• Nem Talált Eredményt

TÖREDEZETTSÉG ÉS ÖSSZEKAPCSOLTSÁG A HAZAI NEVELÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK TÁRSSZERZŐI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATAIBAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "TÖREDEZETTSÉG ÉS ÖSSZEKAPCSOLTSÁG A HAZAI NEVELÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK TÁRSSZERZŐI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATAIBAN"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

XVI. Pedagógiai Értékelési Konferencia 16th Conference on Educational Assessment

2018. április 26–28. 26–28 April 2018

70

TÖREDEZETTSÉG ÉS ÖSSZEKAPCSOLTSÁG A HAZAI NEVELÉSTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK TÁRSSZERZŐI EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZATAIBAN

Molnár Pál *, Tóth Edit **, Pintér Henriett ***

* KRE BTK, ELTE TTK

** MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport

*** Semmelweis Egyetem

Kulcsszavak: társszerzőség; szakmai együttműködés; hálózatkutatás

Elemzéseinkben a hazai neveléstudományi folyóiratok szerzői közötti szakmai együttműködések hálózatával foglalkoztunk. A szakmai együttműködések vizsgálatának egyik eszköze a társszerzőség elemzése (Katz & Martin, 1997). Az együttműködés szakértelem és kollegialitás szempontjából egyaránt fontos, mivel hatással van a produktivitás, a diskurzusok és a szakmai kapcsolatok alakulására (Katz & Martin, 1997;

Melin, 2000). Ezen felül az intézményi finanszírozásban jelentős mértékben előtérbe került az eredményközpontúság, a rendszeres értékelés (Kauppinen & Kaidesoja, 2014);

a finanszírozás egyre inkább kutatási és publikációs eredményekhez kötött (Shore, 2008).

Szinte minden tudományágban megnövekedett a szakmai együttműködés (Schubert, 2015), és egyre inkább a folyóiratok válnak a tudományos eredmények megjelenteté- sének elsődleges színterévé (Csaba et al., 2014). Vizsgálatunk célja volt, hogy felrajzoljuk a neveléstudományi folyóiratokban leképeződő szakmai együttműködések társszerzői hálózatát. Részvizsgálatunk középpontjában a társszerzői együttműködésben részt vett szerzők közötti összekapcsolódás és az együttműködési hálózat töredezettsége áll, mert ez alapvetően meghatározza az együttműködések mechanizmusait (Moody, 2004). A méréseket az egymással társszerzői kapcsolatban lévő szerzők komponensei alapján végeztük a méretük és a mennyiségük számbavételével. Az elemzésekhez négy hazai szakfolyóirat (Educatio, Iskolakultúra, Magyar Pedagógia, Új Pedagógiai Szemle) 1991 és 2016 közötti lapszámainak tudományos publikációit használtuk fel. A mintához a folyóiratok rovatstruktúráját vettük figyelembe, amihez a publikációk biblográfiai adatait a MATARKA digitális folyóirat-adatbázisából nyertük. Mintánk összesen 8053 publikációt tartalmaz, amit 4248 szerző jegyez. Eredményeink szerint az összes publikáció 87%-a egyszerzős, csupán 13%-a több szerző munkája. A szerzők 63%-a kizárólag egyszerzős publikációkat írt. Elemzésünkkel 412 társszerzői szigetet tártunk fel. Ezek mérete nagy szórást mutat, a legnagyobb, jelentős kiterjedésű sziget részeként 366 szerző kapcsolódik egymáshoz közvetlenül vagy közvetetten, az ehhez tartozó szerzők mégis csupán az összes szerző 9%-át adják. Azonban a második és a többi komponens mérete jelentősen kisebb. Megállapíthatjuk, hogy a folyóiratokban leképeződő társszerzői hálózat jelentős mértékben töredezett, ám a publikációk formájában megmutatkozó szakmai együtt- működések láncolata egy nagy, kiterjedt szakmai hálózat formájában már jelen van a tudományterületen. Az összekapcsoltság azonban számos módon növelhető, például a tapasztalattal rendelkezők közötti, illetve a köztük és az újonnan érkezők (pályakezdő, doktorandusz) közötti társszerzős együttműködések növelésével (Aitchison & Lee, 2006). A társszerzőség a közös tudásalkotás és -gondozás, valamint a szakmai szocia- lizáció fejlődése szempontjából fontos; érdemes fejlesztésére figyelmet fordítani és további vizsgálatokat végezni.

T-12

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1376 részvényes tulajdoni hányadának számszerűsítéséhez, illetve az időben változóan megmutatkozó részvényhányad kezelése érdekében, minden részvényes

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Míg a dualizmus – és tegyük hozzá: a reformkor – igen kedvelt korszaka a sajtótörténeti kutatásoknak, addig a huszadik század, viharos politikai fordulataival és

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A kongruencia/inkongruencia témakörében a legnagyobb elemszámú (N=3 942 723 fő) hazai kutatásnak a KSH     2015-ben megjelent műhelytanulmánya számít, amely horizontális

Ennek alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a kiegyezés után a magyar kormány megszervezésekor jelentős mértékben támaszkodtak az önkényuralmi időszak