Növényi olajgyártás

(1)

6. szám

anyagok és az ott termelt iparcikkek értéke

az utolsó tíz évben (1929-től 1938—ig) foko—

zatosan mintegy felére csökkent. A szalámi—

gyárak 1929-ben még 7,983.7()5 pengő ér—

tékű nyersanyagot használtak fel és

10,697.970 pengő értékű iparcikket állítot-

tak elő, 1938—ban viszont a felhasznált nyers—

anyag értéke csak 3,993.862 pengő és az elő—

állított iparcikkek értéke 5,709.210 pengőt tett. Természetesen e csökkenésnek jelenté—

keny részét a nyersanyagok és az iparcikkek árának az esése okozta.

A magyar szalámiipart az 1939. év új feladatok elé állította. Az ausztriai szalámi- kivitelünk ugyanis, amely mint láttuk, az utolsó években az egész kivitelnek 2/3 részét tette, az Ausztria területén életbeléptetett németbirodalmi törvény, az úgynevezett húsvizsgálati törvény (Fleischbeschaugesetz) következtében megszűnt. E törvény a Né—

metbirodalomban már 1894 óta fennállott és ezért oda ezidőtől kezdve feldolgozott húsneműt bevinni nem lehetett. Ez a törvény az Ostmark területén 1939. évi április hó

1—én lépett életbe és azóta a magyar sza-

-—— 751 —' 1939

lámi kivitele e területre teljesen megszűnt.

A cseh—morva protektorátus területére a magyar szalámi egyelőne még bevihető, de

valószínűnek látszik, hogy rövidesen onnan is kiszorul. Ezek .az események a magyar szalámigyárakat érzékenyen érintik s ma az a helyzet, hogy a gyárak minden erejükkel új piacok szerz-ésére törekszenek. Elsősor—

ban az angol piacot igyekeznek megnyerni, s már szép sikereket értek el, amennyiben ma már London 250 üzletében árulják a magyar szalámit, míg egy évvel ezelőtt csak 30 üzletben sikerült szalámit elhelyezni.

Nagy-Britanniánu kívül az északi államok- ban is igyekeznek a magyar szaláminak piacot teremteni, ezenkívül az Amerikai

Egyesült Államokban, sőt Amerika ki-

sebb államaiban is törekszenek szalámit elhelyezni. Szó van Ausztráliába irányuló szalámikivitelről is. Minden remény megvan arra, hogy a tengerentúli piacokat sikerül a magyar _szaláminak megnyerni és akkor a magyar szalámi nemcsak európai hírű, ha- nem világhírű cikké válik.

Petrichevich-Horva'th Miklós báró dr.

Növényi olajgyártás. ,

Mint a legtöbb magyar iparág, úgy a növé—nyolajgyártás is az osztrák—magyar monarchia fennállása idején csak a közös vámterület által megszabott lehetőségek között fejlődhetett. A monarchia nagy erő- forrásai és a közös vámterület feleslegessé tett—ék olyan olajok vagy zsírok előállítását, melyeket külföldről kényelmesen és olcsón lehetett beszerezni. Az olajok hidrogénez—ése és a mesterséges ételzseírok gyártása, valamint a maargaringyártásnak ezzel kapcsolatos nagyarányú kifejlődése — amelyek hatásána a növényolajszükséglet Világszerte fokozódott —— ekkor még a nyugati álla—

mokban is csak a fejlődés kezdetén állott.

Magyarországon, a bőségben rendelkezésre állott természetes étkezési zsírok mellett, ezek az iparágak nem indulhattak erőtel- jesebb ' fejlődésnek.

A magyar növ-ényolajgyárak a magyar piac számára elsősorban repceolajat állítot—

tak elő, amelyet a falvak lakossága, a kő—

olaj mellett, világítási célra használt. Ellát- ták a gyárak a piac keneesziikségletét is, de csak oly mértékben, amennyire a bel—

földi lenmagtermelés lehetővé tette. Az ipar

foglalkoztatása főkép abban állott, hogy repceolajat és kendermagolajat készített és szállított részben nyers állapotban, részben félig finomítva tételolajgyártás céljára az osztrák gyánaknalk, mert Ausztriában, a magyar viszonyoktól eltérően, az ételolia'j- nak már a háború előtt nagy kelendősége volt.

Az olajos magvak termesztése és a nö- vény-olajgyártás között nem volt meg a tervszerű kapcsolat, de arra a monarchia gaz-dasági szerkezete miatt nem is volt szük- ség. A nepcemagbasn "és kendermagban mu—

tatkozó feleslegek könnyen elhelyezhetők voltalk Ausztriában, a lenolajszükséglet könnyen fedezhető volt külföldről.

A statisztikai adatok tanusága szerint mégis 12 gyártelep működött a háború előtt az országban, amelyek kb. 500 mun- kást foglalkoztattak és évi termelésük pen- gőben kifejezve kereken 20 millióra rúgott.

A világháború évei alatt a mutatkozó olaj- és zsírhiány miatt bizonyos kényszer- gazdálkodás fejlődött ki, amely a kisebb jelentőségű olajosmagvak felhasználásá- ban és az olaj- és zsíripari termékek köz-

(2)

6. ?szám. -— 752 -— * 1939

pontosított elosztásában

nyilvánult meg- Ekkor lé- A NÖVÉNY! DLAJGYÁRTÁS NYERSANYAGFELHASZNÁLÁSA

tesült Magyarországon az

első extraktiós telep is. 19324937'

A monarchia megszű— 200—ema emg—200

nése után az , ipar hamar [ ,/

tudatára ébredt annak a , ;

feladatának, hogy a Cson- 480— mm ? 480

kaország növényolajszük- % nemm §

ségletét maga állítsa elő és 460 % * 460

igyekezzék a szappan—, ? Napraforgómag

műzsír— és kenceipar szük- 440 % 440

ségle'tét minél teljesebb nem

mértékben belföldi nyers—

anyagok felhasználásával 420 _—

kielégíteni. A Csonkaor—

szág területén maradt két 400

Egyéb magvak

a s x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x w

420

nagy gyár technikai be-

400

,BOx

rendezését lényegesen tö— so ,?

kéletesítette, korszerű ex— ?

trakciós üzem, hidráló- és ;.§

finomí'tóberendezések lé'te— 60 ?

sítésével. Az önálló vám- %....- tarifa életbeléptével az ipar 40 /

— , , , . /

bizonyos foku vamv—ede- %

lemben is részesült. Ez azonban az idők során nem bizonyult elég hatha—

tósnak arra, hogy az ol— o csóbb külföldi nyersolajok

és zsírok behozatalát meg—

gátolja, Ezen a tapasztalaton

okulva és az :autarkiás törekvéseknek úgy—

szólván az egész világ-on való előtérbe nyo—

mulása folytán a növényolajipar a kor—

mányzattal karöltve hozzálátott egy kielé- gítőbb vámv—édelemmel körülbástyázott ter- melési politika bevezetéséhez azzal a Vég- céllal, hogy a hazai zsírszükségletet ——

amennyire az egyáltalában lehetséges ——

belföldön termelt. olajosmagvak feldolgo- zása útján elégítse ki. ;

20

XXXXXXXXXXX

.. CD ax

M.St. 821939

_ A felem—elt vámok az 1928. év végén léptek életbe. Ez az időpont a háború utáni évek fejlődését két korszakra bontja, ami szembeötlőleg kifejezésre jut, ha az 1928 előtti és utáni évek növényolajípari terme—

lésére vonatkozó statisztikai adatokat egy-

mással szembeállítjuk.,

Az olajosmagvak termelési adatai az 19'22—28. években a köVetkezők:

1 933 1 934 4 1 935

x x x a x x x x x x x s m s

XXNXXÖÖxXXXX._XXXXXXXXXXXX

ao,

X X X V

xxXXX

/

20

AYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWÖN

XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXY WW

§ÁXYÖXNXX

-/ s.

0

__l

' ' Nawa-

Repcemagl Lenmag fforgiomng

Év

Mennyiség ezer métermázsában *

1923. . . .! 75 10 160

1923. . . . 144 s 111 —

1924. . . . 72 10 191

1925. . . . 184 14 184 ,

1926. . . . 140 s, 219

1927. . . . 79 s— 182

1928. . . . 103 14 x 204 7 évi átlag ! 114— l " 10 ; 179

A három legfontosabb/belföldi olajos-

mag közül csaka napraforgómag mutat meglehetős-en lassú, de tartósnak látszó fej—

lődést, a repcemag- és a lenmagtermesztés eredménye ingadozó, tendenciája nem mutat fejlődést.

Az említett olajosmagvak külkereske- delmi forgalmáról a következő adatok tájé- k—oztatnak:

(3)

6- szám ——753-— 1939

' l. Olajosmagvak külkereskedelmi forgalma ( 1925—1928—ig.

É V Repcemagl Lenmag' 1f§§%r£;g

Mennyiség ezer métermázsában

A) Behozatal.

19254 ... 15 80 —

1926 ... 06 210 90

1927 ... 160 260 70

1928 ... 80 300 190

B) Kivitel.

1925 ... 1300 20 1070 1926 ... 65'0 26 1460

1927 ... 420 30 1740

1928 ... 340 60 980

Látjuk, hogy napraforgómag-termésünk- nek, ennek az elsőrendű növényolajipari nyersanyagnak igen jelentős része feldolgo- zatlanul külföldre került, lenmxagtermésünk pedig csak csekély rész—ét tette behozata- lunkna'k. Iparunk nagyrészben külföldi eredetű lenmagot dolgozott fel anélkül, hogy ezáltal a belföldit lenolajszükységletet fedezte volna, mert mint alább látni fog—

ju'k, ugyanekkor jelentős lenolajbehozatali többletünk is volt.

Ugyanezen időben a növényi olajokés a növre'nyolajipar szempontjából fontos ál- lati eredetű zsiradék—ok külkereSkedelmi forgalma a következőleg alakult:

z. Növényi olajok és állati eredetű zskíradékok

külkereskedelmi forgalma 1925—1928—íg.

Megnevezés 1925 ! 1926 ! 192_7_l 1928

A) Behozatal.

Repceolaj ... — -— -—— ——

Lenolaj és kence . . . 17-0 180 300 260 Napraforgóolaj . . . . — —- 2'2 2'8 Riclnusolaj ... 2'5 2'5 30 28 Olivaolaj ... 09 10 1'6 ' 2'0 Pálmamagolaj és kókusz-

olaj ... 210 14-0 250 350 Halzsir ... 130 110 90 30 Faggyú ... 80 110 230 260

Összes behozatal . 62'4 58'4 93'8 97'6

B) Kivitel.

Repeeolaj ... 6-8 3-8 63 72 Napraforgóolaj . . . . 160 160 130 130 Pálmamag- és kokuszola' 1-6 30 07 01 Faggyú ... 20 14 2-2 22

Összes kivitel 25-9 ! 24-2 ! 22'2 ! 22-5

A hehoztatalnál felemlített, de a kivitel-

nél nem szereplő árakban számottevőkivi- tel nem volt. A halzsírt és a faggyút fel

A NüVÉNYl ULAJGYÁRAK NYERSANYÁGFELHASZNÁLÁSA

Es rűen TERMÉKEI 1932-1931. V

500 ezen: ezer!) 500 '

§ Felhasznált olains magvak

400 —— 400

! 7

*/ Növényi nlai

kif .

300 ///',/,f Dlams ongacsa 300

200 200

400 ¹⁰⁰

0 c'/. .,/.

¹⁹³⁶

ll SI. Sz. l939.

kellett sorolnunk, mert a továbbfeldolgozó iparok (sz—appangyártás) szempontjából a

hidrált halzsír, valamint a faggyú hidrált

növényolaj'okkal helyettesíthetők.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy a tárgyalt években a hazai növényolaj—, ille- tőleg zsírszükséglet főrészét behozatal útján fedeztük, ugyanakkor pedig a belföldi ola—

josmagvak nagyrészét exportáltak. De a növényolajipar is évente kereken 20.000 métermázsa repce— és napraforgóolajat vitt vám'külföl—dre. A növényolajipar foglalkoz—

tatott'sága szempontjából ki kell még emel—

nünk, hogy 1927—ben 12.700 CI, 1928-ban pedig 29.500 (1 koprát hoztunk be az im—

portált kókuszlolaj kiegészítéséül.

A tárgyalt időszakban 11 növényolaj- ipari gyár működött az országban s mun- káslétszámuk kereken 600 főt tett. Elő—

* állításra került évente kereken 70.000 (1 különböző növényolaj, kereken 15 millió- pengő értékben.

Összefoglalva megállapítható, hogy a

növény—olajipar ezekben az években igyeke- zett alkalmazkodni a csonkaország szük-—

ségletéhez, ez a törekvése azonban nem járt kellő eredménnyel, mert nem volt meg a megfelelő együttműködés a gyáripar és a, mezőgazdaság között. A behozatali politi- kában (sem érvényesültek azok a szempon—

tok, amelyek a hazai nyersanyag bázisán alapuló intenzív növényolajgyártást lehe- tővé tették volna. Lássuk most, hogy mi- ként változtak a viszonyok az erőteljes—ebb vámvédelem és a külföldi nyersanyag be-

(4)

6. szám —754——— 1939 hozatalát korlátozó egyéb intézkedések kö-

vetkeztében.

Az olajosmagvak termelém Csonka- Magyaronszágon az 1928. év után a követ- kezőképen alakult:

3. Olajosmagvak termelése.

É Repcenmg Lenmag Napraforgómag

v Mennyiség ezer métermázsában

1929 33 25 310

1930 92 87 296

1931 100 79 231

1932 107 24 229

1933 72 51 222

1934 83 79 272

1935 104 64 158

1936 67 61 286

1937 59 53 274

1938 114 89 312

10évi átlag 83 l 61 ! 262 '

Ha ezeket az adatokat az 1928 előtti évek megfelelő adataival összehasonlítjuk, úgy azt találjuk, hogy a lenmagtermelés meghatszorozódott, a mapraforgómagterme-

lés pedig mintegy 45%-kal növekedett. A

fokozott vámvédelemnek a feldolgozó iparra gyakorolt serkentő hatásán kívül döntően befolyásolta az olajosmagtermelést az a körülmény, hogy a nővényolajipar rá—

tért a szerződéses termeltetés útjára. A ter—

melési idény megkezdése előtt a vezető növ—ényolajgyárak, a kormányzat kiegyen- lítő támogatása mellett, megállapodnak a gazdiaérdekeltséggel a bevetendő terület nagyságában és a termelendő olajosmagvak átvételi árában.

Az 1937. évben megkezdődött a ricinus- magtennelés is kb. 1.500 kat. holdon. Az 1938. évben a bevetett terület 3.000 kat.

holdra emelkedett és 18.000 (1 termést

Csupán a repoemagtemnel—és terén mu—

tatkozik némi visszafejlődés, ami való—

színűleghavval függ össze, hogy a repceolaj felhasználása világítási és *kenési célokra mind a belföldön, mind külföldön csökke—

nőben van. Szappangyártásra pedig ez az olaj csak kevéssé alkalmas.

Az olajosmagvak külkereskedelmi forgalma, az olajipari termelés-re Vonatkozó Vámvédelem életbelépése után, 'a követ- k—ezőképen alakult:

4. Olajosmagvak külkereskedelmi fargalma

1929—től 1937-íg.

— - af r-

ÉV Kopra ; Lenmag ! RÉG; Nggfnag

A) Behozatal.

1929 ... 400 320 4'0 120

1930 ... 51'0 48'0 1'5 140

1931 ... 67'0 1'0 —' 110

1932 ... 55'0 ' 13'0 — 320

1933 ... 600 90 — 14

1934 ... 70'0 —— 2'6 -—

1935 ... 87'0 —-— 1'0 -—-

1936 ... 74'0 —— -— ——

1937 ... 740 70 28 -—

B) Kivitel.

1929 ... 60 200 21'0 2080

1930 ... 40 670 750 1180

1931 ... 5'0 19'0 83'0 780

1932 ... 5'0 4'0 750 700

1933 ... —— 30 500 1300

1934 ... -— 6'0 340 480

1935 ... —— 4'0 74'0 380

1936 ... — — 450 560

1937 ... — -—— 160 361)

A növényi olajok és az azokkal helyet—

tesíthető állati zsírok külkereskedelmi for—

galma ugyanakkor az 5. sz. tábla szerint

adott. alakult.

5. Növényi olajok és állati zsirádékok külkereskedelmi forgalma 1929-től l937—íg.

, 1920 ! 1930 ; 1931 ! 1932 ] 1933 [ 1934 [ 1935 1936 [ 1937

V M e n n y i s é g m é t e r m á 2 s a

A) B e h o z a t a l.

Lenolaj és kenoe ... 7.400 6.100 3.900 700 1.900 —- 2.000 1.000 1.900.

Pálmamagolaj és kokuszolaj 9.000 8.600 6.500 2.200 3.600 3.200 1.300 1.500 700 Rioinusolaj ... 2.900 3.200 3.000 4.000 5.000 5.000 4.300 4.200 — Olivaolaj ... 1.600 1.100 1.400 1.200 2.400 1.700 _ 1.700 1.800 1.200!

Hydrogénezett zsírok . . . 5.000 1.500 1.400 2.000 4.800 3.800 .— — ——

Halzsír ... 6.200 4.600 5.200 6.200 12.000 . 42.000 51.000 50.000 41.000!

. Faggyú ... 2.300 5.700 8.700 6.500 8.000 6900 , 200 1.800 4.100

8) K i v i t e l.

Napraforgóolaj ... 12.000 3.700 3.800 700 400 400 8.100 9.300 ——

Repoeolaj ... , 2.400 7.000 7.700 6.000 4.000 3.200 8.000 7.500 ——

Lenolaj ... —— 4.000 —— 1.000 —— — — —- _—

(5)

6. szám ——- 755 —— 1939

6. A gyúl-iparilag feldolgozott olajosmagvak mennyisége!)

1982 1933 1934 * 1935 1936 I 1937

M e g n e v e z é s

Mennyiség métermázsában

Lenmag ... 28.110 54.381 73.952 61.035 ! 75.162 ! 61.540 ) Repcemag ... . 19.895 11.722 25.716 33.077 j ' 28.859 28.020

Gomborkamag ... 352 200 2.310 2.343 652 649

Kopra. ... 32.382 55.508 70.194 83.006 . 76.650 76.589 N apraforgómag ... 74.763 100.271 49.393 64.895 88.287 189.842

Ricinusmag ... —— —— 407 ! 3.949 3.926 14.887

Egyéb magvak: pálmamag, arachid— *

mag,tökmag,szójabab,földidíó,stb. 4.059 3.274 3.004 ! 2.993 3.395 4.493

Összesen 159967 225356 ! 224976 ; 251298 ! 276931 ! 376020

1) A belső fogyasztásra fennmaradó, valamint a gyáripar által felhasznált mennyiség között mutatkozó különbségnek az az oka, hogy a gyáripar által évenkint felhasznált olajosmag mennyisége két év terméséből származik.

Az adatokat egybevetve azt látjuk, hogy az ország lenolajban csaknem teljesen ön- ellátóvá lett, napraforgóollajban és repce- olajban pedig az ország szükségletének biztosításán kívül még úgy olajat, mint olajosmagvakat is exportált. Meglehetősen emelkedett a kopra behozatala, de ezzel szemben majdnem teljesen megszűnt a kókuszolajé, vagyis ezt a xszappangyártás szempontjából sajnos nélkülözhetetlen olajat a növényol-ajgyának. állították elő az importált koprából. A külföldi eredetű kon—

kurrens nyersanyagok közül 1934 után erő- teljesen előténbe nyomult a halz—sír. A nő- vényolajiparnak a napralfourgóolaj hidrá- lása útján azonban sikerült a hidrált hal—

zsír pótlására alkalmas termékek—et előállí—

tania. Midőn az 1938. év wégén a halzsír további behozatala importtilalom folyt-án lehetetlenné vált, a növényollajipar már fel volt készülve pótlására rés napraforgóolsaj—

meg kell említenünk, hogy az 1936. terme- lési évtől kezdve az ipar az ú. n. kerti dohány termesztésénél melléktermékként kapott dohánymagot is feldolgozza. A jól megszeryezett gyűjtés folytán a feldolgo- zásra kerülő dohánymag mennyisége évről- évre emelkedik és az 1939. évben valószí- nűleg 2.000 métermázsa körül lesz. A do—

hánymagolaj kémiai és fizikai tulajdon- ságai tekintetében igen . lasonló a napra—

forgóolajhoz, ipari felhasználás szempont—

jából pedig egyenértékű a gyengébb minő- ségű napraforgóolajjal. Az ipar min—d nyer- sen, mind hidrált formájában szappan- gyártásra használja fel, de készíthető belőle étolaj, világítóolaj, sőt kence is.

A gyáripari termelés további megvilá- gítására még néhány adatot sorolunk fel.

A gyáriparilag feldolgozott olajosmagvak mennyiségét az utóbbi évek folyamán a 6. számú táblázatban foglaltuk össze.

ból készült kemény zsírokkal biztosította a Az ipari növényolajgyának fontosabb szappangyártás ilyiránylú szükségleteit. termékeinek mennyiségét, a feldolgozott Egyidejűleg hozzáfogott a növényolaj- mindennemű olajtartalmú nyersanyag ipar a repoeolaj szélesebbköm'i felhasználá-

sának előkészítéséhez is. Repoe'magból és repceolajból kivitelre is mindíg jutott.

Előrelátható, hogy a mesterséges ételzsírok és a margaringyártás fejlődésével a repce-

olaj felhasználásának még tág tere nyílik. Év OlajOSPogácsa NÖVényi Olajat Hldigírrírifzeü

Arepceolaj hidrálási termékei pedig, bár mennyisége métermázsában alárendeltebb mértékben, a szappanipar

nyersanyag—ai között is helyet foglalhatnak. 1928 125.847 79.199 2.575

Új termék gyanánt mutatkozik ebben 1929 142245 88-962 3308

.az időszakban a belföldi magból előállított 33? 33-33 33-33; 12-33;

ricinusol'aj. Ezidőszerilnt egy állami üzem 1932 81532 98325 2048 foglalkozik 'sajtolásával, a magánipar pe- 1933 107360 101337 —

dig a sajtoláson kívül extrakció útján is ággá 183113; 1302? ággá

unit Élő "Címu*50131at- , _ , , , 1936 115065 121590 30.974

Bar aranylag 'CSeklely mennwsegene'l 1937 137986 177208 31.646

fogva nagyobb szerepet nem játszott, mégis

figyelembevétel-ével, az utolsó tíz évre nézve a következő adatok szemléltetik:

7. Az ipari növényolajgyárak fontosabb termékei.

(6)

6.szám — 756 — 1939 A növényolajgyári termelés ela-dási ér- Olajpogácsa.

tőke a következőre becsülhető: Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel

mennyisége méterm. mennyisége méterm.

1929 122994 111324 1934 167.315 55.560

1932-ben --- 7—366-000 ? 1930 124.894 95.621 1935 239.247 16.041

1933-ban ... 6,888.0UO ,, 1931 166.755 84.446 1936 123.325 11.803 1934-ben _____ 8,971.000 , 1932 92.757 37.789 1937 159.673 13.406

1935-ben ... 10 288000 1933 32294 68349

1936—ban ... 11,686.000 ,, _

1937-ben _____ 14,960.000 , A felsorolt adatok megvilágítják annak 1938-ban _____ 21490000 , az évek óta folytatott tervszerű munkának A termelés értéke természetesen részben

a világpiaci árak alakulásától is függ, ami megmagyarázza a termelés mennyisége és értéke között esetleg mutatkozó aránytalan- ságot.

Az oumatcsn temetése. nütxsnesxtnttm rontsam Es nem mamam 19284 931.

ezer a -

350 ami! ! ! l ! 350

300 _ _nelsőtogyasnás A 300

'n'-'n'- lermllós 0—4) Behozatal

250 — — 250

M Kivül-1

200 l / X 200

450 * (): "50

% y',

". * ,

§ __,4

400 a—FY x 400

I

50 / **x 50

k*,—

0 0

1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 19361937

M.31,Sl.1939

Olajospogácsában egyre csökkenő és az utóbbi években már jelentéktelennek mond- ható kivitel mellett tekintélyes behozata- lunk van. A mezőgazdaság érdeke azt kí- vánja, hogy ez a tejtermelést és hízlalást előmozdító fontos takarmány ne menjen ki az országból. A növényolajgyárak igye—

keznek a szerződéses magtermelőknek nyujtott kedvezményes pogácsaárak útján is felvenni a versenyt az olcsó balkáni ere- detű zolajospogácsával. A mindennemű olajpogácsa külkereskedelmi forgalma a következő:

az eredményeit, amelyet a kormányzat, a gyáripar (és a mezőgazdaság vállvetve ki- fejtett, hogy az országot a zsírellátás terén a lehetőséghez képest őnellá'tóvá tegye. A kielégítő vámvédelem bevezetése és a kül—

kereskedelem megfelelő irányítása útján a hazai olajosmagtermelés és a növuényolaj- ipar odáig fejlődött, hogy ezidőszerínt — a nélkülözhetetlen és mással nem pótolható kopva kivételével ——-— az ország zsiradék- szükséglete bazai olajos magvakból gyár- tott olajokból elégíthető 'ki. ,

A növényolajipar a szappanipar, koz—

metikai ipar, müzsír— (ételzsir- és marga—

rin—) ipar, kence- és lakkipar, továbbára linoleumi'par teljes olaj-, illetőleg zsírszük—

ségletét fedezi. A gyárakat technikai felké—

szültségük és benendezésük alkalmassá teszi a termelési viszonydkban beálló változások gyors követésére és arra, hogy a feldol—

gozó iparok részéről felmerülő speciális kívánságoknak mindenkor eleget tudjanak tenni.

Ezidőszerint 16, *a gyári'p—ari statisztiká—

ban szereplő növényolajgyár működik az ország területén. Ezek közül a legnagyobb olajsajtolónak évi kapacitása mintegy 220.000 métermázsa olajosmagnak felel meg. A hét legnagyobb olajsajtolóösszesen mintegy 350000 métermázsa olajoemagot tud évente feldolgozni, a kíSebb, in—

kább mezőgazdasági jellegű olajsajtolókkal együtt pedig az összes gyárak kapacitása

olajosmag'vakban mintegy 67010001 méter—

mázsa. Öt növényolajfinomító működik,

amelyek —— egy kiv—ételével —- olajsajtoló

üzemekkel kapcsolatosak és kapacitásuk

kb. 125.000 métermázea. A működő olaj- hydráló (olajkeményítő) üzemek száma 3, ezek közül egyik a hydroge'nt is maga állítja elő. A három üzem együttes teljesítő—

képessége évi 100. 000 metermázsa Egy negyedik 'hydráló üzem a legközelebbi jö- vőben kezdi meg működését.

A 3 legjelentősebb olajgyárnak saját szappangyára is van. Mesterséges ételzsírok előállításával négy növényolajgyár foglal—

(7)

46. szám

kozik; legnagyobb növényolzajgyárunknak ezenkívül saját margaringyára is van. Ez utóbbi vállalat üzemei felölelik az olaj- és Zsíripar minden ágát, a nyers és finomított olajokat, hidrált (keményített) olajokat, étolajat, ételzsirt, margarint, szappant, mosóporokat, tisztítószereket, kene—ét, zsír- savakat, stearint, oleint, gyertyát és ezek—

kel kapcsolatosan temészetesen a nyers és finomított glycerin minden fajtáját.

A nagy növényolajgyáraink földrajzi elhelyezkedése nem a legkedvezőbb. A legfontosabb belföldi olajosmagot, a napra- forgómagfot az ország északkeleti részében termesztik, a nagy gyárak pedig mind Budapesten és közvetlen környékén helyez- kedtek el. így a napraforgómagot, ezt a nagy víztartalmú és aránylag alacsony faj- súlyú, tehát nagy térfogatú magot távoleső vidékekről kell a feldolgozási helyre szállí- tani. A gyárak a feldolgozás előtt a napra- forgó héját eltávolítják. A kiválasztott napra- forgóhéj a mag eredeti súlyának mintegy 30

% -át teszi, ehhez járul még az a súlyveszte-

ség, amely az eredetileg 18———20% vizet tar—

talmazó napraforgómag beszáradásából szár- _maZik Nyilvánvaló, hogy a feldolgozásra kerülő héjtalanított és szárított magot sok szállítási költség terheli E tekintetben a napraforgótermő vidéken, a Nyírségben el- helyezkedett kisebb olajmalmok lényegesen előnyösebb helyzetben vannak.

A fentiekben igyekeztünk a növényolaj- iparnak a trianoni Magyarországon kifej—

tett tevékenységéről és szerepéről némi ké- pet adni. A Felvidék egy részének, majd a kárpátaljai területnek visszacsatolásával oly területek kerültek vissza az országhoz, amelyeknek jelentősége a növényolajipar szempontjából sokkal nagyobb, mint az a visszacsatolt terület lakosságának szám- aránya szerint várható volna. Ezeknek a területeknek gazdasági struktúrája, lakos-

—757—— 1939

ságának életviszonyai a trianoni ország vi- szonyaitól a növényolajipari termékek fo- gyasztása tekintetében lényegesen eltérnek.

Ennek tulajdonítandó, hogy az 1938 novem- berben visszacsatolt felvidékiterületek mar—

garin- és ételzsírfogyasztás—i fejkvótája lénye- gesen meghaladta a trianoni magyarországi fejkvótát és a fogyasztás abszolút mennyi- sége ezen a kis területen csaknem megköze—

lítette a trianoni Magyarországát. Bár felte—

hető, hogy az egyesítés következtében a fej- kvóta csökkenni fog, mégis nagy lehetőségek nyílottak a növényolajgyárak és az azokkal kapcsolatos étolaj—, ételzsír; és margarin- gyárak számána. .

A Kárpátalja szegényebb lankOssága mind gazdasági, mind vallási okokból min- díg csaknem kizárólag növényi olajokat használt étkezési zsiradék gyanánt, ennek azonban a növényolajipar szempontjából ma' még nem sok jelentősége van, mert a lakosságnak ez a rétege csak a helyi kis ,olajütők nyers napraforgó- és tökmagolaját fogyasztja. Csak e népréteg anyagi helyze- tének és kulturális szintjének remélhető emelkedésével kapcsolatban számíthatunk arra, hogy a kárpátaljai visszacsatolt terü- leten a növényolajipar termékeinek is új piaca nyílik.

A visszacsatolt területek természetesen

egyéb növényolajfogyasztó iparok (szap—

pangyártás, kencefőzés stb.) szempontjá—

ból is a fogyasztópiac tekintélyes megnöve- kedését jelentik. A növényolajupar tehát bizalommal tekinthet az elkövetkezendő évek elé. A vazolt tervszeru termelési és külkereskedelmi politika folytatása mellett módjában lesz a megnövekedett ország nagyobb szükségletét is belföldi nyersanya—

gok feldolgozása útján fedezni és üzemeit e célnak megfelelőleg továbbfejleszteni.

vitéz Bolgár Miklós.