STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 86
tások értéke. Mintegy 40 ezer adatszolgáltató szere- pel a felvétel mintájában, az összesen 154 mintavéte- li rétegnek (elsődleges mintavételi egység) megfele- lően. A szerző bemutatja az elsődleges rétegek kép- zésének fontosabb ismérveit és a mintába kijelölt adatszolgáltatók 5 éves távon megvalósuló cseréjét.
A kijelölt adatszolgáltatók 60 százaléka csak egyszerűsített éves jelentést készít, a kereset adatai- val. A többiek a jelentést negyedévente küldik inter- neten, vagy egyéb úton. Olyan programcsomagot fejlesztettek, amellyel az internetes adatszolgáltatás megvalósítható; ennek a vizsgálatait 2003 végén kezdték meg. Az NCS-adatbázis (NCS Integrated Data Capture – IDC) csak a megfelelően editált, ki- fogástalan adatokat fogadja.
A cikk részletesen ismerteti a helyi adatfogadá- sok lépéseit, ahogy a szakmai felülvizsgálatokat, a hibák feltárását és javítását, a visszakérdezéseket, majd a kész tárgyidőszaki összeállítások adatbázisba töltését végzik. Sokfajta kódellenőrzést és viszony- számos hitelesítést alkalmaznak az előírt adatminő- ség eléréséhez.
A szerző kiemeli a nyolcféle internetes adat- gyűjtés előkészítése és fokozatos bevezetése kapcsán a BLS-ben szerzett tapasztalatokat, ezen belül az editálás szerepét. A szakmai felülvizsgálatok mene- téhez támpontot adnak a hagyományos (kérdőíves) adatgyűjtésekben bevált szűrési eljárások. A szűrést legfontosabb alapadatokkal célszerű kezdeni, pél- dául a számot tartalmazó mezőben másféle jel nem fordulhat elő, vagy vissza kell utasítani a tűréssávon kívüli adatot. Lényeges az adatszolgáltatók együtt- működési készségének megtartása, kedvező, ha a le- hető legkevesebb erőfeszítést igényli a helyes adatok közlése, a tévesek kijavítása. Fontos elv, hogy ked- vezőbb, ha néhány hibával, de beérkezik a statiszti- kai jelentés, mint az, ha egyáltalán nem válaszolnak.
A cikk kiemeli azokat a feladatokat, amelyek az internetes adatgyűjtés szélesítését célozzák. Előfor- dulhat, hogy az adatszolgáltató az editáló program által felkínált segítségen túl is igényelne vizsgálati eljárást, egyéb információkat. Kérdés, hogy ezek mi- re terjedjenek ki és milyen úton legyenek hozzáfér- hetők. Egy másik kutatási kérdéskör az adatok minő- ségével kapcsolatos. Eltér egymástól a hagyományos postai és az internetes adatgyűjtés költségszerkezete, hiszen alig van egyszeri költsége az előbbinek, az internetes eljárásokhoz viszont drága programozási és tesztelési munkák szükségesek. A helyzet fordí- tott a változó költségek terén: a postai adatgyűjtések sokkal drágábbak, a hálózati jelentések fogadása eh- hez képest költségmegtakarításokkal jár. Tisztázni kell, hogy az internetes munka teljesítményének mé-
rését, az adatok szűrésének, javításának alapművele- teit hogyan alakítsák ki az új rendszerben. Elemzésre vár a közlési határidők rövidítésének a lehetősége, ha a becslés alapadatai interneten korábban össze- gyűjthetők, mint hagyományos postai úton. Vizsgál- ni kell azt is, hogy az adatminőség hogyan függ az adatgyűjtés és editálás választható módjaitól.
A szerző bemutatja az általános stratégai kérdé- seket is, amelyek megszabják az optimális editálási el- járás feltételeit. Kérdéses, hogy milyen ismérvek vehe- tők figyelembe az internetes felvétel editálási stratégiá- jának kialakításához, e tevékenységek megfigyelésé- hez és értékeléséhez. Figyelembe kell venni, hogy a teljesen új felvételek előkészítését, azok internetes edi- tálásának szempontjait más módon lehet összeállítani, mint olyan adatgyűjtések esetén, amelyekre vannak már korábbi editálási tapasztalatok.
(Ism.: Nádudvari Zoltán)
WANNELL, T.:
A STATISZTIKAI ESEMÉNYEK KIVÁLASZTÁSA ÉS KÖZZÉTÉTELE
(The selection and vetting of statistical stories.) – Statistical Journal of the United Nations ECE. 2003. 3–4.
sz. 279–288. p.
A nemzeti statisztikai hivatalok különböző kör- nyezeti, szervezeti és emberi tényezők alapján vá- lasztják ki és vizsgálják felül az egyes statisztikai témákat, majd négyféle információs termékben ter- jesztik. Az első terméktípus az alapadatokat és táblá- zatokat tartalmazza. Ezek a publikációk viszonylag szűk közönségnek (kutatóknak, gazdasági előrejel- zőknek, pénzügyi intézményeknek) szólnak. A má- sodik csoport a statisztikai hivatalok által kibocsátott elemzéseket, tanulmányokat teszik közzé. Ezek szé- lesebb érdeklődési körre számot tartó témákat dol- goznak fel, a nagyközönség számára kevésbé hasz- náltható formában, de gyakran szolgálnak a széle- sebb körnek szóló információs termékek alapanya- gaként. A harmadik típusba a statisztikai hivatalok legfontosabb folyóiratai, külön témafeldolgozásai és adatgyűjteményei tartoznak. E kiadványokat legin- kább a posztgraduális képzésben részt vevők és kü- lönböző tudományágak szakemberei használják. Az utolsó kategóriába a sajtóközlemények sorolhatók, melyek a médiát célozzák meg, és újságírók, riporte- rek dolgoznak velük. Ezek az információs termékek lehetnek leíró, összegező és magyarázó anyagok.
Nem mindegy, hogy a statisztikai hivatalok milyen statisztikai témákat sorolnak az utolsó két típusba.
Bár a két kategória egyaránt érdekes és releváns sta-
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 87
tisztikai témákat közöl, jelentősen különböznek is egymástól. A népszerűsítő szakcikkek szerkezete ál- talában azonos. A bevezető rész motiválja az olva- sót, hogy a következő 15-20 percet a cikk olvasásá- val töltse vagy sem. A cikknek tartalmaznia kell, hogy miért fontos a benne közölt információ, mi az újdonság benne és hogyan viszonyul az általánosan elfogadott véleményhez. A cikk összefoglalása, az ábrák elősegítik, hogy az olvasó, ha szakember, könnyen újra tudja írni egy másodlagos olvasókö- zönség számára az információkat. A sajtóközlemé- nyek általában az újságcikkek fordított piramis szer- kezetét követik. A lényeges információ közlésével kezdődnek, ezután következnek a pótlólagos infor- mációk. Fontos, hogy az anyagot kevés változtatás- sal fel lehessen használni egy híranyag megírásához.
De vajon miért foglalkoznak a statisztikai hiva- talok mindezzel? Az okok hasonlók a hivatalos sta- tisztika létezésének okaihoz. Mindenek előtt azért, hogy ezzel hozzájáruljanak a gazdasági-társadalmi teljesítmény megfigyeléséhez, hiszen a társadalmat minőségi információkkal jobban lehet irányítani. A statisztikai témák közlése elősegíti, hogy a főbb ada- tok bekerüljenek a köztudatba. Egy másik ok, hogy a statisztikai hivatalok birtokában vannak azoknak a módszereknek, amelyek segítségével megfelelően alakíthatók a nyers adatok. Ha a szaktudás megfelelő kommunikációs szakértelemmel párosul, ez rendkí- vüli módon megnövelheti a statisztikai adatok érté- két. Az értékesebbé tett adatok növelik a statisztikai hivatalok társadalmi presztízsét és munkahelyként is vonzóvá teszik, ahol érdekes és fontos munkát vé- geznek.
A statisztikai témák kiválasztásának folyamata egy piramishoz hasonlítható. Alul vannak az alap- adatok, melyeket az adatok elemzéséhez és interpre- tálásához szükséges adatszűrőn kell átengedni. Ami marad, az alkalmas a további felhasználásra. A kö- zépső szint az elemzési szűrő, ahol a tudományos munka számára szükséges adatokat lehet kiválaszta- ni. A piramis csúcsát pedig azok az adatok képezik, amelyek átalakítás után a sajtóközlemények és a népszerű gazdasági-társadalmi szakfolyóiratok cik- keinek anyagaivá válnak. Ez a séma természetesen csak nagyvonalakban igaz, az egyes szintek között sok átmenet lehetséges. A népszerű szaklapok gyak- ran közlik tudományos igényű tanulmányok részlete- it, a sajtóközlemények sokszor mélyebb elemzések eredményeit fogalmazzák meg.
A kiválasztási folyamat során figyelembe veen- dő szereplők között elsőként a törvényhozást kell megemlíteni, hiszen a statisztikai hivatalok hiteles- ségének egyik kulcsa, hogy pártatlan adatokat nyújt-
sanak adott ország társadalmi-gazdasági helyzetéről az országot irányító szervek számára. Ki kell elégí- tenie a minisztériumok különböző szervezeti egysé- geinek információs igényeit is.
A média egyaránt játszhat aktív és passzív sze- repet a statisztikai adatokkal kapcsolatban. Az újság- írók információkat kérhetnek különböző cikkekhez, műsorokhoz. A speciális érdekcsoportok, lobbizók és a nagyközönség ugyancsak befolyásolja statiszti- kai események kiválasztását. A kutatók és a kutatási témákról döntő menedzserek szintén befolyásolják, hogy milyen statisztikai adatokat kell bevonni a tá- jékoztatásba. A kormányszervek és a törvényhozás szerepe az alapadatok szintjén, a statisztikai progra- mok témájának meghatározásában jelentős. A sta- tisztikai hivatalok függetlenségének elve megkíván- ja, hogy a programok végrehajtását már ne befolyá- solják. A különböző szakmai csoportok, kutatók, po- litikai elemzők természetesen az elemzési szinten ha- tással vannak a statisztikai témakörök kiválasztására.
A sajtóközlemények szintje is egyre fontosabbá vá- lik. Érdekli-e a téma a nagyközönséget? Könnyen kommunikálhatók-e a főbb megállapítások? Új ada- tokról van-e szó? Az újdonság igen fontos tényező ezen a szinten.
Az egyes statisztikai hivatalok témaválasztási el- vei igen változatosak. A Kanadai Statisztikai Hivatal egyik fő elve a „napfény-politika”, vagyis az, hogy a Hivatal által gyűjtött összes adatot és elemzést nyilvá- nosságra hozza. Az elv a kiválasztási szinteken is ér- vényesül, csak a válaszadók személyiségi jogai és bi- zonyos adatminőségi tényezők korlátozzák. Ha bizo- nyos adatokat összegyűjtöttek, de még nem készült elemzés róluk, akkor a napi sajtó közli azokat. A másik fontos elv, hogy a terjesztési politikáért a kutatási me- nedzserek a felelősek, akik a kutatási és ágazati részle- gek igazgatóiból kerülnek ki. Az elemzéssel készülő statisztikai termékek esetében különösen fontos szere- pet játszanak, hiszen ők választják ki a mélyebb elem- zésre kerülő témákat egyrészt az összegyűjtött adatok alapján, másrészt a kutatók javaslataiból. A gyakorlat- ban a funkciók megoszthatók, de a végső felelősség a menedzseré marad. A sajtóközleményekért ugyancsak a kutatási menedzserek a felelősek. A témák kiválasz- tása gyakorlatilag a kutatók, a napilapszerkesztők és a kommunikációs osztályon dolgozó hivatásos újságírók közös munkájának eredménye, a megjelent közlemé- nyekért, cikkekért viszont a kutatási menedzserek a felelősek. Bár az ágazati részlegek és a kommunikáci- ós osztály jó együttműködése általában megegyezésre vezet, a kutatási menedzserek nem kötelesek elfogadni a kommunikációs stáb javaslatait, ha úgy érzik, hogy a közlemény veszítene értékéből. Ugyancsak ők döntik
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 88
el, hogy egy tanulmány, vagy statisztikai kiadvány ki- bocsátásáról jelenjen-e meg közlemény.
A témakiválasztás elvei csak az általános kere- teket biztosítják a témák statisztikai termékek for- májában történő kidolgozásában. A keretek tarta- lommal való feltöltését sokféle konkrét forma szol- gálja. A Hivatal elemzői gyakran külső szakértők- kel együtt „ötletrohamokon”, ötletadó összejövete- leken vitatják meg az elemzésre alkalmas témákat.
A statisztikai adatfelvételek bemutatóin az elemzők megismerkedhetnek az új felvételek tartalmával, az adatfelvételek szponzorainak információs igényei- vel. A külső szakemberek előadásai és a különböző szakmai konferenciák ugyancsak ötleteket adhatnak az elemzőknek új projektek indítására. A külső szakértői bizottságok a Kanadai Statisztikai Hiva- talban fontos szerepet töltenek be a statisztikai programok menedzselésében. A kutatási menedzse- rek rendszeresen beszámolókat tartanak számukra a vizsgálatok eredményeiről, a jövőbeli tervekről. A belső témabizottságok tapasztalt belső szakembe- rekből állnak és rendszeresen áttekintik a folyamat- ban levő kutatási programokat és döntenek pótlóla- gos, vagy jobb minőségű adatok bevonásáról. A szervezeti egységek közötti megbeszélések új ötle- teket adhatnak az elemzés számára és szorgalmaz- hatják az egyes egységekben dolgozó szakemberek cseréjét. A média vizsgálata formális és informális módon történhet. A kommunikációs részleg figye- lőszolgálata kijelöli a sajtóközleményekre, folyó- iratcikkekre és tanulmányokra alkalmas anyagokat.
Ezek a visszajelzések rendszeres cikkeket eredmé- nyezhetnek, vagy felfrissítik a nagyközönség érdek- lődésére számot tartó témákat. A legfontosabb pub- likációk számára folyamatosan áramló outputok ke- zelésére a Hivatal egy négy modulból álló elemzési rendszert fejlesztett ki. Az első modul az új témák ötleteit tartalmazza. Ezeket az elemzők javasolják és a kutatási menedzserek ítélik meg, hogy alkalma-
sak-e statisztikai termékek létrehozására. A máso- dik az elfogadott ötleteket, a harmadik a kidolgozás alatt levő programokat, a negyedik pedig a befeje- zett projekteket foglalja magába. A kidolgozás alatt levő programok modulját nemrég hozták létre a Hi- vatalban folyó összes projekt közös adatbázisban való összegyűjtésére. Ez egyaránt szolgálja az elemzők közötti horizontális és a szervezeti egysé- gek közötti vertikális információáramlást.
A Kanadai Statisztikai Hivatal minden kibo- csátott termékében szem előtt tartja a legfontosabb értékeket: a fontosságot, a minőséget és a tárgyila- gosságot. Ezeken kívül igen fontos az időszerűség és az újdonság is, de ha ez utóbbiak összeütközés- be kerülnek a legfontosabb értékekkel, akkor azok előnyben részesülnek. A fontosság biztosítása az adatfelvételnél kezdődik, de a statisztikai termékek ellenőrzésének is eleme. A minőség, mint alapvető érték a témaválasztási folyamat minden lépésében jelen van. A termékek ellenőrzését két vezető szakember végzi, az egyik az adatok összegyűjté- sének, megfelelő használatának szakértője, a má- sikhoz az elemzési technikák és a tudományos szakirodalom áll közelebb. Ezután következik az intézményi ellenőrzés, melynek felelőse az elem- zési igazgató. Azok a tanulmányok, amelyek a ve- zető statisztikai kiadványok alapanyagai, általában mindkét ellenőrzésen átesnek. Az utóbbiak intéz- ményi ellenőrzését egy szerkesztőségi testület vég- zi, amely általában a kiadványelosztási igazgató- ból, az általános igazgatóból és a vezető statiszti- kus helyetteséből áll. A sajtóközleményeket az adatgyűjtési részleg igazgatója ellenőrzi, a megje- lenés előtti napon a vezető statisztikus végez ismé- telt felülvizsgálatot, a kibocsátásért pedig az ága- zati részlegek vezető statisztikusainak helyettesei felelősek.
(Ism.: Dévai Péter)
TÁRSADALOMSTATISZTIKA – DEMOGRÁFIA NASH, R.:
EGYENLŐTLENSÉG/KÜLÖNBSÉG AZ OKTATÁSBAN (Inequality/difference in education: is a real explanation of primary and secondary effects possible?) – British Journal of Sociology. 2003. 4. sz. 433-451. p.
Az iskolai teljesítmények terén tapasztalt társa- dalmi egyenlőtlenségek tartóssága a társadalomtu- dományi kutatások egyik fontos kérdése. A témával foglalkozók egyetértenek abban, hogy nehéz olyan átfogó elméletet kialakítani, amely kielégítő magya-
rázatot ad erre a helyzetre. A szerző kísérletet tesz, hogy a kérdést két, egymással versengő szociológiai elméleti megközelítés alapján vizsgálja: az egyik a habitus hatása (Bourdieu és Passeron), a másik az eltérő körülmények között végrehajtott racionális cselekvések jelentősége (Boudon). A két különböző elméleti megközelítés különböző gyakorlati követ- kezményekkel jár. Az első esetében egyenlőtlensé- gekről, a második esetében különbségekről beszél- hetünk – ez az oka, hogy az írás címében is ez a két szó szerepel.
