Nemzetközi statisztika

(1)

NEMZETKOZISTATI s ZTIKA .

a

A mezőgazdaság fejlődése az európai népi demokráciákban

A mezőgazdaság további fejlesztése az utóbbi időben az európai népi demokrá- ciák általános fejlődésének központi prob- lémájává vált. Valamennyi európai népi demokráciára érvényes az, hogy: ,,Nem te- het rohamos emelkedést elérni az elkövet—

kező években a dolgozók anyagi és kultu- rális jóléte terén, ha nem biztosítjuk a me—

zőgazdaság további felemelkedését")

Az elmúlt évek során az európai népi d—e- mokratikus országokban sok sikert értek el a mezőgazdaság szocialista átépítésében és a korszerű, nagyüzemi mezőgazdasági ter- melés technikai feltételeinek megteremtésé—

ben. A mezőgazdasági termelés fejlődése ——

különösen az ezekben az országokban még túlsúlyban lévő egyéni

ban -——— azonban már nem tartott lépést a dolgozó tömegek egyre jobban bővülő szük—

ségleteivel. 1958 második felében és ez év elején valamennyi népi demokratikus or—

szágban napirendre került ennek a prob-

lémá—nak a megoldása, amelynek érdekében

már eddig is egész/sor határozatot és intéz- kedést hoztak.

A SZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLÖ'DÉSE AZ ELMÚLT ÉVEKBEN

1948-ban és 1949-ben, amikor a népi de—

mokráciák népgazdaságukban a háborús károk helyreállítását általában befejezték és

rátértek a szocializmus alapjainak leraká—

sára, ugyanaz a kérdés merült fel előttük, mint amelyet a Szovjetunióban Sztálin a marxista agrárszakemberek konferenciáján 1929-ben vetett fel: ,,Lehet-e a szocialista építést többé-kevésbbé hosszú időn át két különböző alapra fektetni —— a legnagyobb üzemű és egyesített szocialista ipar alapjára és a legelaprózottabb és legelmaradottabb kisárutermelő parasztgazdaság alapjára?

Nem, nem lehet. Ennek egyszer az egész népgazdaság' felbomlásával kell végződ- nie."2)

Ennek megfelelően ebben az időszakban valamennyi európai népi demokráciában —

Párt 1953.

tárgyában"

1) A Bolgár Kommunista ,,A mezőgazdaság fejlesztése határozatából.

A leninizmus kérdései. Szikra, 1952, hozott 2) Sztálin:

3417. old.

6 Statisztikai Szemle

parasztgazdaságok- _

X. 14-i. '

a szovjet példa nyomán —— rátértek a nagy—

üzemi, szövetkezeti mezőgazdasági üzemek megteremtésére a dolgozó parasztok önkén—

tes társulása útján.

Az elmúlt öt év során a szövetkezeti mozgalom valamennyi népi demokráciában mely gyökeret vert. Ma már a szocialista szektor—

hoz tartozik Bulgáriában a vetésterület _, több mint 60%—a, Csehszlovákiában körül—

belül 50%—a, Romániában csaknem 2!5%—a, Lengyelországban 20%-a, Albániában kö- rülbelül S%-a és Magyarországon mintegy 32%-a.

Bulgáriában a termelőszövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődését —— a párt és a kormány helyes politikája mellett —— több történelmi tényező is elősegítette. Bulgáriá—

ban a feudális maradványok a mezőgazda—

ság fejlődésében az utóbbi évtizedekben vi—

szonylag igen kis szerepet játszottak. A török hódítók 500 éves uralmuk alatt a hol- gár földesúri osztályt megsemmisítették, a török feudális viszonyoknak (mint isme- retes a török feudalizmusban a föld lénye- gében a szultán tuladonában volt) viszont 1878—79—ben végetvetettek a felszabadító , orosz csapatok. Ezután már komoly nagy—

birtokrendszer, illetve földesúri osztály kialakulására Bulgáriában nem került sor.

Emellett a Bulgáriát kétszer felszabadító orosz, ill. szovjet nép példája a bolgár pa- rasztsághoz közelebb áll, mint a többi népi ' demokráciák parasztságához.

Jellemző, hogy Bulgáriában a szovjet kol- hozok példája nyomán már a felszabadítás előtt -— a fasiszta diktatúra ellenére —— 28

"mezőgazdasági termelőszövetkezet működött.

A felszabadulás utána termelőszövetkezeti mozgalom azonnal új lendületet kapott, an- nak ellenére, hogy kezdetben a termelő- szövetkezetek sem elfogadott szabályzattal nem rendelkeztek, sem pedig állami támo- gatásban nem részesültek. Közvetlenül a felszabadulástól (1944. szept. 9.) 1944. de—

cember 31—ig a szövetkezetek száma már

1.10-r—e emelkedett. _

A szövetkezetek —— amelyek 1952-ben az ; összes parasztcsaládoknak több mint a felét tömörítették magukba — különösen a ga—

bonatermelő vidékeken fejlődtek gyorsan, !

úgyhogy a fő gabonatermő körzetekben

csaknem az egész dolgozó parasztság nő—

vetkezeti útra tért , i, ,a.

(2)

tilt ,

A termelőszövelkezetek számának alakulása Bulgáriában

Termelő-

Év szövetkezetek

száma 1944 ... 1 10

1l945 ... 3182

1946 ... 480

1947 ... 549

1948 ... 1100

1952 ... 2747

Igen előrehaladt az elmúlt években a ter- melőszövetkezeti mozgalom a csehszlovák falvakban is. Ha az alacsonyabb I. típusú szövetkezeteket figyelmen kívül is hagyjuk, akkor is azt; láthatjuk, hogy 1953-ban. a köz—

ségek 58%—ában működött lI—lV. tipusú szövetkezet, amelyek az ország megművelt területének 44%—án gazdálkodnak.

A román mezőgazdasági temmelőszövetke- zetleknek két típusa van: a kollektív gazda—

ság és a mezőgazdasági társulás. A termelő- szö—vetkezetek összes földterületének körül—

belül 75%—a a szovjet kolehozok-hoz közel- álló fejlettebb típusú kollektív gazdaságokra esik. A mezőgazdasági társulásokra —— amelyek a szovjet mezőgazdaság kollektivizálása idejéből ismert TOZ-oknak felelnek meg——

jut a szövetkezeti földterület fennmaradó 25%-a.

A szövetkezeti mozgalom fontos vonása, hogy újabban a középparasztok nagyobb számban lépnek a közös gazdálkodás út—

jára, mint eddig. Amint Gheorghiu—D-ej elv-

társ hangsúlyozta: ,,A szovjet kolhozépítés

tapasztalatából tudjuk, milyen nagyjelentő- segít, hogy a köz—épparasz—t a kollektív gazda—

ság felé fordul."3)

A kollektív gazdaságokba belépő paraszt—

családok szoríális összetétele Romániában

( % -ban)

Megnevezés 191353 1951 1952

Földnélküli családok ő,6 31,6 9,6 Szegényparaszt családok 62,4 39,0 37,4 Középpamszt családok 32,0 29,4 53,0 Összesen 100,0 100,0 100,0

Lengyelországban a term—előszövetkezeti mozgalom számszerű fejlödése eddig vala-

mivel lassúbb volt, mint Csehszlovákiában, Bulgáriában vagy Magyarországon. Jelenleg

') Tartós bél—táért, népi demokráciáért, 1953, má-

;m n,

' szaz—ima smnszms

a lengyel parasztság 7%—a tömörül a ter-

melőszövetkezetekben; ami lényegesen ala—

csonyabb arány, mint a többi európai nepi demokráciák—é (Albániát kiv—éve). Valószínű—

leg ezzel függ össze, hogy a népi demokrá—

ciák fejlődésének jelenlegi új szakaszában Lengyelországvaz egyetlen, ahol a termelő- sziövetkezetek további számszerű fejlesztése a közvetlen feladalok közé tartozik?).

*

A termelősz—övetkezeti mozgalom nagy eredményei közé tartozik az, hogy a sző—s vetkezetí gazdaságok látlagtermése általában magasabb, mint az egyénileg gazdálkodó pwa'ra'sztoké.

A termelőszőuetkezeti gazdaságok átlag- terme'se Bulgáriában, az egyéni gazdaságok

átlagtermése'nek %—ában

Megnevezés 1952 : 1958

l

Búza ... ll2,6 121,7 Kukorica ... l35,8 118,ő Napraforgó ... 119,8 130,2 Cukorrépa ___________ 122,3 1275 Gyapot ... 120,7 132.0

Lengyelországban 1953—ban a termelőszö- vetkezetek átlagtermése a gabonaféléknél 18%-kal haladta meg az egyéni paraszt- gazdaságokét. Ugyancsak 1953—ban Albániá—

ban a szövetkezetek hektáronként 41%—kal több gabonát arattak, mint a magánszektor.

Romániában 1952—ben a szövetkezetekben a búza látlegtermése 23,2%-kal, a rozsé 1037—

kal, az árpáé 21,3%—kal, a zabé 18,8%-ka1 volt magasabb, mint az egyéni gazdaságok-

L'ban. '

A MEZÖGAZDASÁG GÉPESITÉSE

A kelet- és diélkelvetem'ópai népi. demokrá- ciák mezőgazdasága a felszabadulást meg- előző korszakban igen elmaradott volt. Ezt mutatja, hogy ezekben, az országokban, ame- lyeknek megművelhető földterülete kb. 42 millió hektár és lakossága kb. 81 millió fő

4) L, Baleslaw Bierut beszédét a Lengyel Egye- sült Munkáspárt II. kongresszusán: ,,A legköze—

lebbi két évben különösen nagy figyelmet kell fordítani a mezőgazdasági termelőszövetkezetek eddiginél egyenletesebb fejlesztésére, arra, hogy a középső és keleti vajdaságokban jobban elterjed—

jen a szövetkezeti mozgalom,, arra, hogy az újon—

nan megszervezett mezőgazdasági termelőszövetke- zetek felöleljék a falu lakosságának nagy részét.

a régi szövetkezetek pedig növeljék tailétszámua kat." (Szabad Nép, 1954. március 12.)

(3)

Nmzsrxozx STATISZTIKA

435

volt, összesen kb. 20000 traktor volt.

Ugyanakkor a 41 millió lakosú és 21 millió hektár földterületű Franciaországban 30000 traktor volt.

A felszabadulás óta ezen a teren is fordu- lat következett be. Ma már a népi demokrá- ciák miezőgazdaságáiban a korszerű mező- gazdasági technika sokféle eszköze mind nagyobb szerepet játszik a mezőgazdaság fellendítéséwért folyó harcban. Jelenleg a népi demokmáciákban —— lengyel forrásból származó becslés szerint —— legalább 100 000 traktor van, vagyis ötször annyi, mint a fel- szabadulás előtt.

Valamennyi népi demokráciában) az állami gép— és traktorállomiások széles hálózatát építették ki.

A gép— és traktor-állomások száma 1953-ban a népi demokráciákban

Ország Állomások

száma

Lengyelország ... 400

Magyarország ... 360

Csehszlovákia ... 256

Románia ... 218

Bulgária ... 147

Albánia . . '... 15

Bulgária a felszabadulás előtt még a fa—

eke hazája volt (a faekék száma 531000 darab volt). A bolgár mezőgazdaságban volt ugyan kb. 3500 traktor is, azomban a trak- tompark a legkülönfélébb márkájú trakto- rokból tevődött össze és sokszor nem álltak rendelkezésme pótalkatrészek, úgyhogy a traktoroknak mintegy a felét egyáltalán nem is használták. 1953—ban a bolgár mező—

gazdaság már több mint 13 000 elsőrendű traktorral (15 lóerős egység—ekre átszámítva) és 1500 kombájnnal rendelkezett.

A Csehszlovák Köztársaságban a felsza- badulás előtt csak 6000 traktor állt a mező- gazdaság rendelkezésére, 1953-ban —— az állami gazdaságok tnaktorpiairkján kívül —- csak a gépállomaások már 20 000 traktorral rendelkeztek, vagyis annyival, amennyivel a felszabadulás elött az összes jelenlegi népi demokráciák.

Hasonló a helyzet a többi népi demokratikus országokban is. 1953—ban! a lengyel gépállomásokon 16700, a román gépállomá—

sokon kb. 10 000 traktor dolgozott, Magyar- országon 1954. elején 12000.

Ezek az eredmények csakis a népi hata—

lem körülményei között jöhettek létre.

A felszabadulás óta eltelt évek alatt a mező—

gazdaság gépesítése tőbbet haladt előre ezekben az országokban, mint az azt megelőző hosszú évtizedek alatt. Ebben hatalmas szerepe van a felszabadító Szovjetuniónak,

6.

amely nemcsak a szabad építés lehetőségét teremtette meg, hanem a legkorszerűbb mezőgazdasági gépek ezreit szállította az elmúlt években a népi demokráciák sziá-

mára. '

AZ IPARI ÉS A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS ÉEJLÖDÉSE KÖZÖTTI ARANY KÉRDÉSE

A mezőgazdaság szocialista átszervezésé—

ben és a korszerű mezőgazdasági technika megteremt—ésében elérrt sikerek ellenére az elmúlt években a népi demokráciákban a mezőgazdasági termelés nem fejlődött kielé—

gítő mértékben.

Az elmúlt 4—5 év során a népi demokrá—

ciák ipari termelése a szocialista iparosítás eredményeként hatalmas léptekkel haladt előre és a háború előtti termelés két-három- szorosát érte el (Lengyelországban 4—szere—

sét, Magyarországon 3,5—szeresét, Csehszlo- vákiában 2,2——szeresét, Romániában 2,7- szeresét, Bulgáriában 4,5-szeresét). A mező- gazdasági termelés azonban —— bár kibe—*

verte a súlyos háborús pusztításokat ___—

az utóbbi években alig fejlődött és általá- ban a háború előtti színvonal körül mozog.

Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlő—

dése közötti aránytalanság az utóbbi időben már komoly méreteket öltött. A gyorsan növekedő városi lakosság ellátása és a könnyűipar nyersanyagszükségleteinek fe—

dezése a viszonylag alacsony és az utóbbi időben stagnáló mezőgazdasági termelés mellett nem érhette el a kívánt színvonalat és gátjává vált a lakosság jóléte emelésére irányuló törekvéseknek.

Lengyelországban például az elmúlt négy év alatt (1949-től 1953—ig) a mezőgazdasági

termelés mindössze 10%-kal emelkedett,

míg az ipari termelés 118w%-kal növekedett.

A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kom—

giresszusa ezzel kapcsolatban meg is állapi—

totta, hogy az ipar és a mezőgazdaság fej—

lődése közötti aránytalanság komoly jelle-

get öltött. ,,A mezőgazdaságnak a beszá—

molóban foglalt időszak alatti nem kielégítő fejlődését az objektív okokon kívül egész sor szubjektív tényező is előidézte. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy nem összpon- tosít—otitwk erőfeszítéseinket a mezőgazdaság gyorsabb fejlődésére, mert lebecsültiik a népgazdaságnak ezt a szektorátfm)

Csehszlovákiában az Állami Tervhivatal elnöke a nemzetgyűlés 1954. január 20—i ülé- sén ugyancsak rámutatott arra, hogy a me- zőgazdasági termelés emelkedése jelentős mértékben elmaradt az ipari termelés emel- kedése mögött és nem biztosította a lakos-

5) Boleslaw Bierut beszámolója a Lengyel Egye—

sült Munkáspárt ll. kongresszusán.

(4)

- ne ^muzeum ^MAMMÉKA

növekvő szükségleteinek kielégítését.

, Csehszlovákiában különösen a határmenti területeken vannak nagy hiányosságok.

Magyarországon a mezőgazdasági őssz—

tormel—és volumene lényegében a háború előtti színvonalon áll, ugyanakkor a szocialista

ipar termelésének volumene több mint 3,5_

szeresére emelkedett.

Romániában és Bulgáriában is hasonló helyzet alakult ki. Jellemzőek a bolgár ipari) és mezőgazdasági termelés fejlődésére vo—

natkozó adatok:

Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése Bulgáriában (1939 :; 100)

Megnevezés 1939 1948 1949 1950 1951 1952 1958

A mezőgazdasági termelés '

volumene . ... 100 983 87,1 91,3 129,8 108,1 l29,0 Az ipari termelés volumene 100 l79,6 240,5 288,l 3434 40.12 4413

l i

A népi demokráciák mezőgazdasági ter- nem csak a szocialista szektorban segítik nel-ése lemaradásának fő oka az volt, hogy

'az elmúlt években a szocialista iparosítást , túl gyors ütemben folytatták. A beruházá- .ok elosztása nem felelt meg a népgazdaság tervszerű (arányos) fejlődése követelméw nyeinek és a szükséges beruházások hiányá- ban a mezőgazdasági termelés nem fejlőd—

hetett a kellő mértékben;

Lényegében valamennyi népi demokiráw aiára érvényesek a Román Munkáspárt 1953.

augusztus 19—20—i teljes ülésének azok a megállapításai, hogy az iparfejlesztés üteme

; -— különösen a nehéziparban —— túlságosan gyors volt. Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a beruházások volumene a nemzeti ' jövedelemhez viszonyítva aránytalanul ma- gas volt és a beruházásokból a mezőgazda—

ság nem részesült olyan arányban, amint a_zt népgazdasági jelentősége indokolttá tette volna.

A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS FEJLESZTÉSE—

VEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A legutóbbi 8——10 hónap során hatalmas

—nunka indult meg a népi demokráciákban a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. A mezőgazdaság fejlesztése tárgyában több ' átfogó határozat és számtalan kisebb-

nagyobb rendeletet és intézkedést hoztak.

A népi demokráciák mezőgazdaságában a magánszektor szerepe még igen jelentős, Bulgáriát kivéve, a mezőgazdaság nagyobb részét öleli fel. A mezőgazdasági termelés gyors fokozása az elkövetkező 2—3 évben tehát nem képzelhető el az egyéni paraszt—

_ gazdaságok termelésének a fejlesztése nél- V kül.

Ennek megfelelően a népi demokráciák—

ban hozott intézkedések közös sajátossága, hogy a mezőgazdasági termelés fokozását

t-lő, hanem az egyénileg gazdálkodó pa—

rasztságot is jelentős kedvezményekkel, M a beadási kötelezettségek enyhítésével és az egyes népi demokráciák sajátos viszo—

nyalnak megfelelő egyéb rendszabályok- kal —- a termelés emelésére kívánják ösztö—

nözni. Természetesen a népi demokráciák nem mondtak le a szocialista mezőgazdaság felépítésének gondolatáról, amely továbbra is a parasztság önkéntes szövetkezésével oldható meg. A mezőgazdasági termelés gyors fejlesztését azonban az előttük álló 2—3 évben csak úgy érhetik el, ha az egyé_

nileg gazdálkodó parasztság is fokozza ter- melését, figyelembevéve azt, hogy a mező—

gazdaság szocialista átépítése még hosszú, fáradságos nevelő és szervező munkát hiván meg.

A mezőgazdasági termelés fellendülésének a népi demokráciákban általában két fontos kérdése van: a gabonaprobléma meg—

oldása és az állattenyésztés fejlesztése.

Amint a Lengyel Egyesült Munkáspárt 1953 'októberi teljes ülése, majd 1954 már- ciusában a párt II. kongresszusa, a Cseh—

szlovák Kommunista Párt Központi Bizott- ságának 1956. december 16—17—én megtartott ülése, a Román Munkáspárt 1953.

augusztus 19—20-án megtartott teljes ülése rámutatott, a népi demokráciákban nagymér—

tékben a gabonaprobléma sikeres megoldá—

sától függ a lakosság ellátási problémáinak megoldása. Amint erre Gheorghiu_Dej elv—

társ rámutatott: ,,A mezőgazdasági termelés növelése és az árugabona mennyiségének növekedése állami kérdéssé, az egész diol- gozó nép kérdésévé vált. Teljes [határozott—

sággal hozzá kell látnunk a gabonakérdés megoldásához."

Bulgáriában a gabonakéndést már meg—

oldották és a Bolgár Kommunista Párt Köz-

(5)

WZB'BKBZI STA'HSZ'EIKA

ponti Bizottságának 1953. október l4—i hatá—

rozata enre vonatkozólag megállapította, hogy: "Népünk el van látva gabonával."

Különösen jelentőségteljes az a körülmény, hogy az árugabonatermelés 2/3 része a szocialista szektorból származik. '

Az árugabonatermele's megoszlása Bulgáriá—

ban 1952-ben

% —ban

Termelőszövetkezetek ... %,0

Állami gazdaságok ... LS

Egyéni gazdaságok ... 33!)

Összesen 100,0 Bulgáriában ezért a megoldandó problé- mák közül első helyen az állattenyésztés kérdései állnak —— amelyek természetesen a többi népi demokráciákban is elsőrendű fontosságúak.

* 437

A mezőgazdasági termelés fokozása érde- kében valamennyi népi demokráoiábam nagy összegeket fognak a mezőgazdasági beruházások—na fordítani. Csehszlovákiában 1954-ben a mezőgazdasági beruházások volumene kétszer akkora lesz, mint 1953—ban.

Romániában 1953—55-ben ezekre a célokra 6 milliárd lejt forditanak, vagyis kétszer annyit, mint 1950—1'952—bon. Lengyelország?

ban két év alatt 45%'-kal növelik a mező- gazdasági beruházásokat. Magyarországon 1954—ben a mezőgazdasági beruházások 41,4

%-kal haladják meg az előző évi összeget. , Az európai népi demokráciák felszabadult népei az elmúlt xévek folyamán nagy sikere ket arattak a szocialista épités sok területén.

Kétségtelen, hogy ezekre a sikerekre támasz- kodva meg fogják oldani a mezőgazdaság , továbbfejlesztésének kérdését is és az következő 2—3 évben meg fognak érni a dolgozók jóléte emelésének érdekében vég- zett nagyszabású munka gyümölcsei,

I. Bevezetés;

ll. Népességi statisztika;

szállítás statisztikája;

A ,,SZOCIALISTA STATISZTIKA KÖNYVTÁRA"

e. kiadványsorozart harminchetedik számaként megjelent

A. !. PETROV

GAZDASÁGSTATISZTIKA

című munkája

A könyv a gazdaságstatísztika kérdéseit a következő hét részben tárgyalja:

III. A Szovjetunió nemzeti vagyonának statisztikája;

IV. A társadalmi termék termelésének statisztikája;

V. Az anyagi-műszaki ellátás, a begyűjtés, 'az áruforgalom és a teher- VI. A nemzeti jövedelem, a pénzügyek és a fogyasztás statisztikája;

VII. A Szovjetunió népgazdasági mérlege.

A magyar statisztikusok és közgazdászok az ágazati statisztikák összes alapvető kérdéseit logikai egységbe foglaltan, egy kötetben tanulmányozhatják.

A könyv csak korlátozott példányszámban kerül forgalomba Ára fűzve 39,—— Ft, kötve 45,———- Ft

KAPHATÓ:

A 14. SZ. PÉNZUGYI ÉS STATISZTIKAI KÖNYVESBOLTBAN:

Budapest, V., Kecskeméti-u. 2.