P E N T S Y J E N Ő V E R M E S Z O L T Á N
Ко rszerű k ö v e t e l m é n y e k a
A második világháború a híradótechni- kában különösen a rádiótechnika fejlődé- sének adott nagy lendületet. A mi híradó felszerelésünk nem mindenben felelt meg a korszerű követelményeknek. Hozzá kell látnunk a háborús tapasztalatok kiértéke- léséhez, amelynek révén a honvédség új rádiófelszerelésének kérdését megoldhatjuk.
Figyelemmel kísérve az elmúlt évtize- dekben a rádiótechnika fejlődését, elsősor- ban megállapíthatjuk, hogy a rádióállomá- sok méretei mindjobban összezsugorodnak.
Főként a rádiókészülékek lelkét jelentő cső- mérelek lettek mind kisebbek és kisebbek s ugyanakkor méretükkel fordított arány- ban növekedett a teljesítményük. Ma mái- egészen kicsi, törpe csövekkel viszonylag nagy energiákat tudunk termelni. A rövi- debb hullámspektrum igénybevételével egyéb lényeges alkatrészeket, kondenzátoro- kat, tekercseket is kisebbeket alkalmazlak, ami a katonai használatra szerkesztett ké- szülékeknél igen lényeges tényezővé vált.
A másik világháborúban egyes hadse- regekben már nagy mennyiségben használ- tak olyan egészen kis rádió adó-vevő készü- lékeket, amelyek hordása semmi különösebb megterhelést nem jelentett a harcos részére.
A mi hadseregünk ugyanakkor a R/l-től R/17-ig számozású rádióállomásokkal dol- gozott, melyek közül különösen az alsó ve- zetés csapatrádiói (R/l, R/2) bizonyultak túl terjedelmesnek, túl nehéznek és ugyan- akkor teljesítményeikben sem váltak be.
De nem váltak be mind a magasabb vezetés rádiói sem, amelyek közül különö- sen a seregtest parancsnokságok és harc- csoportok közötti rádióállomásról (R/6) derült ki, hogy nem megfelelő típus.
A feladat tehát adva van: a fejlettebb technikai teljesítmények mellett a magasabb és alsóvezetés részére a rádióhíradás új felszerelésének a megszerkesztése. Ez lé- nyegileg azt jelenti, hogy az eddigi rádió- felszerelésünk helyett új rádiófelszerelést kell szerkesztenünk.
Ezek előrebocsátása után lássuk azo- kat a szempontokat, amiket a kérdés tár- gyalásánál először tekintetbe kell venni.
Ezek nagyjából két csoportra oszthatók:
a) katonai szempontok, b) műszaki szempontok.
a)-hoz. A katonai szempontok adják meg a készülékek alkalmazásánál megkívánt követelményeket. Ezek alapján megállapít- hatjuk, hogy a vezetésnek kell:
1. „A" csapatrádió az alsóvezetés, gya- logsági harc- és tűzvezetés részére.
2. „B" csapatrádió a tüzérség, a gya- logsági nehézfegyverek tűzvezetése és harca részére.
3. „C" csapatrádió a gyorscsapatok,
rádió h í r a d á s s a l s z e m b e n
harckocsi alakulatok, rohamtüzérség ré- szére.
4. „A" vezetési rádió a magasabb ve- zetés (seregtest parancsnokságok) és a harc- csoportok közötti híradásra,
5. „B" vezetési rádió a magasabb pa- rancsnokságok egymás közti híradására egész a Fővezérségig.
6. A légierők rádióhíradásának a biz- tosítására (a ràdar rendszerű készülékek- től eltekintve) szolgáló készülékek.
1-hez. Az „A" csapatrádiónál általános követelményként felállíthatjuk, hogy csak távbeszélőüzemű, egy harcos által könnyen
vihető (teljes súlya 5 kg. alatt), egy egy- ségbe szerelt, a harcos ellátása (lőszer, éle- lem) szempontjából egy harccselekmény idejére üzemképes (kb. 24 óra, amiből 1/3 adás) legyen. A kezelő testi erejét (áram- termelés) az üzemben tartáshoz ne vegye igénybe. A készülék a kezelőre szerelve, minden testhelyzetben, valamint menetköz- ben üzembe helyezhető és üzemben tart- ható legyen. Tehát antennaépítés vagy fel- szerelés harcban ne legyen szükséges. A kezelő készülékével ne tűnjön ki a többi harcostól (magas vagy csillogó antenna).
"A hatótávolság érje el, de ne haladja meg a 10 km-t síkterepre vonatkoztatva. A készülék sugárzása egy-két km-re legyen csökkenthető.
Látóösszeköttetés egy-egy forgalmi vi- szonylat állomásaitól nem kívánható.
A 10 km-es távolságon belül, egyidejű- leg, egymás zavarása nélkül elhelyezhető vi- szonylatok (forgalmi körök) száma kb. 220 legyen, ehhez ugyanannyi maradjon ren- delkezésre a hullámváltások, átcsoportosí- tások részére.
A 10 km-es hatótávolság az év- és nap- szak, valamint az időjárás változásaitól (pára, köd, eső, fagy —30° C-ig) független legyen.
2-liöz. A „B" csapatrádió az előbbivel a felsorolt követelményekben teljesen azo- nos, kivéve azt, hogy miután a tüzérségnél és a gyalogsági nehézfegyvereknél a málhá- zás és szállítás kérdése kedvezőbb, a rádió- állomások súlymérelei az áramellátás és az anlénnaleljesítmény érdekében megnöve- kedhetnek.
3-hoz. A „C" csapatrádiótípusnál az előző pontban felsorolt követelmények any- nyiban módosultak, hogy ezeknél' halárt szab a harckocsi, páncélgépkocsi, roham- löveg felépítménye, belső berendezése és felszerelése, amelyek mellett a rádiókészü- lékek szolid megépítése, rázás és lökés biz- tonsága lép előtérbe. Ez esetben a mére- tek és a súly, valamint az áramellátás te- rén eredményeket tehetünk.
33
k-hez. Az „A" vezetési rádióállomás а műszaki követelményeknek megfelelően távbeszélő- és láviróiizemü, száj- és gége- mikrofonnal ellátolt, legfeljebb három fő- egységet képező (adó, vevő, áramforrás), 24 órás üzemet — amiből 1/3 adás — külső póllás nélkül, az egységnél tartalékolt áram- források felhasználásával, biztosíló rádió- állomás legyen.
Járműről menetközben tudjon üzemet larlani.
A készülék egységeinek egyenkénti sú- lya 15 kg nlaLt maradjon és az összsúly (tartozékokkal egyült) a 70—80 kg-ot ne haladja meg.
A készülék 4—5 perc alatt legyen tele- píthető vagy felhagyható.
Telepítve teljesen a terephez simuljon, ezért a készülék dobozai alacsony (kb. 25 cm), inkább szélesebb és hosszabb formá- ban képzendők ki. A települt állomás egy fő állal legyen tartósan üzemben tartható.
Távrábeszéléssel, illetve távbillentyű- zéssel, továbbá 39 M tábori géptávíróval (TIcll) összekapcsolva is működjék.
Az üzemhez szükséges áramot ne a ke- zelő tesli ereje termelje.
Hatótávolsága érje el, de ne haladja meg távíróüzemben a 40 km-t, ugyancsak síkterepre vonatkoztatva, minden év- és napszakban. Távbeszélőüzemü hatótávolsá- ga ennek felét érje el. Az antennateljesít- mény változtatásával ez a távolság 5 km-re (távbeszélőn 3 km-re) legyen csökkenthető.
Látóvonal az egymással dolgozó állomá- sok közölt nem lehet feltétel.
A teljes hatótávolságon belül, egyide- jűleg, egymás zavarása nélkül kb. 240 for- galmi viszonylat legyen képezhető és ugyan- ennyi álljon rendelkezésre, mint tartalék- hullám.
5-höz. A „B" vezetési rádióállomásnál a követelmények a következőképpen fog- lalhatók össze:
Távbeszélő- és távíróüzemü, géptávíró- val, gépi rejljelzőkészülékkel, rádió vivő- frekvenciás berendezéssel és beszédrögzílő készülékkel is működtelhelő, távrábeszélő- vel és távbillentyűvel ellátott, hálózatról és benzinmotoros generálorról egyaránt táp- lálható készülék szükséges.
Mozgóállomásként alkalmazva, egy 3 tonnás tehergépkocsira legyen málházható (berendezhető), esetleg egy egytengélyű von- tatmánnyal. A készülék egységeinek egyen- kénti súlya — az áramforrást kivéve — ne haladja meg az 50 kg-ot.
Menetközben vételképes legyen.
Telepítése vagy felhagyása 1/2 óránál ne vegyen többet igénybe.
Hatótávolsága távíróüzemben, síktere-
pen a 800 km-t, lávbeszélőüzemben a 300 km-t érje el minden év- és napszakban.
A hatólávolság távíróüzemben 10 km-re le- gyen csökkenthető, ezen aluli távolságok áthidalása nem szükséges.
A fenti műszaki követelmények figye- lembe vétele melleit a technikai megoldá- sok elképzelhetők akként is, hogy a „B"
csapatrádió és az „A" vezetési rádió lénye- gükben azonos alapkészülékűek lehetnek.
Ezeknél a vezetési rádió forgalomban liosz- szabb üzemre és nemcsak távbeszélő, ha- nem főleg távíróüzemre számítva, kiegé- szítő készülékek, más áramforrás, nagyobb sugárzó lest (antenna) kerülnének.
6-hoz. A repülőgépekbe beépítendő rá- diók kérdése külön problémát jelent. Ott a földi műszaki követelményeken kívül a nagy magasságokban megváltozott légnyo- mást is tekintetbe kell venni, ami a szer- kesztőket különleges feladatok elé állítja.
Ezek fej legelése külön tanulmányt igényel.
Az előző 1—5. pontokban felsorolt rá- dióállomások lényegileg három típust jelen- tenének, amelyekel
könnyű, közepes és
nehéz rádiónak is nevezhetünk.
Nem beszéltünk még a készülékek hul- lámsávjairól. Az eddigi tapasztalatok arra mulatnak, hogy a hullámspektrumban a rö- videbb hullámok felé tolódás fog bekövet- kezni. Az ultrarövid hullámok (10 m alatt) és az egészen rövid deciméter és centimé- teres hullámok használatával és hadialkal- mazásával is számolnunk kell. Előbbiek a csapatrádiók „A" csoportjába sorozhatok, míg utóbbiak megoldhatják a látóvonalban (nem látótávolságban) kis- és nagytávolsá- gokra egyaránt eszközölhető üzembiztos és lehallgatásmentes híradást, többcsatornás összeköttetést és az előző híradófelszerelé- sünkben szereplő, de gyakorlatilag be nem vált fénytávbeszélő készülékek helyére — csak sokkal nagyobb ígérellel — sorolha- tók be.
A könnyű és közepes rádiók hullám- sáv j ai részben fedjék egymást.
*
Az alsó és magasabb vezetés részére szükséges rádióhíradással szemben támasz- tolt katonai követelményeket tehát lénye- gében háromfajta rádiókészülék elégít-
heti ki. : A típusok ily radikális csökkentése
gyártási és alkalmazási szempontból igen nagy jelentőségű.
Ismétellen meg kell jegyeznünk, hogy a katonai követelmények meglehetősen mér- sékellek: a műszaki lehetőségek ezzel re- mélhetőleg összeegyeztethetők.
A követelmények kielégítésével szerkesz- tett rádióállomások egy újabb fejlődési pe- riódusig maradnának meg. A voli honvéd- ség rádiói — tervezésüktől számítva — kb.
10—12 éven át vol'tak használatban.
A műszaki lehetőségek alapján a ter- vezés és kivitelezés katonai és polgári mér- nöki feladat, amihez a híradótiszt tapasz- talatai és tudása alapján köteles hozzá- szólni, mert ő — embereivel együtt dol-
gozik a készülékekkel.
34
