„Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”
Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 – 2009
A kötetet szerkesztette:
Molnár Csaba – Molnár Zsolt – Varga Anna
MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Vácrátót
2010
253
Köszönetnyilvánítás
Szeretnék köszönetet mondani a következő személyeknek a munka támogatásáért: Daám Zoltán, Dr.
Horváth Zoltán, Dr. Molnár Zsolt, Sipos Ferenc.
Irodalom
Csathó A. I. (2001): Az észak-bácskai vegetáció maradványainak feltárása. – Zárójelentés, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, 83 pp.
Csathó A. I. (2005): Adatok Felső-Bácska NATURA2000 hálózatának kiegészítéséhez. – Kézirat, Battonya, 70 pp.
Csathó A. I. (2008): Bácskai löszös síkság. – In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J. és Vojtkó A. (szerk.): Ma- gyarország földrajzi kistájainak növényzete. – MTA ÖBKI, Vácrátót, p: 24.
Csathó A. J. (2005): A Battonya-tompapusztai löszpusztarét élővilága. – Magánkiadás, Battonya, 128 pp.
Horváth Z., Hatvani A. és Csathó A. I. (2002): Az észak-bácskai löszpusztai gyepvegetációk védett (védendő) növény- ritkaságai. – In: „JUTEKO 2002”. – „Tessedik Sámuel Jubileumi Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Tudo- mányos Napok”. – Előadások és poszterek összefoglalói. – Tessedik Sámuel Főiskola Mezőgazdasági Víz- és Környezet- gazdálkodási Főiskolai Kar, Szarvas, pp: 143–144.
Király G. (szerk. 2007): Vörös Lista. – A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. – Saját kiadás, Sopron, 73 pp.
Király G. (szerk. 2009): Új magyar füvészkönyv. – Magyarország hajtásos növényei. – Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 616 pp.
Molnár Zs. (1993): A madarasi legelő botanikai és természetvédelmi értékelése. – Kutatási jelentés, Kiskunsági Nemzeti Park.
Pándi I., Csathó A. I., Molnár Zs. és Illyés E. (2007): Duna–Tisza köze. – In: Illyés E. és Bölöni J. (szerk.): Lejtősztye- pek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. – Magánkiadás, Budapest, pp: 128–130.
Prodán Gy. (1910): Adatok Bács-Bodrog megye és környékének florájához. – Botanikai Közlemények 9(3): 149–158.
Prodán Gy. (1914): Bács-Bodrog-vármegye sziki növényei. – Magy. Bot. Lap. 13: 96–138.
Prodán Gy. (1915): Bács-Bodrog vármegye flórája. – Magy. Bot. Lap. 14: 120–269.
Simon T. (2002): A magyarországi edényes flóra határozója. – Harasztok – virágos növények. – 5. kiadás. – Nemzeti Tan- könyvkiadó, Budapest, 976 pp.
Szujkó-Lacza J. és Kováts D. (szerk. 1993): The flora of the Kiskunság National Park. – Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest, 469 pp.
Vargyai A. és Horváth Z. (1992): A tavaszi hérics (Adonis vernalis L.) tömeges előfordulása a madarasi löszpuszta-gye- pen. – Gyógyszerészet 36: 343–344.
XIII. MÉTA-TúrA 2009. október 5–10.
Népi növénynevek Felső-Bácskából
Csathó András István
Felső-Bácskát járva a botanikai, zoológiai adatok mellett igyekeztem helyi népi növényneveket is gyűjteni. Az összegyűlt nevekből szeretnék a teljesség igénye nélkül – érdekességképpen – egy válo- gatást bemutatni.
A kistáj a lakosság mind etnikai, mind területi származására nézve rendkívül változatos, ami ter- mészetesen a népi növénynevek használatára is komoly hatással van. Maguk a megkérdezett szemé- lyek is gyakran más tájakból származtak el. Az erősen heterogén névtani anyagból a következtetések levonása ezért sem könnyű feladat, nem árt az elővigyázatosság.
Az egyes növényneveknél az adatközlők nevének és a gyűjtések pontos körülményeinek feltünte-
tésétől – nem utolsó sorban terjedelmi okok miatt – most el kellett tekintenem. A növények helyiek-
től származó, feljegyzett jellemzése is csak néhány esetben szerepel a jegyzékben. (A fajok a gyűjtési
gyakoriság hozzávetőleges sorrendjében követik egymást.)
254
Datura stramonium L. (csattanó maszlag): bilindek, bilind, belindek, beléndek, böléndek, bölénd, bolond belén- dek, bilind-bolond, bikamag
Sorghum halepense (L.) Pers. (fenyércirok): szudán, szudáni, szudánifű, szudánfű, fehércirok
Conyza canadensis (L.) Cronq. (betyárkóró): csikófarok, csikófarkkóró
Amaranthus retroflexus L. (szőrös disznóparéj), Amaranthus chlorostachys Willd. (karcsú disznóparéj): disznópa- réj, paréj
Convolvulus arvensis L. (apró szulák, folyófű): folyondár („Folyik el.”), folyófű
Polygonum aviculare L. (közönséges porcfű,
porcsinkeserűfű): porcfű, porfű („Ezt minden jószág szereti.”)
Chenopodium album L. (fehér libatop): fosóparéj, (disz- nóparéj)
Chenopodium hybridum L. (pokolvarlibatop):
büdösfolyondár, keserűparéj
Trifolium repens L. (fehér here): vadgomboshere, gomboshere, vadhere, lóhere, fehér here, (négyleve- lű lóhere)
Trifolium pratense L. (vörös here): gomboshere Portulaca oleracea L. (kövér porcsin): zsírosparéj Cirsium arvense (L.) Scop. (mezei aszat): mácsonya, tüske Carduus acanthoides L. (útszéli bogáncs): szamártüsök, tüs-
ke, tövicsk
Carduus nutans L. (bókoló bogáncs): szamártüske, szamártüsök
Onopordum acanthium L. (szamárbogáncs): szamártüske, szamárkóró, bogáncs
Arctium lappa L. (közönséges bojtorján): lapulevél Xanthium italicum Mor. (olasz szerbtövis): bugáncs, szerb-
tövis
Xanthium italicum Mor. (olasz szerbtövis), Arctium lappa L. (közönséges bojtorján) stb.: bógáncs, búgáncs Asclepias syriaca L. (selyemkóró): selyemkóró, vaddohány,
(gyapot)
Ambrosia artemisiifolia L. (parlagfű): parlagfű, pallagfű Stachys annua (L.) L. (tarlótisztesfű): tisztesfű, tarlóvirág,
tisztes
Cannabis sativa L. subsp. spontanea Serebr. (vadkender):
vadkender („Ez nem az, amilyen füvet szívnak.”) Urtica dioica L. (nagy csalán): csalán
Echinochloa crus-galli (L.) P. B. (közönséges kakaslábfű):
talpas muhar, vízimuhar, vadmuhar, vadköles Setaria verticillata (L.) P. B. (ragadós muhar): vadmuhar Setaria viridis (L.) P. B. (zöld muhar): vadmuhar Setaria pumila (Poir.) r. et Sch. (fakó muhar): vadmuhar,
ragadós vadmuhar (utóbbi név valószínűleg inkább a S. verticillata-ra vonatkozik)
Capsella bursa-pastoris (L.) Medic. (pásztortáska): pásztor- táska
Euphorbia cyparissias L. (farkaskutyatej): kutyatej
Euphorbia helioscopia L. (napraforgó kutyatej): kutyatej Elaeagnus angustifolia L. (keskenylevelű ezüstfa): olajfa Cynodon dactylon (L.) Pers. (csillagpázsit): tarack Elymus repens (L.) Gould. (közönséges tarackbúza): pörjefű Taraxacum officinale Weber ex Wiggers (pongyola pity-
pang): kutyatej
Consolida regalis S. F. Gray (mezei szarkaláb): szarkaláb, sarkantyú
Robinia pseudo-acacia L. (fehér akác): akác Virágja: kukucska, csicsóka
Sambucus nigra L. (fekete bodza): bodza Sambucus ebulus L. (gyalogbodza): földi bodza Prunus cerasifera Ehrh. (cseresznyeszilva): fosóka Morus alba L. (fehér eperfa): eperfa
Rubus caesius L. (hamvas szeder): szeder Prunus spinosa L. (kökény): kökény
Galium aparine L. (ragadós galaj): bugáncs („bugáncs, csak apró”)
Triticum aestivum L. (búza): buza (a kistájban általában rö- vid „u”-val ejtik)
Centaurea cyanus L. (kék búzavirág): buzavirág (rövid „u”- Camphorosma annua Pall. (bárányparéj): porcfűval) Ballota nigra L. (fekete peszterce): árvacsalán Plantago major L. (nagy útifű): útlevél
Celtis occidentalis L. (nyugati ostorfa): zsidómeggy Calamagrostis epigeios (L.) roth (siskanád): sásfű („Nem is
eszi a jószág.”)
Lycium barbarum L. (ördögcérna): lícium, hanga Salsola kali L. (homoki ballagófű) (a leírás alapján valószí-
nűleg ez a növény): barlangó, ballangkóró (utóbbi ta- lán Eryngium campestre)
Ornithogalum kochii Parl. (pusztai sárma) (valószínűleg ez a növény): csillagvirág
Ononis spinosa L. (tövises iglice): iglice
Malva neglecta Wallr. (papsajtmályva): papsajt, mályva Hordeum hystrix roth (sziki árpa): ürgefark Bolboschoenus maritimus (L.) Palla (zsióka): csádé Oenothera biennis L. (parlagi ligetszépe): önatéra Artemisia vulgaris L. (fekete üröm): büdösgaz Conium maculatum L. (bürök): bürök, büdös bürök Ailanthus altissima (Mill.) Swingle (bálványfa): ecetfa Tribulus terrestris L. (királydinnye): királydinnye,
rasztikbogáncs
Hibiscus trionum L. (varjúmák): papgaz
Heliotropium europaeum L. (parlagi kunkor): fodormen- ta, barkás
Chelidonium majus L. (vérehulló fecskefű): körömvirág Sonchus sp. (csorbóka): tejes tüske
Bromus sp. (rozsnok): cigányzab
Cirsium vulgare (Savi) Ten. (lándzsás aszat): bogáncs Rumex obtusifolius L. (réti lórom): lósóska
Acer pseudoplatanus L. (hegyi juhar), Acer platanoides L.
(korai juhar): fürtös juhar
