MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
A TERMELÖÁGAZATOK KAPCSOLATÁNAK '* _ NÉHÁNY KÉRDÉSE A MEZÖGAZDASÁGBAN*- '-
DR. cSemstkY ANDOR
Az utóbbi években a tervezéssel, de általában a gazdaságelemzéssel szemben támasztott követelmények jelentősen megnövekedtek. Ez a statisztikai munka terén egyrészt az adatigények fokozódását jelentette, másrészt azt, hogy a koráb—
ban kidolgozott vizsgálódási módszerek, elszámolási keretek helyére újabbakat, célszerűbbeket kellett keresni. Egy ilyen elszámolási keret tulajdonképpen az ága— _ zati kapcsolatok mérlege is, mely a gazdasági élet termelőágazatait a technológiai."
összefüggéseken keresztül szerves egységbe foglalja.
Az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállítására irányuló első kísérletek az:
ipar mélyebb elemzését tűzték ki célul.— Ennek a mérlegnek —— melyet cél—
szerűen ,,iparági ágazati kapcsolatok mérlegé"—nek lehetne! nevezni1 —— elkészí—
tésével párhuzamosan számítások folytak azonban egy olyan mérleg összeállítása érdekében is, mely a mezőgazdasági termelési folyamaton belül kívánta a termelő ágazatok összefüggéseit ábrázolni.
A tanulmány ezeknek a számításoknak az eredményeit —— az 1957. évi mér—
leget -— ismerteti: rövid leírást ad a mérlegről, vázolja a mérlegszerkesztés kap- csán felmerülő néhány problémát és a megoldás módját, végül tartalmaz néhányw
elképzelést arról, hogy miként lehetne néhány további korrekcióval a mérlegre
támaszkodó gazdaságelemzés hatékonyságát emelni. ' — 'A MÉRLEG LEIRÁSA
A mérleg a gazdasági élet termelőágazatainak belső kapcsolatát, összefüggé-
seit irja le a maga sajátos szemléletében.2 A táblázat sorai a termelésből, a készletcsökkenésből és az importból adódó források elosztását mutatják a fel—használó ágazatok között. Az egyes ágazatok oszlopaiban szereplő adatok pedig a termelés érdekében történt ráfordítások értékét fejezik ki ágazati részletezésben,
' A tanulmány szerzőnek a_ Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Közgazdasági Tár- saság közös rendezésében 1961. junlus 1—5. között tartott Statisztikai Tudományos Konferencián ,,Az ágazati kapcsolatok mérlege összeállításának és felhasználásának problémái" témakörnek foglalkozó szekcióban elhangzott elöadasa alapján készült.
. Ágazati kapcsolatok mérlege 1957. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1959. 56 olda A mérleg lsmertetéset lásd Kenessey Zoltán: A magyar népgazdaság ágazati kapcsolatainak mérlege. (Statisztikai Szemle. 1959. évi 12. szám, 1175—1190. old.; Lukács Ottó: Az első magyar ágazati kapcsolati mérleg összeállítása és felhasználása. Közgazdasági Szemle. 1960. évi 2. szam, itta—175. old.; dr, Rácz Albert—Ujlaki Lászlóné: Az ágazati kapcsolatok 1957. évi mérlegének inverze. Statisztikai Szemle. 1960. évi 12. szám. ime—1229. old.
" A mezőgazdaság elemzésének cellalra összealllton -- egymástól az import kezelésében különböző mérlegeket (,,A" és ,.B" változat) lasd a mellékleten.
VDR. CSEPINSZKY: A TERMELÖAGAZATOK KAPCSOLATA 189
továbbá a bérek, jövedelmek és akkumuláció együttes összegét, az értékcsökke—
nési leírást, a készletcsökkenést és az importot. Ez utóbbi két tétel alkotja a termeléssel együtt a felosztásra kerülő források összegét. A mérleg felöleli a gazdasági élet valamennyi ágazatát: az ipart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a közlekedést és a kereskedelmet. A részletezés mélységét és terjedelmét ezen belül a vizsgálódás célkitűzése határozta meg. Ez a mérleg elsősorban a mezőgazdasági termelési folyamat mélyebb és részletesebb elemzését kívánja adni, beleillesztve a mezőgazdaságot a gazdasági élet egészébe. A mezőgazdaság és az azzal szorosabb kapcsolatban álló ágazatok tehát bővebb tárgyalást kaptak; a többiek —— a mező- gazdasági termelés szempontjából nem vagy csak igen kismértékben jelentős ágazatok —- kezelése viszont csak elnagyoltan, összevontan történt. Az össze- vonások, illetve részletezések helyeit és mérvét a mezőgazdaság elemzésénél fel—
merülő vizsgálódási szempontok határozták meg. A táblában 46 ágazat szerepel.
Ezek megoszlása az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a keres—
kedelem között a következő:
Mezőgazdaság ... 32 ágazat Ipar ...
Építőipar ...
Közlekedés ... *...
Kereskedelem ...
Exogén ágazatok' ... ,, Összesen 46 ágazat
,!
.hu-thirds"!
' Elosztás oldaláról: a) lakosság, szolgáltatók és közületek fogyasztása, b) beruházás, fel- újítás. c) készletnövekedés. d) export.
d) lmKöltség oldaláról: a) amortizáció, b) bérek. jövedelmek, akkumuláció, c) készlet-csökkenés.
port.
' A termelőágazat fogalma
A termelőágazat fogalma a mérlegen belül nem egységes. A mezőgazdasági ágazatok definíciója a termelés jellegének és a statisztikai megfigyelés módjának emegfelelően termékszemléletet tükröz. A növénytermelésnél az ágazat az egyes növényféleségeket a maguk egészében jelenti. így például a búzánál a magtermést és a szalmát; a kukoricánál a szemtermést, a szárat, a csutkát és a körét is stb.
Az állattenyésztésnél az egyes állatfajoknál — mint ágazatnál -—- csak az élősúly- termelés (húsuk) szerepel. A tej, a gyapjú, a tojás, az igaerő, valamint az istálló—
trágya—termelés elkülönítve, illetve a különböző állatfajokra összevontan külön-
külön ágazatokban kerül számbavételre. _
Elvileg természetesen teljes joggal fel lehetne vetni, hogy miért van szükség éppen az állattenyésztésnél ezekre a bontásokra. Hiszen itt lényegében egy egy—
szerű ún; ikertermék elszámolási problémáról van csak szó. A melléktermékek Ta íőtermékekkel egy ágazatba összevonva minden további nélkül figyelembe vehetők.
Ennek az egyszerű elméletileg megengedett és kézenfekvő megoldásnak gyakorlati keresztülvitele azonban az állattenyésztésnél nehézségbe ütközik. Az állattenyész—
tés egyes ágazatain belül az élősúlytermelés értéke ugyanis rendszerint vagy kisebb vagy ugyanakkora, mint a szóbanforgó állattenyésztési ágazatból származó állati
terméké vagy termékeké. Például a szarvasmarha-tenyésztés helyett tulajdon-
képpen indokoltabb volna a mérlegben ,,tejtermelés" ágazatot szerepeltetni. Min- denesetre egyértelműen és megnyugtató módon dönteni már a főtermék kijelölé- ( sénél sem nagyon lehet. Emellett rá lehet még mutatni arra is, hogy a mérlegben követett bontási eljárás közvetve még egy előnnyel is jár. A tervezett jövedelem és árszint rögzítése esetén—' mikor a feladat a végső felhasználás, az adott végső190 DR. csmpmszxy annak felhasználási szinttel összhangban álló termelési színvonalak meghatározása -_—— az,
egyes ágazatokkal szemben felmerülő igény-t pontosabban lehet becsülni. Az állati
termékek jelentős része ugyanis közvetlenül végső felhasználásra jut és a jövede—lem— és árelaszticitások rendszerint nem ugyanazok, mint a húsfogyasztasnál.
Ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a követett megoldás a ráfordítások — _élő—
súly és állati termékek közötti —- bontásánál nehézségekkel jár; pontatlanságokat eredményezhet. A felosztásból származó esetleges hiba azonban remélhetően ki-
sebb lesz, mint az, amely abból eredne, ha ilyen meglehetősen heterogén költség—
szerkezetű és rendeltetésű termékek egy és ugyanazon ágazatban lennének össze-—
vonva. *
A nem mezőgazdasági ágazatokra megadható definíció a szervezeti formán alapul és így eltér a mezőgazdaság termelő ágazatainak fogalmi meghatározásától.
_Ez a körülmény a gyakorlati számításoknál azonban különösebb nehézségeket
nem okoz, mert a szervezeti formán alapuló ágazatok homogén jellege megfel—elő
korrekciók végrehajtásával a gyakorlati elemző munka számára kielégítő non—tos-sággal biztosítható volt. Például azoknál az ipari ágazatoknál. amelyekben az ún.
profilidegen termelés aránya jelentős volt, ennek a termelésnek az értékét le lehetett Választani és a megfelelő ágazatnál lehetett elszámolni.
Adatforrások
A mérleg statisztikai adatok, valamint normatívák és becslések kombinációján alapul. A mezögazdaság területén —- mely a tárgyalt mérleg ágazatainak zömét adja — a növénytermelési és állattenyésztési statisztikák csak a termelés leg—
fontosabb mozzanataira terjednek ki és az észlelt jelenségek mennyiségi és érték- változásáról csak összefoglaló képet adnak. Részletekbe menő költségelemzésről 1957-ben — amikor a mezőgazdaság túlnyomó része a magánszektor kezén volt _—
statisztikai adatgyűjtés formájában nem lehetett szó.
Részleges megfigyelések és kísérleti gazdaságokban végzett kutatómunka
eredményeként viszont rendelkezésre áll olyan tudományosan megalapozott is- meretanyag —— normatívák —, melyek lehetővé teszik az átfogó jellegű statisztikai adatokon belül a részletekbe menő vizsgálódást is. A számítások e két különböző forrásból származó adattömeg összeegyeztetését, lényegében annak a feladatnak a megoldasat jelentették, hogy a statisztikai adatgyűjtésekből rendelkezésre álló, a mezőgazdasági termelés súlypontjaira vonatkozó adatokat —— a' normatívák segítségével —-- fel kellett bontani elemeikre úgy, hogy a többféle helyről szármaZó anyag között az összhangban törés, belső ellentmondás ne keletkezzék.Előfordult természetesen az is,_hogy az összefüggések mennyiségi jellem-
zésére egyáltalán semminemű adat nem állt rendelkezésre, Ilyenkor szakértőibecslések alapján történt a hiányzó adatok pótlása.
A többi népgazdasági ágnak fejlett számv—iteli rendszere van. Ráfordításaikra és elosztásaikra vonatkozó adatok innen származnak.
Értékelés
A mérlegben szereplő elosztási és ráfordítási adatok értékelése termelői áron
történt. A termelői ár és a termék, felhasználásánál jelentkező fogyasztói úr között _mutatkozó különbözetet, az egyes oszlopokban összegyűjtve, a kereskedelem sora
tartalmazza. _E szempontból akár továbbfeldolgozás, akár végső felhasználás céljá-—ból történt _a vásárlás, mindig fogyasztásnak minősül.
A TERMHOAGAZATOK KAPCSOLATA 191 ,
A termelői ár sokhelyütt felhasználók szerint differenciált azaz attól függően, ' hogy melyik ágazat számára történt ugyanannak a terméknek az elosztása, az ár más és más. Az elosztásnál szereplő értékadatok ily módon nem tesznek eleget a mérleggel szemben támasztott ama egyik fontos követelménynek, hogy ugyanaz
a termék mindig csak ugyanazon áron értékelve jelenhet meg a táblában. Követ—
kezménye, hogy -—-— például a társadalmi szektoronként változó ár esetén, már—
pedig a mezőgazdaságban a termékek túlnyomó többségénél ez az eset forog fenna
—— állandó termelési szint és a termelés természeti feltételeinek azonossága elle—
nére, a mérleg adatai változhatnak pusztán a szektorok arányának módosulása, miatt.
Az 1957. évi mérleg készítésénél még nem voltak meg e heterogén értékelési rendszer kiküszöbölésének feltételei. Az elosztási adatok jelentős része csak érték- ben állt rendelkezésre. Ha rejt is magában némi korrekciós lehetőséget az, hogy a mérleg társadalmi szektorok szerinti bontásban is elkészült, teljesértékű meg—A oldás azonban csak az volna, ha sikerülne a mérleget természetes mértékegység-—
ben is összeállítani, illetve az elosztást és a ráfordításokat egységes áron értékelni., Más kérdés ugyan, de fontossága miatt nem elhanyagolható jelentőségű vi—v szent az, hogy nagyszámú ilyen természetű árkorrekció esetén a mérlegre támasz—
kodó gazdaságelemzés kapcsán nyert eredmények a gyakorlati tervezési munká—
ban egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen lesznek felhasználhatók. A tranz—
akciós matrixban végrehajtott módosításokat az inverzben ugyanis csaknem.
lehetetlen nyomon követni.
A nemzetijövedelem—számítás és az ágazati kapcsolatok mérlege
A mérleg mind felépítésében, mind összefoglaló számait tekintve szorosan
kapcsolódik a, nemzeti jövedelemre és a bruttó termelési értékre vonatkozó szá-
mítások eredményeihez. A korábbi mérleg, mely elsősorban az ipar elemzését tartotta szem előtt, ettől csak a közlekedésnél tért el, melynek személyszállítási része is termelőtevékenységnek minősült. A közlekedés termelési értéke meg- növekedett és a felhasználó ágazatok ráfordításai megfelelően módosultak. Ezen kívül még néhány lényegtelen eltérés származott számitástechnikai —-—- nem elvi
—— jellegű változtatásokból.
A jelenlegi számítások a mezőgazdaság és így az egész mérleg vonatkozásá—4 ban további két eltérést vezettek be. Elkerülhetetlenné vált a gépi munka és a fogatos munka aktiválása ráfordításaik erejéig. A nemzetiíövedelem—számitások—
nál e két tevékenységgel kapcsolatos ráfordítások közvetlen költségként való elszámolása, az aktiválás elmaradása még elfogadható álláspont volt. Termékekre bontás esetén azonban ennek a szemléletnek fenntartása a táblázat áttekint—
hetőségét és elemezhetőségét nagyon megnehezítette volna. Ezért a gépi és fo—
_,gatos munkát aktiválni kellett. Értékük a bruttó termelési érték, a források és- a ráfordítások összegét egyaránt növelte. Igy a nemzeti jövedelem összege 120—
vábbra is változatlan maradt.
Az import kezelése (,,A", ,,B" változat)
A mérlegek az importot kétféleképpen kezelik. Az ,,A" változatban az
import önálló ágazatként nem szerepel az első matrixban. Az imoortból származó% ráfordítások el vannak rejtve a külföldi termékkel rokon jellegű belföldi ter—-
*méket előállító ágazat megfelelő sorába. Vagyis az egyes ágazatokban nemcsak
'192 Da. esnemsm amon
Wa belföldi termelésből és készletcsökkenésbr'il származó termékhalmaz kerül
szétosztásra, hanem a külkereskedelemből eredő is. A ,,B" változat szerint az import, mint önálló sor a belső matrixban kap helyet. Az egyes ágazatok csak a belföldi termelés szétosztását mutatják. A külföldi eredetű termékfelhasználás az egyes oszlopoknál egy helyen az import sorában jelentkezik.3Bérek és jövedelmek
A bérek és jövedelmek a termelési érték és az összes ráfordítások külön—
bözeteként adódnak a mezőgazdaságban. Igy az egyes ágazatoknál negativ érté—- két is felvehetnek. (Például a lótenyésztést.) A negatív jövedelem oka az ár—
rendszer, elsősorban a takarmányárak, irreális arányaiban találja magyarázatát.
Az értékelés itt ugyanis az önköltségi szintet — feltehetően -— lényegesen meg- haladó forgalmi árak alapján történt, annak ellenére, hogy a takarmánytermés—
nek csak csekély hányada került bele a forgalomba.
NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A MÉRLEGRE TÁMASZKODÓ GAZDASÁGELEMZÉS
KORLÁTAIVAL ÉS LEHETÓSÉGEIVEL KAPCSOLATBAN
Új vizsgálódási módszerek bevezetése alkalmával számos kérdés vetődik fel.
Beváltja-e az új módszer a hozzáfűzött reményeket? Valóban új eszközt adott—e a kutató kezébe? Hasznosítható lesz—e a gyakorlatban a felmerülő kérdések megoldásánál? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott válaszok pozitív vagy negatív jellege dönti el, hogy van—e értelme az új vizsgálódási módszer, kutatási
eljárás bevezetésének vagy nincs. ,
Mindenekelőtt azt kell tehát tisztázni, hogy ez az analitikus módszer, milyen feladatok megoldását tűzheti ki célul maga elé.
Az ágazati kapcsolatok mérlegének táblázata már önmagában hasznos azért, mert előnyös keretet biztosít az adatok rendszerezéséhez, egységbe foglalásához.
Alkalmas arra, hogy a mezőgazdaság termelésére vonatkozó bes'zámolási, adat- gyűjtési rendszerekben fennálló hiányosságokat feltárja, az elszámolási rendszer réseit megállapítsa mind logikai, mind számszerű revízió tekintetében. Csak
némileg csökkentheti és kizárólag számszerű vonatkozásban a kontroll értékét
az a körülmény, hogy a táblázatok anyaga részben becsléseken alapszik.A mérlegnek azonban az adatok egyszerű rendszerezésén, egységbe foglálá—
sán túlmenően van egy jelentősebb, fontosabb haszna és célja is. Ez abban áll, hogy a mérlegből kiszámítható együtthatók közvetlenül vagy közvetve felhasz—
nálhatók a termelőágazatok összefüggéseit leíró egyenletrendszer kidolgozásánál.
Erre az analitikus rendszerre támaszkodhat azután a tervezési problémák—* meg—
oldása. '
Mi a helyzet a mezőgazdaság terén mármost e második fő célkitűzés tekin- tetében? A kérdésre csak további meggondolások és magyarázatok után lehet vá—
laszt adni. A mezőgazdasági termelési folyamat gondosabb logikai elemzéséből ki—
tűnik, hogy nem indokolt a termelés színvonala, a folyó ráfordítások összege és a beruházások változása között olyan szoros és egyértelmű kapcsolatot feltételezni.
mint például az ipar területén. A mezőgazdaság terén sem lehetséges ráfordí—
tások —— növényápolás, állatgondozás stb. -— nélkül termelési eredményeket elérni, de mindezeken kívül még más gazdasági és nem gazdasági jellegű ténye-
zők hatásával is számolni kell.
' Az import kezelésével kapcsolatos problémákat bővebben lásd Lukács Ottó: ,.A magyar ágazati kapcsolati mérlegek és összeállításuk statisztikai alapjai" (Statisztikai Szemle, 1961. évi
". szám. 701—711. old.) c. tanulmányában.
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1957
(A mezőgazdaság elemzéséhez, mlllló forint) ,,B" változat
Felhasználó ágazat A
E 5], k é. Föúnlg- S 1 tálló t Állást-N E§y6bd 06 i Fo atos MGW' Szón- Élelmiszer— Ipar egyéb Keres- Fel nem lmporttai 132133le Beruházás Készlet- Felhasználás Búza Rozs Rizs Árpa Zab Kukorica. Burgonya Napraforgó Gukorrépa Dohany Kondor, len Szőlő Alma syüíiölos Zöldségiélék Hüvelyosek Széna TB §]; ny- Gian; 2313- Ló Sertés Juh Baromfi Toi Tojás Gyapiű tsrágya- 62311 . mag,? a- munpka mánka gazdaság bányászat Gépgyártis Vegyipar Faipar Textilipar ipar termékei Épltőipar Közlekedés kadelem osztott rész Összesen import 'együtt és "015 felújítás növekedés Export összesen
termékei termékei termékek összesen osszesen fogyasztasa
Termelő ágazat 1 2 a 4 s s 7 s 9 10 11 12 18 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 23 29 30 31 az 33 34 35 86 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52
1 Búza . ... 862,4 3,8 79,0 235,6 0,9 145,2 814,1 1 641,0 1 154,4 23,6 — 145,5 2 673,5 2 673,5 — 1 497,6 667,8 0,2 4 839,1 1
2 Rozs ... . ... 116,9 0,7 7,0 114,1 70,1 292.6 26,2 627,6 234,3 7,9 3,5 35,5 908,8 908,8 243,9 166,1 1 318,8 2
8 Rizs ... . ... . ... 21,9 23,0 44,9 342,8 8,7 9,1 405,5 405,5 22,1 10,3 437,9 3
4 Árpa ... . ... . . ... 1464 180,7 10,9 1119,4 3,9 123,2 117,7 66,7 7,3 161,1 103,8 1 900,8 69,3 —156,8 1 903,8 1 903,3 56,5 817,0 2 776,8 4
5 Zab ... . ... . ... - 63,9 76,4 117,9 12,0 1,0 8,4 0,9 2,4 8.3 1,6 861,7 644,5 12,8 1,6 11,8 30,5 3,2 704,4 704,4 6,1 710,5 5
6 Kükm'ica --- ' ' ' - ' --- 119,4 685,9 67,5 2825,7 24,0 817,4 1028,1 197,5 55,7 40,6 494,1 5 855,9 52,3 4,5 39,4 — 155,3 5 796,8 5 796.8 777,7 2 21 0,9 81,4 8 816,8 6
7 Burgonya ... . . ... 728,6 866,4 1 595,0 38,3 58,9 — 82,9 1 609,3 1 609,3 1 340,8 1 099,6 52,1 4 101,8 7
8 Napraforgó . . ... . ... . 413 40,6 25,3 70,2 1,9 371,6 4,1 447,8 447,8 106,9 82,2 586,9 8
9 Cukorrépa ... . . ... . ... 19,6 21,6 48,2 1,4 1o,1 100,9 534,4 0,7 1,1 637,1 637,1 353,6 990,7 9
10 Dohány ... . ... . ... . 0,3 0,3 581,4 581,7 581 ,7 15,0 596,7 10
11 Kender, len ... 11,6 11,6 189,6 31.4- 182,6 182,6 16,5 7,5 1,4 208,0 11
12 Szőlő ... . ... 116,4, 116,4 51,6 88,8 256,8 256,8 2 284,3 368,6 754,9 236.1 3 895,7 12
13 Alma ... 5,1 15,7 20,8 33,7 — 0,7 53,8 53,8 354,4 15,0 144,9 568,1 13
14 Egyéb gyümölcs . . . ... 5,1 4,3 9,4 107.0 40,3 156,7 156,7 655,6 27,1 53,2 892,6 14
15 Zöldségtélék . . . ... . . 104,6 51 ,1 155,7 169,7 8,2 833.6 333,6 1 882,4 151,8 2 367,8 15
18 Hüvelyesek ... . ... 103,9 88,0 7,7 12,0 24,6 236,2 50,4 17,1 303,7 808,7 875,6 87,4 766,7 16
17 Széna ... . ... . . . . . 170,B 550,0 262,1 176,8 49,8 927,6 159.3 84,5 1037,5 8 367,7 1,3 22,5 221,2 201,5 3 814,2 8 814.2 131,4 3 945,6 17
18 Takarmányrépa ... 21,6 105,8 22,4 183,2 8,3 177,2 28,2 6,5 114,7 662,9 8,5 51,7 723,1 723,1 107,6 830,7 18
19 Növénytermelés egyéb termékei ... 244,8 88,8 80,5 92,4 2,5 28,5 39,4 12,6 4,7 82,9 579,9 8,5 1,0 54,6 185,3 45,4 124,0 16,2 0,1 2,1 962,1 962,1 95.8 96,3 478,2 1 132,6 2 765,0 19
20 Szarvasmarha ... 1,3 1,5 1 353,6 4,5 19,6 1 338,5 1 338,5 253,3 —— 28,3 368,0 1 931,5 20
21 Ló ... . . .. ... . ... 26,9 121 3 148,2 14s,2 40,6 26,3 215,1 21
22 Sertés. . . ... . . . ... 3 469,2 8,6 156,4 3 634,2 8 634,2 5 943,3 18,8 234,1 9 830,4 22
23 Juh ... . 2,6 37,3 3,0 42,9 42,9 52,2 16,5 24,1 135,7 23
24 Baromfi . . ... 319,7 — 47,5 272,2 272,2 3 012,2 41,8 8 326,? 24
25 Tej ... . ... . . . ... 957,5 118,7 11,1 1 087.3 1 279,2 55,5 2 422,0 2 422,0 2 550,6 4 972,6 25
26 Tojás . . . ... 381,6 331,6 816,1 647,7 647,7 1 397,9 2 045,6 26
27 Gyaplű ... . ... 355,7 355,7 355,7 6,2 861,9 27
28 lstállótrágya ... 664,4 154,7 57,8 5,7 75,0 9,1! 9,2 56,6 9,6 64,3 0,2 1 107,3 1 107,3 1 107,3 1 107,3 28
29 Állattenyésztés egyéb termékei ...
6,7 6,7 6,7 9,0 —2,4 84,5 97,8 29
30 Egyéb mezőgazdasági termék ... 4,9 4.9 7,6 20,0 82,5 82,5 161,5 1,0 195,0 80
31 Gépi munka ... 77,1 21,2 7,5 38,8 27,2 174,3 20,5 4,2 16,6 3,5 3,9 22,4 20,3 55,9 12,5 5,9 5,4 0,8 82,5 0,6 6,9 17,0 4,4 2,9 9.3 5915 5915 5915 5915 31
82 Fogatos munka ... 401,0 134.8 8,5 156,0 89,0 709,9 135,9 44,8 60,7 20,9 7,9 38,1 76,3 103,9 172,1 48,3 217,7 80,8 42,3 63.8 101,5 104,5 6,6 214,4 23,0 3 062,2 3 062,2 3 062,2 3 062,2 32
83 Mezőgazdaság összesen ... 840,5 272,9 37,9 340,9 180,1 1668,0 1039,7 52,8 154,7 24,7 29,1 229,5 923 119,7 355,7 172,5 453,8 179,2 293,0 2640,4 620,6 5651,0 222,6 1201,8 2583,4 511,6 311.9 1380,1 11,1 5,1 2240,3 23 916,6 3,5 1,0 97,4 135,3 502.9 10 724,7 183.4 16,2 34,4 305,9 195.2 36 116,5 36 116,5 23 471,0 589,0 6 344,0 2 768,6 69 289,1 33
84.- Szénbányászat ... 0,3 0,1 0,1 0,4 0,3 0,2 0,1 0,2 0,1 0,1 0,5 _ 0,2 0,3 0,1 ' 0,2 3,2 208,2 14,7 341,3 0,4 14,9 63,7 6315 39,0 284A 64,1 1 665,4 1 665,4 54450 293,9 58,5 4.5 2 6663 34'
35 Gépgyártás ... 15,6 , 5,1 0,2 6,2 3,0 42,5 13,8 2,2 5,1 4,7 o,5 41,4 2,9 18,5 2,5 s,s (3,2 15,3 5,4 1,0 9,9 0,4 1,6 19,o 1,0 1,0 14,2 2415 923 1 618,4 28,1 3,4 40,9 39,7 579,2 2475 587,0 20,0 20,7 3 514,7 3 5143 830,5 3 185,0 257,5 3 139A 10 927,1 35
86 Vegyipar ... 52,6 16,8 3,2 25,0 16,4 12,8 10,2 0,4 2,2 0,4 0,7 67,1 7,8 18,6 0,5 2,4 2,3 0,5 1,5 2,9 0,6 80,4 0,4 1,9 9,1 1,2 1,1 0,7 358,1 18,9 666,7 166,0 292,1 659,7 48,4 91,6 215,0 895,1 374,0 438.0 152,6 236.4 4 235,6 4 235,6 1 912,9 71 ,8 689,5 1 876,7 8 286,5 36
37 Faipar ... 12,5 12,5 8,0 819,0 14,1 87,4 28,9 81,4 152,5 696,1 73,8 75,9 22,5 1 572,1 1 572,1 840,9 82,3 3,7 104,5 2 603,5 37
38 Textilipar --- 13,8 213 7,9 12,4 5,6 1,0 18,7 0,6 12,7 75,0 2,1 53,5 29,2 41,7 1 485,1 41,6 6 771,0 16,9 17,4 82,7 322 8 648,4 8 648,4 3 159,4 220,1 2 077,2 2 287,1 16 392,2 38
39 Élelmiszeripar --- 72,0 812,9 11,5 51,3 231,4 32,0 31 ,1 16,9 55,6 814,7 3,2 59,0 321,1 24,1 30,1 5 084,8 240,2 17,4 31,8 66,5 2,9 6 695,8 6 695,8 16 255,4 59,7 2 571,0 2 800,2 28 382,1 39
40 ipar egyéb termékei ... 22,4 5,1 4,3 15,3 4,8 85,6 14,8 1,3 5,1 2,1 1,4 18,0 3,2 8,7 9,1 4,2 22,7 8,2 37,4 7,8 1,1 46,6 1,1 9,4 25,1 5,8 4,8 0,3 2,1 9,7 893,4 720,4 475,8 2 268,9 733,9 205,9 249,7 638,1 8 559,1 3 483,7 987,8 785,6 264,1 19 373,0 19 373,0 18 569,6 1 381,8 4 650,6 3882,3 47 807,3 40
41 Épitőlpar ... 1,5 0,3 0,1 0,8 0,2 7,8 8,5 6,1 0,3 1,8 8,6 16,4 11,8 23,1 0,9 1,3 55,8 0,8 2,1 1,9 0,3 144,9 81,6 0,2 17,0 10,3 12,3 79,5 30,0 34,4 174,0 534,2 534,2 2 180,8 11 467,2 14 182,2 41
42 Közlekedés ... 4,4 1,2 0,3 2,5 0,6 8,1 4,0 0,3 0,8 0,5 0,1 3,6 0,5 0,9 2,2 0,6 8,6 0,8 2,4 1,4 0,1 8,4 0,1 3,0 4,5 1,9 0,3_ 0,1 0,2 2,8 60,2 269,1 88,4 94,2 81.4 45,7 512,7 680,7 1 071,4 127,1 1 401.3 828,5 5 260,7 5 260,7 4 259,4 421,5 4,8 189.3 10 085,2 42 43 Kereskedelem ... 27,8 8,2 4,4 9,6 7,9 13,1 8,9 1,5 -— 8,6 2,5 0,3 87,4 5,5 8,6 11,3 10,5 8,9 1,5 3,2 —— 10,2 0,1 — 166,1 1,4 — 1,5 — 8,3 —— 1,6 5,9 — 0,2 0,2 82.7 4,9 69,8 40,1 57,1 21,8 6,8 — 166,9 862,3 786,4 435,2 61,0 93,9 2 009,7 4 277,2 4 277,2 10 879,4 68,7 830,8 1 387,0 17 438,1 43
44 Fel nem osztott rész ... 0,2 18,6 1,3 1,1 11,4. 21,8 77,3 1,8 133,0 54,8 572,0 88,2 18,6 27,1 378.0 1 680,5 854,7 29,8 1 818,1 1 921,3 1 921,3 —- 276,0 110,8 100,9 399,0 2 256,0 44
45 lmportanyagok felhasználása ... 150,5 21,8 4,0 83,9 22,2 28,2 14,4 0,7 3,2 0,5 0,7 91,2 10,1 24,6 1,1 8,1 8,2 1,0 2,8 41,1 308.0 0,1 41,6 43,8 36,6 0,6 40,0 0,8 7,7 13,5 1 000,5 253,7 681,9 1194,8 689,6 1 736,6 1 664,5 3 876,0 460.3 178,1 47,4 203,4 11 936,8 11 936,8 3 282,4 827,1 16 046,3 45 46 Összesen ... 1129,6 333,7 54,4 492,2 234,8 1816,5 1105,6 59,2 167,5 51,3 32,8 575,6 120,9 180,4 400,3 195,8 507,1 192,4 366,6 2782,9 635,8 6224,7 238,5 1310,1 2982,8 589,4 358,8 1421,8 11,5 48,4 485,8 2757,8 27 865,0 1608,4 5 971,2 3635,8 1353,3 4 098,9 20 306,5 25 115,1 7 742,4 2 Sti—0,6 4 948,4 256,1 105 751,7 105 751,7 86 009.7 18 778,9 17 588,0 18 238,6 246 361,9 46 47 Amortlzáció ... 27,4 5,7 1,9 14,1 3,7 25,1 4,9 0,2 0,7 7,0 0,1 276,7 1,4 3,7 4,6 3,2 17,8 0,4 238,7 30,5 130,6 55,8 1,8 5,8 103,6 3,7 4,7 3,5 5,3 105,8 304,4 1 392,8 454.7 444,9 332,0 28,5 258,6 222,4 1 904,8 333,8 1 920,7 283,0 100,0 7 676,2 7 676,2 47 48 Bérek, jövedelmek, akkumuláeló ... 3682,1 979,4 381,6 2270,5 434,7 6975,2 2991,3 371,3 729,6 526,3 175,1 3043,4 430,0 708,5 1962,9 480,5 3369,0 637,9 2159,7 — 1385,5 — 558,8 3021,8 — 104,6 2010,3 1886,2 14525 — 1,6 — 318,0 86,2 141,3 38 538,8 603,2 4 511,0 4318,7 1221,7 12 034,7 7 853,2 20 787,4 6 106,0 5 313,9 12 206,7 1 8993 115 395,2 115 395.2 48 49 Termeiés ... 4839,1 1318,8 437,9 2776.8 673,2 8816,8 4101,8 430,7 897,8 584,6 208,0 3895,7 552,3 892,6 2367,8 679,5 3893,9 830,7 2765,0 1427,9 208,1 9301,8 135,7 8326,2 4972,6 2045,6 361,9 1107.3 97,7 195,0 591,6 3062,2 67 796,6 2666,3 10 927,1 8286,5 2603,5 16 392,2 28 382,1 47 807,3 14 182,2 10 085,2 17 438,1 2 256,0 228 823,1 228 823,1 49
50 Készletcsökkenés ... 37,3 156,2 92,9 12,1 15,8 87,2 51,7 503,6 7,0 528,6 0,1 1 4925 1 4925 1 4925 50
51 Import ... 16 046,3 16 046,3 51
52 Források összesen ... 4839,1 1318,8 437,9 2776,8 710,5 8816,8 4101,8 586,9 990,7 596,7 208,0 3895,7 '568,1 892,6 2367,8 766,7 3945,6 830,7 2765,0 1931,5 215,1 9880,4 135,7 8326,2 4972,6 2045,6 361,9 1107,3 97,8 195,0 591,6 3062,2 69 289,1 ' 2666,3 10 927,1 8286,5 2603,5 16 392,2 28,382,1 47 807,3 14 182,2 10 085,2 17 438,1 2256,0 230 315,6 16 046,3 246 361,9
52
ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE 1957
(A mezőgazdaság elemzéséhez millió fOrInt) ,,A" változat
Felhasználó ágazat E 6 Növóny— Állat-_ Egyéb Gé ' F MOZÖ' s 5 Élelmiszar- lpnr egyéb Keres- Fel nem 339??? B há á. Ké ! t F 1 ]
Buza Rozs Rizs Arpa Zab Kukorica Burgonya Napraforgó oukerrépe Dohány Kander, len Szőlő Alma BYE-135?" Zöldségiélék Hüvelyesek Széna Takiz'gny' ";;sz $$$? Ló Sertés Juh Baromfi Tej 'l'oiés Gyapjú $$$- tezgsélges mezgazda- mmal; $$$; gazdasag hazámat Gépgyertas Vegyipar Faipar Textilipar ip" termékei Építőipar Közlekedés kedelem osztott rés, összesen és az,; gang) növ§;:d;s Export "631932."
termékei termékei termékek "m"" fogyasztása
Termelő ágazat X 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 18 14 15 16 17 18 19 20 ' 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 43 49 50 51
1 Búza. . . ... . 4424- 3,s 79,0 2355 0,9 1453 814,1 1 721,0 1801,3 23,6 —145,5 3 400,4- 1 497,6 667,8 o,2 5 5620 1
2 Rozs ... . 1129 o,7 7,o 114,1 721 2926 222 627,6 234,3 7,9 25 325 908,8 2429 166,1 1 318,8 2
3 Rizs ... 21,9 23,0 44,9 342,8 27 21 4025 221 10,3 437,9 3
4 Árpa . ... . ... . 1921 1727 10,9 14124 29 163,2 157,7 1023 7,3 201,1 103,8 2 5324 1623 5,7 7,6 —156,8 2 562,2 525 s17,0 3 4327 4
5 231) ... 63,9 76,4 117,9 120 1,0 24 29 2,4 23 1.6 361,7 644,5 12,8 1,6 1398 805 32 7024 6,1 7125 5
6 Kukorica ... . ... , 1229 685,9 67,5 28227 24,o 317,4 10221 197,5 527 40,6 494,1 5 866,4- 523 4,5 89,4 —155,3 5 8073 777,7 2 210,9 31,4 8 827,3 6
7 Burgonya ... . 7226 866,4 1 5920 88,3 58,9 — 82,9 1 609,3 1 340.8 1 099,6 52,1 4 101 ,8 7
3 Napraforgó ... 4,3 40,6 25,3 70,2 26 871,6 4,1 4525 1029 322 594,6 s
9 Cukorrépa . . . ._ ... 19,6 21,6 422 1,4 10,1 1oo,9 534,4 0,7 1,1 6374 353,6 9927 9
10 Dohány ... o,3 0,3 581,4 531,7 120 5927 10
11 Kender, len ... 11,6 11,6 139,8 31.4 182,8 125 7,5 1,4 208,2 11
12 Szőlő ... 1124 1 124 51,6 88,8 256,8 2 295,0 36346 754,9 236,1 3 9064 12
13 Alma. ... 21 127 223 3337 — 0,7 533 3524 15,0 14499 568,1 13
14 Egyéb gyömölcs . ... . ... 5.1 4,3 9,4 107,0 4043 1565 657,0 2711 533 89490 14
15 zöldségiélék ... 1026 514 1527 1627 83 33343 1 3324 151,8 2 367,8 15
16 Hüvelyesek ... . . . 1029 88,0 7,7 120 24,6 2322 50A 17,1 303,7 375,6 87,4 766,7 16
17 Széna ... 170,6 550,0 2621 176,8 423 927,6 1523 34,5 1037,5 3 367,7 1,3 225 2213 201,5 8 8142 131,4 3 945,6 17
18 Takarmanvrépa ... 21,6 105,8 224 1322 23 177,2 222 6,5 114,7 6629 85 51,7 7234 107,6 3327 18
19 Növénytermelés egyéb termékei ... 1,3 1,5 244.8 88,8 325 924 25 225 324 126 4,7 82,9 5729 200,0 8.0 1175 3823 688,4 454 511.1 21,2 1,0 5,0 2 554,8 659,5 923 4722 1 1326 4 921 ,4 19
20 Szarvasmarha. ... . ... ' 135226 4.5 — 126 1 3325 2523 — 223 368,0 1 9320 20
21 1.6 ... . ... 229 1213 1422 40,6 26.25 2121 21
22 Sertés ...
3469,2 896 15644 8 63452 5 94412 1818 23411 9.831,3 22
23 Juh ... 296 3793 890 4'2,9 52,3 1695 2491 135,8 23
24 Baromti ... . ... . ... . ... . 3127 —- 475 2723 8 012,2 41,8 8 3222 24
25 Tej . . ... . ... 957,5 1127 11,1 10323 12793 55,5 2 422,0 2 %% 4 9726 25
26 Tojás ... ... ... . 881,6 831,6 316,1 MW 1 397,9 2 045,6 26
27 Gyapjú ... . . .. 35537 3555! 6,2 361,9 27
23 istallotragya ... . ... 664,4 154,7 528 27 720 28 9.2 56,6 26 64,3 o,2 1107,3 1 107,3 1 1073 23
29 Állattenyésztés egyéb termékei ... 647 GJ 15,0 —2,4- 8465 103,8 29
80 Egyéb mezőgazdasági termékek ... 4,9 4,9 716 20,0 32,5 170,4 1,0 203,9 30
31 Gépi munka ... 77,1 21,2 7,5 88,8 27,2 174,3 20,5 4,2 16,6 25 29 224 20,3 529 125 29 5.4 o,3 325 0,6 6,9 17,o 4,4 2,9 9,8 591,6 5915 591,6 31
32 Fogatos munka ... 401,0 134,3 25 1520 320 709,9 1329 44,3 60,7 20,9 7,9 321 723 1029 1721 423 217,7 80,8 42,3 63,8 101,5 104,5 6,6 214,4 220 30622 30622 3 062,2 32
33 Mezőgazdaság összesen ... 920,5 2729 37,9 3929 1321 1678,5 10327 52,8 154,7 24,7 221 2225 925 1127 3527 1725 453,8 1722 2920 2680,4 620,6 5951,0 2226 1241,3 26224 547,2 311,9 1420,1 11,1 21 22423 24 5527 200,0 20 168,0 3323 1 191,5 11 471,6 570,5 21,2 420 3124 1922 39 1124 24 063,2 589,0 6 344,0 2 768,6 72 880,2 33
34 Szénbányászat ... 1,1 0,2 0,1 0,6 o,4 1,8 0,9 o,2 o,1 0,3 0,1 o,2 o,6 o,1 23 0,2 o,5 o,3 20 o,7 1,1 o,4 o,1 o,7 14,0 208,2 57,0 39369 4,4 52,0 1423 9265 39,0 35317 70,9 2 2621 7029 2929 525 4,5 3 327,9 34
35 Gépgyártás ... 15,6 21 o,2 22 20 425 123 2,2 5,1 4,7 o,5 41,4 29 125 25 23 22 123 24 1,0 9,9 0,4 1,6 126 1,0 1,0 14,2 247,5 923 1 657,4 91,2 24 50,4 1027 813,5 247,5 5320 . 20,0 22,6 3 9325 1 2927 3 711,7 257,5 3 1324 12 337,3 35
36 Vegyipar ... 1215 88,3 7,0 57,9 38,2 28,1 28,6 1,0 21 0,7 1,3 155,8 17,7 429 0,8 23 4.2 1,2 23 22 26 327 o,4 2,4 121 1,5 1,3 1,3 365,5 220 9920 1325 327,2 1 054,2 923 5327 3123 1 632,3 3922 484,3 152,6 2323 6 417,4 2 148,8 71,s 689,5 1 3727 10 704,2 36
37 Falpar ... 129 129 32,8 90,3 19,5 167,9 229 925 734,3 6323 77,0 1029 225 2 2623 3427 323 27 104,5 3 2925 37
88 Textilipar ... 18,8 23 7,9 124 5,6 1,0 127 26 127 720 2,1 525 29,2 41,7 2 033,8 41,6 6 938,8 129 17,4 327 322 9 364,9 3 454,0 220,1 2 077,2 2237,1 17 4023 38
39 Élelmiszeripar ... 724 314,7 11,5 51.6 2327 322 31,3 17,0 55,9 819,3 22 520 4721 24,1 31,3 5 677,3 457,4 17,4 31,3 66,5 29 7 665,3 16 847,6 527 2 571,0 2 3022 29 9423 39
40 Ipar egyéb termékei --- 234 53 4,4 15'8 M 3645 153 1,4 5,2 2,2 1,5 18,5 8,8 8,8 24 4,8 28A 8,8 88,5 20 1,1 420 1,2 9,7 223 6,0 4,9 0,3 2,2 1o,o 4020 741,7 485,7 3 0021 1 1722 5126 2521 71o,1 9 7524 3 777,6 1 0325 785,'7 266,7 22 597,4 19 331,2 1 682.2 4 650,6 3 832,3 52 0027 40
41 Épitöipar ... 1,5 0,8 0,1 0,8 0,2 7,8 25 6,1 0,3 1,3 8.6 124 11,3 23,1 o,9 1,3 55,8 0,3 2,1 1,9 0,3 144,9 31,6 0,2 17,0 103 12,3 79,5 30,0 MA 174,0 5342 2 180,8 11 467,2 14 182,2 41
42 Közlekedés ... 4,4 1,2 0,3 2,5 0.6 8,1 4,0 0,8 0,8 0,5 0,1 3,6 0,5 0,9 2,2 0,6 3,6 0,8 2,4 1,4 o,1 24 0,1 3,0 4,5 1,9 [23 0,1 0,2 2,8 60,2 269,1 88,4 94,2 81,4 45,7 5123 680,7 1 071,4 127,1 1 40133 840,6 5 272,8 4 2524 421,5 4,8 1323 10 097,3 42
43 Kereskedelem ... 27,8 8,2 4,4 9,6 7,9 13,1 8,9 1,5 — 3,6 25 0,3 37,4 25 8,6 11,3 10,5 29 1,5 22 _. 10,2 21 _ 166,1 1,4 _ 1,5 _ 23 — 1,6 29 _ o,2 o,2 327 4,9 69,8 40,1 57,1 21,3 6,8 — 166,9 8623 7864 4322 61,0 929 20027 4 277,2 10 379,4 63,7 830,8 ' 1 387,0 17 4321 43
44 Fel nem osztott rész ,. ; ... o,2 18,6 1,3 1,1 11,4 2-1,s 77,3 1,3 1329 54,s 5720 101,5 18,6 27,1 388,6 1 685,1 854,7 29,8 1 9121 2 136.2 1io,s 100,9 3920 2 7429 44
45 összesen ... 1129,6 3327 54,4 4922 234.8 18165 1105,6 522 167,5 51,3 328 575,6 120,9 180,4 4023 1923 507,1 1924 366,6 2782,9 635,8 6224,7 2325 13121 2982,8 589,4 358,8 1421,8 11,5 424 4323 2757,s 27 865,0 1 608,4 5 971,2 3 635,8 13523 4 0929 20 3025 25 1121 7 742,4 2 850,6 4 9424 2521 105 751,7 86 0027 13 7729 17 5320 13 238,6 246 361,9 45
46 AmortIZáció ... 214 5,7 1,9 144 37 25J 49 o,2 o,7 7,0 0,1 276,7 1,4 3,7 M 22 17,8 M 2327 325 1326 529 1,3 23 1026 27 4,7 3.5 23 1029 304,4 1 3923 454,7 444,9 3320 225 258,6 2224 1 904,8 3323 1 920,7 2320 1oo,o 7 676,2 46
47 Berek, jövedelmek, akkumuláció ... 3682,1 9724 381,6 22725 4327 6975,2 2991,3 371,3 7226 5223 1721 30424 43o,0 7025 19629 480,5 8369,0 637,9 21527 _ 13325 — 5523 3021,3 ——104,6 20123 1886,2 14525 —1,6 _ 3120 86,2 141,3 33 5323 603,2 4511,0 4 3127 1221,7 12 034,7 7 3522 20 787,4 6 106,0 5 3129 12 2027 1899.9 115 3922 47
48 Termelés összesen ... 4839,1 1318,8 437,9 2776,8 67862 8816,8 4101,s 4327 897,s 584,6 2020 3895,7 5523 8926 2367,8 679,5 3893,9 830,7 2765,0 1427,9 2021 9301,3 1327 33222 49726 2045,6 361 ,9 11023 97,7 1920 591,6 30622 67 796,6 2 666,3 10 927,1 :; 286,5 2603,5 16 3922 23 382,1 47 so7,3 14 1322 10 0322 17 4321 22520 223 3221 43
49 Készletcsökkenés ... 37,3 156,2 929 121 123 87,2 51,7 503,6 7,0 528,6 o,1 1 4925 1 4925 49
50 Import ... . ... 7229 658,9 20 10,5 7,7' o,2 127 1,4 21524 o,5 o,9 21 6.0 29 3 591,1 661,6 1 mm 2 417,7 6920 1 011,1 1 561,7 4 1924 121 49o,9 16 0123 50
51 51
52 Források összesen ... 5566,0 1318,8 437,9 34327 7125 8827,3 4101,8 594,6 9927 5927 2022 39024 568,1 894,0 2367,s 766,7 3945,6 880,7 4921,4 19320 2121 9831,3 135,8 33222 49726
2045,6 361,9 1107,3
108,8 203,9 591,6 3062,2
72 880,2 3 327,9 12 337,8 10 704,2 32925
17 4023 29 9423 52 0027 14 182,2
10 097,3 17 4321 27429 246 361,9
52
A TERMELÖÁGAZATOK KAPCSOLATA 193
A továbbiakban a tanulmány ezek közül két olyan tényező problémájával .kíván foglalkozni, melyeknek a mezőgazdasági termelési folyamat szempontjá—
ból kiemelkedő szerepük van. Az egyik: a természeti tényező, a másik: a ter—
melők magatartása. Mindezeket kiegészíti az álló— és forgóalapok gazdaság-
—elméletileg nem következetes elhatárolásából adódó torzítás problémájának rövid ismertetése.
Az időjárási tényező figyelembevételének kérdése
A mezőgazdaságnál sokkal inkább, mint a gazdálkodás bármely más terü—
letén igen jelentős szerepe van a természeti tényezők kedvező vagy kedvezőtlen alakulásának. A csapadék mennyiségének, a napsütéses napok számának stb.
eloszlása nagy befolyást gyakorol a szóbanforgó évben a mezőgazdasági üzem termelésének eredményes vagy eredménytelen voltára és így a költ- ségszerkezet összetételére is. Elhibázott dolog volna tehát —— a szokásos módon
szerkesztett ágazati kapcsolatok mérlegének analógiájára —— a mezőgazdaság
egyes területein a termelés és ráfordításai között minden további meggondolás nélkül kölcsönös és egyértelmű lineáris kapcsolatokat felvenni és kizárólag ezekre az alapokra támaszkodva terveket készíteni, vagy a tervek elfogadható- ságát ellenőrizni. Az egyenletrendszer paramétereit úgy kell meghatározni, hogy azokban a termelési függvény meteorológiai vonatkozásai is szerepet kapjanak.A kérdés csupán az, hogy miként lehetne ezt legegyszerűbben megoldani?
A közvetlen megoldás a természeti tényezők figyelembevételére a függvény—
rendszer paramétereiben a változók számának szaporítása volna. Ez azonban .a számításokat meglehetősen bonyolulttá tenné és az eredmények értelmezhető—
sége is igen körülményessé válna. Az összefüggések fenntartásáról csak azzal. a
megkötéssel lehetne szó, hogy az időjárási tényező alakulása a tervezés idő-
szakában meg fog felelni a függvényben kifejezett várakozásnak.Közvetett megoldás esetén le kell mondani arról, hogy egyetlen mérleg a támasztott összes követelményeknek eleget tegyen. Mérlegsorozattal —— éspedig 'végesszámú variáns képzésével _: kell a természeti tényezők előidézte bizony—- 'talanságot a mérlegből kiküszöbölni; olyan rendszert kell kidolgozni, mely a meteorológiai viszonyok szempontjából már indifferensnek tekinthető.
Az elmondottakat néhány megjegyzéssel kell kiegészíteni. Ki kell hang—
súlyozni, hogy ennek az utóbbi megoldásnak csak akkor van értelme, ha egy ilyen indifferens rendszer véges, helyesebben kevésszámú variáns képzésével megadható; Fel kell hívni a figyelmet továbbá arra is, hogy ez a probléma nem—
csak azoknál a sémáknál jelentkezik, melyek a mezőgazdaság elemzését tűzik ki
célul, hanem minden más sémánál is,, melynek a mezőgazdaság valamilyen fore mában komponense. Végül meg kell említeni, hogy ebben az összefüggő mérleg-rendszerben a jelenlegi számítások egy elemet alkotnak. *
, Mi a helyzet mármost egy ilyen mérlegrendszer kialakitásának lehetőségei terén a mezőgazdaságban? Biztosíthatók—efegy ilyen modell kidolgozásának fel——
tételei? _ . , ,, _
' _A mezőgazdaságban több éven át végrehajtott statisztikai elemzések ered-_.
ményeiből úgytűnik, fennáll a lehetősége annak, hogy véges számú variáns képzésével ,,tipikus" termelési szerkezeteket lehessen összeállítani.
Erre enged következtetni mindenekelőtt a termésátlagok alakulásának tanul—
mányozása. Amikor a termékek bizonyos csoportjánál egy—egy termelési ciklus- ban a több évi átlag alatt marad a terméshozam, akkor a többinél rendszerint az
4 Statisztikai Szemle
194 na. csspmssz ANDOÉ'É—
átlag fölé kerül. A kedvező és a kedvezőtlen termés mint fogalmi kategória első-—
sorban a termékek bizonyos csoportjai szempontjából értelmezhető, nem általában.
Ezt látszanak megerősíteni a nemZetijövedelem—számítás eredményei is. itt olyan tendenciák mutatkoznak, hogy a mezőgazdaság termelési értékének inga——
dozása az ún. ,,jó" és ,,rossz" évek között bizonyos mértékig kiegyenlítődik. Am * csak úgy állhat elő, hogy a termékek egyes csoportjainál a hozamok alakulása a többi évi átlaghoz képest ellentétes előjelű.
Mindezek természetesen nem— jelentik azt, hogy a mezőgazdaság egész—term
melési értékét tekintve a teljes kompenzáció esete forogna fenn. Csupán arról ' van szó, hogy az időjárás változására az egyes termékek nem azonos módon.
reagálnak. ,
A másik jelenség, melyre a mezőgazdasági termelési folyamat elemzesee rávilágít, s mely az előző tulajdonságnál még sokkal fontosabb az, hogy a ter- mékekből képezhetők olyan nagyobb csoportok, melyek az időjárási tényezővet'
szemben már egységes viselkedést tanusítanak. Igy nem kell a mérlegben sze-—
replő valamennyi termék összes együtthatóját módosítani évről évre a természeti"
adottságok változása miatt. Elegendő a termékekből két vagy három nagyobb természeti adottságok szempontjából homogén viselkedésű csoportot képezni.
Ezek felhasználásával azután ——- figyelembe veve a mezőgazdasági termelés elő——
zőkben vázolt első jellegzetességét is —- kialakítható az a négy vagy öt ágazati—
kapcsolatok mérlegéből álló mérlegrendszer, mely az összes számbajővő elméle—
tileg lehetséges variánst már magában foglalja és így a tervezés sZámára a
korábbi módszereknél sokkalbiztosabb alapot ad.
Egy ilyen mérlegrendszernek a kidolgozása természetesen a termelési fo—
lyamat további igen részletes és mélyreható elemzese-t igényli. Az elért eredmény
azonban arányban fog állni az áldozattal, mert nem kétséges. hogy a tervezés megbizhatóságának és pontosságának fokozása terén nagy lépést jelentene előre, ha sikerülne a modellt a természeti tényezők hatásától függetleníteni annyira,hogy a gyakorlati munka szempontjából az ebből a fórrásból származó hiba el-
hanyagolható nagyságrendű legyen. Az is'nyilvánvaló, hogy egy ilyen rendszerelőreláthatóan hosszabb időn át stabilnak fog bizonyulni.
Az árarányok és a költségsze'rkezet stabilitásának kérdése
A mérleg leírása kapcsán már kiderült, hogy az eddigiekben összeállított,.
értékben szerkesztett ágazati kapcsolatok mérlegénél nem teljesül maradéktala-
nul az a követelmény, hogy ugyanaz 'a termék az elosztás teljes folyamatában;térben és időben, mindenütt és mindig -— így a mérlegben is a megfelelő sorok, és oszlopok találkozásánál —— ugyanazon az áron szerepeljen. A rendelkezésre álló adatforrások tökéletlensége egyelőre útját állta minden olyanirányú törekvés- nek, mely e hiányosság kiküszöbölésére irányult. Ennek következtében a jövő- ben vagy egyáltalán nem vagy csak igen nehezen, hosszadalmas és körülményes "
számítások alapján dönthető el az a kérdés, hogy a koefficiensek módosulása mennyiben tulajdonítható valamilyen teéhnológiai jellegű tényező változásának, , illetve mennyiben következménye az a termelők vagy felhasználók oldaláról jelentkező valamilyen összetétel eltolódásnak. Ezek a nehézségek technikai jellegűek, a statisztikai adatgyűjtés megfelelő megszervezésével -—-— naturális jellegű elosztási adatok megfigyelésével — elháríthatók.
Van azonban ennek a kérdéskomplexumnak egy gazdaságelméleti vonatko—*
zása is, mely statisztikailag kifogástalan megfigyelés esetén is jelentkezik. Neve-
zetesen az, hogy a jelenlegi árpolitika, mely az árarányokban és az áralakulásbamA TERMELÖAGAZATOK KAPCSOLATA . 195
tükröződik, hatást gyakorol a termelési szerkezet stabilitására. Egy—egy ágazati kapcsolatok mérlegének érvénye az árak szempontjából csak egy bizonyos idő- intervallumon keresztül tartható fenn.
A termelési költségek szerkezetének alakulásában, összetételében —— akár a termelőüzem, akár az előállított termék szempontjából vizsgálva a kérdést ——
igen nagy szerepet játszik a technológiai oldal mellett az árrendszer. A gyakor—
latban rendszerint valamely termék előállítása nemcsak egy, hanem többféle technológia és így nemcsak egy, hanem több költségszerkezet szerint is lehet- séges. A javak között fennálló szubsztitutiv és komplementer viszony az esetek túlnyomó többségében lehetővé teszi a válogatást a kérdéses termék előállításá- nál rendelkezésre álló különféle technológiai megoldások között. A választásnál rendszerint két tényező dönt. Elsősorban az, hogy a szükséges ráfordításokat a termelő be tudja-e szerezni vagy saját maga meg tudja—e termelni. Másodsorban pedig az, —— ha két vagy több termelési eljárás megvalósításához szükséges fel- tételek egyaránt biztosítva vannak —, hogy melyik a kevésbé költséges meg—
oldás. Ez utóbbi döntés meghozatalánál jut nagy szerep az árrendszernek.
Mi a helyzet mármost a termelés értéke és a ráfordítások ára terén a mező—
gazdaságban, ahol a termelői piacon az állami beavatkozással szabályozott és a szabadpiaci áralakulásnak egyaránt szerepe van?
A termelő számára a termék értékesítésére rendszerint két lehetőség áll
fenn. Vagy nagy tételben az állam rendelkezésére bocsátja áruját. Ebben az eset-
ben az eladás állami árakon történik. A piacra ható egyéb fizetőképes kereslet nagysága ugyanis elenyésző az állami felvásárlás arányai mellett. Vagy _kis téte—lekben a szabadpiacon értékesíti termékét szabadpiaci árakon. A fenti megálla—
pításokat két dologgal kell kiegészíteni. Az egyik az, hogy az állami felvásárlás formájában jelentkező kereslet arányai messze meghaladják a többi termelő vagy a fogyasztó piacon való jelentkezése folytán előálló fizetőképes keresletet.
Az utóbbi inkább csak a városok közelében jelentős. Másik az, hogy a termelők—
nek be kell szerezniök a következő gazdasági év termelésének folyamatos bizto- sításához szükséges ráfordítások egy részét. Továbbá vásárolniok kell iparcikke—
ket is a személyes szükségletek kielégítésére. Igy nem áll módjukban hosszadal—
masan várakozniok _termelvények értékesítésével. Vagyis gyakorlatilag az a *
helyzet, hogy a termékek túlnyomó részét az állam vásárolja fel és így a termelés
értékelése a fogyasztói piac alakulásától némileg befolyásolt állami árakontörténik.
.
A termelési folyamat áldozati oldalán, a költségeknél, az iparcikkek leg—- nagyobb része hatósági áron kerül forgalomba. A kisipari szolgáltatások ellen—
értékénél szintén hatósági áron történik az elszámolás. A mezőgazdaságból származó termékeknél pedig vagy a termelő saját gazdaságán belül termeli meg a szóbanforgó terméket, ekkor a termék számára ——- az előbbiek analógiájára ——
annyit ér, amennyi annak felvásárlási ára lett volna, vagy az államtól vásárolja meg —— például a nemesített vetőmagot. Vagyis a költség oldalon is az állami
ár dominál.,
Milyen jellegzetességet mutat mármost az állami árakváltozása? Egy igen
komoly veszélyt magába rejtő sajátosságot éspedig azt, hogy míg egyfelőlrhosszú
- időn át nem követi a termelési feltételekben beállott változásokat, másfelől mikor azok már nagyon gátolják a gazdálkodás menetét az árak hirtelen és nagymértékben Változnak., Az árak fenntartása hosszú időn át kedvező az ágazati kapcsolatok mérlege stabil sémájának kialakítása szempontjából. A költségszerkezet stabilizálódását
4$
