• Nem Talált Eredményt

Ő I NEVELÉS TÜKRÉBEN A SERDÜL Ő K PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGE ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSA A SZÜL

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Ő I NEVELÉS TÜKRÉBEN A SERDÜL Ő K PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGE ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSA A SZÜL"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

98

F2–TEMATIKUS SZEKCIÓ ÁPRILIS 22.(PÉNTEK)10.45–12.15

Szociális képességek vizsgálata I. em. 110.

A SERDÜLŐK PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉSZSÉGE ÉS KOCKÁZATVÁLLALÁSA A SZÜLŐI NEVELÉS TÜKRÉBEN

Szabó Hangya Lilla

SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola

Kulcsszavak: serdülőkor; megküzdési stratégiák; szülői nevelés; impulzivitás, kockázatvállalás Kutatásom célja a szülői nevelés, a problémamegoldó készségek, valamint a kockázatvál- laló és az impulzív viselkedés serdülőkori jellemzőinek feltárása volt. A mintát 9., 10. és 11.

évfolyamos, gimnáziumi tanulók alkották. A vizsgálatban részt vevő személyeknek három kér- dőívet kellett kitölteniük, illetve a demográfiai adatok mellett (nem, életkor, osztály) fel kellett tüntetniük, hogy kivel/kikkel élnek együtt, illetve a testvérek számát és életkorát is kértük tőlük. A szülői nevelés vizsgálatára a Goch és Dalbert (1997) által kidolgozott Családi szociali- záció kérdőívet alkalmaztuk, a problémamegoldás mérésére a Coping Kérdőívet (CASQ, Coping Across Situations Questionnaire, Seiffge-Krenke, 1995). A kockázatvállalás és az impul- zivitás mérésére a Kozéki és Eysenck (1985) által kidolgozott új magyar kérdőív (IKE) három dimenzió mentén (I: impulzivitás, K: kockázatvállalás, E: empátia) vizsgálja a 7–15 éves korú tanulók személyiségét, de ennél magasabb életkorok vizsgálatára is használható. A szakiroda- lom alapján azt feltételeztük, hogy a szülői nevelési stílus hatást gyakorol a gyerekek kocká- zatvállaló magatartására és problémamegoldására is. Arra is számítottunk, hogy kevesebb kockázatot vállalnak azok, akiknek jobbak a problémamegoldó készségeik, tehát az elkerülés együtt jár a magasabb kockázatvállalással és az impulzivitással, illetve akik aktív és belső copingot alkalmaznak, kevesebb kockázatot vállalnak és kevésbé impulzívak. Az eredmények alapján a konfliktusos nevelési stílus 22%-ban (R2=0,222; F(5, 68)=3,891 p=0,004) magyarázza a modellt, a legnagyobb erősséget a belső coping (β=0,241) és az elkerülés mutatja (β=0,328).

A második legnagyobb magyarázóerővel a manipulatív szülői nevelési stílus bír 16%-kal (R2=0,168; F(5, 64)=2,591 p=0,034). Az összefüggés erőssége a belső coping (β=-0,297) és az impulzivitás (β=0,236) esetében a legnagyobb. A megküzdési stratégiák, valamint a kockázat- vállaló és az impulzív viselkedés esetében azt találtuk, hogy az impulzivitást 34%-ban határoz- zák meg a különböző problémamegoldó készségek (R2=0,349; F(15, 59)=2,113 p=0,022), a leg- erősebb összefüggéseket az elkerülés mutatja, ha a probléma az iskolával (β=0,275) és a jö- vővel (β=-0,416) kapcsolatos, illetve a belső coping, ha kortársakkal kapcsolatos probléma áll fenn (β=0,284).

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban