3.8. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazga- tási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett módon olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mû- sorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkoznék.
4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok bemutatására vonatkozó elvek
4. 1. A „Vízió TV” televízió közmûsor-szolgáltató feladata az, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és ki- egyensúlyozottan tájékoztasson az országban történt eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és egyetemes kultúra és tudo- mány értékeit és eredményeit, biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulására, szolgálja a tár- sadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését.
4.2. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ le- gyen.
4.3. A hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátoz- hatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján.
4.4. A mûsorszolgáltató köteles arra, hogy a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen.
4.5. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó tár- sadalmi csoportok véleménye helyet kapjon.
4.6. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére, objektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõket tájékoztatni köteles.
4.7. A hír-, illetve politikai mûsorokban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két, egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, természetesen az ellentmondásra történõ egyértelmû figyelemfelhí- vás mellett.
4. 8. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez – különösen élõ mûsorban – mégis elõfordulna a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló, nem pedig a mûsorszolgáltató álláspontja.
4.9. Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai kötõdését nem jelenítheti meg, saját véleményét az el- hangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti.
4.10. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy az ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával.
4.11. Ha a hír- vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ egyértelmû felhívása mellett.
4.12. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekedni kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszte- letben tartásával fejtsék ki álláspontjukat.
4.13. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzétenni az érintett kérelmére. Kötelezõ a közzététel akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet, vagy a panaszbizottság, illetve az ORTT határozata elõírja.
4.14. A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudó- sítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – mûsor- szolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fûzhetnek.
5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei
5.1. A Szabályzat elõírásainak alkalmazása során a mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használa- tára, kerülve az anyanyelvet rontó fordulatok, a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használa- tát. Idegen nevek és szavak használatakor a mûsorszolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait veszik figye- lembe, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba.
5.2. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy a megszólalókat – személyük sérelme nélkül – a magyar nyelv helyes használatára késztessék.
5.3. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, a trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezések alkalmazását.
