Szulc, Bogdan: Strukturális különbségek hatása az átlagos indexre

(1)

'7 70

STATISZTIKAI EROD'ALMI FIGYEUÖ;

Ha nem az y/p hányadosokra, hanem

az y/x átlagokra végezzük a számítást,

akkor a szórásformula természetszerűleg

Ja?—tel szerződik.

(Ism.: Éltető Ödön)

Szulc, Bogdan:

Strukturális különbségek hatása az átlagos indexre

'strwkiuralnych na 1958.

(Wskazuiki wplywu róznic

przecietny wskas'znik.) Przegíful Slatustgcmn 3—4. sz. 321—329. 1).

Legyen adva különböző áruk bizonyos

sokasága. Minden áru egységárat két

helyzetben ismerjük: a vizsgált helyzet—

ben (p,) és a bázishelyzetben (p 0), va- lamint ismerjük mennyiségét a d helyzetben (ad) és a c helyzetben (gc). Ezek

alapján az árusokaság árainak két kü- lönböző árindexét szerkesztjük meg és

kifejezhetjük a két index arányát, ame—

lyet A—Val jelölünk:

Ezt az arányt nevezzük a strukturális különbségek hatása mutatójának. A nem

egyéb, mint azonos, de különböző módon

súlyozott viszonyszámok számtani átla- gainak aránya. Nagysága három tényező- től függ:

1. az egyedi árindexek különbségétől

(tehát a vizsgált értékektől);

2. az alternatív mennyiségi struktúrák különbségétől (tehát a súlyok struktúrá-

jától);

3. az egyedi árindexek (tehát a vizsgált értékek) és a menyiségi struktúrák egyedi mutatói (tehát a súlyok struktúrája) kö- zötti korrelációs kapcsolat szorosságától és irányától.

Ha a ad változatlan mennyiségek rendszere nagyobb előnyben részesíti a magas egyedi indexű árakat, mint a (1 C válto-

zatlan mennyiségek rendszere, akkor A

pozitív, ellenkező esetben negatív, ab—

szolút nagysága pedig a korreláció szo—

rosságától függ. Semmi esetre sem szol-

gálhat A az arányok vagy az árdinamika elemzésére.

Különleges esetekben, ha a vizsgált t

helyzet azonos a d helyzettel, a 0 alap- helyzet pedig azonos a c helyzettel (vagy

fordítva), akkor A a Paasche-féle index

és a Laspeyres—féle index arányává válik.

Ebből és a fentiekből következik, hogy a Paasche— és Laspeyres—féle index nem több, mint az árrelációk vizsgálatának két különféle módja, mely két mód kö—

zött többé—kevésbé önkényesen válasz- tunk. Sem az A, sem a Paasche— és Las—

peyres-féle index között szerkeszthető két arány nem tekinthető olyan index—

nek, mely azt méri, hogyan javult vagy

romlott a vizsgált árumen'nyiségek vevői—

nek vag eladóinak helyzete az átlag—

áraknak a menyiségi összetétel megvál- tozása folytán előálló mozgása következ—

tében.

Ennek a jelenségnek a mérésére a kö—

vetkező mutató szolgálhat csak, mely a

strukturális különbségek hatását méri az átlagárak színvonalára:

Eadpk_29crk

Egd 296

és mely Bortkiewicz szabálya szerint a

következő tényezőkre bontható:

rad/c pk'VaZ/COVPk 7— 1

Megállapítható, hogy a mennyiségi struktúra megváltozásának és az össze—

hasonlítható árak színvonalának (pk)

korrelációs kapcsolatáról van itt szó, nem pedig a mennyiségi struktúra meg—

változásának és az árindexek kapcsolatá—

ról, mint az A mutatónál.

(Ism.: Erő Mátyás)

DEMOGRÁFIA

Demográfiai statisztika

(A Nemzetközi Statisztikai Intézet kiadványa)

(Statistiaue déni—ogrnnltiane.) Bulletin de I'Institnt International de Statish'aue. Stockholm. 1958; 36;

köt. 2. rész. 339 %

A Nemzetközi 1957 augusztusában

Statisztikai Intézet megrendezett 30.

(stockholmi) ülésszakának munkálatairól

négy önálló részből álló összefoglaló terjedelmes mű készül. A Nemzetközi

Népesség'cudományi Unióval közösen

szerkesztett —— most megjelent —— második

rész a ,,demográfiai statisztika" tárgykör—

ből az ülésszakon bemutatott közlemé—

nyeket hozza nyilvánosságra.