JELLEGZETES EMBERTÍPUSOK KECSKEMÉTEN ÉS

2 9 MC . 2 GS

;92G8

JELLEGZETES EMBERTÍPUSOK KECSKEMÉTEN ÉS

KÖRNYÉKÉN

írta :

DR. HENKEY GYULA

KECSKEMÉT 1 9 6 1

JELLEGZETES EMBERTÍPUSOK KECSKEMÉTEN ÉS

KÖRNYÉKÉN

írta :

DR. HENKEY GYULA

KECSKEMÉT 1 9 6 1

TARTALOM JEGYZÉK

I. P evezet és ... 3

II. A vizsgált községek és településitörténetük ... 4

III. K ecskem ét és környéke népességének antropom et- rikus vizsgálata ... 8

IV Az em b ertan i összetétel ... 20

V. Befejezés ... 34

VI. Függelék ... 35

VII. K épm ellékletek (I—L tábla) ... 37

M C -iA ut (§ )

IKZÍCÖS SZÍCHÍNlf! M A

ündfluiapií' /ís 6 5 %

1*61 SZ

E z a k ö n y v az M N O S Z 5501-^59. és 5602-55. sz. s z a b v á n y o k s z e r in t k é s z ü lt 500 p é l­

d á n y b a n 315 (A 5 ív ) t e r j e d e l e m b e n L 50 o ld a l képesimeilllékil'e.t 61. 3288 B á c s - K is k u n m e g y e i N y o m d a V., K e c s k e m é t — F e le lő s k i a d ó : U rb á n P á l

B E V E Z E T É S

M unkámat a M agyar T erm észettudom ányi M úzeum E m bertani Tára segitségével 1956 tavaszán ^kezdtem azzal, hogy először K ecske­

m éten és környékén, m ajd később B ács-K iskun m egye egész terü leté n em bertani vizsgálatokat végzek. 1956-ban K ecskem ét város terü leté n dolgoztam, m ajd a m egyei tanács m űvelődési és egészségügyi osztályá­

nak tám ogatásával vizsgálataim at 1957-ben a környező községekre is k i­

terjesztettem . A m unka során h átv an k ét m éretet és jelleget v ettem fel és kiszám ítottam a vonatkozó jelzőket. R észletesen tan ulm ányoztam a kiválasztott helységek telep ü léstö rtén etét is.1

A tanyavilág nagy kiterjedése, K ecskem ét város nagy lélekszám a és az anyagi korlátok m egakadályoztak abban, hogy a kérdéses terü lete n minden felnőtt szem élyt m egm érhessek, s nem utolsó sorban az a k ö rü l­

mény, hogy a napi m unkaidő u tá n és vasárnap dolgozhattam . (Jelen v izs­

gálataim at részben tan u lm án y n ak tekintettem ). K utató m unkám m eg­

kezdése előtt K ecskem éten és környékén egy évig figyeltem az em bere­

ket és azt észleltem, hogy m orfológiai jellegeik alapján túlnyom ó részük a turanid, balti, dinári, előázsiai és m ongoloid típusokba sorolható, vagy e típusok keveréke. Ezért terv b e vettem , hogy m etrikusan és m orfoló­

giailag m eghatározom e típusok kecskem éti t^ típ u s a it. M egvizsgáltam a ritkábban előforduló típusokba sorolható e g y é n i é t is.TCUfatásaim során

— főként Tiszakécskén, Izsákon és M óriczgáton — válogatás nélküli m éréseket végezhettem .

A dataim at, m egfigyeléseim et az érdeklődők e tanulm ányból m egis­

m erhetik. Ezzel nagyrészt az a célom, hogy m éretben, jellegben és fény­

képen bem utassam Kecskem étnek és környékének jellegzetes em ber­

típusait. Érdeklődéssel várom , hogy nálam tapasztaltabb em b ertani k u ­ tatók az általam leírt típusoknak az ország m ás vidékén élő táj típusairól részletes leírást közöljenek. Az adatok összehasonlítása nem csak az én

* további m unkám at könnyítené, hanem segítené m ás kezdő em bertani kutatók m űködését is.

Bevezetőm végén köszönetét m ondok m indazoknak, akiknek önzet­

len segítsége m unkám at lehetővé tette. K ülön kell em lítenem a T erm é-

1 Dr. Fodor F erenc: A jászság életrajza cím ű k ö n y v ére dr. Mezősi K ároly kiskunfélegyházi m úzeum igazgató h ív ta fel a figyelm em et.

szettudom anyi M úzeum E m bertani Tárát, a megyei tanács művelődési és egészségügyi osztályát, a kecskem éti rendelőintézet orvosait, valam int kísérőim et, akik a falvakban s a tanyák világában házról-házra jártak velem.

A vizsgált községek és településtörténetük

Vizsgálataim K ecskem ét városra és a kecskem éti járásra, valam int a kiskunfélegyházi járáshoz tartozó M óriczgát pusztára terjedtek ki, ahol összesen 520 felnőtt szem élyt vizsgáltam meg. Az alábbiakban közlöm helységenként a m egvizsgáltak számát. (Kecskemét esetében az egyes tanyarészeket külön feltüntetem .)

Kecskem ét belterület

k ü lterü let

Alsószéktó 10 M atkó 3

Ballószög 6 M áriahegy 6

Bánom 3 M éntelek 4

Borbás 1 M iklóstelep 1

Budaihegy 3 Nyír 6

D árdaitelep 1 Rendőrfalu 5

Felsőszéktó 7 Szarkás * 1

K atonatelep 7 Szolnokihegy

2

Kisfái o

O

Köncsög 2 Törökfái 5

Kőrösihegy 11 U rrét 7

Lázárfalu 1 Vacsihegy 2

Tiszakécske

Lajosmizse Bugac Izsák Orgovány Móriczgát Jakabszállás Városföld*

Lászlófalva*

K erekegyháza Ny áriőr inc*

39

220 111

45 Ökécske

Üjkécske 6

31 20 20 19 18 17 6 5 5 _ Összesen: 520 A fentiekből is m egállapítható, hogy a vizsgálatok súlypontja Kecs­

kem ét, Tiszakécske, Lajosmizse, Izsák. B ugac,. Orgovány, Móricgát és Jakabszállás volt.

* K ecskem ét város te rü leté n 1951-ben a lak u lt új községek. Az itt m é rt egyének még kecskem éti születésűek.

Az érintett községek lakói m agyar nem zetiségűek; szárm azás tek in ­ tetében m agyarra, jászra és k u n ra oszthatók.

A honfoglaló m agyarok D una— Tisza közi letelepedését a fe ltá rt sírok nagy száma bizonyítja. A hitelesen honfoglaló m agyaroktól szár­

mazó em bertani típus m eghatározására alkalm as és m egvizsgált 96 ko­

ponya közül 55 szárm azik a D una—Tisza közéből.1 Az 55 koponya közül kettő a kecskem éti járás terü letérő l k e rü lt elő, az egyik Bene pusztán, a másik Ókécskén. Az elsőnek a régészeti m elléklete igen gazdag. Nem es­

kéri János 1943-ban két K ecskem éten ta lá lt honfoglaláskori koponyáról is m egem lékezik,1 2 de ezeknek ism ertetése eddig nem tö rté n t meg.

Kecskem éten nagy szám ban tá rta k fel honfoglaláskori sírokat. K ada Elek polgárm ester 1895-ben** a v ásártéri cédulaház dom bon 23 honfog­

laláskori sírt tá rt fel. A női sírok szegényes leleteiből a m eghódolt lakos­

ságra kell gondolnunk, de a férfi sírokból kifejezetten a honfoglalókra em lékeztető gazdag anyag k e rü lt elő,3 (kengyelek, zablák, balták, n y íl­

csúcsok). A M adari tan ya m ellett talá lt honfoglaláskori tem etőből is sikerült m egm enteni K adának 10 sír tartalm át. Az első sírból egyenes kard is k erü lt elő. A két tem etőn belül a honfoglalók és a m eghódolt lakosok sírjait nem választották külön. Az 1900-as évek régészeinek fel­

fogása szerint a vásártéri női sírok szegényes ékszerei alig térn e k el a soros szláv tem etők sírjaiban találtak tó l,3 de a szlávokon kívül a m eghó­

dolt lakosság részben vagy egészben jazyg-szarm ata is leh etett. Zalotay Elemér szerint az Alföld népe a váltakozó hun, gepida, avar uralkodó rétegtől függetlenül a honfoglalásig a jazyg-szarm ata m arad t.4 5 * Ez az álláspont különösen Kecskem ét tek intetében látszik lehetségesnek, m ert

— a hagyom ány szerint — Kecskem ét a ,,Partiscum ” nevű jazyg város helyére épült.5 6

A második világháború a la tt Szabó K álm án további 6 honfoglalás- kori sírt tá rt fel, de ezeknek régészeti m ellékletei a tipikus honfoglalókra em lékeztetnek. (I. Szikra: egy férfi és egy női sír, az utóbbi pártával.

TI. Monostor: egy férfi sír lócsontokkal és kb. 80 ruhadísszel, III. Csó- lyosi út: egy női sír pártadíszekkel és szív alakú bronz, csüngős ru h ad í­

szekkel. IV. S zentkirály puszta: egy férfi sír karddal és két egym ással szemben álló oroszlánt ábrázoló ezüst öv- vagy pajzsdísszel. V. R epülő­

tér: egy férfi sír a honfoglalókra em lékeztető jellegzetes fegyverekkel.) Az utóbbi h at sír régészeti leleteinek részletes leírása nem tö rté n t meg.

Sajnos a kecskem éti m úzeum szép régészeti anyagának nagy része több száz koponyával és számos csontvázzal eg y ü tt 1944-ben a háborús ese­

mények következtében m egsem m isült és a m egm aradt koponyák sem

1 L ipták P á l: A w a re n und m agyarén im D onau-Theiss zw isch e n stro m- gebiet. (Acta Arch. 8. (1958.) 228. oldal.)

2 A magyarság őstörténete (szerk. Ligeti Lajos) Budapest- 1943. — 224. old.

M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Sam u) P est- Pilis-Solt K iskun várm egye (Budapest, évszám nélkül) II. 198. oldal.

4 Zalotay Elem ér: Baja népe az őskortól a középkorig. (Baja, 1957) 63. old.

5 M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr B orovszky Samu) P est- Pilis-Solt K iskun várm egye (Budapest, évszám nélkül) I. 326. oldal.

°H ornyik János: K ecsk em é t város története (K ecskem ét, 1860) I. 3. oldal.

** Arch. Ért. XVI. kötet I. sz. (B udapest 1896) 40. oldal.

dolgozhatók fel, m ert a m úzeum leltárkönyve is elveszett. A m egm aradt koponyákat vizsgálat céljából 1945-ben Bartucz professzor átvette, de a m egsem m isült leltárkönyvből készített jegyzetei alapján nem sikerült a koponyákat azonosítania/

K ecskem ét a XV. század elejétől a körülötte levő kun szállások székhelye. Az oklevelekben 1472-ben fordul elő'első ízben m int ,,Sedes K ecskem ét” .7 8 (Kecskem ét Szék.) Ennek dacára sem a fenti, sem az 1491.

és 1509. évi oklevél nem em lékezik meg arról, hogy Kecskem ét a kun községek közé tarto zo tt9, viszont a környező kun községek lakóinak egy része a török m egszállás idején valószínűleg K ecskem étre m enekül­

h e te tt.10 11

A honfoglalók ókécskei települését egyelőre csak az em lített sírlelet bizonyítja. Az 1559. évi török fej adó-lajstrom szerint Ókécske 44 adókö­

teles házból álló népes község volt. 1690-ben ugyan elhagyott helyként szerepel az összeírásban, de az 1715. és 1720. évi összeírásban újból fel­

lelhető azzal a m egjegyzéssel, hogy lakói m ind m agyarok11 akik — részben vallási különállásuk m iatt — nem keveredtek a környező közsé­

gek népével és egym ás között házasodtak.

Űjkécske 1720-ban kezd betelepülni az abonyi közbirtokosság által te le p íte tt 300 taksás családdal,12 * 1869-től 1910-ig pedig lakossága 3957- ről 8354-re em elkedik. A gyors növekedés a term észetes szaporodáson kívül a betelepítéssel is m agyarázható.19

A m agyar ered etű helységek közül még Izsákról történik említés a forrásm unkákban. 1421-ben m int birtokról em lékezik meg róla a leleszi konvent iktatókönyve, 1426-ban Izsák-egyháza néven szerepel. E község a török hódoltság a la tt sem pusztult el, de az 1633— 1634. évi adólajst­

rom ban csak 4 házzal szerepel.14 Lakossága 1880-tól 1910-ig ugrásszerűen em elkedik (3454-ről 7129-re).15 Ez a fejlődés a nagyarányú szőlőtelepí téssel a világháború u tán is tovább folytatódik. A betelepülők részben a környező kun és jász községekből valók. (Megjegyzem, hogy lakossága a XV—XVI. században is erős kun hatás a la tt állhatott, m ert m inden oldalról kun helység vette körül: Ágasegyháza, Kerekegyháza, Balázs,

7 B artucz L ajos professzor szóbeli közlése.

8 L ásd 5.

!l H ornyik János is k ije le n ti: „az én hitem szerint a város a K iskun k erü ­ letnek alk atrésze nem le h e te tt” (117. o ld a l) ... valószínű, hogy a D una-Tisza közi kunok egyelőre K ecskem étről a K unsághoz ugyan nem tartozó, de a vidé­

ken egyedüli népes helyből k o rm á n y o z ta la k . (131. oldal) lásd H ornyik János:

K ecskem ét város története (K ecskem ét, 1860).

10 M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Samu) P est- Pilis-Solt K iskun várm egye (II. 385. oldalon K iskunfélegyháza kun lakosaival kapcsolatban em líti.)

11 M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Sam u) Pest- Pilis-Solt K iskun várm egye (I. 103. oldal).

12 M int 11. pont (I. 154. oldal).

M agyar sta tisztika i k ö zlem é n yek 42. kötet (Budapest, 1912) 805. oldal.

K M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Samu) P est- Pilis-Solt K iskun várm egye I. 80. oldal.

15 Lásd 13.

6

Zombatszállás,10 Fülöpszállás, Páhi, K askantyu, Bocsa. O rgovány,* * * * 17 sőt Kornyik szerint Izsák is a kun k erülethez ta rto z o tt.18 *)

A honfoglaló m agyarok u tán a vidék ú jabb települői a kunok voltak, akik a X III—XIV. században Lajosm izsétől K iskunhalasig a Duna-Tisza közének csaknem egész középső részét elfoglalták. A török m egszállás alatt a kun községek nagy része elpusztult. E községek terü leté n ek egy része a fennm aradt kun községek b irtokába k erült, mig a többinek a helyére jászok települtek. Az előbbiek közé az általam vizsgált te rü le ­ ten — Orgovány, Móriczgát, Jakabszállás és felerészben K erekegyháza tartozik.

Orgovány 1901-ben alak u lt önálló községgé, addig K unszentm iklós- hoz tartozott, am elynek kü lb irto k a volt. Először 1436-ban sz erepel, ..midőn Zsigmond király az O rgovány-szállási örökös kapitányokat tisz­

tükben m egerősíti.”10 Az eredeti község 1559-ben még fennáll és az akkori török kincstári íejadó lajstro m szerint öt adóköteles háza van.20

M óricgát eredetileg is K iskunlacháza pusztája volt21 és a redem ptió után is a lacháziak birtokába k e rü lt.22

Jakabszállás csak 1922 óta önálló község, addig ,, Szabad jakabszállás”

néven Szabadszállás külbirtoka volt.2’’

Orgovány, M óricgát és Jakabszállás h a tá rá t a kunszentm iklósi, kis- kunlacházi és szabadszállási kunok legelőnek használták és csak a m ú lt század végén telepednek le végleg e helyeken.

Szabó K álm án a m ásodik világháború előtt Ágasegyháza elpusztult kun község tem etőjét tá rta fel; a hiteles anyag a kecskem éti m úzeum ba k erü lt s a régészeti m ellékletek ism ertetése 1938-ban m eg tö rtén t,24 de a koponyákat és csontvázakat nem vizsgálták meg. P óto lh atatlan veszte­

ség, hogy a háborús esem ények következtében, 1944-ben ennek az any ag­

nak nagy része is m egsem m isült.25 M egjegyzem, hogy —1 nagy kiterjedés m iatt — a tem etőt csak részben tá rtá k fel, így még lehetőség nyílik az asatás folytatására,2(; ami azért is kívánatos volna, m ert a régi kunok­

ról kevés antropológiai és régészeti anyagunk van, továbbá a csontanyag minden bizonnyal jó állapotban lehet és a laza hom oktalajban a feltáró munka könnyűnek ígérkezik.

A vidék utolsó települői a jászok. A fo rrásm unkák az általam vizs­

gált községek közül Lajosm izsét, Bugacot, O rgoványt és K erekegyházát

10 S zabadszállás régi neve.

17 A felsorolt községek m ind a régi kun helységek között szerepelnek, lásd:

Magyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Sam u) P est-P ilis-S olt Kiskun várm egye I. 233. oldal.

,H H ornyik János: K e csk em é t város története (K ecskem ét, 1860) 112—113. o.

,!l H ornyik János: K e csk em é t város története (Kecskem ét, 1860) 138. oldal.

-° M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. B orovszky Sam u) P est- Pilis-Solt K iskun várm egye. I. 104. oldal.

21 M int 20. pont. I. 234. oldal.

22 Dr. Fodor F erenc: A Jászság életrajza (B udapest, 1942) 101. oldal.

2 • M agyar statisztikai kö zlem é n yek 42. kötet (B udapest, 1912) 558. oldal.

y* Szabó K álm án: A z alföldi m agyar nép m ű ve lő d éstö rté n eti e m lé ke i (Buda­

pest, 1938) 40—43. oldal.

25 Bővebb m agyarázatot lásd a honfoglaláskori leletek le írá sá n á l (7. pont).

20 Szabó K álm án szóbeli közlése.

em lítik a jászok települési helyeként, az utóbbit azzal, hogy oda szlová­

kok és ném etek is költöztek.

Lajosmizse, Mizse és Lajos pusztából, valam int Bene puszta fele részéből keletkezett. Mizse nevét K un László király nádorától a kun

Mizsétől kapta. 1469-ben a kunok nagy szám m al lakták, az 1559. évi török fejadó-lajstrom ban még 36 adóköteles házzal szerepel, később mint pusztáról em lékeznek meg róla. K un-Lajos helységet 1492-ben kunok lakták s 1548-ban még fennállt, de a török hódoltság alatt elpusztult.

M indkettő Bene puszta felével együ tt a jászberényiek birtokába került, akik először legelőnek használták és 1860-ban kezdték betelepíteni.27 (1825-ben még csak 5 háza és 50 lakosa volt — pásztorokból — .)28

Bugac 1945 u tán alakult önnálló községgé terü lete addig Kecske­

m éthez tartozott. Fodor em líti, hogy a szapora kiskunfélegyházi jászok csakham ar (K iskunféleg3^háza betelepítése után) ellepték a kecskeméti M onostor és Bugac pusztákat is.28

Fodor szerint szintén sok jász települt az 1901 után községgé alakult O rgoványra.28

A forrásm unkák az általam vizsgált terü letrő l több községet nem em lítenek, ahova jászok települtek volna, de a Jakabszálláson és Móric- gáton általam vizsgált nem kun eredetű lakosoknak túlnyom ó része is a jász K iskunfélegyházáról és K iskunm ajsáról származik.

Kecskemét és környéke népességének antropometrikus vizsgálata M ielőtt az egyes antropom etrikus adatok részletes tárgyalására áttérn ék, röviden ism ertetem a vizsgált egyéneknek nem és életkor sze­

rin ti megoszlást. A m egvizsgált felnőtt egyének száma 520. ebből 260 férfi és 260 nő. K ecskem éten gyerm ekeken is végeztem vizsgálatokat, főként az egyes típus-jellegek öröklését k utatva azokban a családokban, m elyekben az egyik vagy m indkét szülő valam elyik jellegzetes, típusba tartozott; azonban — az esetek kis száma m iatt — a gyerm ekeken vég­

zett vizsgálatok ism ertetését mellőzöm. Az 520 felnőtt lakos életkor és nem szerinti megoszlása az alábbi:

É letkor

F é r f i eset- szám

% eset­

szám N ő

%

18 (*16) — 19 éves 5 1.9 30 11.5

20 — 39 „ 97 37.3 146 56.2

40 — 59 „ 130 50.0 76 * 29.2

60 — 28 10.8 8 3.1

260 100.0 260 100.0

* N őknél

27 M agyarország várm egyéi és városai (szerk. Dr. Borovszky Samu) Pest- Pilis-Solt K iskun várm egye (Budapest, évszám nélkül) I. 92. oldal.

28 Dr. F odor F erenc: A Jászság életrajza (Budapest, 1942) 231. oldal.

8

A fenti táblázatból is m egállapítható, hogy a férfiak 87,3% -a, a nőknek pedig 85,4%-a a 20-ik és 60-ik életév közé esik, ezen belül a súlypont férfiaknál 25 és 59 év, nőknél pedig a 20 és 50 év között van.

A m egvizsgált egyének fontosabb antrop o m etriai jellegeinek sta ­ tisztikai érték eit (m éretek száma, átlag, négyzetes eltérés, legkisebb és legnagyobb m éret) az I. sz. táblázatban közlöm. (M egjegyzem, hogy a vizsgálatok aránylag kis szám a és a részleges válogatás m iatt a táb lázat­

ban szereplő átlagok esetleg nem teljesen egyeznek a felnőtt összlakos­

ság átlagaival, az adatok közlésének mégis kom oly jelentősége lehet, m ert K ecskem éten és környékén eddig rendszeres em bertani vizsgálato­

kat nem végeztek.)

A továbbiakban az egyes m éretek et és jellegeket külön-külön rész­

letesen tárgyalom . A helyi adatokat m inden m éretn él összehasonlítom a meglevő országos átlaggal (Bartucz Lajos adataival),1 de az országos adatok hiányossága m iatt N em eskéri János hajdúböszörm ényi2 és ivádi3 vizsgálatainak eredm ényével is.

1. Testmagasság.

Á tlag: férfi 168.92 nő 157.26

A Kecskeméten és környékén m egvizsgált egyének termetcsoportok szerinti megoszlása.

Csoportok

f é r f i határértékeik

a k eset-

szám %

n ő k

h a tá ré rté k e k eset­

szám %

alacsony —159.9 21 8.08 —148.9 10 3.85

kisközepes 160—163.9 30 11.54 149—152.9 46 17.69

közepes 164—4 66.9 41 15.77 153—155.9 53 20.38

nagyközepes 167—>169.9 51 19.62 156—158.9 55 21.15

m agas 170—179.9 101 38.85 159—167.9 82 31.54

igen magas 180— 16 6.15 168— 14 5.38

260 100.0 260 99.99

Országos átlag

H ajdúböszörm ényi átlag Ivándi átlag

férfi

>>

167.02 164.05 167.15

nő

99

156.76 153.35 156.15

A helyi átlag az országos, az ivádi és a hajdúböszörm ényi átlaghoz képest nagyobb értékeket m utat. Az országos és az ivádi átlagokhoz viszonyítva az eltérés nem nagy, de a hajdúböszörm ényihez képest m ár jelentős. Ha tekintetbe vesszük, hogy B artucz a m agyarok átlagos test- m agasságának kiszám ításakor több idős férfi és nő term etad atáv al re n ­ delkezett (férfiaknál a term etcsökkenés 28 éves kortól 60 éves korig 3,23 cm), m egállapíthatjuk, hogy K ecskem ét lakosainak term ete k ö rü l­

belül megegyezik az országos átlaggal. (A 28 éves férfiak és a 24 éves nők Bartucz által közölt országos testm agassága 168,76, illetve 158,12 cm.)

| B artucz Lajos: A m agyar em ber (B udapest évszám nélkül).

-N em eskéri János: A d a to k a h a jd ú k antropológiájához (1938).

! Acsádi, Csizm adia, L ipták, N em eskéri, T arnóczi: A z ivá d i em b erta n i k u ta ­ tások. (A M agyar Tudom ányos A kadém ia Biológiai O sztályának közlem ényei 1953).

Kecskemétenéskörnyékénmegvizsgáltegyénekfontosabb antropometriai jellegeinekstatisztikai értékei. 7.sz. táblázat.

G

P rsi 0 5

—•

O LÓ o o o q O © q LO CM q c ©

. 0 c d 0 3 o d a í o d 0 0 © c d q o d c d c d

o ; <?3 CD 0 5 f-H 0 3 LO CM c o © 0 5 © r—

‘ o T 3 >—< r —tr- 1 H »—< »—< r-H

G _cu 1 I f | 1 | | | 1 | |

cds

* G I O q o q O © LO © © CM o q CM

<p CM M d L '- LO 0 5 c d i d CM q O

CD O 1 r-H 0 5 0 5 CM 0 5 CM co © 0 3 r-H T-rt

T_l i—< L -

> ó 73 0 5 I O O CO TfJ O 1 c o 0 0 r-H q N73

>G

G I O d o d lŐ a < 0 3 CM c d d l ó

‘<D 'GjN +-•

q '<y

j , £

a-a

•ÓÜd (1)

£ 'ö 'jo cu

>

S

Cd vq c/3 N '05 . r1 »

Q< J A

: 0 G

■M 'V

J. £0) >05 73 N

<D 73

COPOt-h-'trfHCOHCO(MM w lO CO C GO CD I> O CO H iq h- a i'^ d c c r-i6 t> N ^ ’®oicsi M O N Oh^OMIOCOL-CO

O O C M O Q O O O O O O O

CQ © LO CD © © © © CO © © ©

(M M ( N CM N M N M ( N W ( N ( N

i o o o o

c d t—’ [ " * o d q c m o d í r j í r j c m a j a j

OI>MtM^COM^Cöa05CO

7 7 7 7 7 7 7

io © io io m o © m o © co co

co^^^^cqcqcooqajoi--!

ló írj H q cd io LO cm" co CM* Lfj co

0 0 ^ 3 0 0 0)0 3 0 0 0 0)

^)l£!iOiOsŰCDlOiOCDsOCOin

CM CM CM CM CM CM CM CM CM CM <M CM

. 0) . '97

Q

■§' oj;

>05

72C/3

3

s Ö -

, ^ e - 1O

C a j ^

ofi öC gj

dj ás öa

^ £ q 0) -GS O

Ül Üt kJ

w CD

'ói)w

11

Oí}>

cd G

I 2|

l CO 'djro£

1

2 _

üC ^ _ 8# $ ? *

ú j S o ' O ' g > g

c3 JS-S N

cd n G T ü 3)

p l ?G g CD CM oo oo

2 | !g !

J | S

^ G O O ü f e

<o

£ © © cq © 00

UJ d

r-H

o co © 00Ol L-

T3úí T |© co co100| T |© qj co © q CM05 <m"

■ó1 co CM ©

^ •

*Q G

J. s

*o, g .05 oí

^ 'Ö 'G aj írt ^

> £

cd >o &

N 'Cd

q q

< 152 K> >0J

j, e

a -a

Oí 73

qdí 'P

£ o73

CD L- CD I>

írj cm q q áq i

■ 8 2 ;

3-fc I

CO 00 C* CO I

CM C\j 0 5 t-; I q írj i>

io 00 00 CM *

O 00 CM CO © CO CO io IO LO ^D CO CM CM CM rH CM CM

cq io í- i> q o cd CO ^ LO r—Í M

CO Ó a * 0 0 CM 0 0

LO 00 CMm lO LO od © q írj q q

LO CO 00 CM CO CD

■O1 LO 0 5 r - J T-J 0 0 C£5 c d f -J CM t > c d

CM t > 0 0 LO CM CD

o i o t - o c o ^

O r - 0 5 CM 0 5 CM

CD io O1 oo LO oo

Ó l <03 CM »—< CM CM

CD ^

00 _{w CD}

,-rt

É e

• r a

§

« f

| | S QJ G ^ ' C ÖJ0^

- fi 3

' <si aj

•G

jj

ÍJ .S

0>:3

> G N tp B Mfö 'ö;

h §

1 »

£ Ejgs 8 S 3 h Ö >

NV) O Gcd 03<P

í?

10

Anőkruhábanmértmellkerülete1 cmleszámításával 96.50cmlenne.

K ecsk em éten és környékén v izsgált férfia k és nők testm agasságán ak gyakorisági görbéje.

F É R F I A IC.

N Ő K .

Le kell szögeznem, hogy a testm agasságot illetően kettősség m u ta t­

kozik; a férfiak között lényegesen több a m agas term etű , m int a nőknél, ami annak tudható be, hogy a m agas term etű dinári típus előfordulása férfiaknál 16,7, míg nőknél csak 3,7%. A kisközepes term etn é l fordíto tt a helyzet, m ert a kisközepes term etű balti típus a nőknél jóval gyako­

ribb. A csoportonkénti összehasonlítás u tán is — főleg férfiaknál — lényegesen több a m agas term etű , m int ak ár az ivádiaknál, akár a h a jd ú ­ böszörm ényieknél. Legm agasabbak a dinári, legalacsonyabbak a balti és előázsiai típusú egyének.

2. A te j legnagyobb hossza.

Á tlag: férfi 187.85 nő 179.23

C soportok

f é r határértékeik

f i á k e set­

szám %

n ő k

h a tá ré rté k é k eset­

szám %

igen rövid —169 _ _ _—161 _

rövid 170—177 7 2.7 162—169 8 3.1

középhosszú 178—185 81 31.2 170—176 72 27.7

hosszú 186—193 126 48.5 177—‘184 129 49.6

igen hosszú 194— 46 17.7 185— 51 19.8

260 100.1 260 100.0

H ajdúböszörm ényi átlag férfi 185.50 nő 177.63

Ivádi átlag „ ^184.44 j. 175.94

A fej legnagyobb hosszúsága m ind a hajdúböszörm ényi, mind az ivádi átlagoknál nagyobb, ami azzal m agyarázható, hogy míg az előző helyen a rövidfejű előázsiai és az utóbbi helyen pedig a rövidfejű dinári típus a leggyakoribb addig K ecskem éten és környékén a m érsékelten hoszúfejű tu ra n id típus előfordulása a legjelentősebb. Ez a különbség m egm utatkozik akkor is, ha a fej hosszúságát csoportonként vizsgáljuk, m ert míg Ivádon a középhosszú a leggyakoribb csoport (férfiak 53,81%, nők 51,27%), addig K ecskem éten a hosszú csoport áll az első helyen.

H ajdúböszörm énnyel kapcsolatban csoportonkénti összehasonlításra nem volt lehetőség, m ert a k ét anyagot — e m éret tek intetében — különböző rendszerben csoportosították. Leghosszabb fejü k a mongoloid típusú fé r­

fiaknak és a tu ran id típusú nőknek van, mig a legrövidebb az előázsiai és a dinári típ usúak feje.

3. A fej legnagyobb szélessége

Á tla g : férfi 159.85 nő 154.53

Csoportok

f é r h atárérté k ek

f i á k e se t­

szám %

n ő k h atá ré rté k e k

szám

eset- %

igen keskeny -139 _ _ _—134 _ _

(keskeny 140--147 2 0.8 135—441 1 0.4

középszéles 148—155 46 17.7 142—149 27 10.4

széles 156--163 147 56.5 150—157 166 63.8

igen széles 164- 65 25.0 158— 66 25.4

260 100.0 260 100.0

H ajdúböszörm ényi átlag Ivádi á tla g

férfi 161.50 156.61

nő 154.01 151.28

F érfiaknál e m éret átlaga kisebb, m int a hajdúböszörm ényieknél és lényegesen nagyobb, m int az ivádiaknál, míg a nők fejének szélessége m ind a hajdúböszörm ényiekét, m ind az ivádiakét m eghaladja Érdekes, 12

hogy itt az előázsiai típusúak koponyája nem oíyan széles, m int az a hajdúböszörm ényieknél tapasztalható volt. A fenti táblázatból is m eg­

állapíthatjuk, hogy m ind a férfiak, m ind a nők esetében — a csoporto­

kon belüi — a széles m éret a leggyakoribb. Az egyes csoportokat az ivádi adatokkal lehet összehasonlítani. Az ivádiak között is a széles cso­

port van az első helyen, de míg a kecskem étiek között a m ásodik h e­

lyen az igen széles csoport áll, Ivádon a m ásodik helyet a középszéles csoport foglalja el. A legnagyobb fejszélesség a turanid , a legkisebb a balti típusnál jelentkezik.

4. A fej hosszúság-szélességi jelzője

Á tlag: férfi 85.08 nő 86.13

f é r i i á k n ő k

Csoportok h a tá ré rté k e k e set­

szám % h a tá ré rté k e k ese t­

szám %

hosszúfejű X —75.9 1 0.4 X —76.9 ^{— —}

középfejű 76.0—80.9 20 7.7 77—-81.9 19 7.3

rövidfejű 81.0—85.9 127 48.8 82—86.9 128 49.2

túl rövidfe j ű 86.0—X 112 43.1 87—X 113 43.5

260 100.0 260 100.0

Országos átlag férfi 85.40 nő 86.16

H ajdúböszörm ényi átlag , 87.0 ,, 87.20

Ivádi átlag >> 85.96 „ 88.59

A hajdúböszörm ényiek és az ivádiak fej jelzőjének átlaga rövidebb m int a kecskem étieké, bár az ivádiakhoz képest az eltérés elenyésző.

A helyi átlag csaknem teljesen m egegyezik az országos átlaggal. A kecs­

kem étiekre elsősorban a rövidfejűség, m ásodsorban a túlrövidfejűség a jellemző. A két nem között nincs eltérés. Az ivádival és a hajdúböször­

ményivel összehasonlítva a csoportok inkább az elsővel m u tatn ak hason­

lóságot, m elynél szintén a rövidfejűek csoportja a legnépesebb, míg h a j­

dúböszörm ényben a túlröv id fejűek vannak abszolút többségben.

A legrövidebb jelző a dináriaknál jelentkezik, míg a leghosszabb a bal­

tiak és a mongoloid férfiak jelzője; utóbbiaknál a szibiridek jelentős előfordulása m iatt.

Á tla g :

5. Járom ív-szélesség.

férfi 147.27 nő 140.64

Csoportok

f é r i h atárérté k ek

i á k ese t­

szám %

n ő k h a tá ré rté k e k eset-

szám %

keskeny X —133 2 0.8 X —125 ^{— —}

közópszéles 134— 141 39 15.0 126—133 10 3.8

széles 142— 150 140 53.8 134—‘142 • 155 59.6

igen széles 151—X 79 30.4 143— X 95 36.5

260 100.0 260 99.9

H ajdúböszörm ényi átlag férfi 146.59 nő 138.15

Ivádi átlag „ 140.49 „ 135 53

Kecskeméten és környékén vizsgált férfiak és nők fejjelzőjének gyakorisági görbéje

A legnagyobb a kecskem étiek járom ív-szélességének átlaga a leg­

kisebb pedig az ivédiaké. A hajdúböszörm ényiek járom iv-szélessége m egközelíti a kecskem étiekét. M ind a férfiak, m ind a nők járom íve nagyobb részt széles, de jelentős az igen széles csoport előfordulása is.

Az ivádi csoportokkal összehasonlítva jelentős eltérés m utatkozik, m ert Ivádon férfiaknál a középszéles csoport van abszolút többségben, míg nőknél a széles és középszéles csoport előfordulása csaknem egyenlő arányú. A hajdúböszörm ényi vizsgálatok feldolgozásánál a járom ív-szé- lesség csoportonkénti részletezését N em eskéri nem em líti, de az átlagok azt m u tatják , hogy a kecskem étiekéhez hasonlóan a széles járom ív az uralkodó. Legszélesebb a turanidok, u tán a a mongoloidok járom íve; míg a legkeskenyebb a dináriaké és az előázsiaiaké, b ár ezeké is a közép­

széles és a széles h a tá rán van.

14

Á tlag:

Csoportok

6. Morfológiai arcniagasság.

férfi 122.54 nő 111.84

f é r f i a k

h a tá ré rté k e k eset- szám

n ő k

h a tá ré rté k e k eset­

szám %

igen magas 136—X 7 2.7 127—X 2 0.8

magas 127—135 60 23.1 118—126 35 13.5

középm agas 118—126 145 55.8 109—117 159 61.2

alacsony X —117 48 18.5 X

7

64 24.6

260 1Ö0.1 260 100.1

H ajdúböszörm ényi átlag férfi 118.92 nő 112.39

Ivádi átlag

,,

,,

A kecskem éti,és ivádi férfiak morfológiai arcm agasságának átlaga egyenlő, míg a hajdúböszörm ényieké lényegesen alacsonyabb, nőknél a kecskem étieké a legalacsonyabb, de a hajdúböszörm ényiekéhez képest az eltérés jelentéktelen. A csoportokat vizsgálva a középm agas arc az uralkodó, u tán a férfiaknál a magas, nőknél az alacsony arccsoport követ­

kezik. (Ez a jelenség is azzal a kettősséggel m agyarázható, hogy a nőknél a magas arcú dinári, a férfiaknál az alacsony arcú b alti típus ritk ább an fordul elő). A hajdúböszörm ényi nőkkel csaknem teljes az egyezés, m íg a hajdúböszörm ényi férfiak esetében lényegesen több az alacsony és jelentékenyen kevesebb a m agas arcú. Ivádon férfiaknál, nőknél egyfor­

m án az összevont m agas arcú csoport a legnépesebb. Az arcm agasság a dinári és a mongoloid típusoknál a legm agasabb, a tu ra n id és előázsiai típusoknál középmagas, a baltinál alacsony.

7. Morfológiai arcjelző.

Á tlag: férfi 83.26 nő 79.52

f é r i

~ , . határértékeik Csoportok

i a ik eset­

szám %

n ő k

h a tá ré rté k é k eset-

szám %

igen alacsony arc X —78.9 36 13.8 X —76.9 48 18.4

alacsony arc 79.0—83.9 106 40.7 77—80.9 125 48.0

középm agas arc 84.0—87.9 72 27.7 81—84.9 53 20.4

magas arc 88.0—02.9 32 12.3 85—89.9 32 12.3

igen m agas arc 03.0—X 14 5.4 90—X 2 0.8

260 99.9 260 99.9

H ajdúböszörm ényi átlag férfi 81.76 nő 81.29

Ivádi átlag 87.63 >> 84.67

Legm agasabb arcúak az ivádiak, míg a legalacsonyabb arcú ak a h a j­

dúböszörm ényi férfiak és a kecskem éti nők. A kecskem étieknél leggya­

koribb az alacsony arcúak csoportja s ezt követően férfiaknál a közép­

magas, nőknél az igen alacsony csoport következik. (Az alacsony arc a nagy járom ív-szélesség következm énye.) H ajdúböszörm ényben szintén az alacsony arcúak vannak többségben, míg Ivádon férfiaknál a m agas,

nőknél a középm agas arc a leggyakoribb. Legmagasabb a d in áriak legala­

csonyabb a baltiak arca. M egjegyzem , hogy a balti típus esetében az igen alacsony arcjelző a kis m orfológiai arcm agasság következménye, míg a turanid ok alacsony arca az igen széles járom ív és a középmagas m or­

fológiai arcm agasságból adódik.

8. Orrmagasság.

Á t l a g :

férfi :nő

K ecskem ét 55.81 51.31

H ajdúböszörm ény 55.51 51.03

iv á d 54.73 49.99

E m éret átlaga a hajdúböszörm ényiekével m ajdnem teljesen egye­

zik, és nagyobb m int az ivádiaké. A legm agasabb a dináriak, legalacso­

nyabb a b altiak orra.

9. Orrszélesség.

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 35.33 32.08

H ajdúböszörm ény 34.72 31.55*

Ivád 33.84 30.39

Az orrszélességet tekintve is a kecskem étiek m érete a legnagyobb, bár a hajdúböszörm ényiekhez viszonyítva csekély az eltérés, viszont az ivádiak orra lényegesen keskenyebb. Legszélesebb a turanid férfiak és a m ongoloid nők orra; legkeskenyebb m indkét nem nél a dináriaké.

A szórványosan előforduló lapponoidok kiválnak igen széles orrukkal.

10. Orrjelző.

Á tlag: férfi 63.41 nő 62.73

f é r i C soportok h a tá ré rté k e k

l a k ese t­

szám %

n ő k

határértékeik ese t­

szám %

igen keskeny o rr X —54.9 19 7.3 X—53.8 16 6.2

keskeny o rr 55.0—69.9 211 81.5 53.9—68.5 206 79.2

középszéles o rr 70.0—84.9 28 10.8 68.6—83.2 38 14.6

széles o rr 85.0—X 1 0.4 83.3—97.9 —• —;

259 100.0 260 100.0

H aj d u böszö rm én y i átlag férfi 62.13 nő 61.84

Ivádi átlag

„

L átju k , hogy a kecskem étiek o rrjelzője túlnyom óan keskeny. Az át­

lag a hajdúböszörm ényiekéhez és az ivádiakéhoz képest férfiaknál és nőknél eg y arán t szélesebb m éretet m utat, de a különbség nem lényeges.

* A fo rrá sm u n k á k b a n n y ilvánvaló sa jtó h ib a a 34,72 mm, a jelző és orr­

m agasság a la p já n 31,55 m m -t kaptam . 16

A nagyobb jelző a kecskem étiek fokozott orrszélessége m iatt jelentkezik.

Csoportok tekintetében lehetőség nyílik az ivádiakkal való összehasonlí­

tásra. Ivádon is a keskeny csoport az uralkodó, de ott m indkét nem nél valamivel gyakoribb az igen keskeny csoport. Legkisebb a dinári típ u ­ sú ak orrjelzője (elsősorban a nagy orrhosszúság következtében), míg

a legnagyobb a balti típusúaké.

11. Legkisebb homlokszélesség.

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 111.07 108.07

H ajdúböszörm ény 110.50 108.85

Ivád 108,33 105.07

A legkisebb homlokszélesség átlaga az ivádiaknál nagyobb, a h a jd ú - böszörményivel pedig csaknem teljesen egyezik. Ez a m éret legnagyobb

a turanid, legkisebb az előázsiai típusúaknál.

12. Állkapocsszögletszélesség.

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 114.72 107.71

H a j duböszö r m ény 112.82 104.0

Ivád 112.97 104.79

Az állkapocsszöglet akár a hajdúböszörm ényikhez, akár az ivádiak­

hoz viszonyítva szélesebb, bár ezek állkapocsszöglete is széles. Nőknél

a turanidok állkapocsszöglete a legnagyobb, míg a férfiak között a m on­

goloidoké (a szibiridek rendkívül erősen fejlett állkapcsa következtében).

13. A fej fülmagassága.

Á tla g : férfi 125.19 n ő 120.67

f é r i i a k n ő ik

, , h a tá ré rté k e k eset­ h a tá ré rté k e k eset-

csoportok; szám % szám %

alacsony X — 119 15 5.9 X — 114 15 6.0

középm agas 120— 128 178 69.3 115— 1 2 3 177 70.2

m agas 129— X 64 24.9 124-^ -X 60 23.8

257 100.1 252 100.0

H ajdúböszörm ényi átlag férfi 121.61 nő 118.41

Ivádi átlag 99 119.56

„

E m éret lényegesen m eghaladja a hajdúböszörm ényiek és az ivádiak átlagát. A nagy fülm agasság a koponya m inden m éretében nagy érté k et m utató tu ran id és a m agas fejű dinári típus h atásának következm énye.

2

14. Ülőmagasság.

Nők:

a testm agasság r, , a testm agasság

% -ában kifejezve a lag % -ában kifejezve

52.7 84.28 53.6

H ajdúböszörm ény 84.90 51.6 79.78 52.0

Ivád 86.65 51.8 83.37 53.4

Az ülőm agasságra vonatkozó országos adataink nincsenek. A kecs­

kem étiek ülőm agassága nem csak abszolút m éretben nagyobb, m int a h aj­

dúböszörm ényieké és az ivádiaké, hanem a testm agasság arányában is, teh á t a kecskem étiek hosszabb törzsűek. M artin szerint férfiaknál az átlagos ülőm agasság a testm agasság 52,1% -a.4 Abszolút m éretet tekintve legnagyobb a dináriak, legkisebb a baltiak ülőmagassága.

15. Vállszélesség.

(acrom ion szélesség)

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 38.73 35.97

Ivád 35.39 31.88

A vállszélességgel kapcsolatos m agyarországi adatunk alig van.

K ecskem éten és környékén m ind a férfiak, m ind a nők között feltűnően sok a széles vállú. Az átlag lényegesen nagyobb az ivádinál. M artin sze­

rin t az átlagos vállszélesség a testm agasság 22,9% -a5 (169 cm magas férfi esetében 38,70 cm). Legszélesebb a turanidok, legkeskenyebb a balti fér­

fiak és az előázsiai nők válla.

16. Transzverzális mellkasátmérő.

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 30.05 27.78

Ivád 28.78 28.18

E m éret a kecskem éti férfiaknál nagyobb, a nőknél valam ivel ki­

sebb, m int az ivádiaknál.** Bach szerint 170 cm magas ném et tornászok­

nál a transzverzális m ellkasátm érő 28,3, 160 cm magas tornásznőknél pedig 25,96, m íg M artin szerint francia férfiaknál 26,9 m m 7. E m éretek­

hez képest a kecskem éti átlagok nagysága szem betűnő. Legnagyobb a turanidok, legkisebb a balti férfiak és az előázsiai nők m érete.

F é rfia k : átlag K ecskem ét 89.07

M artin: L ehrbuch dér A ntropológie (Jena, 1928) 328. oldal.

5 M artin : L ehrbuch dér A ntropológie (Jena, 1928) 328. oldal.

6 a f> a a

a a a a

360.

362

** A nők kisebb á tm érő jé n ek a m űszer beszorítása az oka. Lásd függeléket.

18

17. Mellkerület.

(nyugalomban)

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 98.82 ***

Ivád 92.57 86.73

A kecskem étiek m ellterülete nagy. E m éret férfiak és nők esetében is lényegesen nagyobb, m int az ivádiaké. M onti és D affner szerint a 30 éves férfi m ellkerülete 88,6— 94,6 cm, 26 éves nőé pedig 78,5— 82,5 cm8, e m éretekkel összehasonlítva a kecskem éti átlagok fokozottabban nagy­

nak látszanak. Legnagyobb a turanidok, legkisebb a balti férfiak és az előázsiaiak m ellkerülete.

18. Teljes karhossz.

Á t l a g :

férfi nő

K ecskem ét 76.48 70.05

Ivád 74.56 70.61

A kecskem éti férfiak k a rja az ivádiakénál hosszabb, a nőké vala­

mivel rövidebb. M artin szerint a karhossz átlagban a testm agasság 43,3%-a9, (169 cm magas férfi esetén teh á t 73,18 cm). Ennek m egfele­

lően teh át a kecskem étiek k a rja hosszú. A hosszú k a r valam ivel kevésbé jellemző a nőkre. Leghosszabb a dináriak, legrövidebb a baltiak és az

előázsiaiak k arja.

19. Szemszín.

F érfi: Nő:

eset- szám

% orsz. átlag % eset­

szám 0 orsz. átlag %

kék 21 i! 16.2 40.32 14 1 ^{13.8 43.36}

szüdke 21 1 22 (

zöldesszürke 13 i¹ 14 i

zöldes 17 ^{' 28.5 19.28} 13 ^{21.9 23.03}

zöldesibarna 44 !1 30 )

sá rg á sb arn a 47 j| 35 i

b a rn a 60 ! 55.4 40.39 73 64.2 33.61

sö tétb arn a 37 '1 59 1

260 100.1 99.99 260 99.9 100.—

Az országos átlagokhoz hasonlítva lényegesen több a b arn a és lé­

nyegesen kevesebb a kék és szürke szem űek száma. M egjegyzem , hogy mivel a nők országos átlag át 595 adat alapján szám ították ki, annak rea ­ litása vitatható. 16 606 iskoláslány 41,7%-a barnaszem ű. A férfiak és 18 038 iskolásfiú adatai között alig van eltérés.

*** A nők ru h áb a n m é rt m ellk erü lete 1 cm leszám ítása u tá n 96,50 cm.

8 M int 6.

9M artin: Lehrbuch dér antropológie (Jena, 1928) 328. oldal.

2