• Nem Talált Eredményt

Regionális könyvtárpolitika az Oroszországi Föderációban megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Regionális könyvtárpolitika az Oroszországi Föderációban megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 47. évf. 2000. 2. sz.

szint rajla k í v ü l , részint pedig belsejében találha­

tók m e g . Mindehhez „hozzászokni", mi tagadás, k o r á n t s e m k ö n n y ű .

/BUTENKI, I. A.-KOLAGAEVA, S. D.: Diagnostióes- kie issledovaniá v bibliotekah. = Bibliotekovedenie, 6. sz. 1998. p. 3-147

(Futala Tibor)

Regionális könyvtárpolitika az Oroszországi Föderációban

A z O r o s z o r s z á g i Föderációban az állami politi­

kai s z á n d é k o k között mind f o n t o s a b b szerepet játszik a .régiópártiság". Ezt a trendet s z á m o s kö­

rülmény indokolja, köztük az ország hatalmas kiter­

j e d é s e , a termelőerők arányosabb területi eloszlá­

sának k í v á n a l m a , és a n é p e s s é g nemzetiségi ösz- szetétele.

Napjaink orosz szóhasználatában a régió és a regionális f o g a l m a többféle jelentést hordoz. M i n ­ denekelőtt v a n n a k a nagyrégiók, pl. az Ural, a K a u k á z u s , Kelet-Szibéria. A „közönséges" régiók a m e g y é k . V é g ü l régiónak tekintik a Föderáción belül kialakított nemzetiségi köztársaságokat is.

Tekintettel arra, hogy a régiók modernizálása elképzelhetetlen m a g a s szintű könyvtári é s infor­

mációellátás nélkül, a központi könyvtárpolitika Is m a g á é v á tette a regionális fejlesztés eszméjét, s az a célja, hogy a területi, megyei é s nemzeti köztársasági általános t u d o m á n y o s könyvtárakat alkalmassá t e g y e a régiók információs-könyvtári ellátását illetően a központi funkciók vállalására.

Egyelőre - tanúsítja egy 1997. évi reprezentatív kérdőíves f e l m é r é s , amely az ilyen s z e m p o n t b ó l s z á m í t á s b a v e h e t ő könyvtárak 66%-át fogta át, azaz ö s s z e s e n 5 9 intézményre terjedt ki - megle­

hetősen változatos az iménti cél elérésével kap­

csolatos készültség. A z érintetteknek mindössze 5 2 % - a vélekedett úgy, hogy a m e g k í v á n t szerepet máris ellátja. K ü l ö n ö s e n a nemzetiségi k ö z t á r s a ­ s á g o k n e m z e t i könyvtárai gyöngék e tekintetben ( k e r e k e n k é t h a r m a d u k ódzkodott ettől a feladattól).

M á s kérdés: a meginterjúvolt könyvtárak t ú l n y o m ó t ö b b s é g e - 8 9 % - a - azért érzékeli, hogy o l v a s ó t á ­ b o r á b a n jelentős változások következtek be az egyetemi-főiskolai hallgatók, kis- és k ö z e p e s vál­

lalkozók, bank- é s kereskedelmi s z a k e m b e r e k , ügyvédek, köztisztviselők és papok s o k a s o d á s á ­ v a l , a m i újfajta igényekben is tükröződik.

Á m ezeket az igényeket csak n e h e z e n lehet kielégíteni, aminek fő o k a az állománygyarapítási és adatbázis-hozzáférési keretek felettébb s z ű k ö s volta. Emiatt alig jut pénz a referenszkönyvtár fej­

lesztésére és az online keresésekre (az ö s s z e s keresés 1 - 3 % - a valósul m e g így átlagosan). Egyre t ö b b a megválaszolni n e m tudott referenszkérdés, amit 52 könyvtár jelzett.

A szóban forgó könyvtárak m e z ő n y é b e n u g y a n vannak törekvések a szolgáttatások megújítására, a korszerűtlenek megszüntetésére, a fizetett szol­

gáltatások bevezetésére, a központi könyvtárakkal és információs intézményekkel való kapcsolattar­

tásra, e g é s z é b e n v é v e azonban sok a m e g a l a p o ­ zatlan, szakmailag hibás d ö n t é s , az adott kategó­

riába tartozó könyvtárak közötti információcsere elégtelensége.

A z O r o s z o r s z á g i Állami Könyvtárban (a volt Lenin Könyvtárban) felfigyeltek arra, hogy egyre több a kiküldetési redelvénnyel jelentkező olvasó­

juk az o r s z á g különféle területeiről. Kikérdezték Őket: miért vállalnak hosszú utazásokat a m o s z k ­ vai könyvtárak felkeresése végett. Válaszaik közül az első helyen a külföldi irodalom és a tájékoztató kiadványok hiánya szerepel. A megkérdezett v i ­ déki olvasók 3 0 % - a a t u d o m á n y o k doktora és kandidátus, 1 8 % - a aspiráns, 4 6 % - a pedig e g y e ­ temi v é g z e t t s é g ű s z a k e m b e r volt.

A bemutatott helyzet, a könyvtárpolitikai s z á n ­ d é k o k és a v a l ó s á g közötti nagy diszkrepancia láttán n e m véletlen, hogy a regionális szerepkörű általános tudományos /cönyvfárakról ö t n a p o s kon­

ferenciát is rendeztek 1997 októberében. E z a konferencia igen sokrétű tennivalót határozott m e g az általános t u d o m á n y o s könyvtárak felfejlesztése érdekében. N e v e z e t e s e n :

> Erősítésre és további fejlesztésre szorul az a koordinatív és kooperatív m u n k a , a m e l y a F ö ­ deráció Kulturális Minisztériumával az élen h i ­ vatott ö s s z o r o s z o r s z á g i regionális könyvtárpoli­

tikává integrálni az eddigi kezdeményeket.

> A szövetségi szint és a regionális szint szolgál­

tatási kapcsolatainak erősítése végett s z ü k s é ­ g e s a2 ö s s z o r o s z o r s z á g i könyvtári s z á m í t ó g é p i hálózat, a L I B N E T mielőbbi kiépítése.

> M e g kell gyorsítani a gépileg olvasható n e m z e t i bibliográfiai f o r m á t u m kialakításának m u n k á l a ­ tait.

> Ideje, hogy az általános t u d o m á n y o s könyvtá­

rak retrospektív és kurrens v o n a t k o z á s b a n egyaránt kialakítsák elektronikusan rögzített i n - formáctóállományaikat.

> N e m tűr halasztást a régióban található adat­

bázisok nyilvántartásába vétele, illetve h o z z á -

85

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok

férhetövé tételének m e g k e z d é s e , mégpedig t e ­ kintet nélkül a tulajdonformákra és az ágazati hovatartozásokra.

> A z általános t u d o m á n y o s könyvtárak fordítsa­

nak különös gondot a szövetségi hivatalok és az ö n k o r m á n y z a t o k információs és könyvtári ellátására, valamint a velük való e g y ü t t m ű k ö ­ désre.

> A z Orosz Állami Könyvtár és az Orosz Nemzeti Könyvtár gondoskodjék az általános t u d o m á ­ nyos könyvtárak információs tevékenységének módszertani támogatásáról.

> Tapasztalatcserével és egyéb módszerekkel lehetőséget kell teremteni arra, hogy az általá­

nos t u d o m á n y o s könyvtárak megvitassák és ki­

cseréljék nézeteiket az országosan közös problémáikról.

> A z egyes régiók képviselői kapcsolódjanak be a n n a k a tárcaközi szakértő bizottságnak a m u n k á j á b a , amely az oroszországi könyvtárak informatizálását irányítja.

> A z informatízáció folyamata megköveteli, hogy az általános t u d o m á n y o s könyvtári igényekre történő s z a k k é p z é s és t o v á b b k é p z é s e köve­

t e l m é n y e k n e k megfelelően korszerűsödjék.

> M e g kell szervezni, hogy a t á r g y b a v á g ó ko­

rábbi konferenciák és értekezletek határozatai­

ajánlásai teljesítését a s z a k m a rendszeresen ellenőrizze.

> A z O r o s z o r s z á g i Könyvtárosegyesület kereté­

ben alakuljon külön szekció az általános tudo­

m á n y o s könyvtárak problematikájának napiren­

d e n tartására.

A konferencia résztvevői hangsúlyozták abbéli m e g g y ő z ő d é s ü k e t , hogy az általuk megjelölt fel­

adatok realizálása korántsem csak kulturális előre­

lépést jelent, h a n e m politikait és gazdaságit is, s e minőségeiben hozzájárul az ország polgári d e m o k ­ ratikus társadalmának kialakulásához.

/Universal'naá naucnaá bibliotéka kak centr információnno-bibliotecnogo o b s l u í i v a n i á régió­

r a . Itogovyj d o k u m e n t Vserossijskoj naucno- prakticeskoj konferencii. Kemerovo, 20-24 oktábrá 1997 goda. = Bibliotéka, 2. sz. 1998. p. 47.

VASIL'EVA, T.: Cto pokazalo issledovanie? = Uott, p. 65-67./

(Futala Tibor)

Az Orosz Állami Tudományos- Műszaki Információs Rendszer fejlesztési trendjei

A VINITI szervezésében tartották m e g 1998.

m á j u s 26-án és 27-én az 1997. évi július 24-i, 950.

s z á m ú kormányhatározattal újjászervezendő or­

szágos információs rendszer első „helyzetfeltáró- szemináriumát. T ö b b mint 100 s z a k e m b e r vett részt rajta az információs rendszerben érdekelt intézmények képviseletében.

A rendezvényen 15, élénk vitával kísért elő­

adás hangzott el. Ezeknek az előadásoknak a cikkesített változata tölti m e g a Nauőno-tehni- őeskaS információ első sorozatának 1998. é v i 1 1 . számát.

A rendszerépítés soron levő tennivalóit a részt­

v e v ő k mondanivalóit alapul v é v e , a következők­

ben lehet összefoglalni:

1. A jelentősebb regionális információs központok és t u d o m á n y o s könyvtárak között ki kell fej­

leszteni, illetve szélesíteni a beszerzési és használatba adási együttműködést

2. A t u d o m á n y o s kutatás és felsőoktatás céljait szolgáló számítógépi-távközlési hálózat fej­

lesztési programjának keretében m e g kell v i ­ tatni a v e z e t ő regionális információs központok pótlólagos bekapcsolódásának kérdését ebbe a hálózatba. Ezáltal lehetővé válnék a különféle

régiókban dolgozó kutatók és s z a k e m b e r e k s z á m á r a , hogy igénybe v e g y é k az állami in­

formációkészleteket.

3. Korszerű navigációs rendszereket kell létesíte­

ni, hogy a használók könnyebben vehessék igénybe az oroszországi és külföldi hálózatokat a könyvtári tapasztatatok alapján, és az infor­

mációs rendszer v e z e t ő szervének koordináci­

ós k ö z r e m ű k ö d é s e mellett.

4. Aktualizálni és koordinálni kell a hazai s z a b v á ­ nyosítás rendszerét az I S O szabványosítási gyakorlatával, hogy az információs rendszer integrálódjék a világ információs térségébe.

5. Folytatni kell az információkészletek kialakítá­

sával és monitoringjávaI kapcsolatos m u n k á ­ latokat, beleértve ebbe a bibliográfiai é s refe- ratív adatbázisokat, a t u d o m á n y o s könyvtári új- szerzeményi j e g y z é k e k e t is, m i v e l a lelőhely­

tájékoztatás az olvasószolgálat egyik legfonto­

sabb területe.

6. Tekintettel a társadalmi folyamatok és igények változásaira, m e g kell vizsgálni egy szövetségi központ tétrehozásának lehetőségeit az ún.

szürke irodalom gyűjtésére, feltárására és haszná Itatására.

86

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ugyanis nem arról van szó, hogy engem valaki kilökött a politikából és elkezdtem megint verset írni, mert valamivel kell foglalkoznom.. Nem lökött ki senki, én döntöttem

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy az általános tudományos könyvtári intézményrendszerben nincs szükség maximális gépesítésre és számító­. gépesítésre,

Az indexelők segítségére részint szakosított füzeteket tesznek közzé belőle, részint pedig az orosz könyvtári és bibliográfiai osztályozó rendszer jelzeteivel

rak és az olvasók viszonyát, kapcsolatát, a könyvtáros szerepét, feladatát is. Fel kell tehát készülni arra a kihívásra, amit a CD-ROM technika rohamos terjedése jelent.

A fenti üzleti információforrások tájékoztatói közül a Directory of International Sources of Business In­.. formation tartalmazza a legleljesebben az

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs