A világháború és az emberanyag

4. szám

liélekszá'ma is megváltozott a csepeli kikötő és a budakeszi erdő székesfővárosunkhoz csatolása következtében; ezt a körülményt a tábla adatainak összeállításánál még nem

vettük figyelembef)

A népesség tömörülési viszonyairól leg- Yutóblb közölt s a délvidéki részekre is ki-—

terjedő .beszámolónk2) kiegészítéseképen említést érdemel, hogy a közigazgatási be—

osztásra vonatkozó adatok szerint az or—

szág 6671; közigazgatási alapegysége: köz- sége e's városa közül 21 tj. város, 70 megyei Város, 6583 pedig község. —— ú.— m. 1509 nagyközség és 5074 kisközség; —— volt. Az

átlagos lélekszám községenkint (és váro- sonkint) 1941—ben 2198 lelket ért el. Az említett beszámolóban arról is megemlé—

keztünk, hogy a székesfőváros 1'16 milliós

"lakosságával szemben a többi 20 tj. város—

nak 68.312, a 70 megyei városnak 24.294, a 6583 községnek pedig csupán 1586 lelket 1) Budapest Aszfőv. 1941. januárvégi lélek—

száma az 1942. április 1-jével hozzácsatolt csepeli és budakeszi részekkel együtt 1,164.594.

') L. M. Stat. Szemle 1942. évf. 81—89. 1.

1942 számlált az átlagos népessége?) Az utóbbi adathoz még hozzáfűzhetjük, hogy a 3041 jegyzőség (az 1509 nagyközség és 1532 kör- jegyzőség) átlagos lélekszáma 1941-ben 3433, a 264 járásé pedig 39.543 főre rúgott.

A Szemlében már ismertetett néptömörü- lési adatokhoz hasonlóan a j—egyzőségek és a járások lélekszám-átlaga sem a népessé—

gük számában mutatkozó elég nagy szélső—

ségeket, sem pedig az e tekintetben meg—

figyelhető megyénkinti különbségeket nem

fejezi ki híven. A földrajzi, néptömörülétsi, nxépsűrűtségi és települési viszonyokkal is szorosan összefüggő helyi sajátosságoknak a taglalására most nem térünk ki. Némi képet ezekről az eltérésekről és jellegzetes—

ségekröl táblánkn—ak a járások, továbbá a jegyzőségek (nagyközségek és községi kö- rök), valamint a kisközségek számát bemu- tató megyei awdatsorai its nyujtanak.

Th. L. dr.

1) A M. Stat. Szemle 1942. évf. 89. lapján az

utóbbi adatot 1.583—nak mutattuk ki; ez a szám

a községek számának 6.596—ról 6.583-ra való csök- kentése következtében emelkedett 1.586-ra.

A világháború és az emberanyag.

La guerre mondiale et le ,,matém'el hamain."

Résu'mé. Pendant la premiere guerre mon- diale, du fait de I'absence d'hommes mobilisés, la matalitéatellement baisse' dans les pays belligérants, gue, d,aprés les statistigues, le nombre des nais—

sances gui "rfeurent pas lieu pour cette cause dépassa fort mérné celui des soldats taés.

Sí nous ne sommes pas encore á méme de nous rendre compte entiérement, sous ce rapport, ade lieffet de la guerre mondiale actuelle, clest gue cet effet n,a pu se manifester gue troís trimestres vaprés le comme'ncement des hostilite's. Les ren- seignements publiés depuisla guerre sur le mouve- ment démograpbígue par l'lnstitut International de Statístigae

1941; mais ils ne parlent pas de la Russie, ni de la Grande-Bretagne, ni de la Pologne, ni de la Yougo- slavie, et ne nous ínforment pas, pour 1941, de la France et de la Roumanie.

vont *jusgu'á la seconde moitie' de

"Si 'llo'n compare, pour la. natalité, les chiffres de 1940 avec ceux des années précédenles, on uoit gue dans la plupart des pays, l'effet indirect

de la guerre sur les naissances slest manifesie' tres peu en 1940. Mais effet direct

déja montré pendant cette année-la en Belgiaue et

son s'est

en France: et cela tenait probablement d l'exode, dont les miseres ont díi empécher la naíssance de plusieurs milliers d'enfants. Pour les deux Puissan- ces de l'Axe, [*Allemagne et l'Italie, la natalité ne montre presgue pas de difference entre 1939 et 1940. Par contre, par exemple, dans le Protectorat de Bohéme-Moravie, gui ne prenait pas part á la guerre, Ie nombre des naissances a remarguable- ment grandi pendant la période gui a suívi le Ralliement.

Ciest encore en Belgigue et en France gue la mortalité a grandi le plus, la population ciuíle ayant eu, elle aussi, beaucoup de morts, victimes des maaa: engendrés par la guerre. Auzc Pays—Bas,

la mortalité a augmente' considérablement. Mais,

sous ce rapport, le Danemark et la Norvége se res—

sentírent peu de la guerre.

, 4Lszám

L'effet indirect de la guetre s'est manifesté ddvantage pendant la premiere moítié de 1941, irois trimestres aprés la grande invasíon allemande. Ce sont encore Ia France et la Belgigue guí ont subi alors (d'aprés les chiffres publiés par les jour—

naux) les plus grosses pertes, et ledit effet fest montré fort en Norvége aussi.

Il est indubitable gue dans les pays de FAxe méme, la—natalité a baissé pendant les deux pre—

miers trimestres de 1941, Iesguels correspondaient, pour la conception, au deuxiéme trimestre de 1940, oü eurent lieu les plus grandes batailles.

I'effet

la guerre y a été d'environ 6 d 7% seulement,- Mais— la régression due á indirect de

et cela montre gue les Puissances de l'Axe pre- naient soin gue la natalité ne baíssát pas si fort gu'en 1914—18 ou, pendant la troísiéme année de la guerre, la régression correspondante éiaít de prés

de 50%.

A háborúk mindíg az emberek pusztu- lásával járnak. Az emberveszteséget azon- ban nem annyira a háborúban elesett férfiak, vagy esetleg a hadműveletek foly- tán életüket vesztett polgári lakosok idézik elő, hanem többnyire .sokkal jelentősebb mértékben abból származik kár az ember—

anyagban, hogy a családjuk köréből kira—

gadott, a harcban résztvevő katonák révén a gyermekek ezrei és százezrei maradnak születetlenül.

Az 1914—18-i világháború alkalmával is az emberveszteség sokkal nagyobb volt azok miatt a gyermekek miatt, akik nem születtek meg, mint a hősi halottak révén.

Akik a háború folyamán életüket vesztik, azok az ország lakosságának tényleges vesztesége. Ennek a veszteségnek a kö- vetkezménye az, hogy megbolyguatja a két nem közötti .számarányt, megtizedeli a produktív korosoportokat, s éppen emiatt kétségtelen hatással van a születé—

sek t—ovábbi alakulására is. Ez a hatás

azonban sokkal rövidebb tartamú, mint annak a másik veszteségnek a hatása, amely a születéseknek a háború alatti el—

maradása miatt jelentkezik. Eleinte csak a statisztika konstatálja a születések vészes elmaradását, az élet ezt a hiányt az első időkben alig veszi észre. Legfeljebb abban, hogy a gyermekek szükségletét előállító élelmezési, ruházati, játék— stb. ipar fejlö—

— 184 —,,

dik vissza. Első ízben akkor látták:—, meg inkább ez a hatás, amikor a háborús év:-—

járatok tanköteles korba kerülnek. Az

elemi iskolákban felényire fogy a tanulók száma (iskolákat kell megszüntetni, vagy összevonni, tanítókat elbocsátani); és ahogy ezek az évjáratok feljebb és feljebb

kerülnek, következetesen mutatkozik a.

hiány a középiskolai tanulóknál, sőt a fö- iskotákon is. A gazdasági életben a tanon—

cok megfogyás—a— jelzi a háborús évjáratok belépését, a legnagyobb baj pedig akkor mutatkozik, amikor ezek a megfogyott év- járato—k produktív korba kerülnek. Akkor már munkáshiány áll be, a katonaság ke- vesebb újoncot kap, később a házasságra—

lépők [száma csökken, ezzel kapcsolatban a születések újabb nagyarányú csökkenése;

következik. Ez a folyamat azután, mint a vízbe dobott kő által okozott hullám, még később is, évtizedek mulva kisebb arány—

ban ismétlődik.,

Az első világháború után ezeket a— je—

lenségeket mind észlelni lehetett s a szüle—

téseknek az a nagy csökkenése, ami 1921 óta szinte következetesen folyik, elsősor—

ban ezekre a körülményekre vezethető vissza. Az első világháború idején nem voltak előzetes tapasztalatok ezen a téren;

nem is igen lehettek, mert olyan arányú hálbor—ú, mint amilyen az 1914—18. évi világháború volt, évtizedek óta nem volt Európában; a régebbi hosszantartó, vagy nagyarányú háborúk (30 éves háború, 7 éves háború, Napoleon hadjáratai) idejéről pedig nincsenek megfelelő statisztikai ada- tok. Igaz, hogy éppen Franciaország népe——

sedés-ének hanyatlását a francia forrada—

lom és a napole-owni háborúk emberpusztí—

tására vezetik vissza.

A most folyó világháborúban az abban résztvevő államok, úgylátszik, már okul—

tak az előző világháború tapasztalataiból, mert amennyire az eddig ismert statisz—

tikai adatokból kitűnik, a háborúban résztvevő államokban a születések csökke—

nésére sokkal kisebb mértékben voltak hatással a hadműveletek, mint az előző- világháború idején. Akkor már a háború kitörését követő kilencedik—tizedik hónapra nagy csökkenés állott be a születések szá—

mában, azontúl pedig a háború hatá—sára majdnem minden résztvevő államban (Né—t metország, Ausztria, Magyarország, Fran-

,, 4. Szám

ciaorszá'g, később Bulgária, Olaszország, Románia) a születések száma 3—4 éven át a normálisnak felére esett. Német—

országban pl.1914-ben és az előző években 1,800.000—en felül volt az élveszületések száma. 1916—ra ez a szám 1.029.000-re csökkent le, a következő években pedig alig haladta meg a 900 ezret. Olaszország- ban még 1915—ben is 1,109.000 gyermek született élve (Olaszország csak 1915 má—

jusában lépett be a háborúba), de 1918—

ban már csak 640 ezer volt élveszülöttei—

nek száma. Franciaországban ugyancsak felényire fogytak a háborús évek alatt a születések, Magyarországon még ennél is kevesebbre.

A mostani világháború

berében kezdődött, a hadbavonulások miatt történt születéskiesések hatásának tehát kb. csak a következő év júliusában lehetett megnyilvánuln'ia. Ezt a hatást havonkint nem tudjuk figyelemmel kísérni, mert az adatok csak negyedévenkint van- nak meg a' Nemzetközi Statisztikai Intézet negyedévi folyóiratában. Ennek a folyó- iratnak (Revue de lilnnstitut International de Statistigue) legújabb száma a népmoz- galmi adatokat 1941 második negyedévéig bezárólag közli az európai államok nagy részéről. Sajnos, hiányoznak azonban az adatok a nagyobb államok közül Orosz- országról, Nagy—Britanniáról és az elfoglalt Lengyelországról és Jugoszláviáról is. 14 országról megvannak a születési és halálo- zási adatok negyedévenkint az 1939. és 1940. évekről, az 1941. év első feléről pedig Franciaország és Románia kiv—ételé—

vel a többi 12 országról. A szóbanforgó 14 állam (terület) 1939. és 1940. évi népmoz—

galmi adatai arányszámokban a következők:

1939 szeptem-

szüllélíc'fsek HaláIOZáSOk § 323333?

Állam (terület) e , e , , é , e k , e,)

1939 ! 1940 ] 1939 ! 1940 - 1939 i 1940

Belgium ... 15'4 13'4 13'9 16'0 1'5 —2'6 Bulgária ... 21'4 22'4 13'4 13'5 80 89 Dánia ... 178 184 10'1 10'5 T'? 79 Franciaország 14'6 13'3 158 182 —0'7 —-4'9

Németalföld 206 208 86 99 120 109

Németbirodalom 204 204 12'6 18'0 7'8 7'4 Cseh—Morva védn.. 14'7 168 130 13'4 1'7 3'4 Magyarország 191 203 13'5 144 56 59 Norvégia ... 16'0 16'3 101 107 59 5'6

Olaszország . . . 234 231 132 13-5 102 96

Portugália . . . . 264 250 15'4 160 110 9'0 Románia ... 288 263 187 192 101 7'1 Svájc ... 15'2 15'2 11'8 121) 34 3'2 Svédország. . . . 153 150 11'5 11'4

—185—

11942

Látjuk, hogy az első háborús esztendő—

a születések arányszámábaxn a legtöbb or- szágban'még alig okozott változást. Magá—

ban a N—émetbirodalomban, amely 1939 szeptemberében nagy erőkifejtést végzett Lengyelországgal szemben, a következő évben még semmi jelét nem látjuk a szü- letési szám csökkenésének. 1940 második negyedében, amely a születések tekinteté- ben az 1939. év harmadik negyedének felel meg, mint fogamzási időszaknak, az élveszületések száma alig különbözik az első év második negyedének adatától, A gyorsan lefolyt lengyel háború tehát egy- általán nem volt befolyással Német- országban a születésekre. Olaszország csak 1940 júniusában lépett be a mostani világ- háborúba és így ott is csak lényegtelen különbség van a két esztendő születési arányszáma között, sőt a születések ab—

szolúit száma még növekedett is vala——

melyest.

Franciaországban már 1940—ben is erő—

sen megfogytak az élveszületések; igaz, hogy a második negyedévtől kezdve az adatokban már nincsen bent Elszász- Lotharingia. Ez azonban az összehasonlí—

tást csak kevéssé befolyásolja. 1940 máso- dik negyed—ében, amikorra esett a német támadás Franciaország ellen, már majd—

nem 20 ezerrel kevesebb gyermek született,, mint az előző év megfelelő negyedében. A következő hónapokban még jobban csök- kent a születések száma, mert ezek már megfelelnek háromnegyed évvel, vissza- menőleg azoknak a hónapoknak, amikor

Franciaország mozgósított hadserege őrt állott a Maginot—vonalon. 1940 második felében kb. 64 ezer gyermekkel keves—ebb született, mint normális körülmények kö- zött, ami mutatja, hogy az előrelátás a jövő nemzedék irányában sokkal kisebb volt Franciaországban, mint a Németbiro—

dalomban. Igaz, hogy Franciaországban a német invázió idején és utána is milliók menekültek el lakóhelyüfkről, családok szakadtak szét és így a menekülésekkxel járó szenvedések, nélkülözések is hozzá

negyedévtől kezdve hiányzik Elszász-Lotharingia.

Magyarország adata 1939—ben a felvidéki sávval növekedett trianoni területre vonatkozik, 1940-ben már Kárpátalja is szerepel. Románia 1940. évi ada- tából 1940. II. negyedtől hiányzik Besszarábia és Bukovina, a III. negyedtől kezdve pedig Észak—

Erdély és Dobrudzsa. Az arányszámokat azonban a megfelelő népességhez viszonyította a Nemzetközi Statisztikai Intézet.

4. szám

%" _ _ . mm., ,,__A,,..,_._,,,,_,_, _, t, rev.—MM a,, ,

járulhatztak a születések számának a esők—

kenéséhezv Csak az 1941. év születési adatai fogják valójában megmutatni hogy mit jelentett az a nagy népvándorlás, me- nekülés a születések szempontjából, amit a német invázió okozott. Hírlapban közölt adat szerint 1941 első negyedében Francia- országban az élveszületések száma még a 100 ezret sem érte el, ami messze lemarad az 1940. év első negyedének élveszületési száma (160049) mögött. Ebben az utóbbi számban ugyan még Elszász—Lotharingia születései is bentfoglaltatnak, ezek azon—

ban nem tehetnek tö'bbet 8—9 ezernél.

Látszik tehát, hogy Franciaország legjob—

ban sínylette meg a háborút, illetőleg az inváziót, mert az 1941. év első negyede fogamzás szempontjából az előző év máso- dik negyedének felel meg, amikor a német hadsereg Franciaországra zúdult. Ugyan- csak megsínylette a háborút Belgium, ahol már 1940-ben 13'4—re csökkent a születési arány az előző évi 15'4-del szemben. Érde—

kes, hogy Belgiumban 1940 első negyede még alig mutat változást az előző év meg—

felelő negyedével szemben, a második negyedben, mikor a támadás történt, már 5 ezer gyermekkel kevesebb született, a harmadik negyedben pedig már 8.600—zal volt kevesebb a születések száma, mint 1939 harmadik negyedében és még a ne- gyedik negyedben is 2.600 volt a csökkenés a születések számában az előző év meg- felelő negyedéhez viszonyítva, úgyhogy már ez az esztendő több mint 16 ezer főnyi születéskíesést mutat. Úgylátszik tehát, hogy a háború itt (és Franciaországban is) a már csírájában meglévő gyermekek tö- meg—ét pusztította el, a menekülésekkel járó fáradalmak és a családi élet teljes megbolygatása folytán. A fogamzások el—

maradás-a miatt viszont még naavobb mér- tékben jelentkezik a születéskiesés 1941 első negyedében, mikor csak 22. 583 gyer—

mek született az előző év első negyedének 33. 705 születésével szemben. A háború közvetett hatásaként elmaradt tehát mind Franciaországban, mind Belgiumban a szü—

letéseknek kereken egyharmad része.

Németalföld, Dánia és Norvégia még egyáltalán nem érezte meg 1940-ben a háborút abban a tekintetben, hogy a szü- letések száma megcsappant volna. A hatás ezekben az országokban a német inváziót követő háromnegyed év után mutatkozik, de ekkor is csak sokkal kisebb mértékben,

mint Belgiumban. ,

——fise_—

, Magyarország és Románia— születési adatait nem lehet tökéletesen összehamm lítani, mert különböző területekre vanat- - koznak. Magyarország sZületési arány—

száma 1940-ben Kárpátalja beszámítása folytán lett magasabb, Románia területe pedig több ízben változott és így, az arány—

számítás bizonytalan.

A semleges államok közül Portugáliá- nak feltűnően romlott a születési arány—

száma egyelőre megmagyarázhatatlan oli—__

ból, Svájcé és Svédországé pedig alig változott.

Legérdekesebb, hogy a Cseh—Morva védnökség születési aránya a Németbiroe dal-omhoz való csatolwást követő három—

negyed év mulva szinte ugrásszerűleg nö- vekedett. 1940-ben az egész év folyamán 15.400-zal több gyermek született a véd—, nökség területén, mint 1939—ben és ez a fejlődés még 1941 első és második negye- dében is tartott. Ez a jelenség egyáltalán nem mutat arra, hogy a védnökség lakói—

nak nagyon rosszul menne a soruk az 'új helyzetben, inkább azt bizonyítja, hogy a mostani állapot biztonságérzetüket és né—

pük jövőbe vetett hitét is megerősítette.

Ezek szerint a német invázió maguk—

nak a hadműveleteknek idejében közvet—

lenül csak Franciaországban és Belgium- ban járt a születések egy részének elmara—

dásával. A közvetett hatás azonban, vagyis a fogamzások elmaradása csak 1941 első felében éreztette hatását, de akkor már úgyszólván valamennyi országban, amelyet a háború érintett. Kétségtelen, hogy ez a hatás a Németbirodalomban is mutatko—

zott, mert 1941 első negyedében csak 342537 gyermek született a Németbiroda—

lomban, 115 ezerrel kevesebb, mint 1940

első negyedében. A fogamzás tekintetében ennek megfelelő 1940 április—június hó—

napokban volt a német hadseregnek a leg—

nagyobb erőfeszítésre szüksége, hogy elő- ször Dániát és Norvégiát, azután Belgiumot és Hollandiát, végül Franciaországot le—

"yőzze, természetes tehát, hogy ezekben a hónapokban a katonák szabadságolásáról alig lehetett szó. Különben 1940 első negyede, amivel az összehasonlítás történ-t, kiválóan kedvező időszak volt a születések tekintetében, mert háromnegyed évvel előbb, a lengyel háború megindulása elött, igen nagyszámú ü. n. hadiháza—sságot kö- töttek. A születések kimaradása tehát,, az

átlagot véve, nem tehető többre 15%-nál.

A következő három negyedben az élve—

4. szám

születések száma már nem maradt el az előző év megfelelő időszakai mögött, úgy—

hogy végeredményben 1941 folyamán 1,528.000 volt (hírlapi közlések szerint) az élveszületések száma az előző évi 1,645.000- rel szemben, a különbözet tehát mindössze 117 ezer, vagyis 7%. Ha meggondoljuk, hogy az első világháború harmadik eszten-

dejvélben Németországban már 5070 volt a

születések kiesése, ezt a mostani ered- ményt igen kedvezőnek mondhatjuk.

A másik nagy szövetséges államban, Olaszországban, 1941 első felében már szintén kevesebb gyermek született, mint az előző év első felében, amikor a született gyermekek száma 528994 volt. 1941—ben pedig 495.455. A csökkenés tehát 33.500,

ami kb. 6%—nak felel meg. Tekintve, hogy

a születéseknek megfelelő fogamzási hó- napokban (áprilistól—szeptemberig) Olasz—

ország haderejének nagy részét mozgósí—

totta, sőt Afrikában már harcban is állott az ellenséggel, ez a csökkenés nem mond- ható jelentősnek, annál kevésbbé, mert viszont a polgári lakosság halálozási száma nem változott. A legfőbb vesztes megint csak Franciaország, amelyről már meg—

emlékeztünk, továbbá Belgium, ahol 1940 első felének 62.055 élveszületésével szem- ben a következő év ugyanazon időszaká—

ban csak 50.427 gyermek született. A jóval kiegyensúlyozottahb népmozgalmi viszo—

nyokat felmutató Németalföld már alig érezte meg a háború hatását, mert 1941 első felében még valamivel több gyermek is született, a halálozási száma pedig vál—

tozatlan maradt. Úgy itt, mint Belgiumban

is meg lehet azonban látni, hogy 1940 má—

sodik negyede, amikor a német invázió folyt, halálozás tekintetében kimagaslik a többi év megfelelő időszakának adatai közül. Dániában és Norvégiában is csak kis mértékben csökkent a születési szám 1941 első felében. A halálozási szám is hasonló volt, úgyhogy a mérleg csakke—

véssé változott, sőt Dániában még nagyob—

bodott a szaporodási szám. Hasonló volt a helyzet a semleges Svédországban, ellen- ben Portugáliában, habár a születési szám alig váltoZott, sokkal több volt a halálozá- sok száma 1941 első felében, aminek a következménye lett, hogy a természetes szaporodás 7 ezerrel kisebb számot mutat.

Egészen feltűnő a semleges Svájc, viselke- dése, ahol a születések száma 1941 máso- dik negyedében rendkívül megnövekedett az előző évi 16.254-rő] 19.889-re, amit nem

— 187 .... ' 1942

tudunk mással megmagyarázni, mint, hogy a háborús területekről a megfelelő fogam—

zási hónapokban, tehát 1940 harmadik negyedében sok-an menekültek Svájcba és itt hozták világra gyermeküket. Minthogy viszont a halálozási szám is iavult, az eredmény az, hogy Svájc népesedési mér- lege 1941 első felében 10.866 születési többletet mutat az előző évi 4.572-vel szemben. A Cseh-Morva védnökség, amely

a csatolás óta élvezi a háborúból való ki—

kapcsolódás előnyeit, népesedésének való—

ságos renaissaznce—át éli; 1941 első felében újra több születés és kevesebb halálozás mellett természetes szaporodása az előző évi 8.747-ről 11.776-ra emelkedett.

Romániának 1941. évi adatai még tel- jes—en hiányoznak s így nem lehet meg—

ítélni, hogy a háborúnak milyen hatása volt népesedésére. Bulgáriában azonban átmeneti visszaesés után, Dobrudzsa vissza—

csatolása után % évre már erősen javult a helyzet; ott is ugyanazokat a jelenségeket lehet észlelni, mint nálunk a vissza-tért területek fellendült népesedése tekintet-é- ben.

Hogy milyen hatással van a béke visz- szatéré-se a népesedés menetére, azt leg—

jobban Spanyolország példája mutatja, amely egy véres polgárháború borzalmait élte át. Spanyolországban normális viszo- nyok között 24—25 volt a születések aránya ezer lélekre; 1937-ben az arány—

szám már 21'3—re, 1938-ban 17'8-re és 1939-ben 15'4-re szállt le. 1940-ben már mutatkoznak a béke kedvező eredményei;

az egyes évnegyedekben így növekedett a születések száma: a második negyedben (az elsőről hiányoznak az adatok) 103 ezer—

ről 171 ezerre, a harmadik negyedben 94 ezerről 139 ezerre és a negyedik negyed- ben 100 ezerről 134 ezerre. A béke vissza- térése tehát ebben a háromnegyed évben 147 ezer főnyi tölbbletet hozott a születések terén, a születési arány pedig újra felemel—

kedett 22'8-re.

Ezekből az adatokból az tűnik ki, hogy a belső háború (Spanyolország) vagy a háborúban való leveretés (Franciaország, Belgium) sokkal nagyobb mértékben hat ki a születések számának csökkenésére és így a természetes szaporodásra is, mint a

győzelmes háború azokban az államokban, amelyek a háborút határaikon kívül vise- lik. A tengelyhatalmak ebben a helyzetben vannak s az eddigi adatokból nyilvánvaló, hogy mind a nemzetiszocialista, mind a

42 Bum

fasiszta uralom! lehetőség szerint; megtett mindent arra, vonatkozólag, hogy az el- kerülhetetlen: katonai halálozámkon kívül

——_1*'88É —-

;.

a polgári lakosság. ember-anyagában nerm-w- gyen nagyobb pusztítást a háború a szül—evil], tések elmaradása miatt.

Kovács. Alajos dr.

KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS

Külkereskedelmi forgalmunk az, 1942. év első negyedébem

Le commerce extén'eur de la Hongrie pendant les trois premiere mois de 15942.

Rémmé. Notre commerce extérieur a fort augmenté pendant les 3 premiers mois de liannée en cours. La valeur de nos importations, repré—

sentant 224'7 millions de pengős, a dépasse' de 69'2% le chíifre correspondant de 1941; celle de nos exportations (248'5 millions) a grandi sous ce rap—

port de 64'1%; de sorte gue notre balance com—

merciale slest solde'e par un excédent de 23'8 mil—

lions, supérieur de 28% a celui de 1941. Les ré- sultats sont également favorables si on les com- pare d ceux des 15 derniéres années: pour la pé- riode correspondante, nos importations nlont été dépassées gue par celles de 1928 et de 1929, ou le trafic était le plus considérable, et nos exporta- tions ont atteint cette année leur maximum.

Ce bon résultat tenait pour une part a Pagran- dissement de notre territoire, gui nous a permis de nous passer a plusieurs égards de llétranger, (par exemple, guant aux bois bruts ou ouvrés gui constituaient autrefois notre plus grand paste diimportation), et d'avoir des disponibilités expor—

tables (bois ieuillus, sel, etc.) propres a compen- ser une régression éventuelle des ventes agrícoles.

Naturellement, la hausse des prix a contribué, elle aussi, á augmenter, en valeur, les e'changes.

Pendant ladite période de 1942, nous faisíons á peine de commerce avec des pays extra—euro—

pe'ens. L'Allemagne occupait toujours la pre—

míére place dans notre commerce ezetérieur. Mais sous ce rapport sa part, représentant 51'5%, était bien inférieure á celle de Pannée derniére (59'8% ).

Par contre, la pari de llltalie s'est élevée, de 16'4%, a 27'7%. Ainsi donc, 79'2% (presgue 'la) de notre commerce extérieur se sont iaits—avec ces deux Puissances de FAace, contre 76'2% (un peu plus des %) Pannée zfavant. Et la proportion s'éléve a 82'8% (contre 79% en 1941) si Pan compte aussi Ie Protectorat de Bohéme-Moravíe, appartenant au territoire douanier allemand.

En 1942, a l'égard des pays d'Europe, notre commerce a grandi, en valeur, en nombre rond, de 191 millions de pengős. De cela, il revenait a l'A—lle- mayne (y compris Iedit Protectorat) et a llltalie

87'4%; par rapport aurc 3 premiers mois de l'année précédente, envers ces 2 pays, notre commerce a' augmenté en valeur de 74'4%.

Pendant la mé'me période, la S uis s e oecupuit' toujours la troisiéme place dans notre commerce exte'rieur; sa part y a monté de 4'4% a 5'2%.

Notre trafic commercial a presgue double envers ce pays, gaz" a contribué de 6'2% a l'augmentation de notre commerce avec PEurope.

Sí lion divise le teste de PEurope en caté- gories de pays, on voit gue pour notre commerce extérieur, ce sont guatre pays du Nord (les pays scandinaves et la Finlande) gui vien—

nent aprés les Etats d,Europe centrale. Auec ces pays nordigues, notre trafic commercial a presoue doublé (% 98'4%), et il a pris part pour 473% a I'augmentation de valeur. Les ,,autres pays balkanigues" (la Bulgarie, la Gréce, la Tur—

guie, y compris la partie asiatigue de cette der- niére), ont augmenté, en valeur, de 81'6% le trafic,

prenant part pour 3'8—x% a l'accroissement de la valeur de notre commerce avec PEurope. C'est

pour cing pays de POuest européen

(FEspagne, le Portugal, la France, la Belgigue, la Hollande) au'on constate le plus grand accroisse—

ment. Mais comme notre commerce était emtraordi—

nairement faible avec eux pendant la période cor—

respondante de l'année derniére, la part guiils ont pris cette année a liaugmentation de la valeur de notre commerce avec liEurope n'a pas dépassé celle de la oatégorie précédente (3'8%). Avec cina pays voisins (Slouaguie, Gouvernement géné—

ral pour la Pologne, Roumanie, Serbie, Croatie), notre commerce a baissé de 30'6%, et cela surtout' a cause de ce fait gue la part de la Serbie et de la' Croatia n'a été gu'un sepliéme du trafic fait avec la Yougoslavie. Les autres pays (PEurope ont pris une part insignifíante (0'02%) á notre commerce extérieur; á leur égard, on constaie par rapport ó- 19M une régression de 97'5%, due presauo unigue- ment a ce gue lar Russíe ne figurat! plus dans notre

commerce. ' —

* *