Ukrainisztika Magyarországon és határon túlon

Ǧ22 A 2l22

ʜʶʟʔʓʫʒʏʖʫʙʗʘʢʜʶʑʔʟʠʗʡʔʡ

ʶʜʠʡʗʡʢʡʛʝʑʝʖʜʏʑʠʡʑʏʡʏʚʶʡʔʟʏʡʢʟʝʖʜʏʑʠʡʑʏ ʙʏʣʔʓʟʏʢʙʟʏʷʜʠʫʙʝʷʛʝʑʗʶʙʢʚʫʡʢʟʗ

Ukrainisztika Magyarországon és határon túlon

ʹͲͳͺǤ‘–ׄ‡”ͳͳǦͳʹǦ±‡‰”‡†‡œ‡––

‡œ‡–Úœ‹–—†‘ž›‘•ˆ×”—‡ŽÝƒ†ž•ƒ‹ƒƒ›ƒ‰ƒ‹

ʢˍ˓˃˫ː˪˔˕ˋˍ˃ ˅ ʢˆˑ˓˜ˋː˪

˕˃ ˒ˑˊ˃ ˫˫ ˏˈˉ˃ˏˋ

ʛ˃˕ˈ˓˪˃ˎˋˏ˪ˉː˃˓ˑˇːˑˆˑː˃˖ˍˑ˅ˑˆˑ˗ˑ˓˖ˏ˖

ͳͳǦͳʹˉˑ˅˕ːˢʹͲͳͺ˓ˑˍ˖

ǼǦǽ‹ƒ†×

›À”‡‰›ŠžœƒȀʜ˪˓ˈˇ˟ˆ˃ˊ˃

ʹͲͳͻ

ʢʓʙͺͳͳǤͳ͸ͳǤʹǣͺͳͳǤͷͳͳǤͳͶͳȐǦͲͶʹǤ͹ͷΪͺʹͳǤͳ͸ͳǤʹǣͺʹͳǤͷͳͳǤͳͶͳȐǦͲͶʹǤ͹ͷ ʢǦͶͷ

Ukrainisztika Magyarországon és határon túlon …À‡ŽʹͲͳͺǤ‘–ׄ‡”

ͳͳǦͳʹǦ±›À”‡‰›Šžœ‹‰›‡–‡‡‡‰”‡†‡œ‡–– ‡œ‡–Úœ‹–—†‘ž›‘•

ˆ×”—‡ŽÝƒ†ž•ƒ‹ƒƒ›ƒ‰ƒ‹

ʢˍ˓˃˫ː˪˔˕ˋˍ˃˅ʢˆˑ˓˜ˋː˪˕˃˒ˑˊ˃˫˫ˏˈˉ˃ˏˋǤ ʛ˃˕ˈ˓˪˃ˎˋˏ˪ˉː˃˓ˑˇːˑˆˑ ː˃˖ˍˑ˅ˑˆˑ ˗ˑ˓˖ˏ˖ ͳͳǦͳʹ ˉˑ˅˕ːˢ ʹͲͳͺ ˓ˑˍ˖ǡ ʜ˪˓ˈˇ˟ˆ˃ˊ˟ˍˋˌ ˖ː˪Ǧ

˅ˈ˓˔ˋ˕ˈ˕

SzerkesztÝk:

ƒŽŽƒ˜‡Ž‹ƒȂž”ž›”œ•±„‡–Ȃ•‘ƒ‡–›žƒȂ

ƒœ†ƒ‰‹Ž‘•Ȃ–‡ˆ—…ƒ‹–×”‹ƒ

ʟˈˇ˃ˍ˕ˑ˓ˋ:

ʔ˅ˈˎ˪ː˃ʐ˃ˎˎ˃Ȃʲˎˋˊ˃˅ˈ˕˃ʐ˃˓˃ː˟Ȃʡˈ˕ˢː˃ʦˑːˍ˃Ȃ ʑ˪ˎ˟ˏˑ˛ʒ˃ˊˇ˃ˆȂʑ˪ˍ˕ˑ˓˪ˢʧ˕ˈ˗˖˙˃

Ú–‡–ƒ•‡’‡Ž‹”žY‘”ž›œƒ– é œƒœ”ž‡œ‡–‹•±‰‹

‰›‡•òŽ‡––žž‰ƒ–ž•ž˜ƒŽ±•œòŽ–

ͻ͹ͺǦ͸ͳ͹Ǧ͹͸ͻʹǦ͸͵Ǧ͹

̹•œ‡”œÝǡʹͲͳͻ

̹•œ‡”‡•œ–ݍǡʹͲͳͻ

̹ǼǦǽ‹ƒ†×ǡʹͲͳͻ

TARTALOMJEGYZÉK

NYELVTUDOMÁNY /ʛʝʑʝʖʜʏʑʠʡʑʝ

Áhi István: Népnyelvi glosszák a 19. századi kárpátaljai periodikában ... 11 ʶ˓ˋː˃ʐ˃ˆˏ˖˕ǣ ʖ˃˖˅˃ˆˋˇˑ˅ˋˍˑ˓ˋ˔˕˃ːːˢˇ˪˦˔ˎ˪˅ːˑˆˑ˅ˋˇ˖˅ˏ˃ˌ˄˖˕ː˟ˑˏ˖

˚˃˔˪... 21 ʑˈ˓ˑː˪ˍ˃ʐ˃ː˟ˑ˪ǣʑ˪ˇˑ˄˓˃ˉˈːːˢ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ-˖ˆˑ˓˔˟ˍˑ˫ˏˑ˅ːˑ˫˅ˊ˃˦ˏˑˇ˪˫˅

ˊ˃ˍ˃˓˒˃˕˔˟ˍ˪ˌˏ˪ˍ˓ˑ˕ˑ˒ˑː˪ˏ˪˫˄˃˔ˈˌː˖˓˪˚ˍˋʢˉ˃ ... 29 ʲˎˋˊ˃˅ˈ˕˃ʐ˃˓˃ː˟ǣʖ˪˔˕ˑ˓˪˫ˎ˪ːˆ˅ˑ˖ˍ˓˃˫ː˪˔˕ˋˍˋ˅ʢˆˑ˓˜ˋː˪ȋˇ˪ˢˎ˟ː˪˔˕˟

ʔˏ˪ˎˢʐ˃ˎˈ˙˟ˍˑˆˑ˕˃ʧ˃ːˇˑ˓˃ʛˑˍ˃ːˢȌ ... 37 Gazdag Vilmos: Ukrán kölcsönszavak a kárpátaljai magyar nyelvhasználati

színtereken ... 47 Zékány Krisztina: Magyar-szláv kapcsolatok a földrajzi nevek tükrében

ungvári és környékbeli nevek alapján ... 55 Kiss Kálmán: XIX. századi orosz nyelvkönyveink egy sajátos

csoportjáról ... 63 ʭˎ˪ˢʛ˃ˍ˃˓ˈ˙˟ǣʓˑ˒ˋ˕˃ːːˢ˒˓ˑː˃˙˪ˑː˃ˎ˟ːˋˌˍ˓ˋ˕ˈ˓˪ˌ˅˖ːˑ˓ˏ˖˅˃ːː˪

˔˖˚˃˔ːˑ˫˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ˎ˪˕ˈ˓˃˕˖˓ːˑ˫ˏˑ˅ˋ ... 71 ʝˎ˟ˆ˃ ʞˋ˔ˍ˃˚ǣ ʢˆˑ˓˔˟ˍ˪ ˊ˃˒ˑˊˋ˚ˈːːˢ ˅ ˑ˄˓ˢˇˑ˅˪ˌ ˎˈˍ˔ˋ˙˪

ˊ˃ˍ˃˓˒˃˕˔˟ˍˑˆˑˆˑ˅ˑ˓˖ ... 81 ʶ˅˃ː ʠ˃˄˃ˇˑ˛ǣʠ˕˃ː ˪ ˒ˈ˓˔˒ˈˍ˕ˋ˅ˋ ˇˑ˔ˎ˪ˇˉˈːːˢ ˄ˑ˕˃ː˪˚ːˑ˫ ˎˈˍ˔ˋˍˋ

˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ˏˑ˅ˋ ... 87 ʝˎˈ˔ˢʠ˖ˎˋˏ˃ǣʓˑ˒ˋ˕˃ːːˢˍ˃˕ˈˆˑ˓˪ˌːˑ˫˔ˈˏ˃ː˕ˋˍˋˇ˪˦˔ˎˑ˅˃ ... 97 Sebestyén Zsolt: A beregi, kenézi alapítású falvak névadásáról ... 105 ʑˑˎˑˇˋˏˋ˓ ʧˈ˅˚ˈːˍˑǣʓˈ˓ˉ˃˅ː˃ ˏˑ˅˃ ˕˃ ˫˫ ˗˃˘ˑ˅˃ ˕ˈ˓ˏ˪ːˑˎˑˆ˪˚ː˃

ˍ˖ˎ˟˕˖˓˃ˢˍˆˈːˈ˕ˋ˚ːˋˌ˪ˇˈː˕ˋ˗˪ˍ˃˕ˑ˓ː˃˙˪˫˪ˇˈ˓ˉ˃˅ˋ ... 115 ʑ˪ˍ˕ˑ˓˪ˢʧ˕ˈ˗˖˙˃ǣʢ˓ˢˇˑ˅˪ː˃ˊ˅ˋ˅˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ-ˏˑˎˇ˃˅˔˟ˍˋ˘ˆ˓˃ˏˑ˕˃˘

XIV-˔˕ˑˎ˪˕˕ˢ... 123

IRODALOMTUDOMÁNY /ʚʶʡʔʟʏʡʢʟʝʖʜʏʑʠʡʑʝ

ʔ˅ˈˎ˪ː˃ ʐ˃ˎˎ˃ǣ ʜˑ˅ˈˎˋ ʛˋˍˑˎˋ ʑ˪ːˆ˓˃ːˑ˅˔˟ˍˑˆˑ Ǽʜ˃˛ ˄˃˕˟ˍˑǽ ˪ Ǽʠˍ˓ˋːˢǽ˅˒ˈ˓ˈˍˎ˃ˇ˪˖ˆˑ˓˔˟ˍˑˡˏˑ˅ˑˡ ... 135

ʑ˃ˎˈː˕ˋː˃ ʐ˃˓˚˃ːǣ ʞˑˈ˕ˋˍ˃ ˒˔ˋ˘ˑˎˑˆ˪ˊˏ˖ ːˑ˅ˈˎˋ Ǽʖ˃ˆ˖˄ˎˈː˪ ˇ˪˕ˋǽ ʭ˓˪ˢʠ˕˃ːˋː˙ˢ ... 143 ʛ˃˓̵ˢː˃ʑˑ˕˟ˍ˃ːˋ˚ǣʠˋː˕ˈˊˏˋ˔˕ˈ˙˕˅˖ˎ˪˓ˋ˙˪ʶ˓ˋːˋʕˋˎˈːˍˑȋˊ˄˪˓ˍ˃

Ǽʏ˅˕ˑ˒ˑ˓˕˓ˈ˕˖˚ˈ˓˅ˑːˑˏ˖ǽȌ ... 151 ʛ˃˓˪ˢʙˑˊ˃ˍǣ ʛˑ˕ˋ˅˃ː˕ˋ˚ːˑ˔˕˪˅˒ˑˈˊ˪˫ʠ˅ˢ˕ˑ˔ˎ˃˅˃ʒˑ˓ˇˋː˔˟ˍˑˆˑȋ˙ˋˍˎ

Ǽʟˋˏ˔˟ˍ˪ˢˏ˄ˋǽȌ ... 157 ʝˎˈˍ˔˃ːˇ˓ʙˑ˓ˇˑːˈ˙˟ǣʡ˓˃ˆ˪ˊˏˇˋ˕ˢ˚ˑ˫ˇˑˎ˪ː˃˅˪ˌː˪˖ːˑ˅ˈˎ˃˘Ǽʓ˪˕ˑ˚˃

˒˓ˋˆˑˇ˃ǽʑ˃˔ˋˎˢʠ˕ˈ˗˃ːˋˍ˃˕˃Ǽʓ˅ˑ˦ˇ˪˕ˈˌǽʐˑˆˇ˃ː˃ʚˈ˒ˍˑˆˑ ... 163 ʝˍ˔˃ː˃ ʡ˃ˎ˃˄˪˓˚˖ˍǣ ʤ˖ˇˑˉːˢ ˕˅ˑ˓˚˪˔˕˟ ʠˈ˓ˆ˪ˢ ʠ˕ˈ˒ˋ ȋǼǤǤǤ ːˈ ˦ ˕ˈ˒ˈ˓ǡ ˃

ˎˋ˛˕ˈǡ˜ˑ˄˖ˎˑ˪˄˖ˇˈǽȌ ... 171 ʝˍ˔˃ː˃ ʡˋ˘ˑ˅˔˟ˍ˃ǣ ʞ˔ˋ˘ˑˎˑˆ˪˚ːˋˌ ˃˔˒ˈˍ˕ ˑ˄˓˃ˊ˖ ʛ˃˅ˍˋ ˅ ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍ˪ˌ

ˏ˪˗ˑˎˑˆ˪˫ ... 181

AZ UKRÁN NYELV ÉS IRODALOM OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANA /ʛʔʡʝʓʗʙʏʑʗʙʚʏʓʏʜʜʮ ʢʙʟʏʷʜʠʫʙʝʷʛʝʑʗʡʏʚʶʡʔʟʏʡʢʟʗ

ʲʑʏʐʝʟʗʠʝʑʏ: ʠ˖˚˃˔ːˋˌ ˔˕˃ː ˅ˋˍˎ˃ˇ˃ːːˢ ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ ˏˑ˅ˋ ˅ ˊ˃ˍˎ˃ˇ˃˘

ˊ˃ˆ˃ˎ˟ːˑ˫ ˔ˈ˓ˈˇː˟ˑ˫ ˑ˔˅˪˕ˋ ˊ ˖ˆˑ˓˔˟ˍˑˡ ˏˑ˅ˑˡ ː˃˅˚˃ːːˢ ː˃

ʖ˃ˍ˃˓˒˃˕˕˪ȋ˒˓˃ˍ˕ˋ˚ːˋˌ˃˔˒ˈˍ˕Ȍ ... 191 ʡʔʡʮʜʏʑʏʘʓʗʦ:ʜˈ˔˕˃ːˇ˃˓˕ː˪ ˒˪ˇ˘ˑˇˋ ˇˑ ˅ˋ˅˚ˈːːˢ ˒˓˃ˍ˕ˋ˚ːˑˆˑ ˍ˖˓˔˖

˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ˏˑ˅ˋ˖ʖ˃ˍ˃˓˒˃˕˔˟ˍˑˏ˖˖ˆˑ˓˔˟ˍˑˏ˖˪ː˔˕ˋ˕˖˕˪˪ˏǤʣˈ˓ˈː˙˃

ʟ˃ˍˑ˙˪ʶʶ ... 199 ʙʏʡʔʟʗʜʏ ʚʏʑʔʟ: ʜ˃˅˚˃ˎ˟ːˑ-ˏˈ˕ˑˇˋ˚ːˈ ˊ˃˄ˈˊ˒ˈ˚ˈːːˢ ˅ˋˍˎ˃ˇ˃ːːˢ

˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ˏˑ˅ˋ˅ˊ˃ˆ˃ˎ˟ːˑˑ˔˅˪˕ː˪˘ː˃˅˚˃ˎ˟ːˋ˘ˊ˃ˍˎ˃ˇ˃˘ˊ˖ˆˑ˓˔˟ˍˑˡ ˏˑ˅ˑˡː˃˅˚˃ːːˢ ... 205 ʏʜʓʟʔʮʞʔʑʠʔ: ʠ˖˚˃˔ːˋˌ ˔˕˃ː ˅ˋˍˎ˃ˇ˃ːːˢ ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ ˏˑ˅ˋ ˅ ˛ˍˑˎ˃˘

ʖ˃ˍ˃˓˒˃˕˕ˢˊˏˑ˅˃ˏˋː˃˙˪ˑː˃ˎ˟ːˋ˘ˏˈː˛ˋː ... 213 ʡʔʡʮʜʏʦʝʜʙʏ:ʞ˓˃ˍ˕ˋ˚ː˪˓ˈˍˑˏˈːˇ˃˙˪˫˜ˑˇˑ˅ˋˍˎ˃ˇ˃ːːˢ˔ˋː˕˃ˍ˔ˋ˔˖˅

ˊ˃ˆ˃ˎ˟ːˑˑ˔˅˪˕ː˪˘˛ˍˑˎ˃˘... 219 ʡʔʡʮʜʏʦʝʜʙʏ:ʧˎˢ˘ˋ˒˪ˇ˅ˋ˜ˈːːˢ˓˪˅ːˢˊː˃ː˟ˎ˪˕ˈ˓˃˕˖˓ˋ˅˔˖˚˃˔ː˪ˌ

˛ˍˑˎ˪ǣ ˊ˃˔˕ˑ˔˖˅˃ːːˢ ˍˑˏ˒˃˓˃˕ˋ˅ːˑˆˑ ˏˈ˕ˑˇ˖ ː˃˅˚˃ːːˢ ˒˪ˇ ˚˃˔

˒˪ˇˆˑ˕ˑ˅ˍˋˇˑʖʜʝ ... 227

UKRÁN KÖLCSÖNSZAVAK

47

UKRÁN KÖLCSÖNSZAVAK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATI SZÍNTEREKEN

THE SCENES OF THE USAGE OF THE UKRAINIAN LOANWORDS IN THE LANGUAGE OF THE HUNGARIANS OF TRANSCARPATHIA REGION

G AZDAG V ILMOS

Ǥž×…œ‹ ‡”‡…ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ƒ‰›ƒ” ݋•‘Žƒ

Abstract: In Transcarpathia, and so in the Beregszász district, bilingualism is a natural phenomenon. Due to the minority position of the local Hungarian people, they are often forced to use one of the surrounding languages in everyday communication. The frequent usage of the Ukrainian and Russian language is reflected in the language of the speakers in Hungarian language: in theirs communication in the mother tongue, they often use the second languageǯ elements, which over time, fit into the sound system of the Hungarian language, and become so common, that the loyal speakers do not even notice their foreign identity. This work aims to present some of the scenes of the usage of the Ukrainian loanwords.

Keywords: Transcarpathia, Hungarian language, Ukrainian loanwords

Bevezetés. œ‡‰›ž••ƒŽ±”‹–‡œÝ›‡Ž˜‡ÚœÚ––‹ƒ’…•‘Žƒ–Ž‡‰‰›ƒ”ƒ„„ƒƒ

szókészlet szintjén mutatkozik meg, hiszen a nyelv szókészlete a nyelvi rendszer leglazábban strukturált része, mely könnyen fogad be új elemeket ȋƒ•–›žʹͲͲ͸ǣͳͷȌǤœ±”–‡Ž‡•œ‡”ö‡±”˜±›‡•ƒž”’ž–ƒŽŒž„‡•œ±Ž–›‡Ž˜‡

mindegyikére is. Ukrán kölcsönszavakat a kárpátaljai magyar nyelvhasználat minden színterén találhatunk. Viszont fontos megjegyezni azt is, hogy az egyes nyelvhasználati •œÀ–‡”‡ ÚŽ…•Ú•œƒ˜ƒƒŽ ˜ƒŽ× ‡‰–‡”Š‡Ž–•±‰‡ Œ‡Ž‡–Ý•‡

‡Ž–±”Š‡–‡‰›ž•–׎Ǥœ‘‘ƒ–‡”òŽ‡–‡‡ǡƒŠ‘Ž‡”Ý•žŽŽƒ›‡Ž˜‹†‘‹ƒ…‹ž˜ƒŽ

‡ŽŽ •œž‘Ž‹ǡ ƒ‰›‘„„ ƒ ÚŽ…•Ú•œƒ˜ƒ ‡ŽÝˆ‘”†—Žž•ƒǡ ‹– ƒœ‘‘ǡ ƒŠ‘Ž ƒœ

anyanyelv szinte kizárólagos használatát figyelhetjük meg. A kárpátaljai magyar nyelvhasználatban meghonosodott kölcsönszavak száma összességében több

•œžœ”ƒ–‡Š‡–ÝǤ±”†±•˜‹œ•‰žŽƒ–ƒ—‰›ƒƒ‘”‹†‡±’’‡‰À˜žŒƒƒœ–‹•ǡ

Š‘‰› ‡‰› ‹•‡„„ ‹–±”Ý ‡”‡–±„‡ ‡‰‹•‡”‡†Œò ƒ ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ ƒ‰›ƒ”•ž‰

nyelvi helyzetével is. A továbbiakban ezt kíséreljük meg röviden felvázolni.

Nyelvi helyzet Kárpátalján. ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ ƒ‰›ƒ”•ž‰ ‡•‡–±„‡ ݕŠ‘‘• ±•

‡Ž”‡†‡Ž– ‹•‡„„•±‰‹ ±–›‡Ž˜ö•±‰”ÝŽ ˜ƒ •œ×Ǥ ƒ‰›‹• ƒ ÚœÚ••±‰ ‡

területcsere, hanem politikai okok miatt vált kisebbségivé, tagjainak túlnyomó többsége általában csak az iskolában találkozik az államnyelvvel (BeregszásziȂ

•‡”‹…•×ʹͲͲ͵ǣͶͳȌǡ‡Ž•Ý›‡Ž˜‡ȋƒƒ‰›ƒ”ȌŒ‘‰‹Žƒ‰ƒŽž”‡†‡Ž–Š‡Ž›œ‡–„‡˜ƒƒœ

államnyelvhez (ukránhoz) képest (Csernicskó 1998:198). Ezen kívül a kárpátaljai

ƒ‰›ƒ”•ž‰Œ‡Ž‡–Ý•”±•œ‡ ƒ‰›ƒ”†‘‹ž•±–›‡Ž˜öȋ‡”‡‰•œž•œ‹ȂCsernicskó 2003: 40Ȃ41), azaz a privát szférában a magyar nyelv használata szinte

GAZDAG VILMOS

48

kizárólagos, míg a formális színtereken a nyelvhasználat az állami szabályozás és az egyén nyelvtudása alapján realizálódik. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi helyzet következtében a kárpátaljai magyarok csak korlátozott szituációkban használhatják anyanyelvüket, a formális szférában való kommunikáció során pedig kénytelenek az államnyelvet használni (Csernicskó, 1997: 88).

ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ ƒ‰›ƒ” ›‡Ž˜Šƒ•œžŽƒ–”ƒ ‡Š‡œ‡†Ý žŽŽƒ›‡Ž˜‹ Šƒ–ž•

±–”±–öȋ‡””‡˜‘ƒ–‘œ×Žƒ‰Žž•†ƒœͳǤž„”ž–Ȍǣƒœ‡Ž•Ý”±•œ‡ƒ–‡”±•œ‡–‡•›‡Ž˜‹

kapcsolatok eredményeként megvalósuló nyelvi jelenség. A kárpátaljai magyaro —‰›ƒ‹• ‹†‡ƒ’‹ ƒ’…•‘Žƒ–„ƒ žŽŽƒ ƒ –‡”òŽ‡–‡ ±ŽÝ •œŽž˜

Žƒ‘••ž‰‰ƒŽǡ • –ÝŽò ‡Ž•ƒŒž–À–ƒƒ „‹œ‘›‘• –‡˜±‡›•±‰‡‡–ǡ ž–˜‡•œ‡

különféle használati eszközöket, s ezekkel együtt spontán módon megtanulják azok elnevezéseit is. Az államnyelvi hatás másik, s sokkal intenzívebben ható oldala az államapparátus által megtervezett.

1. ábra: Az államnyelvi hatás megnyilvánulási formái (Saját szerkesztés)

A kárpátaljai magyar lakosságnak azonban az intenzív államnyelvi hatás ellenére máig sikerült ‡‰Ý”‹œ‹‡ ƒ›ƒ›‡Ž˜‹ †‘‹ƒ…‹žŒž–Ǥ ‰›ƒƒ‘” ƒœ

ukrán és orosz nyelv hatása még azoknál is megmutatkozik, akik egyáltalán

‡ ‹• „‡•œ±Ž‹ ‡ ›‡Ž˜‡‡–ǡ • …•ƒ ‡‰Ž‡Š‡–Ý•‡ ”‹–ž ‡”òŽ‡ ˜‡Žò

kapcsolatba. Az ukrán és orosz nyelv hatása leginkább a kárpátaljai magyar nyelvjárások szókészletének a gyarapodásában, vagyis az e nyelvjárásokban meghonosodott ukrán és orosz kölcsönszavak használatában mutatható ki. Az egyes kölcsönszavak elterjedtsége és meghonosodási mértéke azonban

Œ‡Ž‡–Ý•‡ ‡Ž–±”Š‡– ‡‰›ž•tól. Vannak például olyan kölcsönszavak, amelyek igen gyakoriak a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatában, s szinte teljes

±”–±„‡ ‹•œ‘”À–Œž ƒ ƒ‰›ƒ” ›‡Ž˜‹ ‡‰ˆ‡Ž‡ŽÝ‹‡–ǡ À‰ ž•‘ …•ƒ

”‹–ž„„ƒǡƒƒ‰›ƒ”›‡Ž˜‹‡‰ˆ‡Ž‡ŽÝ‹‡Ž’ž”Š—œƒ‘•ƒǡ˜ƒ‰›ƒœ‘nál kisebb

‰›ƒ‘”‹•ž‰‰ƒŽˆ‘”†—Žƒ‡ŽÝǤ

UKRÁN KÖLCSÖNSZAVAK

49

ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ƒ‰›ƒ”•ž‰Ϋž•Šƒ–ž”‘–ƒ‰›ƒ””±‰‹×Žƒ‘••ž‰žŠ‘œŠƒ•‘Ž×ƒ

Ϋƒ‹•‡„„•±‰‹Ž±–„ÝŽƒ†×†×ƒƒ‹†‡ƒ’‹‘—‹ž…‹×•‘”žƒœƒ›ƒ›‡Ž˜‡

mellett tehát kénytelen a mindenkori államnyelve(ke)t is használni (CsernicskóȂ Márku 2007: 14), mely természetesen hatással van az anyanyelvi kommunikációra is. Ugyanis az effajta másod- vagy államnyelvi hatások következtében az egyes országokban a magyar nyelvnek sajátos, könnyen azonosítható jellegzetességeket mutató változatai alakultak ki (Szilágyi 2008: 105Ȃ106). A fent vázolt jelenségek

Ú˜‡–‡œ–±„‡ ‹Œ‡Ž‡–Š‡–Ýǡ Š‘‰› Kárpátalja területe a nyelvi interferenciák kutatásának Ƿtermészetes nyelvi laboratóriumadz, hiszen itt a nyelvi kapcsolatok és

ƒ±–›‡Ž˜ö•±‰‹†‡ˆƒŒ–žŒƒŒ×Ž–ƒ—Žž›‘œŠƒ–×ȋƒ†«‡‘ͳͻͻ͵ǣʹͲ͹ȌǤ

òŽÚ„ÚœÝ ›‡Ž˜Šƒ•œžŽƒ–‹ •œÀ–‡”‡‡ Œ‡Ž‡–‡œÝ ž•‘†- és államnyelvi hatások, valamint az azok nyomán meghonosodott kölcsönszavak

‡‰ˆ‹‰›‡Ž±•‡ ”±˜± ˆ‹‰›‡Ž‡‡Ž À•±”Š‡–Ý ƒœ ‡‰›‡• •œƒ˜ƒ ‡‰Š‘‘•‘dási folyamata is. Ezt az 2. ábrával tudjuk szemléltetni, amiben jól kirajzolódik az, hogy a kölcsönszavak legnagyobb számban a beszélt nyelvi színtereken

Š‘‘•‘†ƒ ‡‰ǡ • ˆ‘Ž›ƒƒ–‘•ƒ …•Ú‡Ý •œžƒŽ ŠƒŽƒ†ƒ ˜±‰‹‰ ƒ

òŽÚ„ÚœÝÀ”‘––•œÀ–‡”‡‡ž–ƒkodifikációig.

2. ábra: A kölcsönszavak meghonosodási folyamata (Saját szerkesztés)

–‘˜ž„„‹ƒ„ƒ ƒœ ‡‰›‡• ›‡Ž˜Šƒ•œžŽƒ–‹ •œ‹–‡‡ ‡‰ˆ‡Ž‡ŽÝ‡ Úœ”‡ƒ†—

néhány, a kölcsönszavak használatát jól illusztráló példamondatot.

I. Az ±ŽÝ›‡Ž˜‹ Šƒ‰ƒ›ƒ‰‘„ól: Példamondatok a rögzített anyagokból kiemelve, melyeket a nyelvjárási színezetük megtartásával eredeti (a helyesírási szabályokat figyelmen kívül hagyva) alakjukban közlünk. A

˜‹••œƒ‡”‡•Š‡–Ý•±‰ ±• –‘˜ž„„‹ —–ƒ–ž•‘ „‹œ–‘•À–ž•žŠ‘œ ÚœÚŽŒò ƒœ ‹–‡”Œï

azonosítóját is (hol és kivel készítették). Pl¹.

1’±Ž†ƒ‘†ƒ–‘„ƒƒÚŽ…•Ú•œƒ˜ƒˆ±ŽÚ˜±”±•ƒŽžŠïœ‘––‹‡‡Ž±•‡–ÝŽ‡ȋƒ•œ‡”œÝȌǤ

ÁËÐÍÙÊ×

UKRÁN KÖLCSÖNSZAVAK

53 túli ”±‰‹×„ƒ±ŽÝmagyarok meg‹•‡”Š‡••±‡•œƒ˜ƒÚœƒ‰›ƒ”‡‰ˆ‡Ž‡ŽÝ‹–

(amennyiben vannak ilyenek).

Ht-szólistában rögzített és általában a helyi magyar sajtóból vett példákkal illusztrált kárpátaljai szláv kölcsönszavak alapján arra lehet

Ú˜‡–‡œ–‡–‹ǡ Š‘‰› ‡ •œƒ˜ƒ –‡–‡‡• ‡›‹•±‰„‡ ˆ‘”†—Žƒ ‡ŽÝ ƒ kárpátaljai magyar sajtótermékekben, melyeknek ugyancsak fontos szerepe van a kölcsönszavak kodifikációjában. Ugyanis a média egyfajta normaként is szolgál, azaz magában foglalja az ismeret (tudás) és a minta, a van és kell mozzanatát, tehát tükör és példa is egyben (Balázs 2000: 18). Vagyis a másodnyelvi ‡Ž‡‡ Šƒ•œžŽƒ–ƒ ƒ’…•ž ‡‰›ˆƒŒ–ƒ ‡‰‡”Ý•À–±•±– ‹• •œ‘Ž‰žŽ

az adott médiatermék Ƿfogyasztóidz számára.

œ ‘”‘•œȀ—”ž ÚŽ…•Ú•œƒ˜ƒ ‡ŽòŽÚÀ–±•‹ ‡Š±œ•±‰‡‹”ÝŽ. Az orosz és az ukrán szoros rokonságban álló keleti szláv nyelvek, amit a szókészletük nagyarž›ï ƒœ‘‘••ž‰ƒ ‹• Œ×Ž —–ƒ–Ǥ ‹•œ‘›Žƒ‰ ‡‰›•œ‡”ö ƒœ ž–ƒ†× ›‡Ž˜

meghatározása akkor, amikor az orosz és az ukrán nyelvi alak mutat valamilyen hangzásbeli eltérést. Így például a pótkocsi jelentésben használt pricep kapcsán

‡‰›±”–‡Žö‡‹Ž‡Š‡–ƒœ–Œ‡Ž‡–eni, hogy az az orosz ˒˓ˋ˙ˈ˒, és nem az ukrán

˒˓ˋ˚˪˒ ž–˜±–‡Ž‡Ǥ Š—ŽŽž’ƒŽƒ ‡‰ˆ‡Ž‡ŽÝŒ‡±– Šƒ•œžŽ–sifer szó viszont az ukrán és az orosz nyelvben is azonos hangalakú. Ez alapján nem lehet

‡‰›±”–‡Žö˜žŽƒ•œ–ƒ†‹ƒ””ƒƒ±”†±•”‡ǡŠ‘‰›‡Ž›‹›‡Ž˜„ÝŽ‹•vettük ezt át.

‡”±•œ‡–‡•‡ ƒ ›‡Ž˜‡ À˜òŽ‹ –±›‡œÝ ˆ‹‰›‡Ž‡„‡˜±–‡Ž±˜‡Ž ‹•

megpróbálhatjuk eldönteni a kérdést, s így az orosz gazdaság magasabb fejlettségi szintjére hivatkozva mondhatjuk azt is, hogy ez a szó az orosz

›‡Ž˜„ÝŽ•œž”ƒœ‹Ǥ‡‹Ž›‡‡•‡–ekben alapos történeti kutatás révén lehetne …•ƒ‡‰›±”–‡Žö˜žŽƒ•œ–ƒ†‹Ǥœ–ƒœ‘„ƒ‡‰›±”–‡Žö‡‹Ž‡Š‡–Œ‡Ž‡–‡‹ǡŠ‘‰›

a kárpátaljai magyar lakosság által használt keleti szláv kölcsönszavak

–›‘×–Ú„„•±‰‡‘”‘•œ‡”‡†‡–”‡˜‡œ‡–Š‡–ݘ‹••œƒǤ‹•œ‘–vannak olyan szláv kölcsönszavaink is, melyeknek az orosz és az ukrán nyelvi változata semmiféle hasonlóságot nem mutat. Az ilyen kölcsönszavak párhuzamosan, egymás szinonimáiként használatosak. Ilyenek például az igazolás jelentésben használt ukrán dovidka, illetve orosz szprávkaǡ˜ƒ‰›ƒòŽÚ„ڜ݊‹˜ƒ–ƒŽ‘•œƒ‘•œ–žŽ›ž–

Œ‡ŽÚŽÝ—”žvidgyil, orosz otgyel kölcsönszavak is.

Összegzés. A kárpátaljai magyar nyelvjárások, ahogyan más határon túli magyar nyelvjárások is, fokozott másodnyelvi hatás alatt állnak. ‡•œ±ŽÝ‹

‹†‡ƒ’‹ ƒ’…•‘Žƒ–„ƒ žŽŽƒ ƒœ žŽŽƒ›‡Ž˜‡– ±• ƒœ ‘”‘•œ– „‡•œ±ŽÝ •œŽž˜

›‡Ž˜ö Žƒ‘••ž‰‰ƒŽǡ • ƒ Š‹˜ƒ–ƒŽ‘• ›‡Ž˜‹ •œÀ–‡”‡‡ ƒ›ƒ›‡Ž˜ò Šƒ•œžŽƒ–‹

Ž‡Š‡–Ý•±‰‡‹Œ‡Ž‡–Ý•±”–±„‡‘”Žž–‘œ˜ƒ˜ƒƒǤ–Ú”–±‡Ž‹±•ƒŒ‡Ž‡‘”‹

helyzet ismeretébe –‡Šž– ‡ Ž‡Š‡– ‡‰Ž‡’Ýǡ Š‘‰› ƒœ ‹–– ±ŽÝ ƒ‰›•œžï másodnyelvi elemet használnak az anyanyelvi kommunikációjukban is, amelyek a magyar nyelvi változatokkal együtt, vagy sok esetben azokat kiszorítva a mindennapos nyelvhasználat részeivé válnak. A kárpátaljai magyar nyelvjárásokat ért szláv nyelvi hatás a nyelvhasználat minden szintjét érinti.

GAZDAG VILMOS

54

Balázs Géza2000: A média nyelvi normája. Ȅ In. ƒ‰›ƒ”›‡Ž˜Ý” 124. évfolyam 1. sz.

2000. januárȂmárcius, 5Ȃ24.

Beregszászi AnikóȂCsernicskó István2003: ±–›‡Ž˜ö•±‰–À’—•ƒ‹ƒž”’ž–ƒŽŒƒ‹ƒ‰›ƒ”

közösségben. Ȅ In. Csernicskó István szerk. A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Beregszász: Kárpátaljai Magyar

ƒž”±’œÝ ݋•‘Žƒǡ͵ͶȂ42.

Csernicskó István Ȃ Márku Anita (szerk.) 2007: Ƿ‹ž„ƒ”‡’òŽ•œ–‡ƒž”Š‘˜žǥdz Segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvjárások tanulmányozásához PoliPrint, Ungvár.

Csernicskó István1995: ž”’ž–ƒŽŒƒ‹ƒ‰›ƒ”•ž‰±•ƒ±–›‡Ž˜ö•±‰ȋͳͻͶͷȂ1993). Ȅ In.

Kassai Ilona szerk., ±–›‡Ž˜ö•±‰±•ƒ‰›ƒ”›‡Ž˜Šƒ•œžŽƒ–, MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest. 129Ȃ145.

Csernicskó István1997: ‹–ƒž”’ž–ƒŽŒƒ‹ƒ‰›ƒ”±–›‡Ž˜ö•±‰”ÝŽ–—†—ǤȄ In. Szavak- Nevek- Szótárak Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára Kiss Gábor és Zaicz Gábor szerk.

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete Budapest, 88Ȃ92.

Csernicskó István 1998: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris Kiadó Ȃ‹•‡„„•±‰—–ƒ–×öŠ‡Ž›Ǥ

ƒ†«‡‘ ͳͻͻ͵ α ʚ˃ˇ˚ˈːˍˑ ʛǤ ʛǤ ʝ˔ˑ˄ˎˋ˅ˑ˔˕˪ ˒˓ˑ˔ˑˇ˪˫ ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑˆˑ ˓ˈ˚ˈːːˢ ˖

˓ˈ˃ˎ˪ˊ˃˙˪˫ˊ˃ˍ˃˓˒˃˕˔˟ˍˋ˘˖ˍ˓˃˫ː˙˪˅ǤȄ In. ʢˍ˓˃˫ː˔˟ˍ˃ˏˑ˅˃ː˃ʖ˃ˍ˃˓˒˃˕˕˪˖

ˏˋː˖ˎˑˏ˖˪˔˟ˑˆˑˑˇː˪ʛ˃˕ˈ˓˪˃ˎˋː˃˖ˍˑ˅ˑ- ˒˓˃ˍ˕ˋ˚ːˑ˫ˍˑː˗ˈ˓ˈː˙˪˫ ȋʢˉˆˑ˓ˑˇǡ 5Ȃ͸˕˓˃˅ːˢͳͻͻʹ˓ˑˍ˖Ȍǣʢˉˆˑ˓ˑˇʹͲ͹Ȃ210.

Lanstyák István2006: ›‡Ž˜„ÝŽ›‡Ž˜„‡ƒ—Žž›‘ƒ•œ×ÚŽ…•Úœ±•”ÝŽǡ×†˜žŽ–ž•”׎±•

fordításról. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó.

Szilágyi N. Sándor2008: A magyar nyelv a Magyarországgal szomszédos országokban. Ȅ In. Fedinec Csilla (szerk.) Értékek, dimenziók a magyarságkutatásban. Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Budapest. 105Ȃ106.

V

ESUM = ʔ˕ˋˏˑˎˑˆ˪˚ːˋˌ˔ˎˑ˅ːˋˍ˖ˍ˓˃˫ː˔˟ˍˑ˫ˏˑ˅ˋ˅˔ˈˏˋ˕ˑˏ˃˘ǡ˕ˑˏȂǤʜ˃˖ˍˑ˅˃

ˇ˖ˏˍ˃ǡʙˋ˫˅ͳͻͺʹȂ2012.

VasmerȂ”Ǥ α ʛ˃ˍ˔ ʣ˃˔ˏˈ˓ǣʬ˕ˋˏˑˎˑˆˋ˚ˈ˔ˍˋˌ ˔ˎˑ˅˃˓˟ ˓˖˔˔ˍˑˆˑ ˢˊ˞ˍ˃Ǥ ʞˈ˓ˈ˅ˑˇ ˔ ːˈˏˈ˙ˍˑˆˑˋˇˑ˒ˑˎːˈːˋˢ˚ˎˈː˃-ˍˑ˓˓ˈ˔˒ˑːˇˈː˕˃ʏʜʠʠʠʟʝǤʜǤʡ˓˖˄˃˚ˈ˅˃Ǥ ʗˊˇ˃ːˋˈ˅˕ˑ˓ˑˈǡ˔˕ˈ˓ˈˑ˕ˋ˒ːˑˈ˅˚ˈ˕˞˓ˈ˘˕ˑˏ˃˘Ǥʛˑ˔ˍ˅˃Ǽʞ˓ˑˆ˓ˈ˔˔ǽͳͻͺ͸Ȃ 1987.

2

Bartha Gusztáv 2014: A gabonafarkas legendája. Válogatott novellák 1988Ȃ2012.

Kárpátaljai Magyar Könyvek 228. Intermix Kiadó, UngvárȂBudapest.

Györke Zoltán 2000: Határsáv. Hatodik Síp Alapítvány, BudapestȂBeregszász.

Penckóferné Punykó Mária 1993: öœ‘Ž–× nagymadár. Beregújfalusi népmesék és mondák. Hatodik Síp Alapítvány. Kiadási hely nélkül.

Vári Fábián László 2011: Tábori posta. Kortárs Könyvkiadó Kft. Budapest.

Zelei Miklós 2001. A kettézárt falu Dokumentumregény Adolf Buitenhuis fényképeivel Második kiadás. Ister, Budapest