Magyarország műtrágyatermelése és -felhasználása

HALKOVICS LÁSZLÓ:

MAGYAROBSZÁG MÚTRÁGYATERMELÉSE ES —FELHASZNÁLÁSA*

.

A talajból elvont legfontosabb növényi tápanyagoknak, a foszfor-nak, a nitrogénnek és a kálinak pótlása műtrágyák alakjában a múlt század köze-

pén kezdődött a nyugateurópai országokban. A mezőgazdasági termelésben alkalmazott korszerű agrotechnikai módszerek szélesebb körben való elter—

jedése, de nem utolsó sorban a hadiipar fejlődése a XX. század elején olyan lehetőségeket teremtett a műtrágyaipar számára, amit sem az első világ—

háború és a nyomában több európai országban fellépő gazdasági nehézsé—

gek, sem a harmincas évek tőkés világának pusztító gazdasági válsága nem tudott megsemmisiteni. A műtrágyák gyártása és felhasználása egyre na—

gyobb méretűvé válik, és a világon felhasznált legfontosabb anyagok sorá- ban a második világháború előtti utolsó békeévben már az ötödik helyet fog—

lal'a el.1

] Fontosabb termékek felhasználása 1938—ban

Megnevezés Millió tonna

Kőszén ... 1200 Kőolaj ... 250 Acél ... 117 Nyersvas és ferroötvözet . . .. 87 Műtrágyák ... 42—44 Színesfémek (réz, ólom stb.) 9

A kapitalista Magyarország a műtrágyahasználat tekintetében jelentő—

sen elmaradt nemcsak az élenjáró, de a közepes műtrágyafelhasználó orszá—

goktól is. Elmaradásunk okát az ország akkori gazdasági—társadalmi beren—

dezéséből folyó ellentmondásokban találjuk meg. Egyik oldalon áll a fél—- feudális mezőgazdaság nagy részben külterjesen gazdálkodó nagybirtokai- nak és az eladósodott kisparaszti gazdaságoknak elmaradt trágyázási rend—

szere, a másik oldalon kapacitásukat 100 százalékig sohasem kihasználó, kedvezőbb termelési, szállítási lehetőséggel, alacsonyabb önköltséggel dol- gozó külföldi műtrágyagyárak versenyével sokszor küzdő fejletlen magyar műtrágyai'oar.

Nébi demokráciánk az elmúlt tíz év során számos fontos intézkedést tett a műtrágyaipár elmaradásának felszámolása céljából. Az elért eredmények

* A szerző ,,Msayarország műtrágvatermelése és felhasználása a második világháború előtt és után" 0. hosszabb tanulmányának rövidített változat:).

1 T. P. Unanjanc: Ásványi 'műtnágyák, Moszkva, 1949, 19. old., oroszul,

HALKOVICS: MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMELÉSE ES FELHASZNALASA 21

jelentősége csak úgy érthető meg, ha látjuk, honnan indult el műtrágya—

gyártásunk és műtrágyafelhasználásunk népi demokráciánk első esztendejé—

ben. Vizsgáljuk meg tehát a statisztikai adatok tükrében a műtrágyater'me—

lés és felhasználás 1945 előtti helyzetét, mielőtt rátérnénk a második világ—

háború befejezése után elért eredmények, valamint a továbbfejlődést jelen—

leg megnehezítő hiányosságok ismertetésére.

Műtrágyaiparunk kialakulása és helyzete az első világháború végéig Magyarország mezőgazdaságilag egyik legelmaradottabb ország volt Európában. Ennek megfelelően a műtrágyafelhasználás is igen alacsony és egyoldalú volt. Az első világháború előtt csaknem teljesen szuperfoszfátot használtunk. Az első szuperfoszfátgyárat, a Hungária Műtrágya Kénsav és Vegyipari Rt. szuperfoszfát gyárát 1892—ben építették, évi 36 000 tonna ka—

pacitással.

A századfordulón több kisebb szuperfoszfátgyár is létesült, mint pél- dául a Fiumei Kőolajfinomító Rt. fiumei, a Zalatnai Kénkovancl Rt. brassói szuperfoszfátgyára. Ezek a gyárak azonban nem voltak életképesek. A szu—

perfoszfátra ebben az időben az Ausztriával közös vámterület határán nem volt védővám kivetve. így az akkor meginduló magyar műtrágyagyártásnak a fejlettebb és sokszor szerencsésebb körülmények között termelő osztrák, német, olasz, sőt holland műtrágyagyárakkal ádáz harcot kellett megvívnia a belső piacok megszerzéséért. Jellemző az akkori műtrágyaipar helyzetére, hogy például 1894—ben 5 538,2 tonna behozatallal szemben 5 124,6 tonna volt a szuperfoszfátkivitel. E nehézségek ellenére a szuperfoszfáttermelés egyre növekedett és 1913—ban csaknem kilencszer volt nagyobb, mint 1900-ban.

A nitrogénműtrágyagyártás területén a Fővárosi Gázművek 1906-ban megkezdte kokszolási melléktermékéből az ammóniumszulfát előállítását.

A gázgyár termelése azonban mind a mai napig nem játszott komolyabb szerepet a hazai nitrogénműtrágyaszükséglet fedezésében.

Miközben nyugaton, főleg Németországban, a szuperfoszfátgyárak mel- lett 1912-től kezdve a Haber—Bosch találmány szerint egymás után építik a szintetikus nitrogénműtrágyaüzemeket, hazánkban az első világháború be- fejezésének esztendejében, 1918—ban kerül sor az első, már akkor is elavult Polzenius—Krauss—rendszerű mésznitrogéngyár üzembehelyezésére, az er—

délyi gázforrások kihasználásával Dicsőszentmártonban. , Az első Világháború a magyar műtrágyatermelés gyenge felfeléívelésé—

nek végetvetett. A szuperfoszfát egyik alapanyagának, a nyersfoszfátnak behozatala elmaradt, és a szuperfoszfátgyártás 1920—ra csaknem teljesen el—

sorvadt.

Műtrágyatermelésünk a két világháború között

Az első világháború befejezése után külföldön is, de különösen hazánk—

ban lassan indult meg a műtrágyatermelés és fogyasztás. A fejlődés legna—

gyobb kerékkötője a háború nyomában járó infláció és általában a zavaros gazdasági helyzet. A pénz értéke rohamosan csökkent, ugyanakkor a bank- kamatláb állandóan emelkedett. 1924. elején már nem volt ritka a heti 8 százalékos kamat sem. A magas uzsorakamat azt jelentette, hogy a mű—

trágyaértékesítést hitelügyi alapon lebonyolítani nem lehetett, mivel a

22 HALKOVICS LASZU)

mezőgazdaság a drága hitelt nem tudta megfizetni. Készpénzfizetésre vi- szont még a háború előtti rendezettebb gazdasági viszonyok között sem vá—

sárolhatták a gazdák a műtrágyát anyagi eszközök hiányában.

A hazai gyárak értékesítési nehézségeit, valamint a nitrogénműtrágya—

gyártás elmaradottságát a külföldi, elsősorban olasz, német és jugoszláv mű- trágyagyárak hamarosan felismerik, és 1925-től kezdve egyre nagyobb mennyiségű műtrágyát exportálnak Magyarországra. A hazai szuperfoszfát—

gyárak a külföldi versennyel műtrágyaértékesítési kartellba tömörülve igye—

keztek szembeszállni. Igy hozza létre a Hungária Műtrágya, Kénsav- és Vegyipari Rt., a Pátria Mészárosok és Hentesek Csontfeldolgozó és Mű—

trágyagyára Rt. és a Magyar Mezőgazdasági Vegyipar Rt. közreműködésé—

vel a Szuperfoszfát Műtrágyaterjesztö és Értékesítő Részvénytársaságot.

Az ország zilált pénzügyi helyzetének időleges megszilárdulása, a szu—

perfoszfátértékesités megszervezése, valamint a mezőgazdasági termékek iránt világszerte mutatkozó kereslet rövidesen a hazai műtrágyagyárak ré—

szére is biztosítja —- a külföldi verseny ellenére —-— termelésük kiszélesí—

tését. ' ! "fi

1926—tól kezdve a termelés rohamosan fejlődésnek indul, hogy később, az 1929—ben kezdődő gazdasági válság hatására annál mélyebbre, csaknem az 1920. évi színvonalra süllyedjen vissza. Miközben valamennyi tőkés or—

szágban, így nálunk is, a műtrágyagyárak kapacitásukat igen csekély mér—

tékben kihasználva várják a gazdasági hanyatlás befejezését, a Szovjetunió műtrágyaipara igen erős ütemben fejlődik.

A tőkés országok szuperfoszfáttermelésének hanyatlását és a Szovjet- unió termelésének emelkedését a következő számok mutatják:2

A szuperfoszfáttermelés alakulása százalékban

(Index: 19293100)

1929. 1930. 1931. 1932.

Megnevezés évben

Világ ... 100,o 99,9 70,7 66,4

Európa ... IOO_O 94,6 66,2 65,2

Szovietunió ... 100,0 196,6 254,4 802,0

Ausztria ... . . lomo so.4 ms az,-:

Csehszlovákia ... . . . 100,0 74,7 53,1 50,6

Jugoszlávia ... 100,0 48,3 36,0 9,0

Magyarország ... lO0.0 53,9 23,0 4,3

A hazai nitrogénműtrágyagyártás, amely az 1930—as évek elejéig jelen—

téktelen volt, a gazdasági válság lefolyása után indult fejlődésnek. A terme- lés nagyarányú növelését a gazdasági válság legnehezebb éveiben megépí—

tett Péti Nitrogénművek üzembehelyezése tette lehetővé. A nitrogénipar megteremtésében a magyar tőkéseket ugyanazok a törekvések vezették, amelyek a hatalmas német vagy az akkor még a németekéhez képest jóval kisebb francia, angol, cseh, stb. nitrogénipar létrehozásában közreműköd- tek. Az elsődleges cél mindenhol ugyanaz volt: a külföldtől független, ön—

álló robbanóanyagipar nitrogénbázisának megteremtése. E feladat megoldá—

' Annuaire Statistiuue de la Société des Nations, 1937/38. 163, old.

MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMELESE ES FELHASZNALASA 23

sára alkalmas lehetőségeket biztosított a szintetikus ammóniagyártás, amelynek első világháború utáni térhódítására az alábbi számok jellemzők :3

A világ összes termelt nitrogénjének megoszlása gyártási eljárások szerint (százalékban)

1913. ; 1924. ; 1926. l 1928.

A nitrogénfajta megnevezése

évben

! , ",

Szintetikus nitrogéngyártásból nyert.

nitrogén ... 7,1 38,8 50,1 69,4

Gázgyári ammóniák nitrogénje ... 36,7 26,5 20,6 10,4

Csílei salétromalakú nitrogén ... 56,2 34,7 __ 29,3 20,2

Összesen 100,0 100,0 100,() 100,0

A Péti Nitrogénművek műtrágyatermelése 1932—ben indult meg. A gyár termelését, amely évről évre növekedett, akkoriban még csak igen kis mér—

tékben használták az ország talajerejének utánpótlására. A pétisó, vagy aho- gyan külföldön nevezték: ,,Nitrate de Pet", Európa számos országán kívül

Egyiptomban, Észak—Afrikaban, sőt az Amerikai Egyesült Államokban ke—

rült felhasználásra. Különösen nagy sikert aratott a pétisó Egyiptomban, ahol nem kisebb cégek, mint az angol Imperial Chemical Industries és a német 1. G. Farbenindustrie gyártmányai mellett gyorsan tért hódított a gyapot trágyázásánál.

1932—vel véget ért világszerte a műtrágyagyártás válságos időszaka. A következő években, ha nem is nagy ütemben, de ismét emelkedni kezd a műtrágyagyárak termelése. Az emelkedés azonban alig pár évig tart, és 1939-től kezdve az ammoniából egyre nagyobb mennyiséget használnak fel a hadi—vegyiparban.

A hazai műtrágyatermelés —— a nitrogénműtrágyagyártást kivéve —- a gazdasági válság lezajlása után sem növekedik figyelemreméltóan. A szuper—

foszfáttermelés 1939—ben, amikor 1930. és 1944. között a legmagasabb szin- tet érte el, az 1929. évinek még 50 százalékát sem tette ki. 1939. után a fesz-—

fátbehozatal csökkenésével a szuperfoszfátgyártás a háború befejezése előtti utolsó esztendőben gyakorlatilag alig számottevő, néhány vagont kitevő ter—- melésre zsugorodott össze.4

A legfontosabb műtrágyafe'lék hazai és világtermelésének alakulása 1929 és 1944 között (százalékban)

1929. 1938. 1944.

Megnevezés

évben

Világtermelés

Ammoníumszulfát . . . 100,0 lll,2 77.3

Mésznitrogén ... 100,0 114,4 61,6

Szuperfoszfát ... 100,0 87,6 63,0

Thomassalak ... lO0,0 86,7 53,0

Kálisó ... 100,0 l29,1 139,1 Magyarország

M ütrágyálc összesen . . 100,0 53,3 14,0

' A szén szerepe a műsalétrom gyártásánál. Vegyi Ipar 1929. 15—16. szám, 4. oldal, ' T. P. Unanjanc: Ásványi műtrágyák. Moszkva, 1949. 30. old., oroszul.

; ; 24 ; HALKovxcs LASZLO '

Műtrágyafelhasználás hazánkban 1945 előtt

Hazánkban a műtrágyázás igen lassan terjedt el, és rendszeres műtrá—

gyázásról kb. 60 év óta beszélhetünk. Az első világháború előtt a legnagyobb mennyiségben felhasznált műtrágya a szuperfoszfát volt. Igen csekély volt azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek a szuperfoszfát mellett nitrogén vagy kálitartalmú műtrágyát is használtak. A századforduló után egyre szé- lesedő műtrágyafogyasztás további emelkedésének a világháború állja útját.

A háború éveiben a fogyasztás egyre alacsonyabb lesz. A műtrágyafelhasz—

nálás növekedéséhez a háború befejezése után a zavaros pénzügyi helyzet- ben sincs remény mindaddig, amíg az infláció árjában értékét vesztett ko—

ronát új pénzeszközzel fel nem váltják. 1925—től kezdve egyre erőteljeseb—

ben emelkedik a felhasznált műtrágya mennyisége. Ennek ellenére 1925——

1927 évek átlagában felhasznált műtrágya tekintetében a 18—ik helyen áll- tunk a világban. Műtrágyafelhasználásunk és néhány fontosabb mezőgazda—

sági termék terméseredménye a jelentősebb mennyiségű műtrágyát felhasz—

náló államokéval összehasonlítva a következő —volt.5

Műtrágyafelhasználás 1925—1927 évek, átlagában és terméseredmények 1925—ben

IHÉÉÉÉZÉZ Búza Rozs Cukorrépa

Ország fogvasztás'

(kg/kat. hold) terméserndmém'ek ((;/kat. hold)

Hollandia ... l35,7 16,4 11,9 193,6

Belgium .. . , ... 63,7 15,3 13,7 172,6

Németország ... 41,2 11,6 9,8 147,2

Dánia. ... . ... . . . ... 23,0 19,0 9,4 184,4

Anglia ... 21,l 132 6,7 112,9

Frau! iaország ... 16,4 9,2 7,4 142,l

' Csehszlovákia ... 9,8 9,9 10,0 169.7

Svédország ... 9,0 14,3 ll,0 13; 3.6

Lengyelország ... 4,l 8.3 7,6 1232

Magyarország ... . ... 2,1 7,9 G,!) 133,2

Görögország ... 1,7 3,8 5,3 ——

* Az egységnyi szántóterületre jutó műtrágyaf-ogyasztási adatok kiszámítása a szántó, :: gyümölcsös ,és a szóló összterületének íigyelembevételével történt.

A talajutánpótlás siralmas helyzetét mutatta az 1927. évi trágyázási sta—

tisztikai adatfelvétel is. Eszerint az ország összes szántóterületének 7,2 szá—

zalékán használtak műtrágyát. Legalacsonyabb volt az Alföld műtrágya-—

használata (5,2%), és kétszer több területet műtrágyáztak a Dunántúlon (10,5). Még rosszabb a kép, ha birtoknagyságcsoportok szerint is megvizs—

"

gáljuk a mutrágyával trágyázott szántóföld területének arányát.6

' Annuaire International de StatístiguevAgriwle. Róma,, 1925/26. 1926/27. és 1928/29. évi.

Sztartíszticseszkij Jezsegodnik po mvirovom—u szeljszkomu hozjajsztvu. Moszkva, 1930, és 1932. évf.

Hajló Frigyes: Hazánk műtrágyaflogyasztása Európa keretében. Budapest, 1931. 315. old, ' Magyar Statisztikai Évkönyv. 1927. 61. és 62. old.

MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMELESE ÉS FELHASZNÁLÁSA

A műtrágyával trágyázott szántóterület országrészenként 1927—ben

SZO-nál . __ __ Az IOOO—nél

kevesebb ' A 20 100 A 100 1000 több

Országrész

kat. hold teritdel'nű gazdaságokban mütrágvaval trágyázott szántólöld az összes szántóföld százalékában

Dunántúl ... 2,l 4 6,3 21,6 253

Alföld ... 1,3 3,4 9,1 14,5

Észak ... 0,4 2,0 12,9 15,1

Összesen 1,5 4,1 13,7 19,7

A szerző a következőkben azokkal az intézkedésekkel foglalkozik, amelyek hatá- sára a mátrágyafelhasználás 1925—től emelkedni kezd. Az 1929-ben kezdődő gazdasági válság lefolyásának éveiben a mezőgazdaság igen súlyos helyzetbe került. A mező—

gazdasági árbevételek mínimálisra apadták. Ennek következtében a mezőgazdasági kí- adások között az egyébként sem nagy arányban szereplő műtrágya kiadások a legala—

csonyabbra zsugorodtak össze. Majd így folytatja:

A mezőgazdaság műtrágyavásárlási lehetőségének a legfőbb akadálya a mezőgazdasági termékek árzuhanásán kívül az volt, hogy az ipari termékek, köztük főként a műtrágyafélék árai nem követték ugyanolyan ütemben a mezőgazdasági termékek árhanyatlását. A búzaár, a legnagyobb mennyiség—

ben használt műtrágyának, a szuperfoszfátnak az ára, valamint a szuper—

foszfát és búza áraránya 1925—től l933—i'g a következőképpen alakult.7

A búza és a szuperfoszfát árának alakulása

1925. ! 1929. 1933.

Megnevezés

évben

Búza ár (Péngő/g) ... 36,9 23,6 10,8

Szuperfoszfát ár (Pengő/kg/%) ... O,51 0,54 0,49 100 kg 18 százalékos szuperfoszfát ára búza. kg-ban

kifejezve ... 25,0 41,0 81,5

Az adatok szerint 1925 és 1933 között több mint háromszorosára emel- kedett az a búzamennyiség, ami ugyanannyi szuperfoszfát megvásárlásához 1933—ban szükséges volt.

A mezőgazdaság műtrágyahasználatának kiterjesztése elé a gazdasági válság éveiben tehát leküzdhetetlen akadályok gördültek. Megszüntetik az egy—két évi fellendülést eredményező műtrágyahitelakciót is. A magyar mezőgazdaság a gazdasági válság idején sem anyagi erejénél, sem a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetése szükségességének felismerésénél és azok alkalmazásánál fogva távolról sem volt olyan helyzetben, mint például a német vagy holland mezőgazdaság. A holland mezőgazdaság a gazdasági válsággal bekövetkezett áresést úgy igyekezett áthidalni, hogy gazdálkodá—

sának belterjességi szinvonalát növelve minél nagyobb mennyiségű termé- ket igyekezett piacra vinni ugyanarról a területről. A termékmennyiségnek, egyben a termékek minőségi emelésének egyik eszköze volt a fokozottabb műtrágyázás. Miközben nálunk a műtrágyázás a már részletesen kifejtett

" Dr. Kendi Findlu István: Terméseredményeink és a műtrágyázás. Mezőgazdasági Közlöny XI. év!.

1938. dec. 15. 515. old.

26 mumvrcs uszni)

akol: köVetkezte'ben csaknem megszűnik, Hollandiában a műtrágyakiadások a mezőgazdasági árbevételek egyre nagyobb hányadát alkotják.8

A holland és a. magyar mezőgazdaság árbevételének és műtrágyakiadásainak összehasonlítása

Mütrágyakiadás az árbevétel százalékában

Év

Hollandiában ; Magyarországon

1925 ... 8,1 ; (%S

1926 ... 10,4 0,3

1927 ... 13,2 1,2

1928 ... 12,1 1,5

1929 ... 12,5 1,2

1930 ... 17,6 O,?

1931 ... 20,2 0,3

A műtrágyafogyasztás visszaesése a szomszédos országokénál is na—

gyobb arányú volt. Például nitrogénműtrágyából az 1928. évinek mindössze 13,1 százalékát használtuk fel 1932—ben. Ausztria nitrogénműtrágyafelhasz- nálása ugyanezen idő alatt növekedett, míg Jugoszlávia és Csehszlovákia fogyasztásának csökkenése nem haladta meg az 50 százalékot sem.

A műtrágyázás visszafejlődése a magyar mezőgazdaság talajerőmérle—

gét még inkább passzívvá tette. A műtrágyafogyasztás erős csökkenése egyébként is olyan időszakra esett, amikor a szén és a tűzifaárak emelkedése következtében a szalmának és trágyának különösen az alföldi megyékben történő eltüzelésével az istállótrágya mennyisége is csökkent.

A Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai szerint egy kat. hold mező- gazdasági területre vonatkoztatva a tápanyaghiány 1927—től 1933-ig a kö—

vetkező volt:9 *

Év Nitrogén, fosz-

for és káli összesen, kg;-ban

* 1927 ... -—29,45

1928 ... ——31,09 1929 ... ——31,06 1930 ... ——30,23 1931 ... —27,29 1932 ... -——36,25 1933 ... ———38 67

A gazdasági válság hatásának szűnésével a harmincas évek közepén is—

mét emelkedni kezd a hazai műtrágyafelhasználás. A felhasználás jelentő—

sebb növekedésének azonban továbbra is útját állják a gazdasági válság éveiben fennálló akadályok, amelyek a válság lefolyása után sem szűnnek meg teljesen. Amíg több európai országban, így Németországban, Lengyel—

országban a műtrágyák árát hatósági intézkedésekkel leszállítják, hazank—

ban lényeges árváltozás csak a nitrogénműtrágyánál tapasztalható a hazai nitrogéntermelés megindítása után. Ennek azonban komolyabb kihatása a belföldi fogyasztásra nincs, mivel a mezőgazdaság az egyoldalú foszforfel—

használási propaganda következtében elsösorban a szuperfoszfátot kereste.

' Dr habil, Hans—Heinrich Herleman: Die Versorgung der wesldeutschen Landwirtschait mit Hlneraldünger. Kiel. 1950. 48, old.

' Farkas Arpád: Magyarország talajerőme'rlegei 1942. 23. old.

MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMÉLESE ES FELHASZNALASA 27

Egyébként is a termelt nitrogénműtrágyák nagy részben kivitelre kerültek.

A nyugateurópai országok mezőgazdasága az olcsóbban vásárolható műtrá—

gyákon kívül magas védővámokkal védett hazai piacokkal rendelkezett, és termékeiért jóval nagyobb jövedelemhez jutott, mint a magyar mező—

gazdaság. A nagyobb jövedelem ugyancsak ösztönző hatással volt műtrágya—

felhasználásukra.

Mindezek azt eredményezik, hogy hazánkat műtrágyafogyasztás tekin- tetében a harmincas évek végére a legtöbb európai, de sok más világrész belterjesebb gazdálkodásra törekvő országa is megelőzi, és az 1937—1939.

évi átlagos műtrágyafelhasználás alapján a világranglistán a 25—11; helyre kerültünk.10

Néhány európai ország mütrágyahatóanyagfelhasználása 1938—ban

Egy kat. hold 1938. év szántóm eső műtrágva- 1925—27. évek

031543 hatóanyagíelhasználás átl igában

(kg) (százalék)

Hollandia ... . ... 171,3 ! 126,2

Belgium ... 115,6 181,4

Németország ... 80,l HMA

Dánia ... 34,6 150,4

Nagy—Britannia ... 335 158,8

Svédország ... 21 ,0 2333

Franciaország ... 20,8 126,8

Csehszlovákia ... $),O 91,8

Ausztria ... 7,l 109,2

Görögország . . . ... . 4,8 282,3

Lengyelország ... 34 82.9

Magyarország ... 1,3 63,6

1941. után a talajerőutánpótlás helyzete még inkább rosszabbodott. A szuperfoszfátfelhasználás 1935—től kezdve fokozatosan csökken, amelyet csak egy—két évig ellensúlyoz a nagyobb arányban belföldön értékesítésre kerülő nitrogén—műtrágya.

Műtrágyatermelésünk helyzete a felszabadulás után az 'jjáépítés időszakában

1945—ben, amikor végetért a második Világháború, műtrágyagyáraink legnagyobb része romokban hevert. A Péti Nitrogénműveken kivül teljesen megsemmisült a Hungária Vegyi és Kohóművek Részvénytársaságának a háborús évek alatt üzembehelyezett pápai szuperfoszfátgyára. A Budapesti Kénsavgyár teljesitőképességének mintegy 30 százaléka pusztult el. Egyedül az Ipari Robbanóanyaggyár peremartoni szuperfoszfátüzeme nem szenve—

dett háborús pusztítást.

A háborús kárstatisztikai jelentések szerint a műtrágyaipart 1938-as árakon kifejezve több mint 24 millió pengős kár érte. A kár az egyes objek- tumok között a következőképpen oszlott meg:

" Statistícal Yearbook, United Nations. New—York. 1951.

.

es

A műtrágyaipart ért háborús károsodás

Károsodás értéke 1938. évi árakon kifejezi'e 353535;

ezer pengőben károsodása.

—' értékének

Megnevezés

" 1 viszonya összes fontosabb épu etek és az összes

épületek ! val unennyi objektum

erőgépek munkagépek berendezés értékéhez

%

Műtrágyaípar összesen 5 854 919 415 238 24 288 69,7

Különösen nagyarányú veszteség érte a műtrágyaipart hajtóerő tekin- tetében.

A' műtrágyaz'par hajtóerejét ért háborús károsodások

Hajtóerő (erőgépek és villamos- motorok) teüesítőképcssége

_ , A hajtóerő

, kW ban , csökkenésének

Megnevezés

arám a

1944. 1945. %

március 31. június 30.

Műtrtígyaipar összesen . 24 352,B 3 310,6 86,4

A műtrágyagyártás helyzete 1945—ben sokkal súlyosabb volt, mint az első világháború után. Amíg 1920 után a műtrágyaipar egyik legnagyobb gondja a nyersanyag beszerzése volt, 1945-ben, ha állt is volna elegendő nyersanyag műtrágyagyáraink rendelkezésére, azt a gyárak épületének, be- rendezéseinek pusztulása következtében nem lehetett volna hasznosítani.

A műtrágyaipar termelésének hanyatlása nemcsak sok szerencsésebb hazai iparág termelésének csökkenését múlta felül, de jóval meghaladta még azoknak az európai országoknak termeléscsökkenését is, amelyek területe nagyarányú hadműveletek színhelye volt.11

Néhány európai ország műtrágyatermelése a második világháború előtt és után

Szuperfoszfát Nitrogénműtrágva

Ország termelés 1946-ban

1938 a 100 1938/39 !: 100

Anglia . . . ... . . . . 226,4 186,3

Ausztria ... . 773,3

Belgium . . . ... . . 166,4 l36,1 Csehszlovákia . . . . 62,5 89,4

Dánia . . . ... 89 6 —

Görögország ... 1083 —

Franv iaország . . . . 79,0 733

Hollandia ... 17,4 405

Lengyelország . . . . 69,7 77,5

Magyarország* ... 5.8 3,6

Svédország ... . . . l30,0 248,8

* Az ada—tok 1938, és 1946. naptári évre vonatkoznak.

" Swtístical Yearbook, United Nations. New—York. 1951. és 1954.

MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMELÉSE ES FELHASZNÁLÁSA 29

A feladat, amelyet a termelés megindításával műtrágyaiparunk dolgo—

zóinak meg kellett oldaniok, óriási erőfeszítéseket követelt. A romok eltaka—

rítása, a hajtógépek, berendezések kijavítása és üzembeállítása nem sok- kal a háború befejezése után megkezdődött, és erőteljes ütemben folytató—

dott annak ellenére, hogy a vállalatok munkáslétszáma az üzemek kényszer—

leállása után kb. az egyharmadára csökkent.

Előbb a Budapesti Kénsavgyár szuperfoszfát üzeme kezdte meg a ter- melést. A Péti Nitrogénművek gyors üzembehelyezése már" jóval több ne- hézségbe ütközött. A gyár alapanyagtermelő kapacitásának még harmadré—

szét sem állították helyre, amikor a műtrágyaüzem 1946-ban a Szovjetunió—

ból szállított ammonnitrát továbbfeldolgozásával pétisót állít elő.

A gyárak termelése 1946—ban még nem jelentős és alig néhány százalé- kát teszi ki annak a mennyiségnek, amelyet a háború befejezését közvetle—

nül megelőző években termeltek. A termelés gyors megindításának mégis igen nagy jelentősége volt, mivel a mezőgazdaságnak rendkívül nagy szük- sége volt minden kilogramm műtrágyára, amellyel a háborús évek alatt le—

romlott talajok tápanyagellátását javíthatták.

1946—ban a műtrágyaipar munka— és hajtóerővel való ellátottsága, ter—

melése, a felhasznált tüzelőanyag és energia mennyisége 1943—hoz, valamint az utolsó békeévhez viszonyítva a következő volt:

A műtrágyaipar néhány jellemző adata

(Index: 1938 2100)

Haitóerö— Felhasznált Termelés—

Munkás- trlj *sítű— . .

ÉV létszám képesség szén vwlhmios— szuperfoszfát pétisó

(kW) (t) (lgggráaó) (t) (45)

1938 . . . lO0,0 1000 1000 100,0 100,0* ! 100 01

1943 . . . _159,7 103,3 115,4 165,9 47,5 156,3

1946 . . . 61,9 58,9 2,5 8,2 5,8 Z,!)

Az 1946. évi adatok is, amelyek közel két év újjáépitő munkájának eredményét már magukban foglalják, szemléletesen bizonyítják, hogy mű—

trágyaiparunk termelésének a háború előtti színvonalra emelése nem kis áldozatot jelentett a magyar nép számára.

A szuperfoszfát termelésének megindulása után elsőrendű fontosságú volt, hogy a mezőgazdaság legminimálisabb nitrogénhiányát kielégítsük.

Erre két lehetőség kínálkozott: Vagy az ammonnitrát behozatalának tovább fenntartásával, vagy a Péti Nitrogénművek teljes újjáépítésével biztosítani a nitrogénműtrágya ellátást. Első esetben évi 40 000 tonna mészammonsa—

létrom előállításához szükséges ammonnitrát behozatala évente kb. 1 200 000 dollárba került volna. A Péti Nitrogénművek újjáépítése ezzel szemben elő—

zetes számítások szerint mintegy 2 millió dollárt tett volna ki. Kormányza—

tunk a gyár legsürgősebb újjáépítését határozta el, és a hároméves tervben a pétisótermelés megindítására és a szuperfoszfáttermelés kiszélesítésére 82 millió forintot irányzott elő.

A helyreállítás során, amely 1948. februárjában fejeződött be, a gáz—

gyárat, az ammóniagyárat, továbbá a salétromüzemet a háború előtti kapa—

citásra állították vissza. A pétisótermelés növelésére egy új berendezést is üzembeállítottak a régi berendezés mellett.

so ' * ' J mmdvxcs mszm

A Péti Nitrogénművek üzembehelyezésével egyidejűleg termelni kezd az 1945. óta üzemen kívül levő Ipari Robbanóanyaggyár szuperfoszfát— ' üzeme is.

Az újjáépítő munka nagy része 1948-ig tehát befejeződött, és jelentős sikereket hozott. Szuperfoszfátgyáraink nem teljesen három év leforgása alatt ismét a háború előtti termelési kapacitással rendelkeztek, míg a nitro- génműtrágyagyártás nemcsak elérte, de meg is haladta a felszabadulás előtti évek termelési lehetőségeit.

Műtrágyaiparunk fejlődése az első ötéves terv idején

Az első ötéves terv a műtrágyatermele's jelentős növelését irányozta elő. A feladatot a műtrágyaipar 1949. évi kapacitásával megoldani már nem lehetett. Új szuperfoszfát- és nitrogén műtrágyagyárakra, a meglevők rekonstrukciójára volt szükség. Az új üzemek megépítését, a régiek kor—

szerűsítését a tervtörvény a vegyipar fejlesztésére előirányzott közel 2 mil—- liárd forintos (később 3,6 milliárdra módosított) beruházási keretből bizto—

sította.

A jelentősebb üzembehelyezett beruházások az első ötéves terv idősza—

kában a Péti Nitrogénműveknél a salétromsavgyártás, a Budapesti Kénsav—

gyárnál és új létesítményünknél, a Tiszamenti Vegyiműveknél, a kénsav—

gyártás kapacitását növelték. Utóbbival megteremtettük az alapját a kor—

szerű nagy szuperfoszfátgyárnak. A Budapesti Kénsavgyárnál üzembehe—

lyeztek egy új szuperfoszfát granuláló berendezést is, amely szemcsés szu- perfoszfát előállítását teszi lehetővé.

1955-ben befejeztük a Péti Nitrogénművek kapacitásának 50 százalé——

kos bővítését. 1955. októberében megkezdtük a nitrogénműtrágya gyártását a Borsodi Vegyi Kombinát Nitrogénmüvében, és ez az üzem 1956—ban már két szintéziskörrel dolgozik. Ez azt jelenti, hogy 1956—ban kétszer annyi mű- trágyát ad, mint a Péti Nitrogénművek a bővítés előtt.

Az ötéves terv során a műtrágyák alapanyagaiból és a különféle műtrá—

gyákból termelésünk a következő volt:"

A műtrágyaalapanyag- és a műtrágyatermelés alakulása

(Index: 1949 su 100)

1938. I 1950. I 1954.

Termék

évben

Kénsav ... Sl,3 119,1 22l,6

Szuperfoszfát ... 58 .8 ,; 1643 189,6 Csontliszt és dara ... l33,l 1803 1383

Ammónia ... 523 1326 l48,4

Pétisó ... 48,7 ll7,3 I20,2

Ammóniumszulfát ... l70,7 l44,7 236,5

A hazai foszforműtrágyatermelés emelkedésének üteme jelentősen meghaladta a fontosabb európai országok termelésének növekedési ütemét.

A nitrogénműtrágyatermelés azonban nem emelkedett olyan mértékben, mint egyes európai országokban.

A nitrogén— és foszfortrágyatermelés fejlődése tápanyagra átszámítva, :: második világháború után néhány európai országban:12

" Yearbook of Food and Agricultural Statistics. Washington. 1949" 1952, 1953.

Statistical Yearbook, United Nations. New-York. 1962.

MAGYARORSZÁG MUTRAGYATERMEIESE ES FELHASZNÁLÁSA 31

A nitrogén— és foszforműtrágyatermelés 1953-ban (Index: 1938 : 100)

Ország Nitrogén ; Foszfor

Anglia ... 24868 189,9

Belgium ... 189,2 76,8

Franciaország ... 146,9 145,8 Hollandia ... 2462 118,9 Magyarország ... 220,0 320,8 Dánia ... —- l28,8

Számottevően növekedett a műtrágyagyártás termelékenysége. A növe—

kedést főként a termelőkapacitás jobb kihasználásával és szervezettebb ter—

meléssel érték el az üzemek. Amíg 1949—ben a szuperfoszfátgyártásnál 59,3 százalékra, a nitrogénműtrágyagyártásnál 742 százalékra használták ki a berendezések teljesítőképességét, ez az arány 1954—ben 88,8 és 89,2 száza—

lékra emelkedett.

A műtrágyagyártás termelékenysége 1949 és 1954 között

(százalékban)

Megnevezés 1949 1950 1951 ! 1952 t 1953 ; 1954

Nitrogénműtrágya, ... lO0,0 ll4,8 l32,6 l33,1 l36,7 154,6 Szuperfoszfát ... 100,0 164,6 159,0 154,9 169,9 169,9

A műtrágyaipar fejlesztési feladatai

A műtrágyaipar, bár a termelés 1950—1955. között jelentősen nőtt, nem tudta teljesen végrehajtani a tervben előírt feladatokat. A Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénüzeme és a Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára ugyanis az előírt határidőnél későbben kezdte meg az üzemszerű termelést.13 A második ötéves tervben a műtrágyatermelés fejlesztését további jelentős új létesítményekkel segítjük elő, de mindamellett feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségekkel rendelkezünk a termelés további emelésére, új műtrágyafélék gyártásának megkezdésére.

Mielőtt a műtrágyaipar termelésének kibővítési lehetőségeivel foglal-' koznánk, le kell rögzítenünk, mi legyen az a szint, amelyet mezőgazdasá—

gunknak a műtrágyatelhasználásban el kell érnie. Jelenleg a mezőgazdasági termelő szektorok közül állami gazdaságainkban legmagasabb a műtrágya- felhasználás. Ebben a szektorban 1954—ben az összes műtrágyaí'ogyaszta's katasztrális holdanként majdnem kétszer magasabb volt, mint Lengyelország 1953. évi átlagos fogyasztása, és kb. ugyanannyit tett ki, mint Ausztriáé, Csehszlovákiáé vagy Franciaországé. A közepes műtrágyafelhasználó euró- pai országok szintjét elérő állami gazdaságaink műtrágyafelhasználása ki—

a A Központ-i Statisztikai Hivatal jelentése az 1955, évi népgazdasági terv teljesítéséről. Szabad Nép.

l956. január 22.

indulási alapul szolgálhat a műtrágyagyártás és felhasználás növelésének megállapításánál. Az állami gazdaságok felhasználásából kiindulni annál inkább helyes, mivel a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel együtt egyre inkább adva lesznek mezőgazdaságunk egésze részére azok az előfeltételek, amelyek nemcsak lehetővé teszik, de meg is kívánják a talaj fokozottabb arányú mesterséges tápanyag—utánpótlását.

Vizsgáljuk meg műtrágyafajták szerint, milyen termelési lehetőségek állnak műtrágyagyártásunk rendelkezésére, hol, milyen irányban kell nö- velni a termelést, hogy tíz éven belül, a harmadik ötéves terv végére az ál—

lami gazdaságok jelenlegi műtrágyafelhasználási átlaga országos átlag le—

gyen.

a) Nitrogén— és foszforműtrágyagyártás

A tanulmány a következőkben a nitrogén— és foszforműtrágyagyártás fejlesztési lehetőségével foglalkozik. A szerző a mútrágyagyártás hazai és világpiaci áraiból ki—

indulva részletes számításokat végez és arra a következtetésre jut, hogy a Tiszavidéki Vegyikombinát nitrogénüzemének és a Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfátüzemének megépítése után kifizetőbb lenne újabb nitrogén— és szuperfoszfátgyár üzembehelyezé- sével műtrágyafelhasználásunk nagy elmaradottságát felszámolni. A már tervezés és építés alatt álló, valamint a szerző által javasolt üzemek megépítése után mezőgazda- ságunk műtrágyafelhasználása a közepes műtrágyafelhasználó európai országok szint—

jét érné el.

b) Káliműtrágyagyártás

Hazánk mezőgazdaságának rendkívül alacsony káliműtrágya fogyasztá—

sát hazai, vízben oldható káliumoxid-előfordulás hiányában a felszabadulás előtt, de azután is import útján elégítették ki. A káliműtrágyát a világpiacon hosszú ideig monopólhelyzetben levő Németországból szereztük és szerezzük be jelenleg is. Igen nagy jelentőségű a hazai káliipar megteremtése szem—

pontjából az a felfedezés, amit dr. Scherf Emil geológus tett az Eperjes——

Tokaji-hegységben Telkibánya község közelében. 1950—1954—ig bányageoló—

giai felvételek során nagy mennyiségű kálitrachit alapú kőzetet talált, amelynek káliumoxid—tartalmát az Országos Földtani Intézet vegyelemzései alapján átlagosan 10—12 százalékban állapították meg. A rendelkezésre álló összes kálitrachit vagyont 10 százalékos káliumoxidban kifejezve 380 millió (4-100 —140 millió) tonnára becsülik. A felfedezés után a kálitrachit hazai hasznosításának kérdésével több országos intézményünk, mint a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tervhivatal, az Eötvös Lóránd Tudo—

mányegyetem Ásvány- és Kőzettani Intézete, a Nehézvegyipari Kutató Inté- zet stb. foglalkozott.

A felhasználás lehetőségeit kettős irányban kutatták:

1. Vajon a finoman porított kálitrachit közvetlenül, esetleg előzetes bio—

kémiai feltárással műtrágyaként felhasználható—e vagy sem?

2. Milyen módon és milyen összegű beruházásokkal lenne megoldható a kálisónak a kőzetből vegyi úton való feltárása.

A vizsgálatok és számítások során egyes intézetek különböző ered—

ményre jutottak. Helyes lenne, ha az Országos Tervhivatal ismét napirendre tűzné a hazai kálitrachit hasznosítási lehetőségeinek megvizsgálását. A si—

keres megoldás azt jelentené, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Ké—

miai Tudományok Osztálya véleménye szerint a magyar talajok évi 51 900 tonna kálium igényét alapulvéve a jelenlegi devizaforint árakon számítva évenként 30—40 millió devizaforintot tudnánk megtakarítani.

MAGYARORSZÁG XMUTRAGYATERMELESE ÉS ÉELHASZNALASA 33

c) Kevert és teljes (összetett) műtrágyák gyártása

A növények mesterséges tápanyagainak gyártásánál már régen mutat- koztak törekvések olyan műtrágyák előállítására és felhasználására, ame—

lyek a legfontosabb növényi tápanyagokból, a nitrogénből, a foszforból és a káliból kétfélét vagy mind a hármat tartalmazzák. A kevert és teljes mű- trágyák termelése a legfontosabb műtrágyatermelőés felhasználó országok—

ban a második világháború előtti években nagyarányú fejlődésnek indult, és az összes felhasznált műtrágyák igen nagy százalékát tették ki.

A kevert (mechanikailag összekevert) és teljes (vegyileg ,,homogeni—

zált") műtrágyák részesedése az összes műtrágyafelhasználásban :14

Ország Százalék

Amerikai Egyesült Államok (1936—1941 évek átlaga) ... 70—72 Kanada (1936—1946 évekxátlaga) ... 67—86 Németország (1936—1938 évek átlaga) ... 40 Japán (1937—1940 évek átlaga) ... . ... 12 Nagybritannia (1940—1945 évek átlaga) ... 50

A kevert műtrágyák felhasználása a háború befejezése után nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, de Angliában, Franciaországban is ismét tért hódít.

A kevert és összetett trágyák a gyártásnál és felhasználásnál mutatkozó előnyeik következtében hazánkban is érdeklődésre tarthatnak számot. Gyár- tásukra még egyetlen műtrágyaüzemünk sem rendezkedett be. Az előállítás az üzemi kísérleteket is sikerrel befejezte. Az új technológia, amely a szu—- perfoszfát hatását 10—30 százalékkal felülmúló dikalciumfoszfát, valamint a nitrogént és foszfort homogén keverék formájában tartalmazó műtrágya előállítását biztosítja, még azzal az előnnyel is jár, hogy a nyersfoszfát fel- tárását kénsav helyett a hazai nyersanyagok felhasználásával gyártott sa—

létromsavval teszi lehetővé.

Hazánk új műtrágyagyáraiban feltétlenül alkalmazni kell a teljes mű—

trágyák gyártási technológiáját. Célszerűnek látszik két standardizált össze- tételű teljes műtrágya gyártása, egyiket a gabonaneműek, másikat a kapá—

sok igényeihez alkalmazva.

::

Az új műtrágyagyárak építésénél és a régiek korszerűsítésénél a mező- gazdaság műtrágyaigényének kielégítésén kívül elsőrendű fontosságú a gaz-

daságos termelés kérdése.

A gazdaságosabb termelést elősegítő nagy beruházások mellett figye—

lembe kell venni azokat a lehetőségeket is, amelyeket a működő műtrágya—

üzemekben a műszaki előírások, az anyagnormákra, kihozatali hatásfokokra vonatkozó utasítások pontos betartása, kisebb vagy nagyobb jelentőségű technológiai újítások bevezetése jelent.

A gazdaságosabb technológiai eljárások bevezetésénél üzemeinknek sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodniok a Nehézvegyipari Kutató Intézet munkájára.

" T. P. Unanjanc: Ásványi műtrágyák. Moszkva. 1949, 127. old., oroszul.

3 Statisztikai Szemle.

34 HALKOVICS LA Lo '

A mezőgazdaság gazdaságos műtrágyaellátásánál, miután a felhasználás egyre nagyobb mennyiségű műtrágya és annak gyártásához szükséges nyersanyagok szállítását teszi szükségessé, nem hanyagolható el a műtrá—

gyagyárak telepítési kérdése sem. 1954—ben a Dunántúl és Alföld részese—

dése az összes felhasznált műtrágyából egyaránt 45—45 százalék volt. A fennmaradó 10 százalékot az ország északi részében használtuk fel. Ez az arány a közeljövőben sem változhat jelentősen, és ezt a körülményt a mű—

trágyaipar távlati fejlesztési terveiben feltétlenül figyelembe kell venni.

Műtrágyafelhasználásunk a második világháború befejezése után

A második világháború alatt egyre kevesebb mennyiségű istállótrágya és műtrágya került a magyar termőföld talajerejének visszapótlására. A ta—

lajerő—utánpótlás rendkívül alacsonyra összezsugorodott lehetőségének is Véget vetett a háború befejező időszaka, amikor hazánk területe közvetle- nül is a hadműveletek színhelyévé vált.

A hadműveletek idején az állatállomány legnagyobb része megsemmi- sült. 1945—re a szarvasmarhák száma közel 60 százalékkal, a sertéseké 75 százalékkal, a juhoké több mint 20 százalékkal csökkent az 1942. évihez vi- szonyitva. A felhasználható istállótrágya mennyisége még az állatállomány csökkenését is meghaladta, a megmaradt állatok hiányos takarmányozása és a trágyahordás nehézségei következtében. Az istállótrágyatermelés nagy—

fokú csökkenése, a műtrágyaellátás csaknem teljes megszűnése két olyan tényező volt, amely a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségére több éven át nyomasztólag hatott.

A műtrágyafelhasználás, a terméseredmények és a 100 kat. hold számára eső állatállomány visszaesése a háború befejezése után

33533 100 állxtokvggáxínfdóg 656 Terméseredmények (alkat. hold)

ÉV felhasználás

(kg/kat. hold) szarvasmarha sertés búza rozs cukorrépa

1938 1,36 18 50 9,6 7,3 127,0

1945 0,02 10 ll 5,0 4,6 51,0

1946 O,12 11 13 5,6 5,2 50,0

Index: 1938 :: 100

, 1938 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

1945 1,5 55,6 22,0 52.0 630 40,2

1946 8,8 61,1 26,0 58,3 71,2 39,4

A tápanyagutánpótlás hanyatlása következtében, amely jóval nagyobb mértékű volt, mint a háború sújtotta legtöbb európai országé, fennforgott a magyar föld fokozatos kimerülésének veszélye. A legfontosabb feladat volt tehát a föld termőképességének fokozása. Az istállótrágyázás mennyiségé—

nek és minőségének emelésén kivül gondoskodni kellett az adott lehetősé—

geken belül a gazdák műtrágyaellátásáról. Pétisó gyártásunk a szovjet am-

MAGYARORSZAG MUTRAGYATERMELÉSE ES FELHASZNÁLÁSA * 35

monnitrát felhasználásával 1946-ban megindult. Sikerült a szuperfoszfát—

gyártás nyersanyagbeszerzési nehézségeit elhárítani. A műtrágyagyártás megindulása, amely csak igen kis hányadát elégítette ki az ország akkori műtrágyaszükségletének, igen nagy segítséget jelentett a mezőgazdaság ter—-

mőképességének fokozásában.

1947—ben a hároméves terv megindulásakor kormányzatunk az eddi—

gieknél is fokozottabb figyelmet tanúsított a mezőgazdaság rendkívül hiá—

nyos növényi tápanyagutánpótlása iránt. A hároméves terv keretében 82 millió forintot biztosított a műtrágyaipar termelőképességének helyreállí—

tására és 33 milliót műtrágyahitelezési akciók lebonyolítására.

A műtrágyafelhasználás alakulása 1929—1954 évben

(százalékban)

% , 21300 %

200

x%," 203

180 —3733 7740 X" aes

460 —— § X; —— 450

4140 —

—- am

§ * x

120 —x 7725, x XXXV— 426:

400 ——§ ma" x X §— mo

ao —§ § x x x _ so

eo— —— 50

X X x

ao —X x 555 x X— ao

x X X x 20

o ! ! 2'0 ! kg? X í ! c

4929! 193814945 149463 4947 4948! 494914954

A hároméves terv első évének sikeres végrehajtása tette lehetővé, hogy 1947 őszén 2000 vagon, majd 1948 tavaszán újabb 300 vagon szuperfoszfát került kedvezményes áron a gazdák között elosztásra. Pétisóból 1948 tava-—

szán 10 000 tonnát kapott kedvezményes áron a mezőgazdaság. Az előállí—

tási és az eladási ár közti különbözetet a hároméves terv beruházási számlája fedezte.

A sikeres műtrágyaakciók nyomán műtrágyafelhasználásunk már a há—

roméves terv időszakában nemcsak elérte, de jelentősen felülmúlta a má—

sodik világháború előtti békeévek felhasználását.

A műtrágyafelhasználás az ötéves terv végére nemcsak elérte, de jelen—

tősen túlszárnyalta az 1928. évi, a háború előtti legmagasabb felhasználást.

3—

HAonwcs ütsz—m

A műtrágyafelhasználás növekedése az ötéves terv idején

Egy kat. holdra szobglgítrágyahntóanyag Index: 1949 a 100

!

nitrogén foszfor káli összesen nitrogén foszfor káli összesen

O,33 2,72 0,21 3,26 45,2 238,6 77,8 152,3

O,73 l,!4 0.27 2,l4 100,0 100,0 IO0,0 100,0

1,12 l,88 0,44 3,44 153,4 164,9 163,0 160,7

l,46 2,63 0,66 4,75 200,0 230,7 244,4 222,Ú

1,36 2,38 O,74 4,48 l86,3 208,8 274,1 2093

l,4l 2,44 ) 0,86 4,71 193,l 214,0 318,5 220,l

2,49 2,84 1,12 6,45 34l,() 249,1 414,8 30l,4

ban egyre fontosabb szerepet töltenek be, és az 1945 óta jelentősen emelkedő szervestrágyatermelést hasznosan egészítik ki. E két legfontosabb talajerő—

pótlási eszköznek nagyarányú felhasználása, egyéb, kedvezően ható ténye——

zőkkel együtt elősegítette, hogy a háborús események nyomán visszaesett termésátlagokat az ötéves terv alatt emeljük. *

A műtrágyafelhasználás a második világháború előtt és után

Műtrágvahatóanyagfelhasználás (kg/kat. hold)

ÉV

! nitrogén foszfor káli összesen

1926—30 évi átl. (),19 2,08 0,29 2,56

1931—40 ,, 0,19 0,68 0,06 0,93

1945—49 ,, 0,33 0,45 (),06 (),84

1950—54 ,, 1,57 2,43 0,76 4,76

A műtrágyafelhasználás országos átlagaínak vizsgálata után nézzük meg, hogyan alakult a felhasználás megyénként (lásd a 37. oldalon lévő ábrát).

Ha Magyarország egyes megyéinek műtrágyafelhasználását egymással szembeállítjuk, jelentős eltéréseket találunk. Az élenjáró Komárom fogyasz—

tása például több mint kétszerese az utolsó helyeken álló Békés, Borsod és Csongrád megye felhasználásának. A megyék műtrágyafelhasználása közötti különbségek nem minden esetben indokoltak.

A műtrágyafelhasználás országos átlagának növelését az élenjáró me—

gyék fogyasztásának további emelésén kívül a lemaradok felzárkóztatásával kell elérnünk.

MAGYARORSZAG MUTRAGYATERMELESE ÉS FELHASZNALASA

37 Magyarország műtrágyfelhasználása 1954—ben megyénként

10 —A-g/ka£ úa/a'

—-—— W—lfg/katna/a- .o

.Níh—agén

s

;.ow

_.9

5—

— a 9— —

'7

6- _ J _.

"

e

5- —- — JW— - -

s

a— _ _ — — e — a

_XX X _ _. _ _

; Az

— —- - _ —— — — -— ;— — x'" — —-— _ 4

o $$$! nk: ; inxxlxy lexle ik; 1_ MX X (,

E § IE vu ! § E I'! Égeb §

Műtrágyafelhasználásunk növelésével összefüggő néhány kérdés

Az előző fejezetben röviden áttekintettük műtrágyafelhasználásunk 1945 utáni alakulását. Megállapítottuk, hogy mezőgazdaságunk tápanyag—

utánpótlásában olyan szerepet kezd betölteni a műtrágyák használata, amire 1945 előtt nem volt példa. A mezőgazdaság műtrágyatelhasználasának ilyen méretű növelésében jelentős érdemei vannak a magyar munkásosztálynak, amely a műtrágyák juttatásával is hozzájárult a mezőgazdaság szocialista alapjának megteremtéséhez. Műtra'gyafelhasználásunk növelésében elért eredmények azonban csak kezdetét jelenthetik annak a mulasztásnak fel—

számolásában, amelyben a magyar mezőgazdaságnak a második világháború előtti idők agrárpolitikája következtében volt része. Rendkívül sok tennivaló akad, ha azt akarjuk, hogy az északi és nyugati szomszédos országok jelen—

legi színvonalat elérjük. A következőkben néhány olyan kérdéssel foglalko—

zunk, amelynek megoldása elengedhetetlen előfeltétele műtrágyafelhaszná—

lásunk további töretlen emelkedésének.

a) Talajvizsgálat és tápanyagarány

A műtrágyázás optimális hatását csak akkor biztosíthatjuk, ha mind a három legfontosabb tápanyag megfelelő mennyiségben és arányban kerül felhasználásra. A célszerű tápanyagarányt a talaj tulajdonságai, természetes tápanyagkészlete, más forrásokból származó tápanyagbevétel módja és nagysága, bevitt tápanyagok oldhatósága, az egyes kultúrnövények igényei határozzák meg. A tápanyagösszete'tel kialakításához szükséges adatokat a világ mezőgazdaságilag fejlett országaiban számtalan pontos kísérlet során, a legkülönbözőbb természeti adottságok között állapítják meg. Megfelelő el—

járások alakultak ki a talaj hasznosítható növényi tápanyagtartalmának megállapítására. Hazánk —— azt lehet mondani —— úttörő volt a rendszeres talajtani vizsgálatok megkezdésében. A vizsgálatok a talajtan világhírű tu—