AZ ENGELSI MOZGÁSFORMÁK OSZTÁLYOZÁSÁNAK TOVÁBBFEJLESZTÉSI KÍSÉRLETEI
DR. SZILVÁSI LAJOS
Ez a t a n u l m á n y egy nagyobb t e r j e d e l m ű dolgozat része. A r r a vállalkozik csupán, hogy b e m u t a s s a a m o z g á s f o r m á k k a l kapcsolatos m a r x i s t a h a g y a t é k né- h á n y t o v á b b f e j l e s z t é s i kísérletét.
Engels f o g a l m a z t a meg először a különböző mozgásformák és a s a j á t o s anyagfajták d i a l e k t i k u s egységének elvét a „Természet d i a l e k t i k á j a " című m ű - vében. Az azóta eltelt közel 100 év a l a t t a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k , k ü l ö n ö s e n a m o z g á s f o r m á k és az anyagi s t r u k t ú r á k m e g i s m e r é s é b e n óriásit l é p t e k előre.
Ezeknek az ú j e r e d m é n y e k n e k filozófiai általánosítása sürgető f e l a d a t k é n t j e l e n t - kezik n a p j a i n k b a n .
A t u d o m á n y o k l e g ú j a b b e r e d m é n y e i igazolták a m a r x i s t a h a g y a t é k — első- s o r b a n Engels g o n d o l a t a i n a k — elvi részét, de teljesen ú j megvilágítást k a p o t t elméletük f o r m a i oldala, a m o z g á s f o r m á k k o n k r é t r e n d s z e r e .
A m a r x i s t a h a g y a t é k — elsősorban az engelsi — továbbfejlesztési kísérletei közül B. M. KEDROV,1 A. I. I G N A T O V2 és RADI PÉTERÉ megoldását vizsgál- juk meg.
V á l a s z t á s u n k a t indokolja egyrészt az a tény, h o g y ezek a l e g i s m e r t e b b to- vábbfejlesztési kísérletek h a z á n k b a n , másrészt k ö z v e t l e n ü l f e l h a s z n á l h a t ó k ok- tató-nevelő m u n k á n k b a n .
N e m foglalkozik a t a n u l m á n y a t é m á v a l kapcsolatos filozófiai i r o d a l o m b a n vita t á r g y á t képező olyan k a t e g ó r i á k k a l , m i n t pl. mozgásforma, a n y a g f a j t a , szint, mivel az e m l í t e t t nagyobb t e r j e d e l m ű dolgozat m á s fejezeteiben e z e k n e k a k a t e g ó r i á k n a k az értelmezése m e g t a l á l h a t ó . Nem t a r t a l m a z z a t o v á b b á a h á r o m továbbfejlesztési kísérlet összehasonlítását, k r i t i k á j á t sem, m e r t ez a dolgozat m á s fejezeteiben u g y a n c s a k szerepel.
F e l a d a t u n k t e h á t a kedrovi, ignatovi, Rádi-féle megoldás b e m u t a t á s a .
1. Kedrov továbbfejlesztési kísérlete
Ez a kísérlet n e m a legkorszerűbb a m o z g á s f o r m á k osztályozási megoldásai közül, de legközvetlenebbül épül r á az engelsi mozgássorra, s ezáltal n a g y o n a l k a l m a s a változtatások b e m u t a t á s á r a . Az is i n d o k o l j a ehhez a megoldáshoz való kapcsolódásukat, mivel ez az egyik legismertebb, l e g e l t e r j e d t e b b t o v á b b - fejlesztési kísérlet h a z á n k b a n .
F e l a d a t á u l tűzte ki Kedrov az a n y a g alapvető m o z g á s f o r m á i n a k vizsgálatát, melyet az engelsi lineáris mozgássorra épít rá. Az engelsi mozgássort részben
29
meghosszabbítja, bizonyos p o n t o k o n e l á g a z t a t j a . Ebben rejlik m e g o l d á s á n a k egyik fogyatékossága.
Hasonlítsuk össze az engelsi és k e d r o v i m o z g á s f o r m á k általános sorát.
Sematikusan ábrázolva:
AZ ENGELSI ÉS KEDROVI MOZGÁSSOR ÖSSZEHASONLÍTÁSA
| KEDROV |r %
Az ábra szemléletesen m u t a t j a , hogy K e d r o v valóban az engelsi lineáris m o z g á s f o r m á k s o r á t v e t t e alapul. A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k belső s t r u k t ú r á j á b a n végbement változásokat e l á g a z á s o k k a l érzékelteti. Engelstől eltérően a szuba- t o m á r i s fizikai m o z g á s f o r m á v a l k e z d i a sort, a geológiai mozgással meghosszab- b í t j a azt, a k é m i a i n á l pedig e l á g a z t a t j a .
A legnagyobb eltérés a m o z g á s f o r m á k s o r á n a k első h á r o m t a g j á n á l talál- ható. Engels az a d o t t kor t u d o m á n y o s s z í n v o n a l á n a k (és k o r l á t a i n a k ) megfele- lően a m e c h a n i k a i mozgással — m i n t a l e g e g y s z e r ű b b m o z g á s f o r m á v a l — kezdi a sort, melyet a fizikai és k é m i a i mozgás követ.
K e d r o v n á l a s z u b a t o m á r i s f i z i k a i mozgást a kémiai és a m o l e k u l á r i s fizikai m o z g á s f o r m á k k ö v e t i k . A k é t mozgássor a fizikai mozgásnál (Engels), illetve a m o l e k u l á r i s fizikai mozgásnál (Kedrov) találkozik először. A biológiai é s t á r s a - d a l m i m o z g á s f o r m á k n á l e g y ü t t h a l a d a két sor.
Mindkét m e g o l d á s n á l k i e m e l t szerepet k a p a kémia m o z g á s f o r m a , Engelsnél a vegyi mozgás m e g y át biológiai mozgásba, K e d r o v n á l a k é m i a i mozgásból a divergencia jelensége jelenti az á t m e n e t e t a geológiai és biológiai mozgásfor- m á k r a .
A geológiai m o z g á s f o r m a n e m m e g y át k ö z v e t l e n ü l biológiai m o z g á s f o r m á b a , de jelentős szerepet játszik az á t m e n e t e k n é l , m e g t e r e m t v e az á t m e n e t lehetősé- gét az „ a m o r f é s „kolloid" á l l a p o t o k n á l .
30
Ugyancsak m i n d k é t m e g o l d á s n á l a biológiai mozgásból történik az á t m e n e t a t á r s a d a l m i m o z g á s f o r m á r a — b e t a r t v a az Engels által m e g f o g a l m a z o t t elvet:
az alacsonyabb r e n d ű t ő l a m a g a s a b b r e n d ű r e t ö r t é n ő fokozatos á t m e n e t elvét.
A következő s e m a t i k u s á b r a m é g szemléletesebben m u t a t j a a két mozgássor egymásraépítettségét és bizonyos továbbfejlesztési kísérletét a m o z g á s f o r m á k a n y a g i hordozóinak f e l t ü n t e t é s é v e l .
A Z E W G C I . 3 1 É S K E D . I O V I M O Z G Á S S O R Ö 3 S Z E H Á S O K L | 1 A S A
ÍKEDROV j
Az á b r a szemléletesen m u t a t j a a m o z g á s f o r m á k a n y a g i hordozóiban Engels kora óta bekövetkezett változásokat, a t u d o m á n y o k b a n v é g b e m e n t d i f f e r e n c i á - lódási f o l y a m a t o t .
K e d r o v megoldási kísérletében p r o b l é m a k é n t vetődik fel a m a k r o - é s m i k - r o m e c h a n i k a i mozgás elhelyezése az a n y a g m o z g á s f o r m á i n a k általános sorában.
A probléma m e g o l d á s á r a a m e c h a n i k a i mozgás t e r ü l e t é n olyan e l j á r á s t ve- zet be, amely szerint a m a k r o t e s t e k nagyon bonyolult mozgásának és a n y a g i hordozóinak csak „egy és külső o l d a l á t " veszi figyelembe. Ebben a g o n d o l a t m e - n e t b e n e l v o n a t k o z t a t u n k a m a k r o m e c h a n i k a i mozgás összes többi vonásától, a belső, minőségi sajátosságaitól.
A m a k r o m e c h a n i k a i mozgáshoz absztrakció ú t j á n j u t u n k el, e l v o n a t k o z t a t v a a mozgó test minőségi jellemzőitől, belső természetétől. A mozgásnak a t é r b e n és időben t ö r t é n ő h e l y v á l t o z t a t á s á t és a test tömegét vesszük csupán figyelembe.
Ezen az úton j u t u n k el a m e c h a n i k a i mozgás t a n u l m á n y o z á s á n a k k o n k r é t a b b te- rületére, amit „ d i n a m i k á n a k " nevez Kedrov.
További e l v o n a t k o z t a t á s révén e l t e k i n t ü n k a test t ö m e g é n e k sajátosságaitól is, s e k k o r a „ k i n e m a t i k a " t e r ü l e t é r e é r k e z ü n k , amely a mozgás „ g e o m e t r i á j a "
felfogásában.
A következő lépésben e l v o n a t k o z t a t u n k az időtől is, és a létezésnek csupán a tér f o r m á j á t vesszük figyelembe. E n n e k e r e d m é n y e k é n t a m e c h a n i k a i mozgás 31
t é r b e l i , g e o m e t r i a i oldala t á r u l e l é n k . Ezen a p o n t o n a m e c h a n i k a i t e r ü l e t r ő l a g e o m e t r i a t e r ü l e t é r e t é r ü n k á t , a h o l a mozgó és k ö l c s ö n h a t á s b a n álló t e s t e k t é r b e l i és m e n n y i s é g i viszonyait t a n u l m á n y o z z u k , v a g y i s a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k t e r ü l e t é r ő l a m a t e m a t i k a t u d o m á n y o k t e r ü l e t é r e é r ü n k .
I n n e n m á r a m a t e m a t i k á n b e l ü l f o l y t a t j u k a z a b s z t r a h á l á s t , s így e g y r e m e s s z e b b j u t u n k a t e r m é s z e t b e n v é g b e m e n ő k o n k r é t , m i n ő s é g i l e g s o k o l d a l ú moz- gástól. E l v o n a t k o z t a t v a az időtől, a g e o m e t r i á t ó l , a z a l g e b r a , a z analízis, a s z á m - e l m é l e t t e r ü l e t é r e é r k e z ü n k , a h o l a dolgok és j e l e n s é g e k t i s z t á n m e n n y i s é g i vi- s z o n y a i t t a n u l m á n y o z z u k . A t o v á b b i e l v o n a t k o z t a t á s elvezet a m a t e m a t i k a i lo- g i k á h o z , m a j d v é g e z e t ü l a l o g i k á h o z .
Az a b s z t r a h á l á s e r e d m é n y e k é n t a m o z g á s k i e m e l t o l d a l a i n a k és k o n k r é t f o r - m á j á n a k v i s z o n y á t v i z s g á l j u k .
H a s o n l ó s z e r e p e t játszik K e d r o v n á l a k v a n t u m m e c h a n i k a is, a m e l y a m i k r o - f o l y a m t o k n a k c s a k az egyik o l d a l á t t ü k r ö z i , az e g y e s a n y a g f a j t á k és m o z g á s f o r - m á i n a k s a j á t o s s á g a i t n e m veszi f i g y e l e m b e , h a n e m csak a m i k r o r é s z e c s k é k egész t e r ü l e t é n e k s a j á t o s s á g a i t , a m a k r o t e s t e k é v e l s z e m b e n .
U g y a n e z t az e j l á r á s t v o n a t k o z t a t j a K e d r o v a t e r m o d i n a m i k a i m o z g á s f o r - m á r a is.
Az élettelen t e r m é s z e t b e n v é g b e m e n ő m o z g á s f o r m á k k ö l c s ö n ö s k a p c s o l a t a
— s e m a t i k u s a n á b r á z o l v a :
kvantummechanikai mozgás makromechanikai mozgás
(mikrorészecskék) (makrotestek)
szubatomáris fizikai mozgás (magok, elektronok)
kémiai mozgás (atomok)
molekuláris mozgás (molekulák, az anyag halmaz-
állapotai)
geológiai mozgás (ásványok,
kőzetek)
termodinamikai mozgás (mikrorészecskék statisztikus sokasága) MAGYARÁZAT:
_ _ _ _ _ a makro- és mikromechanikai mozgásokat választja el a termodinamikai mozgásformától
— Z á r ó j e l b e n a m o z g á s f o r m á k a n y a g i h o r d o z ó i v a n n a k f e l t ü n t e t v e . K e d r o v m e g k ü l ö n b ö z t e t általános és részleges m o z g á s f o r m á k a t . Az é l e t - t e l e n t e r m é s z e t b e n az általános mozgásformákhoz s o r o l j a : a k v a n t u m m e c h a n i k a i , m a k r o m e c h a n i k a i é s t e r m o d i n a m i k a i m o z g á s f o r m á k a t .
A részleges mozgásformákhoz t a r t o z i k : a s z u b a t o m á r i s f i z i k a i , k é m i a i , m o - l e k u l á r i s fizikai, geológiai m o z g á s f o r m a .
32
Az általános és részleges m o z g á s f o r m á k kölcsönös viszonyainak sematikus ábrázolása — nyíllal jelölve az á t m e n e t e k e t :
kvantummechanikai mozgás
makromechanikai mozgás
geológiai mozgás
szubatomáris kémiai fizikai mozgás mozgás
biológiai mozgás termodinamikai
mozgás
kibernetikai mozgás
A kedrovi megoldás összefoglaló á b r á j a az anyag mozgásformáinak kölcsönös viszonyát n e m keletkezésük történelmi r e n d j é b e n m u t a t j a be, h a n e m a t e r m é - szet különböző területeinek egymás közötti strukturális viszonyainak szempont- jából.
Ebben a megoldásban a kémia a fizikát két részre osztja: szubatomáris és molekuláris fizikára. (Ezzel kapcsolatos megjegyzésünket a fizika és kémia vi- szonyát vizsgáló fejezetben m á r megtettük.)
Az összefoglaló táblázatról az is leolvasható, hogy Kedrov a t u d o m á n y o k rendszerét lényegében azonosítja a m o z g á s f o r m á k rendszerével, pedig itt m á r nem beszélhetünk közvetlen tükrözési kapcsolatról. Ez további fogyatékossága ennek a továbbfejlesztési kísérletnek.
A t u d o m á n y o k belső s t r u k t ú r á j á b a n végbement differenciálódás következ- tében egy-egy tudomány, n e m egyetlen mozgásformával foglalkozik csupán.
Ignatov következő megjegyzésével é r t ü n k egyet ebben a k é r d é s b e n :
„Az a n y a g mozgásformáinak a t u d o m á n y o k kölcsönviszonya szerinti osztá- lyozása pozitív szerepet játszott u g y a n a b b a n a periódusban, amikor a természet- tudomány m é g kevéssé volt differenciálva, m a viszont z a v a r j a az a n y a g mozgása valóságos képének a d e k v á t a b b visszatükrözését."4
A kedrovi mozgásformák általános sorát és az engelsi lineáris mozgássor kapcsolatát a következő összefoglaló s e m a t i k u s á b r a m u t a t j a :
3 33
CO
AZ ENGELSI ÉS KEDROV1 MOZGÁSFORMÁK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
K V A N T U M M E C H A N I K A I M O Z G Á S [ m i k r o r é s z e c s k é k ]
M A K R O M E C H A N I K A I M O Z G Á S [ m a k r o t e s t e k ]
É L Ö T E R M É S Z E T
KEDROV ENGELS
T E R M O D I M A M I K A I M O Z G Á S [ m i k r o r é s z e c s k é k s t a t i s z t i k u s s o k a s á g a ]
K I B E R N E T I K A I M O Z G Á S [ v e z é r l ő r e n d s z e r e k ]
2. Ignatov továbbfejlesztési kísérlete
Az engelsi h a g y a t é k továbbfejlesztési kísérletei között foglal el jelentős helyet A. I. Ignatov:5 Az a n y a g végtelen minőségi megnyilvánulásaiból i n d u l ki és keresi az osztályozás olyan általánossági f o k á t , a m e l y a „ t e s t e k b e n " o b j e k t í v e megtalálható.
Az osztályozás a l a p j á u l szolgáló elv m e g v á l a s z t á s á n á l az a n y a g szerkezetére vonatkozó legáltalánosabb elvekről, az a n y a g f e j l ő d é s é n e k általános t ö r v é n y e i - ből, vagyis az a n y a g általános t u l a j d o n s á g a i n a k ismereteiből indul ki.
Elismeri az engelsi osztályzás helyességét és eredményességét, a m e l y n e k alapja az a n y a g leglényegesebb s a j á t o s s á g a : a MOZGÁS. Ez az osztályozás he- lyesen t ü k r ö z i vissza az a n y a g s t r u k t u r á l i s felépítését, a fejlődés á l t a l á n o s irá- nyát. Ignatov szerint azonban, n e m t á r j a fel az a n y a g f a j t á k teljes gazdagságát.
A mozgáson kívül, az a n y a g n a k lényeges t u l a j d o n s á g a pl. a tömeg, a tér, a z idő, a visszatükrözés. Ebből következően olyan osztályozást t a r t szükségesnek és lehetségesnek, amely az a n y a g v a l a m e n n y i t u l a j d o n s á g á t f i g y e l e m b e veszi.
Engels is u t a l t a t e s t e k tömeg szerinti különbözőségére. Ezt í r t a : „ B á r m i l y e n nézeten l e g y ü n k is t e h á t az a n y a g k o n s t i t ú c i ó j á t illetően, a n n y i biztos, h o g y egy sor nagy, jól l e h a t á r o l t csoportra tagozódik r e l a t í v tömegesség t e k i n t e t é b e n . . ."6
Ignatov olyan, Engelset m e g h a l a d ó osztályozást k í v á n megvalósítani, a m e l y f e l t á r j a az a n y a g s t r u k t u r á l i s felépítésének lényegét, f e j l ő d é s é n e k t e n d e n c i á i t , minőségi sokféleségének okait.
Mindezt az a n y a g különböző t u l a j d o n s á g a i n a k , változásainak és kölcsönös összefüggéseinek elemzése a l a p j á n lehet megvalósítani. Ez az elv az engelsi h a g y a t é k b a n ugyancsak megtalálható.
Az a n y a g f a j t á k osztályozásánál I g n a t o v h á r o m t u l a j d o n s á g o t e g y i d e j ű l e g vesz f i g y e l e m b e ; a mozgás, a tömeg és a visszatükröződés változásait.
Ebben az osztályozásban az „ a n y a g " f o g a l m á t n e m filozófiai é r t e l e m b e n használja, h a n e m az a n y a g m e g h a t á r o z o t t t í p u s á t jelöli vele. Ezt í r j a : „A m e g - különböztetés a l a p j á t e b b e n az esetben fizikai k r i t é r i u m o k a l k o t j á k . A mezőtől eltérően a n y a g o n itt n y u g a l m i tömeggel rendelkező, k o r p u s z k u l á r i s s a j á t o s s á - gokat m u t a t ó k é p z ő d m é n y e k e t kell érteni. Az orosz n y e l v k i t u d j a f e j e z n i a különbséget az a n y a g filozófiai fogalma (matyerija) és ezen a n y a g i k é p z ő d m é - nyek csoportja (típusa) (vescsesztvo) között. A t o v á b b i a k b a n a fogalmi z a v a r o k elkerülése é r d e k é b e n e n n e k az a n y a g t í p u s n a k a jelölésénél zárójelben a d j u k a
— vescsesztvo — k i f e j e z é s t is."7
Az a n y a g c s o p o r t o k a t jellemző t u l a j d o n s á g o k minőségi á t a l a k u l á s á n a k jelö- lésére h á r o m fokozatot vezet be, m e l y e k k e l a z a n y a g jajtáját, nemét és típusát jelöli.
Vizsgáljuk meg, h o g y a n jellemzi I g n a t o v a h á r o m f o k o z a t o t :
Az anyag fajtái: a testek csoportosításának ezzel a szintjével, az egyes t u - d o m á n y o k foglalkoznak, pl. atomok, m o l e k u l á k , kristályok, organizmusok, csil- lagrendszerek. Az a n y a g v a l a m e l y t u l a j d o n s á g á n a k minimális változása jellemző e r r e a szintre.
Az anyag nemei; az a n y a g f a j t á T o l y a n csoportjai, m e l y e t az a n y a g v a l a m e l y t u l a j d o n s á g á n a k egységes megnyilvánulási f o r m á j a jellemez. Pl. m a k r o t e s t e k , mikrotestek. Az a n y a g v a l a m e l y t u l a j d o n s á g á n a k jelentős változása jellemző e r r e a szintre.
3* 35
Az anyag típusai: a t e s t e k l e g á t f o g ó b b csoportjai, melyet az a n y a g vala- mely t u l a j d o n s á g a i n a k n a g y f o k ú változásai jellemzik. Ez a szint m a g á b a foglalja a nemeket is.
A visszatükröződés szerint, az e m b e r e k a világot természetre és t á r s a d a l o m - ra, a természetet élőre és é l e t t e l e n r e osztják fel. Ezeknek a t e r ü l e t e k n e k a speci- f i k u m a a visszatükrözés sajátszerűségével f ü g g össze.
A tömeg szerinti osztályozásnál az a n y a g különböző m e g n y i l v á n u l á s a i t k a p - j u k : a mezőt é s az anyagot (vescsesztvo), ahol az a n y a g (vescsesztvo) n y u g a l m i tömeggel, a mező jedig mozgási tömeggel rendelkezik. Septulin a s z a k t u d o m á - nyok l e g ú j a b b e r e d m é n y e i r e h i v a t k o z v a n e m é r t egyet ezzel a felosztással8 (mező, anyag).
Először V. S t e r n n é m e t f i l o z ó f u s nézeteit i s m e r t e t i és cáfolja meg, k i m u t a t - va a n n a k t a r t h a t a t l a n s á g á t , m a j d k i f e j t i s a j á t nézeteit. T u l a j d o n k é p p e n S t e r n is szembeszáll azzal a nézettel, h o g y az a n y a g n a k k é t f a j t á j a v a n : a n y a g i dolog (vescsesztvo) és mező. S t e r n s z e r i n t a mezőt n e m n e v e z h e t j ü k a n y a g n a k , mivel az a n y a g csak a n y a g i dologként létezik. Mindazok, akik a mezőt az a n y a g f a j t á j á - n a k tekintik, i d e a l i s t á k n a k t a r t j a . „Ez az e l m é l e t — í r j a S t e r n — lényegében véve n e m más, m i n t újjáélesztése a n n a k a Lenin által szétzúzott idealista p r ó b á l - kozásnak, a m e l y a r r a irányult, h o g y az a n y a g o t és a mozgást egymástól elvá- lassza, az e n e r g i á t a n y a g n a k á b r á z o l j a , o l y a n v a l a m i n e k , a m i m a g á b a n , önállóan létezhet."9-1 0
Lenin a „ M a t e r i a l i z m u s é s e m p i r i o k t r i t i c i z m u s " című m ű v é b e n bizonyította, hogy az a n y a g azonosítása b á r m i l y e n k ü l ö n ö s a n y a g i l é t f o r m á v a l , m e t a f i z i k u s jellegű.
G o n d o l k o d á s u n k azonban n e m c s a k a k k o r hibás, a m i k o r az anyagot létének egyik f o r m á j á r a korlátozza, h a n e m akkor is, h a két f o r m á b a r e d u k á l j a : anyagi dologra és mezőre.
A t e r m é s z e t t u d o m á n y o k l e g ú j a b b felfedezése szerint, számos olyan részecs- ke tartozik a mező területéhez, a m i t eddig az a n y a g i dologhoz soroltak pl. mezon, elektron, pozitron. Sok olyan részecske pedig, melyet a mezőhöz soroltak bebi- zonyosodott, h o g y az anyagi dolog á l l o m á n y á b a t a r t o z n a k . Pl. protonok, g r a v i - tonok. Ezek a t é n y e k igazolják az anyagi dolog és mező szoros kapcsolatát.
A t u d o m á n y jelenlegi á l l á s p o n t j á n h e l y e s e b b az anyagot n e m c s a k a n y a g i dologra és m e z ő r e osztani, h a n e m a fajták egész sorára, melyek az a n y a g f e j - lődés „minőségi c s o p o r t j a i n a k " felelnek meg.
Ez a megoldás megegyezik L e n i n n e k a „Materializmus és empiriókriticiz- m u s " - b a n k i f e j t e t t nézeteivel. L e n i n anyagi dolognak a t u d o m á n y által f e l f e d e - zett f o r m á i t az a n y a g különböző f a j t á i n a k t a r t o t t a . Az e l e k t r o n t a z a n y a g k ü l ö - nös f a j t á j á n a k t e k i n t e t t e .
Ignatov az a n y a g f a j t á k osztályozása u t á n foglalkozik a mozgásfajták osztá- nyozásával is.
Szerinte a t e s t e k felosztása f a j t á k r a , n e m e k r e , típusokra, megfelel a moz- g á s f o r m á k csoportosításának. „ A leglényegesebb minőségi k ü l ö n b s é g — í r j a I g n a t o v —, az a n y a g olyan t í p u s a i között áll f e n n , m i n t a mező és az a n y a g (vescsesztvo). É p p e n ezért a m o z g á s első l e g n a g y o b b felosztását e s a j á t o s s á g o k figyelembevételével kell v é g r e h a j t a n i . Mivel a mező mozgásformáiról, k e v e s e t t u d u n k , a mozgás részletesebb osztályozását az a n y a g r a (vescsesztvóra) v o n a t k o - zóan f o g j u k elvégezni."1 1
36
A mozgások felosztási alapjául az anyagi hordozóikhoz való viszonyt f o g a d j a el, amelyet Engelsnél ugyancsak megtalálunk.
A mozgások osztályozásánál az Engels kora óta a t u d o m á n y o k b a n végbement fejlődést, a legújabb t u d o m á n y o s felfedezéseket is figyelembe veszi Ignatov.
Vizsgálja a testek belső f o l y a m a t a i n a k és külső mozgásainak kapcsolatát a mikro- és m a k r o s t r u k t ú r á k n á l egyaránt. Mindkét s t r u k t ú r á n á l (makro, mikro) hangsúlyozza a belső és külső folyamatok összefüggését. Az atommagon, az ato- mon és a molekulán belüli folyamatok a stabil magoknál, a tehetetlen kémiai elemeknél és a szilárd molekuláknál zártak. Iyen zártságot n e m találunk pl. izo- tópoknál, ionoknál, rádioaktív elemeknél és ez ú j alapot biztosít a m a k r o s t r u k - túrák külső kapcsolatainak kialakulásához.
A mikrotestekben a külső kapcsolatok olyan intenzívek is lehetnek, hogy megsemmisítik a belső kapcsolatokat, s ezáltal a m a k r o s t r u k t ú r á k kialakulása együtt jár a m i k r o s t r u k t ú r a megsemmisítésével.
Pl. ez megfigyelhető a konyhasónál. A konyhasó kristályrácsozatában a n á t r i u m és a klór a t o m j a i között felbomlanak a molekuláris kapcsolatok, melyek úgy viselkednek a továbbiakban, mint önálló részecskék.
Kiemeli Ignatov, hogy ezek a mozgások nem veszítik el minőségileg speci- fikus voltukat, kölcsönös kapcsolatuk, feltételezettségük ellenére.
Bevezeti a mozgásformák és a mozgásfajták fogalmát. A mozgás formáinak nevezi a mozgás belső folyamatait, melyek a testek létezését határozzák meg.
A mozgás fajtáinak nevezi a testek külső folyamatait.
Az anyag mozgásformáit a mozgás jellegének és a hozzákapcsolódó a n y a g - f a j t á k n a k megfelelően csoportosítja. Megkülönbözteti:
1. A mikrorészecskék mozgását, amelyek a részecskéktől — a f e h é r - jetestekig t e r j e d n e k . Itt is alkalmazza az alacsonyabb rendűtől a m a g a - sabb rendűhöz vezető engelsi elvet. Az alacsonyabb és a m a g a s a b b ren- dűség h i e r a r c h i á j á n a k sematikus sora a következő; nyíllal jelölve az át- meneteket:
Az elemi részecskék belső mozgása
A m o z g á s belső m a g f o r m á j a — >
A m o z g á s belső a t o m i f o r m á j a — >
A m o z g á s belső molekuláris f o r m á j a
Élet ( f e h é r j e testek
r e a k c i ó j a )
2. A makrolestek mozgását, melyek a kristályoktól —> a m e t a g a l a k - tikáig t e r j e d n e k . A makrotestek mozgásának következtében a testek keletkezhetnek e g y n e m ű mikrorészecskék kölcsönhatásából, pl. különböző kristályok, vagy keletkezhetnek különböző típusú részecskékből, pl. ma- gokból, atomokból, molekulákból.
Itt fogalmazza meg Ignatov azt a fontos elvet, hogy a mikrotesteket alkotó részecskék bonyolult kölcsönhatásaiból keletkezett ú j mozgásfolyamat n e m ve- zethető vissza az őt alkotó kölcsönhatások egyszerű összegére. Ez az elv szintén
megtalálható Engelsnél, a m i k o r megengedhetetlennek t a r t j a , a magasabb moz- gásforma alacsonyabbra t ö r t é n ő visszavezetését.
37
S e m a t i k u s a n á b r á z o l j u k a m a k r o t e s t e k m o z g á s á t , nyíllal j e l ö l v e a z á t m e - n e t e k e t .
A mozgás galakti- kaközi és belső ga- laktikai formái
— > A mozgás csillagon
belüli formái
| A mozgás
—» ; bolygón belüli
! formái
A bolygószférák
mozgás- kolloid- — >
formája formája
Az organizmusok élettevékenysége
A mozgás f a j t á i n a k c s o p o r t j a s e m e g y n e m ű , h a n g s ú l y o z z a I g n a t o v . Elsősor- b a n a mező é s az a n y a g kölcsönös á t a l a k u l á s á n a k f o l y a m a t a i t v i z s g á l j a .
Első csoportba a f o t o n o k á t a l a k u l á s á t e l e k t r o n — p o z i t r o n p á r r a , a z elekt- r o n — p o z i t r o n p á r á t a l a k u l á s á t f o t o n r a sorolja.
Második csoportba a m i k r o r é s z e c s k é k s z i n t é z i s e é s h a s a d á s a t a r t o z i k . Ide t a r t o z n a k : a r é s z e c s k é k k ö l c s ö n ö s á t a l a k u l á s á n a k f o l y a m a t a i , a z a t o m m a g o k , a t o m o k , m o l e k u l á k , f e h é r j e t e s t e k szintézise és b o m l á s a .
Harmadik csoportba s o r o l j a a m e c h a n i k a i és a h ő m o z g á s o k a t . A m e c h a n i k a i m o z g á s a m a k r o t e s t e k t é r b e l i h e l y z e t v á l t o z t a t á s á v a l , a m i k r o v i l á g b a n v é g b e m e n ő
k v a n t u m m e c h a n i k a i m o z g á s o k k a l f ü g g össze.
Engelsnél a m e c h a n i k a i m o z g á s az é g i - és földi t e s t e k m o z g á s á t jelenti, m u t a t v a a t u d o m á n y o k a k k o r i f e j l e t t s é g i s z í n v o n a l á t .
A hömozgás a t é r b e n h e l y ü k e t v á l t o z t a t ó m i k r o r é s z e c s k é k k ö l c s ö n h a t á s a i v a l f ü g g össze.
A m o z g á s f a j t á k v i z s g á l a t á t a z a n y a g s t r u k t u r á l i s f e l é p í t e t t s é g é b e n azért t a r t j a f o n t o s n a k I g n a t o v , m e r t e z e k b ő l t e v ő d n e k össze a m a k r o t e s t e k m o z g á s á - n a k s p e c i f i k u s f o r m á i . E b b e n a f e l f o g á s b a n e g y - e g y a n y a g f a j t á n a k k é t mozgás- f a j t a felel m e g : a belső és a k ü l s ő , a m e l y h e z a m i k r o r é s z e c s k é k n é l szintézisük és f e l b o m l á s i f o l y a m a t a i k is k a p c s o l ó d n a k .
A fehérjetestek az a n y a g ú j s t r u k t u r á l i s s z i n t j é t j e l e n t i k , m e l y n e k a l a p j a az ingerlékenység, a v i s s z a t ü k r ö z é s n e k m i n ő s é g i l e g ú j f o r m á j a .
I g n a t o v az önszabályozó m o z g á s f o r m á k c s o p o r t j á b a s o r o l j a az élő t e r m é s z e t és a t á r s a d a l o m m o z g á s á n a k f o r m á i t .
Ez az osztályozási k í s é r l e t m e g k ö z e l í t ő l e g t á r j a fel a z a n y a g összes m e g n y i l - v á n u l á s á n a k v a l ó s á g o s e g y s é g é t , m é g a k k o r is, ha h a n g s ú l y o z z u k a mozgás összes f a j t á j á n a k és f o r m á j á n a k m e g b o n t h a t a t l a n ö s s z e f ü g g é s é t , kölcsönös fel- t é t e l e z e t t s é g é t .
N a p j a i n k b a n , h a a m o z g á s f o r m á k és a v e l ü k k a p c s o l a t o s a n y a g i s t r u k t ú r á k r e n d s z e r é t a k a r j u k á b r á z o l n i , a k k o r a k ü l ö n b ö z ő m o z g á s f o r m á k n a k é s s t r u k t ú - r á k n a k a t u d o m á n y o k által f e l t á r t o b j e k t í v és k o n k r é t k a p c s o l a t a i b ó l , ö s s z e f ü g - géseiből kell k i i n d u l n i . I l y e n s z e l l e m ű k í s é r l e t n e k t e k i n t h e t ő I g n a t o v idézett
t a n u l m á n y a . F e l i s m e r t e , h o g y a z engelsi l i n e á r i s m o z g á s s o r b a az a n y a g i világ j e l e n t ő s régiói n e m f é r n e k b e l e . E n g e l s a k o z m i k u s t e s t e k b i r o d a l m á t be t u d t a
o s z t a n i az é g i - és földi t e s t e k m e c h a n i k á j á b a . M a m á r a t e r m é s z e t t u d o m á n y f e l - t á r t a és b i z o n y í t o t t a , h o g y a csillagok, c s i l l a g r e n d s z e r e k b o n y o l u l t és s a j á t o s s t r u k t ú r á k , m o z g á s f o r m á k , m e l y e k n é l a m e c h a n i k a i m o z g á s c s u p á n az egyik, k ü l s ő oldal.
38
Az ignatovi megoldási kísérletet b e m u t a t ó öszsefoglaló táblázat:
A m a k r o t e s t e k mechanikai mozgása ^ A mikrorészecskék kvantummechanikai mozgasa A mikrorészecskék húmozgasa
Elemi reszecskek atommagok atomok molekulák ^ _ feherje testek
\
•s 8
<n £
« c ? ! 3 « 2 - - 9 E .
• ! S : 0
• * R 3 N C u
• % t s s 2 2 .
5 •!
.2 « - j o
S § ? «
| £ ] 2
» o í J
5 E N <
A mező anyagga (vescsesztvo) való atalakulasaíiak folyamatai
Az anyag (vescsesztvo) mezöve való atalakulasanak folamatai
Gravitaciós elektromágneses és mas mező folyamatok
39
Ezeket a bonyolult viszonyokat m a m á r nem lehet csupán a bonyolultság általános f o g a l m a szerint rendszerezni. A valóságos viszonylatokat n e m a lineá- ris vagy elágazó modell t ü k r ö z i h e l y e s e n vissza, h a n e m a bonyolult hálózat.
Ennek m e g t e r e m t é s é r e i r á n y u l ó l e g e r e d m é n y e s e b b kísérlet Ignatové.
3. Kádi továbbfejlesztési kísérlete
Engels fogalmazta meg, hogy a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k minden jelentősebb felfedezésével a m a t e r i a l i z m u s n a k ú j f o r m á t kell ölteni. Az engelsi elvhez való hűség n a p j a i n k b a n megköveteli, hogy a m a t e r i a l i s t a filozófia a t u d o m á n y o k f e j - lődésének elsősorban a m o z g á s f o r m á k rendszerével és viszonyaival foglalkozó részével á l l j o n legközvetlenebb kapcsolatban.1 2
Rádi n e m egyszerűen az engelsi h a g y a t é k továbbfejlesztését k í s é r e l t e meg t a n u l m á n y á b a n , h a n e m elsősorban a m o z g á s f o r m á k k a l és az anyagi s t r u k t ú r á k - kal kapcsolatos l e g ú j a b b t e r m é s z e t t u d o m á n y o s k u t a t á s i e r e d m é n y e k filozófiai általánosítását tűzte ki f e l a d a t u l .
N a p j a i n k b a n ahhoz, h o g y r e n d s z e r ü n k m e g f e l e l j e n a valóság eddig felis- mert bonyolultsági f o k á n a k , Rádi bevezeti a m o z g á s f o r m á k helyett a mozgás- forma osztály fogalmát.
H á r o m ilyen osztályt k ü l ö n b ö z t e t m e g : a) A kémiai—fizikai m o z g á s f o r m á k osztályát.
b) A biológiai m o z g á s f o r m á k osztályát.
c) A t á r s a d a l m i m o z g á s f o r m a osztályát.
Ez az osztályozás l e h e t ő v é teszi, h o g y a különböző m o z g á s f o r m á k n a k és s t r u k t ú r á k n a k a t u d o m á n y o k által f e l t á r t objektív és k o n k r é t összefüggéseit helyesen á b r á z o l j u k .
A terminológiai p o n t o s s á g é r d e k é b e n Rádi leszögezi, hogy a mozgásforma kifejezés mindig az „egyes k o n k r é t a n y a g f a j t á k létezési m ó d j á t "1 3 j e l e n t i a to- v á b b i a k b a n .
Az eddigi osztályozási kísérletektől eltérően bevezeti az egyedi és kollektív struktúra fogalmát. A valóságos dolgok é s f o l y a m a t o k összetettségéből k i i n d u l v a jutott el ehhez a két típushoz. Felfogáshoz helyesen a részecskéket is összetettnek tekinti, m é g h a a részecskék „részei" u g y a n o l y a n n a g y s á g r e n d ű e k , m i n t a ré- szecskék, a m e l y e k b o m l á s á b ó l keletkeztek.
Az elvileg m e g k ü l ö n b ö z t e t h e t ő k é t s t r u k t ú r a t í p u s r ó l a k ö v e t k e z ő t í r j a :
„Az egyedi struktúrában az elemek önállósága nagymértékben háttérbe szorul és a struktúrába való beépülésükkor a tulajdonságaik is minőségi változáson men- nek keresztül"14
Ilyen viszonyt t a l á l u n k pl. a n u k l e o n — a t o m m a g , a t o m — m o l e k u l a esetében.
í g y f o l y t a t j a : „A kollektív struktúrában az elemek önállósága többé-kevésbé megmarad, és beépülésükkor nem mennek keresztül minőségi változáson."15
Ilyen viszonnyal t a l á l k o z u n k pl. a molekulagáz, a csillaggalakszis esetében.
T o v á b b i különbség még, hogy az egyedi s t r u k t ú r á b a n az e l e m e k száma vagy m e g h a t á r o z o t t (atomok), vagy szűk h a t á r o k között változhat ( m a k r o m o l e - kulák). A kollektív s t r u k t ú r á k elemei viszonylag t á g h a t á r o k között v á l t o z h a t - nak a s t r u k t ú r a m i n ő s é g é n e k megváltozása nélkül. A valóságban ilyen ideális h a t á r e s e t t e l n e m t a l á l k o z u n k , h a n e m m i n d i g á t m e n e t i f o r m á k k a l v a n dolgunk.
Rádi a k a p c s o l a t o k n a k ezt a két t í p u s á t az egyszerűbbtől a b o n y o l u l t a b b h o z h a - 40
ladás két l e g f o n t o s a b b p a r a m é t e r é n e k t a r t j a . E b b e n a m e g o l d á s b a n ezek alkot- j á k a m o z g á s f o r m á k h á l ó z a t á n a k k é t tengelyét.
Az összetettség k é t t í p u s á n a k f e l i s m e r é s é t azért t a r t j a f o n t o s n a k Rádi, m e r t ezáltal l e h e t ő v é válik az e g y s z e r ű b b t ő l az ö s s z e t e t t e b b h e z való h a l a d á s helyes ú t j á n a k v é g i g j á r á s a . Ezt í r j a : „ . . . az elemi résztől a m o l e k u l á i g t e r j e d ő sor t a g j a i k ü l ö n b ö z ő egyedi r e n d s z e r e k . . . E b b e a s o r b a a » h a l m a z á l l a p o t « — h e - lyesen: a k ü l ö n b ö z ő h a l m a z á l l a p o t ú te stek — m i n t k o l l e k t í v f o r m á k s e m m i k é p - pen sem i k t a t h a t o k bele."1 0
Az a n y a g f a j t á k r e n d s z e r e z é s é t ezen f ő b b elvek f i g y e l e m b e v é t e l é v e l végzi el Rádi. Rendszerezési k í s é r l e t e csak a diszkrét anyagfajtákra t e r j e d ki, a m e z ő k r e nem.
Az egyedi struktúratípusok a részecskék szintjével k e z d ő d n e k . Ezt k ö v e t ő e n s t r u k t u r á l i s szint, az összetett atommagok2. (A i H izotóp a t o m m a g j á t k i v é v e m i n d e n a t o m m a g összetett.)
A részecskékkel e l l e n t é t b e n , az összetett a t o m m a g o k b a n a n u k l e o n o k vi- szonylagosan önálló o b j e k t u m k é n t a h é j a k o n h e l y e z k e d n e k el. Az e r ő s kölcsön- h a t á s k ö v e t k e z t é b e n az egyesülésnél a n u k l e o n o k t ö m e g é n e k jelentős része kötési e n e r g i a f o r m á j á b a n s z a b a d d á válik, s így t u l a j d o n s á g a i k is j e l e n t ő s e n m e g - változnak.
A k ö v e t k e z ő az atomok szintje. Az a t o m m a g k ö r ü l „ k ü l ö n b ö z ő e n e r g i a n í v ó j ú e l e k t r o n h é j a k a t a l k o t ó e l e k t r o n o k "1 7 n a g y o b b önállóságot őriznek m e g , m i n t az a t o m m a g b a n levő n u k l e o n o k . Az e l e k t r o n o k i n d i v i d u a l i t á s a itt is viszonylagos, mivel az a t o m b a n e g y s é g e s „ e l e k t r o n f e l h ő v é " o l v a d n a k össze.
A k ü l ö n b s é g e k e l l e n é r e R á d i az a t o m m a g o k és a t o m o k s z i n t j é t azonos szint két f o k o z a t á n a k t a r t j a . O l y a n á t m e n e t k é t f o k á n a k , a h o l a részecskék összetett a t o m m a g g á , m a j d ú j a b b részecskék belépésével a t o m o k k á e g y e s ü l n e k .
H a n g s ú l y o z z a az a t o m m a g és az e l e k t r o n b u r o k f e l é p í t é s é b e n m e g l e v ő s a j á - t o s s á g o k a t : a m a g b a n é s h é j b a n e g y a r á n t „diszkrét e n e r g i a n í v ó k o n " h e l y e z k e d - nek el a részecskék, g e r j e s z t h e t ő k — m a g a s a b b e n e r g i a n í v ó r a e m e l h e t ő k , az e r e d e t i n í v ó r a v i s s z a t é r v e a f e l v e t t e n e r g i á t a m e g h a t á r o z o t t r e z g é s s z á m ú e l e k t - r o m á g n e s e s s u g á r z á s f o r m á j á b a n b o c s á t j á k ki. M i n d k e t t ő ( a t o m m a g , e l e k t r o n - bur ok) elvileg a k v a n t u m m e c h a n i k a u g y a n a z o n eszközeivel í r h a t ó le.
M i n d e z e k n e k a t é n y e k n e k az a l a p j á n az atomhéj és atommag, az a t o m s t r u k t u r á l i s s z i n t j é t azonos szintnek t a r t j u k m e g o l d á s i k í s é r l e t ü n k b e n .
R á d i r e n d s z e r é b e n a k ö v e t k e z ő s t r u k t u r á l i s szint a molekulák s z i n t j e . Ezen a szinten a m o l e k u l á k a t f e l é p í t ő a t o m o k viszonylagos önállósága n a g y o b b , m i n t az a t o m b a n levő e l e k t r o n o k é . A m o l e k u l á b a n levő a t o m o k és k ö l c s ö n h a t á s a i k is k ü l ö n f é l é k .
Ezt k ö v e t i a m a k r o m o l e k u l á r i s szint. Á l t a l á b a n ezt n e m kezelik k ü l ö n s t r u k - t u r á l i s szintnek, k ü l ö n m o z g á s f o r m a h o r d o z ó i n a k . R á d i k é t l é n y e g e s t u l a j d o n s á - g u k a l a p j á n t e k i n t i a m a k r o m o l e k u l á k a t önálló s t r u k t u r á l i s s z i n t n e k : polidisz- perzitás1 8 és állandó s z e r k e z e t ű ú n . s z e g m e n s e k b ő l állnak.1 9
R á d i v a l e l l e n t é t b e n a m o l e k u l á k és m a k r o m o l e k u l á k s t r u k t u r á l i s s z i n t j é t a dolgozat m á s f e j e z e t é b e n t a l á l h a t ó m e g o l d á s u n k b a n azonos s z i n t n e k t a r t j u k . A b b a n t e r m é s z e t e s e n e g y e t é r t ü n k R á d i v a l , h o g y az é l e t h e z t ö r t é n ő á t m e n e t d ö n t ő láncszemét a l k o t j á k a m a k r o m o l e k u l á k . Ez v a l ó b a n m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t f i g y e l m e t é r d e m e l , de n e m i n d o k o l j a , h o g y önálló s t r u k t u r á l i s s z i n t k é n t k e z e l j ü k . A k ö - vetkező egyedi s t r u k t u r á l i s szint az élőlények szintje, m e l y e t az e m b e r i indiví- d u m k ö v e t .
41
Az egyedi s t r u k t ú r á k sorozata sematikusan ábrázolva:
elemi részek
atomok mole- kulák elemi
részek atom magok
atomok mole- kulák elemi
részek atom magok
atomok mole- kulák
makro- molekulák
egyedi összetettség növekedése
A kémiai-fizikai m o z g á s f o r m á k osztályát két alosztályra bontja Rádi: szubato- máris és atomi-molekuláris m o z g á s f o r m á k r a . A szubatomáris formákhoz, a nekik megfelelő fizikai mezőkhöz tartozik a világegyetem általunk ismert a n y a g - mennyiségének legnagyobb része, mivel itt az a n y a g f a j t á k pl. igen magas hő- mérsékleten is létezhetnek. Az atomi, vagy ennél m a g a s a b b szervezettségű f o r - m á b a n az anyag mennyiségének csak néhány százaléka található meg, de az anyagi világ minőségi sokfélesége az atomokból felépülő a n y a g f a j t á k b a n nyil- v á n u l meg a legnagyobb mértékben.-
Az egyedi s t r u k t ú r á k n a k Rádi-féle sorozata g e n e t i k u s összefüggéseket is kifejez. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozza, hogy „megszorításokkal" kell élnünk, mivel az egyedi sor t u l a j d o n k é p p e n absztrakció. Ezt í r j a : „A valóságban az egyedek — kivételes esetektől eltekintve — m i n d e n k o r kollektív s t r u k t ú r á b a n léteznek: az egyed mindig egyrészt részeinek individuális egésze, másrészt vala- milyen kollektíva része."2 0
A strukturális szintek emelkedésével a r á n y b a n egyre szorosabbá válik a kapcsolat az „individuum minőségi megváltozása és az individuumnak kollektí- vával fennálló kapcsolata között".2 1
A továbbiakban az egyedi és kollektív s t r u k t ú r á k rendszerével foglalkozik a t a n u l m á n y . A kollektív rendszereknél nem beszélhetünk h i e r a r c h i k u s sorozat- ról, m i n t az egyedi rendszereknél. A méretek növekedése vezet el a különböző s t r u k t u r á l i s szintekhez. Rádi megkülönbözteti: a geoszférét, bolygórendszereket, csillagrendszereket, a galakszisokat, a metagalaktikát. A géleknél megtörténik az á t m e n e t az életre, s ezzel á t t é r ü n k a biológiai mozgásformák osztályára, m a j d a társadalmi m o z g á s f o r m á r a .
42
A kollektív növekedés sematikusan ábrázolva:
Logikailag ezután a m o z g á s f o r m á k és m o z g á s f a j t á k f o g a l m á t vezeti b e és értelmezi Rádi. Erre azért v a n szükség, m e r t a m o z g á s f o r m á k osztályozási k í s é r - letei között ellentmondó értelmezéseket találunk.2 2
A k e d r o v i általános és részletes m o z g á s f o r m á k helyett vezeti be a mozgás- f o r m á k és m o z g á s f a j t á k f o g a l m á t . F e l f o g á s á b a n a mozgásformák k ü l ö n b ö z ő mozgásfajták együttesei. Ilyen m o z g á s f a j t a a mechanikai, k v a n t u m m e c h a n i k a i , kibernetikai, a különböző t í p u s ú kémiai és fizikai változások, az élővilágban az anyagcsere, az érzékelés, a t á r s a d a l o m b a n a m u n k a - n y e l v - g o n d o l k o d á s .
Az egyes m o z g á s f a j t á k e l ő f o r d u l h a t n a k v a l a m e n n y i m o z g á s f o r m á b a n , de v a n n a k olyanok is, amelyek egy vagy csak n é h á n y m o z g á s f o r m á b a n f o r d u l n a k elő.
A többi m o z g á s f o r m á b a n is szereplő m o z g á s f a j t á k az á t m e n e t e k n é l k ü l ö n - böző változásokat szenvednek. Pl. a m e c h a n i k a i mozgás a s z u b m o l e k u l á r i s moz- g á s f o r m á b a n k v a n t u m m e c h a n i k a i mozgásként jelenik meg. A közönséges é s az elektrongáz hőmozgására m á s statisztikai törvényszerűségek v o n a t k o z n a k .
A t o v á b b i a k b a n ezt í r j a : „Bizonyos megszorítással azt m o n d h a t n á n k , h o g y a m o z g á s f o r m á k egyes m o z g á s f a j t á k b ó l é p ü l n e k fel. Míg a z o n b a n az egyes m o z - g á s f o r m á k a megfelelő a n y a g f a j t a létezési m ó d j a k é n t létezhetnek önállóan is,
43
a m o z g á s f a j t á k csak egy vagy t ö b b m o z g á s f o r m a sajátos oldalaként, j e g y e k é n t létezhetnek. Ez m á s szóval azt jelenti, hogy a m o z g á s f o r m a m i n t az a n y a g f a j t a , vagyis, egy t o t a l i t á s létezési m ó d j a , maga is bizonyos f a j t a totalitás, míg a moz- g á s f a j t a n e m t e k i n t h e t ő ilyen t o t a l i t á s n a k . "2 3
A m o z g á s f o r m á k n a k és a m o z g á s f a j t á k n a k ilyen értelmezése teszi lehetővé, hogy a kémia és fizika viszonyát helyesen é r t e l m e z z ü k .
Erre a p r o b l é m á r a a d o l g o z a t u n k b a m m é g visszatérünk, ezért n e m foglalko- z u n k vele itt részletesebben.
Rádi a m a g a s a b b m o z g á s f o r m a o s z t á l y o k k a l kapcsolatos n é h á n y kiegészítő megjegyzést tesz, vázolja a m e g o l d á s i lehetőségeket.2 4
D o l g o z a t u n k b a n a R á d i - f é l e terminológia szerint a kémiai-fizikai mozgás- f o r m á k osztályával f o g l a l k o z u n k , ezért a m a g a s a b b mozgásformaosztályt m á r n e m vizsgáljuk.
A s e m a t i k u s a n összefoglaló á b r á n az ovális mező egy-egy m o z g á s f o r m á t t a r t a l m a z , a t é g l a l a p alakú m e z ő t ö b b m o z g á s f o r m á t foglal m a g á b a n , a k e t t ő s körvonal a kollektívákból f e l é p ü l ő m a g a s a b b r e n d ű , i n d i v i d u u m o k a t t a r t a l m a z .
44
K É M I A I - F I Z I K A I MOZGÁSFORMÁK OSZTÁLYA
Metagalakiika galaxisok csillaghalmazok
g e o s z f é r á k -
kütönbözo halmazállapotú közönséges testek
elemi
elemi a t o m - atomok részek magok
mole- kulák
egyedi összettség növekedése
JEGYZETEK
1. B. M. K e d r o v : A t e r m é s z e t t u d o m á n y t á r g y a és kölcsönös k a p c s o l a t a . K o s s u t h , 1965.
2. A. I. I g n a t o v : A m o z g á s f o r m á i és a z a n y a g f a j t á i . ( O l v a s ó k ö n y v a d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s t a n u l m á n y o z á s á h o z . ) K o s s u t h , 1968/69.
3. R á d i P é t e r : K í s é r l e t a m o z g á s f o r m á k k o r s z e r ű l e í r á s á r a . M a g y a r F i l o z ó f i a i S z e m l e 1967/3. sz.
4. I d é z e t t I g n a t o v m ű . 134. old.
5. A. I. I g n a t o v : A m o z g á s f o r m á i és a z a n y a g f a j t á i . 6. I d é z e t t I g n a t o v m ű . 109. old.
7. I d é z e t t I g n a t o v m ű . 111. old.
8. A. P . S e p t u l i n : A d i a l e k t i k a k a t e g ó r i á i n a k r e n d s z e r e . ( D i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s s z a k o s í t ó s z e m e l v é n y g y ű j t e m é n y t K o s s u t h , 1969/70.
9. I d é z e t t S e p t u l i n m ű . 32—33. old.
10. S t e r n a m e z ő t t é r k é n t d e f i n i á l j a , a m e l y b e n m e g h a t á r o z o t t e n e r g i á k , e r ő k m ű k ö d - nek. A t é r a z o n b a n c s a k létformája az anyagnak, a m e z ő t e r ü l e t é n e n e r g i a és erő t a l á l h a t ó . Ebből k ö v e t k e z i k , hogy a m e z ő t e r ü l e t é n e k t a r t a l m á t n e m n e v e z - h e t j ü k a n y a g n a k , m e r t a k k o r O t s w a l d e n e r g e t i z m u s á n a k á l l á s p o n t j á h o z j u t u n k . Mi az, a m i n e m f o g a d h a t ó e l E t e r n n é z e t e i b ő l ?
E l s ő s o r b a n a m e z ő r ő l a d o t t m e g h a t á r o z á s a és az e b b ő l l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e i t a r t h a t a t l a n o k , e l l e n t m o n d a m a k , a t u d o m á n y o s f e j l ő d é s j e l e n l e g i m e g á l l a p í t á s a i - n a k . A mező a z a n y a g m e g h a t á r o z o t t f a j t á j a , n e m p e d i g e n e r g i á v a l t e l í t e t t tér.
Az a n y a g m e n t e s , e n e r g i á k k a l , e r ő k k e l t e l í t e t t t é r e l m é l e t e m e t a f i z i k u s , m i v e l a t é r n e k anyag melletti létet t u l a j d o n í t , a z a n y a g t ó l v a l ó e l k ü l ö n ü l t s é g e t h a n g - s ú l y o z z a . A d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s n a k a t é r r ő l szóló t a n í t á s á t t o r z í t j u k el, h a e l i s m e r j ü k , hogy a t é r a n y a g g á , a z a n y a g t é r r é a l a k u l h a t . M á r p e d i g ha a t é r a n y a g g á a l a k u l h a t át, a k k o r ö n á l l ó valóság, v a g y i s a z a n y a g o n és a t u d a t o n k í v ü l létezik v a l a m i harmadik. A d i a l e k t i k u s m a t e r i a l i z m u s á l l á s p o n t j a szeriint ez l e h e t e t l e n . A m e z ő n e m t a r t o z i k a t u d a t h o z , e z é r t a z a n y a g h o z k e l l s o r o l n u n k . A l e g n a g y o b b t é v e d é s e S t e r n n e k az, h o g y a t e r e t e l s z a k í t o t t a a z a n y a g t ó l , s m i n t ö n á l l ó létezőt á b r á z o l t a . A m i k o r a z t b i z o n y g a t t a , h o g y a mező n e m a n y a g , e l s z a k í t o t t a a m o z g á s t a z a n y a g t ó l , s v é g ü l a z e n e r g e t i z m u s á l l á s p o n t j á r a s ü l l y e d i , a m i t b í r á l n i p r ó b á l t . S t e r n a m a g a a n y a g f o g a l m á t az a n y a g i dologhoz k a p c s o l j a és a m a t e r i á t t a r t j a az a n y a g e g y e t e m e s l é t f o r m á j á n a k .
11. Idézett S e p t u l i n mű.
12. I d é z e t t R á d i mű.
13. Idézett R á d i mű. 371—372. old.
14. Idézett R á d i mű. 374. old.
15. I d é z e t t R á d i m ű . 376. old.
16. I d é z e t t R á d i mű. 377. old.
17. I d é z e t t R á d i mű. 378. old.
18. I d é z e t t R á d i mű. 379. old.
19. I d é z e t t R á d i mű. 381. old.
20. Idézett R á d i mű. 381. old.
21. I d é z e t t R á d i mű. 386—388. old.
22. I d é z e t t R á d i mű. 388. old.
23. I d é z e t t R á d i mű. 394—406. old.
46
