B O R I S Z H R I S Z T O V
A mama menyegzője
Jött le a dombról és vitte az út, vitte — eltüntették apám a varázsló füvek.
. Húsz éve várom őt vissza, már húsz éve int a menyegzőnek a mama is nemet.
Búsan, magányosan jönnek a férfiak — járásuk szép, ragyog fésült hajuk puhán.
Gyűrűre maguktól kínálják kezüket, ám arról hallani sem akar még anyám.
Mosolyogva megy ki, tesz-vesz az udvaron, avagy szomszédolgat, s tejecskével tér meg.
Leül a küszöbre, társalog a csönddel...
Nekem őt mindig így mutatják az évek.
De eljön egy napon a vőlegény hozzánk, hárman üljük körül akkor a kis asztalt.
Csönd lesz, nagyon nagy csönd, és tűnődünk hosszan, s szólnak, halkan szólnak a klarinétok m.ajd.
ö morzsákkal babrál, anyám meg csak nézi.
Végre szóba hozzák majd az egészséget, életre kel házunk, lesz ismét a régi.
Akkor én fölállok — és elhagyom őket.
A küszöbről anyám sírva néz utánam, lassan ágyat bont és megsimítja mellét, félve húzódik az idegen vállához, s odasimul halott apám szíve mellé.
UTASSY J Ó Z S E F fordítása BORISZ HRISZTOV 1945-ben született Pernikben. A bölcsészkaron szerzett diplomát Veliko Tarnovőban. Üjságiróként dolgozik. Kötetei: A Hetedik napon (1975), Esti trom- bitaszó (1977).
P A R U S P A R U S E V
Buchenwald
Még száz év múlva is tán
itt járkál közöttünk a rettenet árnyéka, és a. folyosók hideg faláról
félelem árad •..
29
Nem emlékezhetem
arra az időre, amikor még nem éltem.
Suhog a fű a sírokon, szélre, mezőre gondolok,
tekintetem pedig elméláz a madáron, amely semmit sem ért,
csak dalol a drótkerítésen.
A holtak hangja annyira távoli ...
Minket csak a józan ész ment meg mindentől.
És a dalokból jövő születik bennem!
UTASSY JÖZSEF fordítása
PARUS PARUSEV 1947-ben született. Középiskolai tanulmányait Burgaszban végezte, m a j d Veliko Tarnovóban szerzett bölcsészdiplomát. Kötetének címe: Általad teremtett világ (1975).
J O S Z I F J O S Z I F O V
Metszés
Velem történt vagy nem ez az eset?
De ágynak dőlt apám... És mama írt: vasárnap ugorjak már haza, ha tudok, ha lehet,
mert a szőlőnk rám és metszőollóra vár csak.
Metszettem én már? Nem emlékszem, de tudom, apám a második rügyet meghagyta mindig.
Ám most beteg... És nincs remény... Hív az új bor:
nekem kell metszenem. Remeg markomban az ibrik.
Ej, megkésett metszés! Csak remegtess!
Forr a Naptól, nedvtől, kapásoktól a mező.
És kakukk számol... Én meg kettőig metszek, és hallom, hogy mögöttem — sír a szőlő...
UTASSY JÓZSEF fordítása
JOSZIF JOSZIFOV 1948-ban született Lukovicában. Szófiában a bölcsészkaron szer- zett diplomát. Jelenleg a Literaturen front főszerkesztő-helyettese. Kötetének címe:
Földalatti fa.
