KISEBB KÖZLEMÉNYEK.
A Szovjetunió Iskolaszervezete.
A m o d e r n n é p i d e m o k r á c i a v a l a m e n n y i gazdasági és t á r s a d a l m i célkitűzését a f r a n c i a f o r r a d a l o m helyesen é r t e l m e z e t t e s z m é i n e k m e g v a l ó s í t á s á r a i r á n y u l ó t ö r e k v é s e s a r k a l l j a . Míg a X I X . század polgári l i b e r a l i z m u s a a s z a b a d s á g e s z m é j é t gazdasági s z a b a d v e r s e n y - e l m é l e t t é torzította és az egyenlőség g o n d o l a t á t a t ö r v é n y előtti egyenlőség' k ö v e t e l m é n y é v é f o r m a l i z á l t a , m a elsősorban a gazdasági e g y e n l ő - ség f e l t é t e l e i n e k m e g t e r e m t é s é é r t f o l y i k a k ü z d e l e m : az igazi t á r s a d a l m i s z a b a d s á g csak a k o r l á t l a n , e l n y o m ó s z a b a d v e r s e n y - k a p i t a l i z m u s t m e g r e n d s z a b á l y o z ó közösség' t a l a j á n b o n t a k o z h a t i k ki. Az. egyenlőség m e g v a l ó s í t á s á n a k e l e n g e d h e t e t l e n f e l t é t e l e pedig a z is, hogy a d e m o k r á c i a v a l a m e n n y i p o l g á r á n a k egyenlő esélyeket biztosít- son a m ű v e l ő d é s v a l a m e n n y i á g á b a n és i n t é z m é n y é b e n r é s z t v e h e t n i . I l y m ó d o n az egyenlőség e s z m é j e a népi v a g y szociális d e m o k r á c i a i s k o l a p o l i t i k á j á n a k is i r á n y i t0
elvét jelenti.
E n n e k az e l v n e k az é r v é n y e s ü l é s é t a l e g t i s z t á b b a n a szovjet n e v e l é s ü g y t ö r e k - véseiben és i n t é z m é n y e i b e n s z e m l é l h e t j ü k . É r t h e t ő ez, h a e l g o n d o l j u k , hogy a
S z o v j e t az előző r e n d e t f o r r a d a l m i ú t o n számolta fel és i l y m ó d o n n e m kellett avult- h a g y o m á n y o k k a l , i n t é z m é n y e k k e l , ö n m a g u k a t túlélt t ö r e k v é s e k k e l és k ü l ö n b ö z ő csoportok é r d e k e i v e l egyezségre lépnie. É p p e n ezért a S z o v j e t i s k o l a r e n d s z e r e a n é p i iskolapolitika t ö r e k v é s e i n e k tiszta, r a c i o n á l i s m e g v a l ó s u l á s á t tükrözi. A s z o v j e t iskolaügy az i n t é z m é n y e k észszerű, a v i l á g t ö r t é n e l e m legészszerűbb r e n d s z e r e .
N e v e l é s p o l i t i k á j á n a k a l a p e l v e i t a k ö v e t k e z ő p o n t o k b a lehet foglalni:1
1. A k ö z n e v e l é s n e k ú g y s z ó l v á n v a l a m e n n y i i n t é z m é n y é t az á l l a m állítja, t a r t j a f e n n és i r á n y í t j a : az i n t é z m é n y e k egységes szelleme, m u n k á j u k a n y a g i a l a p j á n a k m e g t e r e m t é s e és biztosítása csakis ezen az úton é r h e t ő el. A k ü l ö n b ö z ő t á r s a d a l m i szervezetek (pl. szakszervezetek) iskolái is a z á l l a m k ö z n e v e l é s ü g y i h a t ó s á g a i v a l t e l j e s ö s s z h a n g b a n m ű k ö d n e k .
2. A lelkiismereti s z a b a d s á g e l v é n e k é r v é n y e s í t é s e megköveteli, hogy f e l e k e - zeti a l a p o n p o l g á r és p o l g á r k ö z ö t t n e t e h e s s e n senki se k ü l ö n b s é g e t . É p p e n ezert az iskola felekezeti a l a p o n sem k ü l ö n í t h e t i el n ö v e n d é k e i t . A S z o v j e t u n i ó polgárai v a l l á s o k t a t á s b a n t e h á t csak m a g á n ú t o n r é s z e s ü l h e t n e k . Az á l t a l á n o s m ű v e l t s é g e t n y ú j t ó iskola h i t o k t a t á s t n e m a d h a t . Á l l a m és egyház, iskola és e g y h á z ú t j a i szét- v á l n a k .
3. A köznevelési r e n d s z e r v a l a m e n n y i i n t é z m é n y e e g y m á s s a l szoros k a p c s o l a t - ban, szerves egységet e r e d m é n y e z v e é p ü l fel. A rendszer, az osztálynélküli t á r s a - d a l o m k é p é t t ü k r ö z v e , e g y s é g e s alapon, e g y e t l e n l é t r a k é n t é p ü l fel. A szukcesszió elvének m e g v a l ó s í t á s a megköveteli, hogy egyetlen nevelőintézet se j e l e n t h e s s e a m ű v e l ő d é s ú t j á n a k „ z s á k u t c á j á t " ; ilymódon b á r m e l y n ö v e n d é k b á r m e l y a l s ó b b f o k u
iskolábol a k ö z v e t l e n ü l m a g a s a b b f o k ú a k v a l a m e l y i k é b e léphet.
4. A művelődési út e g y s é g é n e k biztosítását az egyenlőség k ö v e t e l m é n y e p a r a n - c s o l j a ; s u g y a n e z az elv k í v á n j a m e g a n e m e k k u l t u r á l i s e g y e n j o g ú s í t á s á t is. F é r U
' B e s z á m o l ó m f o r r á s a Jewgenij Medi/nskij, m o s z k v a i e g y e t e m i t a n á r n a k , a
P e d a g ó g i a i T u d o m á n y o k A k a d é m i á j a t a g j á n a k az O s z t r á k - S z o v j e t M ű v e l ő d é s i T a r - s a s a g á l t a l k ö z r e b o c s á t o t t k ö n y v e : „Die B i l d u n g des Volkes in d e r U d S S R " . W »e n' 1946. Die B r ü c k e . 148 1.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 4 5 ,
és nő között, mint ahogyan az élet egyetlen területén sem, a művelődési lehető- ségek szempontjából sem lehet különbség. A Szovjetunió ezért a pubertás koráig a koedukációs nevelés alapján áll; ezen a. koron túl pedig ugyanolyan, illetőleg azonos színvonalú iskolázást biztosít fiúknak és lányoknak egyaránt. A nők bár- mely irányban való szakképzésének, bármely főiskolára vagy egyetemre való fel- vételének, tudományos pályára való lépésének és tudományos működésének semmi akadálya sem lehet. -
5. A kulturális egyenjogúság elve a Szovjetúnió . minden népére egyformán érvényes. Ezért a Szovjetúnió bármely polgára, nemzetiségére való tekintet nélkül, valamennyi iskoláját, az elemitől (elvben) az egyetemig anyanyelvén végezheti.
Minthogy a Szovjetúnió valamennyi • köztársaságában tartalma szerint szocialista és formája szerint nemzeti kultúra bontakozik, valamennyi szövetséges és aúto- nom köztársaság iskolái népeik anyanyelvén tanítják növendékeiket, azzal a ma- ' gától értetődő megszorítással, hogy az orosz nyelvet kötelező tárgyként tartoznak oktatni. Á Szovjet, mely számos, eddig úgyszólván animális fokon vegetáló népet maga ébresztett nemzeti öntudatra, számos északi és keléti népének írásnyelvét maga teremtette meg, a nemzeti kultúrák ápolását' alapvető kötelességének tartja.
A nemzeti színjátszás, művészet, zene, irodalom és tudományos kutatás munkáját minden erejével támogatja.
Ezeknek az elveknek alapján a szovjet iskolarendszere a következőképen
épül fel: 1
1. Az iskolaköteles kór az 1944/45-ös tanévtől kezdve a betöltött hetedik esz- tendővel kezdődik (azelőtt a beiskolázás nyolcéves korban .indult meg) és általában négy, nagyobb községekben, ipari településeken és városokban pedig hét évre ter- jed. (A hétévés iskolakötelezettség egyetemleges megvalósítása a szovjet iskolapoli- tika legelső programmját jelenti.) A kisgyermekek gondozása hároméves korig az 0 anya- és gyermekvédő-intézetek, tanácsadók és bölcsődék, azután pedig a gyermek-
kertek, óvodák és napközi otthonok feladata. A szovjet szociálpolitikai gondoskodá- sára jellemző, hogy míg a forradalom előtt az egész hatalmas birodalomban mind- össze 275 óvoda működött (kb. 5000 gyermeket gondozva), 1944-ben csak az orosz köztársaságban 16.251 óvoda volt 1,185.500 növendékkel. Ugyanebben az évben az
egész Unió területén 6,000.000 gyermek járt óvodába. ' 2. A négy-, illetőleg hétéves iskolakötelezettségnek megfelelően a Szovjet kétféle
népiskolát állított: a négyosztályos elemit és a hétosztályos általános • iskolát. Az utóbbinak első négy évfolyama azonban tantervben és tananyagban tökéletesen meg- felel az elemi iskola tanfolyamának. Mint ahogyan a Szovjetúnió az analfabétizmus ellen is hatalmas küzdelmet indított,' a beiskolázott gyermekek száma is egyre növekszik. Míg az 1928/29-es tanévben a népiskolák első négy osztályát összesen 17-5 millió gyermek látogatta, 1938/39-re ez a szám 21-3 millióra nőtt. Még nagyobb
• arányú a hétéves általános iskolák számának és növendéklétszámának gyarapodása.
Az 1929/30-as tanévben 7834 általános iskola három felső osztályában 1'6 millió gyermeket oktatott; 1938/39-ben már 36.271 általános iskola működik, összesen 11-7 millió, a három felső osztályban 8'7 millió növendékkel.2 Az elemi iskola tan- tárgyai: orosz nyelv, számtan, természetismeret, földrajz, történelem, testnevelés (katonai előképzés), rajzolás és ének; a hétévés iskola ezek mellett még algebrát és geometriát (a VI. és VII. osztályban), alkotmánytant (VII.), fizikát (VI., VII.), kémiát (VII.) és egy modern idegen nyelvet is tanít (mind a három felső osztályban). Nem-
• zetiségi vidékeken az oktatás mindenütt az anyanyelven folyik;' ezek tanterve annyi- val bővül, hogy az orosz mindenütt kötelező tantárgy. Az elemi és a hétéves iskola végzett növendékei (az utóbbiak a IV. osztály után is) szóbeli és írásbeli részből álló záróvizsgálatot tesznek.
3. Az elemi és általános iskolával együtt épül a tízosztályos középiskola, még- hozzá úgy, hogy első négy osztálya azonos az elemi tanfolyamával, a következő
2 Lenyűgöző az analfabétizmus elleni küzdelem statisztikája is. Az írni és olvasni tudó lakosság 1897-ben a Birodalom egész népességének csupán 24%-át tette ki; 1926-ban ez a szám már 51-1 %-ra, 1939-ben pedlig 81-2%-ra nőtt. Még hatalma- sabbnak mutatkozik ez az eredmény, ha az egyes elmaradottabb vidékek adatait különválasztjuk. Tádzsikisztánban 1926-tól 1939-ig a statisztika 3-7%-ról 71-7%-ra, az üzbég köztársaságban 10-1%-ról 67'8%-ra ugrik.
három osztálya pedig az általános iskola V., VI.'és VII. osztályával. A Szovjetunió- ban a középfokú iskolázás is hihetetlenül fellendült. Míg 1914/15-ben 1953 iskola kereken 635.000 növendéket oktatott, az 1938/39-es tanévre az iskolák száma 12>á ezerre, a növendékeké 9 millióra nőtt. Az előbb tárgyalt iskolákkal szemben • novu- mot jelentő három, felső osztályában ugyanabban a tanévben 1,400.000 növendék járt.
A Szovjet tizével és százával állított középiskolát olyan vidékeken, ahol a forra- dalom előtt még elemi iskola is alig volt. A növendékek 51-6%-a leány (1938); ezek a középfokú művelődéstől a forradalom előtt úgyszólván teljesen el voltak zárva.
A forradalom által teremtett koedukációs rendszert azonban a Szovjetunió jelenleg a középiskolában fokozatosan meg akarja szüntetni. A szétválasztás 1942-ben vette kezdetét. A koedukáció eredetileg eszköz volt a nő teljes egyenjogúsításának meg- valósítására, középiskolai műveltséghez- juttatására, — abban az időben, amikor elegendő számú és megfelelő színvonalú intézmény erre a célra még nem állt ren- delkezésre. A némek egyenjogúsága azonban azóta már ténnyé vált és a közép- iskolák száma is ugyancsak megszaporodott; megteremtődtek tehát á feltételek arra, hogy a „koedukáció hibáit tárgyi szempontból tekintetbe lehessen venni". A fiúk és lányok fejlődésének eltérő sajátságai, a testi nevelés különbsége, a gyakorlati életre való előkészítés szempontjának érvényesítése és a nevelőmunkát megkönnyítő egyöntetű tanulóközösség megteremtése a pubertás korában tehát a két nem szét- választását követeli. . •
A középiskola felső három osztályának tantárgyai: irodalomismeret, matema- tika, történelem, fizika, kémia, modern idegen nyelv (angol, francia vagy német), lesti es katonai nevelés és műszaki rajz — ezek a tárgyak mind a három osztály- ban szerepelnek —, azután természetrajz (VIII. és IX.), földrajz (VIII., IX.) és asztronómia (X.). A végzett IV. és VII. osztályú növendékek záróvizsgát, a X. osz- tály után pedig érettségi vizsgálatot tesznek (ez a vizsgarendszer 1944 óta van érvényben); a kitüntetéssel érettségizettek arany-, a jelesek ezüstérmet nyernek.
Az orosz általánosan művelő iskola a forradalom utáni kísérletezésekkel sza-1
kítva, ismét középpontjába állította a tanító és tanár nevelő munkáját.3-Igaz, min- den gyermeket „teremtő személyiségnek tekint, s arra törekszik, hogy növendékei- hez ne kész előírásokkal közeledjék, hanem segítsen nekik ismereteik elsajátításá- ban és önálló gondolkodásuk kibontakoztatásában;" minden törekvése arra irányul továbbá, hogy az iskola nyújtotta ismereteket kapcsolatba hozza az élettel, — szigo- rúan óvakodik azonban attól, hogy az- iskola kereteit szétfoíyassa és a nevelés tárgyi szempontjait az alanyiakkal szemben háttérbe szorítsa. A pedagógia lélektani, forradalmának vívmányait feldolgozta ugyan, — de túl is jutott rajtuk: Montes- sorin csakúgy, mint az „Einheitunterricht" jelszaván vagy a Dalton-terven és a projekt-módszeren. Az iskola nevelő funkcióinak előterébe ismét az oktatás mun- kája, a nevelő tényezők középpontjába a tanító lépett. A tanító nevelő munkáját, felelősségét, tekintélyét a szovjet pedagógiai gondolkodás egyre jobban hang- súlyozza; az iskola rendjét és fegyelmét minden nevelés elengedhetetlen feltételé- nek tartja. Azoknak a felsőosztályos növendékeknek is, akik a kommunista párt ifjúsági szervezetének tagjai, a legfőbb feladatuk, hogy társaik teljesítményeit fokozzák, a .fegyelmet erősítsék és tanáraik tekintélyét védjék. A nevelő tekintélyét különben fokozott társadalmi megbecsülése is emeli: fizetése a mérnökökével azo- nos, s a kitüntetést nyert kiváló pedagógusok anyagi szempontból a tudósokkal kerülnek egy kategóriába.
4. A középfokú szakoktatás rendszere is hatalmasan kiterebélyesedett a Szov- jetúnióban. Míg 1914-ben az ilyenfajta iskoláknak mindössze 35.800 növendéke volt, az 1938/39. tanévben majdnem egymillió tanuló iratkozott be az ú. n. „techniku- mokba". Ezek az iskolák egészségügyi segédszemélyzetet, bábákat, • elemi iskolai tanítókat, óvónőket és népkönyvtárnokokat, technikusokat és építőmestereket, mező- gazdákat, közlekedésügyi és postai szakembereket, végül iparművészeket stb. képez- nek. Tanfolyamuk három évre terjed és a középiskola felső három osztályával pár- huzamos; növendékeiket tehát a hétéves iskola végzett tanulói sorából veszik.
Az alsófokú szakoktatás ügyének intézésére 1940-ben a népbiztosok tanácsa mellett központi szervet létesítettek, s. ugyanebben az évben alapították meg a
3 L. részletesebben „A pedagógiai forradalom és a szovjet iskola szelleme" c.
cikkemben. Köznevelés, II. évf. 23. sz.
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 47,
tanonc-, vasutas és üzemi iskolákat. Ezek az iskolák legalább elemi végzettségű 14—17 éveá növendékeket vesznek fel; az első két-, a második hároméves, a har- madik legalább hathónapos tanfolyamot nyújt. A tanítás kisebb részben elméleti, elsősorban azonban a műhelyek gyakorlati munkájára támaszkodik. A növendékek által termelt javak jövedelmének '/„-része közöttük kerül kiosztásra.
5. A felsőoktatás ügyét a Szovjetben rendkívüli differenciáltsága jellemzi.
A fejlődés ezen a téren is haíalmas: míg 1914-ben 91 főiskolát tartottak számon 112.000 növendékkel, 1939-ben a főiskolák és a főiskolai hallgatók száma (750, ille- tőleg 619.000) nagyobb volt, mint Európa valamennyi többi államában együttvéve.- A georgiai, üzbég, kazak, tádzsik és kirgiz köztársaságokban jelenleg majdnem annyi a főiskolák és egyetemek száma, mint 1914-ben az egész orosz birodalomban volt. A női hallgatóság az összes növendékek létszámának a háború előtt majdnem a felét tette ki; a\háború alatt érthető okokból 80%-ra emelkedett.
A- Szovjetben a .nagyfokú specializálódásnak megfelelően vannak technikai irányú, közlekedésügyi, építészeti, posta- és távbeszélőügyi, mezőgazdasági, közgaz- dasági, pedagógiai, könyvtárügyi, orvosi, művészeti' és zenei főiskolák, úgy azon- ban, hogy valamennyi még három-négy, egyes esetekben hat-nyolc fakultásra oszlik.
(Pl. a közlekedésügyi főiskolán külön fakultása van a vasútvillamosításnak, az orvosin a gyermekgyógyászatnak stb.) Hasonlóan oszlanak szét fakultásokra az egyetemek is, amelyek — minthogy a szakképzés teljesen á főiskolák ügye — a szakismeretek tiszta tudományos alapját tanítják és művelik. A legtöbb egyetemen matematikai-fizikai, nyelvi és irodalmi, történeti, földrajzi, biológiai és kémiai
fakultásokat találhatunk; egyeseken vannak még iilozófiai, jogi, keleti, geológiai és földtani karok is. ^ -
A főiskolák és egyetemek növendékeiket általában a középiskola érettségizett növendékeinek sorából veszik, a felvételi vizsga sikeres letétele után. Ez alól a . vizsga alól csupán az aranyéremmel kitüntétett jelöltek kapnak felmentést. A közép- \ fokú szakiskola végzett növendékeinek általában csak 5%-át, a kitüntetéssel minő- sítetteket veszik fel azonnal a főiskolára; a többi csak háromévi gyakorlati műkö- dés után jelentkezhetik. A tanulmányi idő négy vagy öt esztendő. A tanulmányi rend szigorúan kötött, az első két esztendőben túlnyomóan elméleti, azután inkább gyakorlati irányú; minden félév végén kötelező kollokviumok és vizsgák vannak.
A főiskola úgyszólván minden hallgató ja állami ösztöndíjasnak számít és a főiskola menzáján teljes ellátást kap. Tanszemélyzetének ellátásáról ugyancsak a főiskola gondoskodik. Erre a célra minden főiskolának megfélelő nagyságú gazdasága van.
6. A felsőfokú szakképzéstől szigorúan el van választva a tudósnevelési Ez csak az oklevél megszerzése (az államvizsga letétele) után veheti kezdetét azoknál, akik- nek a diplomája kitűnő, s e mellett még különös tudományos hajlamuk is vpi.
A tudósjelölteket „aspi'ráns"-óknak nevezik; képzésük három' esztendeig tart. Az aspiráns az első két év elmélyedő és a szakirodalmat felbúvároló munkája után államvizsgát tesz, a harmadikban pedig disszertációt, készít, amelynek feltétlenül önálló munkának kell lennie, s amelyet a főiskola tanárai előtt a jelöltnek három
„opponens"-sel szemben meg kell tudnia védelmezni. A jelölt ezután a „kandidátus"
címét kapja; a doktorátus elnyerésének a kandidatúra után egészen alapvető és hatalmas méretű tudományos munka a feltétele. A szovjet főiskolák és egyetemek docensei a kandidátusok, professzorai a doktorok sorából kerülnek ki. (A pedagógia területén pl. jelenleg összesen 200 kandidátus és 56 doktor működik; az utóbbiak közül is azonban 25-nek a pszichológiából van doktorátusa.) A tudósképzés jogát természetesen nem minden főiskola kapja meg; színhelye viszont valamely tudo- mányos kutatóintézet is lehet.
7. Néhány szót szólnunk kell még a nevelőképzésről' is, amely a különböző iskolafajok nevelőit tekintve, a differenciáció elvének megfelelően szigorúan szét van választva. Az elemi iskolák tanítóit a hároméves pedagógiai technikumok képzik. A hétéves iskola három felső (és a középiskola V., VI. és VII.) osztályán.ak tanárai az érettségi vizsgára épülő kétéves pedagógiái intézetek tanfolyamát vég- zik el, míg a középiskola VIII—X. osztályának jövendő tanárai valamely négyéves pedagógiai főiskola, illetőleg egyetem növendékei. Jelöltjeinek pedagógiai és gya- korlati képzésére a szovjet, nevelőképző igen nagy gondot .fordít. A tanárjelöltek tantervében pl. a hospitálásra és gyakorlati tanításra a második, harmadik és negye- dik évben összesén .500 óra esik.
A mondottak alapján a Szovjetúnió iskolarendszerét — az elemi iskolától kezdve — a következő ábrán lehetne szemléltetni4 (az arányok pontos érzékelteté- sére az ábra természetesen nem törekedhetik):
<M_
(N
o . OJ 05. r - t
00.
> o _
« P3 T-I —
T—I f-t o 1-1 a> —
oo —
Tudós- képzés
3 év
• 3 év
Főiskolák és egyetemek (4—5 esztendő)
Technikumok, tanítóképzők
A középiskola VIII—X. osztálya
Technikumok, tanítóképzők
Az általános iskola és a középiskola V—VII. osztálya
Elemi iskolák
Az általános iskola és a középiskola első négy osztálya
A Szovjetúnió magától értetődőleg igen nagy gondot fordít az ifjúság iskolán- kívüli foglalkoztatására és nevelésére, valamint a felnőttoktatásra és népművelésre is. Egész rendszere alakult ki továbbá a falusi középiskolai tanfolyamoknak, esti főiskoláknak, egyetemeknek és nevelőképzőknek, valamint a főiskolák székhelyétől távol tanuló felnőttek képzésének, hogy a legmagasabb tanulmányokat olyanok is elvégezhessék, akiknek erre idejében önhibájukon kívül nem volt alkalmuk. M i n d - ezeknek az intézményeknek ismertetése azonban m á r m á s összefüggésbe kívánkozik.
Faragó László.
4 Nem érdektelen ennek az „egységes létrának" az osztálytagozódás képét t ü k - röző, „vertikálisan tagolt" iskolarendszerrel való összehasonlítása. L. ebből a szem- pontból „Iskola és társadalom. Az angol demokrácia neveléspolitikája" (Bpest, 1946) c. munkámat. 56. 1.
*
