A statisztika a középiskolában

eEGYÉBo

Illllllllilll'll'llI-l.!I'll-IIIICIIIll.-Ill!-I!IICII.-lllllllllllllllllllllll.'IIOUIO-nlIll—III!-

A statisztika a középiskolábanJ)

La. statistigue dans llense'ignement secondaire?)

Re'sume'. Abstraction faite de la ge'ographie, les matieres enseignées dans les établissements se- condaires rfo/frent aucune idée de lyimportance de la statistigue, ni de ses méthodes. (II serait désírable gue, tenant compte des considérations pratigues, celles-lá iussent expose'es dans les matieres ayant des rapports avec Ia statistigue. On devrait égale—

ment faire connaitre les publications statistigues.

' ac

I.

Ma már a gyakorlat és a tudomány szinte minden ágába bevonult a statisztika.

Hogy a társadalmi és gazdasági tudomá- nyoknak mennyire módszertani alapja, az ma már a köztudatba is átment. De a ter- mészettudományok egynémelyikéről is álta—

lánosan tudott dolog a statisztikai dolgozás- mód. így elsősorban a meteorológia az, amely mindjárt tudományos megalapozása elején a statisztikai módszerhez folyamodott.

De a statisztikai megfigyelés eszközeivel ju—

tott legnagyobb eredményeihez a modern át—

örökléstan is, majd e sikereken felbuzdulva az élettani tudományok többi kategóriái is:

mint az ember—, állaat- és növénytan, hogy legújabban, mintegy két évtizede, az állat—

és növénytan szociológiai jelenségei is a sta- tisztikai technika útján nyerjenek megvilá- gítást. Itt már egyre szövevényesebb pro- blémakomplexumok hívták segítségül a sta—

tisztikai gyakorlatot: minél szövevényeseb-

bek, annál inkább és annál előbb. igy az

állat— és növényszociológiának, de különösen az utóbbinak, szinte a statisztika az egyetlen biztos módszere. De ez érthető is, hiszen itt a növénytan a szociológiához zárkózik fel, mely mint par excellence statisztikai dis—

eiplina ezideig még kevés lehetőségét nyujtja a kisérletezésnek és az ezen alapuló exakt megfigyelésnek. Tehát marad a statisztikai módszer, mely olyan területeken is tanusá—

got tesz teherbíróképességéről, ahol a jelen—

ségek a legkevésbbé konkretizálhatók: így a lélektanbian. A modern amerikai lélektan, mely a lelkiéletet kivetítő magatartást (be-

1) Felolvastatott a Jurányi-utcai Női Felső Ke- reskedelmi iskola (Budapest, II.) tanári módszeres értekezletén 1932 szeptember 26-án, —— Communi—

cation Iue ri la confe'rence tenue le 26 septembre 1932, au sujet des méthodes dtenseignement, par les professeurs de PEcoIe commerciale supe'rieure de jeunes filles de la rue Jurányi, ("1 Budapest,

haviourism) vizsgálja, például egészen sta—

tisztikai alapokra helyezkedett. De a kísér- leti lélektan egyéb újabb irányai is túlnyo- móan statisztikai megoldásokkal próbálnak boldogulni.

lgy általában azok a tudományok, me—

lyek tipikus jelenségek megismerésére tö—

rekszenek, a statisztikát állítják módszerük tengelyébe. De melyik tudomány nem cé- lozza tipikus, törvényszerű jelenségek fel- tárását? Hiszen minden tudománynak vég- eredményben ez a célja: a tipusok kihámo- zása. De vannak tudományok, melyek exak—

tabban jutnak el típusaikhoz és törvény—

szerűségeikhez, mint a fentebb említettek.

Ilyen elsősorban a matematika, mely a leg—

tökéletesebb indukció birodalma; ilyen a csillagászat is matematikai fegyverzetével;

és ilyenek a fizika és kémia, melyeknél a tö- kéletes indukciót a kísérletezés pótolja, szemben a társadalmi és gazdasági tudomá- nyokkal, melyek Kantnál, Hegelnél, Herder- ne'l még deduktíve tengetik életüket, mert csak a statisztika megalapozásával válnak induktívvá; azzal a felismeréssel, hogy a sta—

tisztika a kísérletet pótolhatja. Ennek elle—

nére is a századforduló táján még élesen el- határolódik a természettörvény a statisztikai törvényszerűségtől, azzal a kritériummal, hogy míg a természettörvény minden egyes esetben érvényesül, tehát kivételt nem ismer, addig a társadalmi és gazdasági jelenségek statisztikai konkluziói nem mindig egyértel- műek. Ez az éles elkülönülés ma már egyre inkább elmosódik, egyrészt a statisztikai technika árnyalatokig ható kifinomodása miatt, másrészt —— és ez valósággal forra—

dalmi jelentőségű fordulat! — ama felis—

merés következtében, hogy a modern fizika nem éri már be a kauzális, egyértelmű tör—

vényszerűséggel, hanem pótolnia kell azt a statisztikai, tehát nem feltétlenül ható, individuális színezetű törvényszerűséggel.

Planck, Einstein, De Broglie, Sommerfeld és Schrödinger nyomán nemcsak a fizikát járta át ez a felismerés, hanem a kémiát és csillagászatot is forradalmosítja. Tehát a legexaktabb, legexperimentálisabb tudomá—

nyok is kénytelenek a statisztikai módszert

magukévá tenni. ,

Csak a legexaktabb, legexperimentáli- sabb tudományok? Nem; azok is, melyekről

12. szám. ;

_{mindent el lehet m ndani, csak azt nem,}

hogy exaktak és ex rimentálisak. A nyelv- tudomány igazán nem az; az irodalom- és művészettörténet még kevésbbé. Hát ezeket is hatalmába ejtette a statisztika! Nagyobb sikerrel egyelőre csak a nyelvtudományban érvényesül a statisztikai módszer, de az irodalom— és művészettörténet sem fog már sokáig késni ilyen vonatkozású eredmények- kel. Ilyen szerencsés kezdeményezést látok például Négyessy Magyar Irodalomtörté- netében, mely függelékszerűen és minden pragmatikus feldolgozás nélkül bár, de statisztikai összeállításokat közöl a költők és írók születési helyére vonatkozólag, ami Taine miliő—elméletével kapcsolatban érde- kes magyarázatokra adhat alkalmat. Művé- szettörténeti vonatkozásban Di Capua ha- sonló természetű próbálkozásai szabhat- nak irányt.

Mint látjuk tehát, csak a legszubtilisebb metafizikai régiók menekültek meg ezideig a statisztikai módszer inváziójától. A statisz—

tika alkalmazása így a matematikánál is általánosabb, de jövő fejlődési iránya egyre kifejezettebben matematika, mint ahogy egész jellege is matematika.

így a statisztika valahogyan a tár—

sadalo—mtudományok matematikája. Mint ilyen inkább módszertani jelentőségével tünik elénk, de sokan vannak, akik az önálló tudomány ismérveit is felismerik benne.

Hogy módszer—e vagy tudomány, az itt ne képezze gondunkat, de megállapíthatjuk, hogy éppen módszertulajdonságai azok, melyek szinte minden tudomány számára kívánatossá tették. Wundt így kizárólag módszernek tartja. De ha önálló tudomány is, tudományközi helyzetén csak a filozófia és a földrajz tehet túl. Itt aztán eljutottunk annak szükségességéig, hogy definiáljuk, de azonnal le is teszünk erről a szándékunkról.

Mert ha Rümelin 1863—ban már 62 meg- határozását tudja összeszámolni a statiszti- kának, öt évvel később Engel már 180 deti- nicióját, hogy ma már ezren jóval felül legyen számuk, _— akkor legfeljebb csak laza körülírását adhatjuk a statisztika .fogal- mának. Az mindenesetre bizonyos, hogy a statisztika ma már nemcsak a társadalmi

mérések tudománya, nemcsak szociometria,

mint ahogy még nem rég is definiálták; mert ma már a természettudomány legexaktabb ágazatai sem lehetnek meg nélküle. így alkalmazási területe teoretikusan nem ismer határt, miért is úgy tekinthetjük, mint bár—

mely jelenségterület szám—adatainak olyan

—— 1091 —— 1932

céltudatos gyűjtését és egynemű rendszere—

zését, melynek alapján a szóbanforgó jelen—

ségek okozati megvilágítást nyerhetnek.

A statisztika tehát a tömegjelenségek és a nagy, típusos vonások kifejezésére törek—

szik, miért is alig tanusíthat megértést a finomabb individuális megnyilatkozások

iránt. így inkább összefoglaló, expresszív

festmény vagy rajz, mint naturalisztikus, stilizálatlan fénykép. Olykor talán csak egy kubisztikus, futurisztikus megoldás, amely a típusjelentő momentumok kihangsúlyozá—

sában leli örömét.

Ha ennyiben inkább csak jeleztük a sta—

tisztika módszerjellegét, nézzük, mire terjed ki alkalmazása már bevett gyakorlatában.

Röviden: a népességre, annak gazdasági.

szellemi és erkölcsi kultúrájára, valamint állami életére. Mint népességi statisztiká- nak a népszámlálás, házasságkötések, vá- lások, születések, halálozások, a vándor—

mozgalom és az egészségügyi körülmények nyilvántartása a feladata; mint gazdasági statisztika a foglalkozási ágak, üzemek, tele- pülések, termelés, kereskedelem, közlekedés.

csődök, áruk, konjunktúrák, jövedelmek, bérek, munkások, munkapiac, munkanélkü—

liség, fogyasztás és az életszinvonal jelensé—

geit tartja szem előtt; mint szellemi statisz- tika a közművelődési intézmények pulzusán tartja kezét; mint morálstatisztika a válások.

öngyilkosságok, bűnügyek és az erkölcsren- dészet adataiból vonja le következtetéseit;

hogy végül mint az állami élet statisztikája a pénzügyek, az igazságszolgáltatás és a bel—

igazgatás körülményeit tartsa számon. Ha ehhez hozzávesszük az éghajlati jelenségek mindenütt hivatalos statisztikáját is, egész roppant jelentőségében megmutatkozott a statisztika.

Ezt belátva, hogyan lehetséges az, hogy a középiskolák tananyaga a földrajztól elte—

kintve, még accidentálisan sem ad képet a statisztika módszeréről és jelentőségéről?

Avagy túlságosan gyakorlati studium—e a statisztika ahhoz, hogy a még mindig erősen humanisztikus atmoszférából ne néznék ki?

Elvégre ma már túl vagyunk a csak álta—

lános műveltség eszményén, a gimnáziu- mok is egyre több teret biztosítanak a reáliáknak, de még mindig nagy hiányok tapasztalhatók a gyakorlatibb kiképzés te-

kintetében. Áll ez különösen arra az

iskolatípusra, melyet az új idők paran—

csoló szava hozott létre: a kereskedelmi iskolákra. Félreértés ne legyen: minden, amit a kereskedelmi iskolák tananyaga

12; szám.

felölel, elengedhetetlenül szükséges a gya- korlati kiképzéshez, de a módszer, amellyel az anyagot közöljük, még sok kívánni valót hagy hátra. És elsősorban a statisztika mód- szere az, amely nem talált kellő méltánylásra és befogadásra középiskoláink részéről. Nem akarunk Buckle, a nagy angol történész hibájába esni a statisztika túlbecsülésével, de igenis valljuk Bowley—nak azt a nézetét, hogy a statisztikai módszer ismerete ,,kinn az életben" éppúgy hasznára lehet az ember- nek,'mint az idegen nyelvek vagy az algebra.

(Bowley, A. L.: Element of Statistícs. 4 ed.

London-New—York, 1920. 4. old.).

II.

Felmerül tehát a kérdés: milyen pedagó- giai előnyök származhatnak a statisztikai módszer következetes középiskolai alkalma—

zása révén? Mindenekelőtt az öntevékenység eszménye nyer. A tanuló elé rakott nyers statisztikai sorok ugyanis szövegezésre vár—

nak, de nem leíró értelmű szövegezésre, hanem olyan fogalmazásra, mely a statiszti- kai sorok alakulását okaiban is megvilá- gítja.

A tanuló tehát nem elégedhetik meg annak megállapításával, hogy a magyar búza az utóbbi években egyre kisebb meny- nyiségben és értékben került külföldre, ha- nem mindjárt .az okok felett is gondolkodnia kell. Mindenekelőtt meg kell állapítania, más statisztikai sorok alapján, hogy vajjon nem csökkent-e a termelt mennyiség; ha csökkent, arányban áll-e a kivitel csökkené- sével, ha nem csökkent, vajjon nem mint liszt került külföldre búzafölöslegünk egy része; ha nem csökkent a termelés és ha nem liszt alakjában tette a kivitel egy részét, nem a népesség vagy a fogyasztás emelkedett—e;

ha sem a népesség, sem a fogyasztás nem emelkedett a csökkent kivitellel arányos mértékben, vajjon nem a külföldön kere- sendő a csökkenés oka; vajjon nem más búzatermelő államok versenye szorította ki a magyar búzát; vagy nem piacaink rendez- kedtek be fokozottabb mértékben búzlater-

melésre, mint tették ezt Olaszország, Auszt—

ria, Németország és Csehország is?! És se vége, se hossza a számbajöhető okoknak.

különösen, ha e lehetőségeket tovább bon- colgatjuk. Mert ha a kivitel például azért csökkent, mert csökkent a termelés, akkor vizsgálnunk kell, hogy vajjon a bevetett 'teriilet csökkent-e vagy a termésátlagok; ha a bevetett terület csökkent, vajjon más növé—

nyek által szoríttatva, vagy a rossz árala—

-—— 1092 -— 1932

m

kulás reakciójaképen, avagy az állati- és emberi munkaerő kedvezőtlen körülményei miatt; ha a termésátlagok csökkentek, vajjon az éghajlati jelenségek érvényesültek hátrá- nyosan, vagy a hiányos trágyázás rovására írhatjuk; ha az éghajlati jelenségek voltak rossz hatással, vajjon a csapadék vagy a hőmérsékleti viszonyok alakultak károsan a búza termesztési szükségleteire. Még tovább folytatlisatnók analizisünket, a többi szám- bajövő tényezők komponenseit is részle- tezve, de az már olyan fejlett és többé- kevésbbé kialakult tudományágak felad—ata, mint amilyen a g—azdaságföldrajz, üzemtan, botanika stb.

Egy ilyen mélyreható analízis természe—

tesen messze meghaladja a középiskolai színvonalat, de kézenfekvőbb okokat ke—

resve, igenis nagyban hozzájárulhatunk a tanulókban rejlő logikai képességek ki—

fejlesztéséhez. A logikai apparátus moz—

gósítása pedig conditio sine (1113 non-ja az öntevékenységnek. Az okfejtésnél ter- mészetesen ügyelnünk kell arra, hogy az lépésről—lépésre, rendszeresen, az általáno- sabbról a részletesebbre haladva történjék, és ez is oly irányban és ismeretkörben, mely a tanulók már szerzett ismereteinek és szel—

lemi színvonalának megfelel. (Paulsen:

,,Lernen besteht darin, dass der Schüler mit den in ihm vorhandenen Vorstellungen und Begri/fen die dargebotenen Elemente apper—

zípíert, d. h. aus ihnen neue Anschauungen, Vorstellungen und Begriffe bildet und diese dann álterem Bestande angliedert.") A pe- dagógus tehát csak feltálalja a tanulónak az appercepció elemeit. ( Paulsen: ,,Lehren besteht darin, dass der Lebrer dem Schüler Elemente zur Apperzeption zuführt.")

Ha valahol, hát a statisztikai módszer kapcsán igazán maradéktalanul és logikusan gyakorolható a kérdve-kifejtő, rávezető ta—

nitás. Ez már egymagában véve is elég nagy szerepet biztosít a találékonyságnak és Önállóságnak, de mennyivel több tere nyílik az öntevékenységnek, ha maga a tanuló is készíthet statisztikát. Ez már meglévő sta- tisztikák összevonása és átcsoportosítása útján történhetik. Ehhez azonban már tisz—

tában kell lennie az adatgyüjtés— és feldol- gozás módozataival, a statisztikai koeffi-

ciensek (közép- és mediánértékek, viszony-

és egyéb számok) kiszámításával és egyéb ilyen alapismeretekkel, melyek azonban egy—két óra alatt elsajátíthatók. Az Önállóan készített statiSztikák így a tanulót a tabella—

szerkesztésben is járatossá teszik.

12. szám. —- 1093 —

Legnagyobb jelentősége a statisztikai módszernek azonban tantárgyakat, illetve ezek határait nem ismerő okfejtésében rej- lik, mely valamely jelenségnek magyarázó okait a legkülönbözőbb tudásterületekről

* veszi, mint fenti példánk esetében is láttuk.

Amikor azonban a statisztika ilymódon ana- lizál, tulajdonképpen szintétizál is, mert a legkülönbözőbb ismeretterületekről össze- hordott oktényezők egymás mellé kerülve olyan összbenyomást keltenek, mely az em- pirikus valósággal ugyan nem egyezik meg, de éppen azt tartalmazza és fejezi ki, ami megismerésünk számára a leglényegesebb.

A szintetikus, Összefoglaló látásra való nevelés pedig még egyetemeinknek sem min- dig nagy erénye, nemhogy középiskoláink- nak. Az egyes tantárgyak külön élik életü—

ket, egymásról alig- alig vesznek tudomást, holott az élet nem ismer ilyen biiwszke exklu—

zív kategóriákat. Újabban azonban tagad-

hatatlanul egyre összefogóbban érvényesül a tananyag és a tantárgyak szintétikusabb kapcsolása, de az a módszer, mely többé- kevésbbé minden tantárgyon keresztül vo- nuljon és e különböző tudásterületeket vala- hogyan összeszője és a megszakítatlan életfolyamat érzetét plántálja a tanulóba:

ez a módszer hiányzik, pedig —— megvan!

Hiányzik a pedagógiai gyakorlatból, de meg- van az élet és tudomány szinte minden terü—

letén. Ez a módszer a statisztika módszere.

Miért ne vigyük be hát a pedagógiába, miért ne teremtsük meg az iskola és az élet erő- sebb kontaktnsát? De kérdés: lehetséges ez, kecsegtet—e sikerrel, valóban kialakulhat—e révén az élet nagy tantárgya, melyben úgy olvadnak egymásba a különböző tantárgyak.

mint a szivárvány színei?

A középiskolák tananyagában a sta—

tisztika ezideig csak a földrajz keretében ka- pott némi helyet, itt is inkább grafikus áb-

rázolásban, mint a termelés, behozatal, ki- vitel és egyéb ilyen gazdaságföldrajzi meny- nyiségek kifejezésére A többi tárgyakközül legfeljebbaaföldrajzi vonatkozásokkal tár- gyalt áruismeret az, amelyben itt-ott egy- egy statisztikai megvilágítással találkozunk.

Pedig a felsökereskedelmi iskolák tananya—

gát véve alapul, a nyelvektől és a vallástan- tól eltekintve minden tárgy többé— kevésbbé kapcsolatba kerülhetne a statisztikával. így maga a statisztikai módszer addig15, míg a statisztika nem válik külön tárggyá a hazai kereskedelmi iskolákban is, a kereskedelmi és politikai számtan, valamint az algebra és geometria anyagát képezhetné, olymódon.

hogy a statisztikai vonatkozású műveletek—

nél mindig szó esnék a statisztikai kapcsola—

tokról is, míg a grafikus ábrázolást, de leg—

alább is a kartogrammok készítését, a föld- rajz ölelné fel továbbra is. A többi tár- gyakra, beleértve a földrajzot is, így már csak a statisztikai módszer alkalmazása ma—

radna. A különböző tantárgyak természete—

sen a statisztikai kiadványoknak csak ama vonatkozásaival foglalkoznának, melyekkel kapcsolatban vannak. így a kereskedelmi alapismeretek tantárgyát minden bizonnyal más természetű statisztikai kimutatások fog- ják érdekelni, mint például a jogi ismeretek tárgykörét, a társadalomtudományi ismere—

tek tárgyát ismét mások, mint a gazdaság—

történelemét vagy közgazdaságtanét és ismét mások a földrajzot, bár e tárgyak legtöbbje számos statisztikai rovatban közösen érde—

kelt. Talán csak a jogi ismeretek köre az, mely e tárgyak között egészen sajátos sta—

tisztikai rovatokkal rendelkezik.

De nézzük, miképpen tegyenek eleget e tárgyak statisztikai érdeklődésüknek? Sem- miesetre sem számok beszajkózásával, egy- két fontosabb, irányjelző szám megjegyzését csak a földrajz követelheti meg, egyébként a kevésbbé fontos számokra vonatkozólag egy ,,vidám körülbelül" is megteszi a ma—

gáét, hogy Thomas Mann e szavával éljünk.

A tiszavirágéletű s ,,mindig idejét mult" sta—

tisztikai számok helyett inkább a statisztikai sorok tendenciáját véssük emlékezetünkbe:

hogy csökkenő vagy emelkedő—e, hogy hul—

lámzó vagy rezgő? De a középiskolai tanulótól még ezt se követeljük meg oly szigorúan; azt azonban, hogy kezelni tudja a magyarnyelvű statisztikai kiad—

ványok bármelyikét, hogy bármit gyorsan és biztosan meg tudjon találni e statisztikai gyűjteményekben: ehhez annál szigorúbban ragaszkodhatunk. Tehát minden statiszti—

kailag érdekelt tantárgy a maga érdeklődési körének statisztikai felépítését ismertesse meg a tanulóval, elsősorban természetesen a hazai hivatalos statisztikai kiadványok alap- ján, de ezek ismerete után nem hivatalos jellegű vagy külföldi statisztikák is sorra kerülhetnek.

Az önállóság és az öntevékenység fej- lesztésére nem árt minél többet hangsú- lyozni a tanulók előtt, hogy a statisztikák egyetlen hivatalos csoportosítása sem tabu, mert minden tárgykör és minden szempont céljainak megfelelően csoportosíthatja a bi- vatalos adatokat, —— de természetesen min- dig a statisztikai alapelvek szigorú szemmel—

12. szám.

tartásával. Ilyen autonóm csoportosítások- ban a földrajz jár elől, mely a közigazgatási egységektől merőben különböző földrajzi tájegységek szerint rendezi adatait. Ez az elv, melynek szükségességére Teleki gróf hívta fel először a figyelmet, Fodor profesz- szor munkáival tör magának utat.

Nem beszéltünk még a kereskedelmi is—

kolák egyik leggyakorlatibb és legfontosabb tárgyának, a könyvvitelnek statisztikai vo—

natkozásairól. Nem beszéltünk róla tudato—

san, mivel statisztikai kapcsolata egészen

más természetű, mint a fentebb említett tárgyaké, amennyiben a könyvvitel maga is statisztikai munka, tekintve, hogy a vállalat üzleti adatait rendszeresen gyűjti. Ez a munka azonban még nem statisztika, csak statisztikai adatgyűjtés a vállalat tartozásai- ról és követeléseiről. Tehát a statisztikai látásmód már valahogyan benne van a keres- kedelmi iskolák légkörében.

Még néhány szót a statisztika tanítási eszközeiről. Elsősorban is a hivatalos m:)- gyar kiadványok jönnek számításba: így mindenekelőtt a Magyar Statisztikai Közle—

mények, melyek külön vaskos kötetekben csoportosítják a különböző kategóriák sta- tisztikáit, majd a Magyar kir. Központi Sta- tisztikai Hivatal egyéb tárgyú kiadványai:

így főleg a Magyar Statisztikai Évkönyvek,

a Statisztikai Havi Közlemények és a Ma-

gyar Statisztikai Szemle. így végre e statisz—

tikai kiadványok, melyek közül eggyel-töb—

bel minden iskola rendelkezik, megszűnné—

—— 1094 -— 1932

...n-nun-u-n-nun.-nnn-u-n-o-n-n-nnooc-nuton-outlonncon-nuu...-...o-..o...-cucu-nun-...o-unnnnu-u .

nek könyvespolcokon porosodó dísztárgyak lenni. Szóbajöhet speciális, a középiskolák színvonalának és követelményeinek meg- ! felelő statisztikai példatár szerkesztése is. S itt említem meg, hogy szuggesztíven doku—

mentálná a statisztika és a statisztikai munka jelentőségét a Magyar kir. Központi Statisztikai Hivatal csoportos meglátoga- tása is.

III.

Végül nézzük, milyen gyakorlati haszon háramlik a statisztikai módszer birtokában atanulókra. Ez ma, a nehéz elhelyezkedés idején lényegbevágó kérdés. A statisztikai tudás, azt hiszem, némiképen növeli az el—

helyezkedési lehetőségeket, amennyiben ma már nemcsak a biztosítótá—rsaságok, nagy—

bankok, nagy iparvállalatok, érdekképvise- letek és községek vezetnek működésükről és érdeklődési körükről pontos statisztikát.

hanem kisebb vállalatok is. Ez mindmeg—

annyi újabb elhelyezkedési lehetőség a sta-, tisztikailag iskolázott fiatalság számára. Es ha a vállalati statisztika egyelőre még nem törvényesen kötelező, mint a könyvvitel.

előreláthatóan nincs messze az idő, amikor bizonyos vonatkozásokban a törvény is elő fogja írni. Hogy a statisztika mint külön tárgy szerepeljen a felsőkereskedelmi iskolák tanrendjén, arra a zsúfolt tanrendre és a nagy tananyagra való tekintettel egyelőre alig van remény, de hogy a közeljövőben több teret kap, aziránt alig van kétségem.

Mudrinszky Rózsa dr.

§ e IRODALMISZEMLE e §

Könyvísmertetések.

Chronigue de livres.

Kiss István: A magyar tanyai közigazgatás.

A tanyapolitika vázlata.

Etienne Kiss: L'administration des hameaux en Hongrie. Apereu de la politigue des hameaum.

Magyar Közigazgatástudományi Intézet kiadványai. 7. sz.

Publications de l'Institut Hongrois de Science Admi—

nistrative. No 7.

Budapest, 1982. 142 1. —- p. —l— 3 térkép — cartes.

*

Résume'. Llouvrage de M. Etienne Kiss oc—

cupe une place remarguable parmi les travaux relatifs á la guestion des hameaux, gulil traite au point de vue administrati/ et poliligue. Il comprend les chapitres suivants: Les hameaux; La guestion des hameaum en général; Exposé de celle—ci au point

de vue administratif; Histoire et sources juridigues de I'admínistration des hameaur; Etat actuel de cette administration; Statistigue des territoires dits eztéríeurs diaprés le recensement de 1920 (ces deux chapitres, indiguant les données caracle'ristigues, intéresseront particulie'rement le siatisticien); Index des lois et décrets concernant les hamcaux; biblio—

yraphie détaillée.

át

Ez a Magyary Zoltán előszavával bevezetett mü összefoglaló jellegénél és tartalmánál fogva szeren—

csésen illeszkedik bele _a magyar tanyairodalom ma már eléggé gazdag és sok szempontból mélyenszántó